A NYÍRBÁTORI VÁROSI KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TERVE 2011-2015



Hasonló dokumentumok
Kunszentmárton Város Önkormányzata Képviselő-testületének

EGYEK NAGYKÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 29/2007. (XI.29.) rendelete

1. A rendelet célja. 2. A rendelet hatálya. 3. A közművelődési feladatok ellátásának alapelvei

Hajdúszoboszló Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2006. (VII.06.) számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

A RUMI RAJKI ISTVÁN ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT KÖZSÉGI ÉS ISKOLAI KÖNYVTÁRÁNAK STRATÉGIAI TERVEZETE

Paks Város Önkormányzata Képviselő-testületének 27/2013. (IX. 14.) önkormányzati rendelete. az önkormányzat közművelődési feladatairól *

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT. Tartalomjegyzék: - Irányadó jogszabályok. - Intézményi adatok. - A legfontosabb működési feltételek

Rendelet. Önkormányzati Rendelettár. Dokumentumazonosító információk. Rendelet típusa: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja:

A Városi Könyvtár jövőképe, stratégiai terve önértékelése, szándéknyilatkozata

Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének. 21/2012.(VI.27.) önkormányzati rendelete. A város közművelődési feladatainak és ellátásának feltételeiről

Kishartyán Községi Önkormányzat Képviselő-testületének. 6/2002. (VIII.30.) számú rendelete a HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

Szendrő Város Önkormányzatának 10/2014.(V.29.) önkormányzati rendelete a közművelődési tevékenység helyi feladatairól

Takácsi Község Képviselőtestülete 4/2001. / III.20./ sz. rendelete a helyi közművelődésről

7/2007. /V.7./ A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATOK ELLÁTÁSRÓL

KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 22/2011 (VII. 1.) ö n k o r m á n y z a t i r e n d e l e t e

Csákberény Községi Önkormányzat Képviselo-testületének. 11/2002. (VI. 27.) sz. rendelete. a közmuvelodésrol. A közmuvelodési rendelet kiemelt célja

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Mezőberény Város Önkormányzatának 10/1999.(IV.26.)MÖK. sz. rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

A könyvtár, mint közösségi tevékenységek központja

Lajosmizse Város Önkormányzata KIVONAT. a Képviselı-testület május 06-i rendkívüli ülésének jegyzıkönyvébıl. Kihagyva a kihagyandókat!

A rendelet célja. A rendelet hatálya

Csátalja Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 3/2003.(III.27.) önkormányzati rendelete. a helyi közművelődésről A rendelet hatálya

Biharnagybajom Község Önkormányzata Képviselő-testületének. 13/2004. (IV. 30.) rendelete. a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

14/2000. (V. 17.) RENDELETE A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

Visegrád Város Önkormányzatának Képviselő Testülete az évi CXL. tv a felhatalmazása alapján az alábbi rendeletet alkotja:

Bojt Község Önkormányzata Képviselő- testületének 1/2019. (I. 31.) önkormányzati rendelete az önkormányzat közművelődési feladatainak ellátásáról

Magyarszerdahely község Önkormányzat Képviselő-testületének 7/1999. (VII.21.) számú rendelete a helyi Közművelődésről

Az Arany János Városi Könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata

Teskánd község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2003. /II.03./ számú r e n d e l e t e

Gödöllő Város Önkormányzata Képviselő-testületének. 26/2015. (XI.20.) önkormányzati rendelete

E LŐ T E R J E S Z T É S

Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 17/2010.(VII. 28.) KNÖT RENDELETE a közművelődésről

Balatonfüred Város Önkormányzata Képviselő-testületének 13/2011.(IV.5.) önkormányzati rendelete

TÜSKEVÁR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 8/2004./IV.26./ RENDELETE A HELYI KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGRŐL

A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer 5 éve Mikolasek Zsófia

Nagykálló Város Önkormányzat. 59/2006. (XII.29.) Önk. r e n d e l e t e

Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének. a közművelődésről. Általános rendelkezések. A rendelet célja

A Krúdy Gyula Könyvtár stratégiai terve

Tisztelt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság!

Balatonederics Települési Önkormányzat Képviselő-testületének. 7/1999. (VII.1.) számú. R e n d e l e t e

Kiskunhalas Város Képviselő-testülete február 22-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. Medgyesegyháza Városi Önkormányzat Képviselő-testületének április 24-i ülésére

Tapolca Város Önkormányzata Képviselő-testületének 39/2012. (XII. 17.) önkormányzati rendelete

Kacsóta Községi Önkormányzat 4/2004. (IV.19.) KT. Rendelete. a közművelődésről

3.1 Jövőkép. 3.2 Átfogó cél

Lepsény Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete. 12/2002. (IX.30.) számú. R e n d e l e t e. a helyi közművelődésről. Általános rendelkezések

H e g y e s d község Önkormányzata. Képviselőtestületének. a helyi közművelődésről.

Szakmai képzés Németországban

BALATONHENYE KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 12/2015. (XI. 25.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

Ladányi Mihály Könyvtár stratégiai terve

c./ Az egyetemes, a nemzeti, a nemzetiségi és más kisebbségi kultúra értékeinek megismerését, a befogadás elősegítését, ezen belül :

Általános rendelkezések

Berente Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011.(III.24.) önkormányzati rendelete a közművelődésről

Módosító okirat. 1. Az alapító okirat 1. pontja mely a módosított okirat pontjában szerepel helyébe a következő rendelkezés lép:

A kultúra és a művészet Beregszászi járásban való fejlesztésének évekre szóló Programjáról

Mosonszolnok Község Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2001.(VIII.7.) ÖKT számú rendelete a helyi közművelődési tevékenység támogatásáról

Tápiószecső Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 6/2002. (IX.15.) rendelete a helyi közművelődésről. I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Helyzet- és jövőkép a zalai iskolai könyvtárakban

Pályázati felhívás címe, kódszáma. Társadalmi Megújulás Operatív Program

MINDSZENTKÁLLA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 13/2015. (XI. 27.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

A helyi közművelődésről

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

ALAPÍTÓ OKIRAT. 1. A költségvetési szerv neve: Művelődési Ház és Községi-Iskolai Könyvtár

Nyírbátor Város évi Közm vel dési Rendezvényterve. I. Kiemelt Önkormányzati programok

Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének 33/2017. (X. 9.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról *

Könyvtári munkaterv. 2015/2016. tanév

A Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskola Könyvtárának Szervezeti és működési szabályzata

Az informatika mint kihívás : a falak nélküli könyvtár jövője. Dr. Dani Erzsébet EJF NIIF-konferencia, Kaposvár április 28.

E L Ő T E R J E S Z T É S közművelődési megállapodás kötéséről

BRÓDY SÁNDOR MEGYEI ÉS VÁROSI KÖNYVTÁR ALAPÍTÓ OKIRATÁNAK MÓDOSÍTÓ OKIRATA

Zalakaros Város Önkormányzata Képviselőtestülete. 7/1999. /III.24./ számú rendelete A HELYI KÖZMÜVELŐDÉSRŐL

A rendelet célja. A rendelet hatálya

Jásd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/1999.(III.31.) RENDELETE a közművelődési tevékenységről. Általános rendelkezések Alapelvek

I.RÉSZ Általános rendelkezések Alapelvek

A NEMZETI KULTURÁLIS ALAP TÁMOGATÁSÁVAL. közgyűjtemények pályázati lehetőségei a Közgyűjtemények Kollégiumánál

Tahitótfalu Község Önkormányzat Képviselőtestülete 22/2000. (XII.08.) sz. rendelete a közművelődésről I. RÉSZ. Általános rendelkezések.

K I V O N A T. 298/2010.(XI.03.) önkormányzati határozat a Kulturális-, Idegenforgalmi Központ és Könyvtár alapító okiratának módosításáról.

DOROG VÁROS POLGÁRMESTERE 2510 DOROG BÉCSI ÚT DOROG PF.:43. TF.: FAX.: PMESTER@DOROG.

A kistelepülési könyvtári ellátás jövőképe

Balatonhenye település Önkormányzati Képviselő-testületének. 4/2002. ( VI. 14.) számú ör. 1 R E N D E L E T E. a helyi közművelődésről

ELŐTERJESZTÉS Mágocs Város Önkormányzat Képviselő-testületének február 24-i -i testületi ülésére

1. Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata (a továbbiakban: Önkormányzat) kötelezően ellátandó feladatkörében:

Budapest Főváros Terézváros Önkormányzata Képviselő-testületének 24/2004. (V.25.) rendelete az Önkormányzat közművelődési feladatairól

PÜSPÖKLADÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 4/2019. (I. 31.) önkormányzati rendelete a helyi közművelődési feladatok ellátásáról

ÚJHARTYÁN KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT Képviselő-testületének 14/2008.(XII.12.) számú rendelete A KÖZMŰVELŐDÉSRŐL

Salgótarján Megyei Jogú Város Alpolgármestere

Módosító okirat. 2. Az alapító okirat 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép: 1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye

DECS Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének. a helyi közművelődési feladatok ellátásáról 1

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

Kunpeszér Község Önkormányzat 15/2004. (IX.16.) számú rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól

Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Intézkedési terv Intézményi tanfelügyeleti látogatás után. Pusztakovácsi Pipitér Óvoda Intézmény OM azonosítója: Intézményvezető neve:

TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ

BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 30/1999. (XI. 26) r e n d e l e t e BÉKÉS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZMŰVELŐDÉSI FELADATAIRÓL 1

Tudásdepó Expressz A könyvtári hálózat fejlesztése a Keményben az élethosszig tartó tanulás érdekében TÁMOP 3.2.4A 11/

A Dél-Mátra Közhasznú Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

Felvételi tájékoztató

MARCALI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK POLGÁRMESTERE 8701 Marcali, Rákóczi utca 11., Telefon: 85/ Ügyintéző: Németh Ildikó

Átírás:

A NYÍRBÁTORI VÁROSI KÖNYVTÁR STRATÉGIAI TERVE 2011-2015 1.Jövőkép - Gyűjteményünk a hagyományos dokumentumok mellett egyre több elektronikus és digitalizált dokumentummal rendelkezik - A használó 24 órában eléri (online) eléri a könyvtár katalógusát, így állandó hozzáféréshez jut az olvasó - Beindítjuk a (főleg) helytörténeti anyagok digitalizálását, s ehhez a szerzői jogok figyelembe vételével- hozzáférést biztosítunk használóink számára - Technikai feltételeinket a kiterjedt automatizálás, nagy sávszélességű hálózat biztosítja. - Megteremtjük a technikai lehetőséget a megyei adatbázishoz való kapcsolódáshoz főleg a helytörténet vonatkozásában - Tudatos stratégia alapján vizsgáljuk a használók igényeit és elégedettségét - Felhasználóképzéssel segítjük az információk felkutatását, hasznosítását és szervezését. - A szolgáltatások folyamatos megújítását fejlesztésekkel biztosítjuk. - A fenntartó pályázatának segítségével akadálymentessé alakítjuk, és korszerűsítjük a jelenlegi Szabadság tér 24. szám alattikönyvtárépületet 2. Küldetésnyilatkozat - A nyírbátori Városi Könyvtár Nyírbátor város kultúraközvetítő, információátadó közgyűjteménye. Feladatának tekinti a város és vonzáskörzete lakosai számára biztosítani a könyvtári szolgáltatásokat.

2 - Hozzájárul az írni-olvasni tudás fejlesztéséhez, segíti a felnövekvő nemzedék olvasóvá nevelését, az oktatás különböző szintjein kielégíti a tanulók igényeit. - A lakosság számára biztosítani kívánja az életen át tartó tanulást, segítséget kíván nyújtani a közhasznú és egyéb információk megszerzéséhez, a szabadidő hasznos és kulturált eltöltéséhez. Ezen célok megvalósulása érdekében: - Állományát gyűjtőkörének megfelelően folyamatosan gyarapítja, gondozza, feltárja. - Szolgáltatásait a felmerülő igényekhez igazítja. - Eszközeinek felhasználásával biztosítja a technika új vívmányainak elérhetőségét, segíti az ezen eszközök segítségével való tájékozódást. - A hagyományos könyvtári szolgáltatásokon túl, a dokumentumállomány számítógépes feltárásával, magasabb szintű tájékoztatást biztosít. - Szakmai fejlődésével elősegíti a szolgáltatások minőségének javítását. - Biztosítja más könyvtárak állományának és szolgáltatásainak elérését. - Részt vesz a könyvtárak közti dokumentum és információcserében. - Segíti a közéletben való részvételhez szükséges állampolgári tudnivalók és jogi szabályozás megismerését. - Teljesíti azon kötelezettségeit, melyet az 1997. évi CXL. törvény előír számára - Együttműködik a város oktatási és kulturális intézményeivel - 24 órás online tájékoztatást nyújt a könyvtár szolgáltatásairól, s ebben a formában is rendelkezésre bocsátja a könyvtár elektronikus katalógusát

3 - A helytörténeti anyagát sokoldalúan feltárja az OPAC (online) katalógus segítségével 3. Feladatok - Az Uniós források megjelenésével, minden pályázati lehetőség kihasználása. - Felhasználók képzése, az új információ-források megismertetése. - Ezen források népszerűsítése az idősebb korosztály számára is. - Különös figyelmet kell fordítani a hátrányos helyzetűek könyvtári ellátására. - A könyvtár jelenlegi épületének korszerűsítése, akadálymentesítése - Szakalkalmazottak továbbképzése uniós források felhasználásával - Könyvtárhasználók igényeinek vizsgálata kérdőív segítségével 4. A könyvtár működési környezetének jellemzői Nyírbátor az ország keleti részén, hazánk egyik legelmaradottabb régiójában, illetve megyéjében, az Észak-alföldi régióban, azon belül pedig Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében fekszik (a régió területe 17 728 km², népessége 1 473 ezer fő). Nyírbátor térszerkezeti pozíciója az elmúlt időszakban nagymértékben javult az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény szakaszának átadásával. Az újabb szakasz kiépítésével az autópályától való távolsága kb. 10 km-re csökkent. A megyeszékhely Nyíregyházától 37 km-re, a régióközpont Debrecentől pedig 54 km-re fekszik de gazdasági életére legalább ekkora hatással van a magyar-román határ közelsége is. A város első írásos említését 1279-ben találjuk, már ekkor itt éltek a Báthoriak ősei. A család és a település sorsa közel 330 éven át összefonódott. A sárkánycímeres Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt: híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé. Az 1872-es közigazgatási

4 átszervezés során elvesztette hat évszázadon át viselt városi rangját, de természetes vonzáskörzetében, mint járási székhely érvényesítette gazdasági, oktatási és kulturális kisugárzását. 1973-ban kapta vissza méltán megérdemelt városi rangját. Lakosságszáma kis mértékben csökken, már nem éri a 14 ezret. A fő megélhetést az ipar és a mezőgazdaság jelenti. Az utóbbi évek fejlesztéseinek eredményeképp több ipari üzem telepedett meg a városban, de a régebben működőek is tovább folytatták tevékenységüket. A legnagyobb ipari üzemek külföldi tulajdonú cégek magyarországi vállalatai, akik szerencsére hosszú távon terveznek városunkban. A mezőgazdaság egy nagyobb magántulajdonú kft-vel, és több kisebb vállalkozással van jelen Nyírbátor gazdaságában. Új üzletek megnyitásával fejlődtek a szolgáltatások is. Oktatás Nyírbátorban négy óvodai egységben látják el a 3-7 éves korú gyerekeket. Alapfokon kettő általános iskola, egy enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő bentlakásos intézmény, és egy alapfokú művészeti iskola működik. A nyolcosztályos rendben működő általános iskolákban, 61 csoportban közel 1600 gyerek tanul. Az enyhe értelmi fogyatékosokat nevelő iskolában 3-20 éves korig többségében állami gondozott gyerekeket nevelnek. A művészeti iskolában 6-20 éves gyermekek képzése történik zene-és társművészeti tagozatokon. Középfokon két intézmény várja a továbbtanulókat. A Báthory István Gimnázium 600 tanulóval működik, a hagyományos négyosztályos gimnáziumi osztályokon kívül nyolcosztályos képzést is biztosítanak. Nyelvi előkészítő osztályok indításával segítik a német és az angol nyelv elsajátítását. Szakközépiskolai osztályokban idegenforgalmi és turisztikai

5 specializációt szerezhetnek a diákok. Érettségi után lehetőség van idegenforgalmi ügyintéző képesítés megszerzésére. A Bethlen Gábor Szakképző Iskola és Kollégium 800 diákja a 10 szakma elsajátításán túl szakközépiskolai osztályokban informatikát (belügyi fakultációval), és kereskedelem-marketinget tanulhat. A szakmai vizsgával rendelkező tanulóknak nappali rendszerű gimnáziumi osztályokban, lehetőséget biztosítanak az érettségi megszerzésére. Érettségi után rendszerinformatikusnak, illetve igazgatási ügyintézőnek tanulhatnak tovább a diákok. Kultúra A város kulturális élete sokszínű, sokrétű, pezsgő, a kínálat gazdag, egyre nagyobb visszhangja van bel- és külföldön egyaránt. A nyírbátoriak több évtizedes álma valósulhatott meg a Kulturális Központ átadásával a város főterén. Az intézmény még nagyon fiatal, de a rövid időszak alatt a az egyik legfontosabb kulturális létesítményeként működik. E falak között méltó otthonra találtak a különböző művelődő közösségek. Nem elhanyagolható szempont, hogy az épület több száz fős rendezvények befogadására is alkalmas. Szintén 2006-ban került átadásra a teljesen újjáépített Báthori várkastély. A XV. századi épület teljes pompájában várja a látogatókat, négy szintje alkalmas kiállítások, rendezvények, s konferenciák megtartására. A várkastély felújításával egyidejűleg kialakításra került a kastélyt körbevevő park, parkolóhelyek, valamint a református templomot övező park díszburkolattal, zöld felülettel. A katolikus templomhoz simuló barokk kolostor épületben kapott helyet a Báthori István Múzeum, melyet több mint ötven éve alapított Dr.

6 Szalontai Barnabás. Tájmúzeumként őrzi a Nyírség, a Ligetalja népének közösségi emlékezetét. Állandó kiállítása "Nyírbátor évszázadai" címmel bemutatja a város történetét a középkortól a XIX-XX. század fordulójáig. Megtalálhatók itt a várost birtokló családok remekmívű használati és dísztárgyai mellett a paraszti és polgári élet mindennapi eszközei is. Színesíti Nyírbátor kulturális palettáját a Szárnyas Sárkány Kulturális Egyéni Cég, mely a nyári nagyrendezvények szervezését végzi. A város kulturális életében fontos szerepet töltenek be a művészeti, zenei egyesületek. A Báthori István Múzeum Baráti Kör tagjait a civil szférából toborozzák, munkájukkal a múzeumi programokhoz kapcsolódnak, szerveznek előadásokat, társszervezői különbözői városi rendezvényeknek. A Bátor Mazsorett Együttes mozgalmas múltra tekinthet vissza. Sikeresen mutatkoztak be számos hazai versenyen, de több alkalommal szerepeltek külföldön is. Az óvodástól a középiskolás korig több csoportban folyik a felkészítés. A Koncert-fúvószenekar rendszeresen fellép külföldön és Magyarországon egyaránt, sikerrel vesznek részt nemzetközi fesztiválokon. Soraik között diákok és felnőttek egyaránt muzsikálnak. Impozáns egyenruhában, városunk szimbólumát viselő, elegáns öltözetben lépnek fel. A Talán Teátrum országszerte ismertté vált zenei és prózai előadásaikkal kápráztatja el a közönséget. Önálló produkciókat állítanak színre, Kelet- Magyarország legkülönlegesebb színházi műhelyét teremtették meg. Évente közel 200 alkalommal lépnek a közönség elé.

7 A Tinódi Sebestyén Alapfokú Művészeti Iskola és Alkotóház, több évtizedes képzőművészeti tevékenység fő színtere. Kiemelkedő a tűzzománc ágazat működése, számos hazai és külföldi kiállításon vettek részt alkotásaikkal. Az általuk rendezett kiállítások, előadások, bemutatók, messze földre elvitték városunk jó hírét. A Tinódi Vegyeskar fő feladata a magyar- és nemzetközi kórushagyományok ápolása, a kórusmuzsika népszerűsítése, az énekelni szerető emberek összefogása. A megyében, az országban sikeresen szerepeltek minősítő versenyeken, számos külföldi meghívást kaptak több évtizedes tevékenységük során. Az Ütőegyüttes több évtizedes múltra tekint vissza, rendkívül gazdag a műsorkínálata. Évek óta az országos minősítő verseny első helyezettje. Rendszeres és kedvelt szereplője a városi és megyei ünnepségeknek. Hangszerállománya gazdag, évek óta új darabokkal gyarapodnak. Idegenforgalom Nyírbátor turisztikai vonzerejét elsősorban a rendszeresen megrendezésre kerülő művészeti, kulturális és könnyűzenei programok, a természeti környezet sajátosságai, valamint a helyi történelmi emlékhelyek jelentik. Az építészet emlékei közül kiemelkedik a késő gótikus stílusban épített református templom, a késő reneszánsz fa harangtorony, a barokk minorita rendház és templom. A városban megrendezésre kerülő programok közül a legjelentősebbek a Szárnyas Sárkány Hete Nemzetközi Utcaszínházi Fesztivál, a Nyírbátori Zenei Napok, a Blues Fesztivál, az Amatőr Zenekarok Fesztiválja, melyek országos és nemzetközi vonzerővel is bírnak. 5. PGTT analízis

8 5.1. Politikai tényezők - A könyvtárak működését a jelenleg hatályos törvények, rendeletek, jogszabályok határozzák meg. - A könyvtárak működésének szabályozása az Európai Unióban nemzeti szinten történik, de a könyvtárak fejlesztési irányvonalaiban érződik az uniós szabályozás. - A helyi politikai környezet stabil, társadalmi beágyazottsága erős. - Törekvés a nemzeti értékek és érdekek jelentőségének megerősítésére. - A közigazgatási és szakterületi átalakulás folyamata erős bizonytalanságot kelt az érintett intézmények körében. - Az átalakulásokat levezénylő szervek törekszenek a folyamatosság biztosítására. - Az EU erős támogatása a helyi értékek elérhetőségének biztosítására. - Az iskolarendszer, és a képzési rendszer átalakulása érinti a könyvtárak tevékenységét is. 5.2. Gazdasági tényezők - A könyvtári törvény, és a ráépülő jogszabályok forrást is biztosítanak. - A költségvetés nem mindig tud lépést tartani a növekvő kiadásokkal. - Piacorientáltság megjelenése az intézmények működtetésében. - A dokumentumárak növekedése negatívan hat a dokumentum beszerzésekre. - Jelentősen nőtt a pályázati források elérhetősége, így lehetőség nyílik a többcsatornás finanszírozásra. - A könyvtár finanszírozása nagymértékben függ a fenntartó gazdasági helyzetétől. - Az új technológiák megjelenése jelentős anyagi terhet ró a könyvtárakra is, ezek beszerzése, fenntartása jelentős költségekkel jár. 5.3 Társadalmi tényezők - Az élethosszig tartó tanulás jelentőségének felismerése társadalmi szinten.

9 - Az élethosszig tartó tanulás feladata és igénye felértékeli a könyvtárak társadalmi szerepét. - Az értékek mellett az értéktelen tartalmak nagy mennyiségű megjelenése. - Az azonnali információhoz jutás igényének társadalmi megjelenése, a praktikum előtérbe helyeződése. - A szolgáltatások színvonal-emelésének egyre erősebb társadalmi elvárása. - Speciális ismeretek és készségek megszerzésének igénye (munkaerőpiaci szempontok). - Olvasási szokások változása. - Az új generációk, Y (1980- és 1995 között születettek) Z korosztályok, 1996 után születtettek) információkeresési és kezelési szokásai jelentősen eltérnek a korábbi korosztályok gyakorlatától. - Ezen korosztályok a média által szocializálódnak. - A kultúra korlátozottan árucikké válhat. - A kisebbségek aránya jelentősen nő a társadalomban. 5.4. Technológiai tényezők - A magasabb technológiai színvonal terjedése hosszútávon ható tényező - Az információ az egyik legfontosabb erőforrássá vált a világban. - A világ technológiai fejlődése folyamatos követést, stratégiai válaszkészséget, igényel. - A verseny az információ megszerzéséért az egyik legfontosabb terület az információ-technológia világában. - Az információs piac keresleti és kínálati oldala megtalálja egymást akár a könyvtárak kihagyásával is figyelhető meg. - Az új információhordozók megjelenése a könyvtárak folyamatos előrelépését, a technológia folyamatos követését igényli. Ez komoly erőforrásokat igényel. - Az eleve digitális tartalom részaránya egyre inkább túlsúlyba kerül. - A digitális technika lehetővé fogja tenni az emberiség egyetemes tudásának, a kulturális értékeinek jobb minőségben és nagy mennyiségben való ellátását 6. A nyírbátori Városi Könyvtár SWOT analízise

10 ERŐSSÉGEK - a könyvtár épülete jól megközelíthető helyen van, a város központjában - része a város közművelődési, közgyűjteményi rendszerének - az önkormányzat gondoskodik a könyvtár fenntartásáról - a munkatársak szakképzettek - a dokumentumállomány folyamatos gyarapítása biztosított - a számítógépes feldolgozottság minden dokumentumtípusra kiterjed, a kölcsönzői- és a kézikönyv állomány teljesen vonalkódos - az Internet hozzáférés gyors, megfelelő számú terminál áll rendelkezésre, s ingyenes - a könyvtár kihasználtsága a nap minden szakában állandó, a nyitva tartási idő hosszú - a fénymásolást sokan veszik igénybe, így a saját bevétel aránya magas -a rendezvények közösen kerülnek megrendezésre a város más intézményeivel, kapcsolódnak a városi rendezvénytervhez, ezzel kapcsolódva a város kulturális életéhez GYENGESÉGEK - a könyvtár az 1. és a 2. szinten van, csak lépcsőn közelíthető meg,nem akadálymentesített - a belső terek tagoltak, a falak koszosak, kopottak, a burkolat, a mosdók elhasználtak -a polcok, berendezések elavultak - a könyvek elhelyezése zsúfolt, nem férnek a polcokra -a munkatársak továbbképzésére a megyében nincs lehetőség, a képzési támogatás felfüggesztésre került - a munkatársak fizetése stagnál - az új dokumentumok beszerzésnek lehetősége az anyagi fedezet hiányában korlátozott, csökkenő számú (pályázati forrás erre nincs) -az érdekeltségnövelő támogatás csökken - az energiaárak jelentős emelkedése egyre jobban terheli a költségvetést, s ezt nem ellensúlyozzák - a technikai eszközök amortizálódnak, pótlásuk nem lesz megoldható LEHETŐSÉGEK - reális esélye van a könyvtár felújítására és akadálymentesítésére pályázati forrásból - a könyvtár szerepe felértékelődik, egyre nő az oktatásban részt vevők száma - folyamatos pályázati aktivitás, uniós források bevonása - a finanszírozás követi az energiaár emelését - új célcsoportok megnyerése - a hátrányos helyzetűek bevonása - a képzés finanszírozása pályázati forrásokból - megyei együttműködés - a város központi szerepének erősödése VESZÉLYEK -a könyvtár korszerűsítéséhez és akadálymentesítéséhez nem lesz elegendő a pályázati forrás, s nem valósul meg a nagyságában és berendezésében korszerű könyvtár - a fenntartó nem biztosít elegendő forrást a szakmai feladatok ellátására - a pályázatokkal sem sikerül az új dokumentumok számának növelése - az adminisztrációs kötelezettségek növekedése - a szakmai megbecsülés csökkenése, az életpálya presztízs vesztesége - csökkenő lakosságszám Nyírbátor, 2010. december 28. Sipos Ferenc igazgató