Pozsonyi József Adalékok az Andrássyakról Az ősi székely nemes Andrássy Márton fia, Péter 1575-ben rossz politikai döntést hozott. A János Zsigmond halála miatt megüresedett erdélyi fejedelmi székre pályázó Báthory István ellenében Bekes (Békessy) Gáspárt támogatta. 1 Az Erdély státuszát, Magyarország és Erdély viszonyát meghatározó speyeri egyezmény létrejöttében jelentős szerepet vivő, az elhunyt fejedelem legfőbb tanácsadója, életének utolsó éveiben gyakorta helyette döntéseket hozó Bekes 1575. július 9-én a kerelőszentpáli csatában vereséget szenvedett, emiatt hívei menekülni kényszerültek Erdélyből. 2 Andrássy Péter mint Csíkszék bírája 2000 lovast vezényelt Bekes táborába. Az augusztus 8-án tartott kolozsvári országgyűlés Bekes híveit fejvesztésre és jószágelkobzásra ítélte. így került Magyarországra a csíkszentkirályi birtokos és előnevet viselő Andrássy Péter. A bécsi udvari haditanács a Magyarországra menekült Andrássy Pétert 1578. július 21-én Krasznahorka várkapitányává nevezte ki. A család hosszú évtizedekig küzdött, hogy megszerezze a krasznahorkai várat és a hozzá tartozó uradalmat, míg végre Andrássy Péter unokája, II. Andrássy Mátyás (1693-1654) III. Ferdinánd adományából 1642-ben a vár birtokosa és örökös ura lett. Ugyancsak ő szerezte meg felesége révén a tiszadobi uradalmat is. A Tisza mentén fekvő Szabolcs megyei település 1405-ben a Doby, de 1422-ben már a Monoky (vagy Monaky) család tulajdonában volt. Ez az ősi, Szabolcs vármegyei család a 17. század közepére (1643-ban) fiúágon kihalt, és a fiúsított Monoky Anna - egyébként Andrássy Mátyás felesége - kapta meg Tiszadobot 3. E házasság révén kerültek az Andrássy család tulajdonába a korábbi Monoky-javak, a monoki, csetneki és somosi uradalom. Mátyás fia, Miklós a török elleni háborúkban személyes vitézségével is kitűnt, előbb Szatmár mellett, majd Illóknál és Érsekújvár alatt. Érdemei elismeréseként az uralkodói kegy aranysarkantyús vitézzé, majd a jászok és kunok kapitányává tette, míg végül I. Lipót bárói rangra emelte, 4 később Gömör vármegye főispánjává és királyi tanácsossá nevezte ki. Az 1676-ban bárói rangra emelt Andrássy Miklós fiai, István és György I. Lipót királytól 1695-ben visszakapták régi erdélyi javaikat is. így a csíkszentkirályi és krasznahorkai előnév már vitathatatlanul megillette a családot. A Rákóczi-szabadságharcban három Andrássy küzdött tábornoki rangban a fejedelem oldalán: Pál, György és István. Ez utóbbi a kocsmai generális" néven híresült el, és ő Jókai regényének, A lőcsei fehér asszony"-пак a főszereplője. Ugyancsak kardot kötött Rákóczi oldalán a ferences rendi barát, Andrássy Miklós is, a dervis generális". A szabadságharc tábornokai közül Andrássy István volt a család betléri ágának megalapítója, Andrássy György pedig a monoki ágé. A monoki ágból (ifjabb ág) II. Andrássy István és gyermekei, Miklós, Klára és Anna 1766. szeptember 17-én grófi rangra emeltettek. 5 Az agg Andrássy István György nevű fia csak 1797-ben született második feleségétől, Festetics Máriától! A betléri ágból (idősebb ág) pedig Károly tábornok és gyermekei: 1 2 3 4 5 NAGY, 1857-1865. 1. köt. 36. R. VÁRKONYI, 1985. 282., 629., 635. NAGY, 1857-1865. 7. köt. 554. ILLÉSSY - PETTKÓ, 1895. 16. Uo.; GUDENUS, 1990. 1. köt. 46.
Károly, József, Lipót, Rebeka és Amália 1779. december 17-én részesültek grófi rangemelésben. 6 A Tisza-szabályozás és az Andrássyak A hazai folyószabályozások már a 18. században megkezdődtek. Az I. Ferenc király által 1807-ben szentesített XVII. tc. teremtette meg a vízrendező és vízszabályozó társulatok működésének jogi alapjait. A királyi kamara az évtizedeken keresztül szorgalmazott folyamszabályozási munkák irányítására kiemelkedő képességű arisztokrata földesurakat állított. Ilyen királyi biztos volt gróf Károlyi Antal (1774 1785 között) a Szamos és az Ecsedi-láp szabályozása érdekében; a neves költő, báró Orczy Lőrinc (1774-1782 között) a Bodrog és a Felső-Tisza vizeinek rendezésénél; a Habsburg Birodalom hadmérnök tábornoka, báró Vay Miklós (1803-1824 között) a Tisza-völgy szabályozásánál. 7 A betléri ágból István egyenes ági leszármazottja a tőketerebesi nagybirtokos és politikus Andrássy Gyula (1823-1890) az Osztrák-Magyar Monarchia kiegyezés utáni első miniszterelnöke, illetve közös külügyminisztere lett. Az ő tiszadobi birtokán, az Urkom dombon tette meg Széchenyi István 1846. augusztus 27-én az első ünnepélyes jelképes kapavágást a Tiszaszabályozás megkezdésekor. 8 Itt kell megjegyezni, hogy - bár általában a betléri ágból származó Andrássy Gyula személyével szokás kapcsolatba hozni a Tisza-szabályozást - jelentős szerepet vitt ennek előmozdításában a monoki ág leszármazottja, gróf Andrássy György (1797-1872) is. Ő az Akadémia egyik alapítója, aki az 1838-as pesti árvíztragédiát személyesen is megtapasztalta, hiszen a vész napjaiban Széchenyi Istvánnal járták csónakon a vízbe omlott várost. Egyik későbbi beszéde és írása szerint: A pesti romlás képe előttem van mindég, nem szabadulhatok tőle... nézeteim... főczélj a a Kormány és az Ország figyelmét ezen köz szerencsétlenségre nézve, mennyire tőlem telhetik, élénkíteni. " Ennek a szándékának és gondolatának az eredménye lett az 1840. március 13-án a király által szentesített, a Duna és egyéb folyók szabályozásáról szóló IV. tc. 9 Ugyancsak ő volt, aki 1832. szeptember 4-én Széchenyi Istvánnal felkereste William Tierney Clarkot Hammersmithben a budapesti Lánchíd ügyében. A Tisza-szabályozásban fontos szerepet töltött be Andrássy Manó gróf (Kassa, 1821 - Görz, 1891.) is. A nagybirtokos főnemes az Alsószabolcsi Tiszaszabályozási Társulat vezéralakja volt. 10 Számtalan cikket és tanulmányt írt a szabályozás pénzügyi és szervezeti kérdésiről. A kiegyezés utáni időszakban Gömör vármegye főispánja volt, és jelentős szerepet vállalt a Tiszavölgyi Társulat újjáalakításában. 11 Andrássy Gyula grófot 1845-ben választották meg a Felsőszabolcsi Tiszaszabályozó Társulat elnökévé. Ugyancsak ez év október 9-én jött létre a Tisza-dobi Társulat, melynek szintén elnökévé választották. A Társulat székhelye Tiszadob, majd Tokaj, s végül 1891-től Debrecen lett. Az ő kezdeményezésére alakult meg 1846-ban az Első Tiszagőzhajózási Társaság, és egyik alapító tagja volt a Tiszavölgyi Társulatnak is, melynek Lónyay Menyhért halála után 1890-ig, élete végéig ő lett az elnöke. Politikai pályája Sátoraljaújhely választókerülete országgyűlési követeként, majd Zemplén vármegye főispánjaként kezdődött. A szabadságharc 6 Uo. 7 DUNKA - FEJÉR - VÁGÁS, 1996. 28. 8 FEJÉR, 2001. 86. 9 Uo. 79. Ю CSUCSOMI, 1900. 65. 1 1 DUNKA-FEJÉR-VÁGÁS, 1996. 175.
alatt mint főispán vezette a megyei nemzetőrséget a pákozdi és a schwechati csatában. A bukást követően több mint tíz év kihagyás után, 1860-ban kapcsolódott be újra a közéletbe. A '67-es kiegyezés során a király 1867. február 17-én őt nevezte ki magyar miniszterelnöknek, majd az Osztrák-Magyar Monarchia közös külügyminiszterének. 12 Kastélyok a Tisza partján Az 1860-as években Tiszadobon építette fel Andrássy Gyula Szabolcs vármegye, de talán egész Kelet-Magyarország legszebb és legimpozánsabb kastélyát. A kastély díszes parkban, fennsíkon áll, szép kilátást nyújtva a mögötte kanyargó Tisza erdőborított partjaira. Belső berendezése egész múzeuma az értékes bútoroknak, műtárgyaknak és festményeknek." - írta Vendé Aladár. 13 E kastély berendezését és a kastélyparkot csak a külügyminiszter fia, szintén Gyula (1860-1929) csináltatta meg. Andrássy Gyula Katalin nevü unokája (Andrássy Katinka) nagykárolyi gróf Károlyi Mihálynak, a Magyar Köztársaság elnökének volt a felesége. 14 Visszatérve Tiszadobra, a külügyminiszter Gyula testvérének, Aladárnak (1827-1903) is van itt egy régi, kisebbszerű kastélya " - olvashatjuk a vármegye monográfiájában. Hozzátesszük: ez az a kastély, amelyiket 2005-ben szépen felújítottak, és a polgármesteri hivatal székel benne. Ebben az alig háromezer lakosú, eldugott kis községben még egy harmadik kastély is található, gróf Andrássy Manóé (1892-1953). Hídépítési lobby Aladár fia, Sándor (1863-1946) 1927-től éveken keresztül lobbizott egy Tiszadobnál építendő vas Tisza-híd megépítése érdekében. Már az erre vonatkozó iratok előkerülése is érdekes. Ebben az évben (2005-ben) újították fel Tiszadobon a községházát, gróf Andrássy Sándor kastélyát. A munkálatok miatt ki kellett üríteni a kastélyt. Egy beszorult zára vagy beletörött kulcsa miatt évtizedek óta kinyithatatlan, kiselejtezésre váró páncélszekrényt a rakodómunkások elejtettek és felpattant az ajtaja. A páncélszekrényben vastag iratköteg, eredeti, korabeli újságok voltak, mind-mind az 1926 novemberében kezdődött és 1935 év végéig tartó, de akkor már csak pontonhíd felállítására irányuló lobbizás iratai. 15 Az iratok közül néhányat kiemelek. Először 1926. november 18-án kelt ügyiratban 16 fordult a község bírója és főjegyzője a vármegye törvényhatóságához, hogy kezdeményezze a kereskedelemügyi miniszternél egy tiszai átkelő híd létesítését. Az évekig tartó hivatalos előkészületek után 1931. február 14-én kelt levelében gróf Andrássy Sándor elvállalta, hogy a miniszter elé vezeti a község küldöttségét. A község elöljárósága a szomszédos települések és vármegyék elöljáróit is igyekezett ügyének megnyerni. Dr. Bencs Kálmán magyar királyi kormányfőtanácsos, Nyíregyháza város polgármestere 1931. február 18-án kelt levelében 17 a következőket írta: Legnagyobb sajnálattal kell azonban értesítenem a Községi Elöljáróságot, hogy a küldöttség vezetésére abban az esetben sem vállalkozhatnék, ha gróf Andrássy Sándor 1 2 1 3 1 4 1 5 1 6 1 7 Uo. 76-89. BOROVSZKY, SZABOLCS GUDENUS, 1990. 1. köt. 49. A teljes iratköteg másolatáért köszönet Szabó Péter úrnak, a község polgármesterének és Huszti Jánosnénak, a település jegyzőjének, aki az iratok létezésére és előkerülésére felhívta a figyelmemet. Tiszadob, 1006/1926. i. sz. Uo. 3446/1931. i. sz.
őnagyméltósága abban akadályozva is volna. " Ugyancsak ezen a napon kelt a Büdszentmihályon földbirtokos gróf Dessewffy István következő levele: Tisztelt elöljáróság! F. h. 16-án kelt 247/931. számú megkeresésükre tisztelettel tudatom, hogy készséggel veszek részt az Andrássy Sándor gróf úr által vezetett küldöttségben a Tisza-Dobon létesítendő Tisza híd ügyében. Véleményem azonban az, hogy egyelőre sem Dobon, sem Polgáron híd nem lesz. Kérem annak idején engem értesíteni, hogy mikor megy a küldöttség. A napokban utazom Budapestre, czímem Thököly út 59. b. Kiváló tisztelettel gr. Dessewffy István. Büdszentmihályon, február 18." Ugyanazon az iktatószámon szerepel a Tiszadob község elöljáróságától gróf Andrássy Sándornak március 5-i kelettel küldött következő levél is: Kegyelmes Urunk! Felszeghy Gábor tiszttartó úrtól örömmel vettük a hírt, hogy Kegyelmes úrnak az egészsége a teljes javulás útján van, s mi akadálya sem lesz annak, hogy a tiszai híd ügyben megszervezett küldöttséget a Kereskedelemügyi miniszter úrhoz vezethesse. Tisztelettel becses tudomására adjuk, hogy a küldöttség vezetésétől való visszalépés, egy lenne a Tiszadobnál leendő megépítés teljes elejtésével. Zemplén vármegye alispánja Bernáth Aladár úr Sátoraljaújhelyből ez előtt néhány nappal személyesen keresett fel bennünket, a küldöttségben örömmel részt vesz a vármegye nevében, azonban kijelentette, hogy Kegyelmes urunk vezetése nélkül eredmény nem remélhető. Kegyelmes úr oly tekintély az országban, a kormány előtt, hogy ezzel a kormánynak is számolni kell. Ugyan ezen véleményen van Szabolcs vármegye alispánja is. Gróf Dessewffy István büdszentmihályi birtokos is meghivatván a küldöttségbe, hozzánk írott levele szerint szívesen vesz abban részt, ha a Kegyelmes úr vezeti. Nyíregyháza város polgármestere dr. Bencs Kálmán m. kir. kormányfőtanácsos is szintén a Kegyelmes úr vezetésétől lát sikert. Tiszabüd községet dr. Kornis Ferenc felsőházi tag fogja képviselni..." Az igenlő választ március 14-én írta a tiszttartó. A miniszternél március 21-én járó küldöttség Zemplén vármegyei tagja volt az Andrássy család egy másik tagja is, gróf Andrássy Géza (1856-1938). 18 Az állandó vas Tisza-híd felépítése érdekében folytatott küzdelem eredménytelen maradt a korszak súlyos gazdasági problémái, s talán nem utolsó sorban az ellenérdekű lobbi - Miskolc, Debrecen városok és dr. Balthazár Dezső tiszántúli református püspök úr hajdúböszörményi birtokai miatt jelentkező egyéni érdekei következtében. Végezetül szeretném megjegyezni, hogy ez az ősi magyar nemes család napjainkra a legtöbb ágon kihalt. Az utolsó férfi leszármazott a betléri ágból kanadai állampolgár. Felhasznált irodalom BOROVSZKY, SZABOLCS CSUCSOMI, 1900. DUNKA- FEJÉR VÁGÁS, 1996. Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1900.] Dr. Csucsomi: 19 A csíkszentkirályi és krasznahorkai gróf Andrássy nemzetség története. Rozsnyó, 1900. Dunka Sándor - Fejér László - Vágás István: A verítékes honfoglalás. A Tisza-szabályozás története, Bp., 1996. 1 8 1 9 Uo. ad 2353/1931. számon iktatott, Zemplén vármegye alispánjától Tiszadob község elöljáróságának küldött 1931. március 19-én kelt levélből derül ki. Maurer Artúr orvos álneve
FEJÉR, 200 L GUDENUS, 1990. ILLÉSSY - PETKÓ, 1895. NAGY, 1857-1865. R. VÁRKON YI, 1985. Vizeink krónikája. Szerk. Fejér László. Bp., 2001. Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája, 1. köt. Bp., 1990. Illéssy János - Pettkó Béla: A Királyi Könyvek jegyzéke a bennük foglalt nemesség czím, czímer, előnév és honosság adományozásoknak, 1527-1687. Bp., 1895. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal. 1-12. köt. Pest, 1857-1865. Magyarország története, 1526-1686. Főszerk. Pach Zsigmond Pál. Szerk. R. Várkonyi Ágnes. Bp., 1985. MELLÉKLETEK Andrássy I. tábla Márton (Mikó Katalin) I I. Péter (Becz Zsófia) I 1 ' 1 1 I. Mátyás I. János Kata Anna fl595 fl596 (Kékedy (Semsey (PálffyAnna) (Hegyesy Anna) György) Miklós) i 1 I II. Mátyás Zsuzsa Kata 1639-1654 (Lórántfy Mihály) (1. Vas Gábor, (Monoki Anna) 2. Ibrányi Mihály) I 1 1 I. György II. János I. Miklós t t 1676. báró (1. Zichy Klára, I 1 1 1 2. Kerekes Erzse) 1 1 1 1 1 II. Péter I. István II. György Pál II. Miklós III. János Anna Klára Magdolna 1700. gömöri betléri ág monoki ág kurucz fer. barár 2-tól: főisp. (Szerédy (Szelényi tábornok kurucz Mátyás (Orlay Zsófia) ) 1709. ezredes I 1 а II. táblán a III. táblán
Andrássy II. tábla Betléri ág I. István (Serédy Zsófia) (aki az I. táblán) Ferenc t II. József jezsuita II. Károly (gr. Battyány Szerafin) I. József (gr. Balassi Erzse) Ignácz 1 Rebeka 1 I. Károly gróf lett 1799. (gr. Nádasdy Rebeka) Amália III. József (gr. Csáky Valburga) Leopold t László 1794- Ernő 1795- Ferenc 1801 1 Leopoldina III. Károly 1792-1845 (gr. Szapáry Etelka) Kornélia Manó Gyula 1820-1821-1891 1823-1890 (gr. Pálffi Gabriella) miniszterelnök közös külügyminiszter Aladár 1827 1903 а IV. táblán az V. táblán а VI. táblán Andrássy III. tábla Monoki ág II. György (Szelényi ) (aki az I. táblán) III. György (gr. Berényi Anna ) III. Péter t 1745 III. János I 1-től III. Miklós Antal 1742-1799 rosnyai püspök Klára II. István 1766-tól gróf 11812 (1. Döry Teréz, 2. Festetics ) Anna 2-től III. György Jozefa 1797- cs.k.k. (gr. Königsegg Aulendorf (gr. Forgács Franciska) Miklós) 1834- (gr. Maldeghem Károly) Dienes 1835- Erzse 1840- (gr. Széchenyi Pál) György 1846-
Andrássy IV. tábla Manó 1821-1891 (gr. Pálffy Gabriella) (aki а II. táblán) Géza 1856-1938 (gróf Kaunitz Rietberg Eleonóra) 1858-1925 Etelka Natália Karolina 1861-1927 1864-1951 1865-1937 (herceg Odescalchi (gróf Széchenyi (gróf Karátsonyi Géza) Aladár) Jenő) 1886-1961 Károly 1888-1910 Manó 1892-1953 Ilona Géza 1917-1920- (gróf Wilczek Erzsébet) Erzsébet 1947- (gróf Goess Ferenc) Andrássy V. tábla Gyula (aki а II. táblán) 1823 1890 közös külügyminiszter (malomvizi gróf Kendeffy Katalin) Tivadar 1857 1905 Ilona 1858 1952 (gróf Batthyány Lajos) Gyula 1860 1929 (gróf Zichy Eleonóra) Ilona Borbála Katalin Klára 1886 1967 1890 1968 1892 1985 1898 1941 (galánthai gróf (őrgróf Pallavicini (nagykárolyi (herceg Odescalchi Esterházy Pál) György) Károlyi Mihály) Károly) a Magyar Köztársaság Elnöke
Andrássy VI. tábla Aladár (aki а II. táblán) 1827-1903 (báró Wankheim Leontin) J, Sándor 1863-1946 1865-1953 (Sárvár-felsővidéki gróf Széchenyi Imre) 2-tól 1921- Erzsébet 1924- I Imre 1891-1985 (1. PayerEdit, 2. Kuylenstierna Stella) lmre 1930- (USA, New York) Mihály 1893- Ilona 1926- Margit 1902- (vajai és luskodi gróf Vay László) I Gyula 1927- (1. Hiller Renáta, 2. Trist Lesley) Gabriella 1928- Melinda 1931-2-tól Ilona 1965- Mihály 1967- A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család 1766-os grófi címere