Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata

Ügyiratszám: /2010 2 0 1 0. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szervezeti és Működési Szabályzata Budapest, 2010 Jóváhagyom: Dr. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter

2 Tartalomjegyzék B E V E Z E T É S... 4 1. A kirendeltség a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően,... 12 2. A Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetve a Kirendeltség... 14 A kirendeltség és szolgáltató központ élén igazgató áll, a kirendeltséget kirendeltség-vezető vezeti. A kirendeltség és szolgáltató központ, illetve a kirendeltség szervezeti felépítését az szakmai főigazgató-helyettes javaslatára jelen SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően ügyrendjük határozza meg a főigazgató jóváhagyásával... 14 A Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, amelynek hatáskörét a jelen SZMSZ C része az adott ügycsoportra megállapítja... 16 A főigazgató a Munkaügyi Központ hatáskörébe tartozó bármely ügycsoportra vonatkozóan jogosult a feladat ellátást magához vonni, vagy a feladat végrehajtására az egyébként hatáskörrel rendelkező szervezet helyett más személyt, vagy szervezeti egységet kijelölni... 16 A vezető, az ügyintéző, az ügyvitelt ellátó, munkavállaló dolgozó feladatait munkaköri leírás szabályozza... 17 1. A szervezeti egységek közötti kapcsolat... 17 2. Szakmai, vezetői értekezletek... 17 3. A Munkaügyi Központ képviseletének rendje, az aláírási jogosultság és a gazdasági kötelezettségvállalás rendje... 20 3.1. Képviselet... 20 4. Gazdasági kötelezettségvállalás... 22 6. Iratkezelési szabályok... 24 A Munkaügyi Központ iratkezelésére vonatkozó szabályokat az Iratkezelési szabályzat tartalmazza... 24 7. Helyettesítés... 24 8. Az ügyek átadása-átvétele... 24 9. Ellenőrzési rendszer... 25 Az ellenőrzött szervezeti egységeknek az ellenőrzési jelentésben megfogalmazott megállapításokkal és javaslatokkal kapcsolatban intézkedési tervet kell készíteniük... 27 10. A sajtó, illetve média-kapcsolat rendje... 27 11. A munkahelyi demokrácia... 27 A munkahelyi kormánytisztviselői érdekegyeztetésről illetve a munkaügyi kapcsolatok fórumrendszeréről a Közszolgálati szabályzat rendelkezik... 28 12. A közérdekű adatok nyilvánossága és az adatvédelem... 28 Az irányítás egyéb eszközei lehetnek:... 36 - Szabályzatok... 36 - Főigazgatói utasítások... 36 - Eljárási rendek, módszertani útmutatók... 36 - Ügyrend... 36 - Munkaköri leírás... 36 - Szóbeli utasítások... 36 Az irányítás egyéb eszközeire vonatkozó szabályokat külön főigazgatói utasítás tartalmazza... 36 I.1. Szervezési Osztály... 36 I.2. Hatósági Osztály... 37 II. Szakmai főigazgató-helyettes és az irányítása alatt álló szervezeti egységek... 39 II. 1. Szakmai főigazgató-helyettes... 39 Jogállása:... 39 Közvetlenül a főigazgató irányítása alatt végzi munkáját... 39 Feladatai:... 39 II. 2. Befektetés Ösztönzési Osztály... 39 Jogállása:... 39 Feladatai:... 39 Feladatai:... 40 II.4. Képzési és Szolgáltatási Osztály... 41 Feladatai:... 41 Feladatai:... 42 Általános feladatkörre:... 42 III. Koordinációs főigazgató-helyettes és az általa irányított szervezeti egységek:... 44 III.1. Koordinációs Főigazgató-helyettes... 44 III.2. MPA Elszámolási Osztály... 45

3 Jogállása:... 45 A koordinációs főigazgató-helyettes irányítása alatt végzi munkáját.... 45 Feladatai:... 45 III.3. Kirendeltségek Kirendeltség és Szolgáltató Központok... 48 III.3.2. Kirendeltség és Szolgáltató Központok... 48 IV. Gazdasági főigazgató-helyettes és irányítása alá tartozó szervezeti egység:... 49 IV. 1. Gazdasági Főigazgató-helyettes... 49 IV.2. Működési Költségvetési Osztály... 49 MELLÉKLETEK: SZMSZ 1. sz. melléklet: Alapító Okirat SZMSZ 2. sz. melléklet: DDRMK szervezeti egységeinek illetékességi területe SZMSZ 3. sz. melléklet: DDRMK tevékenységével, működésével és gazdálkodásával kapcsolatos jogszabályok részletes jegyzéke SZMSZ 4. sz. melléklet: DDRMK szervezeti felépítése SZMSZ 5. sz. melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje [Ámr. 145/A. (5) bek.] SZMSZ 6. sz. melléklet: Képzettségi pótlékra jogosító munkakörök (Ktv. 48/A. ) SZMSZ 7. sz. melléklet: Vagyonnyilatkozat tételre köteles munkakörök (Ktv. 22/A. )

4 B E V E Z E T É S Jelen főigazgatói utasítás a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ (továbbiakban: Munkaügyi Központ) szervezetére, irányítására, működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályok összességét, valamint a működésére tartós jelleggel érvényes alapvető adatokat és szabályokat tartalmazza (továbbiakban: SZMSZ). Az SZMSZ célja, hogy meghatározza a Munkaügyi Központ: - jogállását, - szervezeti felépítését, - jogszabályokban foglalt feladatainak az egyes szervezeti egységekre történő lebontását, - a szervezeti egységek, a vezetők és a munkatársak feladatait, egymáshoz való viszonyát, - a működés rendjét. A. rész Általános rendelkezések A Munkaügyi Központ adatai 1. A Munkaügyi Központ hivatalos neve: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Hivatalos név rövidítése: DDRMK Intézmény megnevezése angol nyelven: Southern Transdanubian Regional Labour Centre 2. A Munkaügyi Központ székhelye, telephelyei, bélyegző leírása : 2.1. Székhely, telephelyei Székhelye: 7621 Pécs, Király u. 46. Telephelyei: - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pécsi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 7621 Pécs, Zrínyi u. 11. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Komlói Kirendeltség 7300 Komló, Bajcsy-Zs. u. 9/1. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Ügyfélszolgálati Iroda 7720 Pécsvárad, Szentháromság tér 3. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Ügyfélszolgálati Iroda 7370 Sásd, Szent Imre u. 23. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Mohácsi Kirendeltség 7700 Mohács, Jókai u. 2. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Siklósi Kirendeltség

5 7800 Siklós, Felszabadulás u. 88. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Sellyei Kirendeltség 7960 Sellye, Korongi tér - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szigetvári Kirendeltség 7900 Szigetvár, Rákóczi u. 25. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szentlőrinci Kirendeltség 7940 Szentlőrinc Kossuth L. u. 16. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Kaposvári Kirendeltség és Szolgáltató Központ 7400 Kaposvár, Kontrássy u. 5/b. 7400 Kaposvár, Fő u. 37-39. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Balatonboglári Kirendeltség 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 16. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltség 7570 Barcs, Damjanich u. 31. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Csurgói Kirendeltség 8840 Csurgó, Városháza köz 2. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Marcali Kirendeltség 8700 Marcali, Posta köz 1. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Nagyatádi Kirendeltség 7500 Nagyatád, Koch R. u. 4. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Siófoki Kirendeltség 8600 Siófok, Bajcsy u. 1. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tabi Kirendeltség 8660 Tab, Szent István u. 6. - Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központ 7100 Szekszárd, Szent István tér 11-13. 7100 Szekszárd, Találka tér 4. Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Ügyfélszolgálati Iroda 7130 Tolna, Bezerédj tér 1. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Bonyhádi Kirendeltség 7150 Bonyhád, Perczel u. 13. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Dombóvári Kirendeltség 7200 Dombóvár, Jókai u. 16/A. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Paksi Kirendeltség

6 7030 Paks, Dózsa Gy. u. 62. - Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltség 7090 Tamási, Szabadság u. 15. A Munkaügyi Központ és a Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok illetékességi területét, valamint szolgáltatások tekintetében ez utóbbiak működési területét a regionális munkaügyi központok illetékességéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendelet határozza meg. A kirendeltségeket és működési területét a 2. számú melléklet tartalmazza 2.2. A bélyegző leírása A Munkaügyi Központ hivatalos tevékenysége során jogosult az elnevezésének megfelelő, a Magyar Köztársaság címerével ellátott és nyilvántartásba vett körbélyegzőt, illetve fejbélyegzőt használni. A Munkaügyi Központ hivatalos körbélyegzője Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pécs feliratú számozott bélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. A Kirendeltség és Szolgáltató Központ hivatalos körbélyegzője: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Pécsi / Kaposvári / Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központ feliratú számozott bélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével. A Kirendeltség hivatalos körbélyegzője: Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ..Kirendeltség feliratú számozott bélyegző, középen a Magyar Köztársaság címerével és a település nevével. A Munkaügyi Központ fejbélyegzője: "Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ alatta a Főosztály / Osztály / Kirendeltség / Kirendeltség és Szolgáltató Központ / megnevezésével és címével. A hivatalos bélyegző lenyomatát csak a kiadmányozásra jogosult aláírásával ellátott kiadmányon lehet elhelyezni. 3. A Munkaügyi Központ azonosító adatai: Törzskönyvi azonosító szám: 325862 Adószám: 15325866-1 - 02 KSH Statisztikai számjel: 15325866 8413 312-02 ÁHT-I azonosítószám: 05 1091

7 Adóalanyiság: általános forgalmi adónak nem alanya IBAN: HU56 1002 4003 0171 0025 0000 0000 Levélcím: 7601 Pécs, Pf. 239 Telefon: 72/506-800 Telefax: 72/506-804 Email: ddrmk@lab.hu Pénzforgalmi jelzőszám: Előirányzat felhasználási keret számla: 10024003-01710025-00000000 Kártyafedezeti számla 10024003-01710025-00060107 MPA lebonyolítási számla: 10024003-01710025-70000007 Európai Uniós Programok célelszámolási számla: 10024003-01710025-30005008 10024003-01710025-30005101 10024003-01710025-30005204 Számlavezető bankfiók: Magyar Államkincstár Dél-dunántúli Regionális Igazgatósága (7621 Pécs, Apáca u. 6.) Alaptevékenység szakágazat: 841318 Gazdasági, kereskedelmi, munkaügyi igazgatás Szektor: 1051 Központi és társadalombiztosítási költségvetési szerv Fejezet: XV. Nemzetgazdasági Minisztérium Az alaptevékenység államháztartási szakfeladatrendi besorolása: 841332 Foglalkoztatás-, munkaügy területi igazgatása és szabályozása 841335 Foglalkoztatást elősegítő támogatások (működési költségvetésben kiadás és bevétel nem számolható el) 841336 Megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő támogatások 841339 Munkanélküli-ellátások finanszírozása (működési költségvetésben kiadás és bevétel nem számolható el) 4. A Munkaügyi Központ alapító szerve és az alapítás dátuma: Magyar Köztársaság Kormánya (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1-3.) Az alapító okirat száma: NGM/5254/28(2010) Alapításának időpontja: 1991. január 1. A kormány az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII. 23.) Korm. rendeletben határozta meg az Állami Foglalkoztatási Szolgálat irányítására, a szervezetbe tartozó egyes szervek hatáskörére, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó részletes szabályokat 2007. január 1-jei, majd 2007. március 31-ei hatállyal. 5. A Munkaügyi Központ létrehozásáról rendelkező jogszabály megnevezése A Foglalkoztatási Alapról, a munkaerő-piaci szervezetről, valamint egyes foglalkoztatási jogszabályok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről szóló 125/1990. (XII. 30.) Korm.

8 rendelet hozta létre. 6. A Munkaügyi Központ irányító szervei, irányítása: A Munkaügyi Központ feletti irányítási jogkört a Nemzetgazdasági Minisztérium (1051 Budapest, József nádor tér 2-4) gyakorolja. A foglalkoztatási rehabilitációval, a munkaerő-piaci programokkal, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatai tekintetében a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal főigazgatója gyakorolja a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket. Szakmai és jogalkalmazói irányítását, valamint hatósági ellenőrzési feladatok szakmai irányítását a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (1089 Budapest, Kálvária tér 7.) látja el. 7. A Munkaügyi Központ vezetése: A Munkaügyi Központ élén főigazgató áll, akit a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter nevez ki és ment fel. A munkaügyi tanács előzetes véleményezési jogot gyakorol a főigazgató vezetői megbízásával kapcsolatban. A Munkaügyi Központ központi szervezeti egységből és kirendeltségekből áll. A szolgáltatási feladatokat a Munkaügyi Központ SZMM rendeletben meghatározott kirendeltsége kirendeltség és szolgáltató központként látja el. A Munkaügyi Központ szervezete a főigazgató vezetésével, koordinációs főigazgatóhelyettessel, gazdasági főigazgató-helyettessel, szakmai főigazgató-helyettessel valamint - a központi szervezet osztályainak vezetésével - a kirendeltségek és szolgáltató központok igazgatóival, és - kirendeltség és szolgáltató központok osztályainak vezetésével - valamint kirendeltségeinek vezetőivel, regionálisan működik. 8. Képviselete A Munkaügyi Központot egy személyben való teljes jogkörrel a főigazgató képviseli. Képviseleti jogkörét esetenként, illetve meghatározott ügyekben, ügykörökben átruházhatja. A főigazgató-helyettesek képviseleti joggal rendelkeznek a feladat-, illetőleg hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egységek szakmai munkája területén. A központi szervezet osztályainak vezetői, a kirendeltség és szolgáltató központok igazgatói, illetve kirendeltségek vezetői képviseleti joggal rendelkeznek a feladat- illetőleg hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egység szakmai munkája területén. 9. A költségvetési szerv besorolása Gazdálkodási jogkör alapján: önállóan működő és gazdálkodó

9 10. A költségvetési szerv jogszabályban meghatározott közfeladata: Az Állami Foglalkoztatási Szolgálatról szóló 291/2006. (XII.23.) Kormány rendelet 7. -ának (1) és (2) bekezdése, 8. és 10. -ai határozzák meg. A Munkaügyi Központ az Állami Foglalkoztatási Szolgálat részeként a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szerint ellátást biztosít, támogatást és szolgáltatást nyújt a hozzáforduló természetes személyeknek, munkáltatóknak, és ellátja az egyéb jogszabályokban megfogalmazott feladatait. 11. A költségvetési szervnél foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonya: - kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők: a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. LVIII. törvény alapján; - munkavállalók: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény alapján; - megbízási szerződéssel foglalkoztatottak: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény alapján. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ engedélyezett létszáma: 423 fő. 12. A költségvetési szerv történeti előzménye: A 291/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 13..(3) bekezdése szerint a költségvetési szerv általános és egyetemes jogutódja a 2006. december 31-ével megszüntetett Somogy Megyei Munkaügyi Központ, Tolna Megyei Munkaügyi Központ költségvetési szerveknek. A jogutód költségvetési szerv a Baranya Megyei Munkaügyi Központ költségvetési szerv bázisán jött létre, mely a továbbiakban a 291/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 13..(3) bekezdésében meghatározottak szerint névváltozás folytán Dél-dunátúli Regionális Munkaügyi Központ megnevezéssel működik. 13. A Munkaügyi Központ jogállása, gazdálkodási jogköre, irányítási és ellenőrző szerve 13.1. A Munkaügyi Központ jogállása: A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) irányítása alatt álló költségvetési szerv, önállóan működő és gazdálkodó, gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv, Baranya megye, Somogy megye, Tolna megye területére kiterjedő illetékességgel. Jogszabályokban meghatározott szakmai és gazdálkodási feladatait, valamint hatósági jogkörét a főigazgató egyszemélyi felelős vezetésével látja el. A Regionális Munkaügyi Tanács jogosult a Munkaügyi Központ működését véleményezni. A Munkaügyi Központ központi szervezetből és kirendeltségekből áll. A szolgáltatási feladatokat a regionális munkaügyi központok illetékességi területéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendeletben meghatározott kirendeltségei kirendeltség és szolgáltató központként látja el. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központban 3 Kirendeltség és Szolgáltató Központ működik, élükön igazgatók állnak. A központi szervezet, a kirendeltségek, kirendeltség és szolgáltató központok, valamint ezek belső szervezeti egységei nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal. A központi szervezet belső szervezeti egységeit jelen SZMSZ határozza meg, a kirendeltségek, valamint a kirendeltség és szolgáltató központok belső szervezeti egységeit, feladataikat ügyrendjük határozza meg.

10 13.2. A gazdálkodás rendje: A Munkaügyi Központ elsődleges kincstári körbe tartozó, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, teljes körű előirányzati rendelkezési jogosultsággal, gazdálkodási formáját tekintve önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. A gazdasági szervezet a költségvetési szerv működtetéséért, a gazdálkodás megszervezéséért és irányításáért, a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi számviteli rend betartásáért felelős, valamint a Munkaerő-piac Alap pénzeszközeinek a régióban történő működtetésével kapcsolatos régiós szintű feladatokat ellátó szervezeti egységek összessége. A Munkaerő-piaci Alap gazdálkodását tekintve korlátozott jogkörrel rendelkezik, míg a hatáskörébe utalt hatósági, szakmai feladatokat önálló költségvetési szervként látja el. Tervezési, működési, beszámolási rendjére - az MpA-ból történő finanszírozás sajátosságainak figyelembe vételével - a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok előírásai az irányadók. 14. A Munkaügyi Központ felépítése: Főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek: 1. Szervezési Osztály 2. Hatósági Osztály Gazdasági főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek Működési Költségvetési Osztály Szakmai főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 1. Befektetés Ösztönzési Osztály 2. Képzési és Szolgáltatási Osztály 3. Munkaerő-piaci Eszközök Osztály 4. EU Programok Osztály Koordinációs főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 1. Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok 2. MPA Elszámolási Osztály B. rész A Munkaügyi Központ tevékenysége, jogköre I. A Munkaügyi Központ központi szervezetének alaptevékenysége A Munkaügyi Központ hatáskörébe tartozó kötelező feladatokat a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.), az állami foglalkoztatási szolgálatról szóló 291/2006 (XII.23.) Kormány rendelet (továbbiakban ÁFSZ r.) és az Alapító Okirat határozza meg. Eljárása során a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos ügyekben az Flt. VIII. fejezetében meghatározott eltérésekkel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény a (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit alkalmazza, az egyéb közigazgatási ügyekben a Ket. szerint jár el, kivéve, ha a Ket. eltérést megengedő szabálya szerint az Flt. vagy végrehajtási jogszabály mást nem állapít meg.

11 A munkaügyi központ alapító okiratát az 1. számú, tevékenységet, működést meghatározó alapvető jogszabályokat a 3. számú melléklet tartalmazza. A Munkaügyi Központ állami feladatként ellátandó főbb alaptevékenységei a következők: - irányítja és ellenőrzi a Munkaügyi Központ kirendeltségeinek tevékenységét, ennek keretében: 1. a miniszter, a Hivatal és a munkaügyi tanácsok ajánlásainak megfelelően módszertani útmutatók, szakmai ajánlások készítésével segíti a hatósági és szolgáltató tevékenységet; 2. közreműködik a munkatársak szakmai képzésében; 3. biztosítja a kirendeltségek szakmai tevékenységének ellátásához szükséges feltételeket; - a megváltozott munkaképességű álláskeresők foglalkozási rehabilitációjával kapcsolatos feladatai körében: 1. biztosítja a foglalkozási rehabilitációhoz szükséges, valamint a hátrányos helyzetű álláskeresők foglalkoztathatóságát elősegítő szolgáltatásokat; 2. együttműködik a munkaképesség, illetve a munkaalkalmasság értékelésében részt vevő, illetve a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása elősegítésében közreműködő szervekkel; 3. dönt az MpA rehabilitációs alaprésze decentralizált keretének felhasználásáról, segíti a keret tervezését és a felhasználás ellenőrzését; - ellátja a Munkaerő-piaci Alap pénzeszközeinek a régióban történő működtetésével kapcsolatos régió szintű feladatokat, - dönt a Munkaerő-piaci Alap foglalkoztatási alaprészének a régióban felhasználható decentralizált kerete felhasználásról, - ellátja az MpA foglalkoztatási alaprésze központi pénzügyi keretéből finanszírozott munkahelyteremtés támogatásával kapcsolatos feladatokat, - működteti az álláskeresők támogatási rendszerét, valamint a vállalkozói járadékot, és gondoskodik a támogatási és szolgáltatási rendszer működtetéséről, - a Munkaügyi Központ feladatainak ellátása érdekében együttműködik a helyi önkormányzatokkal, valamint az országos és helyi kisebbségi önkormányzatokkal, továbbá más hatóságokkal és egyéb szervezetekkel, ennek keretében 1. irányítja és koordinálja a kirendeltségeknek a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényből adódó feladatainak végrehajtását; 2. adatszolgáltatási feladatokat teljesít a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv, az egészségbiztosítási igazgatási szerv és az állami adóhatóság területi szervei és más szervezetek felé; - ellátja az illetékességi területén működő munkaügyi tanács titkársági feladatait, - illetékességi területén ellátja a védintézkedés kezdeményezésének megalapozásához szükséges információgyűjtéssel és elemzéssel kapcsolatos feladatokat, - elkészíti a Munkaügyi Központ belső szabályzatait, - a hatáskörébe tartozó ügyekben ellátja a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat, valamint - ellátja a felnőttképzési intézmények ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat - részt vesz az Európai Uniós társfinanszírozási projektek segítésében és bonyolításában, - a Munkaügyi Központ központi szervezete át nem ruházható hatáskörben, a Munkaügyi Központnak a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén első fokú hatósági jogkört gyakorol

12 a) a külföldiek magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésével, b) a rendbírsággal, c) a Munkaügyi Központ hatáskörébe utalt nyilvántartásba vétellel, továbbá d) a foglalkoztatást elősegítő támogatások közül 1. a munkaerő-piaci szolgáltatást nyújtók részére támogatás megállapításával; 2. a munkaerő-piaci program kidolgozásának, megvalósításának támogatásával; 3. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, felújításhoz nyújtott támogatással, valamint e) a bérgarancia támogatással, valamint f) a felnőttképzési intézmények nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben, - a Kormány a magán-munkaközvetítési tevékenység tekintetében a 2009. évi LXXVI. törvény (Szolgtv.) szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Munkaügyi Központ központi szervezetét jelöli ki. II. A Munkaügyi Központ kirendeltségének alaptevékenysége 1. A kirendeltség a kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően 1, 1 Áfszr. 8. - a külön jogszabályban meghatározott illetékességi területén ellátja az álláskeresők nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat, valamint az álláskeresési járadék, álláskeresési segély, a vállalkozói járadék megállapításával, megszüntetésével és visszakövetelésével kapcsolatos, továbbá azokkal a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyek ellátása nem tartozik a Munkaügyi Központ központi szervezetének hatáskörébe, - ellátja a hatáskörébe tartozó ügyekben a pénzeszközök visszakövetelésével kapcsolatos feladatokat, - ellátja az egyszerűsített foglalkoztatással kapcsolatos igazolások kiadásával összefüggő feladatokat [2010. évi LXXV. törvény 5. (2) és (4) bekezdés], - szolgáltatásokat szervez és bonyolít, - nyilvántartja a csoportos létszámleépítésre vonatkozó bejelentéseket, - munkaközvetítést végez, - fogadja a munkaerőigényekre vonatkozó bejelentéseket, - információt nyújt, tanácsadást végez, - az általa ellátott feladatokkal kapcsolatos ügyfélszolgálati tevékenységet végez, - közreműködik a csoportos létszámleépítések hátrányos következményeinek enyhítésében, - ellátja az Európai Foglalkoztatási Szolgálattal (EURES) kapcsolatos tájékoztatási feladatokat, - munkaerő-piaci programokat kezdeményez, szervezi azok végrehajtását, ellátja a központi programokkal, pályázatok kezelésével, az azokkal kapcsolatos tájékoztatással, véleményezéssel, döntés-előkészítéssel kapcsolatos feladatokat, - kapcsolatot tart a megye, a kistérség gazdasági életében részt vevő munkaadókkal, a megye, a kistérség helyi önkormányzataival, a megyében, a kistérségben működő más szervezetekkel, közreműködik a gazdasági szerkezet átalakítását, a foglalkoztatási helyzet javítását célzó programokban, valamint

13 - ellátja a komplex rehabilitációval összefüggő, külön jogszabályban meghatározott feladatokat. 2. A Munkaügyi Központ a regionális munkaügyi központok illetékességéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendeletben kijelölt kirendeltségei 2, mint kirendeltség és szolgáltató központ, az alábbi szolgáltatási feladatokat látják el: a) működtetik a szolgáltatások kiépített intézményrendszerét, valamint ellátják azokat a munkaerő-piaci szolgáltatásokkal kapcsolatos feladatokat, amelyeket nem a kirendeltség lát el, b) rehabilitációs munkacsoportot működtetnek, részt vesznek a megváltozott munkaképességgel, fogyatékossággal, illetve szociális rászorultsággal összefüggésben külön jogszabályban meghatározott szakértői bizottságban, c) közreműködnek a megváltozott munkaképességű személyek részére foglalkozási rehabilitációs szolgáltatások nyújtásában. 4. A Munkaügyi Központ alaptevékenységébe tartozó és nem tartozó tevékenységének forrása A Munkaügyi Központ kincstári körbe tartozó, kincstári pénzforgalmi számlatulajdonos kincstári ügyfél, amelynek számláira pénzösszeg - a Kincstárban vezetett előirányzat-felhasználási keretként, - MPA lebonyolítási keretként az alapkezelő által kezdeményezett átutalási megbízással, - célelszámolási keretként kerül. A Munkaügyi Központ működésének, fejlesztésének fő forrása támogatásértékű bevételként az MPA-ból származik. Intézményi Működési bevétel (saját bevétele) igazgatási szolgáltatási díj, rendbírság, eljárási bírság, bírság és befizetésre kötelezésekből keletkező egyéb sajátos bevételek. Az intézményi költségvetéssel, költségvetési gazdálkodással kapcsolatos, a költségvetési évre vonatkozó speciális előírások és feltételek az irányító szerv által meghatározottak szerint alakulnak. A feladatellátásnak a Munkaügyi Központ kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok keretei között tartását biztosító, feltétel és követelmény rendszerét, folyamatát, kapcsolatrendszerét, továbbá a kötelezettségvállalások rendszerét, és dokumentumai tartalmát a Munkaügyi Központ gazdálkodásáról és gazdálkodási jogkörök gyakorlásának rendjéről szóló mindenkori hatályos főigazgatói utasítás tartalmazza. A Munkaügyi Központ feladatainak ellátása során megvalósítja az Állami Foglalkoztatási Szolgálat stratégiai céljait, segíti a Kormány foglalkoztatás-politikai céljainak megvalósítását. III. A Munkaügyi Központ szervezete és felügyeleti rendje 1. Központi szervezet A Munkaügyi Központ központi szervezetből és kirendeltségekből áll 3. A Munkaügyi 2 A Pécs, Kaposvári, Szekszárdi Kirendeltség és Szolgáltató Központok. 3 Áfszr. 6. (2)

14 Központ központi szervezete osztályokra tagolódik. A regionális munkaügyi központok illetékességéről szóló 13/2007. (III. 28.) SZMM rendeletben meghatározott Kirendeltségeken szolgáltató központ működik. A kirendeltség és szolgáltató központ osztályokra, irodákra tagolódik. A Munkaügyi Központ vezetését a főigazgató három főigazgató-helyettessel látja el: - főigazgató, - szakmai főigazgató-helyettes, - koordinációs főigazgató-helyettes, - gazdasági főigazgató-helyettes, Főigazgató közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek: 1. Szervezési Osztály 2. Hatósági Osztály Gazdasági főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek Működési Költségvetési Osztály Szakmai főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 1. Befektetés Ösztönzési Osztály 2. Képzési és Szolgáltatási Osztály 3. Munkaerő-piaci Eszközök Osztály 4. EU Programok Osztály Koordinációs főigazgató-helyettes alárendeltségébe tartozó szervezeti egységek 1. Kirendeltségek, Kirendeltség és Szolgáltató Központok 2. MPA Elszámolási Osztály 2. A Kirendeltség és Szolgáltató Központ illetve a Kirendeltség A kirendeltség és szolgáltató központ élén igazgató áll, a kirendeltséget kirendeltség-vezető vezeti. A kirendeltség és szolgáltató központ, illetve a kirendeltség szervezeti felépítését az szakmai főigazgató-helyettes javaslatára jelen SZMSZ-ben foglalt rendelkezéseknek megfelelően ügyrendjük határozza meg a főigazgató jóváhagyásával. A Munkaügyi Központ szervezeti felépítését és felügyeleti rendjét a 4. számú melléklet szemlélteti. IV. A Munkáltatói jogkör A munkáltatói jogkör, és annak gyakorlása A Munkaügyi Központ munkatársaival kapcsolatban a munkáltatói jogokat a főigazgató gyakorolja, kivéve - a belső ellenőrzési vezető kinevezésére, felmentésére, és áthelyezésére vonatkozó jogkört, melyet a főigazgató javaslatára a Nemzetgazdasági miniszter gyakorol 4, - a gazdasági főigazgató-helyettes kinevezésére, felmentésére, díjazásának megállapítására vonatkozó jogkört, melyet a Nemzetgazdasági miniszter gyakorol. 5. 4 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet 7. (3) 5 1992. évi XXXVIII. tv. 93.

15 A főigazgató a munkáltatói jogok egy részét az alábbiak alapján a főigazgató-helyettesekre valamint az egyes osztályvezetőkre ruházza át. Kiemelt munkáltatói jogkörök 1. Kinevezés, munkaszerződés megkötése, munkakör meghatározása, kinevezés módosítása 2. Pályázati felhívás kiírása, elbírálása 3. Kormánytisztviselői jogviszony, munkaviszony megszüntetése 4. Illetmény, munkabér megállapítása, jutalmazás 5. Cím adományozása és visszavonása 6. Erkölcsi elismerés, kitüntetés 7. Helyettesítés elrendelése, helyettesítési díj megállapítása 8. Rendkívüli munkavégzés elrendelésének engedélyezése 9. További jogviszony létesítése 10. Fizetés nélküli szabadság engedélyezése 11. Fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatása 12. Tanulmányi szerződés kötése 13. Összeférhetetlenség elbírálása 14. Vezetői tevékenység ellenőrzése 15. Vagyonnyilatkozat-tételt érintő eljárás lefolytatása 16. Szociális juttatásokról/támogatásokról döntés 17. Szakmai minősítés (Ktv. szerint) 18. Teljesítmény-követelmény megállapítása és teljesítmény-értékelés (Ktv. szerint) 19. Munkaköri leírás meghatározása, folyamatos aktualizálása 20. Munkavégzési feladatok kijelölése 21. Szakmai munkavégzés folyamatos felügyelete 22. Rendkívüli munkavégzés kezdeményezése 23. Szabadság kiadása 24. Javaslat munkakör megváltoztatására 25. Javaslat anyagi, erkölcsi elismerésre 26. Javaslat szociális juttatásra 27. Gépjármű (saját) eseti használata 2.1. A főigazgató, a főigazgató-helyettesek, központi szervezet osztályvezetői, a kirendeltség és szolgáltató központ igazgatói, az általuk közvetlenül irányított osztályok vezetői, illetve a kirendeltség-vezetők munkáltatói jogköre A főigazgató az 1-16. pontban és a 27. pontba foglalt munkáltatói jogokat - a belső ellenőrzési vezető kinevezése, felmentése, és a gazdasági főigazgató-helyettes kinevezése, felmentése, díjazásának megállapítása kivételével - a maga számára fenntartja, azokat az illetékes főigazgató-helyettes valamint osztályvezetők, a kirendeltség és szolgáltató központ igazgatóinak és a kirendeltségek vezetőinek közreműködésével, javaslatának, véleményének meghallgatásával gyakorolja. A főigazgató-helyettesek, az osztályvezetők, a kirendeltségek vezetői, a kirendeltség és szolgáltató központok igazgatói, az általuk közvetlenül irányított osztályok vezetői, valamint a kirendeltség és szolgáltató központok osztályvezetői az irányításuk alá tartozó munkatársak tekintetében a 19.-26. pont szerinti munkáltatói jogokat átruházott hatáskörben gyakorolják.

16 A kirendeltség és szolgáltató központ osztályvezetőinek tekintetében az igazgatók a 19-22. pontban meghatározott munkáltatói jogokat a szakmai főigazgató-helyettes egyetértésével gyakorolják. A főigazgató a kormánytisztviselő teljesítményének értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó munkáltatói jogkör gyakorlásának jogát (17. 18. pont) a Ktv. 34/A. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - azzal, hogy a minősítő a minősítést közvetlen felettesének, a kormánytisztviselővel történő ismertetése előtt bemutatja (Szervezési Osztály és Hatósági Osztály kivételével) átruházza Központi szervezet vonatkozásában: - osztályvezetők tekintetében a főigazgató-helyettesekre Kirendeltség és szolgáltató központok, kirendeltségek vonatkozásában: - a kirendeltség és szolgáltató központ igazgatói, a kirendeltség-vezetői tekintetében a koordinációs főigazgató-helyettesre, - a kirendeltség és szolgáltató központ osztályvezetőinek és az osztályszervezetbe nem tartozó kormánytisztviselők tekintetében az igazgatókra, - a kirendeltség és szolgáltató központ osztályainak beosztott kormánytisztviselői tekintetében az osztály vezetőire, - kirendeltségek kormánytisztviselői tekintetében a kirendeltség-vezetőre - kirendeltség szervezetében működő irodák vezetői és beosztott kormánytisztviselői vonatkozásában a kirendeltség-vezetőre. A főigazgató helyettesítése során a főigazgató-helyettesek a főigazgató tartós távollétében gyakorolják a főigazgató által meghatározott helyettesítési rend szerint mindazon munkáltatói jogokat, amelyek a főigazgató hatáskörébe tartoznak. 2.2. A fegyelmi és kártérítési felelősségi jogkör gyakorlásának szabályozása A fegyelmi jogkör gyakorlására a kormánytisztviselői jogviszonnyal összefüggő kötelezettségek vétkes megszegése esetén kerül sor. A Munkaügyi Központ főigazgatójával szemben a fegyelmi jogkört a Nemzetgazdasági miniszter gyakorolja. A Munkaügyi Központ kormánytisztviselői feletti fegyelmi jogkör gyakorlója a főigazgató, az eljárás megindítására javaslatot az illetékes főigazgató-helyettes, a kirendeltség és szolgáltató központ igazgatója, a kirendeltség vezetője, valamint az osztályvezető tehet, akinek irányítása alatt a kormánytisztviselő dolgozik. A fegyelmi eljárás során a Ktjv. rendelkezései szerint kell eljárni. A kártérítési felelősség megállapítására a kormánytisztviselők és kormányzati ügykezelők esetében a Ktjv.; Ktv., munkavállalók esetében az Mt., egyéb jogviszonyban a Polgári Törvénykönyv, vagy a jogviszonyra vonatkozó jogszabály szabályai az irányadók. V. Hatásköri megosztások A Munkaügyi Központ feladat- és hatáskörébe tartozó egyes ügyekben az a szervezeti egység rendelkezik eljárási jogosultsággal és kötelezettséggel, amelynek hatáskörét a jelen SZMSZ C része az adott ügycsoportra megállapítja. A főigazgató a Munkaügyi Központ hatáskörébe tartozó bármely ügycsoportra vonatkozóan jogosult a feladat ellátást magához vonni, vagy a feladat végrehajtására az egyébként

hatáskörrel rendelkező szervezet helyett más személyt, vagy szervezeti egységet kijelölni. 17 A vezető, az ügyintéző, az ügyvitelt ellátó, munkavállaló dolgozó feladatait munkaköri leírás szabályozza. VI. Működési Szabályok 1. A szervezeti egységek közötti kapcsolat A munkaügyi központ szervezeti egységei tevékenységük során együttműködésre kötelezettek, a feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti egységek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltek egyeztetve kötelesek eljárni. 2. Szakmai, vezetői értekezletek 2.1. Főigazgató által összehívott vezetői értekezlet A főigazgatói vezetői értekezlet a Munkaügyi Központ főigazgatója által, rendszeresen összehívott értekezlet. A főigazgatói vezetői értekezlet összehívására a főigazgató-helyettesek is javaslatot tehetnek az időpont, és a téma megjelölésével. A főigazgatói vezetői értekezlet célja a Munkaügyi Központ irányításának összehangolása, valamint főigazgató-helyettesei tevékenységének koordinálása, a vezetői együttműködés biztosítása, kölcsönös informálás, döntés-előkészítés. Résztvevői: - főigazgató, - főigazgató-helyettesek - a főigazgató által a tárgyalt témához meghívott személyek. Időpontja: szükség szerint Összehívója: főigazgató 2.2. Főigazgató által összehívott, kibővített vezetői értekezlet A főigazgatói kibővített vezetői értekezlet a Munkaügyi Központ főigazgatója által, szükség szerint összehívott értekezlet. A kibővített főigazgatói értekezlet összehívására a főigazgatóhelyettesek is javaslatot tehetnek az időpont, és a téma megjelölésével. A kibővített főigazgatói értekezlet célja a Munkaügyi Központ vezetésének és irányításának összehangolása, a vezetői együttműködés biztosítása, kölcsönös informálás, döntéselőkészítés Résztvevői: - főigazgató, - főigazgató-helyettesek - központi szervezet osztályvezetői - belső ellenőrzési vezető - a főigazgató által a tárgyalt témához meghívott személyek. Időpontja: szükség szerint Összehívója: főigazgató 2.3. Vezetői munkaértekezlet A vezetői értekezlet a Munkaügyi Központ főigazgatója által, rendszeresen összehívott

18 értekezlet. A Munkaügyi Központ vezetésének és irányításának összehangolása, a vezetői együttműködés biztosítása, kölcsönös informálás, döntés-előkészítés, operatív feladatok, problémák, információk ismertetése, megbeszélése, beszámoló a szervezeti egységek tevékenységéről, főigazgatói értekezletet követő vezetői munkaértekezletek esetében beszámoló a főigazgatói értekezleten elhangzottakról. Résztvevői: - főigazgató, - főigazgató-helyettesek - osztályvezetők - belső ellenőrzési vezető - kirendeltségek vezetői, kirendeltség és szolgáltató központok igazgatói, - meghívottak (pl.: érdekképviseleti szervek képviselői). Időpontja: szükség szerint Összehívója: főigazgató 2.4. Főigazgató által összehívott értekezletek közös szabályai A főigazgató által összehívott értekezlet időpontjáról írásbeli értesítést kell küldeni a résztvevők számára. Az értekezletet a főigazgató, távollétében az őt helyettesítő főigazgatóhelyettes nyitja meg és vezeti le. Az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni - a 2.1. pontban részletezett Főigazgató által összehívott vezetői értekezlet kivételével, - abban a tárgyalt napirendeket, a főigazgató által hozott döntéseket, a megállapításokat, a végrehajtásért felelősöket és a végrehajtási határidőket rögzíteni kell. Az emlékeztetőt az értekezlet vezetője írja alá, és a főigazgató által esetenként megbízott kormánytisztviselő készíti el, majd az aláírását követő 3 munkanapon belül küldi meg a résztvevőknek. A vezetői munkaértekezleten a főigazgató tájékoztatást nyújt a Munkaügyi Központok főigazgatóinak tartott értekezleten elhangzottakról, valamint a vezetői munkaértekezletek között hozott azon döntéseiről, amelyek a Munkaügyi Központ működésével és egyéb nagyobb horderejű kérdések eldöntésével kapcsolatos. A főigazgató-helyettesek szintén tájékoztatást adnak a döntési jogkörükbe tartozó témákban hozott jelentősebb döntéseikről. 2.5. Főigazgató-helyettesi értekezlet A főigazgató-helyettesi értekezlet a Munkaügyi Központ főigazgató-helyettese által, rendszeresen, vagy szükség szerint összehívott értekezlet. Az értekezlet célja a Munkaügyi Központ azonos főigazgató-helyettese irányítása alá tartozó területeken jelentkező feladatok ellátásának összehangolása, a szervezeti egységek együttműködésének biztosítása, kölcsönös informálás, döntés-előkészítés. Résztvevői: - főigazgató-helyettes - az adott főigazgató-helyettes irányítása alá tartozó osztályvezetők, - a főigazgató-helyettes által a tárgyalt témához meghívott személyek. Időpontja: Szükség szerint Összehívója: főigazgató-helyettes A főigazgató-helyettesi értekezlet értekezletének összehívására, levezetésére, az arról készült emlékeztető elkészítésére a VI. 2. 4. pont rendelkezéseit kell alkalmazni megfelelően.

19 2.6. Konzultációk, szakmai fórumok A főigazgató konzultációt, szakmai fórumot hívhat össze, melynek kezdeményezésére az adott téma szerinti szakterület vezetője is jogosult. Rendszeressége és a résztvevők köre szükség szerinti. Célja a gyakorlatban felmerült szakmai kérdések, javaslatok megbeszélése, információ csere. Résztvevői: - főigazgató és/vagy szakterület vezetője, - a fenti vezető által meghívott személyek. Időpontja: Szükség szerint Összehívója. főigazgató és/vagy szakterület vezetője 2.7. Osztályvezetői, igazgatói, kirendeltségi értekezlet Az osztályvezetői, igazgatói és a kirendeltségi értekezletet a szervezeti egység vezetője hívja össze az általa meghatározott rendszeres időpontokban, vagy szükség szerint. Célja tájékoztatás adása a vezetői értekezleteken elhangzottakról, a szervezeti egység időszerű feladatainak áttekintése és a kiadott feladatok számonkérése, a munka értékelése, a munkatársak beszámoltatása és tájékoztatása, feladat-meghatározások. Résztvevői: - osztályvezető, igazgató, kirendeltség-vezető - a szervezeti egység valamennyi munkatársa, - meghívott személyek. Időpontja: Szükség szerint Összehívója: Szervezeti egység vezetője 2.8. Összvezetői értekezlet A főigazgató által összehívott összvezetői értekezlet témája lehet: az éves feladatok, célok ismertetése, tájékoztató a régiót érintő foglalkoztatási, területfejlesztési célokról, feladatokról, beszámoló a féléves, éves munkáról. Résztvevői: - főigazgató, - főigazgató-helyettesek - belső ellenőrzési vezető - osztályvezetők, - kirendeltség és szolgáltató központok igazgatói, - kirendeltségek vezetői, - hivatali érdekképviseleti szervek képviselői, - meghívottak. Időpontja: szükség szerint Összehívója: főigazgató 2.9. Központi munkaértekezlet A kormánytisztviselők vezetésben való részvételének fontos fóruma. A főigazgató hívja össze, az általa meghatározott általában valamilyen ünnepélyes eseményhez kapcsolódó alkalommal.

20 Célja a főigazgató által az elmúlt időszak munkájának értékelése, a következő év feladatainak meghatározása, a Munkaügyi Központ dolgozóinak tájékoztatása, a munkaerő-piaci szervezet egészét érintő kérdésekről, intézkedésekről, tervekről. Résztvevői: - a főigazgató, - valamennyi kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő és munkavállaló, - a főigazgató által meghívott személyek. Időpontja: eseti döntés alapján évente- Összehívója: főigazgató A résztvevők feladata és kötelessége a munkaértekezleten az aktív és konstruktív közreműködés, az értekezletek anyagainak ismerete. Az értekezleten a feladatok megbeszélésén túl biztosítani kell, hogy a Munkaügyi Központnál dolgozók szekciókbankifejthessék nézeteiket. Biztosítani kell továbbá a felmerült kérdéseknek és javaslatoknak az érdemi megválaszolását. A munkaértekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell az értekezletre készült főigazgatói értékelés írásos anyagát, a javaslatok és a vélemények rövid ismertetését, a hozott döntéseket. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak. 3. A Munkaügyi Központ képviseletének rendje, az aláírási jogosultság és a gazdasági kötelezettségvállalás rendje 3.1. Képviselet A Munkaügyi Központ képviselete minden olyan cselekmény, amely a Munkaügyi Központ nevében, érdekében történő nyilatkozattételre irányul, akár írásban (kiadmányozási jog), akár személyesen eljárva 6. A Munkaügyi Központ képviseletére a főigazgató önállóan, teljes körben jogosult. A főigazgató ezen jogát jelen SZMSZ, illetve egyéb főigazgatói utasítás, vagy eseti meghatalmazás szerint másra átruházhatja határozatlan, illetve határozott időre, továbbá egyszeri alkalommal, de a főigazgató a képviseleti jog gyakorlását bármely kérdésben magához vonhatja. A képviseleti jog megadásáról, visszavonásáról, illetve elvonásáról minden esetben írásban kell rendelkezni. A főigazgató-helyettesek a Munkaügyi Központ képviseletére önállóan, külön meghatalmazás nélkül jogosultak mindazon szakmai kérdésekben, amelyeket az általuk irányított szervezeti egységek hatáskörébe tartoznak. A szervezeti egységek vezetői feladataik végzése során képviseleti joggal rendelkeznek a hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szervezeti egység szakmai munkája területén. 6 Személyes, amin a személyes megjelenést, illetve a távbeszélőn valamint számítógépes hálózaton, Interneten történő kapcsolatot kell érteni. Írásos, amin az iratanyagok aláírási jogának gyakorlását kell érteni, ideértve adott esetben a fokozott biztonságú, és a minősített fokozatú elektronikus aláírást is.

21 A jogi vonatkozású ügyekben (bíróság és más hatóság előtt) a jogtanácsos önállóan jogosult a képviseletre. A jogi diplomával rendelkező kormánytisztviselő a főigazgató írásbeli meghatalmazásával képviseli a Munkaügyi Központot bíróság és más hatóság előtt. 3.2. A képviseleti jog gyakorlása A Munkaügyi Központ főigazgatója közvetlenül egy személyben gyakorolja a képviseleti jogot, különösen: - az irányítási jogkört gyakorló NGM és a szakmai irányítást gyakorló FSZH felső szintű vezetőivel, - a minisztériumok vezetőivel, - a területileg illetékes állami és önkormányzati szervek felsőbb szintű vezetőivel, - a Munkaügyi Központ tevékenységével érintett külföldi és hazai szervezetek felelős vezetőivel folytatott munkakapcsolatokban. A főigazgató-helyettesek képviseleti jogköre: A főigazgató-helyettesek egyszemélyi képviseletre jogosultak mindazon szakmai kérdésekben, amelyeket az általuk irányított szervezeti egységeknek: - az irányítási jogkört gyakorló NGM és a szakmai irányítást gyakorló FSZH szakmai szervezeteivel, - a minisztériumok, kormányhivatalok, központi hivatalok, autonóm államigazgatási szervek szakmai szervezeteivel, - a szerződéses kapcsolatban álló szervezetekkel és személyekkel, - a tevékenységi területükön működő oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel folytatott munkakapcsolatok érintenek. A főigazgató helyettesítésével megbízott főigazgató-helyettesek a főigazgató akadályoztatása esetén a főigazgató által meghatározott helyettesítési sorrend szerint - a helyettesítési feladatok ellátása során jogosultak a Munkaügyi Központ képviseletére mindazon esetekben, amelyek a főigazgató képviseleti jogkörébe tartoznak. A kirendeltség és szolgáltató központ igazgatója, a kirendeltség vezetője az osztályvezetők, valamint képviseleti jogköre: A kirendeltség és szolgáltató központ igazgatója, a kirendeltség vezetője, valamint az osztályvezetők feladataik végzése során képviseleti joggal rendelkeznek a hatáskörükbe utalt külső és belső munkakapcsolatok, illetve az általuk irányított szakmai munka területén. Eljáró munkatárs képviseleti jogköre: A Munkaügyi Központ képviseletében eljáró munkatárs azokban az ügyekben járhat el, amelyekre a megbízást (felhatalmazást) kapta. Más felmerülő ügyek esetén a tárgyaló fél véleményét állásfoglalás nélkül meg kell hallgatni, és erről a Munkaügyi Központ illetékes vezetőjét tájékoztatnia kell. A Munkaügyi Központ képviseletében jogról való lemondás és kötelezettségvállalás csak az arra vonatkozó külön főigazgatói felhatalmazás alapján történhet, figyelembe véve az államháztartásról szóló törvényben, valamint az egyéb vonatkozó jogszabályban foglaltakat.

22 A képviseletre jogosult munkatárs e jogkörében eljárva tett nyilatkozatairól felettesét tájékoztatni köteles. 3.3. Kiadmányozási jog gyakorlása A képviseleti jog gyakorlása írásban az aláírási jog (kiadmányozás). Az aláírási jogkör gyakorlása az arra jogosult kormánytisztviselő által a Munkaügyi Központ hivatalos fejléccel ellátott ügyiratán történő, a Munkaügyi Központ bélyegzőjével ellátott aláírást foglalja magába. A kiadmányozás rendjéről külön főigazgatói utasítás rendelkezik. 4. Gazdasági kötelezettségvállalás A Munkaügyi Központ pénzügyi-gazdálkodási mechanizmusában az aláírási jogkör gyakorlásának különleges formája érvényesül. A Munkaügyi Központ nevében, a Munkaügyi Központ feladatainak ellátása, végrehajtása során történő fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalását kötelezettségvállalásnak nevezzük. Kötelezettség vállalásra csak a főigazgató, vagy az általa írásban megbízott, a Munkaügyi Központ alkalmazásában álló személy jogosult 7. Kötelezettség vállalásra csak írásban és csak ellenjegyzés után kerülhet sor. Ellenjegyzésre a gazdasági főigazgató-helyettes, vagy az általa írásban kijelölt, a Munkaügyi Központ alkalmazásában álló, személy jogosult. Ellenjegyzésre feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel, és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie. 8 A kiadások teljesítésének és a bevételek beszedésének vagy elszámolásának elrendelését utalványozásnak nevezzük. Utalványozásra a főigazgató vagy az általa írásban felhatalmazott, a Munkaügyi Központ alkalmazásában álló személy jogosult 9. Az utalvány ellenjegyzésére a gazdasági főigazgató-helyettes, illetőleg az általa írásban kijelölt, a Munkaügyi Központ alkalmazásában álló személy jogosult 10. Az utalványozás előtt okmányok alapján ellenőrizni, szakmailag igazolni kell annak jogosultságát, összegszerűségét, a szerződés, megállapodás teljesítését. A szakmai teljesítés igazolás alapján az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht. és a 249/2000 (XII.24.) Kormány rendelet, valamint az Ámr., továbbá a belső szabályzatban foglaltakat megtartották-e. 11 Érvényesítést csak a gazdasági főigazgató-helyettes által írásban megbízott, Munkaügyi Központ alkalmazásában álló, a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettségű, vagy legalább középfokú iskolai végzettségű és emellett pénzügyi-számviteli képesítésű munkatárs végezhet. Az utalvány ellenjegyzése során meg kell győződni arról, hogy a szakmai teljesítésigazolás és az érvényesítés megtörtént-e. A szakmai teljesítés igazolásának módjáról és az azt végző személyeket az adott kötelezettségvállaláshoz kapcsolódóan, a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki. A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. 7 Ámr. 72. (3) 8 Ámr. 19. (1); 74. (2) 9 Ámr.. 78. (1); 72. (3) 10 Ámr.. 79. (1) 11 Ámr.. 76. - 77.