A HORVÁT-MAGYAR HATÁRON ÁTNYÚLÓ MUNKAERŐ-PIACI MOBILITÁS JELLEMZŐI Dr. Juhász Gábor egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem
Bevezetés Az Európa Tanács 1980 óta szorgalmazza a szomszédos térségek határon átnyúló együttműködését. Az Európa Tanács, az Európai Határ Menti Térségek Szövetsége és az EU Régiók Bizottsága a határmenti kapcsolatokat az ún. laza szabály alapján értelmezik: keretet jelent a határmenti együttműködések jogi szabályozásához, azokat tartalommal a nemzeti törvényhozásoknak kell megtölteni.
Bevezetés A határon átnyúló régiók léte és fejlődése szorosan kapcsolódik az európai integrációs folyamathoz, és illeszkedik a regionalizálódás keretébe. Az integrációs folyamat elve és lényege: a határokkal zárt nemzetállamoknál tágabb és versenyképesebb gazdasági és politikai tér alakuljon ki Európában, s ebben a határok átjárhatósága fontos szempont.
Bevezetés Európai határmenti régiókat határon fekvő önkormányzatok, kerületek, régiók hoznak létre. A határmenti régiók létrejötte és finanszírozása az Európai Unió forrásaiból történik. A határokon átnyúló tevékenységeket két-, három-, illetve többoldalú megállapodások befolyásolják, többnyire a partnerek politikai szándékától függően.
A határrégiók A határrégiók a határok közvetlen környezetét jelentik, ahol a legélénkebbek a határvédelmi és a határátlépési folyamatok, a határ két oldalán élők kommunikációja és interakciói. (Bindorfer, 2004.) A határrégió olyan régió, ami a határ két oldalát veszi körbe, valamilyen szervező vagy definíciós elvet követve.
A határrégiók tipológiája Integrált határrégió: Osztrák-magyar határrégió; Kölcsönösen együttműködő kapcsolatú határtérségek: Nyugat-szlovák magyar határrégió; Román-magyar határrégió déli szakasz (potenciális); Szerb-magyar határrégió (potenciális); Egymás mellett létező határtérségek: Szegény régiók: Kelet-szlovák magyar határrégió; Ukrán-magyar határrégió; Román-magyar határrégió északi szakasz (potenciális); Elforduló régiók: Horvát-magyar határrégió; Szlovén magyar határrégió.
A határon átnyúló régió és a határmenti régió Olyan régiók, amelyek nem szükségképpen jelentenek perifériát, de a határmentiség a magyar határrégióban gyakran jelent társadalmi, gazdasági, kulturális perifériális helyzetet. A határmenti kapcsolatokat a határmenti régiók közötti gazdasági erőviszonyok és a komplementaritás határozhatja meg. Egy fejlettebb állam a fejletlenebb állam határmenti központjaira pozitív hatást gyakorolhat, de a kapcsolatok sokfélék lehetnek.
A határon átnyúló régió és a határmenti régió A határon átnyúló régió a határrégióhoz szorosan kapcsolódó fogalom, olyan régiókapcsolatokat jelent, amelyek a határon túlmutatnak. A határmenti régiók gazdaságának fejlesztése elengedhetetlenül fontos a versenyképesség és a növekedés fokozásához, valamint a regionális különbségek csökkentéséhez.
A határmenti régiók A határmenti régiók egy részében aktív szereplők járulnak hozzá a magyar gazdaság növekedéséhez. Feladatok: a már működő kapcsolatok támogatása és gazdagítása; a gyorsan változó és a határokon átnyúló munkaerő-piaci igényekre azonnal reagálni képes közös információs rendszer működtetése; a munkaerő-piaci képzési és szolgáltatási hálózat működtetése, amely lehetővé teheti, hogy a gazdasági régiók határon túlnyúló területei is a munkaerőpiac egységes részeként legyenek kezelhetőek.
A határmenti régiók Más területek azonban a határmenti helyzet hátrányait és a leszakadást érzékelik inkább. Feladat: a határmenti régiók gazdasági működőképességéhez szükséges a munkaadói igények biztosítása, a megfelelő kompetenciákkal rendelkező munkaerő határmenti mobilitásának segítése.
A határon átnyúló munkapiacok A határon átnyúló kapcsolatok és a határon átnyúló régiók fontos keretet és dimenziót adnak a határon átnyúló gazdasági és munkapiaci kapcsolatoknak. A határmenti régiók munkaerőpiacához és a határon átnyúló munkaerőpiacokhoz szorosan kapcsolódik a határon átlépő, ingázó munkavállalás. Európában ezek az ingázó jellegű munkavállalási formák folyamatosan terjednek és erősödnek.
A határon átnyúló munkapiacok és az EURES Az Európai Unió Foglalkoztatási Portálja, az EURES komoly funkciót és szerepet tölt be a határon átívelő munkapiacokon. Az EURES kitüntetett figyelmet fordít a határmenti mobilitásra. Ahol az uniós tagországok között jelentős nagyságrendű határon túli ingázás alakul ki, az állampolgárok a hazájuktól eltérő gyakorlattal és jogrendszerrel találkoznak. Az EURES funkciója: ezekben a helyzetekben információs portálként és szolgáltatásként funkcionáljon.
A horvát-magyar határrégió A horvát-magyar határrégió a magyar határ dél-nyugati szakasza (345 km, ami a teljes magyar határszakasz 15 %-a). A régió hosszú ideig a gazdasági kapcsolatok szempontjából zárt, marginális határrégió volt a valamikori Jugoszlávia felé. A határt a Dráva és a Mura folyó természetes vízi határa rajzolja ki: természetvédelmi terület, ami a határátkelés lehetőségét megnehezíti. A határ egyben a schengeni régiónak is határa, ami a határok átjárását nehézkessé teszi és korlátozza.
A horvát-magyar határrégió A magyar oldalon Baranya és Somogy, valamint Zala megye egy részét öleli fel (utóbbi megye egy része tartozik csak a határrégióba, s részben átnyúlik a szomszédos szlovén-magyar határrégióba). KSH kistérségenként vizsgálva Baranya megye esetében kimarad a régióból a Komlói, a Pécsváradi és a Sásdi kistérség. Somogy megye területének viszont csak a határ közeli néhány kistérsége esik a határrégióba (a Fonyódi, Kaposvári, Lengyeltóti, Marcali, Siófoki, Tabi kistérség nem).
A horvát-magyar határrégió Horvát oldalon a határrégió területét a határon húzódó horvát megyék alkotják: Medimurska (Muraköz) megye, Koprivnicko-Krizevacka (Kapronca-Kőrös) megye, Viroviticko-Podravska (Verőce Drávamellék) megye és Osjecko-Barajanska (Eszék Baranyai) megye.
A határrégió magyar oldala kistérségek és munkaügyi kirendeltségek szerint Megye KSH kistérség Munkaügyi kirendeltség Baranya Somogy Zala Sellyei Siklósi Mohácsi Szigetvári Szentlőrinci Pécsi Csurgói Nagyatádi Barcsi Letenyei Nagykanizsai Sellyei Siklósi Mohácsi Szigetvári Szentlőrinci Pécsi Csurgói Nagyatádi Barcsi Letenyei Nagykanizsai
A határrégió népességének sajátosságai A határrégió mindkét oldalát az ország egészét jellemzőnél alacsonyabb népsűrűség jellemzi. A régió egyetlen magas népsűrűségű területe Medimurska (Muraköz): itt csökkent a legkevésbé a népesség. A régió többi megyéjében nyugatról keletre haladva mind erőteljesebb népességcsökkenést tapasztalhattunk az előző években. Magyarországon a Nagykanizsai és a Pécsi kistérségben volt a népességcsökkenés a legjelentősebb az elmúlt időszakban.
A határrégió népességének sajátosságai A határrégió horvát oldalán magas időskorú népességarány jellemző. Az arány a határtól távolodva határozottan csökken. A magyar oldalon észak-nyugatabbra idősödik a népesség. A régióban magas arányú roma népesség jellemző. A régióban a roma népesség mellett a horvát és más kisebbségek (a volt Jugoszlávia területéről) is megtalálhatók. A határrégió magyar oldala etnikailag színes és sokféle, ami fontos társadalmi és munkaerő-piaci sajátosságokat eredményez.
A határrégió roma népessége A határrégió peremvidékei depressziós és elzárt területek, ahova marginalizálódott és nehéz helyzetű csoportok szorultak: a roma népesség a határszéli peremvidéken koncentrálódik. A határrégióban a horvát oldalon nincs jelentősebb arányú roma népesség. A határrégió nyugati részén, a Zalával szomszédos Muraközben (Medimurje zupanijaban) élnek viszonylag nagyobb arányban romák. A roma népesség különösen kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzete rányomja a bélyegét a határrégió gazdasági és társadalmi helyzetére és komoly gondokat jelent a határrégió munkaerőpiacán.
A határrégió horvát népessége A horvát nemzetiséghez tartozókat koncentráltan találhatjuk meg egyes kistérségekben a határrégió magyar oldalán. A horvát kisebbség a határrégió nyugati peremén, a Zala megyéhez tartozó Letenyei kistérségben és Baranyában, a Sellyei kistérségben koncentrálódik leginkább.
A horvát oldal etnikai összetétele A határrégió horvát oldalán az etnikai kép színes. A határrégió horvát oldalán nincsen jelentős magyar kisebbség, a legjelentősebb arányban a határrégió keleti részéhez tartozó Osijek-Baranja županija (Eszék-Baranyai megye) területén élnek magyarok (a népesség közel 3 %-a). Jelentősebb az egyéb kisebbségek (főleg szerbek és egyéb jugoszláv utódállamokból származók) aránya a régió keleti megyéiben.
A határrégió főbb gazdasági jellegzetességei Összességében a régió az EU átlag alig felét elérő, vagy még alacsonyabb egy főre eső GDP értékei alacsony és viszonylag fejletlen régióra utalnak. Az elmúlt évtized végére a határrégió magyar megyéi az évtized eleji szintre estek vissza. Ez az időszak a határrégió horvát oldalán ugyanakkor a gazdasági teljesítmény javulását mutatja mind a 4 megyében.
A határrégió főbb gazdasági jellegzetességei A határrégió magyar oldalán a vállalkozások döntő része (50%- a) Baranyában, a Pécsi kistérség területén koncentrálódik. A vállalkozások gyakorisága éppen a határon fekvő, hátrányos helyzetű kistérségekben különösen alacsony. A határrégió egészében jelentős a mezőgazdasági tevékenység.
A határrégió főbb gazdasági jellegzetességei A határrégió határon fekvő kistérségei különösen kedvezőtlen helyzetűek. Az országosan kiemelt fejlesztésre jogosult leghátrányosabb 33 kistérség közé tartozik a határrégióban a Sellyei, a Barcsi, a Csurgói és a Szigetvári kistérség. Azokban a kistérségekben, amelyek nem tartoznak a 33 leghátrányosabb közé, a települések nagyobb része társadalmi-gazdasági szempontból, s a munkanélküliség alapján is kedvezőtlen helyzetűnek tekinthető.
A kistérségek fejlettsége Magyarországon
Leghátrányosabb helyzetű (LHH) kistérségek Magyarországon
A horvát oldal gazdasága A horvát oldal gazdaságát jellemzően mezőgazdasági területek alkotják: ez a terület Horvátország éléskamrája. A Koprivnicko-Krizevacka zsupánság (Kapronca-Kőrös megye) fontos közlekedési folyosó: itt megy keresztül a Podravinát (Drávamelléket) Zágrábbal összekötő közlekedési út, ami a további Kelet- és Dél-Európa felé vezető út felé is összeköttetést biztosít és meghatározza a régió gazdasági lehetőségeit. A határmenti kapcsolatok szempontjából kitüntetett jelentősége van a Magyarország-Horvátország Határmenti együttműködési (IPA CBC) Programnak: 2009-ben nyíltak meg a 2007-2013 programozási periódus első körös pályázatai.
A határrégió gazdaságának fejlesztési lehetőségei Az IPA források a fenntartható fejlődés céljaira, nagyobb részben pedig a határmenti gazdasági együttműködésre fordíthatók. A határrégióban a turizmus fejlesztése, a természetvédelmi és jó adottságú mezőgazdasági területek kihasználása fontos lehetőség. A környezetvédelmi kapcsolatok fejlesztését szolgáló további együttműködés a Mura-Dráva-Duna Bioszféra Rezervátum létrehozása. A gazdasági kapcsolatok kitüntetett fontosságú feladata a közlekedési utak további fejlesztése, tekintettel az ezek nyomán megnyíló gazdasági fejlődési kilátásokra.
A határrégió munkaerőpiaca A foglalkoztatottság a határrégió mindkét oldalán alacsony, a horvát oldalon magasabb a munkanélküliség. A határ két oldalán az aktivitási arány lényegében megegyezik. A régió nyugati térségeiben magasabb a foglalkoztatás, alacsonyabb a munkanélküliség aránya és összességében a munkaerő-piaci részvétel is magasabb. Az iskolázatlan, kvalifikálatlan munkanélküliek aránya Magyarországon általában magasabb, de az egyes megyék és különösen az egyes kistérségek/kirendeltségek között nagy az eltérés.
Munkaerő-piaci egyensúly a horvát oldalon A horvát oldalon az elmúlt évtized közepén a legnagyobb létszámban szakképzetlen és szakmunkás végzettségű munkahelyeket kínáltak. Az évtized végére összességében csökkent az álláshelyek kínálata. Míg 2005-ben az üres állások zömét a mezőgazdaságban, az iparban és építőiparban regisztrálták, addig az évtized végére az üres állások nagyobb része a különböző gazdasági szolgáltatások, a kereskedelem és a pénzügyi foglalkozások terén jelentkezett.
Munkaerő-piaci egyensúly a magyar oldalon Különösen a válság éveitől tapasztalható, hogy lényegében az üres álláshelyek támogatott munkalehetőségek, a régióban alig van másmilyen munkalehetőség.
Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban Noha a határrégió lehetőséget teremthet a közös régió és határon átnyúló munkaerőpiac kialakítására, a régióban nem jellemző a horvát állampolgárok jelentős arányú magyarországi foglalkoztatása, s hasonlóképpen jelentős mértékű magyar munkavállaló foglalkoztatása a határ túloldalán sem tapasztalható. 2007-től kezdett emelkedni valamelyest a horvát munkavállalók száma Magyarországon (elsősorban Baranya megyében).
Migrációs vonzástér (pool) a határrégióban Végzettség, képzettség szerint a horvát munkavállalók túlnyomó többsége szakmunkás (hegesztők, lakatosok, kőművesek, gépkezelők, technikusok). Életkor alapján jellemzően fiatalabbak a horvát vendégmunkások. A határrégió horvát oldalán magyar munkavállalás szervezett formában, nagyobb létszámban nem volt és jelenleg sem jellemző.
A munkavállalási célú ingázás fő irányai a határrégióban
A határmenti régiók és a határon átnyúló munkapiacok fejlesztési igényei, szükségletei A megyeközpontok elérése a határrégió területéről a legnehezebb, ami az itt élők lehetőségeit, mobilitását korlátozza. Jellemző a gyorsforgalmi utak hiánya. A határrégióba eső települések zöméből a megyeközpont több mint egy óra alatt érhető el. A határmenti régió munkaerő-piaci lehetőségei a határátlépési lehetőségek korlátozottsága miatt is szűkösek.
Források Tanulmányok a határmenti régiók gazdasági es munkaerő-piaci helyzetéről es lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. Összegző tanulmány. TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt. Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. Kutatásvezető: Hárs Ágnes vezető kutató. Budapest, 2010. június Tanulmányok a határmenti régiók gazdasági es munkaerő-piaci helyzetéről es lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról. A horvát-magyar határrégió. TÁMOP-1.3.1-07/1.-2008-0002 Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként c. kiemelt projekt, 3.6 alprojekt. Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet Zrt. Kutatásvezető: Hárs Ágnes vezető kutató. Budapest, 2010. június