Szabó István 80 éves

Parasit, hung., 26: 59-66, 1993 Hungarian Society of Parasitologists Szabó István 80 éves MATSKÁSI István Magyar Természettudományi Múzeum, Baross u. 13. Budapest, 1088 (Érkezett 1993. szeptember 28-án) Kivonat: Szabó István, az MPT alapító tagja, a Magyar Természettudományi Múzeum parazitológiai gyűjteményének megalapítója és nyugalmazott vezetője 1993. jún. 13-án volt 80 éves. A múzeum parazitológus munkatársai családi körben köszöntötték és az MPT elnökségének jókívánságait is tolmácsolták. Életrajza mellett tudományos tevékenységének - főleg siphonapterológiai és herpetológiai kutatások - eredményeit, közel 100 dolgozatának listáját is közre adjuk. Kulcsszavak: Szabó István, biográfia, Siphonaptera, taxonómia, faunisztika, bibliográfia. Szabó István a magyar parazitológusok doyenje 1993. június 13-án töltötte be 80. életévét. Személyében nem csak a hazai parazitológiai kutatás és a közélet színes egyéniségét, hanem a Magyar Természettudományi Múzeum Parazitológiai gyűjteményének megalapítóját is tiszteljük. Pályafutásán végigtekintve távolról sem a szabályos" tudományos karrier képe rajzolódik ki előttünk, de végighúzódik vezérfonalként a természet szeretete, az élővilág gyűjtése, a megismerése iránti vonzódás. Ő is azok közé a kiváló amatőrök, lelkes külső munkatársak közé tartozik, akik eredeti pályájukat, biztos egzisztenciát nyújtó állásukat adták fel az igazi hivatássá váló kutatómunkáért. Az Angol-Magyar Bank fiatal közgazdász tisztviselőjeként először a botanika, a növénygyűjtés felé fordult. A második Világháború és Budapest ostroma a porig bombázott lakással együtt megsemmisítette többezer lapos herbáriumát és a többszázkötetes botanikai könyvtárát is. Nem ez volt az egyetlen csapás, mely a háború következményeként érte. A Nádasdy huszárezredben teljesített hosszú frontszolgálat után 1945-ben szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1947-ben tért haza a bombázást szerencsésen túlélt feleségéhez és kislányához. Folytatta munkáját a bankban, majd annak jogutódjánál az Országos Takarékpénztárban, de a nagy veszteség miatti elkeseredésében a botanizálással felhagyott. Érdeklődése ekkor a kétéltűek és hüllők felé fordult. Külső munkatársként bejárt a Természettudományi Múzeumba, ahol Fejérváry Gézáné és Dely Olivér György herpetológusok szakmai segítségével és Boros István támogatá-

sával rendszeres kutatómunkát folytathatott. Fáradhatatlanul járta szabadidejében a Pilist, a Visegrádi-hegységet, a Börzsönyt és tanulmányozta azok kétéltű és hüllő faunáját. E munka eredményeképpen születtek meg e hegységek herpetofaunájával foglalkozó első tudományos dolgozatai. A faunisztikai munka mellett táplálkozásbiológiai vizsgálatokat is végzett, és megelőzve a később kibontakozó hazai természetvédelmet, elsőként foglalkozott elméleti és gyakorlati kérdésként a kétéltű és hüllőfauna védelmével. Ekkor már a Mezőgazdasági Múzeumban dolgozott, de az intézmény és az épület, a Vajdahunyadvár műszaki, gazdasági feladatainak ellátásával megbízva, így tudományos kutatómunkára továbbra is csak szabadidejét fordíthatta. Megváltozott a helyzet azonban amint - mint ő írja - véletlen szerencse folytán a Természettudományi Múzeum Állattárába került. A múzeumban herpetológus szakember már volt, így ismét új szakterület felé kellett fordulnia. Ekkor vetődött fel a hazai tudományirányításban a parazitológiai kutatások szükségessége. Magyarországon általános parazitológiai, a parazitafauna feltárását célzó kutatások csak elvétve folytak. A Természettudományi Múzeumra hárult a feladat a parazitológiai kutatások megszervezésére és egy mindaddig hiányzó parazitológiai gyűjtemény létrehozására. Ennek a gyűjteménynek felállítására kapott megbízást Szabó István. A 60-as évek elején indult meg az intenzív gyűjtőmunka. Évente több hetet a terepen töltve, kezdetben egyedül, majd a gyűjteményhez került új munkatársakkal, tervszerű gyűjtőmunkával az ország valamennyi nagyobb tájegységéből, valamennyi gerinces osztályba tartozó gazdaállatból, 1975-ig, nyugdíjba vonulásának évéig nemzetközileg is számontartott gyűjtemény keletkezett a semmiből. Ő maga eleinte a belső élősködő férgek, a mételyek tanulmányozását kezdte el, de csakhamar rátalált igazi témájára, a siphonapterológiára. Jól kiépített nemzetközi kapcsolatokkal megszerezte a szükséges irodalmat és összehasonlító fajgyűjteményt. A világ valamennyi siphonapterológus kutatójával levelezésben állt, közülük legtöbb segítséget Frans G.AM. Smit (Natural History Museum, London) és Robert Traub (University of Maryland, Baltimore) professzoroktól kapott, akik több alkalommal Budapestre is ellátogattak és közös dolgozatokat publikáltak Szabó Istvánnal. Aprólékos munkával gazdag és szép bolhagyűjteményt állított fel. 1960-ban a magyarországi bolhafaunában 14 faj és alfaj volt ismert, Szabó István munkássága nyomán 61 faj és alfaj vált ismertté. E munka alapját képezte mintegy harminc, a tollából származó, jórészt angol nyelvű tudományos közleménynek, valamint a Magyarország Állatvilága sorozat Bolhák - Siphonaptera" füzetének. Gyűjtőmunkája, terepen végzett megfigyelései nem korlátozódtak szigorúan az élősködő fajokra, hanem kiterjedtek azok gazdaszervezeteire is. így születtek emlőstani, madártani dolgozatai. Lelkes kezdeményezője és támogatója volt a hazai gerinces fauna feltárását célzó kutatásoknak. Munkásságának egy nem eléggé méltányolt részét képezi a hazai természetvédelem, különösképpen a gerincesfauna védelmének szorgalmazása, és a védelem újszerű elveinek és gyakorlatának kidolgozása. Olyan időszakban emelte fel

- SZABÓ István (Photograph: Prof. EGA. Smit, 1977)-

szavát, amikor ez még nem volt "divat", amikor még csak néhány értő és lelkes természettudós foglalkozott a problémával. Talán innen adódott a hivatalos elismerés hiánya is, bár javaslataiból az idők folyamán sok megvalósult. Nem hagyhatjuk említés nélkül tudományos ismeretterjesztő tevékenységét, színes, élvezetes stílusú, diákoknak, érdeklődő laikusoknak szánt írásait. Míg ereje és családi gondjai engedték, elmaradhatatlan résztvevője volt a zoológiai, parazitológiai tudományos rendezvényeknek, társasági, szakosztályi üléseknek, előadásoknak. így a Magyar Parazitológusok Társaságának is alapító tagja, társaságunk működésének - nyugdíjba vonulásáig - tevékeny részese, a parazitológus közösségnek derűs, - legfeljebb idézhető - utánozhatatlan humorú egyénisége. Számos sportágat űzött: lovaglás, sielés, evezés, turisztika mellett a legkedvesebb időtöltése a vadászat, amelyet még napjainkban is sikerrel folytat. Nyolcvanadik születésnapja alkalmából sok szeretettel gratulálva kívánunk jó egészséget, bízva abban, hogy az utóbbi évek testi- és lelki megpróbáltatásaiból felépülve, régi énjét visszanyerve üdvözölhetjük mind gyakrabban körünkben. Matskási I.: István Szabó is 80 years old István Szabó the doyen of the Hungarian parasitologists and the founder of the Parasitological Collection of The Hungarian Natural History Museum celebrated his 80th birthday at 13th June 1993. He began his scientific activity as an enthusiastic volunteer of the HNHM with the study of the Hungarian herpetofauna. His research breadth included the Reptiles and Amphibians of the Pilis-, Visegrádi- and Börzsöny-Mountains. He was the first who initiated special measures for protection of these species. In 1957, István Szabó transferred full time to the Zoological Department of the HNHM, where he was commissioned to organise the parasitological collection. He has served on not less than 18 years in the Museum. The focus of his research has been the taxonomy and faunistics of the flea fauna of the Carpathian Basin. He published more than 50 papers considering to this area. List of papers published by István Szabó Szabó István tudományos publikációinak jegyzéke Szabó, I. (1956): Adatok a Szentendre-Visegrád-Esztergomi Dunazúg-hegység herpetofaunájához (Data to the herpetofauna of Szentendre-, Visegrád-, Esztergom-, Dunazug-Mountains). -AllattKőzl. 45:123-131. Szabó, I. (1959a): A herpetofauna védelme külföldön és az erre vonatkozó hazai javaslat -ÁllattKözl 47:155-159. Szabó, I. (1959b): A kétéltűek és hüllők jelentősége az entomológiat gyűjtéseknél - Folia enthung. 12:185-192. Szabó, I. (1959c): Contributions à l'oecologie de la Salamandra tachetée {Salamandra salamandra L.)- Vertebr.hung. 1: 35-48.

Szabó, I. (1959d): Contributions a la répartitions du Sonneur aux pieds épais (Bombina variegata L.)- Vertebr.hu.ng. 1: 161-169. Szabó, I. (1960): Adatok a Börzsöny-hegység herpetofaunájához (Data to the herpetofauna of the Börzsöny Mountains) - Vertebr.hung. 2:199-216. Szabó, I. (1961): Ein neuer Säugwurm der ungarischen Fauna (Brachycoelium salamandrae Fröl.) aus dem Dünnarm der Salamandra salamandra L. - Annls. hist. -nat. Mus. natn. Hung. 53: 299-304. Szabó, I. (1962a): Élősködő férgek (Trematodes, Cestodes, Nematodea parasitica, Acanthocephala, Linguatuloidea). Parasitic worms (Trematodes, Cestodes, Nematodea parasitica, Acanthocephala, Linguatuloidea) - In: Móczár, L. (ed.): Az állatok gyűjtése, pp. 67-75. Szabó, I. (1962b): Nahrungswahl und Nahrung des Feuersalamanders (Salamandra salamandra L.) -Acta zool hung. 8: 459-477. Szabó, I. (1962c): A hazai Siphonaptera (Aphaniptera) kutatások története (Geschichte der Siphonapteren (Aphanipteren) Forschungen in Ungarn). -Folia ent. hung, (ser.nova) 15 (18): 327-333. Szabó, I. (1964a): A Charadrius apricarius altifrons Brehm magyarországi előfordulása (The occurrence in Hungary of Charadrinus apricarius altifrons Brehm). -Állatt. Közi. 51:141-142. Szabó, I. (1964b): New flea species in the Hungarian fauna. I.(Új magyarországi bolhafajok. I.) -Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 56: 457-460. Szabó, I. (1964c): Data on Hungarian Siphonaptera until 1945. (Magyarországi Siphonaptera adatok 1945-ig). - Vértebr. hung. 6:121-129. Szabó, I. (1965a): Flea species new for the Hungarian fauna.ii.(új magyarországi bolhafajok. II )-Annls. hist. -nat. Mus. natn. hung. 57: 363-365. Szabó, I. (1965): The hosts of flea species (Siphonaptera) in Hungary I.(A magyarországi bolhák (Siphonaptera) gazdaállatai I) - Vertebr. hung. 7:177-188. Szabó, I. (1966a): Gerincesfaunánk felkutatottságának helyzete (Die Lage der Erforschtheit der ungarischen Wirbeltierfauna). -Állatt. Közi. 53:135-139. Szabó, I. (1966b): Flea species new for the Hungarian fauna III.(Új magyarországi bolhafajok III). -Annls. hist. -nat. Mus. natn. hung. 58: 371-372. Szabó, I. (1966c): The hosts of flea species (Siphonaptera) in Hungary II. (A magyarországi bolhák (Siphonaptera) gazdaállatai II). - Vertebr. hung. 8:167-180. Szabó, I. (1967): A magyarországi emlősállatok bolhái (On the fleas of Hungarian mammals). -Állatt. Közi. 54:151-160. Szabó, I. (1968): A Bakony-hegység Siphonaptera- faunájának alapvetése-mitt. Mus. Komit. Veszprém, 7: 339-350. Szabó, I. (1969a): Bolhák - Siphonaptera - in: Móczár (ed.): Állathatározó II,- Budapest. pp. 258-262.

Szabó, I. (1969b): A magyarországi madarak bolhái (Bird-fleas of Hungary) Közi. 56: 137-145. -Állatt. Szabó, I. (1969c): Új magyarországi bolhafajok IV. (Flea species new for the Hungarian fauna IV). -Folia ent. hung. 22: 371-375. Szabó, I. (1969d): On the coexistence of fleas (Siphonaptera) on mammals in Hungary. (A magyarországi emlősök bolháinak (Siphonaptera) együttélési viszonyai) -Parasit, hung. 2: 79-118. Szabó, I. (1970a): Hankó Béla emlékezete (In memóriám Béla Hankó). -Állatt. 57: 3-10. Közi. Szabó, I. (1970b): The host-specificity of the flea species (Siphonaptera) of Hungary (Magyarországi bolhafajok (Siphonaptera) gazda specifikussága). - Publications of the Demographic Research Institute, p. 65. Szabó, I. (1970c): Múzeum és parazitológia.(museum and parasitology). - Parasithung. 3:225-229. Szabó, I. (1971): Felhívás a Pilis-hegység zoológiai feltárására - Állatt. Közi. 58: 130-131. Szabó, I. (1972a): A hazai bolhafajok és gazdaállataik viszonyai. (Relation of Hungarian flea species to their hosts). -Állatt. Közi 59:136-148. Szabó, I. (1972b): Adatok Sopron és környéke Siphonaptera-faunájához (Data to the Siphonaptera-fauna of Sopron and its environment, West Hungary). - Parasit, hung. 5: 329-348. Szabó, I. (1973a): A Kisbalaton és a Velencei tó nyugati partszegélyének siphonapterológiai viszonyai (Siphonapterological status of Kisbalaton and western foreshore of Lake Velence). -Parasit, hung. 6: 189-204. Szabó, I. (1973b): Adatok a Bakony-hegység gerincesfaunájához (Data to the mammal-fauna of Bakony Mountain). -Mitt. Mus. Komit. Veszprém, 12:601-609. Szabó, I. (1973-74): A magyarországi madarak Siphonapteráinak határozója (Identification of fleas on birds in Hungary). -Aquila, 80-81: 249-279. Szabó, I. (1974): Siphonapterological sampling from "Síkfőkút Project" in Hungary (Siphonapterológiai mintavétel a "Síkfőkút Project" területéről).-parasit, hung. 7:173-180. Szabó, I. (1975a): Bolhák - Siphonaptera. Fleas - Siphonaptera - Magyarország Állatvilága (Fauna Hungáriáé), Budapest, 15(18): 1-97. Szabó, L (1975b): Bolhák (Siphonaptera) gyűjtése, preparálása és bolhagyűjtemények felállítása (Collection and preparation of fleas-setting up flea collections). -Állatt. Közi 62:119-128. Szabó, I. (1975c): lb the knowledge of the Siphonaptera-fauna in Tyrol (Austria) (Adatok Tirol (Ausztria) Siphonaptera-faunájához). -Parasit hung. 8: 71-74. Szabó, I. (1976): A magyarországi Siphonaptera-kutatások múltja és jövő feladatai (The past and the future tasks of Hungarian Siphonaptera research). -Állatt. Közi 63:147-153.

Szabó, I. (1977): Hazai madár- és emlősfészkek faunisztikai vizsgálata (Examination of the fauna in the nests of mammals and birds of Hungary) - Állatt. Közi. 64: 153-158. Szabó, I. (1979a): Flea species new for the Hungarian fauna V. (Új magyarországi bolhafajok V). -Parasit, hung. 12: 91-92. Szabó, I. (1979b): Emlékezés Charles Rothschild-ra születésének 100 éves évfordulója alkalmából. (In remembrance of Charles Rothschild on the occasion of the 100th anniversary of his birth). -Állatt. Közi. 66:17-20. Szabó, I. (1980): The borders of the distribution of certain subspecies of fleas in Hungary - in: Traub, R. and Starcke, H. (eds): Fleas - Proceedings of the International Conference on Fleas Ashton Wold/ Peterborough/UK/ 21-25 June 1977. A.A. Balkema (Rotterdam), pp. 379-382. Szabó, I. (1981): The fleas (Siphonaptera) on the Hortobágy National Park (A Hortobágyi Nemzeti Park Siphonaptera fajai). - In: Mahunka, S. (ed): The fauna of the Hortobágy National Park. Aka;miai Budapest, pp:243-244. Dudich, A and Szabó, I. (1983): Flea species new for the Hungarian fauna VI. (Új magyarországi bolhafajok VI.). -Folia ent. hung. 44: 33-34. Dudich, A und Szabó, I. (1984): Über die Verbreitung der Hystrichopsylla Taschenberg, 1880 (Siphonaptera) in Ungarn (AHystrichopsylla Taschenberg, 1880 (Siphonaptera) elterjedése Magyarországon) - Folia ent. hung. 45(1): 27-32. Dudich, A and Szabó, I. (1984): Flea species new for the Hungarian fauna (Siphonaptera) VII. (Új magyarországi bolhafajok (Siphonaptera) VII). - Annls. hist, -nat. Mus. natn. hung. 76: 239-244. Dudich, A and Szabó, I. (1985): On the distribution of the species Megabothris Jordan, 1933 and Nosopsyllus Jordan, 1933 (Siphonaptera: Ceratophyllidae) in Hungary. - Folia ent. hung. 46(2): 31-40. Edelényi, B. und Szabó, I. (1963): Parasitische Würmer in einheimischen Säugetieren -Annls. hist. -nat. Mus. natn. hung. 55: 275-283. Janisch, M. és Szabó, I. (1961): Adatoka Börzsöny-hegység kullancsfaunájához (Data to the tick-fauna of the Börzsöny Mountain). - Vertebr. hung. 3:147-156. Marián, M. és Szabó, I. (1961): Adatok a mocsári teknős (Emys orbicularis L.) szaporodásbiológiájához-állatt. Közi. 48: 85-90. Marián, M. és Szabó, I. (1968): Adatok az északi Bakony herpetofaunájához - Mitt. Mus. Komit. Veszprém, 7: 339-350. Smit, F.G.AM. and Szabó, I. (1967): The distribution of subspecies of Ctenophtalmus agyrtes in Hungary (Siphonaptera:Hystrichopsyllidae) (A Ctenophtalmus agyrtes (Siphonaptera:Hystrichopsillidae) alfajainak eloszlása Magyarországon). - Annls. hist. -nat. Mus. natn. hung. 59: 345-351. Suciu, M. and Szabó, I. (1977): Studies on the fleas of the Retezat Mountains (Roumania) (A Retyezát hegység (Románia) bolháinak vizsgálata). - Parasit, hung. 10:117-124.

Szabó István népszerűsítő, ismeretterjesztő munkáinak jegyzéke Szabó, I. (1956): Amit a mérgeskígyókról tudni kell - Vöröskereszt, Szabó, I. (1956): Az erdei béka (Rana dalmatina dalmatina Bonap.) - Akvárium terrárium, 1: 56-60. Szabó, I. (1957): A foltos szalamandra (Salamandra salamandra L.) - Akvárium terrárium, 2: 29-33. Szabó, I. (1957): A hazai kétéltű és hüllőfauna védelmében! - Akvárium 2:74-77. Szabó, I. (1957): A terrarista felszerelése-akvárium és terrárium, 2:170-174. és és és terrárium, Szabó, I. (1957): A mocsári teknős (Emys orbicularis L.) - Akvárium és terrárium, 2: 211-218. Szabó, I. (1957): Hasznosak, vagy károsak a hüllők és kétéltűek? -Halászat, 4:86-87. Szabó, I. (1958): Látogatás egy iskolai biológiai szakkörnél-akvárium és terrárium, 3: 35-36. Szabó, I. (1958): Hazai gőtéinkről-akvárium és terrárium, 3: 64-68. Szabó, I. (1958): Könyvismertetés - Marián, M.: A Baláta gerinces világa és terrárium, 3: 138. Szabó, I. (1958): Varangyos békáink -Akvárium és terrárium, 3: 172-175. -Akvárium Szabó, I. (1959): A zöld gyík (Lacerta viridis Laur.)-Akvárium és terrárium, 4:40-41. Szabó, I. (1959): Darwin földkörüli útjának kétéltű- és hüllő vonatkozásai és terrárium, 4: 68-69. -Akvárium Szabó, I. (1959): A Ponty utcai leánygimnázium Fejérváry Gézáról elnevezett biológiai szakkörének kiállítása-akvárium és terrárium, 4:179-180. Szabó, I. (1959): A lisztkukac tenyésztése -Akvárium és terrárium, 4:183-184. Szabó, I. (1960): A kétéltűek és hüllők természetvédelme (és bevezetés)-in: Horváth, L., Szabó, I., és Topái, Gy.: A gerinces állatok természetvédelme - TIT kiadványa, Budapest, pp. 1-15. Szabó, I. (1960): Megemlékezés - Hankó Béla 1885-1959 - Búvár, 5: 98. Szabó, I. (1960): Kísérletek terráriumi állatokkal - Búvár, 5: 86-89. Szabó, I. (1960): Könyvismertetés - Breland, O.P.: Érdekességek az állatvilágból - Búvár, 5: 252-253. Szabó, I. (1960): A gyíkok autotómiája és regeneráló képessége - Bú vár, 5:185-186. Szabó, I. (1961): A kétéltűek hazai elterjedése - Búvár, 6: 87-89. Szabó, I. (1961): Miért törik le a gyík farka? - Búvár, 6: 57. Szabó, I. (1961): Könyvismertetés - Dr.Komlódi Magda: Amiről a lápok mesélnek - Búvár, 6: 252-253. Szabó, I. (1961): A hüllők hazai elterjedése - Búvár, 6: 219-222.

Szabó, I. (1966): Könyvismertetés - Dr. Irma Allodiatoris: Bibliographie de Zoologie im Karpatenbecken 1900-1925 - Vertebr. hung. 8:181-183. tájékoz Szabó, I. (1972): A Pilis-hegység általános állattani jellemzése -Dunakanyar tató, 9: 39-43. Szabó, I. (1972): Könyvismertetés - Papp, J.: A Bakony állattani bibliográfiája - Parasit, hung. 5: 412.