BESZÁMOLÓ A IX. GÖMÖR-TORNAI FESZTIVÁL TORNABARAKONYI RENDEZVÉNYEIRŐL ÖSSZEFONÓDÁSOK - 2009. július 25. (magyarok, ruszinok, vallás, hagyományok) BEMUTATÓ GEOLÓGIAI TÚRA - 2009. július 28. 1/8
Tornabarakony őslakosai ruszinszármazásukat már rég elfelejtették, csak nevük, vallásuk, hagyományaik árulkodnak erről. Július 25.-i programunk fő gondolata a ruszin hagyományokkal való ismerkedés, a helyi lakosok emlékeinek felidézése volt. A ruszinság hagyományaival és művészetével szorosan kötődik a görög katolikus valláshoz, ezért liturgiával kezdődött a nap. A görög katolikus liturgiát Kocsis Fülöp a Hajdúdorogi Egyházmegye megyéspüspöke mutatta be a görög katolikus templomban. A püspök úr 1992-95-ig Tornabarakony parochusa volt. Hívei nagy szeretettel fogadták. Jelen volt az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat és a Borsod- Abaúj-Zemplén Megyei Területi Kisebbségi Önkormányzat elnöke, valamint a környékről több ruszin kisebbség képviselője. Fesztiválmegnyitó Áldás: Kocsis Fülöp, köszöntő: Hideg Imre a BAZ Megyei Önkormányzat képviselője és Manajló András az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Ének: Bárdosi Ildikó, zene: Molnár Miklós és Dsupin Pál. Bárdosi Ildikó ruszin népdalokat énekelt. Nagy tömeg volt a megnyitón a nyolcszögletű buszmegállónál. Az ÚMVP sátor kissé kihalt a fesztiválnyitó idején. 2/8
A Tornabarakonyi textíliák kiállítást Gyarmati Éva rendezte. A faluban élő néniktől összegyűjtötte a szekrényekben lapuló régi terítőket, ruhadarabokat, törölközőket, konyharuhákat, falvédőket és családja segítségével ízléses kiállítást hozott létre az Egykori Iskola most felújított hátsó termében. A kiállított darabok mellett láthattuk tulajdonosuk fényképét is. Ez a kiállítás jól mutatja a helyiek és a lakók (ahogy a városiakat nevezik) együttműködését. Rengeteg látogatója volt. Kiállítás Jozef Peniasko tornabarakonyi fotóiból A szlovákiai magyarlakta faluban, Tornagörgőn élő Jozef hobbifotós. Kedvenc témáit keresve gyakran megfordul Tornabarakonyban is. A kiállítás anyagát nekünk ajándékozta. A képek a textíliákkal egy teremben kerültek kiállításra, jól mutattak együtt. Miről is szól a mostani kiállítás? A barakonyi ünnepnapokról. Az itt szereplő képeket gyűjtögettem jó néhány éven keresztül. Izgat az ember élete, sorsa. Nem tudok ellenállni az idős ember látványának és szeretem az ünnepeket írta Jozef ismertetőjében. Ruszin kultúrtörténeti és egyházművészeti kiállítás dr. Kárpáti László a miskolci Herman Ottó Múzeum munkatársa (művészettörténész, főmuzeológus, a képzőművészeti osztály vezetője) rendezésében. Kárpáti László nagyon sokat tud a ruszinokról és a görög katolikusokról, ő maga is ruszinszármazású és a fent ismertetettek mellett ikonfestő. Tornabarakonyhoz való kötődése szintén régi keletű, ő festette a templom szentélyében látható ikonokat. Nagy lelkesedéssel állította össze a Herman Ottó múzeum anyagából és saját gyűjteményéből ezt a kiállítást. Az anyag eszmei értéke felbecsülhetetlen, ezért biztonsági berendezéssel védtük, és állandó felügyeletet biztosítottunk. Megérte, sok látogatója volt. 3/8
Ruszin művészfiatalok alkotásai a tornabarakonyi alkotótáborból Az Országos Ruszin Kisebbségi Önkormányzattal összefogva a rendezvénynapot megelőző héten képzőművészeti alkotótábort szerveztünk fiatal tehetségeknek. Jó néhány alkotás született a 13-19 éves korosztályba tartozó művésznövendékek jóvoltából. Ezeket a műveket kiállítottuk, kiegészítve a már meglévő ruszin gyűjtemény darabjaival, amit Sajópetriből szállítottak ide. Azok a képek egy régebbi alkotótáborban készültek. Így az Egykori Iskola első termében gazdag képzőművészeti anyagot tekinthettek meg a látogatók. A tájegység jellegzetes lakásbelsője" Laki-Lukács László és Koleszár Krisztián rendezésében A látogatók megismerkedhettek a XX. század első felének berendezésével a falu egykori leggazdagabb házában, amely már szintén üdülőtulajdon és gazdája tájházat szeretne benne működtetni. Előkészületben a hadtáp. Két üstben főtt a Barakonyi nyakleves a helyben nevelt bikaborjú húsából. 260 adag fogyott el belőle. Sorban állás palacsintáért. 16 kg lisztből 500 palacsinta készült. 4/8
A múcsonyi Cservena Rúzsa népdalkör tagjai a Ruszin kultúrtörténeti és egyházművészeti kiállítás megnyitójára igyekeztek, ahol ruszin dalcsokrot adtak elő. Komlóska mellett Múcsony az a település, ahol leginkább őrzik a ruszin hagyományokat. Iskolájukban ruszin nyelvoktatás is van. Battai István (Batka) és tanítványai szórakoztatták a Kemencés Domb közönségét. A tanár úr és tanítványai igazi örömzenét hoztak össze. Batka mindenütt ott volt, ahol hangulatot kellett csinálni. Tárogatójával jelezte a fő programok kezdetét is. Mátyás a ruszinok királya mesék a Kézműves Dombon. Egyszer egy hosszas ülésezés után az urak nagy lakomát csaptak. Csodálatos nap volt, ragyogó napsütés. Az urak ettek, ittak, szépen fogyott a bor. Egyikük éltette a királyt, másik a Fekete sereget. Mátyás csak szemlélte a vigasságot, nézett ki az ablakon, ahonnan jól lehetett látni a közeli szőlődombot. Ott az emberek olyan szorgalmasan dolgoztak, mint a hangyák Mindez Barakonyban, egy csodás kis ruszin falucskában, egy nyári délutánon történt, amikor újra előkerült minden gyönyörű szép majdnem elfeledett mesebeli nyelven reánk hagyott emlék Mesél: Badin Ádám. Zenél: Dsupin Pál, Molnár Miklós, az Árok Zenekar. Énekel: Bárdosi Ildikó. Az előadás fergeteges volt, kicsinek, nagynak élményt jelentett. A meséket Igor Kercsa gyűjtéséből fordította magyarra és adta elő Badin Ádám a Rozsnyói Meseszínház művésze. A meséket zene és ének kötötte össze. A dalok és a szöveg egy része ruszinul is elhangzott. 5/8
A Tilalmas Zenekar erdélyi népzenét játszik a Kemencés Dombon A budapesti fiatalokból álló zenekar jó hangulatot teremtett a Kemencés Dombon pihenők számára. Bizánci szertartású liturgikus énekek vetítettképes hangversenye a Rákoskeresztúri Görög katolikus Egyházközség Istenszülő Oltalmáról elnevezett énekkara előadásában A 15 fős énekkar Dóri Eszter Zita vezetésével 2005 őszén alakult. Fő feladata az egyházközségi ünnepi istentiszteletek liturgikus szolgálata, de emellett tevékenyen részt vesz Rákos-mente egyházzenei életében (pünkösdi, karácsonyi hangversenyek). Előadásaik segítségével a bizánci liturgikus szertartást nem ismerő, de a bizánci egyházzene iránt érdeklődő közönséget szeretnék közelebb hozni e hazánkban kevéssé ismert és művelt zenei világhoz. Keleti (ukrán, ruszin, orosz) és déli (bolgár, szerb) szláv, görög, örmény, grúz és arab liturgikus darabokat mutattak be nagy sikerrel. A délelőtti liturgián is szép szolgálatot teljesítettek. Técsői Banda népzenei műsora a Kézműves dombon A hagyományos máramarosi ruszin zenét játszó banda a Tisza felső szakaszán fekvő hajdani koronaváros, Técső és környékének legismertebb zenekara. A harmonikás Csernavec Jóska és testvérei a neves helybeli cigányzenész dinasztia leszármazottai. A vidék zenei hagyományait mindannyian elődeiktől tanulták. Játszanak temetéseken, lakodalmakon és a ruszin lakosság egyéb jeles ünnepein, pl. a bika napján, misána idején Karácsonykor, névnapokon. Sajnos a zenekar nem volt teljes, meghalt a cimbalmosuk, de így is marandó élményt jelentett fellépésük. Emberként is jó volt velük találkozni. 6/8
Táncház élőzenével, gömöri, és felvidéki ruszin táncokkal Zenél: az Árok Zenekar. Vendégművészek: Molnár Miklós, Dsupin Pál, Battai István. Táncot tanítanak Kupec Mihály és az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes tagjai Nagyidáról. (következő kép: Kupec Mihály magyaráz) Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes Nagyida. 1951-ben alakult, fő célja a felvidéki magyar néptánc kultúra hiteles képviselete otthon és külföldön. Előadásmódjukra a hagyományok tisztelete jellemző. Az Ilosvai Selymes Péter Néptáncegyüttes évente körülbelül 30 alkalommal lép fel. Az együttes jelenlegi vezetője Kupec Andrea és Kupec Mihály. A Néptáncosok Bemutató Színpadán háromszor egymás után elnyerte a Kiváló minősült címet. Az együttes utánpótló csoportja a Buzita-i Kelepelők és a Nagyidai Kis-Ilosvai gyermek néptánccsoport. A táncház fergeteges volt, vendégeink ezt írták: Kedves Szervezők! Hálásan köszönjük, hogy egy ilyen tartalmas és színvonalas, ám családias hangulatú délutánt kaptunk a fellépőktől és azoktól, akik részt vettek (és támogatták létrejöttét). A Gömör-Tornai Fesztiválon többször részt vettünk, de abban a kis szép faluban még nem voltunk. Ilyen jó hangulatú és igényes táncházat is ritkán lehet kifogni. Nagyon jók voltak a népzenészek is! Geológiai gyalogtúra és bemutató Dr. Fodor László Imre (Magyar Állami Földtani Intézet) és Kövér Szilvia (Magyar Tudományos Akadémia Geológiai, Geofizikai és Űrkutató Kutatócsoportja) vezetésével. A gyalogtúrát a Rudabányai-hegység középső részén, valamint az Aggteleki-hegység peremén tettük, a Perkupa Nagy-Telekes-tető Telekes völgy Ördöggát Henc-patak Perkupa útvonalon. A túravezetők ismét kitettek magukért. A szép tájak látvány amellett sokat tanultunk a földtakaróról is. 7/8
Meredek domboldalon tör előre a csapat. Az Ördöggát, a legszebb megálló. Ettől féltünk a fesztivál előtti órákban És ez lett belőle Tornabarakony napjainkban a lehetőségek települése. Szép természeti környezete és az utóbbi időben sokat fejlődött működő gazdasága azt jelzi: ez élhető falu. Programunkat több médium reklámozta (M1, Duna Tv, Magyar Katolikus Rádió, Mária Rádió, Szabad Föld). A Szabad Föld munkatársa - Budai Horváth József - a rendezvényen is részt vett, amelynek eredményeként augusztus 7-én megjelent A feltámadt falu című cikk. Ebből idézünk: Mit tehet egy falu, ha egyre kevesebben és kevesebben lakják? Megadja magát sorsának, s az enyészeté lesz, vagy feltámad tetszhalálából és megőrzi értékeit a jövendőnek. Tornabarakony az utóbbi esélyt ragadta meg. Becsléseink szerint a rendezvényen kb. 500 fő vett részt, ami Tornabarakonyban teltházat jelent. A gyenge infrastruktúra mellett sok munkát jelentett, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő ellátást biztosítsunk vendégeinknek. De sikerült! Minden hatósági engedéllyel rendelkeztünk és megfeleltünk az élelmiszer-biztonsági ellenőrzésen is. Köszönjük a segítséget mindenkinek! Tornabarakony, 2009. augusztus 05. Dr. Komáromi Nándor Ferenc A BKTA kuratóriumának elnöke 8/8