Hevesi túrák Szerkesztette: Papp László Sipos Zsoltné Tóth Ferenc Zsolt Felelős kiadó: Heves Megyei Természetbarát Szövetség Csávás István elnök 2007. 1
A kiadványt támogatta: 2
TARTALOM Bevezető... 4 Túramozgalmunk feltételei... 5 Túramozgalmunk érintési pontjainak bemutatása... 7 Túramozgalmunk igazolóhelyei... 16 Túramozgalom értékelése... 18 3
BEVEZETŐ Túramozgalmunk segítségével szeretnénk bemutatni megyénk néhány szép túracélpontját, ajánlva mindezt a gyalogos és kerékpáros túrázók számára egyaránt. Különösen a kezdő felnőtt és gyermek túrázók számára jelent mozgalmunk olyan programot, mely érdekes, viszonylag gyorsan teljesíthető, és programunk segítségével könnyen nagyon szép kitűzőket szerezhetnek a teljesítők. Ehhez kívánunk sok kellemes túranapot! Papp László főtitkár 4
TÚRAMOZGALMUNK FELTÉTELEI A program célja: Ismerkedjenek meg a résztvevők a megye néhány szép túracélpontjával, értékeivel. Reméljük, ez kedvet teremt további túrázáshoz! A túramozgalmat teljesítheti: Bárki, aki a teljesítés ideje alatt tagja a Magyar Természetbarát Szövetségnek. A teljesítés igazolása: Az igazolófüzetbe történő bélyegzéssel történik. A bélyegzést a helyszín felkeresése alkalmával kell kérni a településeken, és a bélyegzőnek tartalmaznia kell a település nevét. (múzeum TKM bélyegző, posta, vasútállomás, élelmiszerbolt, büfé, stb.). A teljesítés fokozatai: A teljesítés kétfokozatú, és egy-egy fokozat követelményeit egy év alatt kell teljesíteni. Bükkben: Választható érintési pontok: Bélyegzőhelyek: Bánkút Justicia síház Mónósbél Kolacskovszky emlékoszlop Noszvaj De la Motte kastély Szilvásvárad Orbán-ház, vagy Erdei Múzeum Nagyvisnyó Kőbánya Mátrában: Ágasvár Gyöngyöspata Bagolyirtás Parádfürdő Rudolftanya Kékestető-kilátó Turistaház Kat. templom bolt, vagy Mátraszentimre Kocsimúzeum kihelyezett bélyegző v. fénykép Bárhol Kékestetőn 5
Kötelező érintési pontok: Erdőtelki Arborétum Kisköre Tisza-tó Bélyegzőhelyek: Arborétum TKM bélyegző Bárhol a településen településnévvel Bronz fokozat: A felsorolt 6-6 érintési pontból négyet kell felkeresni vagy a Bükkben, vagy a Mátrában. Kötelező érintési pont a négy érintési pont mellett az Erdőtelki Arborétum (TKM 1016) Arany fokozat: Fel kell keresni a Bükkben és a Mátrában 2-2-t azok közül az érintési pontok közül, amelyeket eddig még nem látogattak meg. Ezek mellett kötelező érintési pont: Kisköre Tisza-tó. A mozgalom teljesítése: A túramozgalom megkezdése előtt ez a füzet (a túramozgalom teljesítményfüzete) beszerzendő a megyei szövetségtől 400.- Ft-ért. Ez az összeg tartalmazza az első fokozat kitűzőjét is, melyet a résztvevő a teljesítést követően kap meg, ha a bélyegzések alapján a szövetség a teljesítést elfogadja. A további fokozatok bélyegzései is ebbe a füzetbe gyűjtendők, és a teljesítéseket követően a szövetségnek beküldendők. A második fokozat kitűzőjének az ára: 300.- Ft/db A mozgalom kezelője: Heves Megyei Természetbarát Szövetség 3300 Eger, Kossuth L. u. 9. Tel./Fax: 36/312-888 www.hmtsz.ini.hu hmtsz@negyes.ektf.hu 6
TÚRAMOZGALMUNK ÉRINTÉSI PONTJAINAK BEMUTATÁSA A túra kötelező érintendő pontjai: Bronz fokozathoz Erdőtelki Arborétum (bélyegzés: TKM 1016 számú bélyegzés, vagy annak hiányában v.milyen más településbélyegző) Az egykori Buttler-kastély kertjében a Hanyi-ér mentén létesült az arborétum. A védett terület korlátozottan látogatható. Az 1900-as évek elején vált a ritkaságok gyűjtőhelyévé. Alapítója a szenvedélyes amatőr botanikus-orvos dr. Kovács József. Érdekessége a platánkérgű fenyő, a szillevelű gumifa, és a 90 méterre elnyúló ágú nehézszagú boróka. Arany fokozathoz - Kisköre Tisza-tó (bélyegzés: valamilyen - a település nevét tartalmazó - bélyegzővel) 7
A Tisza-tó legnagyobb Heves megyei települése. Itt található a vízlépcső, melynek működése engedéllyel csoport számára megtekinthető. A vízlépcső működése és az esetleges zsilipelés is megfigyelhető a vízlépcső mögötti közútról. Jó időben javasoljuk a tiszai strandot is kipróbálni. Kellemes hely a fürdőzésre. Kisköre több megyei jelvényszerző túramozgalom érintési pontja. A Tisza tavi körtúra jelvényszerző túramozgalom három szakágban is teljesíthető, de az 1000 év a Bükk és Mátra vidékén túramozgalom is megkezdhető a településen. A túra választható érintendő pontjai: Bükkben: 1. Bánkút (bélyegzőhely: Justicia Síház Kéktúra bélyegző) A Bükk-fennsík egyik legkedveltebb kirándulóhelye Heves és Borsod megye határán 900 méter feletti csúcsok ölelésében 880 méter magasságban. Több fontos túraútvonal csomópontja. Az Egerből és Miskolcról induló túrák jellegzetes és fontos kapcsolódási helye. Az igazi fellendülését a turistaház 1930-as megnyitása jelentette. A turisták által épített házat először államosították, majd tönkretették. Az elmúlt évtizedben a régi turistaszálló helyén egy új szálló épült. A közeli Bálvány 956 méteres csúcsán álló Petőfi-kilátóról lenyűgöző kilátás nyílik a Bükkalja községein túl a Sajó völgyére és a Tátrára. Télen az ország egyik legnagyobb síközpontja. A környéken lesikló- és szánkópályák, sífutó útvonalak várják a téli sportok szerelmeseit. Bánkútról az összes bükki tele- 8
pülés, túracélpont kellemes túrákkal elérhető. (Ómassa, Szentlélek, Csipkéskút, Jávorkút, Nagy-Mező.) 2. Monosbél - Bélapátfalva közelében (Kolacskovszky emlékoszlop) (bélyegzőhely: Telekessy üdülőnél - Kék-túra bélyegző) Monosbél az Eger-patak völgyében fekszik, a Bükk délnyugati részén. A Bél-nemzetség honfoglaláskori szállásterülete. A Monos előtag malommal rendelkezőt jelent. A XIV. századi oklevelekben Bél, Albél néven szerepel. Eger ostroma (1552) idején a török elpusztította, s csak a XVII. században népesült be újra. A falu közelében található a Víz-fő valamikori bő forrásai az ország egyik legnagyobb forrásmészkő-dombját hozták létre. Darázsköveiben szép növénylenyomatokat, csigaházakat láthatnak. A terület védett, de korábban a kibányászott követ házépítésre és az alföldi szikes területek javítására használták. Víz-fő forrása ma a falut látja el vízzel, korábban a forrás vize a vízimalmokat hajtotta. Bélapátfalva - Apátsági templom: 1232-ben II. Kilit egri püspök az Aranybulla megfogalmazója a pilisi ciszter rend főnökeinek az engedélyével megindította az apátság építkezését. Az építkezés a tatárjárás idején félbeszakadt. 1289-ben a kunokkal folytatott harcok idején a monostort kirabolták, de az apát kérésére Kun László komoly adományokkal gyarapította a monostor bevételeit. Zsigmond, majd Mátyás király megerősítette az apátság régi jogait. A szerzetesek 1534-ig lakták a monostort, majd a protestantizmus terjedésével a sok zaklatás miatt elhagyták a három forrásról elnevezett Háromkutat. 9
Jelentős anyagi áldozattal, és az egri szeminárium segítségével 1732-ben megindult a templom helyreállítása, és ez a munka Erdődy Gábor egri püspök támogatásával 1745-ben nagyjából befejeződött. Az 1900-as években a templom teljesen tönkrement. Annyira, hogy az épület belsejében fák nőttek. Ezt követően került sor a templom teljes felújítására. A templom késői román stílusú, háromhajós, keresztházas bazilika, amely a puritán francia ciszteri építkezés egyetlen hazai, román kori példája. A szabadon álló keletelt templom déli oldalához csatlakozott egykor a kolostor, északi oldalán pedig a temető. A főhomlokzat háromszög oromzatos, középső része alatt mérműves rózsaablak van, alatta főkapu, gazdagon díszített, bélletes. A berendezési tárgyak közül a legértékesebb a késő barokk főoltár, a fából faragott szószék és úrkoporsó. A templomhoz közeli épületben a Bélapátfalván működő kőedénygyár termékei tekinthetők meg. A faluban a Bélkőről termelt mészkőből cementet készítettek. A cementmű működése a bélkői bányászattal megszűnt az utóbbi években. Az apátságtól egy szép, jelzett tanösvény indul a közelmúltban bezárt mészkőbányát érintve a Bélkőre. Ha idejük van, érdemes megtekinteni! A Telekessy üdülő a kék-túra útvonal mentén, a két település között helyezkedik el. Az üdülő alatt található Kolacskovszky Lajos emlékoszlopa. Kolacskovszky Lajos egri természetjáró volt, akinek különösen az elméleti természetjáró munkássága jelentős. 3. Noszvaj (De la Motte kastély) (bélyegzés: TKM 1058 bélyegzővel, illetve annak hiányában településbélyegzővel) A falu szépen gondozott parkjában áll. A XVIII. század hetvenes éveiben 10
Szepessy Sámuel helyi birtokos kezdte építtetni, később Vécsey Anna birtokába került. Az új birtokos második férje De la Motte császári ezredes Fellner Jakabbal és Pavolni Jánossal fejeztette be az építkezést. Az előcsarnok és a díszterem mennyezetét freskók díszítik. Különösen szép a madaras szoba festése. A nyitva tartás után interneten vagy telefonon érdemes érdeklődni! 4. Szilvásvárad (Orbán-ház Erdei Múzeum) (bélyegzés: Orbán-házban TKM 1059 bélyegzővel, vagy Szabadtéri Erdei Múzeum TKM 1040 bélyegzővel, illetve hiányukban v.milyen településbélyegzővel) A községtől keletre emelkedő Istállóskő tövében fakad a Szalajka-forrás, melynek nyugat felé futó patakja az ország legfestőibb völgyén keresztül jut el Szilvásváradra. A Szalajka-völgyben gyalogosan, kerékpárral, kisvonattal, vagy lovas kocsival is lehet kirándulást tenni, melynek során megismerkedhetünk a szép tavakkal, bővizű forrásokkal, a pisztrángkeltető- és nevelő telepekkel, a Szabadtéri Erdei Múzeummal, és Fátyol-vízeséssel. A Szalajka-forrástól közepesen nehéz, de rövid turistaúton felkapaszkodhatnak az Istállóskői ősemberbarlanghoz. Innen azonban egy igen nehéz út vezet a Bükk legmagasabb csúcsára, az Istállóskőre. Felhívjuk figyelmüket arra is, hogy Szilvásváradon további értékes program szervezhető: a lovasrendezvények a településen tanösvény, amely a faluban a Börtönmúzeumtól indul és a falu felett emelkedő kilátóig tart Orbán-házban a természeti kiállítás megtekintése. A ház a település központjában található meg. 5. Nagyvisnyó (Kőbánya a vasútállomás mellett!) (bélyegzés valamilyen település bélyegzővel) 11
A település a Szilvás-patak völgyében terül el. A Visnyó helységnév szláv eredetű, meggyest jelent. A Bükk-vidék egyik legsajátosabb palóc-barkó települése. A faluban a soros udvarok jellegzetes példáit láthatjuk. Az országútra merőleges, sikátorszerű mellékutcái hossztengelyükkel egymás mellé épült házak kerítetlen udvarainak összeolvadásából jöttek létre. A (Mihalovics)-kőbánya a vasútállomás túloldalán, annak közelében van. A régi kőbánya falában a Bükk perm korból származó kőzetei jól tanulmányozhatók. Itt látható a Bükkben is nagyon ritka fekete mészkő. A község közelében található az egyik jellegzetes bükki túracélpont: a Dédesvár. 6. Feldebrő (Altemplom) (bélyegzés: TKM 1017 bélyegzővel, illetve ennek hiányában valamelyik településbélyegzővel)) Feldebrő különleges látnivalója a XI. századból fennmaradt altemplom. A falu közelében feltárt temető tanúsága szerint a honfoglaló magyarok korán birtokba vették a stratégiai szempontból is fontos területet, mely a kabar eredetű Aba nemzetség szállásterülete volt, és a XVIII. században erre épült a ma is működő templom. Az altemplom 20 m hosszú hajóját szokatlan tagozású zömök oszlopkötegek osztják ketté. Kelet felé félköríves szentéllyel bővül, míg nyugat felé egy sírkamra nyílik belőle. A sír két végénél a régészek egyegy oltár maradványait tárták fel. Ma is láthatók a falak és boltozatok bibliai témájú festményei. Ezek a festmények a hazánkban található altemplomok freskóival nem rokonok. A hagyomány szerint a templom melletti monostorban helyezték nyugalomra Aba Sámuelt. A templom közelében látogatás és 12
idegenvezetés kérhető. A falu neve ismerősen cseng, mert a település körzetében készítik a debrői hárslevelűt. A falutól délre található Kápolna település, melynek közelében zajlott 1849-ben egy jelentős csata. A faluban és közelében több emlékmű is jelzi a csata helyszínét. A szomszédos Verpeléten kovácsműhelyt alakítottak át múzeummá. Mátrában: 1. Ágasvár felkeresése (bélyegzés: a vár közelében található turistaház Kék-túra bélyegzőjével) A vár és környéke a Nyugati-Mátra egyik leglátogatottabb helye. A várat a történeti adatok szerint a Rátót-nemzetségbeli István azért kapta meg, mert az atyjával, IV. Bélával viaskodó V. Istvánnak jó szolgálatot tett. Ez a nemzetség volt az őse a Tari és a Pásztói családoknak. Ágasvár birtokába később a Tari-ág került, de a XV. század végére ez az erősség is jelentéktelenné vált. 1849-ben még tekintélyes romok álltak a nagy kiterjedésű, szabálytalan alaprajzú hegyi várból. Ma már csak kisebb falmaradványok maradtak belőle. A vár közelében található Óvárral alkotott egykor egységes védelmi rendszert a Rátótiak idejében. Ágasvár és Óvár ikervár volt. Ágasvár alatt 1925-től turistaház várja a természetjárókat. 2. Gyöngyöspata (Katolikus templom) (bélyegzés: a TKM 1023-as bélyegzővel, vagy annak hiányában valamelyik településbélyegzővel) A Szent Péter templomot a XI. században építették, ez volt a főesperesi kerület központi egyháza. A tatárjárás után elpusztult, helyére a XIV. században 13
emeltek újat, melyet később bővítettek. Itt, a gyöngyöspatai templomban van a Jézus családfáját bemutató Jessze-fája oltár, és Nekcsei Dömötör XIV. században írt bibliájának másolata. A XVI. századi híres kódexet a Patai Graduálét Gyöngyöspatán írták, 1886-ban találták meg. A faluban tábla mutatja Bajza József szülőházát, és érdemes megtekinteniük az itt létrehozott Bajza Múzeumot is. 3. Bagolyirtás (bélyegzés: valamelyik településbélyegzővel) A Mátra egyik túracélpontja. Korábban itt jelentős építkezések folytak. Sok Mátrát kedvelő család épített itt hétvégi házat. 4. Parádfürdő (Kocsimúzeum) (bélyegzés: a kocsimúzeumban található TKM 1035-ős bélyegzővel, vagy valamelyik településbélyegzővel) Az Ilona-völgy a Mátra gerincétől észak felé futó völgyek egyike. Hangulatos séta tehető itt, szépségét a Károlyiak által a völgyben futó út két oldalára ültetett fasor még jobban kiemeli. A gerinc közelében található Ilona-vízesés felkeresése mindenképpen ajánlott. Itt, a gerinc közelében további túrák ajánlhatók az Oroszlánvár és/vagy a recski kényszermunkatábor irányába. Ha folytatják utukat, a völgyben hamarosan elérhetik a Szent István csevicét, ahol mindenképpen javaslom a savanyúvíz megkóstolását. Parádfürdőre érve a bazársor közelében megtekintésre javasoljuk a Kocsimúzeumot, és Parádon a Palóc-házat. 5. Rudolf-tanya (bélyegzés: kihelyezett bélyegzővel, vagy a helyszínen készült, a túrázót és helyszínt egyaránt mutató fényképpel.) Galyatető közelében található kis tanya a Mátra egyik legszebb, legcsendesebb helye. 14
6. Kékestető ( kilátó) (bélyegzés: bárhol Kékestetőn) Hazánk legmagasabb csúcsára (1014 m) többféle módon lehet feljutni. A kerékpáros megközelítésen túl vannak gyalogos rövidebb és hosszabb túrák. Kinek-kinek felkészültsége szerint. Összekapcsolható más jelvényszerző túrával is, hiszen több is érinti a Kékestetőt. A tető és környéke jellegzetes középhegységi táj. A gyönyörű kilátás, a jól járható bükkerdő, a jó levegő mind vonzza a turistákat. Télen a téli sportokat kedvelők lepik el a sípályákat. A hegyek hullámzó során, mély völgyekben, apró településeken pásztázhatunk szemünkkel. Különösen északi irányban lehet jól látni a völgyben megbúvó falvakat, illetve időnként a távolban előtűnő Tátra csúcsait. Aki idáig eljut, annak mindenképpen javasoljuk a kilátó felkeresését. Onnan déli irányba is körbetekinthetünk, és megnyugtathatjuk szemünket az Alföld sík vidékén. Szemünkkel végigpásztázhatunk a Mátra gerincén mindkét irányba: Sirok felé és Galyatető felé is. 15