Orfű Község Képviselőtestületének 11/2009. (XII.28.) önkormányzati rendelete a helyi adókról ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. fejezet 1.. Orfű Községi Önkormányzat Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. Évi C. törvény 1. -ában kapott felhatalmazás alapján, illetékességi területén helyi adókat /továbbiakban: adót/ vezet be. 2.. Az adó alanya (1) a./ magánszemély b./ jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (továbbiakban nem magánszemély adóalany) c./ magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesülése. (továbbiakban nem magánszemély adóalany) (2) Adómentes az (1) bekezdés b./ és c./ pontjában felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében az adópolitikáért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó.
3.. Adótárgyak (1) Az adókötelezettség az önkormányzat illetékességi területén a következőkre terjed ki: a./ az ingatlantulajdonra, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogra /kezelői jog, tartós földhasználat, haszonélvezet, használat joga ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is-, földhasználat és lakásbérlet/ b./ a nem állandó lakosként való tartózkodásra c./ az e rendeletben meghatározott gazdasági tevékenység gyakorlására (a továbbiakban együtt adótárgy). 4.. Orfű területén bevezetett helyi adók az alábbiak (1) Vagyoni típusú adók: - építményadó, - telekadó, (2) Kommunális jellegű adók: - magánszemélyek kommunális adója - idegenforgalmi adó, (3) Gazdasági tevékenység gyakorlásához kötődő adó: - helyi iparűzési adó. MÁSODIK RÉSZ EGYES ADÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK I. fejezet VAGYONI TÍPUSÚ ADÓK A/ Építményadó 5.. Adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő bel- és külterületi lakás és nem lakás céljára szolgáló épület és épületrész / továbbiakban: építmény/. (2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet.
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül. 6.. Az adó alanya (l) Az adó alanya (2. ) az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban a tulajdonosok az adóalanyisággal kapcsolatos jogokkal és kötelezettségekkel egy tulajdonost is felruházhatnak. (3) Társasház, társasüdülő esetén a tulajdonosok lakó-, illetve üdülőegységeik után önálló adóalanyok. A közös helyiségek után az adó alanya az említett közösség. 7.. Adómentesség (1) Mentes az adó alól: a törvényben meghatározott mentességeken túl: a./ Az állandó lakás céljára szolgáló és állandó lakcím bejelentéssel ténylegesen lakott lakás, valamint az állandó lakosok tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló egyéb belterületi építmény /garázs/ - kivéve a vendéglátás céljára szolgáló épület vagy épületrészt. 8.. Adókedvezmény Az adó egyharmadát kitevő adókedvezményben részesülhet kérelem alapján - a magánszemély, ha a tulajdonában lévő ingatlan hasznosításából eredő idegenforgalmi adó összege eléri a fizetendő építményadó összegének egyharmadát. 9.. Adókötelezettség keletkezése, változása, és megszűnése (l) Az adókötelezettség mind az épület megépítésekor, mind az adókötelezettséget érintő átalakításkor a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély jogerőre emelkedését (kiadását) követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül
használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján. Az építménynek az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (3) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. 10.. Az adó alapja Az adó alapja az építmény m2-ben számított hasznos alapterülete. 11.. Az adó mértéke (l) a./ Az b./ és c./ pontban foglaltak kivételével a magánszemély tulajdonában lévő épület és épületrész m²-ben számított hasznos alapterülete után: I. övezetben 385 Ft/m² II. övezetben 320 Ft/m² III. övezetben 255 Ft/m² IV. övezetben 175 Ft/m² V. övezetben 155 Ft/m² VI. övezetben: 270 Ft/m² Övezeti besorolást ld. 1.számú mellékletben. b./ Magánszemélyek tulajdonában lévő üzlet, műhely, vendéglátóegység rendeltetésű nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 500 Ft/m². c./ Magánszemélyek tulajdonában lévő egyéb nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 110 Ft/m². (2) Jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok és magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező egyesülése, tulajdonában, használatában lévő a./ nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész után 500 Ft/m². b./ az a./ pontban felsorolt építményekhez tartozó egyéb építmények után 220 Ft/m².
B/ Telekadó 12.. Adókötelezettség (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő beépítetlen belterületi földrészlet /továbbiakban: telek/. 13.. Az adó alanya (l) Az adó alanya (2. ) az, aki az év első napján a telek tulajdonosa. Ingatlan nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog, illetőleg több tulajdonos esetén a 6. -ban foglaltak az irányadók. (2) Több tulajdonos esetén a 6..-ban foglaltak az irányadók. Mentes a telekadó alól 14.. Adómentesség (1) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt; (2) a helyi és helyközi menetrendszerinti közlekedési tevékenységet végző adóalany e célra használt telek után; (3) a teleknek építményadó alá eső része / magánszemély tulajdonában lévő állandó jelleggel nem lakott ingatlan esetén az 1000 m²-ig; magánszemély tulajdonában lévő állandó jelleggel lakott ingatlan esetén 2500 m2-ig, jogi személy tulajdonában lévő állandó jelleggel nem lakott ingatlan esetén a 2500 m²-ig/ (4) a teleknek a 5. 2./ bekezdésében meghatározott része; (5) a 7. -ban meghatározott építményekhez tartozó teleknek az a része, amely a 5. 2./ bekezdésében meghatározott mértéket meghaladja; (6) az épülethez, az épületnek nem minősülő építményhez, nyomvonal jellegű létesítményekhez tartozó - jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított - védő(biztonsági) terület; (7) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek; (8) a lakótelek a szerzés napját követő első 4 évben, ha az építkezést megkezdték, és azt az előírt határidőben, a szerzést követő 4 év végéig befejezik. Amennyiben az építkezést nem fejezik be 4 éven belül, a következő év első napjától kell fizetni. (9) a) lakó vagy üdülőépülettel be nem építhető telek mindaddig, amíg a beépíthetőség feltételei meg nem teremtődnek, és a telek építési telekké nem nyilvánítható;
b) a jegyző minden évben köteles megvizsgálni azon beépítetlen belterületi földrészletek jellegét, melyek korábban nem tartoztak az építési telek kategóriába; (9) Állandó jelleggel lakott ingatlan területe 2500m²-ig. (10) az a telek vagy telekrész, melyet tulajdonosa legalább 1, legfeljebb 3 évre korlátlan önkormányzati használatra ajánl fel úgy, hogy karbantartását továbbra is vállalja, amennyiben az önkormányzat a felajánlást közösségi célra és érdekből elfogadja, és erről szerződést kötnek. A szerződés időtartama alatt a tulajdonos ingatlanát az önkormányzat hozzájárulása nélkül nem idegenítheti el, és használatára vonatkozóan mással megállapodást nem köthet. Amennyiben ezt a kötelezettségét megszegi, a szerződés azonnal hatályát veszti, és a tulajdonos adott évre vonatkozó adómentességét január 01-re visszamenőlegesen elveszíti. 14 /A. Adókedvezmények 50%-os kedvezményben részesül az adófizető az 1. számú melléklet III. és IV. övezetébe sorolt ingatlan után az ivóvízellátás, a szennyvízhálózat vagy mindkettő kiépítetlenségére tekintettel. 15.. Adókötelezettség keletkezése, változása, és megszűnése (1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületbe vonásáról szóló önkormányzati határozat közzétételét, továbbá a telek mezőgazdasági művelés alól való kivonását és/vagy a művelési ág törlését követő év első napján, illetve az építmény megsemmisülése, lebontása esetén a megsemmisülést, lebontást követő félév első napján keletkezik. (2) Az adókötelezettség megszűnik a telek külterületté minősítéséről szóló önkormányzati határozat közzététele, továbbá a telek művelési ágba sorolása és tényleges mezőgazdasági művelésének megkezdése félévének utolsó napján. (3) Az adókötelezettségben bekövetkező (1)-(2) bekezdésben nem említett változást a következő év első napjától kell figyelembe venni. 16.. Az adó alapja Az adó alapja a telek m²-ben számított területe. 17.. Az adó mértéke
a./ Magánszemélyek tulajdonában /használatában/ lévő beépítetlen belterületi földrészlet esetében a 14. (3) és (9) bekezdéseiben foglalt mentesség felett - 500 m²-ig 30 Ft/m² - 500 m² feletti telekrészre 15 Ft/m². b./ Nem magánszemélyek tulajdonában, használatában lévő beépítetlen belterületi földrészlet esetén a 14. (3) bekezdésében foglalt mentesség figyelembevételével - 5000m²-ig 90 Ft/m² - 5000m² felett 15 Ft/m². II. fejezet KOMMUNÁLIS JELLEGŰ ADÓK A/ Magánszemélyek kommunális adója 18.. Adókötelezettség, az adó alanya (l)a./ Kommunális adókötelezettség terheli Orfű Községi Önkormányzat illetékességi területén a 6. -ban, valamint a 13. -ban meghatározott magánszemélyt, továbbá azt a magánszemélyt is, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. Amennyiben a lakásbérleti jogviszony alanyai bérlőtársak, akkor valamennyi bérlőtárs által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az abban megjelölt magánszemély tekintendő az adó alanyának. Ilyen megállapodás hiányában a bérlőtársak egyenlő arányban adóalanyok. b./az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 9. -ban, illetőleg a 15. -ban foglaltak az irányadók. c./ A 18. -ban foglalt lakásbérleti jog esetén az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. d./ A lakásbérleti jogviszonynak az év első felében történő megszűnése esetén a második félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. 19.. Az adó mértéke
Az adó mértéke a./ lakás céljára szolgáló épület, épületrész vagy lakásbérleti jogviszony esetén évi 1500,-Ft; b./ egyéb építmény esetén adótárgyanként évi 750,-Ft. B/ Idegenforgalmi adó 20.. Adókötelezettség, adó alanya (1) Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt a./ aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt; b./ aki az önkormányzat illetékességi területén olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek - a 6. -ban meghatározottak szerinti - tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. (2) Az épület rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet mértékére az 5. (2) bekezdésében, az adókötelezettség keletkezésére és megszűnésére a 9. -ban foglaltak az irányadók. Az épület átminősítése esetén az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetőleg a következő év első napján keletkezik. 21.. Adómentesség (l) A 20. (1) bekezdésének a./ pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a./ a 18. életévét be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; b./ a gyógyintézetben fekvőbeteg szakellátásban részesülő vagy szociális intézményben ellátott magánszemély; c./ a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező vagy a 25. (5) bekezdése szerinti tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folytatott munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá d./ aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója [Ptk. 685. b) pontja. (2) Mentes a 22..(2) bekezdésében foglalt adófizetési kötelezettség alól, aki a 20.. (1) bekezdésének b./ pontja alapján építményadót fizet. 22..
Az adó alapja (1) a 20. (1) bekezdésének a./ pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma (2) a Htv. 30. (1) bekezdésének b./ pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. 23.. Az adó mértéke (1) Személyenként és vendégéjszakánként a./ főszezonban /V. 1-től IX. 30-ig/ b./ főszezonon kívül 350 Ft/fő/éj 200 Ft/fő/éj (2) a 22. (2) a./ pontja alapján: az adóalap 4%-a; (3) a 22. (2) b./ pontja alapján: épület után évente 900 Ft/m 2. 24.. (1) A fizetendő adót Az adó beszedésére kötelezett a./ kereskedelmi szálláshelyeken, csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető; b./ a szervezett üdültetésre a beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv; c./ fizető vendéglátó és falusi szállásadói helyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv; d./ az a./-c./ pont alá nem tartozó bármely ingatlan (építmény, telek) üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra átadása esetén az ingatlan bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egy összegben az ingatlan tulajdonosa vagy az ingatlannal rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az adó beszedésre kötelezett - az idegenforgalmi adó összegét közli a magánszeméllyel, és az adót átveszi; - az általa beszedett adó összegéről a magánszemélynek bizonylatot ad; - a beszedett adó összegéről az adó alapjának és összegének megállapítására alkalmas nyilvántartást vezet.
III. fejezet GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG GYAKORLÁSÁHOZ KÖTŐDŐ ADÓ Helyi iparűzési adó 25.. Adókötelezettség, az adó alanya (1)Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység /továbbiakban: Iparűzési tevékenység/. (2)Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségben végzett nyereség-, illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. / vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b./ a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c./ a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d./ egyéb szervezet, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll;/ (3) Az adóköteles iparűzési tevékenység vagy állandó jellegű, vagy ideiglenes jelleggel végzett. (4) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzat illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (5) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a./ piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b./ építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot. Ha a tevékenység folytatásának időtartama a 180 napot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül, c./ bármely - az a./ és b./ pontba nem sorolható - tevékenysége, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, ha egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel. 26.. Adómentesség
(l) Mentes az adó alól, az az Orfűn állandó jellegű vállalkozási tevékenységet végző adóalany, akinek/amelynek az adó alapján számított (vállalkozási szintű) adóalapja nem éri el az évi 1.500.000 /egymillió-ötszázezer / forintot. (2) Az (l) bekezdés vonatkozásában az egyes adóalanyoknak az önkormányzat illetékességi területén, több telephelyen végzett tevékenységét együttesen kell figyelembe venni. 27.. Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik és a tevékenység megszűnésének napjával szűnik meg. 28.. Az adó alapja (l) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével, valamint a közvetített szolgáltatások értékével és az anyagköltséggel. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozó az adó alapját - a 28. (1) bekezdésében, vagy a Htv. 39/A. -ban foglalt előírásoktól eltérően - az egyszerűsített vállalkozói adó alapjának 50%-ában is megállapíthatja. (3) Az adó alapjának az (1) bekezdés szerinti megállapítása adóévre választható, az erről szóló bejelentést a Htv. 39/A. (5) bekezdése szerint kell megtenni. (4) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor az adó alapját az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévére az (1) bekezdés szerint, a naptári év hátralévő részére a 28. (1) bekezdése vagy a Htv. 39/A. előírásai szerint kell megállapítani, utóbbi esetén feltéve, hogy a Htv. 39/A. -ában foglalt feltételek egyébként fennállnak. (5) Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor a./ köteles azt 15 napon belül bejelenteni az önkormányzati adóhatóságnak, s ezzel egyidejűleg a naptári év hátralévő részére bejelentést tenni a várható adó összegéről. A bejelentett várható adó összege alapján az adóhatóság megállapítja az adóelőleg összegét; b./ az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény szerinti adóévéről szóló bevallást az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvényben meghatározott időpontig köteles benyújtani, s ezzel egyidejűleg az adóévre már megfizetett előleg és a tényleges fizetendő adó összegének különbözetét megfizeti, illetve igényelheti vissza. (6) Alkalmi jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a vállalkozó napi átalányadót köteles fizetni. 29.. Az adó mértéke
(l) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóalap 2 %-a. (2) Ideiglenes /alkalmi/ jelleggel végzett ipari tevékenység a./ piaci és vásározó tevékenység esetén naptári naponként 1000,-Ft; b/ építőipari és egyéb (az a/ pont alá nem tartozó) tevékenység esetén naptári naponként 2000,-Ft. HARMADIK RÉSZ IV. fejezet A helyi adók bevallása, adóelőleg megállapítása és az adó megfizetése 30.. A helyi adók bevallása (l) a./ A vállalkozók kommunális adójáról és az iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-éig kell bevallást tenni. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó adózó adóbevallását az adóév utolsó napját követő 150. napig nyújtja be. b./ Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését (változását) követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. c./ Nem kell újabb adóbevallást tenni a b./ bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót (adókötelezettséget) érintő változás nem következett be. d./ Az adóbeszedésre kötelezettnek az általa beszedett helyi adóról a tárgyhónapot követő hó 15-éig kell bevallást tennie. (2) Ha a helyi adót nem az adózó állapítja meg, az adókötelezettség keletkezését /változását/ követő 15 napon belül kell adóbevallást tennie. (3) Nem kell újabb adóbevallást tenni a (2) bekezdésben foglalt esetben mindaddig, ameddig a helyi adót /adókötelezettséget/ érintő változás következik be. (4) Az adóbeszedésre kötelezett az általa beszedett helyi adót az önkormányzatnál benyújtott adóbevallása keretében vallja be, ha helyi adó bevallására egyéként nem kötelezett, a beszedett adóról az (l), illetve (2) bek. szerinti időben kell adóbevallást tennie. 31..
Adóelőleg megállapítása, az adó megfizetése (1) A vállalkozó a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vállalkozók kommunális adójára és a helyi iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a./ ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónapnál nem rövidebb, az adóévet megelőző adóév adójának megfelelő összeg; b./ ha az adóévet megelőző adóév 12 hónapnál rövidebb, akkor a megelőző adóév adójának az adóévet megelőző adóév naptári napjai alapján adóévre számított összege; c./ az adóköteles tevékenységét az önkormányzat illetékességi területén az adóév közben kezdő vállalkozónál, vagy ha az önkormányzat az adót első alkalommal vagy év közben vezeti be, az adóévre bejelentett várható adó összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése, a kedvezmény mértékének változása figyelembevételével kell megállapítani. (4) Nem köteles adóelőleget fizetni az előtársaság, továbbá az adóköteles tevékenységet jogelőd nélkül kezdő vállalkozó, az adókötelezettség keletkezésének adóévében. Nem alkalmazható ez a rendelkezés a már működő, de az önkormányzat illetékességi területén első ízben adóköteles tevékenységet kezdő vállalkozó esetében. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Ha a vállalkozó kommunális adókötelezettsége nem áll fenn az egész évben, az adó (adóelőleg) megállapításához az egy főre meghatározott évi adómérték egy hónapra eső hányadát szorozni kell a korrigált átlagos statisztikai állományi létszámmal és az adókötelezettség hónapjainak számával. Ennek során minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (7) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a)-b) pontjában említett vállalkozó az adóelőlegét az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. 32.. (l) Az adóalany terhére az adóhatóság által megállapított építményadót, telekadót, kommunális adót és helyi iparűzési adót évi két egyenlő részletben /márc. és szept. l5-ig / kell megfizetni. (2) Ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történik meg, akkor az adó megfizetését az önkormányzat által jogerős határozatban megállapított határidőben kell teljesíteni. (3) Az idegenforgalmi adót a beszedésre kötelezett a tárgyhót követő 15-ig köteles befizetni. (4) Az adó késedelmes megfizetése esetén az esedékesség napjától késedelmi pótlékot kell fizetni. A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás /adó befizetés/ időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része /2003. évi XCII. törvény 165.. (l) (2) bekezdés./
33.. A helyi adó bevezetése során az adóalany köteles a bevezetett adó megállapításához szükséges valamennyi az önkormányzat felhívásában megjelölt adatot szolgáltatni az adott év január l-i állapotnak megfelelően. NEGYEDIK RÉSZ Záró rendelkezések V. fejezet 34.. Ezen önkormányzati rendelet 2010. január 1. napjával lép hatályba, ezzel egyidejűleg a többször módosított 12/1991./XII.19./ rendelet hatályát veszti. 35.. Az önkormányzat a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény keretei között az e rendeletében bevezetett helyi adókat a következő évre módosíthatja, megszüntetheti, illetőleg új adót vezethet be. 36.. (1) Az adóhatóság a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő adótartozást - a magánszemélyt terhelő járuléktartozás kivételével -, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha azok megfizetése az adózó és a vele együtt élő közeli hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. (2) Az adóhatóság az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a (4)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - más személy adóját nem engedheti el, és nem mérsékelheti. (3) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. (4) Az illetékügy elbírálására jogosult adóhatóság az illetékfizetésre kötelezett kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, vagyonszerzési illeték esetén a megszerzett vagyon jellegére és a szerzés körülményeire figyelemmel az illetéktartozást mérsékelheti vagy elengedheti. (5) A pénzügyminiszter az illeték megállapítását mellőzheti, ha ezt az állampolgárok szélesebb körét érintő rendkívüli esemény, elemi csapás indokolja.
37.. A helyi adóval és önkormányzati költségvetése javára más jogszabályban megállapított minden adóval kapcsolatos eljárásban az e rendeletében, a helyi adóról szóló 1990 évi C. törvényben és az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. O r f ű, 2009. december 21. Füziné Kajdy Zita sk polgármester dr. Kóbor Gyula sk. körjegyző 1.számú melléklet: "Övezeti besorolás I. övezet: Szektorok (A-B-C-D), Ladik köz, Herman O. u., Fenyves sor, Tavasz u., Szabadság u., Petőfi u., Széchenyi tér, Béke u., Lapisi u., Mecsekrákosi u., Bánosi u., Cseralja u., Sport u. Csendes u., Vadas u., Patak sor, Ady u., Dobó u., Dollár u., Kalaphegyi u., Diás u., Kossuth u., Dózsa u., Horgász u., Nyíl u., Verseny u., Honvéd u., Kőhegy u., Szőlő utca,turista utca, Vadász utca, II. övezet: Jókai u., Kapcaréti u., Nagyírási u., Jorga u., Sűrű-köz, Kishegyi u., Rózsa u., Szilvás köz, Hársfa u. Boróka köz, Páfrány u., Vadvirág 1-24-ig, Erdőalja sor 1-7-ig, Borkő köz 1-5-ig; III. övezet: Fő u., Hámán Kató u., Végföldi utca, Iszpai utca, az utcába be nem sorolt bánosi telkek. IV. övezet: Akác sor, Kadarka u., Napfény u., Seregély köz, Pince sor, Muskotály u., Harmat u., Óbor u., Avar köz, Derű köz, Rigó köz, Kilátó u., Csipkebogyó u., Erdőalja sor 8-tól, Borkő köz 6- tól. V. övezet: Alapközművekkel nem ellátott zártkertek és külterületek." VI. övezet: Alapközművekkel (villany, víz, szennyvíz) ellátott zártkertek: Borostyán utca; Őz utca, Tölgyfa utca; Pipacs köz; Zöldfa utca.