KOMPETENCIAALAPÚ AP 102001 Németh Endréné Békefi Zsuzsanna Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kronológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korszakokat. Az átdolgozott II. kötet első fejezete a magyar népzenével foglalkozik, különös tekintettel az új stílusú népdalokra. A következő rész a romantika és a késő romantika korát dolgozza fel, megemlítve a korszak valamennyi jelentős zeneszerzőjét. Bemutatja a romantikus zene új műfajait, a kibővült romantikus zenekart és a romantikus operát (Verdit és Wagnert). Tárgyalja a 19. századi magyar zeneművészetet, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságát. Az utolsó fejezet a 20. század rendkívül gazdag terméséből válogat. A különböző zenei irányzatok ismertetése után részletesen elemzi Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, a két zeneszerző zenetörténeti jelentőségét, kitér a szórakoztató zene műfajaira az operettől a dzsesszen át a rockzenéig. Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segítő Még több a című projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerző életéhez vagy a korszak művelődéstörténetéhez kapcsolódnak. Ének-zene a középiskolák számára Ének-zene a középiskolák számára II. kötet II. kötet!"#$%$$#&'()*+(&,-,./*-00111# ##232#$111#$45647$1!8
42 A romantika kora Zenehallgatás: Hallgassatok meg két részletet A trubadúr címû operából! Mely zenei eszközökkel fejezi ki a szerzô a cigánytábor hangulatát? 1. A cigányok kara A trubadúr II. felvonásából m G. Verdi Tûnik az égrôl a zordon felleg, Fönn a hegyormon a hajnal ébred, Mintha a bánatos özvegy a fátylat elveti, S int neki újra az élet! Már hív a munka, rajta, kopácsolj! Vándor cigánylegény, ha megpihen az úton, Ki az, akit karjába zár? Ki az, ki gondját elûzi csókkal? A szép cigányleány! Bort ide nékünk, Forrjon a vérünk! Kedvet ad a bor, a tüze éltet! Íme, a hajnal ébred, A fénye, mint drága ékszer, Úgy csillog a borban! Már hív a munka! Verdi A trubadúr címû operájának színpadképe Figyeljétek meg, milyen zenei eszközökkel válik drámaivá az operarészlet! 2. Leonora és Manrico fájdalmas búcsúja a lélekharang kíséretével a IV. felvonásból KAR (a színfalak mögött): KAR (a színfalak mögött): Légy bûnöshöz irgalommal Isten, Miserere! Ne ûzd el ôt a trónod zsámolyától, LEONORA: Lelke bármennyit vétkezett is itt lenn, Se napja, se fénye, Lelje meg üdvét, ha a menny kitárul! S kit zord falak éje zár, LEONORA: Nem lát soha már! Mily hang, milyen ének! Leoldom a láncát, Megszólal a végzet. De hátha a börtön a hôsömet élve Ki bánja az életet, Nem adja ki már, Hisz jô a halál! Ah, ha élve nem adja ki már! A sorsomat érzem, MANRICO: Megreszket a testem, a lelkem, a vérem, Véremet ontom érted, A szóm elakad, ah, a szív sem ver! Holtomban áldlak! MANRICO: (a börtönbôl): Emlékezz rám, ne feledj el soha, Ah! kínos, átkos óra! Leonora, az Isten áldjon téged! Ha meg van írva már, LEONORA: Ah, jöjjön értem, hadd jöjjön már a halál, Ah, elfeledni téged, feledni téged! Leonora Elhagy a lélek! LEONORA: Feledni téged, soha! Ó, jaj! KAR (a színfalak mögött): MANRICO: Légy irgalmas ôhozzája, légy irgalmas! Az Isten áldjon téged! Miserere! Miserere! Miserere! LEONORA: Elhagy a lélek! Ó, rémes e börtön, Fotó: Kanyó Béla
A romantika kora 43 Richard Wagner (1813 1883) * Lipcsében született. A német romantika kiemelkedô egyénisége volt, különösen a színpadi mûvei jelentôsek. Apja hivatalnok volt, de alig pár hónappal fia születése után meghalt. Richard édesanyja késôbb egy színészhez ment feleségül. Házukban gyakori vendégek voltak a muzsikusok, színészek, rendezôk. Így a gyermek Wagner korán megismerkedhetett a mûvészvilággal. Két meghatározó zenei élmény keltette fel érdeklôdését a muzsika iránt: megismerte Beethoven egyetlen operáját, a Fideliótés a IX. szimfóniát, majd megismerkedett Carl Maria von Weberrel. (A német zeneszerzô kilenc operája közül a leghíresebb A bûvös vadász.) Wagner zongorázni tanult, de érdeklôdôtt az irodalom iránt is. Gondolko- Richard Wagner dására nagy hatással voltak az 1830-as események. Zeneszerzést tanult, 19 évesen írta meg elsô operáját. 1833-tól kórusvezetô, majd színházi karmester volt Magdeburgban, Königsbergben, Rigában. Párizsban is eltöltött három évet. Megírta A bolygó hollandit, röviddel késôbb a Tannhäusert. 1848-ban részt vett a drezdai felkelésben, ezért Svájcba kellett menekülnie. Itt született meg a Trisztán és Izolda. 1864-ben II. Lajos bajor király meghívására Münchenben vezetô szerepet vállalt a zenei életben. Majd ismét Svájcba költözött egy évre, ahol feleségül vette Liszt Ferenc leányát, Cosimát. Ekkoriban fejezte be A nürnbergi mesterdalnokok címû operáját. 1874-ben a bajor Bayreuthba (bájrajt) költözött, ahol megépíttethette álmai színházát, a Wagner-színházat. Wagner mûvészete nagy hatással volt a 19. század alkotóira is, de a 20. századi zeneszerzôk is sokat tanulhattak harmóniavilágából, hangszerelésébôl. Hatalmas méretû operákat írt, van köztük négy és fél órás is. Legtöbb mûvének a szövegkönyvét is maga írta. A nürnbergi mesterdalnokok * Wagner operáját 1868-ban mutatták be Münchenben. A cselekmény Németország egyik legrégibb városában, Nürnbergben játszódik a 16. század közepén. Az opera cselekményének korában élt Peter Henlein, a zsebóra feltalálója; itt dolgozott Albrecht Dürer, a reneszánsz festômûvész és grafikus. Az opera egyik szereplôje a cipész, költô és mesterdalnok Hans Sachs (hánsz száhsz), aki 4275 mesterdalt, 208 színpadi mûvet és sok más mûfajban is példátlan mennyiséget alkotott. Amikor Wagner 1862-ben megírta a mû verses szövegét, súlyos anyagi gondjai voltak. Párizsban botrányba fulladt az átdolgozott Tannhäuser. Mégis ekkor írta meg legjelentôsebb operáját, A nürnbergi mesterdalnokokat.
122 A századforduló és a 20. század zenéje Még több a századfordulóról és a 20. századról Olvassátok el a rövid történeteket! Válaszoljatok csoportonként a kérdésekre! Claude Debussy egy-egy zenemûvén nagyon sokáig dolgozott. Amikor egyszer felkérte a New York-i Metropolitan egy mû megírására, azonnal a határidô után érdeklôdött. Három hónap múlva premier! jött a gyors válasz. Debussy teljesen megrémült. Hiszen ennyi idôre akkor van szükségem, ha két akkord között kell döntenem! Monika és Hans-Günter Hermann Zenetörténet gyerekeknek címû mûve alapján. (Rózsavölgyi és Társa; Bp., 2007) I. csoport Melyek a világ leghíresebb operaházai? Kik tervezték, mikor épültek, mekkora a befogadóképességük? Ismertessétek a Metropolitan e heti mûsorát és a jegyárakat! II. csoport Ki tervezte a Magyar Állami Operaházat? Kik voltak a pesti Opera leghíresebb karmesterei? Milyen vendég mûvészek lépnek föl ebben a hónapban? Mennyibe kerültek erre az évadra a bérletek? Így emlékszik vissza Paul Sacher a Bázeli Kamarazenekar karmestere Bartók Bélára a Bartókbreviáriumban: Aki Bartókkal találkozott, gondolva mûvei ritka ôserejére, meglepôdött vékony, törékeny alkatán. Külsô megjelenésében finom idegzetû tudóst mutatott. Ez a fanatikus akarattal és könyörtelen szigorúsággal áthatott, forró szívvel cselekvô ember megközelíthetetlennek látszott, és tartózkodóan udvarias volt. Lénye fényt és udvariasságot árasztott. Szemeiben fenséges tûz világított. Kutató tekintetének sugarában semmi sem állta meg a helyét, ami nem igaz és nem tiszta. III. csoport Ismerjétek meg Bartók életrajzát! Hány országban gyûjtött népdalokat? Ki volt a felesége? A világ mely városaiban koncertezett? Melyik kiadó adta ki Bartók mûveit? Miért fontos a jó kiadó? Legyen a zene mindenkié! vallotta Kodály. Az éneklô Magyarországért alkotta olvasógyakorlatait, kórusmûveit. Így írt a Bicinia Hungarica elôszavában: Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: Örvendjen az egész világ! IV. csoport Ki zenésítette meg ezt a Kodály-idézetet? Milyen kapcsolatban volt Kodállyal? Mi a Kodály-módszer lényege? Hol mûködik a Kodály Intézet? Mi a feladata? Milyen mûveket írt Kodály a zenét tanuló gyerekeknek?
A századforduló és a 20. század zenéje 123 Összefoglalás I. A századforduló (1890 1910) mûvészete Általános stílusjegye a hagyományoktól való elfordulás. Az új mûvészet bölcsôje Franciaország. Az irodalomra a szimbolizmus jellemzô, az építészetre a szecesszió, mely mellôzi a korábbi stílusokat, a képzômûvészetet az impresszionizmus uralja. A zene a képzômûvészetbôl vette át az új stílus elnevezését. Impresszionista zeneszerzôk pl.: C. Debussy, M. Ravel. Akkordok helyett hangfoltokat, színhatásokat alkalmaznak, haladnak az atonalitás felé. II. A 20. század mûvészete Általános mûvészeti stílusjegyei: a neoavangárd, mely az expresszionizmusból alakult ki. Vonzódás a köznapi témák után, a régi formákat elveti, a kötöttségektôl mentes önállóságot akarja megteremteni. Az irodalmi alkotásokra is ez vonatkozik. Az építészet legfôbb jellemzôje az úgynevezett funkcionális (rendeltetésnek megfelelô) alakítás. A képzômûvészetben a különbözô izmusok jelennek meg (posztimpresszionizmus, kubizmus, dadaizmus stb.) Különbözô iskolákba csoportosulnak a mûvészek. Kialakul az absztrakt mûvészet. A zene a tagadás zenéje. A zeneszerzôkre jellemzô a magány, az elidegenedés érzése. Az eddigi formák, harmóniák lebontása megtörténik a20. század elsô harmadáig. A zeneszerzôk egyéni úton járnak. Kialakul az atonális és punktuális zene, a neobarbarizmus és a neoklasszicizmus. Fô jellemzôi: a bitonalitás, az atonalitás, a tizenkéthangúság (A. Schönberg). A népzenei (folklorizmus) és a dzsesszes elemek ötvözôdnek a mûzenével. Napjainkban nagy szerepe van az elektronikának. Edgar Degas: A táncteremben (1880 körül) Alexander Archipenko: Séta (1912) A paksi Szentlélek-templom
126 Tartalom ELÔSZÓ... 3 Szózat (Egressy Béni)... 4 Alleluia (W. Boyce)... 5 Soli Deo gloria (P. Kickstat)... 5 MAGYAR NÉPZENE... 6 A régi stílusú népdalok áttekintése... 6 Felsütött a napsugára (népdal)... 6 Tiszán innen, Dunán túl* (népdal)... 7 Az új stílusú népdalok... 7 Jeruzsálem kapujában (népdal)... 9 Mikor én a kufferomba pakultam (népdal)... 9 Szép a gyöngyvirág* (népdal)... 10 A bolhási kertek alatt* (népdal)... 10 Diófából van a, diófából van (népdal)... 11 Este, este, de szerelmes este* (népdal)... 11 Kisunyomi templom tetejére (népdal)... 12 Házunk elôtt terebélyes nyárfa (népdal)... 12 Varga Mári kis vakarcsa (népdal)... 13 Nagyváradi kikötôben* (népdal)... 14 Tavaszi szél* (népdal)... 14 Összefoglaló táblázat (Az ôskortól a klasszicizmusig az építészet és a zene tükrében)...15 A ROMANTIKA KORA... 17 A romantikus zenei mûfajok... 18 Moldva (B. Smetana)... 19 A legjelentôsebb romantikus zeneszerzôk... 21 Pusztai rózsa (F. Schubert)... 22 Erlkönig (F. Schubert)... 23 (h-moll) Befejezetlen szimfónia (F. Schubert)... 24 Ballagás (F. Mendelssohn)... 26 Szentivánéji álom-szvit (F. Mendelssohn)... 27 A két gránátos (R. Schumann)... 28 Búcsúdal (J. Brahms)... 33 Akadémiai ünnepi nyitány (J. Brahms)... 34 Gaudeamus igitur (Régi diákdal)... 34 Egy kiállítás képei (M. Muszorgszkij)... 36 Anyegin (P. Csajkovszkij)...38 A romantikus zenekar... 39 A romantikus opera... 39 Az asszony ingatag (G. Verdi)... 40 Hát nem él szívedben már (G. Verdi)... 41 A nürnbergi mesterdalnokok (R. Wagner)... 43 Rózsálló hajnalról álmodtam (R. Wagner)... 46 A magyar zene története a 19. században... 47 A tihanyi Ekhóhoz... 47 Három a tánc (Simonffy Kálmán)... 48 Csak egy szép lány van a világon (Szentirmay Elemér)... 49 Les Préludes (Liszt Ferenc)... 51 A-dúr zongoraverseny (Liszt Ferenc)... 52 Bánk bán (Erkel Ferenc)... 55 Keserû bordal (Erkel Ferenc)... 55 Hazám, hazám (Erkel Ferenc)... 56
127 Tanítóm az éhség, mely lopni kényszerít (Erkel Ferenc)... 56 Álmodj szelíden, édesdeden (Erkel Ferenc)... 57 A késô romantika... 58 Új világ szimfónia (A. Dvorak)... 59 Még több a romantikáról... 61 Összefoglalás...62 A SZÁZADFORDULÓ ÉS A 20. SZÁZAD ZENÉJE... 63 Pillangókisasszony (G. Puccini)... 63 Ki jön ott? (G. Puccini)... 64 Zümmögô kórus (G. Puccini)... 64 A lenhajú lány (C. Debussy)... 66 Bolero (M. Ravel)... 68 Zongoraverseny bal kézre (M. Ravel)... 69 A 20. század zenéjének új kifejezési, megjelenési formái...70 3. zongoradarab (op. 11.) (A. Schönberg)... 71 A második bécsi iskola...72 A modern zene újabb irányzatai... 74 Petruska (I. Sztravinszkij)... 76 Zsoltárszimfónia (I. Sztravinszkij)... 77 Jeanne d Arc a máglyán (A. Honegger)... 78 Carmina Burana (C. Orff)... 80 Magyar mûzene a 20. században... 81 Búélesztô szellô (Kodály Zoltán)... 83 A magyarokhoz (Kodály Zoltán)... 84 Psalmus Hungaricus (Kodály Zoltán)... 85 Háry János-szvit (Kodály Zoltán)... 91 Székelyfonó (Kodály Zoltán)... 94 Hess, légy, ne szállj rám (népdal)... 94 A csitári hegyek alatt* (népdal)... 95 Jöjjön haza, édësanyám (népdal)... 96 Azhol én elmegyek (népdal)... 97 Én Istenem, add megérnem (népdal)... 97 Galántai táncok (Kodály Zoltán)... 98 Nyolc magyar népdal...100 Hármat tojott a fekete kánya (népdal)... 100 Fekete föld (népdal)... 100 Este van már, késô este (népdal)... 101 A kékszakállú herceg vára (Bartók Béla)... 101 Cantata profana (Bartók Béla)... 104 Concerto (Bartók Béla)... 106 Bartók és Kodály követôi... 110 Áldalak búval, vigalommal (Karai József)... 112 Lysistraté (Petrovics Emil)... 113 Vérnász (Szokolay Sándor)... 114 Szórakoztató zene a 20. században... 115 Az operett... 115 A zenés játék... 116 A dzsessz... 118 A dzsessz mûfajai... 119 A rock and roll és a popzene... 120 Még több a századfordulóról és a 20. századról... 122 Összefoglalás...123 Zenei kisszótár...124
KOMPETENCIAALAPÚ AP 102001 Németh Endréné Békefi Zsuzsanna Megújult középiskolás ének-zene tankönyveink kronológiai sorrendben tárgyalják a zenetörténeti korszakokat. Az átdolgozott II. kötet első fejezete a magyar népzenével foglalkozik, különös tekintettel az új stílusú népdalokra. A következő rész a romantika és a késő romantika korát dolgozza fel, megemlítve a korszak valamennyi jelentős zeneszerzőjét. Bemutatja a romantikus zene új műfajait, a kibővült romantikus zenekart és a romantikus operát (Verdit és Wagnert). Tárgyalja a 19. századi magyar zeneművészetet, Liszt Ferenc és Erkel Ferenc munkásságát. Az utolsó fejezet a 20. század rendkívül gazdag terméséből válogat. A különböző zenei irányzatok ismertetése után részletesen elemzi Kodály Zoltán és Bartók Béla műveit, a két zeneszerző zenetörténeti jelentőségét, kitér a szórakoztató zene műfajaira az operettől a dzsesszen át a rockzenéig. Újak a tankönyvben az egyes fejezetek összefoglalását (és az ének-zene érettségire való felkészülést) segítő Még több a című projektfeladatok, amelyek egy-egy zeneszerző életéhez vagy a korszak művelődéstörténetéhez kapcsolódnak. Ének-zene a középiskolák számára Ének-zene a középiskolák számára II. kötet II. kötet!"#$%$$#&'()*+(&,-,./*-00111# ##232#$111#$45647$1!8