Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok)



Hasonló dokumentumok
Megvalósítók létszáma, képesítésük. A magyar-, és ezen belül Somogy megye népművészetének megismerése 2.A.1. Elméleti szakasz

ZSIGMOND ZSUZSA. Szövő Népi Iparművész A Népművészet Ifjú Mestere

5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása

Zalai kézműves értékek zalai viseletek

Képzőművészeti kiállítás-katalógus: Gyulai fazekasság

Március 2-ig látogatható az Élő Népművészet XVI. Országos Népművészeti Kiállítás a Néprajzi Múzeumban. Részletek itt

Alapítványunkat több mint két évtizede azzal a céllal hoztuk létre, hogy (elsősorban értelmi)

Információtartalom vázlata. Az egyiptomi művészet korszakai és általános jellemzői; feladata, célja

Szakmai beszámoló. Rendezvény megnevezése: XXIII. Fazekas-találkozó. A rendezvény időpontja: június 12. Látogatók száma: kb.

Kategória: Kézműves termékek Helység: Csíkszereda Termelő : Keramialand. Méret:4l, 25x13,5cm. Szín: VÖRÖS

Kárpát-medencei szőttesek

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

3. A Magyar Kultúra Napjához kapcsolódva melyik somogyi városba látogatott Bertók László költő 2014-ben?

Népi Kézművesség Stratégia: szerveződések helyzete, problémák, megoldási lehetőségek. Mezőtúr november 6.

XI. ORSZÁGOS TEXTILES KONFERENCIA BÉKÉSCSABA MÁRCIUS 7-9.

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele megjelenítéssel, kattintson ide.

Somogy megye népi textilkultúrája a Rippl-Rónai Múzeum néprajzi textil- és viseletgyőjteményének tükrében - Kapitány Orsolya -

A BÁCSKAI ASZTALOSOK

Zalaegerszegi Országos Fazekas-keramikus Találkozó. Kozárdi Gazdaünnep és 8. Almavirág Fesztivál

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

Kedves Hímző Alkotó! A találkozó célja:

A TARTALOMBÓL: AZ ALKOTÓ NÉPMŰVÉSZET JEGYÉBEN. Hungarikumszeminárium. (1. oldal) Tolna megye a Mesterségek Ünnepén a Budai Várban (2-3.

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 17. évfordulója alkalmából

BALOGH ISTVÁN MŰVEINEK BIBLIOGRÁFIÁJA

MUNKAANYAG. Barcsay Andrea. Jel, motívum, szerkezet, forma és funkció összhangja (fazekas) A követelménymodul megnevezése:

Kézben tartott hagyomány. Műhelyfoglalkozások a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán.

( ) sz. Közlöny

Készítette: Szőke Tünde Katalin 7.a Kertvárosi Katolikus Általános Iskola

Tájékoztató az iskola képzési profiljáról. Összeállította: Dr. Takácsné Baranyai Etelka intézményvezető

KREATÍV TERÜLETEK FOGLALKOZÁSOK

Életvitel és gyakorlati ismeretek verseny 2010/2011 kerületi forduló

Somogy vármegye erdőgazdasági üzemterveinek gyűjteménye

A PÁLYÁZAT RÖVID BEMUTATÁSA

a) Szakmatörténet 1. Ismertesse a kerámia kialakulásának történetét és a Kárpát-medence fazekasságát a honfoglalás előtt időktől!

kattintson ide. Hírek

.Öreganyád se hitte vóna.. Családi napok a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatóságán.

A Szülőföldünk, Nádudvar Öröksége és Jövője Alapítvány köszönti látogatóit alapításának 16. évfordulója alkalmából

18.a) Beszéljen a TAMBURG hímző gép működéséről és öltéstechnikájáról! b) Ismertesse a környezetvédelem fogalmát, területeit és módszereit!

Népművészeti Egyesületek Szövetségének hírlevele megjelenítéssel, kattintson ide.

Jelölés a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére

MUNKAANYAG. Mátray Magdolna. Kézműves mesterségek portékái, műhelyei régen és ma I. A követelménymodul megnevezése:



























Dóka Klára Kézművesség és kereskedelem Kemenesalján ( )

Továbbra is látogatható az Élő Népművészet XVI. Országos Népművészeti Kiállítás a Néprajzi Múzeumban. Részletek itt

GÖDÖLLŐI VÁROSI MÚZEUM HELYTÖRTÉNETI KIÁLLÍTÁS

Fazekas Népi kézműves

felső nőknek, mintával krém vagy zöld színben, XS-XL méretekben 720 ft bomba ár leggings

Tankönyvlista Ágoston Kitti

Térségi egyenl tlenségek

ÖNÉLETRAJZ. Baráth Hajnal DLA habil főiskolai tanár művészeti rektorhelyettes, intézetvezető, szakvezető, szakirányvezető e- mail cím:

Intézményi jelentés. 6. évfolyam

S O M O G Y M E G Y E I M Ú Z E U M O K I G A Z G A T Ó S Á G A H Í R L E V É L

A kender termesztése és feldolgozása a múlt század közepéig része volt a falu életének. A paraszti élet egyik legfontosabb munkafolyamata volt.

Intézményi jelentés. 8. évfolyam

Nagy Molnár Miklós: Népi kerámia a Nagykunságban. Karcag, 2007.

Beszámoló a Télen fűt, nyáron hűt - a nemezelés művészete (NTP- MKÖ ) foglalkozásairól

Tárgyalkotó népművészet. Szerkesztette: Bellon Tibor - Fügedi Márta - Szilágyi Miklós

86/ Szövegértő verseny. 3. osztály. Név: Iskola: Elért pontszám: Jó versenyzést kívánunk!

SZAKMAI BESZÁMOLÓJA DR HALMOS BÉLA EMLÉKÉRE

Körös vizinek napkeleti partján Barangolás a régi Kunszentmártonban

Beszámoló (Kispesti Deák Ferenc Gimnázium) Gimnáziumunk, Deák és kora címmel tematikus napokat szervezett március én a Diákönkormányzat

kedvező áron TAVASZI SZÍNVARÁZS többet 430 Ft mindennap! AZ AJÁNLAT től ig, kevesebbért... BOMBA ÁR felső póló

Marcali Noszlopy Gáspár Általános és Alapfokú Művészeti Iskola M Főnyed Balatonszentgyörgy

EMLÉKEZTETŐ Együtt Kállóért Közösségi Nap

Áldott karácsonyi ünnepeket és boldog új évet!

T. MÉREY KLÁRA A KÜLFÖLDI IPAROSOK BEKÖLTÖZÉSÉNEK HATÁSA A GAZDASÁGI ÉLETRE MAGYARORSZÁG DÉLNYUGATI RÉSZÉN A 18. SZÁZADBAN

Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése az EFOP projektben Elolvasom

Tájékoztató az "Egész életen át tartó tanulás program" - Leonardo partnerségek projektről, melyben a NESZ is részt vesz Elolvasom

Múzeumpedagógiai szolgáltatások Általános információ. Szalay Lilla 30/ İszi Zoltán 30/

MARTOS. batyuztak, vagyis a városokba hordták be terményeiket eladni.

Javaslat Pusztaszabolcsi foltvarrott termékek települési értéktárba történő felvételéhez. Foltvarrók Himnusza (a "Ha én rózsa lennék" dallamára)

Szabó Dezső Művészeti Ösztöndíj pályázat. Takács Gabriella

Kulcsi Kemencés Kézműves Egyesület

ALSÓNYÉK. 1. A település területére vonatkozó információk:

Decemberi programok Sárospatakon és Környékén

Átírás:

Vidák Tünde: Marcali és környéke kézműves hagyományai (textil és fazekas hagyományok) Marcali Somogy megye északnyugati részén, a Balatontól 13 km-re, a Kis-Balaton és a Nagyberek által határolt részen fekszik, mint a Marcali-hát legnagyobb települése. A XV. század közepétől a források már mezővárosként említik. E kortól a környező települések gazdasági és társadalmi központja. Az itt élő népesség megélhetését évszázadokon keresztül a földművelés biztosította, ugyanakkor, mint kistáji központ, jelentős szerepet töltött be a kisipar és a kereskedelem területén. Az 1828-as országos összeírás szerint Marcaliban 61 mesterember dolgozott, ezek között voltak csizmadiák, vargák, bocskorkészítők, cipészek, szűcsök, takácsok, szabók, szűrszabók, süveggyártók, gombkötők, kékfestők, fésűsök, borbélyok, órások, kovácsok, lakatosok, pékek, bábosok, szappanfőzők, kéményseprők, fazekasok. Az iparosok a környező települések lakóinak igényei szerint készítették termékeiket, de a mesterek is gyakoroltak ízlésformáló hatást a megrendelőikre. 1 A somogyi parasztság évszázadokon keresztül maga készítette ruházata, háztartása és gazdasága részére a len- és kendervásznat. Kendert az egész megyében termeltek, lent inkább csak Belső-Somogy déli részében. Marcali környékén a Nagyberekben élő horvátok, Buzsák, Táska, Tótszentpál és Varjaskér lakói, szintén feldolgozták a lent fonalnak. 2 A szövést egyes vidékeken maguk a parasztasszonyok végezték, de volt ahol hivatásos szövőmesterre, takácsra bízták ezt a munkát. A török kiűzése után, a XVIII. században Somogyban is megnövekedett a takácsok jelentősége: Kaposváron 1735-ben, Marcali környékén 1749-ben, Kéthelyen alakult takácscéh. Marcaliban, 1828-ban 12 takács dolgozott, 8 segéddel. A céhek kétféle takácsot különböztettek meg: a hímes takács szőtte az egyszerűbb, csíkos díszítésű vásznat, míg a sávolyos takács főként úri megrendelésre dolgozott, pl. damasztot szőtt. A paraszti- vagy takácsszőttesek leggyakoribb díszítő színe a piros, sötétvörös ún. fejtőfonallal készült. 3 A ruházattal kapcsolatos iparosoknak szinte mindegyike működött Marcaliban, 1828-ban: a már említett takácsok mellett, 2 vargamester, 1 kelmefestő, 6 szűcsmester, 1 szűrszabó, 1 bocskorkészítő, 1 süvegesmester, 1 fésüs, akik több segéddel dolgoztak. 4 A gyári anyagokat megelőzően a kékfestő anyagok is kedveltek voltak Marcaliban és környékén, eleinte a német lakosság (Bize, Gadány, Kelevíz) körében, majd hétköznapi ruhaként az egész területen, még az 1960-as évekig is. 5 Az 1860-as évektől az ausztriai gyárakból egyre több gyolcs, pamut, gyapjú, selyem érkezett. A vidék paraszti népessége nem igényelte a nagyon díszes, színes ruházatot, paraszti voltukat hangsúlyozó parádés viseletet. Ízlésvilágukra a XIX. század első felében feltehetően erőteljesebben hatott a környékbeli kisnemesi falvak népének polgáriasabb ruházata. 6 Marcali környékén a nagybereki horvátok körében alakult ki sajátos hímzéskultúra: az ún. buzsáki vézás, boszorkányos és rátétes motívumkincs. Ennek máig élő hagyományai az egész Marcali kistérségben ismeretesek. 1 Kapitány Imrő 1999: on. 2 Knézy 1992: 28. 3 Im: 18-30. 4 Knézy 1991: 491. 5 Uo. 6 Knézy 1991: 490.

A népi fazekasság iránti érdeklődés kezdettől fogva összefonódik a népművészet felfedezésével. 7 A lakosság cserépedényekkel történő ellátását vagy helybéli mesterek vagy megyén kívülről érkező agyagiparosok végezték. Somogy megye fazekasairól az első számszerű összesítést szintén az 1828. évi országos összeírás adja, amelyben marcali fazekasmesterek is szerepelnek, szám szerint két mester. A környékben Böhönyén egy, Karádon szintén egy, Felsősegesden kettő, a megyeszékhelyen, Kaposváron pedig 15 fazekasmester dolgozott, céhbe tömörülve, jellemzően egy-egy segéddel. 8 A somogyi fazekasok által készített cserépedény fajtákról a különböző árszabásokból lehet következtetni, így tudjuk, hogy többféle méretben készítettek kívül-belül mázas korsókat és kancsókat, mázas fazekakat, mázas vagy máz nélküli tálakat, belül mázas lábasokat. 9 A somogyi fazekasok a szomszédos falvakat és a közeli vásárokat, piacokat többször felkeresték évente, aszerint, melyik évszak milyen edényfélének kedvezett. A megrendelők egy-egy keresettebb agyagiparoshoz házhoz is mentek. Bár a nyilvántartott fazekasok száma elmaradt a nagyobb fazekasközpontokéitól, mégis a XIX. század közepén a kortársak úgy tartották, hogy ritkán szorulnak a somogyiak más vidékek mestereinek áruira, mert helyben elkészül, amire szüksége van az ittenieknek. 10 A somogyiak mégis igényelték a szomszédos megyék fazekasainak munkáit, például a jó minőségű, tűzálló edényeket. A megyén kívüli fazekasok, korsósok, tálasok a Dunántúl jelentősebb fazekasközpontjaiból Őrség, Sümeg, Csákvár, Tüskevár, Mohács stb. szállították portékájukat meghatározott útvonalakon. Marcaliban, mint vásártartási joggal rendelkező térségi központban is rendszeresen árusítottak somogyi és megyén kívüli agyagiparosok. Marcaliban, napjainkban is működik népi iparművész fazekas. 7 Knézy-István 2001: 111. 8 Im: 115. 9 Im: 116-117. 10 Im: 138.

Felhasznált források: Knézy Judit: Történelmi-tárgyi néprajzi fejezetek Marcali és környéke népéletéből. In Kanyar József (főszerk.): Marcali története. Várostörténeti tanulmányok I. Marcali, 1991: 461-500. Knézy Judit: Fejezetek Somogy megye néprajzából. Somogy Megyei Levéltár Somogy Megyei Pedagógiai Intézet. Kaposvár, 1992. Knézy Judit István Erzsébet: Gelencsérek, fazekasok, tálasok munkái. In Kapitány Orsolya Imrő Judit (szerk.): Somogy megye népművészete. Kaposvár, 2001: 111-142. Kapitány Orsolya Imrő Judit: Mestere és műhelyek. Állandó kiállítás a Marcali Városi Helytörténeti Múzeumban. Kiállításvezető felirat.