SÁRVÍZ MELLÉKI ÖKOLÓGIAI PROGRAM SÁREGRESTŐL TÁCIG VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ
A program kidolgozásának indokoltsága A Fejér megyei Sárvíz Kistérség tájegységi alapon, a térségi összefogás értelmét és értékét felismerő program-térségként szerveződött meg, részben már működő infrastrukturális, intézményi és kulturális kapcsolatok alapján. A megindult fejlődés radikálisan megváltoztatta a mikro-régió arculatát, egy valós, alulról szervezett folyamat alapján olyan kistérségi együttműködési rendszert jött létre, amely talán országos szinten is mintaszerűnek értékelhető. Ennek a térségi szerveződésnek egyik leglátványosabb eredménye a Sárvíz-völgye Tájvédelmi Körzet (Körzet) létrehozása és eddigi fejlődése. A 26/1997 (VIII.1.) KTM rendelettel létrehozott Tájvédelmi Körzet a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága felügyelete alatt áll, jellegéből adódóan célterülete lehet egy komplex, nemzetközi mércével mérhető területhasználati rekonstrukciónak. A Körzet része az Országos Területrendezési Terv ben jegyzett Nemzeti Ökológiai Hálózatnak, a Duna északi szakasza Vértes-Velencei tó egységet vezeti tovább a Sió, és azzal egyesülve a Duna déli vonaláig. A térség önkormányzatai tudatosan állították területfejlesztési politikájuk stratégiai céljai közé az ökofolyosó kialakítását, az ezzel összefüggő tájhasználati megújítást, felismerve ennek pozitív társadalmi és gazdasági hatásait. A Körzet értékfeltárása, fejlesztési programjának kialakítása még csak a kezdeti szakaszában tart, gyakorlatilag a magterület alap-felmérései vannak folyamatban, a tágabb összefüggések nincsenek még feltárva. Ahhoz, hogy megvalósítható legyen a program-alapú területfejlesztési együttműködés az önkormányzatok, a területek tulajdonosai (használói) és más - a fejlesztésben érdekelt - felek között, ki kell dolgozni egy fejlesztési keret-programot, amely megalapozni hivatott ezt az együttműködést. A jelen munka ennek a követelménynek a jegyében készült, ennek az igénynek akar megfelelni. A program általános célja Alap célkitűzés a fenntartható tájhasználat rendszerének a kialakítása a tárgyi terület agroökológiai és agro-ökonómiai potenciáljára alapozva. A Program közvetlen célja A Program vállalkozni tud egy első megközelítésű egységbe foglalására azoknak a dokumentumoknak, forrásanyagoknak, adatoknak, amelyek kiinduló pontját képezhetik a kistérség ökológiai szemléletre alapozott fejlesztési programjai kidolgozásának. Ennek a célnak az elérése érdekében tesz a program javaslatot: a körzet határainak a korrekciójára, illetve kiterjesztésére, fejlesztések lehetséges ütemezésére, a kapcsolódó birtok-, tulajdon- és területrendezésére. 1
Célként jelöli meg a Program a körzet idegenforgalmi turisztikai értékeinek jelzését, kiegészítve néhány akár rövid távon is megvalósítható javaslattal ezek jobb bemutatása érdekében. Felhasznált eszközök A program készítése során felhasználásra kerültek az alábbi forrásmunkák: általános, alapkutatások, szakirodalom, a területre vonatkozó szakmai adatbázisok, különös tekintettel a talajtani és környezetvédelmi adatokra, térképek, térinformatikai- és adatbázis-kezelő szoftverek a kistérségre vonatkozó korábbi tanulmányok anyagai. A program kidolgozásának általános eredményei A legfontosabb eredmény, hogy a Program segíti a kistérség saját, belső megismerését. Elsősorban e települések döntéshozóinak, intézményeinek, polgárainak tárja fel lakóhelyük értékeit. Az elkészült anyag a kistérség és a települések programjaihoz, fejlesztéseihez szolgál iránymutatóként, az adatbázis pedig célzott, részletes információnyerést tesz lehetővé a felmerülő kérdések megválaszolásához, problémák értékeléséhez. A Program lehetőséget ad a külső érdeklődőknek is megfelelő szintű információk beszerzéséhez, az ökofolyosó jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdések megismeréséhez. A Program térségének a bemutatása A Program kezdeményezője a Sárvíz Kistérség Fejér megye közepén a Mezőföld kilenc községe: Aba, Csősz, Káloz, Kisláng, Sárkeresztúr, Sárszentágota, Sáregres, Soponya és Tác szövetségével jött létre. A KSH komplex mutatórendszere alapján a Sárvíz Kistérség Fejér megye fejlett északi és a fejletlenebb déli térségei között, azok átfedésében helyezkedik el. A kistérség 9 településében a lakosságszám nem éri el a 20000 főt. A kistérség területe alig 400 km2. Itt jegyezzük meg, hogy a természeti ökofolyosó kiterjedése jóval nagyobb, északon és délen folytatódik, sőt a Sárvíz területfejlesztési kistérség közepén jókora területek nem tartoznak a településszövetséghez. Az ökofolyosó-program eredményei, javaslatai érvényesek a szövetséghez nem csatlakozott településekre is, a munka tartalmazza ezen területek vonatkozó részeit is. Ezért a munka során hacsak ki nem emeljük ennek ellenkezőjét a kistérség szón a természeti kistáj egészét értjük. A kistérség területi elhelyezkedése a megyén belül kiváló: közvetlenül kapcsolódik Székesfehérvárhoz, az elérési idő 30 percen belüli közvetlenül kapcsolódik a Velencei tó- Vértes kiemelt térséghez, amelynek ökológiai, öko-turisztikai potencálja egyre növekvő mértékben hasznosul 2
országos főút (63-as) halad át a térségen (annak peremén), ami biztosítja a jó elérhetőséget, ugyanakkor a forgalom zavaró hatása nem érvényesül a térség védett értékű területein. Az M7-esről közvetlenül elérhető és fogadó település (Tác) egyben a kistérség egyik kiemelkedő kulturális értékének bemutató helye (Gorsium) A regionális területrendezési tervben a kistérség területén halad át az M8 autópálya. Ennek megvalósulása 2010 után reális. Ennek hatása jelentős lehet az ökofolyosó létére, a nyomvonal kijelölése során különös figyelemmel kell kezelni a természeti értékek védelmét. A nagy gazdasági erőcentrum (Székesfehérvár) közelsége magas foglalkoztatási színvonalat biztosít a kistérség lakosai számára, így a mezőgazdasági foglalkoztatási kényszer elsődlegesen nem áll fenn, ugyanakkor értékes területekkel rendelkezik mind intenzív művelés, mind pedig tájökológiai jellegű használat szempontjából. Ebből adódóan a tájhasználat optimalizálása elsősorban belső, szakmai, szakmapolitikai kérdésként jelenik meg, az ökológiailag és ökonómiailag fenntartható fejlődés célrendszere alapján. A tényleges tájvédelmi körzet túlnyomó része állami tulajdon, a körülötte levő, jövőben puffer-területnek tekinthető földek évről évre bizonyítják, hogy az utóbbi évtizedekben erőltetett intenzív művelésére kevéssé alkalmasak. Emiatt a tulajdonosok maguk is keresik az újabb szemléletű hasznosítás módjait. A Program kidolgozásával elért eredmények Adatbázis felállítása A munka során kidolgozásra került a tanulmány részét képező térinformatikai alapú grafikus adatbázis. Ennek részletező, az agro-ökológiai potenciált is feltáró, valamint a térhasználati szabályozást is tartalmazó felállításánál viszonylag szűk mintaterületre lehetett hagyatkozni. Az egész területre kiterjedően ilyen mélységű vizsgálatok forrás igénye nagyságrendileg meghaladja a jelen tanulmány kereteit. A mintaterület úgy lett kiválasztva, hogy a lehető legszélesebb skáláját tartalmazza a térség területhasználati jellemzőinek. A program következtetései, eredményei azonban egyaránt alkalmazhatóak az egész területre. A jelenlegi területhasználat bemutatása A projekt keretében meghatározásra kerültek a térinformatikai adatbázis felhasználásával (térképek, légifotók,) és helyszíni bejárások alapján a jelenlegi földhasználat jellemző elemei. Az általános mutatók kidolgozásán túlmenően teljeskörű feldolgozás készült el egy mintaterületre (mintegy 5 000 ha) vonatkozóan, abból a célból, hogy bemutatható legyen a projekt keretében létrehozott információs rendszer működő- és szolgáltatási képessége. A kidolgozott technika azonnal alkalmazható az ökofolyosó teljes területére, ahogy az adatbázis komplex feltöltése előre halad. A mintaterületen megtörtént a jelenlegi területhasználat értékelése és nevesítésre kerültek a megye területrendezési tervében jelölt területfelhasználási övezeti kategóriák. 3
A területfelhasználás megjelenítése és értékelése tulajdonképpen folyamatosan biztosítható, mivel a projekt keretében felállított térinformatikai alapon az igényeknek megfelelő szerkezetben tudja megjeleníteni az összefüggéseket. Az ökofolyosót érintő környezeti elemek és közvetlen hatótényezők feltárása Feltárásra kerültek a következő jellemzők: Levegő minősége Zaj Felszíni vizek minősége Felszíni vizek kivétele, szennyezési pontok A vizsgált terület talajviszonyai Sérülékenység Védelmi lehetőségek Veszélyeztetett talajok köre Talajvédelmi zónarendszer Területi érzékenység Vízhasználat a térségben Szennyvízkibocsátások Élővilág, táj Sárvíz völgye Tájvédelmi Körzet Tulajdonviszonyok Természeti értékek Rétszilasi halastavak Természetvédelmi Terület Tulajdonviszonyok Természeti értékek Nem védett területek Települési környezet Épített környezet, épített örökség Hulladékgazdálkodás Kommunális hulladékok Szelektív gyűjtés, lakossági veszélyes hulladékok Települési folyékony hulladék Termelési veszélyes hulladék Dögkutak 4
Lerakók Értékelések A Program keretei között megismerhető információk gyakorlatilag lehetővé tették a fejlesztések irányát megalapozó értékelések elvégzéséhez. A fejlesztés lehetséges irányai: jelentős méretű a kihasználatlan gyep- és legelőterületek nagysága, adottak az extenzív állattartás feltételei. Az igen gyenge minőségű gyepterületek esetében művelési ág változás is indokolt (erdősítés). előny a kistérség megyei, központi fekvése, a nagyváros közelsége. Erre alapozva cél lehet a város-ellátó övezet jelleg erősítése (zöldség, gyümölcs ellátás és feldolgozó kapacitásbővítés kisüzemi szinten). hiányoznak a piacra jutás szervezett intézményei és infrastruktúrája. a jellemző vállalkozói méretű magángazdaság 50 ha-nál nagyobb. Jelentős a még több lábon álló mezőgazdasági szervezetek száma, amelyek képesek a kistermelők integrálására. a Sárvíz völgye tájvédelmi körzet jelentős természeti értékkel rendelkezik, amelyek megőrzése érdekében az érintett települések együttműködésére, környezetkímélő mezőgazdasági technológiák, értékmegőrző tájgazdálkodás bevezetésére és elterjesztésére van szükség. jelentős a vadgazdálkodás és feldolgozás súlya, a kistérségben nem igazán jelentős az öntözésre berendezett terület nagysága, melynek legfőbb oka az egyéb célú (halgazdaságok) vízkivétel. Emiatt paradox módon a terület vízhiányos. Szükséges a Sárvíz- és Malom csatornák vízgazdálkodásának rendezése. alacsonyabb az erdősültség, mint amit a természeti adottságok indokolnának. Elsősorban véderdők, mezővédő erdősávok telepítése szükséges. Javaslatok A projekt keretében kidolgozásra került az eddig elkészült stratégiai értékű fejlesztési dokumentumok és döntések szintéziseként az ökofolyósó fejlesztési stratégiai program javaslata. A javasolt alapstratégia Két irányban jelölhető meg az intézkedési terület: 1. A védett területek és értékek fennmaradásának és érvényesülésének a biztosítása 2. A korszerű, fenntartható, jövedelmező gazdálkodási rendszerek kialakítása az ökofolyosó által érintett területeken 5
A javasolt alapcél A körzet népességmegtartó képességének további erősítése a fenntartható fejlődés alapelveit szem előtt tartva. A lakosság életminőségének javítása a gazdasági bázis fenntartható fejlesztésével Természeti és épített környezet hosszú távú összhangjának megteremtése A természeti környezet revitalizációja, gazdálkodási módok összehangolása a táj potenciáljával Az ökofolyosó jövőképe A térségben a tervezett kistérség-fejlesztési stratégiai célok, prioritások, programok és intézkedési csoportok hierarchiája és azok megvalósulása az alábbi jövőképet vetíti előre: Átalakul a mezőgazdaság szerkezete, a fejlesztések környezetorientálttá vállnak. A térségben lévő természeti erőforrások szabályozásával, fejlesztésével megteremtődik az alapja a gazdaságfejlesztésnek (vízrendezés, hulladékgazdálkodás, környezetvédelem). A mezőgazdasági termelés szerkezeti konverziójával közelítünk az EU-s arányokhoz, ezzel megkönnyítjük a csatlakozás szerkezeti és személyes (gazdálkodók) nehézségeit is. Az alapanyagok magasabb szintű feldolgozásával a termelés minőségének javításával emelkedik a versenyképességünk, helyi munkalehetőségek bővülnek. A mezőgazdaság szervezeti struktúrája átalakul azonos érdekeltségű gazdaságok önszerveződésével a termelés hatékonysága javul. A turizmus fejlesztésével a térség gazdasági szerkezetét diverzifikáljuk, ami külső többletjövedelmeket jelent a térségnek. A falukép javítással, építészeti emlékek megőrzésével, a közterületek fejlesztésével erősítjük az emberek kötődését a településükhöz. A helyi jövedelmek helyben történő elköltését ösztönző programokkal növeljük a belső piacot, a vállalkozások fejlesztésével javul az ellátási színvonal. A vidéki gazdaság átalakításához illeszkedő oktatási és továbbképzési programokkal megteremtődik a fejlesztésekhez szükséges humán erőforrás, illetve a hosszabb távú prioritásokhoz igazodik az alap és középfokú oktatási struktúra. A helyi közösségek fejlődésével, a hagyományok ápolásával a térségi lakosság identitása erősödik, az átgondolt térségi marketingstratégia megalkotásával javul a települések ismertsége, a települések belső énképe. A településeken belüli információs pontok, tudásközpontok segítik a térség kommunikációját, ezáltal fejlődik a térségek közötti a térség és a régió kapcsolatrendszere. 6
Jövőkép és kapcsolódó prioritások, programok, intézkedések 1. Prioritás Környezeti és természeti értékek védelme és helyreállítása 2. Prioritás Diverzifikált gazdasági szerkezet 3. Prioritás Mérsékelt szerkezetváltás, az agrárgazdaságban. A hozzáadott érték növelése 4. Prioritás A vidéki identitástudat erősítése 1.1. Program 2.1. Program 2.2. Program 3.1. Program 3.2. Program 4.1. Program 4.2. Program 4.3. Program 4.4. Program Természeti erőforrások megőrzése, környezeti terhelés csökkentése. Turizmus többirányú fejlesztése Kisvállalkozások fejlesztése, helyi munkalehetőségek növelése A mezőgazdasági termelési és szervezeti struktúrák átalakítása Az agrárgazdaság versenyképességének növelése Humán erőforrás fejlesztés Információs kapcsolatok fejlesztése, a térségi együttműködés rendszerének stabilizálása Hagyományőrzés, kulturális és építészeti örökség megóvása, faluszépítés Település- és térségmarketing 1.1.1. Vizes élőhelyek rekonstrukciója őshonos állatfajok élőhelyének fejlesztése 2.1.1. A turisztikai alapinfrastruktúra kiépítése, korszerűsítése 2.2.1. Beszállító vállalkozások letelepítése a térségben, a vállalkozáshiányos területek csökkentése 3.1.1. Helyi feldolgozottsági szint javítása, bioélelmiszerek előállítása 3.2.1. Tógazdasági termelőalapok felújításán, bővítésén alapuló haltermelő rendszerek elterjesztése 4.1.1. Szakképzési struktúra továbbfejlesztése 4.2.1. Kistérségi térségmenedzsment ügynökség és hálózat kialakítása a településeken 4.3.1. A helyi kézműves és hagyományos feldolgozási szakmák, módszerek újraélesztése 4.4.1. Az információhoz jutás feltételeinek javítása, a helyi kommunikációs csatornák létrehozása 1.1.2. Szántó-gyep, szántóerdő, gyep-erdő konverziója, természetszerű állapot visszaállítása 2.1.2. Kistérségi turisztikai stratégia kidolgozása települési összefogással 2.2.2. A kisvállalkozások növekedését segítő pénzügyi programok (kockázati tőke, mikrohitel, garancia intézmények) 3.1.2. Családi gazdaságok, TÉSZ-ek, teljes termékpályás szövetkezések létrehozása 3.2.2. Vadgazdálkodáson alapuló vadászat lehetőségeinek jobb kihasználása 4.1.2. Speciális képzési programok kidolgozása 4.2.2. Kapcsolatépítés a szomszédos településekkel, kistérségekkel, megyékkel 4.3.2. Faluszépítő programok 4.4.2. Kistérségi marketingstratégia kidolgozása települési összefogással 1.1.3. Agrár környezetvédelmi képzési, szaktanácsadási és demonstrációs programok 2.1.3. A falusi vendéglátás fejlesztése a minősített szállásférőhelyek bővítésével, korszerűsítésével 2.2.3. Kisvállalkozások piacra jutását és versenyképességét javító programok kidolgozása 3.1.3. Hagyományos szántóföldi kultúrák részbeni kiváltása 3.2.3. Legelőre alapozott extenzív állattartási technológiák bevezetése 4.1.3. Speciális programok az alacsony képzettségű munkanélküliek, és más hátrányos helyzetű rétegek számára 4.2.3. Információs infrastruktúrafejlesztések támogatása 4.3.3. Településenkénti kataszter készítése a megőrzendő egyedi tájértékekről, építészeti örökségekről 4.4.3. Térségi marketinginformációs rendszer kialakítása és működtetése 7
1.1.4. Extenzív gyepgazdálkodási rendszerek elterjesztése, védelmi célú területhasználat 1.1.5. Extenzív típusú szántóterület-használat vetésszerkezet váltással 1.1.6. Mezőgazdasági és belterületi vízelvezető és befogadó rendszerek felújítása, kialakítása (kistérségi, megyei program) 2.1.4. Gyermekek üdültetéséhez szükséges tárgyi és humán feltételek kiépítése 2.1.5. Hévíz-kutató és feltárási program Aba térségében termálvíz kitermelésére 2.1.6. A tervezett Tácgorsiumi Kárpátia Park megvalósítási ütemének felgyorsítása 2.1.7. Turisztikai programcsomagok kifejlesztése 2.2.4. Vállalkozói kapcsolatok és ismeretek bővítését szolgáló programok 2.2.5. A vállalkozások jövedelmezőségének emelése, a vállalkozások innovációs készségének javítása 2.2.6. A helyi jövedelmek kistérségi vállalkozásoknál történő elköltését segítő programok 3.1.4. Gyenge termőképességű szántóterületek kiváltása: véd- és haszonerdők telepítése, gyepesítés 3.1.5. Legelőerdők és fás legelők kialakítása 3.2.4. Tradicionális termelő körzetek megjelenítése (tájtermesztés) a minőségi alapanyag termelés és feldolgozás érdekében 3.2.5. Környezetkímélő jellegű közepes méretű állattartó telepek létrehozása 3.2.6. Meglevő öntözőkapacitások kihasználása, öntözésfejlesztés új rendszerek kialakításával Vízminőség javítás 3.2.7. Ökológiai gazdálkodás területének növelése és az ehhez szükséges infrastruktúra megteremtése Megjegyzés: az alap-dokumnetáció részletezetten tartalmazza az intézkedések leírását 4.1.4. A képzési igények és kínálat információs rendszerének kialakítása 4.1.5. Pályakezdő fiatalok helyi letelepedésének támogatása 4.3.4. Közösségfejlesztés, régi népszokások, néprajzi hagyományok megőrzése, újraélesztése 4.4.4. A térségi befektetési lehetőségek feltárása, illetve kialakítása 8