PETŐFI SÁNDOR ÁLTALÁNOS ISKOLA Házirend 2013. március 25.
2
Tartalom I. rész... 6 1. Bevezető rendelkezések... 6 1.1. Törvényi háttér:... 6 1.2. A házirend hatálya... 6 1.3. A házirend nyilvánossága... 6 2. Tanulói jogok és kötelességek... 8 2.1. A tanulónak joga van... 8 2.2. Tanulói jogok gyakorlása... 9 2.3. Magántanulói jogviszony... 10 2.4. A tanulók kötelességei... 11 3. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások... 14 3.1. Mulasztások igazolása:... 14 3.2. Igazolatlan mulasztás... 15 3.3. Késések... 16 3.4. Távozási engedély egyéb esetben... 17 3.5.Iskolakerülés elleni fellépés... 17 3.6. Igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen... 18 4. A térítési díjra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai... 18 4.1. Kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok... 18 4.2. Az iskolában a tanulók által elkészített, tárgyakra vonatkozó szabályok... 19 4. A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elvét, az elosztás rendjét... 19 6. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái... 19 6.1. Diákkörök, diákönkormányzat:... 20 7. A tanulók jutalmazásának elvei és formái... 21 3
8. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei... 23 9. Elektronikus napló használata esetén a szülők részéről történő hozzáférés módja... 25 10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje... 26 10.1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha... 26 10.2. Az osztályozóvizsga teljesítésének határideje:... 26 10.3. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Pedagógiai... 26 10.4. A tanulmányok alatti vizsgák:... 27 10.5. Független vizsgabizottság előtt tehető le:... 27 11. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések... 28 11. 1. Kötelezően választható tárgyak... 28 11.2. Beíratásnál a sorsolás szabályai... 29 11.3. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:... 29 II. rész... 30 1. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend... 30 1.1. Tanítási órák időtartama (csengetési rend)... 30 1.2. Szünetek... 30 1.3. Étkezések rendje... 31 2. Az iskolai, tanulói munkarend... 32 2.1. Napközi otthon rendje... 33 2.2. A tanulószoba munkarendje:... 34 2.3. Szüneti ügyeletek rendje... 35 2.4. Az iskolarádió adásrendje... 35 2.5. Az iskolai könyvtárra vonatkozó szabályok... 35 2.6. A hivatalos ügyek intézésének rendje... 35 4
2.7. Szülőértekezletek, fogadóórák, nyílt órák rendje... 36 3. A tanórai és egyéb foglalkozások rendje... 36 3.1. Szakkörökre, sportkörökre vonatkozó szabályok... 36 3.2. A differenciált képességfejlesztő foglalkozásokra vonatkozó szabályok... 36 3.3 Egyéb előírások... 37 4. Az iskola helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei és az iskolához, tartozó területek használatának rendje... 37 4.1. Az iskola tanulói igénybe vehetik az iskola helyiségeit, sportfelszereléseit, létesítményeit... 37 4.2. A számítástechnika terem, szaktantermek (fizika, kémia, technika, rajz) tornaterem, és a mozgásszoba használata... 38 4.3. A sportudvar, mozgásszoba használata... 38 4.4. Vagyon megóvás... 38 4.5. Öltözőkre, ruhákat tároló szekrényekre vonatkozó szabályok... 38 4.6. A kerékpártároló használatának rendje:... 39 4.7. A hátsó ajtó használatának rendje:... 39 5. Az iskola által szervezett, a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó iskolán kívüli rendezvényeken elvárt tanulói magatartás... 39 5.1. Tanulmányi kirándulásokra, erdei iskolára vonatkozó szabályok... 39 5.2. Versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra vonatkozó szabályok... 39 5.3. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozásokra vonatkozó szabályok... 40 5.4 Általános elvárás... 40 6. Záró rendelkezések... 40 Mellékletek... 41 5
I. rész 1. Bevezető rendelkezések 1.1. Törvényi háttér: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény Módosítása 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a nevelési intézmények névhasználatáról továbbá az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezései alapján készült. 1.2. A házirend hatálya Az iskolai együttélés szabályait, a jogokat és kötelességeket a házirend tartalmazza. Előírásai egyaránt vonatkoznak az iskolába érkezőkre, a tanulókra, szülőkre és azon technikai dolgozókra, akiknek az intézmény a munkahelyük. A házirend hatálya és érvényessége kiterjed az iskola épületére, közvetlen környezetére és az iskolán kívüli programokra. A házirendet a szülőknek is el kell fogadniuk és az abban foglaltakat tudomásul venni, hiszen a rájuk vonatkozó részeket nekik is be kell tartani. A házirend kialakításánál a szülői közösség és a diákönkormányzat javaslattételi joggal élhet. Elfogadásakor, illetve módosításakor az iskolai szülői közösség és a diákönkormányzat véleményezési jogot, a fenntartó, működtető egyetértési jogot gyakorol. A házirend a nevelőtestület jóváhagyásával válik érvényessé. 1.3. A házirend nyilvánossága A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanuló, szülő, az iskola alkalmazottai) meg kell ismernie. A házirend megismerhető és letölthető az iskola honlapján. 6
Egy-egy példánya megtekinthető: a diákönkormányzat faliújságán, az iskola könyvtárában, nevelői szobában, a szülői közösség elnökénél és az igazgatói irodában. A házirend egy példánya jól látható helyen, az iskola portáján bármikor (az iskola nyitvatartási ideje alatt) megtekinthető. A tanév első szülői értekezletén az osztályfőnök tájékoztatja a szülőket a házirendről, akik aláírásukkal igazolják, hogy annak tartalmát megismerték, a benne foglaltakat elfogadták és a rájuk vonatkozó részeket, betartják. Az osztályfőnökök minden tanév első tanítási napján értelmezik tanítványaikkal a házirend szövegét, kiemelten azokat a szabályokat, amelyek a tanulói jogokkal és kötelességekkel foglalkoznak. A tanulók aláírásukkal igazolják a tájékoztató füzetben, hogy a házirendben foglaltakat megismerték. 7
2. Tanulói jogok és kötelességek A tanulás és az iskolában végzett munka személyes joga és felelőssége minden tanulónak. 2.1. A tanulónak joga van színvonalas oktatásban részesülni, abban aktívan részt venni, megismerni az iskola pedagógiai programját, a helyi tanterv követelményeit, személyisége, önazonossága, emberi méltósága tiszteletben tartására, és védelmének biztosítására, az iskolai közösség aktív, azt formálni képes tagjának lenni, részt venni az iskolai diákönkormányzat munkájában, kezdeményezni diákszerveződések, diákkörök (iskolaújság, önképzőkörök, iskolarádió, szakkör, művészeti csoport, énekkar stb.) létrehozását, és ezek munkájában pedagógus felügyelet mellett részt venni, kiérdemelt kedvezményekben részesülni, jutalmat, elismerést kapni, tanulmányi munkájához a tanítási órán kívül is minden segítséget megkapni, részt vehet egyéb foglalkozásokon (tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók fejlődését szolgálja) napközi otthoni és tanulószobai foglalkozás, képességfejlesztés, a sportköri foglalkozás a szakköri foglalkozások tanulmányi versenyek, pályázatok, részt vehet osztályfőnöke engedélyével: a tanulmányi munkát segítő iskolán kívüli rendezvényeken, a tanítási idő alatt iskolai és iskolán kívüli sport- és kulturális programokon, rendezvényeken, az iskolán kívüli, de az iskola által szervezett rendezvényeken (osztálykirándulás, erdei iskola, mozi-, színházlátogatás, nyári tábor stb.), rendszeres egészségügyi felügyeletben, illetve ellátásban, valamint gyermekvédelmi, logopédiai, fejlesztő pedagógusi ellátásban részesülni. 8
vallási és világnézeti meggyőződésednek megfelelően hit- és vallásoktatásban, erkölcsi nevelésben részesülni. Vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani, ezt kifejezésre jutathatja, feltéve, ha e jog gyakorlása nem ütközik jogszabályokba, és nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, jogában áll igénybe venni az iskola helyiségeit, sportfelszereléseit, létesítményeit (tantermeit, könyvtárát, tornatermét, folyosóit, ebédlőjét, sportpályáit) a védő- óvó előírások (balesetvédelem, tűzvédelem) betartásával, azok rendeltetésszerű használatával, pedagógus felügyelete mellett. A tanórán kívüli alkalmakra külön engedélyt kell kérni az osztályfőnöktől, családja anyagi helyzetétől függően indokolt esetben a törvényben előírt kedvezményekben, szociális támogatásban részesülhet, egy tanítási napon legfeljebb 2 témazáró dolgozatot írathatnak vele, - előzetes egyeztetés alapján -, melyet legalább egy héttel előre jeleznek, kiértékelt írásbeli munkáját tíz tanítási napon belül kézhez kapni, kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt számot adni tudásáról, kérheti az átvételét másik azonos vagy más típusú oktatási intézménybe. 2.2. Tanulói jogok gyakorlása Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője a törvényben előírt módon az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. A tanuló egyéni érdeksérelme esetén (ha a döntés méltánytalan vagy a tanuló érdekeit sérti) írásban panaszt nyújthat be felülvizsgálat kérése céljából. A felülvizsgálati kérelem tartalmazza a panasz lényegét tényekkel, adatokkal alátámasztva. A panasz kivizsgálására vizsgáló bizottság (DÖK és nevelőtestület képviselőiből) jogosult. A panasz érdemi elbírálásáról az orvoslás benyújtásától számított 20 napon belül az igazgató köteles intézkedni, és arról írásban értesíteni a tanulót, ill. annak törvényes képviselőjét. 9
Jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a tanuló, illetve törvényes képviselője eljárást megindító kérelemmel fordulhat az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához, aki véleményével ellátva továbbítja azt, a másodfokú fegyelmi jogkör gyakorlójához. Minden egyéb, az iskolai élettel kapcsolatos érdeksérelmi ügyben a DÖK-höz fordulhatnak a tanulók, ennek módját és rendjét a DÖK SZMSZ tartalmazza. Amennyiben úgy véli, hogy jogait sérelem érte, illetve jogsérelem veszélye áll fenn az oktatás bármely résztvevője (tanuló, szülő, pedagógus, valamint ezek közösségei) panaszt emelhet az intézményi SZMSZ-ben meghatározott alapján. 2.3. Magántanulói jogviszony Írásban kell bejelenteni az igazgatónak. Okai lehetnek: a) Önkéntes szülői elhatározás, amennyiben az iskola igazgatójának megítélése szerint ez hátrányos-, az erre irányuló kérelem benyújtásától számítva öt napon belül, meg kell keresni a gyermek, lakó vagy a tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt. A tanuló csak az igazgató előzetes engedélyével vehet rész a tanórai vagy az egyéb foglalkozásokon. Ebben az esetben az iskolát felkészítési kötelezettség nem terheli. b) Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetében az iskola igazgatójának be kell szerezni a gyermekjóléti szolgálat véleményét. c) Szakértői és rehabilitációs bizottsági szakértői vélemény esetében, az iskola gondoskodik a felkészítéséről, az osztályzattok megállapításáról. d) Az ehhez szükséges pedagógusokról a szakvéleményben foglaltak szerint az iskola gondoskodik. Az iskolában nem foglalkoztatott szakemberek biztosításáról a nevelési tanácsadást ellátó intézmény az EPSZ keretén belül kell gondoskodni. e) Szakorvosi véleményen alapuló otthoni tartós gyógykezelés alapján, a szakértői és rehabilitációs bizottsági szakértői véleménye és a szakorvosi véleményen alapuló otthoni tartós gyógykezelés alapján tanulók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére a rendelkezésre álló órakereten felül további heti tíz óra áll rendelkezésre. 10
A magántanulók teljesítményének értékelése: A félévi és a tanév végi vizsgák osztályozó vizsgának minősülnek, amelyek az iskolában, vagy független vizsgabizottság előtt tehetők le. 2.4. A tanulók kötelességei 2.4.1. Minden tanuló az iskolai közösség tagja, ebből adódó kötelezettségei: Az iskolai házirend betartása, és az intézmény szabályzatainak betartása. Az iskola, az osztálya célkitűzéseivel, tetteivel való azonosulás, azok megvalósulásának segítése. Választott, vagy vállalt tisztségek, megbízatások lelkiismeretes teljesítése. Ha tagja a diákönkormányzatnak, köteles a megbeszélésekre eljárni, társai véleményét, javaslatait továbbítani, az ott elhangzottakról társait tájékoztatni. Felelős a tantermek, a tornaterem, a folyosók, a könyvtár, az iskolaudvar és az iskola környezetének tisztaságáért, az iskola felszereléséért, a közös és személyes tulajdon megőrzéséért, védelméért. Baleset- és tűzvédelmi előírások maradéktalan betartása. A szándékos károkozásért anyagi felelősséggel tartozik. Az okozott kárt azonnal jelentenie kell. Az iskola minden dolgozójának és a gyermekfelelőseinek utasításait, kéréseit figyelembe kell vennie, és azok szerint kell cselekednie. Az iskola pedagógusainak, dolgozóinak és tanulótársainak méltóságát és jogait tiszteletben kell tartania! Jogellenes mások bántalmazása, megalázása, egészségének veszélyeztetése (szóban, vagy fizikailag egyaránt), s így e cselekedet már első esetben is súlyos büntetéssel vagy fegyelmi eljárással büntethető. A hetesi feladatokat el kell látnia. Az osztályfőnök, osztott csoport esetén a szaktanár, a hetesi teendők ellátására két főt jelöl ki. A hetes hiányzása esetén feladatát a névsorban őt követő tanuló veszi át. A hetesek feladata szünetekben a terem szellőztetése, a tábla letörlése, a következő tanítási órához szükséges előkészületek megtétele, a tanóra elején a hiányzók jelentése, a tanár 10 perces késése esetén jelenteni az iskolavezetés valamelyik tagjának. Jelentik az ügyeletes tanárnak a szünetekben a rendbontást, gondoskodnak a tanterem tisztaságáról, összeszedetik a szemetet, és a székeket felhelyezik a padra az utolsó óra után, távozáskor az ablakot bezárják, a lámpákat leoltják. A kötelezettség elmulasztásáért az osztályfőnök vonja felelősségre a hetest. 11
Kiskorú esetén, törvényes képviselője kötelessége, hogy a személyi adataiban bekövetkező változásokat 15 napon belül osztályfőnökének bejelentse. 2.4.2. Legfontosabb kötelezettsége a tanulás, ebből adódó feladatai: a) Minden tanítási órára felkészülten jelenjen meg. 1. Minden tanítási órára el kell hoznia a Tájékoztató füzetet, a tanuláshoz szükséges eszközöket. 2. Mulasztásait a következő órára pótolni kell, hosszabb hiányzás esetén a pedagógus által megadott időpontig! 3. Köteles a választott és a kötelező tanórákon és foglalkozásokon részt venni, fegyelmezetten dolgozni. 4. A tanítási órákon, foglalkozásokon olyan magatartást tanúsítani, mellyel nem sérti társai tanuláshoz való jogát, nem zavarja tanárait az oktató- nevelő munkában. b) A Tájékoztató füzet, menzakártya hivatalos iratok. Ezek rongálása, firkálása díszítése tilos! A Tájékoztató füzetbe történő bejegyzéseket másnap aláíratva kell bemutatni. Az iskola bármely írásos üzenetének aláírása a szülők kötelessége. A Tájékoztató füzet elvesztését haladéktalanul jelenteni kell az osztályfőnöknek. c) Óvja saját és társai testi épségét, egészségét! 1. Sajátítsa el és alkalmazza az egészséget és biztonságot védő ismereteket! (óvóvédő rendszabályok a balesetek megelőzése céljából) 2. Ha veszélyt vagy balesetet észlel, haladéktalanul jelenti a felügyeletet ellátó pedagógusnak vagy az iskola más alkalmazottjának, esetleges sérüléseivel a legközelebbi iskolai alkalmazotthoz fordul. 3. Rendkívüli esemény (pl. természeti katasztrófa, tűz vagy robbanással történő fenyegetés) esetén pontosan tartsa be az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, ill. az ilyen esetekre vonatkozó szabályokat! d) A tornateremben csak pedagógus felügyeletével, sportfelszerelésben (trikó/ póló, testnevelésre alkalmas nadrág és TORNACIPŐ) tartózkodhat. 12
Balesetvédelmi okokból sportfoglalkozásokon nem viselhet karórát, gyűrűt, nyakláncot, fülbevalót, ha hosszú a haja, össze kell fognia. A testnevelés órai gyakorlatokat a tanár utasításainak betartásával maradéktalanul és szakszerűen végzi. Az testnevelés órai munka alól csak indokolt esetben, orvosi igazolással; szülei félévente 3 alkalommal kérhetik felmentését. A testnevelő tanár az osztályfőnökkel együttműködve már második alkalommal jelzi a szülőknek, ha nem volt megfelelő felszerelés, vagy nem jelent meg órákon (0., 6. óra) Ha rendszeresen előfordul, hogy nem vesz részt testnevelés órán és nem lehet értékelni munkáját, akkor a félévek végén osztályozó vizsgát kell tennie. e) Megjelenése az iskolában és az iskolán kívüli programokon legyen tiszta, ápolt, öltözködése ízléses, az életkorának megfelelő. 1. az iskolai ünnepélyeken, tanulmányi versenyeken, vizsgákon: fehér blúz - ing, sötét szoknya/nadrág, hozzáillő cipő; 2. fényképezésen, színházlátogatáskor az alkalomnak megfelelő ruházat, 3. német nemzetiségi ünnepeken, rendezvényeken német nemzetiségi viselet. Az iskolában nem megengedett - tanulók részére - az arc-, szem-, száj-, köröm- és hajfestés! f) Az iskolában és az iskolán kívüli programokon, rendezvényeken ahol az iskolát képviseli, kulturáltan viselkedjen, magatartásával jó példát mutasson. g) Tanításhoz nem tartozó felszerelést (pl. játék, infokommunikációs eszköz, nagy értékű ékszer, számottevő mennyiségű pénz) nem szabad behozni az iskolába, kivéve, ha erre valamelyik pedagógus külön engedélyt nem ad. Mobiltelefont csak saját felelősségére tarthat magánál. Telefont az épületbe belépéstől kilépésig nem használhat, ki kell kapcsolnia. Az elveszett tárgyakért az iskola felelősséget nem vállal. Amennyiben a tanuló az engedély nélkül behozott tárgyat használja, a pedagógusnak joga van azt elvenni, a szülődnek pedig kötelessége azt egy héten belül az igazgatóságon átvenni. Ha ez nem történik meg, úgy annak megőrzéséért felelősséget az iskola nem vállal. Szigorúan tilos az iskolába behozni szemetelésre (szotyola, tökmag, rágógumi, konfetti stb.) alkalmas, vagy veszélyt okozó tárgyakat (szúró-, vágó eszközöket, kést, drótot, tűt, öngyújtót, gázsprayt, cigarettát, gyufát stb.). 13
A tanuló az általa okozott kárért anyagi felelősséggel tartozik. Tettenérés, gondatlan károkozás esetén a tanuló felelőssége korlátozott, míg szándékosság esetén a teljes kárt köteles megtéríteni. A kártérítés mértékéről az igazgató dönt, vizsgálat alapján. A vizsgálat eredményéről és a döntésről a tanulót és szüleit értesíteni kell, és fel kell szólítani a kár megtérítésére. A kártérítési felelősséget részletesen az SZMSZ tartalmazza. A tanuló bizonyítványát tartozás fejében visszatartani nem szabad. 3. A tanuló távolmaradásának, mulasztásának, késésének igazolására vonatkozó előírások 3.1. Mulasztások igazolása: A tanuló hiányzását, illetve késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolni kell. A mulasztás igazolásának elfogadására az osztályfőnök jogosult. A mulasztás igazolható: - a tanuló a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatójától előzetes engedélyt kapott a távolmaradásra, - a tanuló beteg volt és azt megfelelően igazolta, (az orvosi igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is) - a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos ok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja. A hiányzás első napján a tanuló gondviselője révén köteles értesíteni az iskolát telefonon a hiányzás okáról és várható időtartamáról. Ha a tanuló 3 napon keresztül távol marad az oktatásról, és annak okáról az iskola, tájékoztatást nem kapott, az osztályfőnöknek a szülőt értesítenie kell. Az igazolást a tanulók az osztályfőnöküknek adják le, legkésőbb a mulasztást követő első osztályfőnöki órán. 14
A távolmaradást követő két héten belül nem igazolt mulasztást igazolatlan mulasztásnak kell tekinteni. A túl gyakori hiányzást az osztályfőnök családlátogatással, vagy a gyermekvédelmi felelős intézkedésével igyekszik visszaszorítani. Amennyiben a tanuló az iskolában tartózkodik, az órarend szerinti foglalkozásról való önkényes távolmaradás igazolatlanságán felül is fegyelmi vétség, mely minden esetben írásbeli büntetést von maga után, tehát a magatartásjegynek is tükröznie kell. Amennyiben különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igénylő tanulóról van szó, akkor a felmentési kérelemhez csatolni kell az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság véleményét. Az igazgató a tanuló adottságaihoz mérten egyéni továbbhaladást engedélyez. Az iskola, fejlesztő pedagógusa egyéni fejlesztési tervet készít, amelyben meghatározza a követelményeket és, hogy melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. 3.2. Igazolatlan mulasztás Ha a tanuló távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola, köteles a szülőt értesíteni, a tanköteles tanuló első alkalommal történő igazolatlan mulasztásakor, továbbá abban az esetben is, ha a nem tanköteles kiskorú tanuló igazolatlan mulasztása a 10 órát eléri. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás törvényi következményeire. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a 10 órát, az iskola igazgatója a tanköteles tanuló esetén a tanuló tényleges tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot értesíti. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat, iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri a harminc órát, az iskola a mulasztásról az általános szabálysértési hatóságon, a kormányhivatalon kívül ismételten tájékoztatja a gyermekjóléti szolgálatot, amely közreműködik a tanuló szülőjének az értesítésében. 15
Ha a tanköteles tanuló igazolatlan mulasztása egy tanítási évben eléri az ötven órát, az iskola igazgatója értesíti a gyermek tényleges tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságot és a kormányhivatalt. Ebben az esetben kerül sor a családtámogatási törvény és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: gyermekvédelmi törvény) által bevezetett szigorított előírások érvényesítésére. Ezt azt jelenti, hogy a gyámhatóság kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetését, és elrendeli a 16. életévét be nem töltött gyermek, védelembe vételét. A gyámhatóság az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének szükségességét három tanítási hónapot magában foglaló időszakonként és a tanítási év lezárását követő 15 napon belül felülvizsgálja, feltéve, hogy az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének kezdő időpontja vagy az utolsó felülvizsgálat óta legalább egy hónap eltelt. Ennek eredményeként, ha a gyermek a felülvizsgálattal érintett időszakban ötnél több kötelező tanórai foglalkozást igazolatlanul mulasztott, a gyámhatóság megállapítja, hogy nem tudják az iskoláztatási támogatást visszaállítani. Amennyiben az érintett nem mulasztott igazolatlanul ötnél több kötelező tanórai foglalkozást, a gyámhatóság kezdeményezi a Kincstárnál az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetését. Az iskolai mulasztás szabálysértési következményei: A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 247. c) pontja értelmében a szabálysértést elkövető pénzbírsággal sújtható. Szabálysértési hatóságként a jelenleg hatályos rendelkezések szerint a megyei kormányhivatal jár el. 3.3. Késések Ha a tanuló a tanórai foglalkozás kezdetére nem érkezik meg, a késést igazolnia kell. A késések idejét össze kell adni. Amennyiben ez az idő eléri a tanórai foglalkozás időtartamát, a késés egy igazolatlan órának minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról, foglalkozásról. 16
Késésnek minősül: Ha a tanuló 7.50 után érkezik az iskolába, vagy becsengetés után a tanórára a) a reggeli késők nevét a portán lévő füzetbe beírják, Tájékoztató füzetüket havonta ellenőrzi az osztályfőnök, megteszi a szükséges intézkedéseket (szülő értesítése, igazolatlan óra, írásbeli figyelmeztetés stb.) b.) ha a tanuló becsengetés után érkezik a tanórára, a késés időtartamát a szaktanár jelzi a naplóban, az órákról való indokolatlan késés igazolatlan időtartamnak számít. A késő tanulók az órát nem zavarhatják. A bejárók esetén a közlekedési okok miatti késés igazolható. Napközben csak az iskolai kötelességteljesítés vagy egészségügyi ok miatti késés igazolható. A késések az indoktól függően írásos formában igazolhatók (szülő, pedagógus) 3.4. Távozási engedély egyéb esetben Tanuló az iskola épületét tanórai, ill. tanórán kívüli elfoglaltsága idején csak a szülő személyes vagy írásbeli kérésére, a nevelőtestület egy tagjának írásbeli engedélyével hagyhatja el. Szülői kérés hiányában az iskolából való távozásra az osztályfőnök, igazgató vagy az igazgatóhelyettes adhat engedélyt. (A távozási engedély -3. melléklet- egy példányát a tanulónak le kell adnia a portán, ahol azt egy iratgyűjtőben őrizni kell a tanév folyamán.) 3.5.Iskolakerülés elleni fellépés Az iskolakerülés elleni fellépés biztosításáról szóló módosított 2012. évi CXX. törvény alapján a rendőrség intézkedési jogot kapott arra, hogy tanítási napokon azokat a 14. életévüket még be nem töltött tanulókat, akik nagykorú személy kísérete nélkül, vagy hitelt érdemlő igazolás nélkül vannak távol a nevelési-oktatási intézménytől a rendőr az intézmény vezetőjéhez kísérheti, a bekísérés előtt a rendőr egyeztetni köteles az intézménnyel. A rendőrségi törvény alapján, hitelt érdemlő igazolás: 1. a nevelési-oktatási intézmény által kiállított írásbeli igazolás, 2. a tanuló szülője, vagy törvényes képviselője által kiállított írásbeli igazolás, 3. orvosi igazolás. 17
Ha a tanulót valamilyen okból a pedagógus a tanítási idő vége előtt elengedi az iskolából az 1. melléklet szerinti igazolást kell átadni a tanulónak. Ha a tanuló távolléte a tanítási idő alatt valamilyen okból a szülője, vagy a törvényes képviselője tudtával történik, akkor a 2. melléklet szerinti igazolást kell kiállítani a tanuló számára. 3.6. Igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen Ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen kétszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanuló igazolatlan mulasztásainak száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett az értesítési kötelezettségének. Ha a tanuló teljesítménye a tanítási év végén nem minősíthető, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye érdemjeggyel nem volt minősíthető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. 4. A térítési díjra vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 4.1. Kedvezményes étkezésre vonatkozó szabályok A tanulóknak lehetőségük van igényelni az iskolai étkezést. A szülők választása alapján napi háromszori (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy napi kétszeri (tízórai, ebéd vagy ebéd, uzsonna) étkezésben, vagy csak ebédelésben részesülnek. Az étkezési térítési díjat minden hónap 15. napjáig csekken a Kalória KHT számlájára kell a szülőknek (gondozóknak) befizetni. Probléma esetén a szülő (gondozó) személyesen egyeztet a Kalória KHT- vel. 18
Kedvezményes étkezésre (50% és 100 %) jogosultak 3 vagy több gyermekes, tartósan beteg gyermeket nevelő, rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők. 4.2. Az iskolában a tanulók által elkészített, tárgyakra vonatkozó szabályok amennyiben ehhez az iskola biztosította az anyagokat, a tanuló nevének feltüntetése mellett, az iskolának joga van azokat kiállításra vinni, az iskola dekorációjához felhasználni, amennyiben az elkészített tárgy eladásra kerül, a befolyt összeget az iskola a tanulók jutalmazására fordítja (iskolagyűlések, keretjáték), amennyiben nem az iskola biztosította az anyagokat, az elkészítő rendelkezik az összeg felett, de kérésre átadhatja azokat az iskolának. 5.A nem alanyi jogon járó tankönyvtámogatás elve, az elosztás rendje Azoknak a rászoruló családok gyermekeinek, akiknek nem alanyi jogon jár a tankönyvtámogatás, lehetőségük van az iskola könyvtárából kölcsönözni tankönyveket, oktatási segédkönyveket. Az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvek, oktatási segédletek jegyzékét minden tanév végén közzé tesszük az iskola honlapján. 2013/14. tanévtől felmenő rendszerben az első évfolyamon tanulók ingyen kapják tankönyveiket. Ezek a tankönyvek az iskolai könyvtár nyilvántartásába kerülnek a tanév végén leadásuk kötelező. 6. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái A tanulók kisebb közössége egy tanulócsoport (pl. azonos idegen nyelvet tanuló diákok csoportja, vagy egyéb foglalkozást folytató diákok). A tanulók kisebb közössége az osztályfőnökön illetve a DÖK segítő tanáron keresztül kérheti az őket érintő problémák vizsgálatát, jogorvoslatát a nevelőtestület illetve az iskola vezetősége előtt. 19
A tanulók választó és választható a diákközösség bármely szintjén, így részt vehetnek az iskolai diákönkormányzat munkájában. A diákönkormányzat ülésein osztályát küldöttként képviselik, akik elmondhatják a diákok véleményét, a hozott határozatokról tájékoztatást adnak társaiknak. A tanulók élhetnek mindazokkal a jog- és hatáskörökkel, amelyek választott tisztségükből, felelősi megbízatásaikból fakadnak. Javaslataikkal részt vehetnek a diákönkormányzat szervezésében egy tanítás nélküli munkanap kiválasztásában és annak programján. Véleményüket, javaslataikat szóban, vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatójával, nevelőivel, a nevelőtestülettel. Kérdéseikre legkésőbb a megkeresésétől számított 30 napon belül érdemi választ kell kapniuk. A tanulók bármilyen problémával nevelőiket, osztályfőnöküket, a diákönkormányzatot, az iskola igazgatóját, igazgatóhelyetteseit megkereshetik, érdekeik védelmében segítséget kérhetnek, melyet meg is kell kapniuk. Kérhetik a pedagógusok titoktartási kötelezettségét minden olyan esetben, amikor ez az érdekük. (Ennek eldöntése a pedagógus hatásköre.) Az iskola egészének életéről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója az iskolagyűlésen, hangosbemondón keresztül a tanítók, szaktanárok a szakórákon, az osztályfőnökök, az osztályfőnöki órákon folyamatos tájékoztatást adnak. Sérelem esetén az iskola tanulója kiskorú tanuló esetén törvényes képviselője az osztályfőnökétől, illetve az iskola vezetőjétől kérhet jogorvoslatot. 6.1. Diákkörök, diákönkormányzat: Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében, érdeklődésüknek megfelelően diákköröket (tanórán kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozás, amely a tanulók érdeklődését tükrözi, fejlődésüket szolgálja) hozhatnak létre, amelyek létrejöttét és működését a tantestület segíti, a tankerületi igazgató engedélyezi. 1. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, pedagógus, illetve a DÖK, a szülői közösség iskolai vezetősége. Az engedélyezett diákkörök létrehozásáról minden tanév elején 20
az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. A diákköröket pedagógus, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy vezeti. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. A diákkörök működésének nincs anyagi vonzata. 2. A tanulók, diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére két képviselőt (küldöttet) választanak az iskolai DÖK vezetőségébe. A DÖK képviselők személyesen intézhetnek kérdéseket tanáraik és az iskola vezetősége felé a Diákparlamenten, mely 2 évente kerül megrendezésre. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, b) a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, c) az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, d) adatkezelési szabályzat elfogadásakor e) a könyvtár nyitva tartásáról A diákönkormányzat javaslatait és véleményét ki kell kérni a házirend elfogadása előtt. 7.A tanulók jutalmazásának elvei és formái A tanuló munkájának elismerése A diákok munkájának legfontosabb eszköze az írásbeli értékelés és az osztályzási rendszer. A szaktanár a munkaközösséggel egyetértésben meghatározza és az év elején ismerteti a tanulókkal a teljesítendő minimális tantárgyi követelményeket. 21
A tanuló értékelése tantárgyanként és évfolyamonként a tanév elején meghatározott formában, szövegesen vagy érdemjeggyel történik. A tanulóknak havonta legalább egy értékeléssel, érdemjeggyel kell rendelkezni. Átfogó értékelést tanévenként két (félév, év vége) alkalommal kapnak. Naponta kettő témazáró dolgozat írattatható (a témazáró dolgozat egy nagy témakört fog át és nem azonos az írásbeli feleltetéssel, ami a szóbeli házi feladat írásbeli számonkérése). A félévi osztályozás az első félévben, az év végi a teljes tanévben végzett munkát tükrözi. A félévi és az év végi érdemjegyeket a szaktanár (aki az osztályozó értekezleten a tantestület tagjaitól segítséget kérhet) határozza meg. Indokolt esetben az évközi érdemjegyek számtani átlagától eltérő érdemjegyet is meghatározhat a szaktanár. Jutalmazások Azt a tanulót, aki példamutató magatartást, szorgalmat tanúsít képességeihez mérten folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el osztálya, iskolája érdekében közösségi munkát végez iskolai vagy iskolán kívüli (tanulmányi, művészeti, sport) versenyeken, pályázatokon vagy vetélkedőkön vesz részt a tanévet hiányzásmentesen végzi el bármely más módon hozzájárul az iskola hírnevének növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az egyéni jutalmazások - szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg. Adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, szakköri, szertárosi, stb. tevékenységért - osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért - napközis nevelői dicséret: odaítéléséről a napközis nevelő dönt, adható a napköziben végzett kiemelkedő felelősi-, tanulmányi munkáért, szabadidős tevékenység végzéséért - diák-önkormányzati dicséret: a diákközösségért végzett kiemelkedő munkáért, odaítéléséről a DÖK vezetősége dönt - igazgatói dicséret: tanulmányi versenyen elért kiemelkedő eredményekért, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítményt nyújt 22
- tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján, a tanév végén adható - a nevelőtestület, a DÖK, az iskolai szülői közösség szavazatai alapján kerül átadásra: Az év Sportolója, Az év Diákja és a Végzős évfolyam Kiváló Diákja díjakról a tanév végén, (egy-egy tanuló). Átadására az év végén megrendezésre kerülő Petőfisek Gáláján kerül sor. Az egyéni jutalmak formái: - beírás a tájékoztató füzetbe, bizonyítványba - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél - az iskola honlapján megjelenésre kerülő dicséret Az osztályközösség jutalmazásának formái 1. A DÖK által minden év szeptemberében meghirdetett keretjátékon első helyezést elért osztálynak jár egy jutalom szabadnap és a hasznos eltöltéséhez szükséges anyagi juttatás. (Időpontját az osztályfőnök és az osztályban tanító tanárok egyeztetik.) 2. Pénzjutalom, a DÖK által meghirdetett verseny 2. és 3. helyezett osztályainak, a szabadidő hasznos eltöltéséhez. A pénzjutalom összegét a DÖK határozza meg. 3. Kiemelkedő sportteljesítményt nyújtó tanulóknak júniusban egy tanítás nélküli munkanap jár kirándulás céljából. 8. Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei A tanulók fegyelmi felelőssége Ha a tanuló a házirendet megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelemsértés mértékétől függő intézkedések az alábbiak: Fegyelmező intézkedések, büntetések Az a tanuló, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan elmulasztja, - a tanórán és egyéb iskolai vagy iskolán kívüli rendezvényen tanúsított, tanulóhoz méltatlan viselkedésű - a házirendet megsérti - igazolatlanul mulaszt 23
- nevelőivel, diáktársaival szemben elítélendően nyilvánul meg - bármely módon az iskola jó hírnevét rombolja, büntetésben részesül. A fegyelmező intézkedések formái, módjai: o bejegyzés a magatartás füzetbe (5 beírás jelent 1-1 fegyelmi fokozatot) o szaktanári figyelmeztetés: szóbeli (közösség előtt), írásbeli (magatartás füzetbe, tájékoztató füzetbe o osztályfőnöki figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o napközis nevelői figyelmeztetés: szóbeli (osztály előtt), írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o osztályfőnöki intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o igazgatói figyelmeztetés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o igazgatói intő: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o nevelőtestületi intés: írásbeli (naplóba, tájékoztató füzetbe) o megbízatások visszavonása büntetés A fegyelmezetlenség szaktanári érdemjeggyel nem büntethető. A tanév végi osztályozó értekezleten dönteni kell arról, hogy az elkövetett fegyelmi vétség a tanuló későbbi magatartását figyelembe véve mennyire meghatározó a bizonyítványba is bekerülő magatartási minősítés megállapításában. A fegyelmező intézkedések kiszabásakor a fokozatosság elve érvényesül, melytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. Súlyos kötelezettség szegésnek minősülnek az alábbi esetek: o agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, megalázása, megzsarolása, o az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog iskolába hozatala, fogyasztása, o szándékos károkozás, o az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, o tiltott sajtótermékek, fegyver, vagy fegyvernek minősülő tárgy behozatala az iskolába, o sorozatosan durva és trágár kifejezések használata, o tájékoztató füzetében osztályzatot, illetve aláírást meghamisít, 24
o társa vagy közössége pénzét, értékeit eltulajdonítja, o ezen túl minden olyan cselekmény, amelyek a bűntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja. A fegyelmi büntetés lehet: a) megrovás, b) szigorú megrovás, c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, f) kizárás az iskolából. Tanköteles tanulóval szemben az e), f) pontban meghatározott fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható. A fegyelmi eljárás lefolytatásának alapvető szabályait jogszabály állapítja meg. A fegyelmi eljárás lefolytatásának részletszabályait az SZMSZ tartalmazza. 9. Elektronikus napló használata esetén a szülők részéről történő hozzáférés módja Az elektronikus napló használatának bevezetésekor határozzuk meg. 25
10. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményei, a tanulmányok alatti vizsgák tervezett ideje, az osztályozó vizsgára jelentkezés módja és határideje 10.1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha a) felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétele alól, b) engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a 3.5. pontban meghatározott időnél többet mulasztott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, d) a tanuló a félévi, év végi osztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Egy osztályozó vizsga a b) pontban meghatározott kivétellel egy adott tantárgy és egy adott évfolyam követelményeinek teljesítésére vonatkozik. A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. 10.2. Az osztályozóvizsga teljesítésének határideje: - I. félév vége - a tanítási év végén Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Az osztályozó vizsgák időpontjáról a tanulót, kiskorú esetében a törvényes képviselőjét írásban értesíteni kell. 10.3. Az osztályozó vizsga tantárgyankénti, évfolyamonkénti követelményeit a Pedagógiai Programban megnevezett kerettantervek alapján készített helyi tantervekben fogalmaztuk meg. A tanév elején, a tanmenetekben határozzuk meg az osztály,az egyéni sajátosságok alapján. 26
10.4. A tanulmányok alatti vizsgák: - osztályozóvizsga - különbözeti vizsga - pótló vizsga - javítóvizsga 10.5. Független vizsgabizottság előtt tehető le: - osztályozóvizsga - javítóvizsga 10.5.1. Az osztályozóvizsga: A kiskorú tanuló szülője a félév vagy a tanítási év utolsó napját megelőző harmincadik napig jelentheti be, ha osztályzatának megállapítása céljából független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról. a bejelentésben meg kell jelölni, hogy milyen tantárgyból kíván vizsgát tenni. A bejelentést az iskola igazgatója nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. Akkor is osztályozóvizsga letételére kerül sor: - ha az igazolt és az igazolatlan mulasztások mértéke miatt nem minősíthető a tanuló teljesítménye, - ha a nevelőtestület engedélyezte számára az osztályozóvizsgát - és az év végi osztályzatok megállapítását független vizsgabizottságtól kérik Ha a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kétszázötven órát, egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja emiatt a tanuló teljesítménye tanévközben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem minősíthető, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület megtagadhatja az osztályozóvizsga letételét, ha az igazolatlan órák száma meghaladja a húsz tanórai foglalkozást, és az iskola eleget tett a jogszabályban előírt értesítési kötelezettségének. ha az első félév végére meghaladta az előírt mértéket a hiányzás, akkor is kötelező osztályozóvizsgát tenni. A kérelmet öt napon belül kell benyújtani az igazgatóhoz, aki nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. 27
10.5.2. A javítóvizsga: A bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy abból a tárgyból, amiből javítóvizsgára utasították, akkor azt független vizsgabizottság előtt tehesse le. A kérelmet az igazgató nyolc napon belül továbbítja a kormányhivatalnak. A kérelemmel kapcsolatos teendők: A kérelmet a kiskorú szülője nyújtja be, megjelölve a tantárgyak nevét. Az igazgató a kérelmet a tanuló nevének, évfolyamának, személyi adatainak, a tanulmányok alatti vizsga milyenségének feltűntetésével megküldi a kormányhivatalnak. Az iskola igazgatója tájékoztatja a kormányhivatalt arról is, hogy milyen a tanulót milyen tanterv, tankönyv alapján oktatták, a tantárgyat heti hány órában tanulta, és a tanuló értékeléséhez szükséges egyéb kiegészítő információkról. 10.5.3. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányi vizsgák megszervezése: a vizsgát a fővárosi, megyei kormányhivatal szervezi A hivatal értesíti a szülőt, az iskolát a vizsga helyéről és idejéről. Értékelés, minősítés: Három napon belül értesíti a vizsgáztató intézmény az iskolát a tanuló osztályzatáról, a magasabb évfolyamba lépésről az iskola dönt, amellyel jogviszonyban áll a tanuló. Jogorvoslati eljárás: A döntést követően a szülő öt napon belül nyújthat be fellebbezést a jogszabálysértésre hivatkozva az Oktatási Hivatalhoz. A fellebbezést az OH három napon belül bírálja el. Ennek eredményeként a fellebbezést elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés esetén megváltoztathatja, vagy megsemmisítheti és a független bizottságot új döntés meghozatalára utasíthatja. Amennyiben a szülő nem ért egyet annak a bírósági felülvizsgálatát kérheti. 11. A tanulók tantárgyválasztásával, annak módosításával kapcsolatos eljárási kérdések 11. 1. Kötelezően választható tárgyak Az iskola specialitásai: német nemzetiségi osztály, informatikát első évfolyamtól tanuló osztály. 28
Valamennyi osztályunkban kompetencia alapú és ÖKO szemléletet tükröző oktatást szervezünk. Beiskolázáskor ezekbe az osztályokba lehet jelentkezni, ezzel a szülő vállalja, hogy gyermeke 8 éven keresztül a speciális osztályba jár, és annak feltételeit emelt óraszám, szükséges felszerelések, ruházat, fellépések, versenyek, órabemutatók, mérések tudomásul veszi. Ezen osztályokból kimaradni csak alapos indok mellett az igazgató engedélyével lehet. A tantárgyválasztást szabályozó miniszteri rendelet értelmében az általános iskolának minden év május 20-áig fel kell mérnie, hogy a tanuló melyik egyház által szervezett hit és erkölcstan órán, vagy az állami általános iskolában kötelező erkölcstan órán kíván-e részt venni. Kiskorú tanuló esetén a választás jogát a szülő gyakorolja. A szülő ezt a jogát attól az évtől kezdődően, amelyben gyermeke a tizennegyedik életévét eléri ha a gyermek nem cselekvőképtelen, gyermekével közösen gyakorolja. Az informatika és az idegen nyelv alsó tagozaton történő oktatását abban az esetben választhatják a szülők, ha a pedagógusok kötött munkaidején belül megoldható az ellátásuk. 11.2. Beíratásnál a sorsolás szabályai - Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről a törvényi előírásnak megfelelően járunk el. - A nemzetiséghez tartozó jelentkezőt azonos feltételek esetében előnyben kell részesíteni, a nemzetiségi nevelés-oktatást is folytató iskolába vagy osztályba fel vagy át kell venni. Német nemzetiségi osztály esetében nincs sorsolás. 11.3. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok: a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány az iskolaérettségről szóló szakvélemény 29
II. rész 1. A tanítási órák, foglalkozások közötti szünetek, valamint a főétkezésre biztosított hosszabb szünet időtartama, a csengetési rend 1.1. Tanítási órák időtartama (csengetési rend) Az iskola tárgyi feltételeit figyelembevételével indokolt esetben 0. óra tartható. 0. óra 7.00 7.45 1. óra 8.00 8.45 2. óra 9.00 9.45 3. óra 9.55-11.40 4. óra 11.05-11.50 5. óra 12.00 12.45 6. óra 12.50 13.35 7. óra 13.40 14.25 A tanórai és az egyéb délutáni foglalkozások, az adott tanév órarendjében meghatározott időtartamban történik. Az órakezdés szabályai: - A tanulók a tanterembe lépő pedagógust felállással köszöntik. Az óra megkezdése előtt már kikészítik a felszerelésüket. - A hetes jelenti a tanulók létszámát, vagy az abban történt változást. - Amennyiben az órát tartó pedagógus a becsengetés után 10 percig nem érkezik meg, azt az egyik hetes jelenti az igazgatóságon, a másik hetes gondoskodik arról, hogy a tanulók fegyelmezetten várják a nevelőt. 1.2. Szünetek 1. szünet 15 perc 2. szünet 10 perc 3. szünet 25 perc a tanulók a hetesek kivételével az udvaron tartózkodnak kivéve, ha az időjárás ezt nem engedi meg, erről az aula ügyeletes pedagógus dönt. 30
4. szünet 10 perc 5. szünet 10 perc 6. szünet 5 perc Szünetek rendje: Szünetekben az ügyeletes pedagógus rendelkezéseit be kell tartani. Szünetekben a tanulók a folyosón, a tantermekben (kivétel a szaktantermek, tornaterem), jó idő esetén a nagyszünetben az udvaron tartózkodhatnak. Szünetekben, a tornateremben, öltözőkben, a szaktantermekben (pl.: számítástechnika terem) és a szertárakban nem tartózkodhatnak tanulók. A technika, idegen nyelv, számítástechnika, művészet-rajz tanórákra az adott órára történő becsengetéskor a tanulók a szaktantermek előtt kettesével sorakozva várják a szaktanárt. Testnevelés órára 5 perccel becsengetés előtt érkezhetnek a tanulók a tornatermi öltözőbe átöltözni, ahová testnevelő tanár engedi be a tanulókat és ellenőrzi a fegyelmezett átöltözést, majd sorakoztat és bezárja az öltözőket. Ez érvényes a nagyszünet után következő testnevelés órára is. Nagyszünetben az udvaron tartózkodók nagy száma miatt a labdajáték nem engedélyezett. A nagyszünet végét jelző csengetéskor az osztályok az ügyeletes tanárok irányításával vonulnak be az épületbe. 1.3. Étkezések rendje Reggeli: 8.45 9.00 és 9.45 9.55 Ebéd: 11.30 14.00 Az iskola tanulói étkezését az ebédlő és a büfé biztosítja. Reggelizésre az első és második szünetekben van lehetőség. A reggelit igénylő tanulók az ebédlőben, a többiek a tanteremben ülve kulturált módon fogyaszthatják el a reggelit. A büfében az óraközi szünetekben lehet vásárolni. Az ebédlő igénybevételére az adott osztály utolsó tanítási órája után, de legkorábban 11.30 után van lehetőség külön beosztás szerint. Óraközi szünetekben a tanulók nem ebédelhetnek. Tanulók csak felnőtt (nevelő vagy erre a feladatra megbízott személy) felügyelete mellett étkezhetnek, felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak az ebédlőben. A tanulók az ebédlő előtt 31