B2
DR. GECSE KRISZTINA DR. RÓKA RICHÁRD PROF. DR. WITTMANN TIBOR IRRITÁBILIS BÉL SZINDRÓMA (IBS) BETEGTÁJÉKOZTATÓ
ÍRTÁK: DR. GECSE KRISZTINA DR. RÓKA RICHÁRD PROF. DR. WITTMANN TIBOR FEDÉLTERV: NAVRATIL ZSUZSANNA TIPOGRÁFIA: NAGY ÉVA A KIADVÁNY A SOLVAY PHARMA TÁMOGATÁSÁVAL JÖTT LÉTRE. DR. GECSE KRISZTINA, DR. RÓKA RICHÁRD, PROF. DR. WITTMANN TIBOR, 2009 FELELÔS KIADÓ: SOLVAY PHARMA KFT., 2009 1013 Budapest, Pauler u. 11. II. em. Telefon: 309-5500 Fax: 309-5501 info.pharmahungary@solvay.com www.solvaypharma.hu
Az Irritábilis Bél Szindróma (rövidítve IBS) egy gyakori bélbetegség, mely hasi fájdalommal, puffadással és székelési zavarral jár. Az IBS-ben szenvedô betegek a hasi fájdalom mellett leggyakrabban vagy hasmenésrôl, vagy székrekedésrôl, vagy ezek váltakozásáról számolnak be. A kórkép lényege a bél mûködésének zavara, így a betegség kellemetlen tünetei ellenére sem jár a kórkép bélrendszeri károsodással, gyulladással. Melyek az IBS tünetei? Irritábilis Bél Szindróma (IBS) Betegtájékoztató Az IBS vezetô tünete a hasi fájdalom. A betegek nagyobbik részében a hasi fájdalom mérsékelt fokú, hasi feszülés vagy diszkomfort formájában nyilvánul meg. A jelentôsebb hasi fájdalom a kórkép legsúlyosabb kórformájára utal, de ez csak a betegek csak kisebb csoportját teszi ki. A hasi fájdalom leggyakrabban az alhas területén jelentkezik, de megjelenhet a has bármely részén és minden hasi tájék felé kisugározhat. A hasi panaszokra fontos jellegzetesség, hogy erôsségük mértéke hullámzó, idônként fokozódó, késôbb gyengülô vagy megszûnô jellegû, majd valamilyen mértékben visszatérôek lehetnek. Az IBS többi klinikai tünetére is érvényes, hogy a tünetek erôsségében napszaki változás is igazolható. A tünetek gyakran intenzívebbek a nap második felében, az esetek jó részében köthetôek valamilyen stresszhelyzethez, emocionális tényezôhöz. Éjszaka nemcsak az idegrendszer, hanem a bélrendszer is alszik, így az IBS-ben éjszaka a beteg panaszmentes. Az IBS másik alapvetô tünete a székürítés zavara. A normál bélmûködésnek egyénenként más a határértéke, akár a napi háromszori székletszámtól a heti háromszori székletürítésig terjedhet. Normál székürítésrôl akkor beszélhetünk, amennyiben formált széklet ürül, mely nem tartalmaz vért, és nem kíséri hasi görcs vagy fájdalom. Az IBS betegek egyik csoportjára a székrekedés jellemzô, ritkán ürít székletet, akkor is általában hasi fájdalom kíséretében. Ebben a betegcsoportban gyakori a széklet elégtelen kiürülésének érzése, ezekben a betegekben esetenként nyákos széklet is elôfordulhat. A betegek másik csoportjában a gyakori, híg, hasmenéses székürítés jellemzô, gyakran sürgôs székürítési ingerrel. A betegek harmadik csoportjában pedig idôszakosan hol a hasmenéses panaszok, hol pedig a székrekedés dominál. 3
Dr. Gecse Krisztina, Dr. Róka Richárd, Prof. Dr. Wittmann Tibor Az IBS-hez társuló egyéb panaszok közül gyakori lehet a hasi puffadás, feszülés. Elôfordulhatnak akár 25-50%-os gyakorisággal olyan panaszok is, amelyek a tápcsatorna más betegségeinek a vezetô tünetei, mint a hasi feszülés, teltségérzés, hányinger, émelygés. IBS tüneteit kiválthatják és a fennálló panaszokat fokozhatják bizonyos ételek (a tej- tejtermékek, koffein, alkohol, szénsavas italok, egyes zöldségek és gyümölcsök), a stressz, az idegi megterhelés, egyes hormonalis változások - ugyanis megfigyelték, hogy nôi betegek között a menstruáció idején a panaszok fokozódnak. Milyen gyakori az IBS? Az IBS a gasztroenterológusok (a gyomor-bélrendszeri betegségekkel foglalkozó szakorvosok) által egyik leggyakrabban diagnosztizált betegség, mely a fejlett országokban a népesség mintegy 10-20%-át érinti. A kórkép elôfordulása nôkben gyakoribb. Az IBS megjelenése az aktív, 20-50 éves lakosság körében a legjellegzetesebb, de a kórkép jelen van a fiatalabb korosztályban is, s nem ritka a visszatérô hasi fájdalmat panaszoló gyermekek között a késôbbi IBS beteg. Az IBS az idôsebb korosztályban sem ritka, de ebben az életkorban a más, súlyos hasi kórképek elôfordulása a gyakoribb, emiatt a betegek kivizsgálása fokozott gondosságot igényel. Milyen korszerû ismeretekkel rendelkezünk a kórkép kialakulásával kapcsolatban? Hogyan mûködik a normál vastagbél? A mintegy két méter hosszú vastagbél köti össze vékonybelet a végbéllel, mely részben a tápanyagokból történô víz- és sófelszívódásért, részben a salakanyag kiürítéséért felelôs. Minden nap hozzávetôlegesen mintegy 2 liter folyékony, részben emésztett táplálék érkezik a vékonybélbôl a vastagbélbe. A béltartalomból történô víz- és sófelszívódás után a széklet a vastagbél bal oldalában raktározódik a székletürítésig. A vastagbél motilitása (a bélfal izomzatának összehúzódása és a béltartalom továbbítása) idegi és hormonális szabályozás alatt áll. Naponta néhány alkalommal erôteljes izomösszehúzódások jelentkeznek, melyek a vastagbél tartalmát maguk elôtt taszítva tolják azt elôre, székelési ingert, majd székletürítést kiváltva. 4
Mely tényezôk szerepe ismert az IBS kialakulásában? Az elmúlt évtizedek során az IBS kialakulásáról szerzett ismereteink sokat bôvültek, azonban a kórkép okai továbbra sem teljes mértékben tisztázottak, napjainkban is intenzív kutatások tárgyát képezik. A jelenleg ismert legfontosabb kóroki tényezôk: Az IBS-es betegek vastagbél izomzatának összehúzódásához a normálisnál kisebb ingerület is elegendô, vagyis az IBS-es vastagbél sokkal érzékenyebben reagál a külsô behatásokra. Központi szerepe van az IBS tüneteinek kiváltásában a stresszhatásnak. Ez lehet a megszokottól eltérô külsô hatás, fokozott terhelés (fizikai, pszichés behatás) vagy élettani jellegû inger (érzelem, étkezés) egyaránt. A kórkép kialakulását befolyásolhatják a gyermek-és fiatalkorban az egyént ért környezeti hatások (család, tágabb környezet), a késôbbi életkorban kialakuló kóros helyzetértékelés, a fokozott betegségtudat, az eltérô pszichés reaktivitás, a kedvezôtlen szociális helyzet. Az emberi béltraktusban és az idegrendszerben lévô speciális ingerületátvivô anyagok (ezek közül az egyik legfontosabb az ún. szerotonin) mennyisége is megváltozik IBS betegekben, mely magyarázhatja a bél fokozott érzékenységét és a kóros bélmotilitás kialakulását. A közelmúltban végzett kutatások szerint az IBS kialakulásában a gyomor-bélrendszerben lezajló fertôzések is szerepet játszhatnak, ugyanis a gyomor-bél huruton átesett betegek egy részében is kialakul IBS. Veszélyes ez a kórkép? Irritábilis Bél Szindróma (IBS) Betegtájékoztató A kórkép lényege a bél mûködésének zavara, ez nem jár a bélrendszer súlyos károsodásával, nem okoz súlyos szövôdményeket. Az IBS jellegénél fogva viszont krónikus, tartós jellegû megbetegedés, melyben jobb (panaszmentes) és rosszabb (kifejezettebb panaszokkal járó) idôszakok váltják egymást. Ez a sajátosság egyúttal a betegség legfontosabb jellemzôje, s ez különbözteti meg más szervi betegségektôl, melyekben a tünetek fokozatos romlása alakul ki. Mivel azonban a kórképnek nincsenek speciális tünetei, így a panaszok más tápcsatornai megbetegedések jelei is lehetnek. A betegség kivizsgálása során ezért fontos az IBS tüneteinek elkülönítése más hasi megbetegedésektôl. A testsúlycsökkenés, éjsza- 5
Dr. Gecse Krisztina, Dr. Róka Richárd, Prof. Dr. Wittmann Tibor kai hasi fájdalom, éjszakai széklet, véres széklet és láz mindig olyan figyelmeztetô (alarm) tünetek, melyek súlyos betegségre utalnak és részletesebb kivizsgálást igényelnek. Hasonlóan az idôskori IBS gyanúja esetén is kiterjesztettebb vizsgálatok végzése indokolt. Hogyan történik a betegek kivizsgálása? A betegség kórisméjének felállítása döntôen a tünetek és a betegek elôzményi adatainak értékelésén alapul, így a kivizsgálásban a beteget ismerô orvosnak, a családorvosnak lényeges feladata van. A tünetek megfelelô értékelésével és betegvizsgálattal az esetek nagyobbik felében tünetorientált módon felállítható vagy valószínûsíthetô a diagnózis. Az IBS tünetei nem kizárólagosak a kórképre, így más hasûri, szervi betegségek jelei is lehetnek. Néhány tájékozódó vizsgálattal az IBS egyszerûen elkülöníthetô az egyéb tápcsatornai megbetegedésektôl. Szükség esetén a további kivizsgálás általában már gasztroenterológiai szakrendelés feladata. Egyszerû, tájékozódó vizsgálatok: Hasmenés esetén széklet mikrobiológiai vizsgálat végzése célszerû a fertôzéses eredet kizárására. Egyszerû, rutin székletvizsgálattal (ún. Haemoccult vagy FECA teszt) a székletben található, súlyos emésztôszervi megbetegedést jelzô, vér is kiszûrhetô. Az átlag népességben a tejcukorérzékenység gyakori és az irritábilis bél szindróma hasmenéses formájához hasonló tünetekkel jár. A laktóz érzékenység vizsgálatára egyszerû teszt maga a tej ivása, hiszen a tejcukor érzékeny egyénekben 3 dl tej elfogyasztása bélzuborgást, hasi fájdalmat és hasmenést okoz. Vérvétellel kiszûrhetô számos, az IBS-hez hasonló tüneteket okozó szervi megbetegedés. A laboratóriumi elemzés része a süllyedés, vérkép- és vérkémiai paraméterek vizsgálata (többek között a vérszegénységgel járó kórképek, anyagcsere betegségek, vesebetegség, pajzsmirigybetegség kizárása céljából). Eszközös vizsgálatok: A célszerûen megválasztott diagnosztikai, képalkotó vizsgálatok közül a vastagbéltükrözés külön említendô. Tekintettel arra, hogy az 50. életkor felett a vastagbél polypok és a vastagbélrák elôfordulásának gyakorisága megnô, így az 50 éves- 6
nél idôsebb betegek esetén a kivizsgálás részeként vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) indokolt lehet a panaszok és a vizsgálati eredmények értékelése alapján. Mindenképpen vastagbéltükrözés végzése javasolt minden olyan betegben, akinek figyelmeztetô (alarm) tünetei vannak: Abnormális testsúlyvesztés Az emésztôrendszerbôl történô vérzésre utaló szurokszéklet vagy véres széklet Rövid idô alatt fokozódó hasi fájdalom Éjszakai vagy nagy mennyiségû hasmenés Vastagbélrák, egyéb daganatos betegség, továbbá ún. gyulladásos bélbetegség jelenléte a beteg családjában. Hogyan kezelhetô a betegség? Irritábilis Bél Szindróma (IBS) Betegtájékoztató Diétás tanácsok Az irritábilis bél szindrómás betegek diétája nagymértékben személyre szabott. A beteg saját maga is tapasztalja, hogy mely ételek fokozzák a panaszait, természetesen ezen ételek fogyasztása kerülendô. Az étkezés rendszeres és mértéktartó jellege, a megfelelô energiabevitel mellett az alapélelmiszerek kiegyensúlyozott aránya lényeges. Javasolt a puffasztó élelmiszerek kerülése, a zsiradékbevitel csökkentése, a koffein- és az alkoholfogyasztás mérséklése, a mesterséges édesítôszerek (szorbitol, fruktóz) használatának mértékletes használata, mivel mindezek tovább fokozhatják a bélrendszer feszülését, növelhetik a fájdalomérzetet és ronthatják a már meglevô hasmenést. Elônyösnek látszik a természetes rosttartalmú ételek és élelmiszerek fogyasztása, a székrekedéses IBS-formában a természetes növényi rostok (pl. búzakorpa) kiegészítô jellegû használata. Nem minden IBS beteg tûri jól a rostbevitel növelését, ezért az élelmi rostok diétába történô beépítését fokozatosan célszerû végezni az étkezés rosttartalmának néhány hét alatt történô lassú lépcsôzetes emelésével. Gyógyszeres kezelés Mivel az elmúlt évtizedek intenzív kutatásai ellenére az IBS kialakulásának okai nem teljes mértékben tisztázottak, továbbá mivel több tényezô együttesen felelôs a kórkép kialakulásáért, napjainkig minden IBS betegcsoportban univerzálisan hatékony kezelési lehetôséggel nem rendelkezünk. Az IBS kezelése napjainkban a 7
Dr. Gecse Krisztina, Dr. Róka Richárd, Prof. Dr. Wittmann Tibor betegek vezetô panaszaira összpontosít. A speciális tápcsatornai támadáspontú, döntôen a vastagbél izomzatát ellazító készítmények (pinaverin, mebeverin, alverin) tartoznak az elsô vonalbeli gyógyszeres kezelés eszközei közé. Ezek a vegyületek fokozatosan fejtik ki a hatásukat, szemben a szokványos görcsoldó gyógyszerekkel. Hatásukra fokozatosan csökken a bélfal feszülése, a bélösszehúzódások száma, a bélfal ingerlékenysége, s ily módon csökken a hasi fájdalom, a feszülés, s javul a székletürítés, a székletszám. Hatásuk kedvezô mind a székrekedéssel, mind a hasmenéssel járó IBS kórformában is. A kedvezô hatás fokozatosan, többnyire több nap alatt alakul ki, így általában 4 hetes kezelési idôszakot szükséges alapul venni és értékelni az elért hatást. További kezelési lehetôség az egyes székletlazítók (pl. laktulóz, magnézium-szulfát) alkalmazása a székrekedéses betegcsoportban. A hasmenéses IBS betegekben a hasmenést gátló gyógyszerek átmenetileg alkalmasak a laza székürítés gyakoriságának csökkentésére. A kis dózisban alkalmazott egyes depresszió ellenes készítmények csökkentik a hasi fájdalomérzetet, s hatóanyagcsoporttól függôen csökkentik vagy növelik a bélmozgásokat, így kedvezôen befolyásolhatják a székletszámot. A közelmúlt kutatásai és klinikai vizsgálatai az IBS kialakulásában számos új mechanizmusra derítettek fényt, utat nyitva ezzel új gyógyszerek kifejlesztésére. Ezek a készítmények ma még klinikai vizsgálatok tárgyát képezik. Ilyen új kezelési lehetôséget jelentenek az IBS betegekben gyakran jelen lévô kóros tápcsatornai baktériumflórára ható probiotikumok, melyek kedvezô hatásúnak látszanak a hasmenés és a gázképzôdés mérséklésében. Pszichoterápia Enyhébb esetekben a panaszok általában a tápcsatornában ható gyógyszeres kezeléssel uralhatók. A súlyosabb IBS tünetek gyakrabban társulnak fokozott stresszhatással és pszichoszociális zavarokkal, ezekben az esetekben a pszichoterápia hatékony lehet. Milyen a betegség lefolyása? A legtöbb beteg számára az IBS egy krónikus, hosszantartó betegség, melynek tünetei hullámzó lefolyást mutatnak, idônként erôsödnek, máskor pedig akár teljesen meg is szûnhetnek. Fontos megjegyezni azonban, hogy az IBS krónikus, kellemetlen, de nem rosszindulatú jellegû megbetegedés. 8
B3