NEMZETI KÖZLEKEDÉSI HATÓSÁG TANTERVI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Az A kategóriás járművezető-képző tanflyamk számára 2013
A Nemzeti Közlekedési Hatóságról (tvábbiakban: NKH) szóló 263/2006. (XII. 20.) Krm. rendelet 8. (1) bekezdés ha), hb), hd) és hh) pntjaiban kaptt felhatalmazás alapján az A kategóriás tanflyam tantervét és vizsgakövetelményeit az alábbiakban határzm meg. Jelen dkumentum az A kategóriás képzésekre vnatkzó tanterv. 2. váltzat Készítette: Nemzeti Közlekedési Hatóság Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal Képzési és Vizsgáztatási Fősztály Jóváhagyta: A Nemzeti Közlekedési Hatóság elnöke Kiadja a Nemzeti Közlekedési Hatóság Hatálys: 2013. szeptember 1-től 2
I. Tartalmjegyzék I. Tartalmjegyzék... 3 II. A képzés célja, feladata, követelményrendszere... 4 A képzéssel kapcslats adatk... 5 III. Óraterv... 6 A. A kategóriás képzés... 6 IV. Általáns módszertani útmutató a képzéshez... 7 V. Tantárgyak tantervi és módszertani útmutatója... 8 A. Közlekedési alapismeretek... 8 B. A járművezetés elmélete... 11 C. Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek... 15 D. Vezetési gyakrlat - alapktatás... 17 E. Frgalmi vezetés - főktatás... 22 VI. Vizsgakövetelmények... 25 A. Az A kategóriás képzés vizsgatárgyai... 25 VII. Vizsgatárgyak vizsgakövetelményei... 26 A. Közlekedési alapismeretek... 26 B. Járműkezelési vizsga... 27 C. Frgalmi vezetés... 33 3
II. A képzés célja, feladata, követelményrendszere A képzés célja Az A kategóriás tanflyamra jelentkezőket lyan járművezetőkké képezni, akik képesek önállóan, biztnságsan, kulturáltan, a szabálykat betartva, a környezetet kímélve közlekedni, és a megszerzett vezetői engedély birtkában járművezetőként szerzett tapasztalataikat felhasználva tvábbfejlődni. A képzés feladata, követelményrendszere A felkészítés keretében mindazn ismeretek, jártasságk és készségek elsajátításának lehetőségét biztsítani, melyek a fenti cél eléréséhez szükségesek, ide értve: a közlekedés zavartalanságának elősegítése érdekében a jgszabályk helyes alkalmazásának az elsajátítását, a közúti közlekedésben rejlő veszélyek felismerését és helyes megítélését, a jármű feletti uralm birtkában a flyamats és biztnságs közúti közlekedést és az esetlegesen kialakuló veszélyhelyzetre a megfelelő módn való reagálást, a közlekedési partnerek különösen a fkzttan veszélyeztettek biztnságának szem előtt tartását, a jármű külön jgszabályban előírt ellenőrzését, a közlekedésbiztnságt veszélyeztető műszaki hiba felismerését és a tvábbhaladás lehetőségéről való helyes döntést. 4
A képzéssel kapcslats adatk 1. A képzés megnevezése: A kategóriás képzés 2. A képzést előíró jgszabályk 2.1. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 2.2. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának általáns szabályairól szóló 179/2011. (IX. 2.) Krm. rendelet 2.3. A közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésének és vizsgáztatásának részletes szabályairól szóló 24/2005. (IV. 21.) GKM rendelet 3. A képzés minimális időtartama Srszám A tanflyam megnevezése Minimálisan kötelező óraszám 1. A kategóriás tanflyam 48 óra* *Az óraszám előírás a tantermi elméleti képzésben megvalósuló tanflyamra értendő. Az e- learning rendszerű ktatás keretében szervezett tanflyamkn a hallgatók egyéni haladási időigénye határzza meg az egyes tantárgyakra frdítandó időt. 5
III. Óraterv A. A kategóriás képzés Tantárgy típusa Elmélet Tantárgyak Minimálisan kötelező óraszám Közlekedési alapismeretek 1) 10 Járművezetés elmélete 1) 4 Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek 1) 4 Gyakrlat Vezetési gyakrlat alapktatás 10 Vezetési gyakrlat főktatás 2) 16 1) A Közlekedési alapismeretek, a Járművezetés elmélete és a Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek tantárgyak összes (együttes) óraszáma minimálisan 22 óra, a Minimálisan kötelező óraszám az egyes tantárgyakra minimálisan frdítandó óraszámkat jelölik. A tantárgyak tényleges óraszámait a képző szerv határzza meg az adtt tanulói igények alapján úgy, hgy az egyes tantárgyak minimális óraszámaira és tantárgyak összes (együttes) óraszámára vnatkzó előírásk is teljesüljenek. 2) A főktatásra minimálisan előírt óraszámkat az alábbi frgalmi körülmények között kell teljesíteni: minimálisan 11 óra vársi frgalmban, minimálisan 5 óra rszágúti frgalmban. 6
IV. Általáns módszertani útmutató a képzéshez Az igények figyelembevételével a tantervben megjelöltnél nagybb óraszámban is ktathatók az egyes témakörök, az itt szereplő óraszámkat kötelezően előírt minimumnak kell tekinteni. A tanflyam srán figyelembe kell venni az utóbbi évek közlekedési gyakrlatát, a pzitív és negatív jelenségeket, a jellemző közlekedési balesetek kait, a bíróságk állásfglalásait. Törekedni kell, hgy a képzés az értelemre és az érzelemre egyaránt hassn, igazlja, hgy a jgkövető viselkedésnek előfeltétele a szabályk ismerete és annak belátása, hgy ezek a szabályk jók és hasznsak. Az elméleti tantárgyak eredményes ktatásáhz nélkülözhetetlen a váltzats módszerekkel végzett szemléltetés. A videprgramk, falitábla-srzatk, írásvetítő fólia készletek mellett javasljuk egyéb eszközök: mdellek, makettek, metszetek, valós szerkezetek, számítógépes animációk stb. felhasználását. A tanflyamt meghirdető képzőszervek nyújtsanak segítséget az egyéni tanuláshz, adjanak írásbeli tájékztatást a felkészüléshez, amely tartalmazza: az önálló tanulás ajánltt ütemtervét, a tananyag feldlgzásának elősegítését szlgáló tanulás-módszertani tanácskat, a tanuláshz felhasználható segédanyagk (könyv, jegyzet, ellenőrző kérdések) beszerzésének helyeit. 7
V. Tantárgyak tantervi és módszertani útmutatója A tantárgyak felsrlása A. Közlekedési alapismeretek Módszertani útmutató A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II.5.) KPM-BM rendelet (KRESZ) szabályzza a közlekedési partnerek közötti együttműködést, valamint a tanúsítandó fntsabb magatartási szabálykat. A szabályismeret tanításának feladata, hgy a tanulók jól érthető ismereteket kapjanak a frgalmban résztvevők jgairól és kötelezettségeiről. A közlekedési szabályk időközben módsulhatnak, illetve ismételten értelmezésre szrulhatnak, ezért fel kell kelteni a hallgatókban az igényt a flyamats önképzésre is. A tananyag megértéséhez nélkülözhetetlen a szemléltetés. A pnts és világs képzetek kialakítása, az utasításk és tilalmak megértése annál mélyebb és maradandóbb, minél több érzékszervet mzgósítunk ennek érdekében. A tantárgy tanításának célja, hgy a tanulók a tanflyam elvégzése után minden helyzetben tudják, hgy a közútn milyen kötelezettségeik vannak és ezek alapján helyesen döntsenek a tvábbi teendőikről. Az egyes fgalmakat, jelzéseket, szabálykat a közlekedés flyamata szerint felépített rendszerben, akkr és tt kell ismertetni, ahl, és amikr arra először szükség van, s mindig csak annyit kell mndani róluk, amennyi az adtt részhez kapcslódik. Így a jgszabály valamely adtt paragrafusában található szabály együttes akár részenként különböző fejezeteknél tárgyalandó, s egy-egy fejezetben a jgszabály különböző paragrafusaiba fglalt szabályk jelenhetnek meg. Tárgyi feltételek Tantermi ktatás esetén a tanflyam létszámának megfelelő tanterem, fali tablók, multimédiás ktatástechnlógiai eszköz vagy vide lejátszó és televíziókészülék vagy számítógéppel és prjektrral (kivetítő berendezés). E-learning rendszerű ktatás esetén a képzésnek megfelelő, tanúsíttt és minősített e-learning keretrendszer és tananyag. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Közlekedési ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói klevél. Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag Bevezető a közúti közlekedés szabályzásának és a szabályk ismeretének szükségessége, fgalmak, a mtrkerékpár fgalmkörébe tartzó járművek. A közlekedőkre vnatkzó általáns rendelkezések alapelvek; a bizalmi elv, szabálykövetés, viselkedés, a hatósághz való viszny, 8
a legsérülékenyebb közlekedők (gyermekek, kerékpársk, mzgássérültek) biztnságának védelme, a közútnak és környezetének a védelme, a járművezetés személyi feltételei, vezetői engedély, eltiltás, alkhl, kábítószer, a zavarás (a hangjelzés általáns tilalma is) az akadályzás és a veszélyeztetés, valamint ennek elhárítására való törekvés kötelezettsége, mbiltelefn használata, a járművezetés személyi feltételei, a vezetői engedély, a biztnságs vezetésre képes állapt, a járművezetés átengedése, a frgalm irányítására, ellenőrzésére jgsult személyek, a járművek közlekedésben való részvételének feltételei, frgalmi engedély, rendszám, biztsítás, a jármű ellenőrzése, az üzembentartó felelőssége, személy- és teherszállítás, rakmány (csmag) elhelyezése, szállítása. Frgalmirányító fényjelző készülékek, közúti jelzőtáblák, útburklati jelek frgalmirányító fényjelző készülékek fajtái, működésük, a jelzőtáblákra vnatkzó közös rendelkezések, útvnaltípust jelzőtáblák, elsőbbséget szabályzó jelzőtáblák, utasítást adó jelzőtáblák, tilalmi jelzőtáblák, veszélyt jelzőtáblák, tájékztatást adó jelzőtáblák, útburklati jelek. Közlekedés mtrkerékpárral mtrs öltözék, kötelező tartzékk, az egyenesen haladó frgalm védelme, a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó járművek elsőbbsége, óvatsság a figyelmeztető jelzést használó járművekkel szemben, elindulás, a mtrkerékpár kivilágítása, irányjelzés, elsőbbségadás, haladás az útn, jbbra tartási kötelezettség, sebesség (abszlút-, relatív sebességhatárk), várható akadályk és az azkra figyelmeztető jelzések, sebesség megválasztását meghatárzó tvábbi tényezők, célszerű sebesség, követési távlság, kitérés, előzés (feltételei, iránya, tilalmak), kikerülés, haladás párhuzams közlekedésre alkalmas úttesten, közlekedés buszsávval elláttt úttesten, közlekedés villams pályával elláttt úttesten, mtrkerékpárkra vnatkzó tilalmak, álló járműsrk közti előrehúzódás a fényjelző készülék tils jelzésénél. Keresztező frgalm gyalgsk, kerékpársk, vasúti átjáró, az átjárót előjelző táblák, útburklati jelek, biztsító berendezések, megközelítése és az áthaladás, a tvábbhaladást tiltó jelzések, tilalmak, a keresztező villams pálya. Útkereszteződés 9
az útkereszteződéshez kapcslható jelzőtáblák, útburklati jelek, elsőbbség az útkereszteződésben, elsőbbségadás a közlekedés más résztvevői részére, bekanyardás, besrlás az útkereszteződés előtt, jbbra és balra történő bekanyardás, a manőver elsőbbségi szabályai, körfrgalm jelzése, megközelítése, be és kilépés, frgalmirányítás, a frgalmirányító fényjelző készülék, rendőri frgalmirányítás, összefglaló áttekintés az útkereszteződésre vnatkzó előzési és elsőbbségi szabálykról. Megfrdulás a manőver végrehajtásának feltétele, tilalmak. Megállás, várakzás a mtrkerékpár leállítása az úttesten és a járdán, a vnatkzó táblák és útburklati jelek, tilalmak, a mzgáskrlátzttakra vnatkzó szabályk, a szabálytalan elhelyezés miatti elszállítás esetei. Közlekedés laktt területen kívül összefglaló áttekintés az eltérésekről a laktt területen való közlekedéshez képest, autópálya, autóút jelzése, ráhajtás, sebesség, frgalmi rend, magatartás a megkülönböztető jelzéseket használó járművel történő találkzás esetén. A közlekedés különleges helyzetei közlekedés éjszaka és krlátztt látási visznyk között, az álló járművek kivilágítása, műszaki hiba, közúti baleset, a fényvisszaverő mellény használata, a jármű eltávlítása. Másként közlekedve lassú járművel, kerékpárral, segédmtrs kerékpárral, állati erővel vnt járművel, kézikcsival, állatk hajtása, gyalgsan, a fényvisszaverő mellény használata, a járművek utasaira vnatkzó szabályk. 10
B. A járművezetés elmélete Módszertani útmutató A tantárgy tanításának célja egyrészt a járművezetési gyakrlat közvetlen megalapzása a technikai kezelés, a vezetéstechnika és a közlekedési taktika tárgyköreinek tanításával, másrészt a jelöltek felkészítése lyan helyzetekre, melyeket a járművezetési gyakrlatk srán nem, vagy csak nagyn esetlegesen, véletlenszerűen ismerhetnek meg (például közlekedés különleges körülmények között, veszélyhelyzetek stb.). Mindezekhez megfelelő elméleti alapzás is szükséges, de a fő hangsúlyt a gyakrlatban közvetlenül alkalmazható ismeretekre kell helyezni. Igen lényeges a tantárgy szemléletfrmáló szerepe is. Olyan vnzó közlekedési magatartásmódkat kell megismertetni a tanulókkal, melyek érzelmi alapú elfgadása hsszú távn biztsítja a közlekedési flyamatba való knfliktusmentes beilleszkedését. Tárgyi feltételek Tantermi ktatás esetén a tanflyam létszámának megfelelő tanterem, fali tablók, multimédiás ktatástechnlógiai eszköz vagy vide lejátszó és televíziókészülék vagy számítógéppel és prjektrral (kivetítő berendezés). E-learning rendszerű ktatás esetén a képzésnek megfelelő, tanúsíttt és minősített e-learning keretrendszer és tananyag. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Közlekedési ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés, vagy Műszaki ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés vagy annak megfelelő végzettség, vagy Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés. Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag A járművezetés emberi tényezői a lelki jelenségek, az életmód szerepe a közlekedésben, az érzékelés, a láthatóság, a szem alkalmazkdása a megvilágítás erősségéhez, látás, látótér, hltterek, az éleslátás mezeje és a perifériás látómező, a távlságk és a sebességek észlelése, hallás, szaglás, tapintás, az egyensúly, a testhelyzet és a testmzgás érzékelése, hideg- és meleg érzékelés, egyéb belső érzékelések. a figyelem fajtái, megsztása, szerepe a közlekedésben, a mérlegelési és döntési flyamat, a reakcióidő, az érzelmek fajtái, szerepük az infrmáció-felvételben, a mérlegelési és döntési flyamatban, az alkalmazkdás, az alkalmazkdás tanulási flyamata, a technikai kezelés és a közlekedési érzék, az alkalmazkdás napi prblémái, elfáradás, alkhl, kábítószer, betegségek, gyógyszerek, dhányzás, az emberi kapcslatk, az együttműködő viselkedésmód, 11
a versengő viselkedésmód, a büntető-megtrló viselkedésmód, a félénk-bizalmatlan viselkedésmód, belátás, segítés, együttműködés, önfegyelem. Az egy nymn haladó járművek vezetésének sajátsságai egy nymn haladó járművek vezetőinek védtelensége, sérülések mtrs védőruházat, szerepük A jármű és az út kapcslata járműfizikai alapfgalmak a kerék és a talaj kapcslata a tapadás, a kúszás, víz az útn, vízen futás, szennyeződések az útn, a gumiabrncs típusa és állapta, a kerék terhelése, a tapadóerő felhasználása, a megcsúszás. a gyrsítás a vnóerő és a tapadási erő. lassítás, fékezés a lassítás, fékezés eszközei, a fékezés flyamata, erővisznyk a fékező járműnél, a tengelyterhelés váltzása, a menetstabilitás alakulása, a kerekek megcsúszása, a féktávlság és a követési távlság. ütközés az ütközéskr keletkező erő, bukósisak, teendők ütközéskr. kanyardás, ldalszél, brulás ldalerők, kúszás, csúszás, a kanyarvétel módja, nymvnala, sebessége, fékezés kanyarban, megcsúszás, brulás, magatartás megcsúszáskr, bruláskr. emelkedő, lejtő, bukkanó az erők alakulása, veszélyek. A jármű vezetése elindulás előtti tennivalók ruházat (ruha, cipő, kesztyű), bukósisak, szemüveg, a jármű ellenőrzése (világító- és jelzőberendezés, krmány, gumiabrncs, visszapillantó tükör, fék, elsősegélynyújtó felszerelés). a járművezetés alapjainak elsajátítása a jármű mzgatása, középső támaszra emelése, ldaltámaszra döntése, helyes ülési helyzet megkeresése, a mtr beindítása (hideg és meleg mtrnál), elindulás, megállás, elindulás emelkedőn, 12
sebességváltás, fékezés, kikerülés, mtrzás könnyű terepen, földútn, szükségindítás (betlással és lejtőn való legurulással). A frgalmban a közlekedési partnerek kapcslat a közlekedési partnerekkel, a gyakribb közlekedési partnerek jellemzői. a frgalmi rend a frgalmi rend elemei, a tájékzódást nehezítő körülmények, szempntk és alapelvek. frgalmi műveletek áthaladás útkereszteződésen, áthaladás kijelölt gyalgs-átkelőhelyen, kanyardásk, sávváltztatás, előzés. közlekedés különleges körülmények között éjszaka és rssz látási visznyk között, télen és rssz útvisznyk között. adalékk az önálló közlekedéshez váratlan akadály, lemndás az elsőbbségről, közlekedés emlékezetből, tájékzódás térképről, csmópntk, nymvnalak, útvnaltervezés. Veszélyhelyzetek a veszélyhelyzet fgalma és kai külső és belső kk, szabályszegés és baleset. a veszély felismerése a dynmen, veszély és infrmáció. a veszély elhárítása a megelőzés, a menekülés, a kisebbik rssz választása. váratlan események fékhiba, gumidefekt, padkára futás. balesetek és tanulságaik közlekedési balesetek elemzése. Üzemanyag-takaréksság műszaki tényezők a mtr és tartzékainak állapta. környezeti tényezők terhelés, útburklat, dmbrzat, légellenállás, időjárás, frgalm. vezetéstechnikai tényezők hidegindítás, gyrsítás, sebességváltás, hegymenet, lejtmenet, megállás. A környezetvédelem alapjai a környezetkársító hatásk elkerülhetetlen, 13
elkerülhető (sár felhrdás, szemetelés); környezetkársítás menet közben kipufgógázk, zaj, rádiófrekvenciás sugarak, pr; környezetkársítás elkerülésének lehetőségei karbantartáskr tanklás, lajcsere, járműmsás, akkumulátr csere, hűtőflyadék csere, gumicsere. 14
C. Szerkezeti és üzemeltetési ismeretek Módszertani útmutató A tantárgy tanításával egyrészt el kell érni, hgy a leendő mtrkerékpár-vezető képes legyen mtrkerékpárját biztnságsan üzemeltetni, felismerni a mtrkerékpár - különösen a közlekedésbiztnságt veszélyeztető - meghibásdását, másrészt elő kell segíteni a mtrkerékpár technikai kezelésének későbbi hatékny elsajátítását. Ennek érdekében világs ismereteket kell adni a mtrkerékpárk szerkezetéről és működéséről. Az elméleti tananyagnak a gyakrlatra kell irányulnia, az üzemeltetési tudnivalóknak kiemelt jelentőséget kell biztsítani. A tantárgy eredményes ktatásáhz nélkülözhetetlen a váltzats módszerekkel végzett szemléltetés. A tankönyvön kívül természetesen javasljuk egyéb eszközök: mdellek, makettek, metszetek, valós szerkezetek, üzemképes mtrkerékpár, stb. felhasználását is. A környezet védelmével kapcslats feladatkra valamennyi téma kapcsán ki kell térni, a környezetvédő szemléletmódjának a teljes tantárgy tanítását át kell hatnia. Tárgyi feltételek Tantermi ktatás esetén a tanflyam létszámának megfelelő tanterem, fali tablók, multimédiás ktatástechnlógiai eszköz vagy vide lejátszó és televíziókészülék vagy számítógéppel és prjektrral (kivetítő berendezés). E-learning rendszerű ktatás esetén a képzésnek megfelelő, tanúsíttt és minősített e- learning keretrendszer és tananyag. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Műszaki ismeretek szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés vagy annak megfelelő végzettség. Részletes tanterv Az ktatás srán az alább felsrlt ismeretanyagt kell bemutatni. Ismeretanyag A mtrkerékpár felépítése, a futómű és a krmányszerkezet a mtrkerékpár felépítése, főbb szerkezeti egységek a futómű a vázszerkezetek, az első és a hátsó kerék felfüggesztése, a rugózás, a lengéscsillapító, a kerekek és a gumiabrncsk, a futómű ellenőrzése és karbantartása, a környezetvédelmi szempntk. a krmányszerkezet felépítése és ellenőrzése. A fékberendezések feladata, hatósági előírásk, a kerékfékszerkezetek (db- és tárcsafék), a mechanikus és hidraulikus üzemi fékberendezések felépítése és működési elve, az ldalkcsi fékezése, 15
a fékberendezések ellenőrzése és karbantartása. A mtrk és segédberendezéseik a mtrk felépítése és működése a mtrk szerkezete, az Ottó-mtrk működési elve, többhengeres mtrk. a mtr kenése a mtrlajk tulajdnságai, keveréklajzás, szivattyús lajzás, az lajzási rendszerek ellenőrzése és karbantartása, környezetvédelmi szempntk. a hűtés a vízhűtés és karbantartása, a léghűtés és karbantartása. a mtr üzemanyag-ellátása ejtő tartálys-, injektrs-, elektrms benzinszállítás, benzinszűrő, a keverékképzés, a karburátr működési elve (üresjárati, indító-berendezés), a karburátr ellenőrzése és karbantartása, légszűrő, kipufgó-berendezés, környezetvédelmi szempntk. Az erőátviteli berendezés feladata, a tengelykapcsló működése, a sebességváltómű, a kerék meghajtása (lánc, kardán, brdásszíj), az erőátviteli berendezések ellenőrzése és karbantartása. A villams berendezések az akkumulátr szerkezete, ellenőrzése és karbantartása, az áramfejlesztők feladata, a villams gyújtóberendezések (akkumulátrs, mágneses) működése, karbantartása és beszabályzása, a vezetékhálózat (vezetékek, kapcslók, biztsítók), a világítóberendezés működése (távlsági és tmpíttt fényszórók, helyzetjelző lámpák, rendszámtáblát megvilágító lámpa, ködlámpa), a jelzőberendezések működése, előírásk (féklámpa, irányjelző és hangjelző berendezések), környezetvédelmi szempntk. 16
D. Vezetési gyakrlat - alapktatás Módszertani útmutató A mtrkerékpár vezető-képzés legfntsabb s egyben leginkább balesetveszélyes része a gyakrlati képzés. A képzés srán ügyelni kell arra, hgy a jármű feletti uralmat, a biztnságs és balesetmentes közlekedést a tanulók a lehető legkisebb veszélyeztetettség mellett sajátítsák el. Az alapktatás srán a tanulók a jármű biztnsági ellenőrzését, technikai kezelését, a jármű feletti uralmat sajátítják el. A biztnsági ellenőrzés elsajátításáhz szükséges segédlet a jármű kezelési útmutatója, melynek használatában a tanulóknak jártasságt kell szerezniük. Öltözék a vezetési gyakrlat ktatása srán: szakktató (amennyiben a szakktató mtrkerékpárral mutatja be a feladatkat): bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, tanuló: bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul T" betűvel elláttt számztt, vagy tanulóként eltérő színű tanulómellény. Az alapktatás srán a szakktató egyidejűleg maximum 3 fő tanulót ktathat. A tanulócsprtk megtervezése srán ügyeljenek arra, hgy a közel azns képességű tanulók kerüljenek közös csprtba. A gyakrlati képzés megkezdése előtt célszerű meggyőződni a jelölt kerékpárzási tudásáról. A képzésnek személyre szabttnak kell lennie, a tantervben felsrlt feladatk mellett a legváltzatsabb rávezető gyakrlatk alkalmazása is szükségessé válhat. Minden fglalkzásn, a technikai kezelési és manőverezési feladatk gyakrlásának megkezdése előtt, a szakktató felügyelete mellett minden tanuló ellenőrizze a mtrkerékpár biztnsági berendezéseit. Szakktató a feladatkat mutassa be, és csak ezután gyakrltassa a tanulóval. A tanulók csak az egyes feladatk helyes, pnts végrehajtása után léphetnek tvább és kaphatják meg a következő feladatt. Tárgyi feltételek érvényes frgalmi engedéllyel és érvényes felelősségbiztsítással rendelkező kétkerekű mtrkerékpár, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: a) legalább 595 cm 3 -t hengerűrtartalm, b) legalább 40 kw teljesítmény, a feladatk végrehajtására alkalmas méretű (min. 7 x 100 m-es) és kialakítású gyakrlópálya az alábbi jellemzőkkel: frgalm elől elzárt terület, szilárd burklat (aszfalt, betn), mely időjárástól függetlenül, a burklat defrmációja nélkül alkalmas a feladatk gyakrlására, az adtt feladatk kijelöléséhez szükséges darabszámú kúppal, ill. pallóval, legyen alkalmas a gyakrlást egyidejűleg végzők számának figyelembevételével az előírt feladatk biztnságs végrehajtására, kulturált WC és kézmsási lehetőség. 17
Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés és érvényes A kategóriás vezetői engedély (a 2011. december 1. napját megelőzően szerzett Járművezetési gyakrlat szaks képesítéssel rendelkező személynek legalább két éve érvényes, kezdőnek nem minősülő A kategóriás vezetői engedéllyel kell rendelkeznie). Részletes tanterv Ismeretanyag Biztnsági ellenőrzés és üzemeltetési ismeretek A jármű biztnsági berendezéseinek elindulás előtti kötelező ellenőrzése A kötelezően előírt ellenőrzések (gumiabrncsk, krmányberendezés, világító- és fényjelző berendezések, fékberendezések, fékhatás ellenőrzése a jármű megtlásával és megállításával is) ismertetése és elvégzése A mtr és segédberendezéseinek ismertetése, mtrlaj ellenőrzése A mtr, a hűtőberendezés, a kipufgórendszer ismertetése, az lajszint, lajnymás ellenőrzése, az laj utántöltésének ismertetése, kétütemű mtr esetén a helyes üzemanyag-kenőanyag arány ismertetése Sebességváltó ismertetése, ellenőrzése Sebességváltók ismertetése, a sebességváltóban lévő lajszint ellenőrzése, utántöltésének ismertetése. Tengelykapcsló kar ellenőrzése A tengelykapcslókar hltjátékának ellenőrzése, beállításának ismertetése. Autmata váltóval felszerelt vizsgajármű esetén ismertesse a mechanikus váltónál alkalmaztt tengelykapcslókar hltjátékának ellenőrzését. Erőátviteli rendszer ismertetése, meghajtás ellenőrzése Az erőátviteli szerkezetek és azk kapcslódásainak ismertetése, a mtrkerékpár függvényében a meghajtólánc (brdásszíj) állaptának, feszességének ellenőrzése, állításának módja, lehetősége, kardánhajtás esetén a karbantartás ismertetése Futómű, krmányszerkezet, kerékfelfüggesztés ismertetése, ellenőrzése A kerekek és azk rögzítésének ismertetése, a kerekek felfüggesztése, a rugók és a lengéscsillapítók ismertetése, az első rugóstagk és a hátsó lengővilla ellenőrzése, a gumiabrncsk és a jelöléseik, a gumiabrncsk megfelelősége, rendellenes kpásk, a gumiabrncs légnymásának ellenőrzése szemrevételezéssel vagy mérőműszerrel, a gumiabrncs szerkezeti egységének és kpttságának ellenőrzése szemrevételezéssel, a krmányszerkezet ellenőrzése. Fékberendezés ismertetése Az első és a hátsó fékberendezés, a fékbetét vastagságának ellenőrzése, a mechanikus, illetve hidraulikus hátsó fékberendezés üzemképességének (tömítettségének) ellenőrzése (a fékpedáln/fékkarn érzékelve), a mechanikus, illetve hidraulikus első fékberendezése üzemképességének ellenőrzése, a fékflyadék szintjének ellenőrzése. Üzemanyag ellátó rendszer ellenőrzése A benzincsap állásainak ismertetése, az üzemanyagszűrő feladata, az üzemanyag fajtájának ismertetése. 18
Villams berendezések ismertetése Az akkumulátr, az indítómtr helyes működtetése, biztsíték cseréjének ismertetése, a világító és jelzőberendezések működtetése, a vészvillgó működtetése (ha van). Elsősegélynyújtó csmag ellenőrzése A járműben tárlt elsősegélynyújtó csmag elérhetőségének ismertetése. A járműkezelési vizsgafeladatk gyakrlása, megfelelő és biztnságs végrehajtásukhz szükséges rávezető gyakrlatk Elindulás előtti teendők, a jármű mzgatása a mtrkerékpár mzgatása váltzats nymvnaln (szlalm, nylcas, stb.), a mtrkerékpár felállítása középső, illetve ldalsó kitámasztóra (amelyek lehetségesek), a mtr kezelő-berendezései működtetésének gyakrlása álló mtrú, kitámaszttt járművön, elhelyezkedés a mtrkerékpárn, helyes üléspzíció kiválasztása, viszszapillantó tükrök beállítása. Mtr beindítása előkészületek a mtr beindításáhz, a mtr beindítása, leállítása, a mtr kezelő-berendezései működtetésének gyakrlása álló mtrú, középtámaszra felállíttt járművön. Elindulás és megállás együtt járás a mtrkerékpárral, (lassú menet csúsztattt kuplunggal), az üres sebességi fkzat megkeresése alapjáratn működő álló mtr mellett, a mtr beindítása, I. sebességi fkzat kapcslása, elindulás, haladás egyenesen I. sebességi fkzatban, megállás finm fékezéssel, elindulás, haladás, sebesség- és iránytartás a II. sebességi fkzatban, megállás finmfékezéssel, mtr leállítása. Járdaszegély felhajtás 90 -s szögben 5-10 cm magas járdára, gerendára vagy ékre. Lassú menet keskeny flysóban lassú menet 1 m széles flysóban, vagy 30 cm széles pallón (maximális sebesség 1 m/s). A mtr irányítása kanyardás, megfrdulás, haladás előre kijelölt nymvnaln a tanpálya adttságainak figyelembevételével (ajánltt nymvnalak: kör, nylcas, szlalm). 19
Sebességváltás felkapcslás, visszakapcslás mtrfékkel, fékkel, fékkel és fkzatkihagyással. Fékezési gyakrlatk fékezés hátsó fékkel, fékezés első fékkel, fékezés mindkét fékkel, megállás adtt pntnál. Irányjelzés iránytartás gyakrlása két kézzel, egy kézzel (bal, illetve jbb kézzel), irányjelzés kézzel vagy irányjelzővel, Kanyardás kanyardás a mtrkerékpár megdöntésével. Összetett fékezési feladatk szakaszs fékezés, pillanat megállás, intenzív fékezés (száraz útn 30-35 km/h, nedves útn 20-25 km/h sebességről fékezve a fékút nem lehet több, mint 12 m), Féktávlságn belül lévő akadály kikerülése, Elindulás emelkedőn, lejtőn Önálló menetek szabálys elindulás, 20
megállás irányjelzéssel, kanyardás jbbra kis és balra nagy sugarú íven. Frgalmi képzést elősegítő manőverek gyakrlása előzés, sávváltás, útkereszteződés megközelítése (pillanatnyi megállás a láb letétele nélkül), lassítósáv, gyrsítósáv. Intenzív fékezés gyakrlása Intenzív fékezés 30-40-50 km/h sebességről (fékút nem lehet több 24 m-nél). 21
E. Frgalmi vezetés - főktatás Módszertani útmutató A főktatás egységébe a frgalmi vezetés feladatai tartznak. A feladatk ez esetben is egymásra épülnek, de a feladatk srrendjét itt skkal inkább beflyáslják a tanulók képességei és a helyi frgalmi sajátsságk, mint az alapktatásnál. Öltözék a vezetési gyakrlat ktatása srán: szakktató (amennyiben a szakktató mtrkerékpárral kíséri a tanulót): bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, láthatósági mellény, tanuló: bukósisak, szemüveg (a bukósisak kialakításától függően), prtektrs hsszúnadrág (nadrágba vagy nadrágra illeszthető térdprtektrral) és prtektrs dzseki (dzsekibe vagy dzsekire illeszthető könyök- és gerincprtektrral), prtektrs kesztyű, magas szárú zárt cipő vagy csizma, elől-hátul T" betűvel elláttt számztt, vagy tanulóként eltérő színű tanulómellény. A főktatás srán egy szakktató egyidejűleg - a tanulókat mtrkerékpárn, vagy gépkcsin kísérve - a gépkcsin a mtrs ktatásra utaló jelzést elhelyezve- maximum 2 fő tanulót ktathat. Mtrkerékpárn való kísérés esetén a szakktató először a tanulók előtt haladva mutassa be egy-egy frgalmi helyzet helyes megldását. Majd a tanulók egymást váltva vezetik a csprtt és így gyakrlják a frgalmi feladatkat. A vezetési gyakrlat főktatási részét a szakktató a tanuló részére akkr taníthatja, ha meggyőződött arról, hgy a tanuló rendelkezik a mtrkerékpár kezelésének a közúti frgalmban történő részvételhez szükséges magabiztssággal. Tárgyi feltételek érvényes frgalmi engedéllyel és érvényes felelősségbiztsítással rendelkező kétkerekű mtrkerékpár, amely az alábbi jellemzőkkel rendelkezik: a) legalább 595 cm 3 -t hengerűrtartalm, b) legalább 40 kw teljesítmény, a feladatk végrehajtására alkalmas közúti környezet. Személyi feltételek A tantárgy ktatásáhz szükséges képesítés, végzettség: Járművezetési gyakrlat szakn szerzett közúti járművezető szakktatói képesítés és érvényes A kategóriás vezetői engedély (a 2011. december 1. napját megelőzően szerzett Járművezetési gyakrlat szaks képesítéssel rendelkező személynek legalább két éve érvényes, kezdőnek nem minősülő A kategóriás vezetői engedéllyel kell rendelkeznie). Részletes tanterv Ismeretanyag Haladás, flyamats vezetés gyakrlása gyér frgalmú védett útvnaln sebességváltásk, a sebességfkzatk megválasztása, visszakapcslás fkzatkihagyással, 22