ÚJ KÁROSÍTÓK MAGYARORSZÁGON A SZŐLŐ ARANYSZÍNŰ SÁRGASÁGA GRAPEVINE FLAVESCENCE DORÉE (FD) 2015. február 6. Avar Kálmán, Zag Zoltán Vas Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága
Rendszertan: - A fitoplazmák sejtfal nélküli, Gram-pozitív, táptalajon nem tenyészthető, a növények floémszöveteiben élő baktériumok A szőlő sárgaságot (Grapevine yellows) okozó fitoplazmákból 2 fordul elő nálunk: -Candidatus Phytoplasma solani (Feketevesszejűség/Stolbur, Bois noir, BN) -Candidatus Phytoplasma vitis (Szőlő aranyszínű sárgaság, Flavescence dorée, FD) A fitoplazmák okozta tünetek a szőlőn nagyon hasonlóak, ezért az elkülönítésük, meghatározásuk szerológiai és molekuláris módszerekkel történik (ELISA, PCR). A jelenleg rendelkezésünkre álló molekuláris technikákkal a fitoplazmák kimutathatóak a növényekből és a rovarokból is.
Franciaország (1955, 1963) Olaszország (1973) Spanyolország (1996) Szerbia (2002) Svájc (2004) Szlovénia (2005) Portugália (2007) Ausztria és Horvátország (2009) Románia (2012) Magyarország (2013)
A szőlő aranyszínű sárgaság előfordulása 2013/14-ben Mór Kocs Csehimindszent Vereb Badacsonytomaj Lenti Kerkateskánd 2013 2014
Jelentősége: -a fitoplazmával fertőzött állományokban nincsen hatékony védekezési lehetőség (csak a vektor ellen) -jelentős terméskiesést okoz -a fogékony fajták néhány éven belül elpusztulnak -gyors terjedési ütem Fogékonyság: -valamennyi V. vinifera szőlőfajta, V. riparia -erdei iszalag, hamvas éger, mézgás éger, bálványfa -a kevésbé fogékony fajtákról nehezebben veszi fel a vektor a fitoplazmát mint a fogékonyabb fajtákról -különösen fogékonyak: Chardonnay Pinot blanc Zweigelt Kékfrankos Cabernet sauvignon Cabernet franc
Életmód: -önállóan nem képes terjedni -a gazdanövény háncsszövetében él -a tápnövény gyökereiben telelnek át, majd tavasszal a nedvkeringés megindulásával terjednek szét a növényben -akadályozott a szénhidrátok transzportja -blokkolt a klorofill képződés -blokkolt a II. fotokémiai rendszer Vektorok: -Scaphoideus titanus (amerikai szőlőkabóca) -Orienthus ishidae -Dyctiophara europaea (süveges kabóca)
Tünetek: -az amerikai alanyfajtákat többnyire tünetmentesen fertőzi -késői fakadás, a tőke fejlődése már tavasztól visszamarad -a levelek a fonák felé sodródnak (nyár közepétől), kanalasodnak és jellegzetes háromszög alakúak
-a fehér fajták levelei sárgulnak, nekrotizálódnak -a vörös fajtáknál a levélerek által élesen határolt részleges vagy teljes levélvörösödés
-levéllemez papírszerűen megkeményedik -a vesszők elvékonyodnak, gumiszerűvé válnak, fásodásuk elmarad, részlegesen vagy egyáltalán nem érnek be -> jellegzetes csüngő szomorúfűz habitus, fagykár
-ízközök rövidülése -a nyár második harmadában a főerek mentén krémsárga foltok, fokozatosan terjednek a levélfelületen, a teljes levél elszárad, ősszel később hullanak le, a vesszők elhalnak
-késői fertőzéskor a fürtök szabálytalanok lesznek, a bogyók összezsugorodnak, cukortartalmuk szignifikánsan alacsonyabb, savasságuk magasabb, ízük rossz lesz -következő tavasszal a rügyekből fejlődő virágzat elszárad, a fürtképződés csökken
-a tünetek először a tőke egy részén, egy-egy hajtáson jelentkeznek, később a fertőzés az egész tőkére kiterjed -foltszerűen és sorirányban következik be az újabb növények megbetegedése
-Stolbur Összetéveszthetőség: -szőlőtőke-levélsodródás vírusok -> az erek zöldek maradnak -bivalykabóca - körkörös szívásnyom
Scaphoideus titanusamerikai szőlőkabóca nem zárlati károsító nincs az Alert listán felderítése 2004 óta
Ország Franciaország Olaszország Svájc Szlovénia Spanyolország Portugália Horvátország Szerbia Ausztria Magyarország Bosznia- Hercegovina Románia Elsőészlelés 1958 1964 1968 1983 1997 1998 2003 2004 2004 2006 2007 2009
Első észlelés: 2006. Csurgó (Somogy megye)
Az amerikai szőlőkabóca előfordulása 2014-ben Vas megye Kőszeg (0) Cák (0) Felsőcsatár (22) Vaskeresztes (3) Vásárosmiske (3) Kissomlyó (1) Csehimindszent (2) Bérbaltavár (5)
4,5-6 mm testhossz A fejtető enyhén csúcsos, elülső élén fekete csík húzódik végig A fejtető, az előhát és a pajzs világosbarna-narancssárga alapszínezetű, markáns mintázattal A fejtetőn egy, az előháton kettő barnás-narancsos színű harántsáv, a pajzsocskán három hasonló színű folt látható A hasi oldal világos, fehéres színű Az elülső szárny okker-barnás alapszínű, melyben fehéres és fekete foltok vannak A szárnyerezet sötétbarna, olykor fekete színű
Életmódja: egynemzedékes, tojás alakban telel a kétéves cser foszló kérge alatt a lárvák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől július első dekádjáig a lárvák és a nimfák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg - először a hímek, később a nőstények -, és egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak a rajzáscsúcs időjárástól függően július vége-augusztus közepe közötti időszakra esik Európában kizárólag szőlőkön táplálkozó faj, elsősorban a termesztett szőlőn
a kabóca a szőlő levélfonákán a floémszövetből veszi fel a tápanyagot, ezáltal a levélerek barnulnak, a levéllemezen sárgás ill. vöröses, erek által határolt szögletes foltok keletkeznek, melyek később nekrotizálódnak a tünet leggyakrabban a levél szélén jelentkezik szívogatásával közvetlenül csak tömegszaporodása esetén okoz gazdasági kárt fertőzött növényállományban már a fiatal lárvák táplálkozásuk során veszik fel a fitoplazma kórokozót
a felvételi idő általában 7-13 nap, esetenként csak 4 nap, ezt egy hosszabb lappangási időszak követi (30-42 nap), ami alatt a rovar fertőzőképessé válik egész életük során fertőzőképesek maradnak, a kifejlett egyedek a tojásrakás során nem képesek az utódokba átvinni a kórokozót a rendszeresen művelt területeken nehezen tud felszaporodni
A felderítés módszere sárga színcsapda zöldes-sárga színcsapda Csalomon SZs Csalomon SZz megfigyelések június közepétől szeptember végéig
Sárga színcsapdák kihelyezése 10 db csapda/ültetvény ellenőrzés 10-14 naponta átlósan a táblán pl. 3. sor 3. oszlop 6. sor 6. oszlop 9. sor 9. oszlop stb. a ragacslap rögzítése
3. sor 6. sor 9. sor 12. sor 15. sor 18. sor 21. sor 24. sor 27. sor 30. sor Sopron János-telep 47 o 43,389É 016 o 35,517K 06. 18. csapdakihelyezés 06. 27......... X X 07. 08........... 07. 18........... 07. 29. 12...... 1 1 1 08. 07. 8 33 2. 14 5.. 1 4 09. 04.. 1 14. 5..... 09. 18.. 1. 1...... 10. 01...........
Feladatok 2015. évben - lárvafertőzöttség felmérése a fertőzött táblákon május közepétől július végéig - imágók megfigyelése újabb táblákon június közepétől szeptember végéig - tájékoztatók tartása, szaktanácsadás folyamatosan
Védekezés: -Az áttelelt tojások ellen tavaszi olajos lemosó permetezés -A fiatal lárvák ellen kell a védekezést időzíteni -A védekezések hatásosságát jelentősen növeli az időben végzett zöldmunka és a légrásegítéses permetezés - NÉBIH honlapon észlelés, nyomon követés https://karositomonitoring.nebih.gov.hu/eszlelesek/amerika iszolokabocaeszleles.aspx -Kémiai védekezés
Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus) ellen felhasználható készítmények: Készítmény Hatóanyag Forgalmi kategória Utolsó kezelés időpontja m.v.i./é.v.i. Méhveszélyességi kategória Actara SC tiametoxam II. gyümkölcs kötődés kezdetétől (BBCH 70) fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 21 nap Kifejezetten veszélyes Alpamayo lambda-cihalotrin III. fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 3 nap Mérsékelten veszélyes Karate Zeon 5 CS lambda-cihalotrin III. fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 3 nap Mérsékelten veszélyes Full 5 CS lambda-cihalotrin III. fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 3 nap Mérsékelten veszélyes Decis deltametrin III. zsendülésig (BBCH 85) 0 / 7 nap Mérsékelten veszélyes Decis Mega deltametrin II. zsendülésig (BBCH 85) 0 / 7 nap Mérsékelten veszélyes
Készítmény Hatóanyag Forgalmi kategória Utolsó kezelés időpontja m.v.i./é.v.i. Méhveszélyességi kategória Bulldock 25 EC béta-ciflutrin II. elvirágzás utántól (BBCH 70) érés kezdetéig (BBCH 81) 0 / 14 nap Kifejezetten veszélyes Laser spinozad II. két héttel a betakarítás előtt (BBCH 84) 0 / 15 nap Mérsékelten veszélyes Pyrinex 25 CS klórpirifosz I. érés kezdete (BBCH 81) 3 / 21 nap Kifejezetten veszélyes Pyrifosz 25 CS klórpirifosz I. érés kezdete (BBCH 81) 3 / 21 nap Kifejezetten veszélyes Megatox 22 EC klórpirifosz-metil I. fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 14 nap Kifejezetten veszélyes Reldan 22 EC klórpirifosz-metil I. fürtzáródásig (BBCH 78) 0 / 14 nap Kifejezetten veszélyes Daskor klórpirifosz-metil Cipermetrin I. fürtzáródásig (BBCH 79) 0 / 21 nap Kifejezetten veszélyes Megjegyzés: A III. forgalmi kategóriába tartozó növényvédő szerek szabadon megvásárolhatók és felhasználhatók, a II. forgalmi kategóriába tartózókhoz 80 órás növényvédelmi képesítés (zöldkönyv) kell, az I. forgalmi kategóriába tartózókhoz növényvédelmi szakirányító (növényorvosi vény) és zöldkönyv szükséges.
A növény-egészségügyi feladatok részletes szabályairól szóló 7/2001. (I.17.) FVM rendelet 7. sz. melléklete szabályozza a hatósági eljárást A szőlő aranyszínű sárgaság betegség (Grapevine flavescence dorée, FD) terjedésének megakadályozására és felszámolására a NÉBIH NTAI kidolgozta a növény-egészségügyi készenléti tervet (FD NKT). Az FD NKT tartalmazza a Grapevine flavescence dorée phytoplasma és az azt terjesztő fő vektor, a Scaphoideus titanus biológiájára és a szőlő sárgaság betegségekre vonatkozó szakmai információt, terjedésének megakadályozását célzó stratégiát, terjedésének megakadályozásában szerepet játszó tényezőket, felszámolására kidolgozott hatósági intézkedéseket. A megyei kormányhivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai (NTI) felelősek az FD NKT alapján kidolgozandó cselekvési tervek elkészítéséért és az abban foglalt feladatok végrehajtásáért.
Laboratórium által igazolt fertőzés esetén a területet zárlat alá kell helyezni és körülhatárolt területet kell kijelölni növény-egészségügyi zárlat Körülhatárolt terület Felügyelő
Intézkedések a fertőzött területen Összes szőlőtermő állomány ellenőrzése, fertőzött és tüneteket mutató növények megsemmisítése Ha a tünetes növények aránya meghaladja a 30 %-ot, fel kell számolni az ültetvényt. A fertőzött területen az összes szőlőtermelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek: tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősített területen található minden szőlőterületről, rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a megyei igazgatóságot, védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni, a megyei igazgatóság rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni, nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített területen belül
Intézkedések a pufferzónában Felderítés tünetes növények felkutatására. Mintavétel laborvizsgálatra, ha nincs tünetes növény, akkor tünetmentesből. Fertőzött növények megsemmisítése (laborvizsgálattal igazolt). Fertőzés esetén intézkedések előírása az egészséges növények megvédésére. A pufferzónában az összes szőlőtermelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek: rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt júniustól a tenyészidő végéig a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a megyei igazgatóságot, védekezni kell az FD-vektorok ellen a megyei igazgatóság előírása szerint; a kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni, a megyei igazgatóság rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni, nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 m távolságon belül
Intézkedések az elhanyagolt ültetvényben a körülhatárolt területen belül Elhanyagolt ültetvényt úgy kell tekinteni, hogy a termelő nem teljesítette a kórokozó terjedésének megakadályozására és FD vektorok számának gyérítésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségét. A szőlőültetvény akkor elhanyagolt, ha: nem végeznek rendszeres művelést, nem végezték el a legutóbbi téli metszést, legalapvetőbb növényvédő szeres kezeléseket sem végezték el Megyei NTI szemlét végez a nagy növény-egészségügyi kockázatot jelentő elhanyagolt ültetvényben, elrendeli a művelést, kötelező védekezést. A termelő, ha ennek nem tesz eleget a növényeket gyökérzettel együtt ki kell vágnia. A körülhatárolt területen kívül található elhanyagolt ültetvény esetén a hatóságnak a helyes mezőgazdasági és környezeti állapot fenntartását kell előírnia.
A növény-egészségügyi zárlat feloldásáról a hatóság határozat formájában dönt. Zárlat feloldása: a fertőzés felszámolása utáni 2. év végén (labor vizsgálattal igazolt mentesség szükséges). Az eddig elmondottakon túl: a) Minden szőlőültetvényben, a kabóca vektorok előfordulása esetén kötelező a növényvédő szeres védekezés, a fertőzött erdei iszalag növényeket a szőlőültetvény környezetéből gyökerestül el kell távolítani és meg kell semmisíteni. b) A szőlő szaporítóanyag előállító területeken sárga ragacsos csapdát kell működtetni, növényvédő szeres védekezés mindenképpen kötelező. Szőlő sárgaság tüneteit mutató minden szőlőnövényt, és erdei iszalag növényt el kell távolítani.
Csehimindszenti fertőzött terület Bejelentés alapján helyszíni szemle és átlagminta vétele 2014. júliusban. A pozitív labor eredmény miatt újbóli mintavétel sor és tőkék megjelölésével. 12 mintából 1 fertőzött a zárlati károsítóval. Határozatban zárlat elrendelése (megsemmisítés, kötelező védekezés). A fertőzött terület és pufferzóna kijelölése. Határozatban foglaltak visszaellenőrzése. A fertőzött területen lévő szőlőkből 6 mintavétel történt, amelyek mentesek a zárlati károsítótól. A fertőzött területen és a pufferzónában 9 település és községhatára érintett, az önkormányzatok hirdetőtábláján a zárlatot és kötelező védekezést elrendelő határozatok kifüggesztésre kerültek. A termelőket személyesen és szórólapokkal tájékoztattuk.
Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
Elterjedés: Származás: Délkelet-Ázsia Ázsia: Japán (1916), Kína (1930), India, Kórea, Taiwan, Thaföld, Burma, Pakisztán, Mianmar Európa: Spanyolo. (2008), Olaszo., Oroszo. (2009), Franciao., Szlovénia (2010), Svájc, Németország, Belgium (2011), Ausztria, Portugália, Egyesült Királyság (2012), Magyarország (2012), Cseho., Szlovákia, Horváto., Görögo. (2014) Amerika: Mexikó, Kanada (2009), USA (Hawaii 1980; Kalifornia (2008), Florida (2009), Louisiana (2010), Michigan (2011), North Carolina (2010), Oregon (2009), South Carolina (2010), Utah (2010), Washington (2009), Wisconsin (2011), Brazília (2014)
A Drosophila suzukii előfordulása Magyarországon 2012/14. Fertőrákos Hegyeshalom Nógrád Felsőzsolca Mezőcsát Veszprém Siófok Pusztaszentgyörgy Táska Kiskoprád Szentlőrinc
- Magyarországon a felderítése 2013 óta zajlik - Nem zárlati károsító, de szerepel az EPPO A2 (vizsgálatkötelezettségre javasolt károsítók) listáján Gazdanövények: eper, málna, szeder, áfonya, ribiszke, köszméte, bodza, cseresznye, meggy, kivi, füge, szilva, kajszi, őszibarack, nektarin, szőlő, paradicsom (sérült alma, körte) Imágó: 2-3 mm hosszú piros szemek nőstény: fűrészes tojócső hím: sötét folt a szárnyon
Pete: 0,6 mm Lárva: 4-6 mm hosszú áttetsző / fehér Báb: 3 mm hosszú fehér Biológia: élettartam: pár hét 300 nap (fogságban) a gyümölcsbe 80%-os érettségtől petézik, opportunista is 1-3 pete / gyümölcs / nőstény, 7-16 pete / nap / nőstény! egy gyümölcsbe több nőstény is rakhat petét egy nemzedék kifejlődése 12-15 nap 18 oc-on, 10 nap 21 oc-on (kb 10 nemzedék / év) sterilitási küszöbérték: 23-31 oc, 0 oc alatt a pete, báb, lárva, imágó elpusztul főleg a (nem megtermékenyített) nőstény imágó telel védett helyen (avar, komposzt, raktár) bábozódás: gyümölcsben vagy a talajban
Terjedése: nagy távolságokra a fertőzött gyümölcsöket tartalmazó szállítmányokkal jut el passzívan a széllel jó repülési képessége révén aktívan is terjed (más Drosophila fajok nemzedékenként 45 km-t is repülhetnek) Tünetek: peterakáskor a szúrásnyom körül kissé besüppedő folt a károsított gyümölcs töpped (gyakran a szüret után) lárvakártétel nyomán másodlagosan gomba- vagy baktériumfertőzés következtében rothadás alakul ki
Csapdázás: megjelenése és fertőzése jól jelezhető és nyomon követhető a csapdákat árnyékos helyen helyezzük el! sárga ragacsos lap 3-4 mm átmérőjű lyukakkal ellátott csalogató anyagos csapdák - gyümölcslé - borecet - víz, élesztő, cukor + SZAPPAN Védekezés: korai szüret a fertőzött gyümölcs megsemmisítése (erjesztés) a fertőzött gyümölcsöt ne komposztáljuk takarás hálóval gyérítés csapdákkal (parazitoidok) kémiai: csak az imágók ellen hatékony, még a peterakás előtt - cipermetrin, deltametrin, lambda-cihalotrin, spinozad - é.v.i.!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!