Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő. Érd, I. forduló Tudod-e sűrítmény

Átírás

1 Megyei Jogú Városok Országos Kodály Zoltán Műveltségi Vetélkedő Érd, I. forduló Tudod-e sűrítmény Kodály Zoltán főbb tevékenységi körei: zeneszerző zenetudós népzenekutató népzenegyűjtő a Magyar Tudományos Akadémia tagja a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a Zeneakadémia tanára a zenepedagógia világhírű mestere zeneíró? Születésének helye: Kecskemét, ideje: december 16. Halálának helye: Budapest, ideje: március 06. Édesapja vasúti tisztviselő volt, akit röviddel Zoltán születése után Szobra, majd Galántára helyeztek állomásfőnöknek? (Galánta, kisváros a Felvidéken, nem messze Komáromtól észak-nyugatra) Galántán járt elemi iskolába? Galántán ismerkedett meg a magyar népdallal? Galánta után édesapja Nagyszombat állomásfőnöke lett? Kodály Zoltán Nagyszombatban járt gimnáziumba? Zongorázni tanáránál, hegedülni, gordonkázni önszorgalmából tanult? Énekelt a székesegyház kórusában? Ekkor írta első szerzeményeit. A kóruséneklés hatására például misét. Játszott a gimnázium zenekarában is? A gimnázium zenekara számára írta diákkori d-moll nyitányát, amelyet későbbi tanára, Toldy Béla, a zenekar vezetője, műsorra is tűzött. 1

2 A családi és baráti kör együttmuzsikálása kisebb kamarazene-darabok írására ösztönözte? Ekkor komponálta első Vonóstrió-ját? Fiatalemberként érettségi után, 1900-ban Budapestre költözött, felsőfokú tanulmányait a Fővárosban végezte? Beiratkozott a Zeneakadémia zeneszerzés tanszakára, majd a Budapesti Egyetem bölcsészeti karára, ahol előbb magyar-német szakos tanári oklevelet, majd bölcsészdoktori diplomát kapott? Egyszerre készült muzsikusnak, pedagógusnak és tudósnak? 1907-ben megnyílt az új Zeneakadémia palotája? Az új tanév kezdetén írták: A növendékek létszáma megszaporodott, új zeneelméleti tanár beállítása vált szükségessé. Ezen munkakör teljesítésére dr. Kodály Zoltán alkalmaztatott. Kodály tanár úr 1907 őszén kezdte meg hatvan éven át tartó zenepedagógiai tevékenységét? Kezdetben a muzsikus utánpótlás nevelésével foglalkozott? Az 1920-as években fordult az iskolák felé, hogy azt követően megszülessen egy olyan szellemű ének-zene tanítás az iskolákban, amelyre felfigyelt az egész világ, amelynek sok követője lett Európában és más földrészeken is ban és 1907-ben Párizsban és Berlinben járt? Ebben az időben szólalt meg műveiben az első ősi-új hang. Sokan ezt lelkesen, sokan idegenkedve fogadták. Ekkor ismerkedett meg Claude Debussy zenéjével, mely nagy hatással volt rá. Kodály népzenegyűjtő munkásságának kettős jelentősége is volt: 1. felismerte a magyar népzene kulturális jelentőségét, az új kultúra éltető forrását, 2. ennek érdekében 1905-ben, 23 évesen megkezdte népdalgyűjtő munkásságát. Egy évvel később, 1906-ban, már Bartók Bélával együtt folytatta ezt a munkáját. Először a Felvidéken, majd Erdélyben és a csángó magyarok között gyűjtött, mígnem bejárta egész Magyarországot. 2

3 Munkájuk nyomán sok ezer népdalt gyűjtöttek össze? a gyűjtés az első lépés volt, amelyet a második követett: a népdalok tudományos feldolgozása és rendszerezése? Ezt a hatalmas munkát Bartók Béla és Kodály Zoltán közösen vállalták a Magyar Tudományos Akadémián? Bartók Béla Amerikába költözése után Kodály Zoltán egyedül folytatta tovább? Életének több mint fele kötődött a Magyar Tudományos Akadémiához? 1943-ban már a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották? 1946 és 1949 között a Tudományos Akadémia elnöki tisztét töltötte be? A zeneszerző Kodály felismerte, hogy aki az ősi magyar zenéből táplálkozó új magyar zenekultúrát felépíteni jön, annak az európai tudás minden eszközét birtokolnia kell? Kodály, a zeneszerző a zene szinte minden műfajában alkotott? Művészetében kiemelkedő szerepet kapott a kóruszene, mintegy 150 kórusművet komponált? Kíséret nélküli férfikari műveket írt (közülük néhány legismertebb: Karádi nóták - népdalfeldolgozások, Huszt - Kölcsey Ferenc verse, Felszállott a páva - Ady Endre verse, Rabhazának fia Vegyeskari műveket, talán legismertebbek a Jézus és a kufárok, Mátrai képek - népdalfeldolgozások, Öregek - Weöres Sándor verse, Liszt Ferenchez - Vörösmarty Mihály verse, Norvég leányok, Békesség óhajtás, Zrínyi szózata, A Magyarokhoz - Berzsenyi Dániel versére. Gyermekkari és nőikari műveket: (Gyermekkarok pl. Villő, Túrót eszik a cigány, Gergely-járás, Juhásznóta, Pünkösdölő Nőikarok: Két zoborvidéki népdal, Hegyi éjszakák, 4 olasz madrigál XIV. XV. századi olasz költők versei). 3

4 Ha végigtekintünk Kodály kórusművészetén, az az érzésünk támad, hogy az ember élete, népünk történelme kel életre bennük? Kodály Zoltán kórusművészetét a kórusmuzsika három nagy reneszánsz mesterének: Monteverdinek, Marenzionak, főképpen pedig Palestrinanak a műveivel tartják egyenértékűnek? Kodály Zoltán pedagógiai célú (tanító, nevelő) művek egész sorát írta az ifjúság számára, hogy többek között segítse a magyar zene dallam és ritmusvilágának, felfedezését, megismerését, elsajátítását és bevezesse a zenét tanulókat a többszólamú zene titkaiba? Ilyen sorozatok voltak például az Ötfokú zene 333 olvasógyakorlatok Kisemberek dalai Bicinia Hungarica Tricinia Kétszólamú énekgyakorlatok Énekeljünk tisztán! Kodály Zoltán alkotóműhelyében jelentősek zenekari művei, mint például az 1906-ban komponált első zenekari darabja, a Nyári este leghíresebb zenekari népdalfeldolgozása, az 1939-ben írt Fölszállott a páva - variációk egy magyar népdalra, vagy két ismert zenekari táncdarabja, a Marosszéki táncok és a Galántai táncok. Gimnazista korában jelentkezett kamarazene iránti vonzalmát zeneszerzőként is megőrizte. Fiatal komponistaként több darabot is komponál a műfajban. Bizonysága ennek többek között I. és II. vonósnégyese, Szerenádja, és a Szonáta gordonkára és zongorára. Kodály nemcsak zenekarra és kamaraegyüttesekre komponált, noha ifjú zeneszerzőként írt zongoraművei nem tartoznak az általánosan és gyakran játszott darabok közé? Ismert közülük az Opus 3-as számot viselő Kilenc zongoradarab, amelyet Bartók Béla mutatott be március 27- én, Kodály első szerzői estjén, és az Opus 11-es Hét zongoradarab? Kodály a zenét tanuló gyerekek számára írta három sorozatát: 12 kis darab zongorára, Gyermektáncok, 24 kis kánon fekete billentyűkre? 4

5 Dalai egyrészt népdalok voltak, amelyeket zongora-, vagy zenekari kísérettel látott el, másrészt általa komponált műdalok, amelyeknek ihletői ismert kortárs költők, vagy régebben élt nagy költők voltak? Színpadi zenéjének forrása is a magyar népdal volt? Az 1932-ben bemutatott Székely fonó című daljátékának anyagát a székelyföld dalaiból, balladáiból, zenés játékaiból, táncmuzsikájából válogatta? A darabban az opera-dramaturgiában is új utat mutatott, a népi játék színes forgatagát költöztette át a színpadra? Másik híres daljátéka, a Háry János is népdalokra épül. Csak akkor vált át a zeneszerző másféle zenére, amikor a színpadon más országbeli szereplők jelennek meg? Kodály Zoltán műveiben szólalt meg először az opera színpadán a magyar népdal? Kodály Zoltán munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el Magyarországon is, külföldön is. Néhány a kitüntetések, elismerések, rangos címek közül: Magyar Érdemrend Kiváló művész Kossuth díj háromszor is a budapesti, kolozsvári, berlini, torontói, oxfordi egyetem díszdoktora. Kodály Zoltánnak a zene tanításához és tanulásához adott útmutatásaival az volt a célja, hogy egy egész ország gyermekei megismerjék a zene örömet adó szépségét, majdan a zenekultúrában is jártas felnőttekké váljanak. 5