Viperák Földjén A Kárpát-medence kincseinek nyomában
A Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Sir David Attenborough KÖSZÖNTŐ Kedves Támogatónk! Nem csupán a távoli, egzotikus tájakon, hazánkban is találunk számos egyedülállóan értékes, mégis veszélyeztetett élőhelyet. Magazinunk ezen élőhelyek kulcsfontosságú szerepére és védelmére hívja fel a figyelmet. Bemutatjuk a WWF Magyarország közreműködésével zajló élőhely-helyreállítási munkát a Turjánvidéken, ezen az Alföldünk rejtett kincsének is nevezett tájon. Betekintést engedünk ebbe a zárt, titokzatos és változatos világba, amely számos védett és veszélyeztetett faj otthona. Bepillantást nyerhetsz a Kárpátok sűrű erdeiben élő barnamedvék mindennapjaiba, hogy megértsd, nem is olyan félelmetesek ezek a nagy ragadozók. Nem titkon azt reméljük, hogy erdeinket, mezeinket vagy vizeinket látogatva lépteid egyre óvatosabban érintik majd a talajt, hiszen értékeinken, Földünk élő kincsein lépdelünk. Hazánkban lehetőség van arra, hogy egyének civil szervezetre hagyják vagyonukat. A WWF-nél szüntelenül azon dolgozunk, hogy Földünk értékeit megőrizzük a jövő generációi számára. Hiszünk abban, hogy közös összefogással megmenthetjük a veszélyeztetett fajokat és élőhelyeket! Segítse munkánkat és gondoskodjon a bolygónk jövőjéről! Bővebben: wwf.hu/orokhagyas Fáth Ákos, a WWF Magyarország igazgatója TARTALOM Védekezés az agresszív özönnövény-fajok ellen...4. Bemutatkozik a rákosi vipera...14. Újra áramlásban...5. Kárpáti medvéink...16. Turjánvidék: az Alföld rejtett kincse...6. Interjú...20. Hazai tájak végveszélyben...11. Karkötő a természet védelmében...22. Impresszum: Szerkesztő: Molnár-Baji Éva; Közreműködik: Bajomi Bálint, Csóka Annamária, Gálhidy László, Gyovai-Balogh Rita, Kerpely Klára, Kézdy Pál, Siposs Viktória, Szabó Dóra, Tar Emese; Címlapfotó: Csonka Péter: Gyurgyalagok A kiadvány az Európai Unió LIFE+ alapjának a támogatásával készült. További információ: wwf.hu, facebook.com/wwfhungary 3 Fotó: Csonka Péter: Ürge
Fotó: Csóka Annamária: Selyemkóró HÍREK VÉDEKEZÉS AZ AGRESSZÍV ÖZÖNNÖVÉNY- FAJOK ELLEN További információ: www.turjanvidek.hu Kézdy Pál Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Mik azok az agresszív özönnövények? vetődik fel sok olvasónkban azonnal a kérdés. Olyan, nem őshonos fajokról van szó, melyek gyorsan terjednek, átalakítják a természetes élőhelyeket, és kiszorítják az őshonos, ritka, védett fajokat. Az emberre is veszélyes, allergiát okozó parlagfüvet mindenki ismeri, de azt kevesen tudják, hogy rajta kívül még 15-20 olyan növény van, amelyek napjainkban az egyik legnagyobb fenyegetést jelentik természeti értékeinkre. A településeken még a betonrepedésekből is kinövő bálványfa vagy ecetfa, a finom mézet adó selyemkóró és a kanadai aranyvessző barátságos növénynek tűnhet, de a védett területeken katasztrófát okoznak. Az özönfajok értékes természeti területeinkről történő visszaszorításában sok önkéntes segítségére is szükség van, ezt mutatja a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársainak tapasztalata. Ez év októberében nemzeti parki szakem- berek, erdőgazdaságok, természetvédelmi civil szervezetek és növényvédelmi vállalkozások több mint száz képviselője sereglett össze, hogy az özönnövény-visszaszorítás témakörében összegyűlt bőséges tapasztalatot megossza egymással. A szakmai szemináriumot két uniós pályázat is támogatta: a Turjánvidék LIFE+ és a HUSK Invazív projekt. Fotó: Verő György: Bálványfák irtása HÍREK ÚJRA ÁRAMLÁSBAN Öt éves élőhelyhelyreállítás zárult sikerrel a mohácsi Szabadság-szigeten A Mohács melletti Dunaszakaszon több nagyobb sziget is található, de a folyószabályozás következtében megváltozott viszonyok miatt a mellékágaik egyre feltöltődnek. Ezeket az értékes élőhelyeket az eltűnés veszélyezteti. A Szabadságszigetnél a helyzetet rontotta, hogy a mellékágban egy keresztgáttal elzárták a víz útját, így a feltöltődés erősen felgyorsult, az élővilág pusztulásnak indult. Partnereinkkel összefogtunk a terület érdekében. A munka célja a mellékág felélesztése, az egykori víziparadicsom helyreállítása volt, a szigeten pedig az ártéri erdő megtisztítása az ültetvényektől és az őshonos erdőt kiszorító, gyorsan terjeszkedő erdei özönnövényektől. Civil, vállalati és állami szervezetek szoros együttműködésének és egy Európai Uniós LIFE pályázatnak köszönhetően 5 év alatt sikerült célba érnünk. A szigeten visszaszorítottuk az idegenhonos fafajokat, és 5 hektáron telepítettünk őshonos ártéri erdőt. A mellékágból 160 000 m 3 üledéket távolítottunk el, és 6 000 m 3 követ bontottunk el a kőgát megnyitásakor. Elvégeztük a kőgátban futó, nagykapacitású ivóvízvezetékek kiváltását is úgy, hogy a meder alá helyeztük át őket. Így ma már újra szabadon folyhat a víz a mohácsi mellékágban. Visszatértek a hódok, újra fészkel a szigeten a barna kánya, és reméljük, az egykori víziparadicsom visszanyeri régi varázsát! További információ: www.szabadsagsziget.hu Siposs Viktória WWF Magyarország Fotó: Sztellik Endre Fotó:Fáth Péter: Eurázsiai hód 4 5
FÓKUSZBAN Turjánvidék: az Alföld rejtett kincse Mi fán terem a turján? Az alföldi nép turjánosnak nevezi a vizenyős, lápos, süppedékes vidéket. A Turjánvidék mint földrajzi egység 80 km hosszan, de csak néhány km szélességben húzódik végig a Duna Tisza közi Homokhátság és a Duna-völgy találkozásánál. Ennek a területnek a gazdag természeti értékeit szeretnénk megőrizni öt éven át tartó LIFE+ Természet pályázatunk keretében, melyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, a Honvédelmi Minisztérium Védelemgazdasági Hivatal, a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. és a WWF Magyarország dolgozik együtt. Honvédelem és természetvédelem Programunk 7 300 hektárt ölel fel: a Táborfalvai Lő- és Gyakorlótér nagy részét és a Dabasi Turjános Természetvédelmi Területet foglalja magába. Az 1876-ban alapított honvédségi terület mely fokozatosan bővült Táborfalva-Örkény-Tatárszentgyörgy-Dabas térségében terül el. Ez ma a második legnagyobb aktívan használt katonai lőtér Magyarországon: változatos fegyvernemekkel zajló, hazai és nemzetközi hadgyakorlatok helyszíne. Akárcsak Európa más országaiban, a hadsereg jelenléte itt is komoly védelmet és persze speciális veszélyeket is jelentett a természetes élőhelyek fennmaradására. Mivel elzárt területről van szó, nagyrészt sikerült elkerülni a beépítést vagy szántók kialakítását. Ennek köszönhetően ma itt található a Duna-Tisza közi Homokhátság legnagyobb, összefüggő vizes és homoki élőhely-rendszere, ami hajdan az alföldi táj egészét jellemezte. Fotó: Novák Adrián: Homokpuszta-gyep A Turjánvidék természeti csodái A pályázati terület északi részén éger-kőris láperdők, üde és kiszáradó láprétek, déli részén nyílt és zárt homokpuszta gyepek, borókás-nyárasok, pusztai tölgyes foltok fordulnak elő. Több száz természetvédelmi oltalom alatt álló és ritka faj él itt. Ilyen például a bennszülött homoki kikerics, mely ősszel bontja szirmait, de levelét és termését csak a következő tavasszal bújtatja elő. Megtalálható a fokozottan védett, nyitvatermők közé tartozó csikófark is a területen. Nőivarú egyedeinek látványos, pirosló tobozbogyói vannak. Az akár 120 cm magasra is megnövő óriás útifű kevés, ismert hazai állományából kettő szintén a lőtéren található. A Dabasi Turjános Természetvédelmi Terület rendkívül gazdag orchideafajokban. Ugyanitt tenyészik a ritka, jégkorból fennmaradt, harangvirágokkal rokon csengettyűvirág is, mely nevét virágjából csengő nyelveként kilógó bibeszáláról kapta. A terület állatvilágáról kevesebbet tudunk, de az már most bizonyos, hogy a lőtér kincsestár a rovartani szakemberek számára. Homoki gyepjeiben él a bennszülött magyar futrinka legnagyobb hazai állománya, valamint Magyarország négy védett ormányosbogár fajának egyike, az apró talajröghöz hasonló, röpképtelen bütyköshátú ormányos is. Ma már ritkán, de láthatjuk a homoki legelőkön a védett óriás galacsinhajtót, ahogy fejpajzsa és lábszárai előreálló nagy fogaival alakítja a diónyi galacsint. Miután elhelyezi benne petéjét, elgörgeti, majd alkalmas helyen a talajba ássa: ezt fogyasztja a későbbiekben a lárva. Pályázatunk legfontosabb faja a rákosi vipera, amely Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Ez a nagyon ritka mérges kígyó projektterületünk olyan részén él, ahol homokpuszta gyepek és kiszáradó láprétek alkotnak mozaikot. Sok védett madárfaj talál háborítatlan lakhelyet a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részén. Fotó: Bérces Sándor: Magyar futrinka Fotó: Verő György: Nyáras-borókás 6 7
Közülük ketten színpompás tollazatukkal a trópusi madárvilágra emlékeztetnek. A gyurgyalag homokfalakba ill. földutak rézsűjébe vájja költőüregét. Jellegzetes, bugyborékoló hangját mindenütt hallani a lőtéren. Méhekkel, darazsakkal táplálkozik, melyeket fordulékonyságának köszönhetően röptében kap el. 2013-ban ez a faj az év madara! A másik a zöldeskék színezetű szalakóta. Magas pontokra kiülve lesi táplálékát, és rendszerint zöld küllő vagy fekete harkály által készített fehérnyár odút foglal el. Egyedszáma sajnos csökken. Projektterületünk nagy, viszonylag háborítatlan vadászterületet jelent a ragadozó madaraknak. Fészkel itt a rétisas is, amelynek épp erre van szüksége! A Turjánvidék Natura 2000 terület alkalmanként a fokozottan védett túzok költőterülete is, ahova a közeli, kiterjedt szikes pusztákról húzódik be. Milyen veszélyek fenyegetik a Turjánvidék élővilágát? A terület kiszáradása: A melegedő éghajlat, kevesebb csapadék és a mesterséges lecsapolások miatt a vízigényes élőhelyek és élőlények fokozatosan visszaszorulnak. Özönnövények terjedése: Az agresszív idegenhonos növények (elsősorban az akác, bálványfa, ezüstfa, zöld juhar, selyemkóró) kiszorítják az őshonos fajok egy részét, és átalakítják, elszegényítik az élőhelyeket. Helytelen gyepkezelés: Az intenzív kaszálás egyhangúvá teszi a rétek szerkezetét, ezáltal csökkenti az ott előforduló fajok változatosságát és kedvezőtlen életfeltételeket teremt a rákosi vipera számára is. Információhiány: Ha nem vagyunk tudatában a természeti értékek létezésének, nehéz megóvnunk ezeket, a kevés ismeret pedig sokszor illegális területhasználatot eredményez. Fotó: Vajda Zoltánr: Túzok MIT TESZÜNK A TURJÁNVIDÉK MEGŐRZÉSÉÉRT? Vízvisszatartás, vízkormányzás: A csatornákon vízügyi műtárgyakat építünk, hogy visszatartsuk a tavaszi időszakban bőséges vizet a száraz nyári hónapokra, és megakadályozzuk a vizes élőhelyek további kiszáradását. Idegenhonos fajok eltávolítása, őshonosok telepítése: Az özönnövényeket eltávolítjuk, helyükre ahol szükséges őshonos fafajokat telepítünk, hogy az élőhelyek természetessége javuljon. Kedvező élőhely létrehozása a rákosi vipera és sok más faj számára: Területvásárlással, szarvasmarha-legeltetés bevezetésével, szántók és faültetvények gyeppé alakításával hozunk létre számukra nagyméretű, jó életteret. Információátadás: Segítséget nyújtunk a katonai használóknak ahhoz, hogy a lőtér használata közben az ott található természeti értékeket sikeresen megőrizzék. Tudj meg még többet a Turjánvidék Natura 2000 terület déli részének természeti értékeiről, és kövesd figyelemmel programunk eredményeit a www.turjanvidek.hu honlapon! Csóka Annamária Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság Fotó: Halpern Bálint: Égeres láperdő Fotó: Csonka Péter: Ürge 8 9
AJÁNLÓ BETYÁR-DOMBI TANÖSVÉNY Hazai tájak végveszélyben Nem csak az Amazonas vidékén találunk veszélyben lévő növényeket, hanem a mi házunk táján is. Magyarországon a síkvidéki tölgyesek, a füves és fás legelők is a kipusztulás közelébe kerültek az emberi tevékenység hatására. A Betyár-dombi Tanösvény Táborfalván egy 2 800 m hosszú körsétaút. Végigjárása kényelmes tempóban kb. 1,5 órát vesz igénybe. Utunk során borókás-nyáras és erdeifenyves erdők, valamint cserjések váltják egymást, és megtalálhatóak kocsányos tölgyek magoncai is a nagy fák alatt. A tanösvénytáblák a terület általános jellemzőit, az itt található természetes növénytársulásokat, jellemző faés cserjefajokat, a természetvédelmi oltalom alatt álló növény- és állatfajokat mutatják be, valamint a szálaló erdőgazdálkodásról is olvashat az érdeklődő. A Betyár-dombi Tanösvény az 1% az erdőkért pályázat támogatásával a Budapesti Erdőgazdaság Zrt. kivitelezésében 2009-ben készült el. Kerpely Klára WWF Magyarország Fotó: Kerpely Klára: Tanösvény tábla Ha a fajok kihalására gondolunk, elsőként a pandák, a tigrisek és az őserdők jutnak eszünkbe. Természetesen ezeket a fajokat, élőhelyeket is fontos megvédeni, és a WWF nemzetközi szinten sokat is tesz értük. Ugyanakkor a hazánkban előforduló, kevésbé egzotikus élőlények és élőhelyek is megérdemlik az odafigyelést. Magyarországon is például sok olyan növényzeti típus található, amely nagyon megritkult az utóbbi évszázadok során. De honnan tudjuk, hogy mi számít ritkának? A 2000-es években egy országos felmérés során 200 botanikus járta be az országot, és mindenütt feljegyezték, hogy milyen növényzetet találtak. Ennek eredményeképp derült ki, hogy mely társulások vannak végveszélyben. 10 11 Fotó: Bajomi Bálint: Turjánvidék
Nézzünk néhány példát ezekre a kipusztulóban lévő növényközösségekre! Veszélyben vannak az alföldi zárt tölgyesek, a homoki- és lösz erdőssztyepp tölgyesek és a láperdők. Ezek fennmaradását és helyreállását leginkább a hagyományos erdőgazdálkodás veszélyezteti. Ennek során tarvágással újítják fel az erdőket, azaz nagy területeken termelik le egyszerre az erdőt, majd újat telepítenek a helyére, sok esetben nem őshonos fafajokból. Az akácmézet valószínűleg mindenki szereti. Ezt az akácfák virágjáról gyűjtik össze a méhek. Ilyen szempontból hasznos, hogy az ország számos területén főként az Alföldön nagy kiterjedésű akácosokat telepítettek, sőt még ma is ültetnek. Az akác ugyanakkor egy Észak-Amerikából származó növény, amelyet 1601-ben honosítottak meg Európában. Természetvédelmi szempontból gondot okoz, hogy sok helyen az értékes, őshonos erdők helyett akácerdőt ültetnek, aminek következtében eltűnik az adott területre jellemző természetes növényzet. A láperdőket a vizenyős területek lecsapolása és felszántása sodorta veszélybe. Az utóbbi kétszáz évben a folyószabályozások miatt jelentős mennyiségű vizesélőhely szűnt meg hazánkban, emellett a területek mezőgazdasági hasznosítása érdekében is sok mocsarat és lápot csapoltak le. Ma már minden láp automatikusan védett a természetvédelmi törvény szerint. Fotó: Szelényi Gábor: Pusztai tölgyes Fotó: Szekeres Zoltán:Égeres láperdő Ejtsünk néhány szót a veszélyeztetett gyepekről is! A gyep kifejezés nem csak a kertekben található, gondozott és locsolt pázsitot takarja, hanem a természetben előforduló olyan társulásokat, amelyeken a fák és bokrok helyett a fűfélék vannak többségében. A hegyi rétek és a félszáraz gyepek számos védett és ritka lepkének és virágnak adnak otthont: ilyenek a kisméretű, szürkéskék színű boglárkalepkék és a kosborok. Ez utóbbiak az orchideák közé tartoznak, hiszen hazánkban is élnek ezek a csodaszép növények, nem csak a trópusokon! A füves területek csak akkor maradnak fent, ha rendszeresen kaszálják vagy legeltetik őket, különben megjelennek rajtuk előbb a cserjék, később a fák, végül pedig erdővé alakul át az egykori gyepszőnyeg. A gond azonban az, hogy a hagyományos, kisparaszti gazdálkodás leáldozása miatt manapság már futószalagon, nagyüzemi gyárakban termelik húsukért a háziállatokat, és nem a legelőn tartják őket. Így a gyepek fennmaradása is megkérdőjeleződik. De ne feledkezzünk meg az ember által létrehozott társulásokról sem! Védett és veszélyeztetett fajok ugyanis nem csak a vadon burjánzó őstermészetben fordulnak elő, hanem bizony ember által létrehozott élőhelyeken is: a régi fajtájú, hagyományos gyümölcsösökben és a fás legelőkön, kaszálókon. Sajnos azonban a gépesített, vegyszeres, nagyüzemi mezőgazdaság térhódítása miatt a hagyományos gyümölcsösök területe is csökken. Bajomi Bálint 12 13
Bemutatkozik a rákosi vipera Fotó: Bérces Sándor: Rákosi vipera Nagyon óvatos állat. Ha közeledünk hozzá, villámgyorsan rágcsálójáratokba húzódik. A természetben elvétve találkozhatunk vele, legnagyobb az esély kora tavasszal megpillantani, mikor nászidőszakuk van, és ezért többet mozognak. Elevenszülő állat. A nőstények nyár végén 6-14, alig 2 gramm súlyú kisviperát hoznak világra.a rákosi vipera a legritkább esetben mar, mérge nem veszélyes, méhcsípésszerű. Nem tudunk róla, hogy valaha halált okozott volna. Eltűnésének oka elsősorban az élőhelyvesztés, de a szándékos pusztítás és a kereskedelmi célú gyűjtés is hozzájárult a faj vészes megfogyatkozásához. A veszélyeztetett hüllőfajjal foglalkozó szakemberek Az 1990-es években a Táborfalvai lőtéren található élőhely a vipera egyik legstabilabb állományának adott otthont. Mivel a kisméretű populációk mindig nagyon sérülékenyek, több helyi katasztrófa összeadódó hatása itt is elegendő volt a teljes összeomlásához. Turjánvidék LIFE+ programunkban azon dolgozunk, hogy a megfelelő természetvédelmi kevégül utolsó szalmaszálként létrehozták a Rákosi vipera-védelmi Központot, ahol mesterséges szaporítási programot kezdtek meg. Szerencsére a próbálkozást várakozáson felüli siker koronázta: a kunadacsi komplexumban 1700-nál több rákosi vipera született már, és megkezdődött a viszszatelepítésük is természetes élőhelyeikre. zeléssel a pályázati célterületünkön fekvő viperaélőhelyet újra kedvezővé tegyük e ritka és veszélyeztetett kígyófaj számára. Miről ismerhetjük fel a rákosi viperát? Hossza: max. 60 cm Szeme: pupillája függőleges állású Farka: rövid, hirtelen elkeskenyedő Mintázata: tarkóján pillangó alakú folt van hátán szürkésbarna alapon cikk-cakk mintázat fut végig hasa szürke, piszkosfehér foltokkal Csóka Annamária Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság A rákosi vipera az egyetlen bennszülött (csak a Kárpát-medencében őshonos), gerinces alfaj Magyarországon és egyben Európa egyik legveszélyeztetettebb hüllője. Mi lesz a sorsa, ha egyik fontos élőhelye éppen egy intenzíven használt katonai lőtéren található? A Táborfalvai Lő- és Gyakorlótéren a rákosi vipera és más természeti értékek megmentésére fogtak össze természetvédelmi, honvédségi és erdészeti szakemberek, és nyerték el az Európai Unió LIFE+ alapjának támogatását. A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) fokozottan védett, egyedenként egymillió forint az eszmei értéke. Elterjedési területe jelentősen összeszűkült, napjainkban csak a Duna Tisza köze néhány pontján, a Hanságban és Erdélyben él. Világállományát mindössze 500 példányra becsülik a kutatók. A felnőtt példányok mérete nem haladja meg a 60 cm-t, összetekeredve mindössze akkora ez a szép állat, mint egy gyerektenyér. A nedves és száraz gyeptípusok alkotta rétek találkozási zónáját lakja, mert ez biztosít számára kedvező mikrodomborzati és mikroklimatikus adottságokat. A hideg tél átvészelését a magasabb, száraz dombhátak teszik lehetővé számára, ahol rágcsálójáratokba bújva alussza téli álmát. A fiatal viperák szöcskét, sáskát, tücsköt esznek, a kifejlett egyedek gyíkokat, madárfiókákat és rágcsálóivadékokat is elfogyasztanak. 14 15 Fotó: Szelényi Gábor: Rákosi vipera
Kárpáti medvéink Bár Magyarországra csak áttévednek időnként a kíváncsi medvék, a környező országokban nem is olyan ritka a velük való találkozás. A medvék jelenléte nagyon fontos az erdők egészsége szempontjából, ezért a WWF kiemelten fontosnak tartja a faj védelmét, és azt többféle módon segíti, különösen Romániában és Ukrajnában. Fotó: Leonardo Bereczky-WWF Canon: Barnamedve A medve nem játék tartja az erdélyi szólás, és látva a medve hatalmas karomnyomait egy-egy fa törzsén, erről könnyen meggyőzhetők vagyunk. Mégsem érezzük magunkat veszélyben, amint a Szent Anna-tó feletti magaslatokat másszuk kollégáimmal, egy WWF munkaértekezlet után. A sötét őserdőben egyre-másra találjuk meg a medve ürülékét, ami arra utal, hogy itt vannak körülöttünk. Nappal, csoportban közlekedő embereket azonban nem támad meg a medve és bőven van módja elkerülni bennünket, hiszen remek szaglása révén jó előre megérzi a közeledésünket. Egy szlovák kollégám szerint náluk sem történt halálos medvetámadás az elmúlt harminc évben, jóllehet egy-két gombász azért pórul járhat, ha egyedül bóklászva a szürkületben anyamedve és a bocsa közelébe téved... A barnamedve Európa legnagyobb termetű ragadozója. A hímek tömege elérheti a 8-900 kilogrammot is. Bár alapvetően húsevő, étlapja meglehetősen hosszú, így megtalálható rajta a szarvastól, őztől kezdve a pockokon át a csigákig, rovarlárvákig minden, ami mozog, de gyökereket, füvet (sőt málnát) is fogyaszt. Fotó: Tim Irvin-WWF Canon: Barnamedve Fotó: Staffan Widstrand: Barnamedve 16 17
A medve világszerte nem veszélyeztetett hiszen Eurázsia és Észak-Amerika sok táján gyakori. Akkor miért kell törődnünk vele? Európa nagy részéről a medvét kipusztították a vadászatok során. Hiányoznak az erdőkből, ahol a természetes életközösségek egészséges működéséhez elengedhetetlen a nagyragadozók jelenléte. A medvék, farkasok, hiúzok selejtezik a növényevő vadat, ezáltal megakadályozzák a járványok terjedését, és segítenek egészségesen tartani a patásokat. Jelenlétük nélkül a szarvasok, őzek, vaddisznók elszaporodnak, minden fiatal facsemetét megrágnak, és végül az erdő már nem képes magától felújulni. Európa hegyvidékein, különösen a Kárpátokban és a Balkán-félszigeten a medvék máig fennmaradtak, és itt az erdők is sokkal természetesebbek. Megőrzésük tehát kulcsfontosságú, ugyanakkor jelentős kihívásokat is jelent. Ahogy ugyanis terjeszkednek a települések, megjelennek a hétvégi házak, sűrűsödik az úthálózat, úgy csökken a medvék élettere. A lakott területek táplálékbősége ugyanakkor csábító is számukra, így egyre gyakrabban bukkannak fel a falvak, városok szélein, néha komoly riadalmat okozva. Sajnos az esetek többségében a településekhez szokott medvéket rövid időn belül kilövik. Legrosszabb eset, amikor az egybefüggő erdőterületeket autópályákkal, új létesítményekkel szétdarabolják, így a medvék nem tudnak közlekedni megszokott vadászterületeiken. Fotó: Staffan Widstrand: Barnamedve A WWF szemléletformáló kampányt folytat a medvék védelme, élőhelyeik megőrzése érdekében, elsősorban Romániában. A szakemberek négy egyedet egy nőstényt és három hímet - láttak el speciális, nyomkövető nyakörvvel az elmúlt két év során. Így követik nyomon a legfontosabb vándorlási útvonalaikat Máramaros erdőségeiben, Románia és Ukrajna határvidékén, annak felderítésére, hogy melyek azok az ún. ökológiai folyosók amelyeket a medvék a vadászterületeik bejárásakor használnak. Ezek az erdős területek a fejlesztésekkor mindenképpen érintetlenül hagyandók, vagy olyan felüljárókat, alagutakat kell építeni, amelyek biztosítják, hogy a medvék továbbra is szabadon közlekedjenek. Gálhidy László WWF Magyarország 18 19 Fotó: Gálhidy László: Kárpáti őserdő
INTERJÚ Interjú Gyovai-Balogh Rita osztályvezető-helyettessel, HM Védelemgazdasági Hivatal, Infrastrukturális Igazgatóság, Ingatlanfejlesztési és Környezetvédelmi Osztály Mióta működik a táborfalvi terület aktív lőtérként? A terület jellemzően mindig is kiképzési feladatok végrehajtását szolgálta. 1867 után néhány hektáron alakítottak ki lőteret, 1878-ban az Örkényhez tartozó Várady-család 6 kataszteri hold homokbuckás pusztát ajándékozott saját birtokából az akkori Honvédelmi Minisztériumnak. Később folyamatosan bővült a lőtér területe. 1912-ben már kísérleti lövészetek is folytak. 1930-ban honvédtiszti lovas oktatóiskola, a II. világháború alatt huszárkiképző központ alakult meg a bázison. A háborút követően jellemzően tüzérségi alakulatok használták a területet. Jelenleg az MH Bakony Harckiképző Központ kiképző bázisaként működik. 20 A lő- gyakorlótér mekkora része természetvédelmi terület? A teljes terület a Natura 2000 hálózathoz tartozik. Egy része (pl. a dabasi vagy a kunpeszéri láprétek) ex-lege védettséget is élvez. A lőtér a Nemzeti Ökológiai Hálózat részeként is szolgálja a természeti értékek védelmét. A NATURA 2000 területek egyébként is nagy számban érintenek katonai lő- gyakorlótereket, amely azt mutatja, hogy az eddigi katonai használat mellett számos - esetenként máshol alig vagy egyáltalán fel nem lelhető - érték maradt fenn. Ezt elősegítette a zártság és a gyakorló- és lőterek zonalitását figyelembe vevő használati rend. Hogyan lehet a honvédelem, a katonai gyakorlatok mellett odafigyelni a természeti értékek védelmére? A honvédelmi tárca és a Magyar Honvédség a kiképzés, a gyakorlatok és egyéb, a honvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása során kiemelt figyelmet fordít a környezet védelmére. A hon védelme nem jelenti a környezet rombolását. Alapvető törekvésünk, hogy a katonai feladatainkat ökológiai lábnyom hagyása nélkül végezzük, csapataink mind nemzeti, mind nemzetközi alkalmazása során. Hosszú évek gyakorlata alapján beigazolódott, hogy a kiképzési és a természetvédelmi előírások/elvárások összeegyeztethetőek. Mindezek a HM vagyonkezelésű területeken a természetvédelmi és a katonai használat optimális összekapcsolásának megteremtésével, az illetékes nemzeti park igazgatóságokkal folyamatosan élő, kompromisszumon alapuló, védelmi-természetvédelmi párbeszédet jelent, így együttműködésben valósítható meg a természeti értékek védelme. A katonák mit tesznek a természeti értékek megóvásáért? Részesülnek valamilyen képzésben? Katonáink feladat-végrehajtásának alapvető jellemzője, hogy a vonatkozó szabályzók, utasítások szerves részét képezi a környezet- és természetvédelmi feladatrendszer. A mindennapi munkavégzés mellett a katonai gyakorlatok és a Magyar Honvédség nemzetközi szerepvállalása során is kiemelt szempontként szerepelnek ezek a kérdések. Az ehhez szükséges tudásanyagot és annak frissítését a személyi állomány folyamatos oktatása révén biztosítjuk. Az Európai Bizottság által támogatott LIFE+ projektjeink végrehajtása során is kiemelt feladatként szerepel, hogy az adott terület természetvédelmi értékeiről oktatásban részesítsük - évente több alkalommal - a terület használóit és a vezetői állományt. 21 Fotó: Verő György: Hadgyakorlat
AJÁNLÓ WWF KÖVETEKET KERES A WWF MAGYARORSZÁG! Karkötő a természet védelmében - A Cruciani C ezúttal a WWF-et támogatja Fotó: WWF Canon Az olasz Cruciani C divatmárka évről évre indít országhatárokon átívelő, jótékony célú projekteket. Így lett idén Magyarország a helyszíne a legújabb nagyszerű kezdeményezésnek, amely a Cruciani Hungary és a WWF Magyarország együttműködéséből született. A 2013 augusztusától jövő év márciusáig tartó kampány egyik főszereplője a bájos és stílusos panda mintájú makramékarkötő, amely minden Cruciani viszonteladónál megvásárolható, Budapesten és vidéken egyaránt, kiskereskedelmi ára pedig 2990 Ft. A karkötők értékesítéséből befolyó összeg 20 %-ával a Cruciani Hungary a WWF Magyarország Hiúzvédelmi Programját támogatja. A Cruciani C karkötők viselésével mostantól nemcsak a saját stílusosságunk, de természeti kincseink megőrzése mellett is kiállhatunk. http://wwf.hu/panda-bolt/karkoto 22 JELENTKEZZ! 06 30/ 350 4989 tamogatotoborzo@wwf.hu 23
Tudtad, hogy a Kárpátokban él az európai barnamedvék jelentős százaléka? Számuk azonban folyamatosan csökken! A TE SEGÍTSÉGEDRE VAN SZÜKSÉGÜK! Támogasd örökbefogadásoddal a WWF Barnamedve-védelmi Programját és megajándékozunk egy névre szóló oklevéllel és egy élethű plüssel! Barnamedve örökbefogadás: http://adomany.wwf.hu/orokbefogadas/barnamedve