1/5 KISÚJSZÁLLÁS VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 5/2006. (II.23.) önkormányzati rendelete a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról a 39/2007. (XII.19.) 1 önkormányzati rendelettel egységes szerkezetben Kisújszállás Város Önkormányzata a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény l6. /l/ bekezdése, illetve a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló módosított 1997. évi XXXI. törvény l8. /l/ bekezdés b./ pontjában kapott felhatalmazás alapján a gyermekek anyagi okokból történő veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a következő önkormányzati rendeletet /továbbiakban: rendelet/ alkotja: 1. A rendelet célja E rendelet célja, hogy a gyermekvédelmi törvény rendelkezéseinek megfelelően megállapítsa az önkormányzat által meghatározott pénzbeli és természetben nyújtott rendkívüli gyermekvédelmi támogatás igénybevételének és érvényesítésének helyi szabályait, rendelkezzék az ellátás feltételeiről, mértékéről, szervezeti keretéről valamint ellenőrzésének szabályairól. /1/ E rendelet hatálya kiterjed 2. A rendelet hatálya a./ a /2/ bekezdésben foglalt eltéréssel Kisújszállás város területén tartózkodó magyar állampolgárságú, valamint ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik a letelepedési vagy bevándorlási engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóságok által menekültként elismert gyermekre és szüleire. b./ A munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik. /2/ A rendelet hatálya a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás tekintetében az /1/ bekezdésben foglaltakon túlmenően kiterjed az Európai Szociális Kartát megerősítő országok állampolgárainak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Kisújszálláson tartózkodó gyermekeire is. 3. Hatáskör A képviselő-testület a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás elbírálására vonatkozó hatáskörét a polgármesterre átruházza. 4. Az ellátás formája /l/ A jogosult gyermek részére pénzbeli és természetben nyújtott gyermekvédelmi ellátás keretében rendkívüli gyermekvédelmi támogatás nyújtható. 1
2/5 /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzbeli és természetbeni támogatás formájában állapítható meg. 5. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás /l/ Az önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesítheti azt a gyermeket, akinek ellátásáról a család más módon gondoskodni nem tud, illetve családja időszakosan létfenntartási gondokkal küzd, vagy létfenntartását veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, illetve az alkalmanként jelentkező többletkiadások miatt anyagi segítségre szorul feltéve, hogy a család vagyona nem haladja meg külön-külön vagy együttesen a rendelet 7. -ban meghatározott vagyoni értéket. /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás természetbeni ellátás formájában is nyújtható, különösen a védelembe vett gyermekek számára. /3/ Természetbeni rendkívüli gyermekvédelmi támogatás különösen az általános iskolás gyermekek - tankönyv- és tanszerellátásának támogatása, - a tandíj, - napközbeni ellátásért fizetendő személyi térítési díj, - egészségügyi szolgáltatásért fizetendő térítési díj részben vagy egészben történő átvállalása, - gyógyszerköltség, - tüzelővásárlás, - nyári táborozás költségeihez való hozzájárulás. /4/ 1 Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható annak a gyermeknek, akinek családjában az egy főre jutó havi nettó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át. /5/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás évente legfeljebb két alkalommal adható készpénzben vagy természetben. /6/ Az egy alkalommal kifizetésre kerülő rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összege gyermekenként nem haladhatja meg az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a felét, de nem lehet kevesebb 1.000.-Ft-nál. /7/ A polgármester különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén évente egy alkalommal az /5/-/6/ bekezdésben meghatározott rendelkezéstől eltérhet. /8/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás esetén - szükség esetén - utólagos elszámolási kötelezettség is előírható, aki ezen kötelezettségének önhibájából nem tesz eleget, a támogatás évében újabb rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban nem részesíthető. 6. Eljárási rendelkezések /1/ E rendeletben szabályozott támogatási forma kérelemre vagy hivatalból adható. A kérelmet a Polgármesteri Hivatal Igazgatási Osztályánál lehet benyújtani. 1 39/2007. (XII.19.) önkormányzati rendelet
3/5 a./ A havi rendszeres jövedelmet okmánnyal kell igazolni, ha az okmányok nem állnak rendelkezésre, vagy azok beszerzése nehézségbe ütközik vagy hosszabb időt vesz igénybe, helyette a jogosult /kérelmező/ által írásban tett nyilatkozat is elfogadható. b./ Az egyéb, nem havi rendszeres jövedelmet jövedelemforrásként és személyenként köteles a jogosult írásbeli nyilatkozatba foglalni. c./ Amennyiben a jogosult írásbeli nyilatkozatában foglalt jövedelem és a helyszínen tapasztalt életkörülmény, életvitel a nyilatkozat tartalmának valódiságát kétségessé teszi, a jogosultat az okmányok benyújtására kell kötelezni. /2/ A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás folyósítása a./ a házipénztárból kerül kifizetésre. b./ Ha a segély térítési díj vagy egyéb kötelezettség fedezeteként szolgál, az közvetlenül az arra jogosult szerv számlájára utólag kerül átutalásra. /3/ A segélykeret felhasználását az Egészségügyi, Szociális és Sportbizottság évente ellenőrizheti E rendelet alkalmazásában: 7. Értelmező rendelkezések Gyermek: a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény /a továbbiakban: Ptk./ l2. -a szerinti kiskorú. Fiatalkorú: az a személy, aki a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetésekor 14. évét betöltötte, de 18. évét még nem. Törvényes képviselő: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló mindkét szülő, szülői felügyeletet egyedül gyakorló egyik szülő, a gyám. A gyermek hozzátartozói: a vér szerinti és az örökbe fogadó szülők /a továbbiakban együtt: szülő/, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, a nagyszülő házastársa, a nagyszülő testvére, a dédszülő, a testvér, a testvér házastársa, a saját gyermek. A gyermek közeli hozzátartozói: ha e törvény másképp nem rendelkezik, a szülő, a szülő házastársa, a szülő testvére, a nagyszülő, testvér, a saját gyermek. A gyermek tartására köteles személy: a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény / a továbbiakban Csjt./ 61. -a /4 bekezdésében, és 62. /1/ bekezdésében, a Csjt. 69/A. -ában, valamint a 69/D. /2/ bekezdésében meghatározott személy. Gyermeki jogok: A Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége. Ellátás: jogszabályban meghatározott pénzbeli, természetbeni, illetve személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás. Természetbeni ellátás: olyan támogatás, amellyel a gyermeket alapvető szükségleteinek kielégítésében az állam /önkormányzat/ anyagi javak biztosításával, szolgáltatások kifizetésével és nyújtásával segíti.
4/5 Gyámhatóság: a települési önkormányzat jegyzője és a gyámhivatal. Gyámügy: a jogszabály által a gyámhatóság feladat- és hatáskörébe utalt ügyek köre. Gyermekvédelmi gondoskodás: az e törvényben meghatározottak szerint elrendelt hatósági intézkedésen alapuló ellátás és védelem. Veszélyeztetettség: olyan magatartás, mulasztás vagy körülmény következtében kialakult állapot, amely a gyermek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését gátolja vagy akadályozza. Jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték /bevétel/ munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal valamint a jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek, vagy adókötelesnek minősül, ideértve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat. Nem minősül jövedelemnek a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a tizenharmadik havi nyugdíj, valamint a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a rokkantsági járadék, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás.. Rendszeres jövedelem: a legalább három egymást követő hónapban keletkezett jövedelem. Család: az egy lakásban, vagy személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális, gyermekvédelmi intézményben együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező közeli hozzátartozók közössége. Közeli hozzátartozó: ha e törvény másként nem rendelkezik. A házastárs, az élettárs, a 20 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, a 23 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató, a 25 évesnél fiatalabb, önálló keresettel nem rendelkező, felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek, korhatárra való tekintet nélkül a tartósan beteg, illetve a testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- vagy más fogyatékos vér szerinti, örökbe fogadott, illetve nevelt gyermek /továbbiakban: fogyatékos gyermek/, a 18 életévét be nem töltött gyermek vonatkozásában a vér szerinti és az örökbe fogadó szülő, illetve a szülő házastársa vagy élettársa. Egyedül élő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik. Háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő személyek. Vagyon: az a hasznosítható ingatlan, jármű, továbbá vagyoni értékű jog, amelynek egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban a./ külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy b./ együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét meghaladja, azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanon áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű. Környezettanulmány: /helyzetértékelés/ a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban KET/ 56-57. -a szerinti helyszíni szemle. 8. Záró rendelkezések
5/5 /1/ E rendelet kihirdetése napján, 2006.február 23-án lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. /2/ A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti Kisújszállás Város Önkormányzatának a rendszeres és rendkívüli gyermekvédelmi támogatás szabályozásáról szóló 32/2004./V.28./ és az azt módosító 50/2005./X.28./ Ör. rendelete. Hatálybalépések: Az 5/2006. (II.23.) Ör. 2006. február 23-án lépett hatályba. A 39/2007. (XII.19.) Ör. 2008. január 1-jén lépett hatályba. Egységes szerkezetbe foglalva: 2008. január 25. /:Kecze István:/ /: Dr.Kittlinger Ilona :/ polgármester címzetes főjegyző Az egységes szerkezetbe foglalt önkormányzati rendelet közzétételének napja: 2008. január 25.