Elektronikus levelezés Az e-mail rendszer működése Az elektronikus levelezés az Internet egy szolgáltatása, és mint minden szolgáltatást, ezt is szerverek biztosítják. Ha például Béla levelet szeretne küldeni Lajosnak, akkor ehhez szükséges, hogy legyenek olyan szerverek, amelyek vállalják a levél feladását, továbbítását, és a beérkező levelek tárolását. Egy átlagos levelezéshez legalább négy számítógép szükséges: 1 amelyiken Béla a levelet írja, 2 amelyik a levelet feladja (küldő szerver), 3 amelyik a beérkező levelet tárolja (fogadó szerver), és 4 amelyiken Lajos elolvassa a levelet. A levelező szerverekhez alapvetően kétféle módon szokás kapcsolódni: hagyományos és webes módszerrel. Hagyományos módszer esetén Béla elindít a számítógépén egy levelezőprogramot (Pl. Outlook, Thunderbird). A program segítségével megírja a levelet, majd amikor elkészül, akkor a levelezőprogram kapcsolatba lép Béla levélfeladó szerverével és feladja a levelet. Internetes kapcsolat csak a levél feladásának (rövid) idejére szükséges. A levélfeladás protokollja az SMTP. A levélfeladó (SMTP) szerver állandó internetes kapcsolattal rendelkezik és továbbküldi Béla levelét az Interneten, amíg az el nem érkezik Lajos levélfogadó szerveréhez, amely tárolja a beérkező levelet Lajos postafiókjában. A levél akkor fog célba érni, amikor Lajos elindítja a számítógépén lévő levelezőprogramot, kapcsolatba lép a postafiókját tároló szerverrel és letölti az újonnan érkező leveleit. A beérkezett levelek letöltésének protokollja a POP3. A POP3 szerveren tehát csak az újonnan érkezett levelek tárolódnak addig, ameddig a felhasználó (Lajos) le nem tölti azokat a saját számítógépére. A már olvasott levelek Lajos gépén tárolódnak hosszú távon. A POP3 kapcsolat (és manapság egyre inkább az SMTP kapcsolat is) jelszóval védett, tehát Lajosnak névvel és jelszóval kell azonosítania magát a POP3 szerveren. Lajos beérkező leveleit bárki és bárhonnan le tudja tölteni, ha tudja Lajos nevét és jelszavát! Elektronikus levelezés - 1/5 oldal
Webes módszer esetén Béla elindít a számítógépén egy böngészőprogramot (Pl. Internet Explorer, Firefox), kapcsolatba lép a levelezőszerverével, bejelentkezik (név, jelszó) és csak ezután kezd el levelet írni. A levélírás teljes időtartama alatt kapcsolatban van a szerverrel, tehát folyamatos, (lehetőleg szélessávú) internetkapcsolatra van szüksége. A kapcsolat protokollja a HTTP (vagy HTTPS). Ennél a módszernél Béla lényegében a küldő szerver weblapját keresi fel (ezért használ böngészőprogramot). A levelezőprogram ilyenkor a szervergépen fut, azaz Béla gépe csak a látványt jeleníti meg és a billentyűzetet kezeli (mint egy terminál). A levélolvasáskor Lajos hasonlóképpen jár el, mint Béla: elindít a gépén egy böngészőprogramot, HTTP kapcsolatba lép a szerverével, bejelentkezik, és ezután elolvassa a beérkezett leveleit. A levélolvasás teljes időtartama alatt kapcsolatban van a szerverrel (internetkapcsolatra van szüksége). A beérkezett levelek NEM töltődnek le Lajos gépére, hanem hosszú távon is a szervergépen tárolódnak. A webes módszer előnye, hogy nem kell külön levelezőprogramot telepíteni a felhasználók számítógépén, továbbá a világ bármely pontjáról könnyedén kapcsolatba lehet lépni a szerverrel, és a korábban érkezett levelek is elérhetőek maradnak. Vírusok szempontjából is nagyobb védettséget jelent. Hátránya viszont, hogy szélessávú internetkapcsolatot igényel a levélírás és olvasás teljes ideje alatt, valamint a postaláda méretének korlátozása. (A hagyományos módszernél a felhasználó saját gépén tárolódnak a régebbi levelek, így rengeteg levelet lehet tárolni. Webes módszernél azonban a szerver üzemeltetője általában korlátozza a postafiókok méretét. Ha a postafiók megtelik, akkor az újonnan érkezett levelek visszapattannak!) A webes kapcsolódási módszer természetesen csak akkor működik, ha a szerver biztosítja ezt a szolgáltatást, azaz a szerveren telepítve van egy webmail szerverprogram. Az elektronikus levél részei Az elektronikus levél két fő részből áll: fejléc és szövegtörzs. A szövegtörzs maga a tulajdonképpeni üzenet, a fejléc pedig a levelezési rendszer számára szükséges információt hordozza. A fejlécet az a levelezőprogram hozza létre, amelyikkel a levelet elküldjük, és mindegyik számítógép hozzáír egy kicsit, amelyiknek a kezén átmegy a levél. A fejléc részei a következők: From (feladó): A feladó címe (és esetleg a neve is). Az elektronikus levélcím felépítése a következő: FELASZNÁLÓNÉV@SZÁMTÓGÉP-DNS-CÍME Pl.: gipszjakab@freemail.hu vagy Pl.: jakab.gipsz@mail.matav.hu Sok esetben a cím utolsó két betűje utal az országnévre (HUngary). A címben nem lényeges, hogy nagy, vagy kisbetűket használunk. Ékezetes betűk és szóköz nem lehet a címben! A From mezőt a küldő levelezőprogram automatikusan kitölti. To (címzett): Ide kerül a címzett címe (és neve). Ide több címet is írhatunk. Cc (másolat): Akiket ide írunk, azok is megkapják a levelet. Ha valakinek ide írjuk a címét, akkor ezzel azt jelezhetjük, hogy a levél elsősorban nem neki szól, de valamilyen okból vele is tudatni szeretnénk a tartalmát. Bcc (rejtett másolat): Az itt szereplő címek is megkapják a levelet, de akik a To: és Cc: rovatokban vannak, nem tudnak majd erről. Subject (tárgy): Itt utalhatunk a levél tárgyára. Ezt a mezőt illik kitölteni! Reply-to (válaszcím): Ha levelünkre a választ nem a From: rovatban álló címre kérjük, akkor itt lehet megadni egy másik címet. Date (dátum): Ez a feladás dátuma és ideje. A levelezőprogram automatikusan kitölti. A többi rovat bennünket kevéssé érdekel (a levelezőrendszert annál inkább). A Received sorokban szerepel azoknak a szervereknek a címe, amelyeken átment a levél. A levél szövegtörzsében kezdetben csak formázatlan szöveg lehetett, amely az angol ABC karaktereit tartalmazhatta. Manapság általában tetszőleges karakterkészletet és változatos formázást is használhatunk. (Ha valamiért mégsem mennek át az ékezetes karakterek, akkor segítségünkre lehet az ún. repülő ékezetes megoldás: a e u u: u o: o ) Az elektronikus levelezés sajátos stílusához tartozik a mosolykódok (Smileys) használata. Pl. :-) :-( :-o ;-) Elektronikus levelezés - 2/5 oldal
A levelezőprogramok főbb szolgáltatásai Az elektronikus levelet tehát egy levelezőprogram segítségével írjuk meg és küldjük el. A legtöbb levelezőprogram biztosítja a következő szolgáltatásokat: Mappák használata: A beérkezett levelek tárolása különféle mappákban (folder) történik, a könnyebb áttekinthetőség kedvéért. Magunk is létrehozhatunk mappákat. Beállíthatjuk a programot úgy is, hogy a beérkező leveleket automatikusan szétválogassa különböző mappákba (pl. a feladók szerint). Válaszolás: Ha egy beérkezett levélre válaszolunk, nem kell begépelnünk a címet; a program automatikusan kiolvassa azt az érkezett levél fejlécéből. A tárgy rovatot is kitölti: a beérkezett levél tárgya kerül ide, kiegészítve a Re: karakterekkel. (Reply=válasz) Pl.: Re: üdvözlet válasz az üdvözletre. A válaszlevélben lehetőség van az eredeti levél (részeinek) idézésére. Továbbküldés: Egy beérkezett levelet továbbküld a megadott címre. (Pl. ha kapunk egy levelet Lajostól és úgy gondoljuk, hogy Bélát is érdekelheti, akkor Béla címének beírásával továbbküldhetjük.) Címjegyzék tárolása. (Sajnos ehhez időnként a vírusok is hozzáférnek :-( ) Aláírás csatolása: Minden kimenő levél végére odaírja a nevünket, címünket, rangunkat és egyéb titulusainkat. Fájlmellékletek csatolása: A levéllel együtt tetszőleges adat-, vagy programfájlt is küldhetünk. Sajnos a levelezőszerverek a túl nagy méretű, vagy vírusgyanús fájlokat visszautasítják. Titkosítás és digitális aláírás Helyesírás-ellenőrzés Visszaigazolás (tértivevény) kérése: Ha ezt beállítjuk, a levél célba érésekor a címzett levelezőprogramja automatikus üzenetben igazolja vissza a levél olvasását. (Sajnos ezt a címzett letilthatja). Titkosítás és digitális aláírás Az elektronikus levelek egyszerű szövegfájlként utaznak az Interneten, így tartalmukat bárki megismerheti, akinek kellő jogosultsága van a levél célbajuttatását végző számítógépeken, vagy egyszerűen csak lehallgatja az adatforgalmat. Ennek a biztonsági problémának a megoldására született meg az elektronikus levelek titkosításának módszere. A módszer lényege, hogy a levelet küldő levelezőprogram egy bonyolult matematikai eljárással olvashatatlanná kódolja a levelet úgy, hogy azt csak a címzett levelezőprogramja legyen képes dekódolni. A kódolási algoritmus az ún. nyilvános jelkulcsú titkosításon alapul. Az elektronikus levelezés másik biztonsági problémája az, hogy a levél feladója könnyen hamisítható, tehát nem lehetünk biztosak abban, hogy a levelet valóban az küldte, aki a feladó rovatban megjelenik. A digitális aláírással igazolni tudjuk az aláíró személyét, és azt is, hogy a dokumentum az aláírás óta nem változott meg. A digitális aláírást általában titkosítással együtt szokták használni, de alkalmazható titkosítatlan üzenetre is. Levelezési listák A levelezési lista a következő szolgáltatást takarja: ha egy levelet küldünk a lista címére, akkor az ott lévő szervergép automatikusan továbbítja azt a listára feliratkozott összes személynek. Hasonlóképpen, ha feliratkoztunk egy listára, akkor az összes levelet megkapjuk, amelyik a lista címére érkezik. (Az, hogy hogyan lehet fel- ill. leiratkozni egy listára, listánként változik. Érdeklődni többnyire a listacímre küldött HELP tartalmú levéllel lehet.) A listára való feliratkozást alaposan fontoljuk meg, mert egyes listák esetében nagyon sok levelet fogunk kapni! Ha levelezési listára küldünk levelet, akkor az olyan, mintha egy újságba írnánk cikket. Gondoljuk meg, hogy mit írunk, és hogyan. Ha levelezési listán megjelent írásra akarunk válaszolni, fontoljuk meg, hogy biztos, hogy van lényeges mondandónk, illetve mindenkinek olvasnia kell-e a válaszunkat (vagy elég lenne csak normál levélben elküldeni a cikk írójának)? Levelezési illemszabályok Elektronikus levelezés - 3/5 oldal
Az elektronikus levelezésnek is megvannak a sajátos illemszabályai, amelyekre jó, ha tekintettel vagyunk, különös tekintettel arra, hogy manapság már nemcsak a magánlevelezésben, hanem a hivatalos levelezésben is használjuk az e-mailt! Leveleinkben legyünk rövidek, fogalmazzunk pontosan és kerüljük a terjengősséget! Az elektronikus levelezésnek megvan a maga sajátos stílusa, mindazonáltal a nyelvtan szabályai itt is kötelezőek! Legyünk kulturáltak! Ne felejtsük el, hogy az Interneten sem bújhatunk a névtelenség álcája mögé! A levelek útvonala és eredete kinyomozható. Válaszoláskor ne idézzünk feleslegesen! (Ne raboljuk mások idejét és figyelmét) Mindig töltsük ki a tárgy rovatot, mert így az olvasó a levél elolvasása nélkül is tudni fogja, hogy miről van benne szó! (Ugyanis a legtöbb levelezőprogram amikor listázza a kapott leveleket, a dátum és a cím mellett kiírja a levél tárgyát is.) Gondoljuk azokra, akik naponta több tucat levelet kapnak! Ne csatoljunk hatalmas méretű fájlokat! (Mert a rendszeren valószínűleg fennakad.) Ne küldjünk tovább láncleveleket! Az elektronikus levelezés veszélyei A levélszemét (spam) az internetes levelezés jelenlegi legnagyobb problémája. A spam jelentése: kéretlen reklámlevelek áradata, levélszemét. Az Internet elterjedésével egy újabb lehetőség jelent meg a reklámiparban. Ezzel a lehetőséggel egyesek visszaélnek és az interneten található levélcímeket összegyűjtve reklámlevelek tengerével árasztanak el mindenkit, akit csak tudnak. Ez a gyakorlat amellett, hogy gusztustalanul tolakodó, felesleges terhet ró az egész levelezési rendszerre. A spam ellen különféle módszerekkel próbál küzdeni az Internet társadalma. Az egyik módszer azon alapul, hogy feketelistákon tartják nyilván azokat a szervereket, amelyek spam-leveleket szoktak küldeni. A levelezőszervereket üzemeltető rendszergazdáknak pedig lehetőségük van rá, hogy szerverükről kitiltsák az ilyen címekről érkező leveleket. A spam elleni védekezéshez jó tanácsként még annyit, hogy gondoljuk meg, hogy kinek adjuk meg a címünket. Internetes honlapokon lehetőleg ne szerepeljen a címünk (mert a spammerek megtalálják)! Az internetes levelezéssel kapcsolatos másik nagy gond a vírusveszély. Manapság sok vírus az elektronikus levelezésen keresztül terjed. Némely levelezőszerveren van automatikus vírusvédelem is, de erre inkább ne hagyatkozzunk! Mindenképpen legyen a gépünkre telepítve olyan vírusvédelmi program, amely állandóan figyeli a gépet! Sajnos a mai trükkös vírusok képesek hozzáférni a számítógépen tárolt címjegyzékünkhöz, tehát a tudtunk nélkül is küldhetnek vírusos leveleket a barátainknak. A vírusok képesek meghamisítani a levelek feladó mezejét is, tehát ha vírusos levelet kapunk egy barátunktól, akkor nem biztos, hogy valójában az ő gépéről származik. A vírusok elleni harcban nagyon fontos az odafigyelés, és a józan ész használata. Ne nyomjunk mindenre gondolkodás nélkül OKÉ -t, és a gyanús leveleket inkább olvasatlanul töröljük! A hoax (angol eredetű vándorszó, jelentése: beugratás, megtévesztés, átverés, álhír vagy kacsa ) leggyakrabban az e-mailben terjedő álhírek, kacsa-lánclevelek különféle változatait jelöli, bár az átverés gyakran kiegészül honlapokkal, illetve nemritkán az írott sajtó vagy a tévé is hajlamos átvenni. A hoax általában nem irányul más vagyonának illegális megszerzésére, célja inkább a célszemély(ek) megtréfálása. Fontos jellemzője a hoaxnak a virális jelleg, tehát azon képessége, hogy terjed és szaporodik, bár a számítógépes vírusok automatikus terjedésével ellentétben ez az emberi segítséget is igénybe veszi ( Küldd tovább 10 példányban! ). A népszerűbb hoaxok jelentős hálózati forgalmat generálhatnak, és ezzel komoly pluszköltségeket okozhatnak a szolgáltatóknak. A hoax írójának célja lehet, hogy a "szélnek eresztett" levél fejlécében rövid idő alatt rengeteg e-mail cím gyűlik össze, amelyek a levél többszörös továbbítása után hozzá is visszajutnak - így valós, működő címekhez juthat, melyeket értékesíthet a spammereknek. Az adathalászat, vagy más néven phishing napjaink egyik leggyorsabban előretörő számítógépes bűnözési formája. Az eljárás lényege abban áll, hogy a felhasználótól kicsaljuk jelszavait, bankszámlájához, egyéb felhasználói profiljához tartozó hozzáférési kódokat. A kódok kicsalása általában ál-e-mailek és ál-weblapok segítségével történik, melyek lehetőleg minél jobban hasonlítanak az utánzottakhoz. Ez a bűnözési forma a Elektronikus levelezés - 4/5 oldal
felhasználó bizalmán alapszik, a kicsikart adatokat saját akaratából, illetve tudatlanságából kifolyólag adja meg a csalóknak. A csalók általában bankok nevében írnak áldozataiknak, arra kérve őket, hogy látogassák meg a kapott e- mailben mellékelt, csalók által kreált honlapot és ott adják meg személyes adataikat. A csalás attól lesz jó csalás, hogy minél hihetőbb sztorit, ürügyet találnak ki weblapjuk meglátogatásához, személyes adatok megadásához, illetve minél jobban másolják a becsapott áldozat bankjának stílusát, honlapját. A bűnözők igyekeznek minél megtévesztőbb domainnevet kreálni ál-honlapjuknak, azonban így is ez szokott lenni a csalás gyenge pontja. Elektronikus levelezés - 5/5 oldal