KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS KÉPZÉS Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Környezetvédelmi követelmények című előadás tananyaga 2008.
JFGK 3.: Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása Szennyvíziszap elhelyezés helyzete hazánkban A növekvő számú EU kompatibilis szennyvíztisztító beruházás eredményeként a közeljövőben a szennyvíziszapok mennyiségének jelentős növekedése várható hazánkban. Magyarországon jelenleg a különféle nyilvántartások több mint, 522 db szennyvíztisztító telepről rendelkeznek adatokkal. Az üzemelő 522 db szennyvíztisztító telep összesített kapacitása 8,7 millió LE-re becsülhető. A felmérések szerint, 2006. január 1-jén Magyarországon 145 db 10 000 LE feletti kapacitású települési szennyvíztisztító telep üzemelt. Az EU-irányelvek is egyértelműen a szennyvíziszap visszaforgatását, hasznosítását szorgalmazzák. Ugyanakkor épp az EU szigorítja egyre nyomasztóbban a környezetvédelmi és talajvédelmi jogszabályokba foglalt határértékeket. Célkitűzések szerint az elhelyezés biztonsága érdekében is - a mezőgazdaságban, a távlatban keletkező teljes iszapmennyiség nagyságrendjére (közel 200 000 t) kell fogadókészséget biztosítani. Magyarországon napjainkban a képződő kommunális iszapok mintegy 40%-a kerül mezőgazdasági hasznosításra. A szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználása a talajok szerves anyag, és tápanyagutánpótlásának egyik eszköze lehet. Alkalmazásukkor azonban nagyon körültekintően és szakszerűen kell eljárni, mert a szennyvíziszapok tartalmazhatnak toxikus vagy környezetterhelő anyagokat, melyek a talajt károsíthatják. A termőföldről szóló 1994 évi LV. törvény talajvédelemre vonatkozó fejezete, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX törvény előírja, hogy többek között a szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához a talajvédelmi hatóság engedélye szükséges. Az Európai Unióhoz történő csatlakozással együtt járó jogharmonizáció keretében került megalkotásra a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet, mely a jelenleg hatályos szabályozás. 2008. év folyamán megalkották a 40/2008. (II. 26.) Korm. rendelet, mely a 2
szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet módosításáról szól. A módosítás elsősorban a szennyvíziszap-komposzt témakörét érinti. Az 50/2001 (IV. 3.) Korm. rendelet 3. a, b pontja egyértelműen megfogalmazza az iszap, valamint a szennyvíziszap fogalmát: 3. A rendelet alkalmazásában a) iszap: a települési szennyvíz tisztítása során keletkező és az ehhez hasonló összetételű szennyvizeket kezelő egyéb szennyvíztisztító művekből, szennyvízkezelő berendezésekből származó iszap és a települési folyékony hulladék; b) kezelt iszap (a továbbiakban: szennyvíziszap): biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel vagy más megfelelő eljárással (így különösen szennyvíziszap felhasználásával történő biogáz előállítás, komposztálás révén), továbbá a települési folyékony hulladék tartós, legalább 6 hónapig tartó tárolásával vagy kémiai kezelésével nyert olyan iszapok, melyek szennyezőanyag tartalma e rendelet előírásainak megfelel, és amelyekben a kezelés hatására a fekál coli és a fekál streptococcus szám iszap ml-ben mért mennyisége az eredeti érték tíz százaléka alá csökken:. A rendelet részben az európai uniós követelményeken (86/278/EEC irányelv a környezet, különösen a talaj védelméről szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén; 91/271/EGK irányelv, melynek 14. sz. cikkelye előírja hogy a szennyvíziszap minimális környezeti terhelés mellett hasznosítható), részben a korábbi szabványokban és műszaki irányelvekben megfogalmazott szakmai követelményeken alapul. A szabályozás célja, hogy egyes szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági területen való szakszerű felhasználásával elkerülhetővé váljanak a talajra, felszíni és felszín alatti vizekre, valamint az emberek egészségére, növényekre és állatokra gyakorolt káros hatások. E rendelet szabályozza a szennyvízelvezető művel összegyűjtött és szennyvíztisztító műben tisztított szennyvíz, illetve a szennyvíziszap mezőgazdasági területre történő kijuttatását, illetve felhasználásának szakmai feltételeit, ideértve a gyűjtött és kezelt települési folyékony hulladékok mezőgazdasági felhasználásának feltételeit is. Magyarországon csak a települési szennyvíz tisztítása során, vagy az ahhoz hasonló összetételű szennyvizeket kezelő tisztító műben keletkező, tisztított szennyvizeket és kezelt szennyvíziszapokat lehet termőföldön felhasználni a talajvédelmi hatóság engedélye alapján. Az engedélyezés alapja a talajvédelmi terv (talajtani szakvélemény), mely ebben az esetben kiterjed a kijuttatni kívánt szennyvíz, illetve szennyvíziszap minőségi jellemzőire és az kiválasztott mezőgazdasági terület talajának alkalmasságára. A szennyvíziszap minőségének és a talaj tulajdonságainak függvényében a talajvédelmi terv (talajtani szakvélemény) tesz javaslatot a felhasználás mennyiségére és a kijuttatás feltételeire. 3
Kizáró tényezők: Nem juttatható ki szennyvíziszap a határértéket meghaladó toxikus elemtartalmú talajra, valamint ott, ahol a talaj ph értéke 5,5-nél alacsonyabb; szélsőséges mechanikai összetételű (durva homok vagy nehéz agyag); a termőréteg vastagsága kisebb mint 60 cm; talajvizének átlagos szintje 1,5-m-nél sekélyebben van; Szintén tilos a szennyvíziszap felhasználása: 6%-nál nagyobb lejtésű területen; védett természeti területen; rét és legelő művelési ágban hasznosított területen; felszíni vizek parti sávjában, árvíz és belvíz veszélyeztetett területeken és vízjárta területeken; azokon a mezőgazdasági területeken, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak. Szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása esetén 300 m védőtávolságot kell tartani lakott területtől, illetve minden olyan területtől, ahol a jogszabály szerint szennyvíziszap felhasználása tiltott. Ezen kritériumok figyelembe vételével meghatároztuk a szennyvíziszap kijuttatására alkalmas területek nagyságát megyénként. (1.sz. táblázat) 1. táblázat Szennyvíziszap kijuttatásra alkalmas terület Mezőgazdasági Terület terület 2003, (KSH) Szennyvíziszap felhasználásra alkalmas terület* ha ha ha % Baranya 443000 270000 180900 67 Bács-Kiskun 844500 556300 258500 46 Békés 563100 441500 277800 63 Borsod-Abaúj-Zemplén 724700 415100 203900 49 Csongrád 426300 322600 158200 49 Fejér 435900 300400 245800 82 Győr-Moson-Sopron 408900 268800 139400 52 Hajdú-Bihar 621100 461800 240100 52 Heves 363700 215600 128200 59 Komárom-Esztergom 226500 127100 91600 72 Nógrád 254400 121300 63500 52 4
Pest 639400 393300 172400 44 Somogy 603600 317700 198400 62 Szabolcs-Szatmár-Bereg 593600 388800 118700 31 Jász-Nagykun-Szolnok 558200 416400 209800 50 Tolna 370300 253700 187400 74 Vas 333600 182200 76400 42 Veszprém 461300 216600 71700 33 Zala 378400 195900 62400 32 Összes 9250500 5865100 3085100 53 *CORINE Land Cover 1994, és térképek alapján Magyarországon a mezőgazdasági terület körülbelül 53%-a alkalmas szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználására. Bár a szennyvíziszapok hasznosításának mértéke növekvő tendenciát mutat, mind a ténylegesen felhasznált terület, mind a kijutatott szennyvíziszapok mennyisége szempontjából radikális változás nincs a vizsgált időszakban. Évente Magyarországon 30.000 és 40.000 tonna szárazanyag közötti mennyiséget juttatnak ki, túlnyomó többségében szántóföldre. A szennyvíziszap kijuttatásra alkalmas területek viszonylag kis részére kértek és kaptak szennyvíziszap kijuttatási engedélyt. A tényleges kijuttatás az engedélyezett területek egy részén történik. Az Ország kedvező adottságai miatt, a mezőgazdasági hasznosítás tekinthető a szennyvíziszap elhelyezés alapvető megoldásának. Jelentősége várhatóan a jövőben még nőni is fog, mégpedig a következő okok miatt: Jelentős fejlődés várható a települési szennyvíztisztító telepeket terhelő ipari szennyvizek előkezelése tekintetében, így egyre több iszap válik a mezőgazdasági felhasználás számára megfelelő minőségűvé a szigorodó előírások ellenére. Beindul a lerakókra vonatkozó szervesanyag csökkentési program, ezzel nehezebbé válik az iszap kommunális hulladékkal közös elhelyezése. A megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése következtében, nőni fog a szennyvíziszappal kezelhető mezőgazdasági termékek sora. Különösen a fás- és lágyszárú energiahordozó mezőgazdasági termékek (faültetvény, energiafű), illetve az üzemanyagpótló termékek (biodízel és etanol alapanyagok) mennyisége fog radikálisan növekedni. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosítása mind beruházási költség, mind üzemköltség szempontjából a legkedvezőbb megoldás. 5
A kölcsönös megfeleltetés szennyvíziszap elhelyezésre vonatkozó előírásai mind a közösségi, mind a hazai jogalkotásban fellelhetők. A közösségi jogszabályhelyek az alábbiak: A Tanács 1986. június 12-i 86/278/EGK irányelve a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználása során a környezet, és különösen a talaj védelméről (HL L 181., 1986.7.4., 6. o.) 3. cikk A magyar jogszabályhelyek az alábbiak: A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. (1)-(3), (5)-(6) A szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 4. (2), 8. (2), 9. (1)-(3), 10. (1), 12. (2), 16. (2) 1. Követelmény Szennyvíziszap mezőgazdaságban történő felhasználásához az illetékes talajvédelmi hatóság engedélyére van szükség. Szennyvíziszap mezőgazdaságban történő felhasználására kiadott hatósági engedély hiánya A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 49. (1) A talajvédelmi hatóság engedélye szükséges: e) szennyvíz, szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásához, (2) Az (1) bekezdés e) pontja esetén, ha ettől külön jogszabály eltérően nem rendelkezik, az engedély legfeljebb öt évre adható meg, amelynek letelte után a tevékenység ismételten ötévi időtartamra engedélyezhető a külön jogszabály szerinti ellenőrző vizsgálatok alapján. (3) Az (1) bekezdés a)-f) pontjában írt tevékenységek engedélyezéséhez külön jogszabályban meghatározott talajvédelmi terv, szükséges. (5) Az (1) bekezdés e) pontjában írt tevékenység esetén, amennyiben az ügyfél az érintett termőföldnek a) nem tulajdonosa, de földhasználója, úgy a tulajdonos, b) nem tulajdonosa és nem földhasználója, úgy mindkettő, 6
c) tulajdonosa, de nem földhasználója, úgy a földhasználó hozzájáruló nyilatkozata is szükséges a tevékenység engedélyezéséhez. (6) A használatban nem megosztott közös tulajdonban álló ingatlan esetén tulajdonosi hozzájárulásnak minősül a többségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak hozzájárulása. 4. (1) A mezőgazdasági területen csak az e rendeletnek megfelelő szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt használható fel. (2) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása engedélyhez kötött tevékenység, amit a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékes területi szerve talajvédelmi hatósági jogkörben (a továbbiakban: talajvédelmi hatóság) engedélyez. (3) A szennyvíz és szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának engedélyezési eljárása során a talajvédelmi hatóság a külön jogszabály szerinti talajvédelmi terv megküldésével kikéri az illetékes közegészségügyi, állat-egészségügyi, környezetvédelmi, valamint vízügyi hatóság szakhatósági állásfoglalását. Az érintett szakhatóságok állásfoglalásukat a talajvédelmi terv ismeretében adják. (4) A szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználását a talajvédelmi hatóság engedélyezi, ha annak minősége megfelel e rendelet előírásainak, továbbá a komposztálás során teljesülnek a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről szóló 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet előírásai is. (5) A talajvédelmi hatóság (5) bekezdés szerinti engedélye a külön jogszabályban meghatározott egyszerűsített talajvédelmi terv alapján elsősorban a területegységre kijuttatható szennyvíziszap komposzt mennyiségét határozza meg. (6) A szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználása adott mezőgazdasági területre legfeljebb ötéves időtartamra engedélyezhető. 15. (1) A talajvédelmi hatósági engedélyben foglaltak alapján a szennyvíztisztító mű, szennyvízkezelő berendezés, illetve a komposztálótelep üzemeltetője köteles a szennyvíz, szennyvíziszap, illetve szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági felhasználásra történő átadásáról, átvételéről bizonylatot kiállítani. Szennyvíziszap komposztálás céljára történő átadásáról, átvételéről szintén bizonylatot kell kiállítani. 7
Szennyvíz, szennyvíziszap és szennyvíziszap komposzt átadás-átvételi bizonylat (tartalmi követelményei) A bizonylat sorszáma:... 1. A szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító üzemeltetőjének neve (cége), címe, (székhelye), telefonszáma: 2. szennyvíztisztító mű, szennyvíziszap komposzt előállító telephelyének címe, telefonszáma: 3. A kijuttatással megbízott neve, címe, (székhelye), telefonszáma: 4 A szennyvizet, szennyvíziszapot, szennyvíziszap komposztot fogadó földhasználó neve, címe, telefonszáma: 5. A kijuttatásra kijelölt termőföld helyrajzi száma, művelési ága, területe (ha): 6. A felhasznált anyag mennyisége: m 3 vagy tonna szárazanyag Kelt: átadó átvevő földhasználó A bizonylat egy-egy példányát kapja és tíz évig megőrzi: 1. Földhasználó 2. Szennyvíztisztító mű üzemeltetője 3. A kijuttatással megbízott 4. Szennyvíziszap komposzt előállító. 2. Követelmény Szántóföldi növények termesztésére használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás után illetve a következő vetés előtt használható fel. Szántóföldi növények vetése és betakarítása közötti időszakban szennyvíziszap került felhasználásra az adott mezőgazdasági területen. 9. (3) Szántóföldi növények termesztésére, valamint takarmánytermesztésre használt területen szennyvíziszap csak a betakarítás és a következő vetés közötti időszakban használható fel. 8
3. Követelmény Rét illetve legelő művelési ágban szennyvíziszap egyáltalán nem használható fel. Rét illetve legelő művelési ágban szennyvíziszap került felhasználásra 12. (2) Tilos a szennyvíziszap felhasználása a rét és legelő művelési ágban hasznosított mezőgazdasági területen. 4.Követelmény Szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben vegetációs időn belül nem használható fel szennyvíziszap Szőlő vagy bogyósgyümölcs-, vagy intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben a vegetációs időn belül szennyvíziszap került felhasználásra 9. (2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. 9
5. Követelmény Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a szennyvíziszap kijuttatása és a betakarítás között legalább hat hét várakozási időnek kell eltelnie. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a szennyvíziszap kijuttatása és a betakarítás között nem telt el hat hét várakozási idő. 9. (2) Termő szőlő és bogyósgyümölcs-, valamint intenzív, alacsony törzsű gyümölcsültetvényekben szennyvizet és szennyvíziszapot csak a vegetációs időn kívül lehet felhasználni. Hagyományos művelésű magas törzsű gyümölcsfák esetében a kijuttatás és a betakarítás között legalább hat hét várakozási idő szükséges. 6. Követelmény Zöldségnövények és talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében szennyvíziszapot nem lehet kijuttatni a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. Zöldségnövények és talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében szennyvíziszap került felhasználásra a termesztés évében, vagy az azt megelőző évben. 9. (1) Szennyvíz, szennyvíziszap felhasználása tilos a zöldségnövények és a talajjal érintkező gyümölcsök termesztése esetében a termesztés évében, valamint az azt megelőző évben. 10
7. Követelmény Szennyvíziszapot nem lehet termőföldön tárolni, a kiszállítás után azonnal fel kell használni, be kell dolgozni. A termőföldön a szennyvíziszap nincs a talajba bedolgozva, illetve az iszapot a termőföldön tárolják. 8. (2) Termőföldön szennyvíziszap nem tárolható. A felhasználásra kijelölt mezőgazdasági területre csak az azonnal felhasználható és bedolgozható szennyvíziszap mennyiség szállítható ki. Amennyiben a szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásával összefüggő munkafolyamatok szervezése ezt indokolja, a 3. f) pontja szerinti, hatóságilag engedélyezett gyűjtőtároló létesíthető. 8. Követelmény A földhasználónak legalább két munkanappal korábban értesíteni kell az illetékes talajvédelmi hatóságot a szennyvíziszap mezőgazdasági területen történő felhasználásáról. A szennyvíziszap mezőgazdasági felhasználásának legalább két nappal korábbi bejelentése az illetékes talajvédelmi hatósághoz nem történt meg. 16. (2) Az engedélyes a szennyvíz, a szennyvíziszap, szennyvíziszap komposzt mezőgazdasági területen történő felhasználása előtt legalább két munkanappal köteles a hektáronként kijuttatandó mennyiségről, a kijuttatásának tényleges helyéről és időpontjáról értesíteni a talajvédelmi 11
hatóságot. A bejelentésnek tartalmazni kell az érintett földrészlet helyét helyrajzi száma és területe megjelölésével. 9.Követelmény Fagyott, hóval borított illetve vízzel telített területen szennyvíziszap nem használható fel. Fagyott, hóval borított vagy vízzel telített területen szennyvíziszap került felhasználásra 10. (1) Szennyvíz, szennyvíziszap nem használható fel olyan talajon, amely g) fagyott, hóval borított, vízzel telített. Bizonyos meg nem felelések mértéke lehet gazdaságon belüli és kívüli, attól függően, hogy a kijuttatás érint-e esetleg olyan szomszédos parcellákat, amik más gazdasághoz tartoznak. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során nem állapítható meg egyértelműen, hogy a szennyvíziszap más gazdaság területére is kijuttatásra került, a meg nem felelést alapvetően gazdaságon belülinek kell tekinteni. 12