E L Ő T E R J E S Z T É S Zirc Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2006. november 27-i ülésére Tárgy: A helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) ÖK. Rendelet módosítása Előadó: Ottó Péter polgármester Előterjesztés tartalma: rendelet-tervezet Szavazás módja: minősített többség Az előterjesztés készítésében részt vett: Dr. Árpásy Tamás jegyző Az előterjesztés előkészítésében közreműködnek: Ügyrendi, Helyi Közéleti, Kistérségi és Nemzetközi Kapcsolatok Bizottsága; Pénzügyi Ellenőrző és Gazdasági Bizottság Oktatási, Kulturális és Ifjúsági Bizottság Láttam: Dr. Árpásy Tamás jegyző
Tisztelt Képviselő-testület! A helyi adó rendelet módosítását megelőzően 2006. november 8-9-én vállalkozói fórumokat tartottunk arról, hogy a 2007. évi adómértékek vonatkozásában milyen elképzelésekkel tervezzünk. A fórumokon elhangzottakat figyelembe véve igyekeztünk az építményadó esetében a sokat vitatott övezeti besorolásokon és az ezekhez tartozó adómértékeken módosítást eszközölni úgy, hogy az építményadó bevételeinken ez ne vagy csak kis mértékben változtasson. Ezzel kapcsolatosan két alternatívát dolgoztunk ki. Az A.) variáció esetén ez a következőképpen változna: 2006. évi előírás (a 2006. október 30.-i bevallási adatok alapján): 51.663 e Ft 2007. évi várható előírás: 51.668 e Ft A B.) variáció esetén Az építményadó bevétel ezzel a 6 %-os emeléssel és az övezeti besorolás megszüntetésével, egységesítésével a következőképpen változna: 2006. évi előírás (2006.október 30-i bevallási adatok alapján) : 51.663 e Ft 2007. évi várható előírás : 50.578 e Ft A mértéken kívül rendelet módosításra a helyi adókról szóló többszörösen módosított 1990. évi C. tv-hez történő igazítás miatt van szükség. A rendelet tervezetet véleményezésre a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának is megküldtük. Kérem Tisztelt Képviselő-testületet előterjesztésem megvitatására és a rendelet-tervezet elfogadására. Zirc, 2006. november 16. Ottó Péter polgármester
Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének /2006. (..) rendelete a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) ÖK. Rendelet módosításáról Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény 1. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) ÖK. Rendelet (továbbiakban: Rendelet) módosításáról az alábbi rendeletet alkotja: 1. A Rendelet 6.. (4) bekezdése helyébe az alábbi (4) bekezdés lép: (4) A (2) bekezdésben meghatározott helyiségeket az adóalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. A./ változat: (1) A Rendelet 10. (2)-(4) bekezdései helyébe az alábbi (2)-(4) bekezdések lépnek: (2) Az adó mértéke: 350,- Ft/m2/év. 2. (3) Az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál), után a (2) bekezdésben írt adótételt 59,2 %-al kell csökkenteni (143,- Ft/m2/év). (4) A nem lakás céljára szolgáló építmények után a város II. övezetében a (2) bekezdésben írt adótételt 24,3 %-al kell csökkenteni. (265,- Ft/m2/év). (2) A Rendelet melléklete helyébe e rendelet melléklete lép. B./ változat (1) A Rendelet 10. (2) bekezdése helyébe az alábbi (2) bekezdés lép (2) Az adó mértéke: a.) 281,- Ft/m2/év a b.) pont kivételével b.) 151,- Ft/m2/év az állandó lakás céljára szolgáló építmények és a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló esetében (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál).
(2) A Rendelet 10. (3), (4) és (6) bekezdései, valamint a Rendelet melléklete hatályukat vesztik. 3. A Rendelet 23. (2) bekezdése helyébe az alábbi (2) bekezdés lép: (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: a.) a Htv. 37. (2) bekezdésének a.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1000 forint, b.) a Htv. 37. (2) bekezdésének b.) és c.) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 5000 forint. A Rendelet 33. (4) bekezdése hatályát veszti. 4. 5. Ez a rendelet 2007. január 1. napján lép hatályba. Kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Z i r c, 2006.. Ottó Péter polgármester Dr. Árpásy Tamás jegyző
Melléklet a./2006.(..) rendelethez (az A.) variáció elfogadása esetén) Melléklet a helyi adókról szóló 49/2003. (XII.09.) ÖK. rendelethez Az építményadó megállapítása céljából a város az alábbi övezetekre oszlik: I. övezet A II. övezeten kívüli területek. II. övezet a város alábbi városrészei, továbbá a megnevezett körülhatárolt terület: Tündérmajor Kardosrét Az Állomás u. 13. házszámtól a Győri u. 1. házszámig a 82. sz. főútvonal (Győr felé haladó útirányban) jobbkéz felőli külterület.
Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testületének 3/2004.(I.26.) ÖK., a 40/2004.(XII.14.) és a 30/2005.(XII.13.) rendeletekkel módosított 49/2003. (XII.09.) ÖK. rendelete a helyi adókról egységes szerkezetben
Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvényben kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: I. F E J E Z E T ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Zirc Város Önkormányzati Képviselő-testülete az alábbi helyi adókat vezeti be: 1. a.) építményadó b.) magánszemélyek kommunális adója c.) telekadó d.) iparűzési adó e.) idegenforgalmi adó 2. (1) A helyi adó hatálya kiterjed az önkormányzat illetékességi területén a.) a magánszemélyekre b.) a jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságokra, c.) magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező személyi egyesüléseire (2) Adómentes az (1) bekezdés b.) és c.) pontjaiban felsorolt adóalanyok közül a.) - a költségvetési szerv b.) - a társadalmi szervezet c.) - az egyház d.) - az alapítvány e.) - a közszolgáltató szervezet f.) - a köztestület g.) - a közhasznú társaság h.) - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár i.) magán-nyugdíjpénztár j.) - költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. Az adómentességet kizáró körülmény 2007. december 31-ig nem vonatkozik az egyszemélyes önkormányzati tulajdonú közhasznú társaságokra.
3. Az önkormányzat a beszedett helyi adó összegéről és annak felhasználásáról minden évben köteles a költségvetési beszámoló részeként a lakosságot tájékoztatni. 4. (1) Szociális mentességet élvez a helyi adók alól a.) az a nyugdíjas házaspár, akinek l főre jutó havi jövedelme az adókötelezettség keletkezésének időpontjában az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 30 %-kal nem haladja meg b.) az egyedülálló nyugdíjas, akinek havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 50 %-kal nem haladja meg (2) A megállapított helyi adó 50 %-át kell megfizetni a.) annak a nyugdíjas házaspárnak, aki az (1) bekezdés a.) pontja szerinti mentességet nem kaphatja meg, de l főre jutó havi jövedelmük nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegének másfélszeresét. b.) az egyedülálló nyugdíjasnak, ha az (1) bekezdés b. pontjában foglalt mentességet nem kaphatja meg, de havi jövedelme az öregségi nyugdíjminimum mindenkori összegét 70 %-kal nem haladja meg. c.) annak a nem nyugdíjas adóalanynak, akinek családjában az l főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át nem haladja meg. (3) A mentességre jogosító körülmények igazolásának határideje: minden év február 15. napja. (4) A határidő elmulasztása a vonatkozó adóévre jogvesztéssel jár. (5) * Az adózó az (1) és (2) bekezdésben meghatározott mentességekre akkor jogosult, ha csak egy ingatlan tulajdonjogával vagy vagyoni értékű jogával rendelkezik. 5. Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy után csak egyféle adó megfizetésére lehet kötelezni. II. F E J E Z E T ÉPÍTMÉNYADÓ 6. * Beiktatta a 40/2004.(XII.14.) rendelet 1. -a. Hatályos 2005. január 1-től.
(1) *** Az építményadó kötelezettség kiterjed az önkormányzat illetékességi területén lévő lakás és nem lakás céljára szolgáló építményre (a továbbiakban együtt: építmény). Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú földrészlet. (2) Az építményadó nem terjed ki a vállalkozások célját szolgáló, különálló épületek étkező, öltöző és fürdő helyiségeire. (3) **** (4) A (2) és (3) bekezdésében meghatározott helyiségeket az adóalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. (5) ** 7. (1) Az adó alanya az, aki a naptári év első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik alapján adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött, és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) Társasház, társas garázs esetén a tulajdonosok önálló adóalanyok, a közös használatú helyiségek után az adó alanya a társasházközösség. 8. * Mentes az adó alól: a.) a szükséglakás b.) a szociális, egészségügyi, gyermekvédelmi, közművelődési, illetőleg a nevelésioktatási intézmények céljára szolgáló helyiség c.) a költségvetési szerv, valamint az egyház tulajdonában álló építmény d.) a lakáshoz és az üdülő épülethez tartozó kiegészítő helyiségek e.) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra, vagy növénytermesztésre szolgáló épület, vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló épület (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágya tároló), feltéve, hogy az épületet rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységhez kapcsolódóan használják. Magánszemély adóalany esetében a mentesség akkor is fennáll, ha az építményt nem használja, illetőleg nem hasznosítja. 9. *** Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 1. -a. Hatályos 2006. január 1-jétől. **** Hatályon kívül helyezte a 30/2005.(XII.13.) rendelet 2. -a. Hatályos 2006. január 1-jétől. ** Hatályon kívül helyezte a 40/2004.(XII.14.) rendelet 2. -a 2005.január 1-jétől. * Kiegészítette a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
(1) *** Az adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült, vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatbavételt követő év első napján keletkezik. (2) **** Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a hasznos alapterület módosulását, az építmény átminősítését) a következő év első napjától kell figyelembe venni. (3) ***** Az adókötelezettség az építmény megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. Ha a megszűnés az év első felében történik, a második félévre adókötelezettség nem áll fenn. (4) ****** Az építmény használatának szüneteltetése az adókötelezettséget nem érinti. 10. (1) Az építményadó alapja az építmény m 2 -ben számított hasznos alapterületének a jelen rendelet 6.. (2) és (3) bekezdéseiben meghatározott helyiségek alapterületével csökkentett mértéke. A vállalkozókat érintő (2) bekezdésben foglalt kedvezmény 2007. december 31-ig marad hatályban. (2) 1 Az adó mértéke: 530.-Ft/m2/év. (3) * 2 Az állandó lakás céljára szolgáló építmények, a magánszemélyek tulajdonában lévő gépjárműtároló (amennyiben a gépjárműtároló nem üzleti célt szolgál), után a (2) bekezdésben írt adótételt 73 %-al kell csökkenteni (143,-Ft/m2) ******* (4) 3 A nem lakás céljára szolgáló építmények után a város II. övezetében a (2) bekezdésben írt adótételt 50 %-al kell csökkenteni (265.-Ft/m2). (5) A (3)-(4) bekezdésben írt adókedvezmény csökkenthető, illetve teljesen megvonható olyan építmények után, mely építmény és a hozzá tartozó terület elhanyagolt, rendezetlen, gondozatlan állapotban van. Az adókedvezmény megvonása, illetve csökkentése az adóalany részére megküldött - az építmény és környékének rendbetételére történő - felszólításban megjelölt határidő eredménytelen eltelte után alkalmazható a következő teljes adóévre. A kedvezmény csökkentéséről illetve megvonásáról bejelentés alapján az adóhatóság (a jegyző) dönt. (6) ** Az övezeti besorolást jelen rendelet melléklete tartalmazza. III. F E J E Z E T *** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (1) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-től. **** Beiktatta a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-től. ***** Számozását módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-től. ****** Számozását módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 3. (2) bekezdése. Hatályos 2005. január 1-től. 1 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 3. -a. Hatályos 2006. január 1-jétől. * Módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet 2 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 3. -a. Hatályos 2006. január 1-jétől. ******* Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 4. -a.. Hatályos 2005. január 1-től. 3 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 3. -a. Hatályos 2006. január 1-jétől. ** Módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
MAGÁNSZEMÉLYEK KOMMUNÁLIS ADÓJA 11. Kommunális adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki az önkormányzat illetékességi területén nem magánszemély tulajdonában álló lakás bérleti jogával rendelkezik. 12. Mentes a kommunális adó alól a szükséglakás bérlője. 13. (1) Az adókötelezettség a lakásbérleti jogviszony létrejöttét követő év első napján keletkezik és a jogviszony megszűnése évének utolsó napján szűnik meg. (2) Ha a lakásbérleti jogviszony az év első felében szűnik meg, az adókötelezettség is megszűnik tárgyév június 30-án. 14. ** Az adó mértéke lakásbérleti jogonként évi 7.000,-Ft. IV. FEJEZET TELEKADÓ 15. * Telekadó megfizetésére köteles az a magánszemély, aki a város közigazgatási területén beépítetlen belterületi földrészlet (a továbbiakban: telek) tulajdonjogával rendelkezik. 16. (1) A telekadó alanya az, aki a naptári év első napján a telek tulajdonosa. (2) Több tulajdonos, illetve ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog fennállása esetén az adóalany megállapítására a 7.. rendelkezései irányadóak. 17. ** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 5. -a. Hatályos 2005. január 1-től. * Módosította a 3/2004.(I.26. )ÖK. rendelet
(1) Az adókötelezettség a földrészlet belterületté nyilvántartását, illetve az építési tilalom feloldását követő év első napján keletkezik. (2) Megszűnik az adókötelezettség a.) a földrészlet külterületté minősítése évének utolsó napján b.) *** az építési tilalomnak az év első felében történt kihirdetése esetén a félév utolsó napján c.) 4 a telek beépítésével, ha nem haladja meg a 6. (1) bekezdésben meghatározott az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges nagyságot, a beépítés évének utolsó napján. (3) Az (2) bekezdés c.) pontjában foglaltak szempontjából a beépítés időpontjának az épület használatbavételi engedélye kiadásának napját kell érteni. (4) **** (1) Mentes az adó alól: 18. a.) az építési tilalom alatt álló telek a tilalom ideje alatt b.) a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító adóalany, az e célra használt telek után c.) 5 a teleknek az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges nagyságú földrészlet feletti területe, ha a tulajdonos az ugyanezen telken álló építmény után építményadót fizet d.) a 8.. b., c., e. pontjaiban meghatározott építményekhez tartozó 700 m 2 -t meghaladó területű telek e.) az épülethez, építményhez, nyomvonalas létesítményekhez tartozó, jogszabályban vagy hatósági előírásban megállapított védő (biztonsági) területe f.) az erdő művelési ágban nyilvántartott telek. g.) * 6 h.) ** magánszemély adóalany, amennyiben családi lakóház építését jogerős építési engedéllyel ténylegesen megkezdte, az építés megkezdését követő hónap 1. napjától a használatbavételi engedély kiadásáig. ***** (2) Amennyiben a magánszemély az önkormányzat illetékességi területén kommunális beruházást hajt végre, ennek számlával igazolt ellenértékét a megállapított telekadójából levonhatja. (3) Ha az adó összege kisebb, mint a beruházási érték, a levonási jog a megnyiltát követő öt naptári évben esedékes telekadóval szemben érvényesíthető. Amennyiben a befizetés nem éri el a telekadó összegét, telekadóként csak a különbözetet kell megfizetni. 19. *** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 6. -a. Hatályos 2005. január 1-től. 4 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 4. -a. Hatályos 2006. január 1-től. **** Hatályon kívül helyezte a 40/2004.(XII.14.) rendelet 6. -a. Hatályos 2005. január 1-től. 5 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 5. -a. Hatályos 2006. január 1-től. * Beiktatta a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet 6 Hatályon kívül helyezte a 30/2005.(XII.13.) rendelet 5. -a. Hatályos 2006. január 1-től. ** Beiktatta a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ***** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 7. -a. Hatályos 2005. január 1-től.
(1) Az adó alapja a.) beépítetlen telek esetén annak m 2 -ben számított területe b.) 7 beépített telek esetén az épület rendeltetésszerű használatához szükséges földrészlet feletti rész m 2 -ben számított területe. (2) *** Mind a beépített, mind a beépítetlen telek esetén az adó mértéke évenként 130 Ft/m 2, de maximum 104.000.-Ft. * V. F E J E Z E T HELYI IPARŰZÉSI ADÓ 20. (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység.) (2) Az adókötelezettséget nem befolyásolja az, hogy az adóalany az adóköteles tevékenységet a székhelyén, vagy telephelyén, vagy azon kívül végzi. 3) Az adó alanya a vállalkozó. (4) Adóköteles iparűzési tevékenység: a vállalkozó e minőségében végzett nyereség- illetőleg jövedelemszerzésre irányuló tevékenysége. (5) A (3) és (4) bekezdés tekintetében vállalkozónak a helyi adóról szóló 1990. évi C törvény 52.. 26. pontjában meghatározottak minősülnek. 21. (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére. 22. (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg a végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint az anyagköltség 100 %-ával. (2) Ha a vállalkozó az iparűzési tevékenységet több önkormányzat illetékességi területén végzi, és az adó alapja az egyes illetékességi területeken elkülönítetten nem áll rendelkezésre, akkor azt a vállalkozónak kell megosztania az 1990. évi C. törvény mellékletében meghatározottak szerint. 7 Módosította a 30/2005.(XII.13.) rendelet 6. -a. Hatályos 2006. január 1-től. *** Jelölését módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet * Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 8. -a. Hatályos 2005. január 1-től.
(3) A 21.. (1) bekezdésében foglalt iparűzési tevékenység esetében az adó alapja az önkormányzat illetékességi területén iparűzési tevékenységgel töltött napok száma. (1) Az adó évi mértéke az adóalap 2 %-a. 23. (2) Az ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó napi átalánya 5.000,-Ft/nap. 24. (1) * A zirci ipari park cím elnyerésének évében 20 % iparűzési adókedvezményben részesülnek az alábbiak szerint azon vállalkozások, amelyek az ipari park alapításában részt vesznek: a./ az elnyerés évében az iparűzési tevékenységük nyomán befizetett adó 20 %-ának jelen rendelet elfogadását követő 8 napon belül -az ipari park kialakításának költségeirebefizetik az önkormányzat által megjelölt számlára. b./ a 20 %-os adómérséklés fennmaradó részét az elnyerést követő évben iparűzési adó ismeretében a befizetés esedékességével egy időben kell befizetniük az a./ pontban megjelölt számlára. Ez a második befizetés az adóelőleg szerint teljesített előzetes befizetés és a következő évben ténylegesen elszámolt adókötelezettség alapján járó 20 %-os adómérséklés különbözete. (2) a./ Az ipari parkot megalapító vállalkozásokat az (1) bekezdésben foglaltakon túl a cím elnyerése utáni három évben adókedvezmény illeti meg a foglalkoztatási létszámnövekedés után. A kedvezmény mértéke 1 %-os iparűzési adókedvezmény minden 1 %- os létszámnövekedés után. A létszámnövekedést az éves statisztikai átlaglétszám alapján kell figyelembe venni. b./ Az ipari parkba ezen cím elnyerése után betelepülő vállalkozások a betelepüléstől számított 3 évig iparűzési adókedvezményben részesülnek. A kedvezmény mértéke 1 % minden foglalkoztatott után. A kedvezményre jogosító létszám alapja az éves statisztikai átlaglétszám. (3) ** Ha az (1)-(2) bekezdésben foglalt iparűzési adókedvezmény folytán a befizetett iparűzési adó kevesebb mint 50.000,-Ft, akkor az ipari parkban működő vállalkozások mentesek a vállalkozás céljára az ipari parkban használt építmények, illetve helyiségek építményadójának megfizetése alól az ipari park cím elnyerésének időpontjától, illetve a betelepülés időpontjától számított 3 éves időtartamra. (4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt mentességek 2007. december 31-ig maradnak hatályban. * Módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ** Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 9. -a. Hatályos 2005. január 1-től.
VI. FEJEZET IDEGENFORGALMI ADÓ 25. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt. 26. (1) Mentes az adó alól a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 31.. a.)-d.) pontjaiban meghatározott magánszemély. (2) A rendelet 4. -ában szabályozott mentességek és kedvezmények az idegenforgalmi adó alanyait nem érintik. 27. Az adó alapja: a megkezdett vendégéjszakák száma. 28. * Az adó mértéke személyenként és vendégéjszakánként 180,-Ft. (1) A fizetendő adót 29. a.) kereskedelmi szálláshelyen a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető b.) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutaló jegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv c.) a fizetővendéglátó szálláshelyen fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosult szerv d.) az a.)-c.) pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatba adása esetén az egész bérleti (használati) időre egy összegben a helyiség tulajdonosa köteles beszedni. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adó az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. VII *. FEJEZET AZ ADÓELŐLEG MEGÁLLAPÍTÁSA ÉS AZ ADÓ MEGFIZETÉSE * Módosította a 40/2004.(XII.14.) rendelet 10. -a. Hatályos 2005. január 1-től. * Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
30. ** (1) A vállalkozó az iparűzési adóra adóelőleget köteles fizetni. (2) Az adóelőleg összege a./ Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál - ideértve az idényjellegű tevékenységet is - a megelőző év adójának megfelelő összeg; b./ Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző év adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege. (3) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul az előleg összegét ennek figyelembe vételével kell megállapítani. (4) A vállalkozónak adóköteles tevékenysége megkezdésétől számított, illetőleg jelen rendelet hatályba lépését követő 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie az adóhatósághoz. (5) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján fizetési meghagyásban közli. (6) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig a (2) bekezdés a./-b./ pontjában meghatározott vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. 31. *** (1) A magánszemély terhére az adóhatóság által megállapított adó évi két részletben fizethető meg. (2) Az adóhatóság készpénzfizetést nem fogadhat el, kivéve az ideiglenes iparűzési tevékenység esetén napi átalányban fizetett adót, mely a Polgármesteri Hivatal házipénztár szabályzata szerint készpénzben is teljesíthető. 32. **** (1) A helyi iparűzési adóról az adóévet követő év május 31-ig kell bevallást tenni. (2) Az idegenforgalmi adó beszedésére kötelezett személy az általa beszedett idegenforgalmi adóról havonta, a tárgy hónapot követő hó 15-ig tesz bevallást. ** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.)ÖK. rendelet *** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet **** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
33. * (1) A megállapított építményadót illetve telekadót az adózónak félévenként, két egyenlő részletben kell az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig megfizetnie. (2) A magánszemélyek kommunális adóját félévenként két egyenlő részletben az adóév március 15-ig, illetve szeptember 15-ig kell az adózónak megfizetnie (3) A vállalkozók az iparűzési adó előlegét félévi egyenlő részletekben az adóév március 15- ig, illetve szeptember 15-ig kötelesek megfizetni. (4) A vállalkozónak az iparűzési adó előlegét a várható éves fizetendő adó összegére az adóév december 20-ig ki kell egészítenie. (5) Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység utáni iparűzési adót legkésőbb a tevékenység befejezése napján kell megfizetni. (6) A vállalkozó a megfizetett adóelőleg és az éves tényleges adó különbözetét az éves adóbevallás benyújtásával egyidejűleg fizeti meg, illetve igényelheti vissza. (7) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15-ig kell az adóhatósághoz befizetnie. 34. ** Az e rendeletben nem szabályozott kérdések tekintetében a helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény, valamint az adózás rendjéről szóló 2003.évi XCII. törvény vonatkozó rendelkezései irányadóak. 35. *** A helyi adó, adóelőleg befizetéseket a rendelet függelékében szereplő számlaszámokra kell teljesíteni. **** VIII. FEJEZETT ÁTMENETI ÉS HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK 36. ***** A helyi iparűzési adó előlegének számítására a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 41. * Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ** Számozását és a szöveget módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet *** Számozását és a szöveget módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet **** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ***** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
. (2) bekezdésében foglalt rendelkezések irányadóak. 37. * (1) Ez a rendelet 2004. január 1. napján lép hatályba, kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. (2) A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg az alábbi, helyi adókról szóló önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik: - 28/1995. (XII. 31.) ÖK. - 1/1996. (II.8.) ÖK. - 11/1997. (V.6.) ÖK. - 18/1997. (XII.30.) ÖK. - 12/1998. (X.2.) ÖK. - 20/1999. (XII.31.) ÖK. - 2/2000. (II.22.) ÖK. - 34/2000. (XII.18.) ÖK. - 2/2001. (I.22.) ÖK. - 7/2001. (III.12.) ÖK. - 41/2001. (XII.31.) ÖK. - 13/2002. (VII.9.) ÖK. - 27/2002. (XII.31.) ÖK. E rendelet alkalmazásában: IX. FEJEZET ** ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK 38. *** 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt - bel- és külterületet magában foglaló - térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed; 2. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga - ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet; 3. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmény; 4. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. * Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet ** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet *** Számozását módosította a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
5. * lakás és szükséglakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 2. számú mellékletének 1-6. pontjában foglaltak alapján ilyennek minősülő és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan, a rendeltetésszerű használatához szükséges - helyben szokásos vagy előírt teleknagyságot meg nem haladó földrészlettel együtt, azzal, hogy nem minősül szükséglakásnak az a helyiség csoport, amely csak azért nem sorolható komfortfokozatba, mert nem rendelkezik melegpadlós helyiséggel. 6. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik; 7. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince); 8. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják, vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta; 9. nevelési-oktatási intézmények céljára szolgáló helyiség: az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 13. -ában, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. -ában, a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény 2. -ában és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. -ában meghatározott intézmények elhelyezését biztosító épület; 10. ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog; 11. belterületi földrészlet: épülettel be nem épített minden olyan földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás belterületként tart nyilván, ide nem értve az ingatlannyilvántartásban művelési ág szerint aranykorona értékkel nyilvántartott és ténylegesen mezőgazdasági művelés alatt álló telket; 12. közhasználatú közlekedés: a közlekedés és hírközlés népgazdasági ág közlekedési ágazatába sorolt gazdálkodók összessége, illetve az általuk lebonyolított közhasználatú közlekedési tevékenység. A közhasználatú közlekedés a bárki által - meghatározott feltételek megtartása és a díjak megfizetése mellett - igénybe vehető szállítás, illetve a kapcsolódó feladatok ellátása; 13. kommunális beruházás: a közmű (a településekre vagy azok jelentős részére kiterjedő elosztó és vezetékrendszerek és az ezekkel kapcsolatos létesítmények, amelyek a fogyasztók vízellátási - ideértve a belvíz-, a csapadék- és szennyvízelvezetési, -tisztítási, villamos energia, hő-, gázenergia és távbeszélési igényeit elégítik ki), valamint az út- és járdaépítés; 14. állandó lakos: aki a településen állandóra vagy ideiglenesre bejelentett - az illetékes * Kiegészítette a 3/2004.(I.26.) ÖK. rendelet
hatóság által nyilvántartásba vett - lakással rendelkezik; 15. vállalkozó: a gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, b.) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben a 600.000,-Ft-ot meghaladja, c.) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d.) egyéb szervezet, ideértve azt is, ha felszámolás vagy végelszámolás alatt áll. 16. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál; 17. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül; 18. vendégéjszaka: vendégként eltöltött - éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt - legfeljebb 24 óra; 19. ideiglenes (alkalmi) tevékenység: az önkormányzat illetékességi területén a vállalkozó által a székhelyén, illetve állandóra létesített telephelyén kívül, nem rendszeresen, az alkalomtól függően, eseti jelleggel végzett tevékenység, ide nem értve az idényjellegű tevékenységet, a fogyasztási szolgáltatásokat és a fuvarozást. Az építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkák, továbbá az ezekkel kapcsolatos szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, illetve felügyeleti tevékenység abban az esetben ideiglenes, ha az időtartam folyamatosan, vagy egy adóéven belül megszakításokkal legfeljebb 6 hónap, ezt meghaladó esetben a tevékenység állandó telephelyről végzett tevékenységnek minősül; 20. idényjellegű tevékenység: az a vállalkozási tevékenység, amelyet a vállalkozó állandó székhellyel, telephellyel az év meghatározott szakához kötötten rendszeresen végez; 21. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás; 22. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá, mely gyógyszert fogalmaz; 23. közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió, a Magyar Televízió, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia-, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást nyújtók, ideértve a víziközműtársulatot is.