Az interjú A kezdeményezés, a laksság megszólításának egyik fnts módszere az interjúkészítés. Egyszerűbben úgy is fgalmazhatunk, hgy kezdeményező beszélgetéseket flytatunk a helybeli lakskkal, azkkal, akiket a helyi közösségi élet néhány, általunk ismert vezetője jelentős helyi plgárknak tart. Hgy kik a legismertebb véleményfrmálók (pinin leaders), azt a kezdeményezők csprtja tudni fgja. Az első interjúk végén aztán a kezdeményezők megkérdezik tőlük, hgy szerintük kit érdemes még felkeresni és megkérdezni? Így a helyi emberek szinte közre adják a kezdeményezőket, s eközben közösségi hálózatt építenek. Az interjú funkciója a kapcslatfelvétel, a bizalmépítés és legfőképpen az, hgy bekapcslódásra, a közösség, a helyi társadalm életében történő cselekvő részvételre mzgósítsn. A közösségfejlesztésben alkalmaztt interjú funkciója eltér a szcilógiában, pszichlógiában, néprajzban stb. alkalmaztt interjúkétól, vagy akár a szcigráfia, vagy a közvélemény-kutatás céljaira készített interjúkéitól is. Elsősrban ugyanis nem tényeket, véleményeket akar feltárni, összegezni és azkból kategóriákat elvnni; nem is az én magára ismerését szlgálja vagy a meghallgatttság iránti igényt elégíti ki; nem egy mesterség, szkásrend, hagymány stb. törvényszerűségeit igyekszik az emlékezetből felszínre hzni; s azt sem állíthatjuk, hgy csak a fejlesztők tájékzódását, a közösség prblémáinak beaznsítását, a kapcslatteremtést segíti. A mi interjúink srán is redukálódhatnak ezek a szükségletek s mindkét ldaln, az interjú alanya és készítője részéről is, de funkciója esetünkben főként az, hgy bekapcslódásra, a közösség, a helyi társadalm életében történő cselekvő részvételre mzgósítsn. Úgy is fgalmazhatnánk, hgy ami a többi interjúnál a vég, az nálunk a kezdeti pnt. A mi interjúink mint a fent körvnalaztt tartalm is mutatja nem az életútra, a pályaképre, a hagymánykra, családtörténetre stb. kérdeznek, hanem a helyi közérzetre. Az interjúk srán az először a baknyi térségben feltett kérdésekkel mzgósítunk (1983, Varga): Mit jelent számára itt élni? (Mi a jó az itteni életben? Mi a rssz?) Min váltztatna és hgyan? Ő maga mivel tudna hzzájárulni a váltzáskhz? E hárm, lényegében egyszerű kérdés megválaszlása nagy aktivizáló erővel bír, s ezt már nagyn sk helyi munkában megtapasztaltuk. Fnts aznban, hgy a kérdések hatását ne üssük agyn felesleges magyarázkdással, hanem hagyjuk őket működni. Legyen türelmünk kivárni! Alapvető magatartásunk a segítő meghallgatás, az empatikus magatartás. Törekedjünk arra, hgy beszélgető-partnerünk jól érezze magát az interjú közben, ezért a pzitív visszaigazlás megengedett. Ha partnerünk törekszik a kmmunikációs egyensúlyra és rólunk kérdez, magunkról is
elmndhatunk annyi daillő infrmációt, amennyit szükségesnek érzünk. Ne akarjunk másnak látszani, mint akik vagyunk, mert csak önmagunk vállalásával lehetünk autentikusak. Vigyázzunk arra, hgy ne igyekezzünk "mindent" kiszedni partnerünkből! Ellenkezőleg: szrítkzzunk csak a közösséghez való visznyára, s ne engedjük a beszélgetést a kapcslati prblémák felé terelődni. Akkr csináltunk jó interjút, ha utána partnerünk jól érzi magát és nem azn rágódik, hgy ezt vajn miért is mndta el, minek adta ki magát egy idegennek, és egyáltalán: kik ezek és mit kezdenek ezekkel az infrmációkkal? A beszélgetés végén kínáljunk fel egy következő beszélgetési lehetőséget, de immár nyilváns beszélgetésre gndlunk, valamennyi partnerünk együttes meghívására. Tegyük világssá, hgy itt egy közösségi cselekvés indul, aminek tartalmát és módszereit magunk tervezzük meg és együtt valósítjuk meg, s hgy ezt a flyamatt szakemberek segítik, s hgy ebben az ő személyes részvételét nagyn fntsnak tartjuk. Jó, ha knkrét időpntban maradva búcsúzunk el egymástól. Az interjú után természetesen nem adunk és veszünk infrmációkat a helyi laksknak egymásról. A beszélgetés után a legcélszerűbb magunknak jegyzeteket készíteni, mert a magnó vagy a jegyzetfüzet használata növelheti a bizalmatlanságt. Az interjúk tartalma önmagukban sha, legfeljebb csak elemeikben, pl. egy későbbi prjekt-összefglalóban vagy pályázatban kerülhetnek nyilvánsságra, akkr sem személyekhez kötődően. Elképzelhető, hgy találkzunk nagy egyéniségekkel, lyankkal, akik a közösség nrmáinak megtestesítői vagy ritka egyéni tudás birtksai. Velük már készíthetünk lyan interjút vagy interjúsrzatt, amelyben életútját (Oral Histry) vagy mesterségbeli tudását, a helyi hagymánykat kérjük ismertetni, ám ezeket sem pusztán a helytörténeti gyűjtés céljával, hanem azért, hgy tudásukat a helyi nyilvánssággal felerősítve visszaadjuk annak a közösségnek, amelyből vétettek (prtréfilm, verseskötet, cikkek a helyi lapba ill. évkönyvbe, isklai tanórákn való bemutatás stb.) Ezek az interjúk így a közösségi identitás élményt nyújtó frrásai lesznek. Elegendő interjú elkészülte után a fejlesztő(k)ben kialakul egy ismerethalmaz azkról a prblémákról, amelyek a helyi embereket fglalkztatják, nem tud aznban még a prblémák között súlyzni, ennyiből még nem látszik kibntakzni a helyi cselekvés néhány fő iránya. Ehhez majd a nyilváns beszélgetések segítenek hzzá. (Frrás: Varga-Vercseg: Közösségfejlesztés Magyar Művelődési Intézet, Bp. 1998. és 2001.. ) Knkrétabban: 1.) Kik vagyunk? A név szerinti bemutatkzásn túl mndhatunk magunkról még néhány szót. 2.) Milyen ügyben? Kinek a megbízásából keressük őket? Itt mindenki a saját szervezetét, a saját közösségi flyamatának infrmációit mndja el.
3.) Kérdések (a kérdőív kérdésein kívül) - Mióta él a településen? Hgy érzi magát itt? Milyen az élet a faluban? - Mit szeret az itteni életben? Mi az, amit sajnálna itt hagyni? Mi az, amit sajnálna, ha eltűnne a faluból? Mire kellene vigyáznia a falunak, az önkrmányzatnak? - Mi az, amit nem annyira szeret, ami zavarja az itteni életben? Mi az, amin szívesen váltztatna? Mi hiányzik? Min kellene váltztatni? - Mennyire elégedett a településen található szlgáltatáskkal? Egészségügy, blt(k), vendéglátás, önkrmányzat, iskla, óvda, idősek, gyógyszertár, szabadidő, művelődési ház, közlekedés, stb.? - Van-e ötlete a váltzáshz? Vlt-e már kísérlete rá? Ha igen, hgy sikerült? - Ha összefgás születne a váltzásk érdekében, Ön mivel tudna hzzájárulni? - Ön szerint kiket kellene bevnni még a munkába? (Aki érdekes ember, akire hallgatnak a többiek, akik kiáll dlgkért, aki köztiszteletben áll, aki sk embert ismer, akinek véleménye van stb.) 4.) Az interjúzás után A beszélgetésekben felszínre került témák meghatárzása után közösségi, nyilváns beszélgetéseket szervezünk, melyről értesítést küldünk. Szeretnénk, ha eljönne és tvább beszélgetne, gndlkdna települése jövőjéről, akkr már máskkal együtt. Írjuk fel nevét, címét, esetleg e-mail, telefn elérhetőségét! Még néhány praktikus tanács Ami legyen nálunk: Ezek nem csak a knkrét munka szempntjából fntsak, hanem a kölcsönösség és a bizalmteremtés szimbólumai is lehetnek. Arra fgjuk kérni, adjn infrmációt magáról, mndja el a véleményét, ezért számíthatunk viszntkérdésekre is. Fnts, hgy válaszljunk ezekre, mert ezzel is ldjuk a kikérdezés érzését. De sk múlik az arányérzéken, azaz, hgy válaszainkkal: ne kerüljünk tartósan a beszélgetés fókuszába, ne minősítsünk embereket-helyzeteket alaps ismeret nélkül, ne alkssunk határztt véleményt helyi ügyekben, ne menjünk bele hsszan az öncélú sztrizásba. Flyamatsan ügyeljünk rá, hgy a beszélgetés iránya az eredetileg kitűzött cél felé tartsn, azaz megismerhessük a véleményét, a benymásait, a közérzetét és esetleg a jövőképét, terveit az tt élő embereknek.
Tehát a lista: - Jegyzettömb/füzet, ha neveket, vagy egyéb infrmációt kapunk, esetleg kérdést; - Lehetőség szerint üzemképes telefn (egyeztetés, segítségkérés, stb.) - Nevetséges lehet, de közösségi interjúra ajánltt kényelmes és kszlható ruhában menni. A kisgyerekesek, vagy a kiszlgáltattt helyzetben lévő családtagk idősek, betegek különösen bizalmatlank az idegenekkel szemben, sk rssz tapasztalatuk van saját életükből vagy másk történeteiből arról, hgy idegent engednek be a lakásukba. Ezen nem szabad megsértődnünk. Ennek sk ka lehet: valóban bizalmatlan, lptak már tőle, nem szkás, skan vannak bent, valaki beteg, vagy alszik, vagy nem szereti az idegeneket, nem akarja, hgy hallják, amiket mnd, nincs lyan állaptban a lakás, hgy beengedjen, hivatali személynek tart és tart tőlünk, stb. Éppen ezért fel kell készülni az utcai, köztéri, vagy éppen a flysói interjúkészítésre. A magunk és az interjú sikere érdekében is érdemes ptimális időpntt és helyszínt választunk. Szempntk lehetnek: lyan időpnt, amikr még világs van; ha van rá mód, előre egyeztessünk (lehet, vissza kell menni valakihez); ha érzékelhetően nem szívesen enged be a lakásába, ne erőltessük. Az interjút érdemes célztt beszélgetésként felfgni, vagyis megtalálni az arany középutat a kérdőíves lekérdezés és a parttalan beszélgetés között. Igyekezzünk ldtt légkört teremteni, amelyben az interjúalany biztnságban érzi magát, és nem az a benymása, hgy őt mst kikérdezik, vagy, hgy valamilyen elvárásnak kell megfelelnie, hanem az, hgy beszélgetnek vele és kíváncsiak a véleményére. Mivel tudjuk mindezt segíteni? Pntsan és érthetően elmndjuk, kik vagyunk, miért vagyunk itt, és mire vagyunk kíváncsiak. Érdeklődőek vagyunk, bátrítjuk az interjúalanyt. Testbeszédünkkel is azt jelezzük, hgy kíváncsiak vagyunk rá: felé frdulunk, előre dőlünk, szemébe nézünk, bólgatunk, mslygunk. Rövid megjegyzéseket teszünk, például: Igen? Ez nagyn érdekes. Erről még nem is hallttam. Ezt nem gndltam vlna. Kérdezünk, ha kell vissza-, vagy (udvariasan) bele, a témánál tartjuk az interjúalanyt.
A beszélgetés végén mindig kérdezzünk rá, hgy kiket ajánlana még megkeresésre. Akiket ajánl, minden esetben jegyzeteljük le, még akkr is ha tudjuk, hgy szerepel a listánkn, esetleg kérdez. A beszélgetések után mindenképpen kell készíteni egy emlékezetőt, így érdemes hamar papírra vetni a hallttakat. A személyes benymásk, gndlatk, ötletek és egyéb infrmációk, melyek tt és akkr megszületnek plasztikusabbá és pntsabbá tehetik majd a feldlgzást, így nagyn fnts, hgy azk is leírásra kerüljenek, mert hamar elszáll. Jó munkát kívánunk!