Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.29.) Önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról Kozármisleny Város Önkormányzatának Képviselő-testülete Magyarország Alaptörvényének 32. Cikk (2) bekezdésben meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdés bb) pontjában, 26. -ában, 32. (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 50. (4) bekezdésében, valamint a 132. (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. A rendelet célja A rendelet célja, hogy a szociális biztonság megteremtése és megőrzése érdekében meghatározza Kozármisleny Város Önkormányzata (továbbiakban: Önkormányzat) által biztosított szociális ellátások formáit, az ellátásokra való jogosultság feltételeit, valamint érvényesítésének garanciáit. 2. A rendelet hatálya A rendelet hatálya kiterjed: (1) Kozármisleny város közigazgatási területére. (2) Kozármisleny városában élő és ott lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkező magyar állampolgárokra, valamint a külön jogszabályban meghatározott személyekre. 3. Értelmező rendelkezések A rendelet alkalmazása során az értelmező rendelkezéseket a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi törvény tartalmazza. 4. Eljárási rendelkezések (1) A pénzbeli és természetben nyújtott szociális ellátások iránti kérelmeket a Kozármislenyi Közös Önkormányzati Hivatalnál (továbbiakban: Hivatal) kell benyújtani az erre rendszeresített formanyomtatványokon és az egyes ellátási formáknál meghatározott igazolások, nyilatkozatok becsatolásával. (2) A szociális ellátások iránti eljárás kérelemre vagy hivatalból indulhat. (3) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező és családtagjai jövedelemviszonyairól szóló igazolásokat. (4) A kérelem benyújtásakor amennyiben a jogosultság megállapításához a kérelmező vagyoni, jövedelmi viszonyainak igazolása szükséges a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a külföldről származó jövedelméről, illetve a nem Magyarország területén lévő vagyonáról is.
(5) A jövedelem igazolható: a) havonta rendszeresen mérhető jövedelem esetén (munkabér) a kérelem benyújtását megelőző hónap nettó átlagkeresetéről szóló munkáltató által kiállított igazolás, b) munkanélküli ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátást igazoló szelvényt, ennek hiányában a munkaügyi kirendeltség által kiállított igazolást, c) nyugdíj, illetve nyugdíjszerű ellátás esetén a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság által a tárgyév elején megküldött elszámolási lappal, vagy a megelőző hónapban kifizetett ellátás igazoló szelvényével, illetve bankszámlakivonattal, d) családtámogatási ellátások esetén a kérelem benyújtását megelőző hónapban folyósított ellátás igazoló szelvényével, bankszámlakivonattal, vagy a kifizető szerv igazolással, e) őstermelők esetén a bevételről vezetett dokumentum fénymásolatával, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal ( a továbbiakban: NAV) által kiállított igazolással, f) vállalkozásból származó jövedelem esetén a NAV igazolásával, továbbá az adóbevallással nem lezárt időszakra vonatkozóan az egy havi átlagjövedelemről szóló könyvelői igazolással, ennek hiányában az érintett nyilatkozatával, g) tartásdíj esetén a ténylegesen felvett tartásdíjról szóló irattal és a szülők közötti egyezséget tartalmazó közokirattal, illetve a tartásdíj megállapításáról szóló jogerős bírói ítélettel, állam által megelőlegezett gyermektartásdíjról a Gyámhivatal határozatával, h) ösztöndíjról a felsőoktatási intézmény igazolásával, i) munkaügyi kirendeltség igazolása arról, hogy a támogatást igénylő személy és nagykorú családtagja regisztrált munkanélküli és támogatásban nem részesül. (6) Szükség esetén a szociális ellátásra irányuló kérelem elbírálásához, valamint a jogosultság fennállásának ellenőrzéséhez környezettanulmány készíthető. (7) Nem kell környezettanulmányt készíteni abban az esetben, ha a kérelmező életkörülményeiről a Hivatal bármely más ügy kapcsán részletes információkkal rendelkezik, és feltételezhető, hogy a tudomásszerzés óta az ügyfél javára lényeges változás nem következett be. (8) A rendeletben szabályozott kérelmeket átruházott hatáskörben a Szociális Bizottság bírálja el. (9) A Szociális Bizottság döntései ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a Képviselő-testülethez fellebbezés nyújtható be. (10) A fellebbezésről a Képviselő-testület 15 napon belül, de legkésőbb a következő munkaterv szerinti testületi ülésen dönt. (11) Egyszerűsített határozat hozható a következő ügyekben: - Önkormányzati segély (12) A Szociális Bizottság üléseit minden hónap 10. napján és 25. napján tartja. Amennyiben ezen meghatározott időpontok nem tarthatók, úgy a kérelmekről a soron követő bizottsági ülésen dönt. (13) A nem rendszeres ellátások kifizetése a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a Hivatal pénztárából történik. 2
2. Szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások 5. Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat képviselő-testülete az Szt.-ben, illetve e rendeletében meghatározott feltételek szerint a) önkormányzati segélyt, b) méltányossági önkormányzati segélyt, c) méltányossági közgyógyellátást, állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások). 6. Rendszeres szociális segély (1) Aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság kezdő napján a) egészségkárosodott személynek minősül, vagy b) a rá irányadó nyugdíjkorhatárt öt éven belül betölti, vagy c) 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel feltéve, hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben és a gyermek ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben, illetve nyári napközis otthonban, óvodában vagy iskolai napköziben nem tudják biztosítani, d) vagy 50 %-nál alacsonyabb egészségkárosodást szenvedett, és erről az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértő Intézetnél az egészségkárosodás minősítését tartalmazó érvényes és hatályos szakhatósági állásfoglalást csatol, vagy e) legalább 6 hónapja fennálló pszichiátriai betegsége, szenvedélybetegsége a közfoglalkoztatásban való részvételét akadályozza vagy kizárja és erről szakorvosi véleményt csatol, vagy f) foglalkozás egészségügyi vizsgálaton tárgyéven belül alkalmatlannak minősült, ami a közfoglalkoztatásban való részvételét kizárja és erről igazolást csatol rendszeres szociális segélyre jogosult. 7. Együttműködés eljárás szabályai (1) Az aktív korú rendszeres szociális segélyre jogosult személyek vonatkozásában az együttműködésre kijelölt szerv az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (továbbiakban: Családsegítő Szolgálat). (2) Az együttműködésre kötelezett személy köteles a) a megállapító határozatban megjelölt időn belül a Családsegítő Szolgálatnál megjelenni, b) együttműködni a beilleszkedési program kidolgozásában a megállapodásban foglaltak szerint, c) A Családsegítő Szolgálattal, illetve a beilleszkedési programban megjelölt szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartani, az általuk megjelölt időpontban megjelenni, d) az Szt-ben foglalt kötelezettségének eleget tenni. (3) A Családsegítő Szolgálattal való együttműködési kötelezettség magába foglalja a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időpontban történő megjelenést, b) nyilatkozattételt az együttműködési szándékról, c) az írásos megállapodásban foglalt időpontokban történő megjelenést, d) az együttműködésre kötelezett szociális helyzetéhez és mentális állapotához igazodó speciális segítő egyéni és/vagy csoportos programon való részvételt. 3
(4) Amennyiben az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy az együttműködési kötelezettsége teljesítésében ténylegesen akadályozott, ennek okát köteles haladéktalanul, de legkésőbb 3 munkanapon belül bejelenteni a Családsegítő Szolgálatnál, illetőleg az okot hitelt érdemlő módon igazolni, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást benyújtani. 8. (1) A beilleszkedést segítő programok típusai: a) állapotfelmérő és álláskeresési tréningek, b) szociális életvezetési tanácsadás, c) mentálhigiénés tanácsadás, d) pályaválasztási és pályakorrekciós tanácsadás, e) munkavállalási tanácsadás, f) az életvezetési képesség megőrzését és javítását célzó, az egyént és családját érintő személyes megbeszélés, csoportos foglakozás, g) közfoglalkoztatási forma valamelyikében való részvétel, h) pszichológiai tanácsadás, i) egyéni képességet fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozásokon, tanácsadáson, illetve munkavégzésre felkészítő programban való részvétel. (2) Együttműködési kötelezettség megszegésének minősül, ha az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy a számára felróható okból: a) a jogosultságot megállapító határozatban megjelölt időn belül a Családsegítő Szolgálatnál nem jelenik meg, b) a megállapított határidőn belül nem köt írásos megállapodást a Családsegítő Szolgálattal, c) az együttműködési megállapodásban foglaltaknak nem tesz eleget, d) a vállalt beilleszkedést segítő programot, vagy annak valamely pontját nem teljesíti, e) akadályoztatása okát nem, vagy nem hitelt érdemlően igazolja, egészségügyi ok esetén a háziorvos (szakorvos) által kiállított igazolást nem nyújtja be. 9. Önkormányzati segély (1) Önkormányzati segély a létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére állapítható meg. (2) Az önkormányzati segély esetén az ellátás megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 130 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 150 %-át nem éri el. (3) Az önkormányzati segély a temetési költségekhez történő hozzájárulás kivételével - évente legfeljebb három alkalommal állapítható meg. (4) Az önkormányzati segély - rászorultsághoz igazodva, legalább 5.000.-Ft, maximum 20.000.- Ft. 4
10. (1) Az önkormányzati segély Erzsébet-utalványban vagy természetbeni juttatás formájában, téli tűzifa támogatásként is adható. (2) Tűzifa támogatás természetbeni ellátásként adható annak a személynek vagy családnak, aki létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan bekövetkezett vagy tartósan fennálló létfenntartási problémákkal küzd és a lakásának a fűtését fatüzelésre alkalmas tüzelőberendezéssel biztosítja. (3) A tűzifa támogatás iránti kérelmeket minden évben november 1. és február 28. napja közötti időszakban lehet benyújtani. (4) Az azonos lakóingatlanban élő személyek közül csak egy kérelmező részére állapítható meg tűzifa támogatás. (5) Tűzifa támogatás nem nyújtható annak a kérelmezőnek, aki, vagy akinek a családja lakásfenntartási támogatásban részesül. (6) Tűzifa támogatás egy naptári éven belül egy alkalommal igényelhető. 11. (1) A Képviselő-testület önkormányzati segélyt nyújt annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott a) annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy b) tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése saját illetve családja létfenntartását veszélyezteti, és a figyelembe vehető egy főre számított havi családi jövedelemhatár a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a 200 %-át, egyedül élők esetén annak 300 %-át nem éri el. (2) Az elhunyt személy eltemettetésének költségeihez való hozzájárulásként megállapított önkormányzati segély összege 30.000.-Ft. (3) Az eltemettetés költségeihez való hozzájárulás iránti önkormányzati segélyt a haláleset bekövetkezésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a Hivatalnál. (4) A temetés költségeinek hozzájárulásához iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg csatolni kell a temetés költségeiről kiállított számla másolatát, a halotti anyakönyvi kivonat másolatát, valamint a kérelmező és a vele közös háztartásban élők utolsó havi jövedelemigazolásait. 12. (1) Önkormányzati segély állapítható meg annak a gyermeknek, akinek a családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy alkalmanként jelentkező, nem várt többletkiadások így különösen válsághelyzetben lévő várandós anya gyermekének megtartása, a gyermek fogadásának előkészítéséhez, a nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartáshoz, a gyermek családba való visszakerülésének elősegítése, a gyermek iskoláztatásához, a gyermekintézmények térítési díjának kifizetéséhez kapcsolódó kiadások vagy a gyermek hátrányos helyzete miatt anyagi segítségre szorulnak. (2) Az önkormányzati segély megállapításánál figyelembe vehető egy főre számított családi jövedelemhatár a családban élők esetén az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 %-át, gyermekét egyedül nevelő szülőnél annak 200 %-át nem éri el. (3) A gyermek jogán megállapított önkormányzati segély összege 5.000.-Ft. 5
13. Méltányossági önkormányzati segély (1) Méltányosságból részesülhet önkormányzati segélyben az a személy, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme, családban élők esetén nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 200 %-át, egyedül élő, vagy gyermekét egyedül nevelő szülő esetén annak 250 %-át, és a) elemi kár érte, amely a lakhatását veszélyezteti, b) lakásában önhibáján kívül olyan kár keletkezett, amelynek kijavítására nem képes, c) gyógykezeltetése, egyszeri gyógyászati segédeszköz beszerzése költségeit megélhetése veszélyeztetése nélkül nem képes viselni, d) méltányosságból közgyógyellátásra nem jogosult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy az megélhetését veszélyezteti, e) hosszabb kórházi tartózkodása miatt táppénzes állományba kerül. (2) Az önkormányzati segély összege a rendkívüli körülmény figyelembevételével, egyedi mérlegelés alapján kerül megállapításra, de annak összege nem haladhatja meg az 50.000.- Ft-ot (azaz ötvenezer forintot). (3) A Képviselő-testület a méltányossági önkormányzati segély megállapításával kapcsolatos hatáskör gyakorlását a Szociális Bizottságra ruházza át. 14. Méltányossági közgyógyellátás (1) Méltányossági jogcímen kérelemre, egyedi elbírálás alapján annak a személynek is megállapítható a közgyógyellátásra való jogosultsága, aki szociálisan rászorult, és gyógyszerköltsége olyan magas, hogy azt a létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Szociálisan rászorultnak kell tekinteni azt a személyt, aki az alábbi együttes feltételeknek megfelel: a) azt a családban élő személyt, ahol az egy főre számított havi családi jövedelemhatár az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át, egyedül élő esetén 200%-át nem haladja meg, továbbá b) a havi rendszeres gyógyító ellátás költsége eléri, illetve meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25%-át. (3) A méltányossági közgyógyellátás iránti kérelmet a meghatározott formanyomtatványon a Hivatalban kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell az előírt igazolásokat, nyilatkozatokat. (4) A Képviselő-testület a méltányossági közgyógyellátással kapcsolatos hatáskört a Szociális Bizottságra ruházza át. 3. Szociális ellátások 15. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások (1) Az Önkormányzat a szociális alapszolgáltatások közül az alábbi ellátási formákat biztosítja: a) étkeztetés b) házi segítségnyújtás c) családsegítés d) a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás e) nappali ellátás ea) időskorúak klubja. 6
(2) A szociális ellátások közül az Önkormányzat az étkeztetést, a házi segítségnyújtást, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást és az idősek nappali ellátását (idősek klubja) ellátási szerződés alapján a SZOCEG Nonprofit Kft. fenntartásában működtetett Szent Erzsébet Alapellátási Központ (7761 Kozármisleny, Alkotmány tér 24.) útján biztosítja. (3) A szociális ellátások közül az Önkormányzat a családsegítő szolgáltatást a Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulással (7621 Pécs, Széchenyi tér 1.) kötött ellátási szerződés alapján az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ (7632 Pécs, Anikó út 5.) útján biztosítja. 16. Térítési díj és a térítési díj megfizetésére kötelezett (1) Az intézményi térítési díj megállapítása a fenntartó SZOCEG Nonprofit Kft. hatáskörébe tartozik. (2) A személyi térítési díj megállapítása az intézményvezető hatáskörébe tartozik. 4. Átmeneti és záró rendelkezések 17. (1) A rendelet előírásait a határozattal jogerősen el nem bírált, folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. (2) Az önkormányzat az elektronikus ügyintézés lehetőségét kizárja. 18.. (1) E rendelet 2014. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet kihirdetésével egyidejűleg hatályát veszti a 6/2008. (IV.01.) Ök. sz. rendelete, továbbá annak módosításairól szóló 6/2009. (III.09.) Ör., 9/2009. (V.12.) Ör., 3/2010. (II.19.) Ör., 1/2011. (I.17.) Ör., 14/2011. (IX.19.) Ör., 4/2012. (I.25.) Ör., 19/2012. (VI.25.) Ör., 28/2012. (X.31.) Ör. (3) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény, és e törvény végrehajtására kihirdetett magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. (4) E rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Völgyesi Gyula polgármester Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna jegyző A rendelet kihirdetve: Kozármisleny, 2013. november 29. P.H. Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna jegyző 7
I N D O KO L Á S Kozármisleny Város Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2013. (XI.29.) Önkormányzati rendelete a szociális ellátásokról és szociális szolgáltatásokról ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS Az Országgyűlés 2013. május 27-i ülésnapján fogadta el a 2013. évi LXXV. törvényt, amely többek között módosította a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényt (továbbiakban: Szt.), valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (továbbiakban: Gyvt.). A módosítás 2013. június 15-től hatályos és a legfontosabb rendelkezése az önkormányzatokra nézve, hogy a települési önkormányzatnak legkésőbb 2013. december 31-éig kell megalkotnia az önkormányzati segély megállapításának, kifizetésének, folyósításának, valamint felhasználása ellenőrzésének szabályairól szóló rendeletét. Az átmeneti segély, temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásra kerül és egy ún. önkormányzati segély ellátás kerül kialakításra, amely 2014. január 1-től kerül bevezetésre. Eddig mindhárom ellátás részletes jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait önkormányzati rendelet tartalmazza. Az átmeneti segélyt és temetési segélyt a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló 6/2008. (IV.1.) önkormányzati rendelete, míg a gyermekvédelmi támogatást a gyermekvédelem helyi szabályairól szóló 5/2008. (IV.1.) önkormányzati rendelet szabályozza. A képviselő-testület 2008. évben alkotta meg a szociális ellátások helyi szabályozásáról szóló rendeletét. Az elmúlt időszakban többször módosításra került sor, illetve a jelenlegi törvényi változások következtében aktuálissá vált az önkormányzati rendelet felülvizsgálata, ennek keretében pedig egy új rendelet megalkotása. 1. -hoz A rendelet célját határozza meg. RÉSZLETES INDOKOLÁS 2. -hoz A rendelet hatályára vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. 3. -hoz Az értelmező rendelkezéseket tartalmazza. 4. -hoz A rendeletben megfogalmazott támogatásokra vonatkozó eljárási rendelkezéseket határozza meg. 5. -hoz A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások meghatározása. 6. 8. -hoz A rendszeres szociális segély feltételeit, együttműködési szabályait részletezi. 9. 12. -hoz Az önkormányzati segély fogalmát és az igénylésének a részletes szabályait határozza meg. 13. -hoz A méltányossági önkormányzati segélyt határozza meg. 14. -hoz A méltányossági közgyógyellátás támogatási forma szabályait részletezi. 15. -hoz A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokat határozza meg. 16. -hoz A térítési díj és a térítési díj megfizetésére kötelezett szabályokat tartalmazza. 17. 18. -hoz Átmeneti és záró rendelkezések. 8
ELŐZETES HATÁSVIZSGÁLAT A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 17. (1) bekezdése alapján a jogszabály előkészítője a jogszabály feltételezett hatásaihoz igazodó részletességű előzetes hatásvizsgálat elvégzésével felméri a szabályozás várható következményeit. A Jat. 17. (2) bekezdése határozza meg, hogy a jogszabály előkészítőjének a hatásvizsgálat során milyen szempontokat kell vizsgálnia, melyre tekintettel a javaslat várható következményeiről az előzetes hatásvizsgálat tükrében az alábbi tájékoztatást adom: A javaslat valamennyi jelentősnek ítélt hatása, különösen: Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatásai: Kozármisleny Város Önkormányzata a rendelkezésre álló korlátozott erőforrásaihoz mérten segítséget kíván nyújtani a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve időszakosan, vagy folyamatosan megélhetési gondokkal küzdő személyek, családok részére. Környezeti és egészségügyi következményei: A szabályozásnak környezeti és egészségügyi következményei nincsenek. Adminisztratív terheket befolyásoló hatásai: Adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs. A jogszabály megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A jelenleg hatályos szabályozást javasolt új, jogszabály szerkesztési és jogalkotási szempontból is megfelelő formába megalkotni, a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseit megismétlő szabályokat pedig hatályon kívül helyezni. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek: A személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Kozármisleny, 2013. november 14. Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna s.k. jegyző 9