2002-2006 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI

2002-2006 A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Összegzés a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat munkájáról

2002-2006 Tartalomjegyzék Üdvözlő szavak...7 I. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés testületi munkájának értékelése...8 A testületi munka főbb jellegzetességei...10 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala...12 A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal...13 A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság...14 Kapcsolat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével...19 II. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megyepolitikai céljainak megvalósulása...20 Területfejlesztés...22 A II. Nemzeti Fejlesztési Terv pályázataira való felkészülés...25 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kapcsolatrendszere...25 Nemzetközi kapcsolatok...34 Alapítványok működtetése, támogatása...42 III. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés megyepolitikája megvalósulásának főbb területei...44 Egészségügy...45 Szociális ellátás...47 Közoktatás 50 Gyermekvédelem...57 Kulturális, közgyűjteményi, közművelődési, művészeti és tudományos intézmények,...59 Megyei Könyvtár...60 Megyei Múzeumi Szervezet...62 Közművelődés...63 Kiemelkedő rendezvények...66 Sport... 67 IV. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés gazdálkodása és fejlesztése...70 Gazdálkodás...71 Bevételek alakulása...71 Kiadások alakulása...74 A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal tevékenysége...78 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat beruházásai...84 A ciklus kezdetén folyamatban lévő beruházások bemutatása...84 A ciklus ideje alatt megvalósított beruházások...84 A megyei önkormányzat folyamatban lévő beruházásai...90 A megyei önkormányzat tervezett beruházásai...91 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat vagyongazdálkodása...91 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat belső ellenőrzési tevékenysége...93 Elnöki zárszó 94 Mellékletek... 95 A Bács-Kiskun megyei közgyűlés tagjai...95 A Bács-Kiskun megyei közgyűlés bizottsági tagjai...97 Bizottsági ülések és határozatok száma...100 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala szervezeti felépítése...101 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Hivatala állományának képzettségi mutatói...102 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat DARFT és MTT által támogatott pályázatai...103 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által alapított alapítványok részére nyújtott támogatások 2003-2006. között....106 4

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által támogatott más alapítványok részére nyújtott összegek 2003-2006. között....107 Ellátotti férőhelyek alakulása az elmúlt négy évben intézményenként és ellátási típusonként:...108 Az oktatási intézmények főbb adatai...109 Bursa Hungarica pályázat Bács-Kiskun Megyei eredményei...110 Gyermekvédelmi intézmények...111 Többcélú intézmények...112 A Bács-Kiskun Megyei Levéltár kiadványai...113 Sporteredmények...114 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2003-2006. évek közötti bevételei...116 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2003-2006. évek közötti kiadásai...117 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat megyei fenntartású intézményei finanszírozása 2003-2006...118 Kimutatás a megyei intézmények feladatmutató után kapott normatív állami hozzájárulása, és az intézményfinanszírozás alakulásáról...119 Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal tevékenységét jellemző főbb adatok...120 Összesítés a helyszíni szemlék érték-megállapításáról...121 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat beruházásai 2003-2006 között ágazati bontásban...122 Az önkormányzat vagyonának átruházásból származó változása 2003-2006 augusztus 30-ig....124 Kimutatás a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanvagyonról...125 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat gazdasági társaságokban lévő részesedése, értékpapír-állománya..126 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat közgyűjteményei tudományos kiadványai...127 A Közgyűlés Hivatalának és az elnöki irodának ügyiratforgalma...129 Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményei...130 A megye érdekében végzett tevékenységért a ciklus során kitüntettek...131 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat intézményei által benyújtott pályázatok eredményei 2003-2006...135 A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat kórházának adatai 2002-2006 között...136 5

6 2002-2006

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Lenn az Alföld tengersík vidékin Ott vagyok honn, ott az én világom; Börtönéből szabadul sas lelkem, ha a rónák végtelenjét látom. k Üdvözlő szavak Petőfi Sándor Tisztelt Megyei Közgyűlés! Kedves Munkatársaim! Járjuk be mi is gondolatban az Alföld szívünknek ismerős táját! Ne csak a mérlegelő, értékelő józanság vezessen bennünket, hanem az az elfogult szeretet, amelyet szülőföldje, otthona iránt érez az ember. Számunkra az otthont, a szűkebb hazát Bács-Kiskun megye jelenti, ahol élnünk, dolgoznunk adatott. Az ország legnagyobb megyéjéhez épp olyan lokálpatrióta érzelmekkel kötődünk, mint a lakóhelyünkhöz - a városunkhoz, vagy a községünkhöz. Szeretnénk, ha mindenki a mi elfogult és szerető figyelmünkkel tekintene a Duna-Tisza közére! Mindnyájunkban ott munkál a jobbítás vágya, és az a szándék vezérel bennünket, hogy cselekedeteinkkel előmozdítsuk szűkebb pátriánk előbbre haladását, jövőjét. Igazat kell adnunk Kányádi Sándor költőnek abban, hogy olyan ez a megye, mint egy templom, amelynek boltozatja az ég kékje, tartóoszlopai pedig a nemzeti emlékezet, és a nemzeti önbecsülés. Ez a vidék az egész Alföld táji esszenciája írja megyénkről Dr. Csatári Bálint településkutató. Valóban, a Kiskunság, a Duna-melléke, és a Bácska egyaránt önálló, egyedi arculattal bíró térség, amelynek a történelem egymást váltó évszázadaiban sajátos módon alakult, formálódott társadalma, gazdasága, és településeinek szerkezete. Az egyes tájegységek elkülönülnek ugyan egymástól, markánsan megkülönböztethetők, mégis egymást kiegészítve, kiteljesítve együttesen alkotják Bács-Kiskunt. Ha ezek a különleges adottságok összetalálkoznak a természet tudatos szeretetével, és gondozásával, az itt élő emberek szolgálatával, akkor a jövő számára is fennmaradhat ez a vidék, ahol a gazdagon termőföld, a sík folyó-menti rétek, füves puszták, vagy a kanyargó folyó-menti erdők jelentik azt a szépséget, amelyet ma megyénk kínál. Bács-Kiskun ma a kiugróan sikeres, rohamosan fejlődő falvak, városok, és a változó körülményekhez hol kevésbé, hol jobban alkalmazkodó alföldi tanyák megyéje. Fény és árnyék egyszerre jellemzi ezt a Duna-Tisza ölelte tájat, ahol egyes térségek komoly fejlődést éltek át az utóbbi években, mások viszont - főként a megye déli részén - tartós hátrányokkal küszködnek. Bács-Kiskun megye az itt élő emberek számára a gyarapodás, boldogulás lehetőségét is kínálja. Az ország legnagyobb megyéje épül, gazdagodik. Az itt élők - miközben az elmúlt évek során megőrizték, megszépítették középületeiket, műemlékeiket, és művészeti értékeiket, számos új értéket is létrehoztak. Bács-Kiskun ebben a ciklusban is fejlődött. Új utak vezetnek át rajta, új, megújuló, vagy éppen épülő hidak ívelik át a nagy folyót, a Dunát. Ipari, kereskedelmi és szolgáltató létesítmények épültek. A megye lakosságának jólétét, egészségét, szociális biztonságát, tudását, szakértelmét, kultúráját gyarapító középületekkel gazdagodtunk, bővült a közszolgáltatás, a városok, falvak komfortosabbá és szebbé váltak. Elődeink, és a saját eredményeinkre támaszkodva építkeztünk. Ezt az építkezést követhetjük nyomon a következő oldalakon, amelyek számot adnak az elmúlt négy esztendő megvalósult terveiről, és arról a munkáról, amelyet a megye lakosságát szolgálva végeztünk. Aki mérlegre teszi a munkánkat, kérem, ne feledje, hogy a megye hatásköre ma jóval szűkebb mint korábban volt. 7

2002-2006 Csak az a közigazgatás tudja betölteni hivatását, amelyben megvan a megújulási készség. Magyary Zoltán I. A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS TESTÜLETI MUNKÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE 8

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Magyarországon a választópolgárok közösségét közvetlenül illeti meg a helyi önkormányzás joga, melyet közvetlen demokrácia (népi kezdeményezés, népszavazás) és közvetett demokrácia (képviselőtestület) formájában gyakorol. A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés 2003. március 28-án jóváhagyta a 2003-2006. évekre szóló munkaprogramját, amelyben rögzítette települési, térségi, nemzetközi partnerkapcsolati stratégiáját, meghatározta a megyepolitika főbb területeit - szem előtt tartva az önkormányzati törvényben, az ágazati jogszabályokban, valamint Szervezeti és Működési Szabályzatában vállalt kötelezettségeit. Munkaprogramjában hitet tett amellett, hogy a jogszabályokban kötelezően előírt feladatain túli teljesítményével gyarapítja vagyonát, működteti és fejleszti intézményhálózatát, beruházásokat valósít meg. A program felkészít az Európai Unióhoz való csatlakozásra, a megyei közgyűlésre háruló, - elsősorban sikeres kommunikációs stratégiával kapcsolatos - feladatok végrehajtására. A testület részletesen áttekintette megyepolitikájának főbb területeit, úgymint: közoktatás, és a közoktatási intézmények fejlesztése, sport, kultúra-művészet, gyermekvédelmi szakellátás, egészségügy, szociális ágazat, beruházási koncepció, vagyongazdálkodás, nemzetközi kapcsolatok, az EU integráció előkészítése. A megyei önkormányzat a ciklus során sikeresen teljesítette kötelező, valamint önként vállalt feladatait. Ülésezik a megyei közgyűlés 9

2002-2006 A testületi munka főbb jellegzetességei A 2002. évi önkormányzati választások eredményeként 2002. október 31-én alakult meg a 46 tagú megyei közgyűlés. Az új közgyűlésben a mandátumok párt szerinti megoszlása a következő: A közgyűlés megválasztotta elnökét dr. Balogh Lászlót, alelnökeit, Szabó Károlyt és Alföldi Albertet. Megalakította bizottsági szervezetét és megválasztotta bizottságai tagjait. A közgyűlés tagjairól szóló adatokat az 1. számú melléklet tartalmazza. A megyei közgyűlés elnöke, alelnöke, fő- és aljegyzője az alábbi fontos közéleti tisztségeket tölti be: Dr. Balogh László: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke, parlamenti képviselő Az Országgyűlés Önkormányzati és Területfejlesztései Bizottságának tagja A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke A Fejlesztéspolitikai Tanács tagja A Duna-menti Régiók Munkaközösségének soros elnöke Tagja volt a Miniszterelnök Önkormányzati Tanácsadó Testületének Tagja volt a az Európai Unió Régiók Bizottságának Alföldi Albert: Szabó Károly: A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke, parlamenti képviselő A Miniszterelnök személyes meghatalmazottja a határon túli magyarok ügyében Tagja volt a Miniszterelnök Társadalompolitikai Tanácsadó Testületének A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnöke Megyei Érdekegyeztető Tanács elnöke Megyei Munkaügyi Tanács Tagja Dél-Alföldi Regionális Idegenforgalmi Bizottság tagja Dr. Ferenczi István A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat főjegyzője Főjegyzői Kollégium elnöke Dr. Szigeti László A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat aljegyzője A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal vezetője 10

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A közgyűlés üléseinek és határozatainak száma Év Ülések száma Határozatok Száma Rendeletek Száma 2002. 3 44 1 2003. 11 212 23 2004. 9 197 20 2005. 8 203 19 2006. napjainkig 5 114 11 A megyei közgyűlésnek egyetlen ülése sem maradt el határozatképtelenség miatt, a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal törvénysértő döntés miatt a ciklus alatt törvényességi észrevételt nem tett. Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés állandó bizottságai és tanácsnokai Ügyrendi és Önkormányzati Bizottság tanácsnoka: András István Pénzügyi Bizottság tanácsnoka: Ficsór József Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Bizottság tanácsnoka: Balogh József Egészségügyi és Szociális Bizottság tanácsnoka: dr. Molnár Gábor Oktatási, Kulturális és Egyházügyi Bizottság tanácsnoka: Bella Lászó Területfejlesztési és Idegenforgalmi Bizottság tanácsnoka: Széll Péter Gyermek- és Ifjúságvédelmi, Sport- és Ifjúságpolitikai Bizottság tanácsnoka: Alter Róbert Környezetvédelmi és Mezőgazdasági Bizottság tanácsnoka: Endre Sándor Foglalkoztatáspolitikai Bizottság tanácsnoka: Nagy Ferenc Intézményellenőrzési Bizottság tanácsnoka: Fliszár Károly Természeti Katasztrófák Kárenyhítési Bizottsága tanácsnoka: Farkas Gergely Kommunikációs kapcsolatok ellátását felügyelő tanácsnok: Schindler János Településekkel és kistérségekkel való kapcsolattartást felügyelő tanácsnok: Török Gusztáv Andor Szilikátipari tanszék megyeszékhelyre történő telepítését, valamint a bajai Speciális Közoktatási és Szakszolgálati Intézmény és a waiblingeni speciális szakképzési intézmény együttműködését felügyelő tanácsnok: Karsai Péter A közgyűlés bizottságai összetételét a 2. számú melléklet, üléseinek és munkájának adatait a 3. számú melléklet tartalmazza. 11

2002-2006 A Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala A megyei testületek és tisztségviselők munkáját a megyei önkormányzati hivatal segíti. Feladata a döntések szakmai előkészítése, valamint a döntések végrehajtásának szervezése és ellenőrzése. A hivatal vezetője a megyei főjegyző. Dr. Ferenczi István munkateljesítményét minden évben egyhangú szavazással ismerte el a testület. A közgyűlés 2004-ben állapította meg a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Hivatala alapító okiratát. Meghatározta a hivatal tevékenységének főbb területeit, amely igazodik a megyei önkormányzat jogszabályban előírt feladataihoz. (A hivatal szervezeti felépítését a 4. számú melléklet mutatja be). A hivatal engedélyezett létszáma beleértve az illetékhivatalt is 2002-ben 189 fő volt, jelenleg 183 fő. Ez országos átlagban a középmezőnynek felel meg, holott a legnagyobb területű megyéről van szó, ezért jelentős az intézmények és az illetékügyek száma. A hivatal magas színvonalon látta el feladatát, így különösen a testületek munkájának segítését, ezt az is bizonyítja, hogy a ciklus ideje alatt a közgyűlés munkáját érintően a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal nem tett törvényességi észrevételt. A hivatal további meghatározó feladata a testületi döntések végrehajtása, az intézmények működésének biztosítása, azok ellenőrzése. (25. számú melléklet: A Közgyűlés Hivatalának ügyiratforgalma) Külön kell szólni a főjegyző hatáskörébe tartozó nem önkormányzati feladatok elvégzéséről. Irányításával a hivatal közreműködött a megye egész területét érintő 2002. évi országgyűlési képviselő és helyi önkormányzati képviselők választásában, a 2003. évi Európai Uniós csatlakozással kapcsolatos országos népszavazásban, a 2004. évi Európai Unió parlamenti tagjainak megválasztásában, a szintén 2004. évi, az egészségügyi intézmények és kórházak állami tulajdonban maradásáról és a magyar állampolgárság kedvezményes megszerzésére kiírt országos népszavazással, és a 2006. évi parlamenti választásokkal kapcsolatos feladatok irányításában, koordinálásában. Jelenleg is folynak a 2006. évi helyi önkormányzati képviselőválasztásokkal összefüggő munkálatok. 12

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Az oktatás területén a nem állami és nem önkormányzati oktatási intézmények nyilvántartásba vételét, működési engedélyüknek kiadását és az ehhez kapcsolódó törvényességi felügyeletet is a főjegyző látja el munkatársaival együtt. Az egyházak és az alapítványok, egyesületek fenntartásában 34 oktatási intézmény került nyilvántartásba, illetve kapott működési engedélyt. Ennek során igen jó kapcsolat alakult ki a fenntartókkal. Az illetékügyek hatáskörének címzettje szintén a főjegyző. E feladatát az illetékhivatalon keresztül látja el. Tekintettel arra, hogy a főjegyző egyben a Megyei Főjegyzők Kollégiumának elnöke is, a hivatal jelentősen segítette munkáját egyrészt szervezési kérdésekben, másrészt pedig a hatalmas terjedelmű jogszabály-tervezetek véleményezésében. Ahhoz, hogy a hivatal feladatait eredményesen tudja ellátni, szükség volt és van a dolgozók pozitív hozzáállására és magas szintű képesítésére. (A hivatal dolgozóinak végzettségére, szakképzettségére vonatkozó adatokat az 5. számú melléklet tartalmazza). Számosan rendelkeznek nyelvvizsgával egynél több diplomával és szakirányú másoddiplomával. Annak a kiemelt munkának az elvégzéséhez, amely az európai uniós jogharmonizációval függött össze, nagy segítséget nyújtott, hogy négyen rendelkeznek európai jogi szakvizsgával. Emellett a pénzügy területén is többen szereztek európai uniós szakvégzettséget. A működéshez szükséges tárgyi és technikai feltételek jók, a közgyűlés mindig támogatta, hogy a legkorszerűbb infrastruktúra álljon rendelkezésre a hivatalon belül. A Bács-Kiskun Megyei Illetékhivatal Az Illetékhivatal 1997. január 1-jétől a Megyei Közgyűlés Hivatala belső szervezeti egységeként működik. Feladata a főjegyző hatáskörébe utalt illetékek kiszabása, beszedése, ellenőrzése, nyilvántartása, Bács- Kiskun megyére kiterjedő illetékességgel. A hivatal vezetője 2003. március 1-től egyidejűleg megyei aljegyző, Dr. Szigeti László. A felújított illetékhivatal épülete karácsonyi díszkivilágításban 13

2002-2006 A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság A Megyei Védelmi Bizottság elnöke Dr. Balogh László. Bács-Kiskun megyében az elmúlt években számos, a megszokottnál nagyobb volumenű, szélesebb lakossági réteget érintő, és gyors beavatkozást igénylő esemény fordult elő. Árvíz-belvíz, rendkívüli időjárás Országunk földrajzi elhelyezkedéséből adódóan szinte nem múlik el év, hogy a megyénket keleti, illetve nyugati oldalán határoló két nagy folyam, a Duna és Tisza valamelyikén ne kellene jelentős árvíztől tartani. 2002. augusztusában a Dunán levonuló, az évszázad árvizeként emlegetett, de megyénkbe érve szerencsére megszelídülő áradással szemben eredményesen vette fel a küzdelmet a megyei védelmi bizottság. Jól szervezte a védekezést, pontosan koordinálta a szükséges honvédségi erők, technikai eszközök igénylését. 2006. áprilisában ismét az évszázad árvizének induló dunai árhullám ellen védekeztünk. Ráadásul idén a dunai árvízzel majdnem egy időben a Tisza is áradni kezdett, amire több évtizede nem volt példa. A dunai árvíz inkább tartóssága miatt jelentett elsősorban veszélyt a víz mellett élőknek, mivel a megyénkben sehol sem haladta meg az eddig mért legnagyobb vízállást. A Tisza mentén élők 2000. után ismét rekordot döntő árvíz ellen védekeztek 2006 áprilisában, amely tartósság szempontjából is meghaladta dunai árhullámot. A megyei védelmi bizottság koordinálta a veszélyeztetett területek lakosságának védelme érdekében szükséges intézkedések végrehajtását a rendőrség, a katasztrófavédelem, az ÁNTSZ közreműködésével, valamint a honvédségi erők igénylését, és segítette a nyári gátakon védekező önkormányzatokat. A sikeres munka elismeréseként a Kormány által biztosított pénzügyi támogatásból 2006. május 18-án megrendeztük a Köszönet napját, melyen a védekezésben résztvevők közül 350-en vettek részt. Az ünnepségen Dr. Balogh László elnöki hatáskörében 12 fő részére adott át elismerést, a kormány pedig az elnök koordináló, szervező munkáját is elismerésben részesítette. Bács-Kiskun időjárása hazánk időjárásához viszonyítva a szélsőségesek közé tartozik. Sok esetben a szárazság ellen küzdünk, a homokhátság vízutánpótlási problémáinak megoldása jelent gondot, azután egyik napról a másikra már a belvízi védekezés okozza a legnagyobb problémát. 2005-ben, de különösen 2006. elején a belvíz elleni védekezés feladatainak koordinálásában hárult nagy szerep a megyei védelmi bizottságra. A kormány által a megelőzésre fordítható, vissza nem térítendő támogatásból mintegy 80 millió forintot kapott a megye, amelyet elsősorban az önkormányzatok kezelésében lévő vízelvezető csatornák tisztítására lehetett felhasználni. Az összeg felhasználásának megtervezése, az elvégzett munkák ellenőrzése a megyei védelmi bizottság feladata volt. 14

VÉSZHELYZETBEN Az árvízi védekezés embert próbáló, emlékezetes pillanatai 15

2002-2006 A csapadékos időjárás következtében 2006. január 6.-tól kezdődően, összesen 25 település folytatott belvíz elleni védekezést I. illetve II. fokban. Egy település esetében Tiszakécske kerekdombi területein egy rövid időre a legmagasabb szintű III. fokú védekezésre került sor. A védekezés költsége az önkormányzatok részéről meghaladta a 100 millió Ft-ot, amelyet a vis maior eljárás szabályai szerint a Belügyminisztériumba terjesztettünk fel. Az önkormányzatok által igényelt összegek visszatérítése folyamatban van. A Bács-Kiskun megyében illetékességi területtel rendelkező 8 vízgazdálkodási társulatból 5 végzett valamilyen védekezési tevékenységet. A védekezés összköltsége a kormány által a megelőzés feladataira fordítható 31 millió forinton felül megközelítőleg 50 millió Ft volt. A megyei védelmi bizottság koordinálta 2003. januárjában és februárjában a rendkívüli havazás miatt a munkálatokat. A sikeresnek mondható munka eredményeképpen a megyében csak néhány helyen és csak időlegesen került sor útszakaszok lezárására (kivétel ez alól a Tolna megyei rendőrség kérésére lezárt dunaföldvári híd). Újjáépítés A kormány az állampolgárok kárenyhítése céljából a 2002. évi dunai, és a 2006. évi dunai és tiszai árvizek után megteremtette a lehetőségét a magántulajdonban esett károk enyhítésére, az újjáépítésre. Egyedül álló módon 2006-ban első ízben lehetett a belvíz okozta károk miatt kárenyhítésért folyamodni. A felméréssel és a támogatások elszámolásával, ellenőrzésével kapcsolatos feladatok koordinálása a megyei védelmi bizottság hatáskörébe tartozott. A belvíz is komoly gondokat okozott megyénkben 16

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI Nukleáris védelem A megyei védelmi bizottság a Paksi Atomerőmű Rt-ben 2004. március 24.-én keletkezett üzemzavar kapcsán a Tolna, Fejér, Baranya és Somogy Megyei Védelmi Bizottsággal együttműködve közös ülést tartott, ahol elemezte a helyzetet és megtárgyalta a megyei védelmi bizottság által foganatosítandó intézkedéseket. Több alkalommal egyeztetett a Paksi Atomerőmű Rt.-vel különböző fórumokon, tájékoztatókon. Az erőmű az elvégzett feladatokról heti rendszerességgel tájékoztatja a megyei védelmi bizottság elnökét. Megbeszélés Juhász Ferenc honvédelmi miniszterrel Madárinfluenza Az országban elsőként Nagybaracska és Csátalja külterületi részein több vadon élő víziszárnyas elhullását tapasztalták. A hattyúkban kimutatták az influenza H5 vírusát. A Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság február 15-én megalakította a madár-influenza helyzet kezelését végző operatív csoportot, és rendkívüli ülés keretén belül határozta meg az azonnal foganatosítandó rendszabályok bevezetésének, és a lakosság tájékoztatásának rendjét. A járvány során összesen 21 település került be a védő - vagy megfigyelési körzetbe. A betegség háziszárnyasokra nem terjedt át. 2006. április 20-án minden madárinfluenzával kapcsolatos korlátozó rendszabály feloldottak. A szakszerűen végrehajtott intézkedésekről a miniszterelnök elismeréssel nyilatkozott. A védekezés intézkedéseit tartalmazó dokumentumokat Dr. Balogh László a Belügyminisztériumban tartott tájékoztatón átadta a többi megye részére. 17

2006: MADÁRINFLUENZA Rendkivüli erőfeszítésekkel, de sikerült megakadályozni a madárinfluenza továbbterjedését. 18

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Kiskunmajsa közigazgatási területéhez tartozó Bodoglár területén egyik baromfitelepről 2006 június 5.-én felküldött lúd tetemében madárinfluenza vírust találtak, amely egyre kiterjedtebb területeken jelent meg. Ezért a védő- és megfigyelési körzeteket folyamatosan módosítani kellett, összesen 15 település került be a védő- vagy megfigyelési körzetbe. A járvány elleni komplex küzdelem (a beteg, illetve a potenciálisan veszélyeztetett állomány leölése, valamint a tartással kapcsolatos előírások bevezetése, a fertőzött terület folyamatos ellenőrzése) eredményeként augusztus 21-én Bács-Kiskun megye minden érintett területén megszűnt az utolsó megfigyelési körzet is. A magas kockázatú terület megszüntetésére és a madárinfluenza végleges felszámolására augusztus 31.-én került sor. A betegség emberre nem terjedt át, de közel 1.000.000 szárnyast öltek le. A megyei fő-állatorvos szakmai vezetésével, gyors és szakszerű intézkedésekkel sikerült elérni, hogy a Magyarország történelmében először előforduló, madárinfluenza fertőzést leküzdjük. A lakosságot az érintett körzetekben az intézkedések megviselték, rendkívüli esemény ennek ellenére nem történt. Kapcsolat a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségével A Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége (MÖOSZ) elnöke Dr. Balogh László. A MÖOSZ utóbbi négy éves tevékenységét a szakmai megalapozottság jellemezte, amely a szövetség eddigi működési hagyományaira épült. A hagyományos szervezeti eseményeken (közgyűlés, főjegyzői kollégiumi ülés, munkabizottságok) túl a szövetség több országos rendezvény szervezésében vett részt. Ezek közül a legjelentősebb az évente megrendezésre kerülő Európában a megye című, hagyományos, és immár nemzetközi konferencia. Évente legalább két alkalommal tartott és tart rendes közgyűlést, az utóbbi kettőnek Solt-Kalimajor adott otthont. A közgyűlések munkája sosem elszigetelt szakmai esemény: állami vezetők, elméleti és gyakorlati szakemberek, társszövetségek képviselői minden esetben elfogadták a MÖOSZ meghívását, és tevékenyen közreműködtek ezeken az összejöveteleken. Az elmúlt időszak tevékenységéből kiemelkedett a megyéket érintő jogszabályok véleményezése, melyekre több száz esetben került sor, ennyiszer tett észrevételt a szövetség. Említést érdemel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól, illetve a költségvetésről szóló törvények véleményezése, a területfejlesztés 2005. évi szabályozásával kapcsolatos kormány-rendelet tervezet, és az Országos Közigazgatási Ügyfélszolgálati Charta véleményezése, valamint a decentralizált helyi önkormányzati fejlesztési támogatásokra vonatkozó jogszabályi előterjesztések észrevételezése. A fenti jogszabályok előkészítésében, a szakmai fórumokon való részvételen, egyeztetéseken túl szövetségi szintű állásfoglalások is születtek, melyek számos esetben befolyásolták a jogszabályok elfogadását is. Komoly szerepet kapott a MÖOSZ a területi (regionális) önkormányzati reform előkészítésében is. Jelentősek a dr. Balogh László által képviselt önálló kezdeményezések, állásfoglalások, főként a helyi önkormányzati közigazgatás reformját és a területfejlesztést illetően. Minden esetben a megyei önkormányzatiság keretein belül, de az egész magyar közigazgatás szervezetére tekintettel folyamatosan hangsúlyozták a valódi decentralizáció szükségességét, a megyei önkormányzatok számára nyitva álló új lehetséges perspektívákat (pl. a társult régió koncepció). Önkritikusan meg kell azonban jegyezni, hogy ebben a ciklusban is tovább gyengültek a megyék poziciói és számos önkormányzati szövetség a megyék megszüntetése mellett foglalt állást. Az országos önkormányzati érdekszövetségekkel együtt a MÖOSZ részt vett az érdekegyeztetésben, és a nemzetközi kapcsolatok ápolásában is. A MÖOSZ alapszabályában is megfogalmazott elsődleges célja a megyei önkormányzati érdekek megjelenítése és képviselete. Az érdekképviseleti tevékenység másik fontos területe a különböző érdekképviseleti fórumokon történő részvétel. Ezek közül kiemelkedett az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsban való képviselet, melynek feladata a közszolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi kérdés megvitatása. 19

2002-2006 Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen. Széchenyi István II. A BÁCS-KISKUN MEGYEI KÖZGYŰLÉS MEGYEPOLITIKAI CÉLJAINAK MEGVALÓSULÁSA 20

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Dél-Alföldi Régión belül a gazdasági ágazatok teljesítményének növekedése Bács-Kiskun megyében volt a legkedvezőbb. Kecskemét és térsége a régió gazdasági motorjává vált, ezt mutatja a logisztika, a nyomdászat, a kereskedelmi és a banki szféra fejlődése, terjeszkedése, illetve a felsőoktatásban, a kultúrában való előretörés. A fejlesztések irányának meghatározásánál az volt a kiindulópontunk, hogy Bács-Kiskun földrajzi szerepéből adódóan tranzit megye ezért új hidakat, utakat kell építeni. 2003-ban felépült a Kalocsa- Szekszárd közötti Szent László híd, felújították 2004-ben a Harta Solt közötti útszakaszt. 2004-ben matricás lett az M5-ös, 2005-ben befejeződött az autópálya Kiskunfélegyházát Szegeddel összekötő 45 km-es útszakasza. Megkezdődött, és 2007-ben várhatóan befejeződik az új Duna- híd felépítése. Szent László híd 21

2002-2006 Területfejlesztés Bács-Kiskun megye fejlesztésének történetében kiemelkedő korszaknak tekinthető a 2003-2006. közötti időszak. A megyei és regionális alapokból összesen 14 milliárd 476 millió forint fejlesztési forrással támogattuk az önkormányzatokat és a vállalkozásokat. Ebben az időszakban megyei területfejlesztési források elsősorban az önkormányzatok infrastrukturális fejlesztésére koncentrálódtak. 2003-ban még jelentős vállalkozói pályázati forrásokkal is rendelkeztünk, de az ezt követő években ezek a források már a régióhoz kerültek. A Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács, melynek elnöke Dr. Balogh László -, a 2003-2006. közötti időszakban eddig nem látott mértékű pályázati forrással rendelkezett. Még 2003-ban sikerült elérnünk, hogy a rendeletekben meghatározott forrásokon túl, hátrányos helyzetű megyeként csaknem 1,8 milliárd forint többletforrást kapjunk, és a szociális tárcával aláírt megállapodás alapján, három éven keresztül, a leghátrányosabb helyzetű kistérségeink (a bácsalmási és a jánoshalmi) szociális felzárkóztatására, évente 50 millió forint fejlesztési forráshoz jussunk. A vállalkozók részére biztosított pályázati forrásokból 300 új munkahely jött létre, és mintegy 200 munkahelyet lehetett megtartani. Az eltelt négy évben a Bács-Kiskun Megyei Területfejlesztési Tanács 6 milliárd 821 millió forint fejlesztési forrást ítélt oda. Kormányzati döntés alapján 2003-ban a kistérségek lehetőséget kaptak átalakulásra, hatékonyabb együttműködés kialakítására, melyet a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal mellett a Területfejlesztési Tanács is segített. Az országban az elsők között ebben a megyében alakultak meg a többcélú kistérségi társulások. Korszerű víztisztító rendszert a megye számos településén helyeztek üzembe 22

A FEJLESZTÉSEK ÉVEI A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke 2003-tól Dr. Balogh László. A tanács megalakulását követően olyan célt keresett, amely a régió települései jelentős részének közös érdekét képviseli, mint például az ivóvízminőség-javító program. 2003-ban az első ütemben létrehoztuk a vízminőség tekintetében legsúlyosabb helyzetben lévő települések konzorciumát, amely a következő évben valamennyi érintett településsel kibővült. Az előkészítő munkák finanszírozására több mint 1,5 milliárd forint kormányzati támogatást kaptunk. A tervek elkészítése után pályázatot nyújtunk be 70 százalékos uniós forrásra. Ígéretet kaptunk arra is, hogy azon önkormányzatok, melyek nem tudják a szükséges 10 százalék önerőt biztosítani központi segítséget kapnak, a már elhatározott 20 százalék állami támogatáson felül. A megyei önkormányzat nyertes DARFT, valamint MTT pályázatait és az így elért forrásokat a 6. számú melléklet tartalmazza. Az elmúlt három évben készült el a Dél-Alföld fejlesztési stratégiája, valamint operatív programja is. Szintén ebben ciklusban hoztuk létre a Dél-Alföldi Regionális Egészségügyi Tanácsot, az Innovációs Bizottságot, valamint a Közkincs Bizottságot. Ezek a testületek fontos egészségügyi, innovatív, valamint kulturális programok megvalósítását végzik, jelentős decentralizált források felhasználásával. Kormányzati döntés alapján, az elmúlt négy évben a Dél-Alföldi régió összesen 17 milliárd 426 millió forint pályázati forrással rendelkezett, melyből Bács-Kiskun megye 7 milliárd 655 millió forintban részesült, mely a régiós keret csaknem 44 százaléka. A területfejlesztés legnagyobb sikere számunkra az, hogy a Homokhátság ügye - a megyei közgyűlés elnökének hathatós közreműködésével - kiemelt programként bekerült a II. Nemzeti Fejlesztési Tervbe, a Duna és térsége, a mezőgazdaság szerkezetátalakítása, és a vidékfejlesztés kiemelt céljai közé. A sikeres szakmai konferenciák, és pályázatok eredményeként elértük, hogy a program 2004-ben 400 millió forinttal, 2005-ben 600 millió forinttal önálló fejezetként szerepeljen az ország költségvetésében. A program megvalósítását a régió azzal támogatta, hogy DARFT alapítóként közreműködött a Duna-Tisza közi Homokhátság és a Ráckevei Soroksári Duna-ág Térségfejlesztési Tanács létrehozásában. A Homokhátság-program ünnepélyes aláírása. Több száz milliárd forintos fejlesztésre nyílik lehetőség. 23