Bánhidai Szent Erzsébet Óvoda

Bánhidai Szent Erzsébet Óvoda Házirend Hatályos: 2013. április 01. Készítette: Aradvári Mihályné óvodavezető Kelt: Tatabánya, 2013. március 22.

Intézmény neve: Bánhidai Szent Erzsébet Óvoda Intézmény címe: 2800 Tatabánya, Árpád-házi Szent Erzsébet tér 1. Szabályzat típusa: Házirend Intézmény OM azonosítója: 031709 Intézmény fenntartója: Székesfehérvári Egyházmegye 2

Tartalomjegyzék I. Általános tudnivalók 4. oldal 1.1. Információk az óvodáról 4. oldal II. Házirend célja, feladata és tartalma 5. oldal III. A nevelési év rendje 6. oldal 3.1. Az intézmény pontos nyitvatartása 6. oldal IV. Az óvoda használatba vételének rendje 7. oldal 4.1. Az óvodai beíratás, felvétel, átvétel, megszüntetés eljárási rendje 7. oldal V. Gyermekek az óvodában 9. oldal 5.1. Gyermekek jogai 9. oldal 5.2. Gyermekek kötelességei 10. oldal 5.3. Értékelés, jutalmazás és fegyelmezés az óvodában 11. oldal 5.4. A gyermekek ápoltsága, ruházata és felszerelése az óvodában 12. oldal 5.5. A gyermekek étkeztetése az óvodában 13. oldal 5.6. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok 13. oldal 5.7. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje 14. oldal 5.8. Óvodába járási kötelezettség, távolmaradás, mulasztás igazolása 14. oldal 5.9. Beiskolázás feladatai 16. oldal VI. Szülők az óvodában 17. oldal 6.1. A szülők jogai 17. oldal 6.2. A szülők kötelességei 18. oldal 6.3. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása 19. oldal 6.4. Kapcsolattartás, együttműködés lehetősége a nevelőkkel 20. oldal 6.5. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések 21. oldal 3

VII. Pedagógiai munka az óvodában 22. oldal VIII. A gyermekek és az intézmény biztonságát garantáló szabályozások 23. oldal IX. A Házirend nyilvánossága, megismerése 24. oldal X. A Házirend hatályba lépése 24. oldal XI. A Házirend felülvizsgálati rendje 24. oldal Záradék 25. oldal 4

I. Általános tudnivalók Ezen házirend: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről szóló (továbbiakban NKT.) 2012.évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról (továbbiakban KT.) 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló rendelkezései alapján készült. (továbbiakban GYVT.) 1.1. Információk az óvodáról Az óvoda neve: Bánhidai Szent Erzsébet Óvoda Intézmény OM azonosítója: 031709 Az óvoda címe, telefonszáma: 2800 Tatabánya, Árpád-házi Szent Erzsébet tér 1. Telefon/fax: 34/311-622 Az óvoda e-mail címe: szenterzsebetovoda@gmail.com Az óvoda fenntartója, címe, telefonszáma: Székesfehérvári Egyházmegye 8000 Székesfehérvár, Városház tér 5. Telefon/fax: 22/510-694 A püspöki biztos neve, címe, telefonszáma: Nagy László prépost-plébános 2800 Tatabánya, Gellért tér 6. Telefon: 34/337-422 Az óvoda vezetője: Aradvári Mihályné Az óvoda gazdaságvezetője: Szommer Antal Sándorné Az óvoda gyermekvédelmi felelőse: Fiskálné Székely Márta Az óvoda gyermekorvosának neve: Dr. Nágl Katalin telefonszáma: 34/305-790 5

II. A házirend célja, feladata és tartalma Az óvoda házirendje a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirendben foglalt előírások célja, hogy biztosítsák az óvoda törvényes működését, a nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a gyermekek közösségi életének megszervezését. A házirendben megfogalmazott szabályok vonatkoznak a gyermekekre, szüleikre, az intézmény valamennyi dolgozójára, és az óvodát meglátogató külsős személyekre is. A házirend felülvizsgálata legalább kétévente szükségessé válik, még akkor is, ha erre nincs központi, illetve felsőbb rendelkezés. Az óvoda vezetőségének át kell tekintenie az éppen érvényes szabályzatot abból a szempontból, hogy megfelel-e a hatályos jogszabályi előírásoknak, érvényesülnek-e az előírásai, eleget tesz-e az intézmény által kitűzött szabályozási célnak. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény jelenleg fokozatosan hatályát veszti. 2012. szeptember 1-től pedig érvénybe lépett az új 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. Továbbá a 11/1994. (VI. 8.) MKM-rendeletet felváltotta a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI-rendelet. Ez utóbbi szabályozza igen röviden, hogy mit kell kötelező jelleggel tartalmaznia az intézményi házirendnek. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell. Óvodánk házirendje tartalmazza a gyermeki és a szülői jogok és kötelességek gyakorlásának módját, valamint az óvoda munkarendjével, pedagógiai munkájával kapcsolatos rendelkezéseket. A házirend megfogalmazza továbbá az intézmény pedagógiai hitvallását, a nevelési elveit, a jutalmazás és a fegyelmezés módját, az óvoda helyiségei, berendezési tárgyai, eszközei használatának rendjét. 6

III. A nevelési év rendje 3.1. Az intézmény pontos nyitva tartása A nevelési év minden év szeptember 1-jétől augusztus 31-ig tart. Szorgalmi időszak: minden év szeptember 1-jétől május 31-ig tart. Az óvoda zárva tart: Karácsony és újév között Nagypénteken Nyári időszakban 3 hétig a fertőtlenítő meszeléstakarítás idején /február 15-ig értesítjük a szülőket/ A nevelés nélküli napok száma, ideje: az EMMI rendelet 5 nevelés nélküli munkanapot engedélyez /kettőt szünetek idején szervezünk, hármat pedig a szorgalmi időszakban/. Ezek pontos idejét az igénybe vétel előtt legalább egy héttel a szülők tudomására hozzuk. Az ügyeletek megszervezésének rendje zárás alatt, illetve a nevelés nélküli napokon: Az intézmény nyári zárásának ideje alatt a város egy másik, erre a célra kijelölt óvodájában ügyeleti ellátást vehet igénybe. A nevelés nélküli napokon, valamint nyáron június 15-e után a gyermekeket összevont, ügyeleti csoportban helyezzük el, augusztus 31-ig. A napi nyitva tartás: Hétfőtől péntekig 6.00 17.00 óráig. Csoportösszevonás reggel 6.00-tól 7.00-ig a Katica csoportban, délután 16.00- tól 17.00-ig a Napocska csoportban. 7.00 óra után a gyermekekkel a saját óvónőjük foglalkozik, a saját csoportjukban. Kérjük, hogy a gyermekeket minden nap 8.00-ig szíveskedjenek behozni az óvodába, mert a késéssel zavarják a csoport napirendjét, nehezítik az eredményes pedagógiai munkát. / A közoktatási törvény 24. (4) pontjának értelmében egy gyermek napi tíz óránál hosszabb ideig nem tartózkodhat az intézményben, bár a nyitva tartás lehet tizenkét óra is./ 7

IV. Az óvoda használatba vételének rendje Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát? A harmadik életév betöltésétől az iskolaérettség eléréséig, maximum nyolc éves korig. Amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy és szobatiszta. Amikor a gyermek egészséges, és erről a szülő orvosi igazolást tud bemutatni az óvónőnek. Akkor, ha szülő az étkezési térítési díjat befizette. 4.1. Az óvodai beíratás, felvétel, átvétel, megszüntetés eljárási rendje A Nemzeti köznevelési törvény (a továbbiakban Nkt.) 8. (1) bekezdése kimondja, hogy az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az Nkt. 49. -a szerint az óvodai felvétel, átvétel jelentkezés alapján történik. A beíratás időpontját a város többi óvodájával összhangban állapítjuk meg, s erről időben értesítjük az érintetteket (plakátok, honlap, hirdetés a templomban stb.). Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Óvodánk elsősorban Tatabánya városban és vonzáskörzetében élő keresztény nevelést igénylő szülők gyermekei számára biztosítja az óvodai felvételt. A beíratás tényét a Felvételi előjegyzési naplóban kell rögzíteni. A beiratkozás jelentkezési lap kitöltésével válik érvényessé, melyen a szülő írásban kéri gyermeke számára a keresztény óvodai nevelést, s aláírásával biztosítja az óvodát a család együttműködéséről. A beiratkozás a gyermek és szülei személyes megjelenésével történik, a gyermekre vonatkozó információk rögzítésével. 8

Beiratkozáskor bemutatásra kerülnek a szülők személyazonosságát igazoló dokumentumok, valamint a gyermek anyakönyvi kivonata és egészségügyi könyve. A gyermekek számára lehetőséget biztosítunk a tavaszi nyílt napokon, és a beiratkozás alkalmával, hogy ismerkedhessenek óvodánk életével, a gyermekekkel, az óvónőkkel, bekapcsolódhassanak tevékenységeinkbe. Óvodánk nyitott a szülők felé. Bármikor betekinthetnek munkánkba, így lehetőséget teremtünk a minél alaposabb megismerésre, és a felmerülő kérdések megválaszolására (csoportlátogatás, közös ünnepségek stb.). Az óvodai felvétel: Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Óvodánkban a gyermekek felvételének feltétele, hogy az életkoruknak előírt kötelező védőoltásokban részesüljenek. Az óvodába való felvételről, átvételről az óvoda vezetője dönt. Ha a jelentkezők száma meghaladja a felvehető gyermekek számát, az óvodavezető bizottságot szervez, amely javaslatot tesz a felvételre. Az óvodavezető írásban értesíti a szülőt a felvételről illetve az elutasításról (felvételi határozat formájában) a beíratást követő 15 munkanapon belül. Helyhiány esetén a várossal együttműködünk az óvodaköteles gyermekek elhelyezésében. Az óvodába felvett gyermekek csoportba való beosztásáról a szülők és az óvodapedagógusok véleményének kikérése mellett az óvodavezető dönt. A beíratási időszakot követően a felvételt nyert gyermekek fogadása folyamatosan történik. 9

Az óvodai átvétel: A szülő gyermeke óvodai felvételét, átvételét bármikor kérheti, a gyermekek felvétele folyamatos. Az óvodai elhelyezés megszűnése: Megszűnik az óvodai elhelyezés az iskolai életmódra való felkészítő foglalkozások kivételével, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot hiányzik, feltéve, ha az óvoda legalább kettő alkalommal írásban figyelmeztette a szülőket a hiányzás következményeiről. Amennyiben a szülő másik óvodába kívánja áthelyeztetni gyermekét. Óvodaköteles gyermek igazolatlan hiányzásáról, illetve rendszeres késéséről a jegyzőt értesíteni kell. V. Gyermekek az óvodában 5.1. Gyermekek jogai A gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani és védelmet kell számára biztosítani, fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek nem vethető alá testi, lelki fenyítésnek. A gyermeket közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetés nem érheti. A gyermek joga, hogy képességének, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, tehetségének felismerése, és fejlesztése érdekében. A gyermeknek joga, hogy a nevelési intézményben biztonságban és egészséges környezetben neveljék és oktassák, óvodai életrendjét pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével, sportolási, étkezési lehetőség biztosításával életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. A gyermekek biztonsága érdekében az óvodában tartózkodása ideje alatt, végig pedagógus felügyelete alatt kell, hogy álljon. A gyermeknek joga van adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, pedagógiai szakszolgálathoz fordulni segítségért. 10

Vallási, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben kell tartani. A gyermek nevelése és oktatása az intézmény pedagógiai programja alapján történik, mely szerint az ismeretek közlését, átadását tárgyilagosan és többoldalúan kell megvalósítani. Biztosítani kell számára a foglalkozásokon való részvételt. A gyermek cselekvési szabadságát, családi élethez, magánélethez való jogát az óvoda nem korlátozhatja, de a gyermek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek művelődéshez, fejlődéséhez való jogát. Családja anyagi helyzetétől függően ingyenes vagy kedvezményes étkezésben részesülhet. A gyermeknek joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. A sajátos nevelési igényű gyermeknek joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. 5.2. A gyermekek kötelességei A gyermek kötelessége: hogy részt vegyen a kötelező és választott foglalkozásokon (3 éves korától legalább napi 4 órában) hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, hogy megtartsa az óvoda helyiségei és az óvodához tartozó területek használati rendjét, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje az óvodában használt játékokat, eszközöket, óvja az óvoda létesítményeit, hogy az óvoda dolgozóinak emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 11

5.3. Értékelés, jutalmazás, és fegyelmezés az óvodában Az értékelés fontos közösségalakító tényező. Az óvodában a pozitív értékelés az elsődleges: a jutalmazás és ennek előlegezett formája, a biztatás. Ezzel erősíthetők leginkább a gyermek helyes megnyilvánulásai, és ezzel alakíthatók ki a pozitív motivációk. Jutalmazás A jutalmazásnál mindig figyelembe kell venni a gyermekek életkorát. Minél kisebb a gyermek a jutalom annál személyesebb jellegű legyen, a szeretetet konkrétan fejezze ki. (a gyermek megsimogatása, megölelése, stb.) Serkentő hatású, mindig erősítse a helyes cselekvést, és továbbiakra sarkalljon. A pozitív dolgokban igyekszünk megerősíteni, és a gyermekeket arra bíztatni, hogy mindig a többre, jóra törekedjen Leggyakoribb fajtái: Dicséret: pozitív kiemelés a csoport előtt, szóbeli megerősítés, személyes jellegű szeretet kifejezése, (simogatás, ölelés, biztatás) megbízatások adása, szeretett tevékenységbe való bevonás. Fegyelmezés A fegyelmezés a gyermek viselkedésének közösségünkre gyakorolt hatására irányuljon. Mindig a pillanatnyilag adott magatartást ítéljük el és nem a gyermeket. A fegyelmezés akkor éri el célját, ha segíti a gyermeket abban, hogy a helytelen viselkedésformákat kiküszöbölje. A fegyelmezésnek nem lehet célja a megszégyenítés. Az elmarasztalás leggyakoribb formái: Rosszalló tekintet Szóbeli megbeszélés, meggyőzés, figyelmeztetés, Időleges kiemelés az adott tevékenységből Módszerei a jóra való intés, bocsánatkérés, megbánásra törekvés. A gyermek magatartásának helyes értékelési módját igyekszünk a családba is átvinni, hisz csak egységes nevelési elvekkel tudjuk céljainkat elérni, megvalósítani. 12

5.4. A gyermekek ápoltsága, ruházata, és felszerelése az óvodában A gyermek akkor ápolt, ha a teste, a haja, illetve a körme tiszta, az utóbbi megfelelő méretűre le van vágva. A gyermekek személyes holmiját az öltözőszekrényben, ruhazsákban kérjük elhelyezni! csoportszobai és udvari váltóruha, cipő egy két váltás alsónemű tornafelszerelés (rövidnadrág, póló, tornacipő) külön tornazsákban alváshoz: pizsama, ágynemű úszáshoz (február hónapban a nagycsoportosoknak): fürdőruha, papucs, úszósapka, törölköző hátizsákban fogkefe és fésű (jellel ellátva) Kérjük, hogy a gyermekek az óvodába ne hozzanak ékszert! Az óvodába hozott, illetve itt hagyott tárgyakért (ékszerek, játékok stb.) valamint az ékszerek által okozott sérülésekért nem tudunk felelősséget vállalni! Amennyiben a gyermek szeretné behozni otthoni játékát, azt egyeztessék a csoportos óvodapedagógussal. Kérjük, hogy a gyermekek testi épségére veszélyes játékokat, tárgyakat ne engedjenek a gyermekeiknek az óvodába hozni. Az óvodába hozott tárgyakért, játékeszközökért nem áll módunkban felelősséget vállalni! A tetoválást és a körömlakk használatát mellőzzék! 13

5.5. A gyermekek étkeztetése az óvodában Az étkezések időpontja: 8.00 8.30 Reggeli 11.30 12.30 Ebéd 15.00-15.30 Uzsonna A gyermekek napi háromszori táplálkozásának megszervezése az óvoda feladata, mely élelmiszerekből ételmintát köteles 48 órán át a hűtőben megőrizni. Az ételminta elrakása vonatkozik az otthonról behozott születésnapi, névnapi kínálásra szánt édességre is (ÁNTSZ). Kivétel: kirándulások alkalmával kiegészítő tízórai, az egész csoport számára vitaminpótlására szolgáló plusz gyümölcs, zöldség. Az Alapító okiratban megfogalmazottak szerint allergiás betegségek /tej-, tojás-, egyéb) miatt különleges gondozást, egyéni ellátást igénylő gyermekek számára lehetővé tesszük az óvodai együttétkezést egészséges társaikkal - speciális étrendet biztosítva. Ehhez kérjük leadni az orvos által előírt étrendi tanácsokat. Az óvoda területén a gyermekek egyéni etetése, nassoltatása otthonról hozott élelmiszerrel a többi gyermek előtt (csokoládé, túrórudi, rágógumi, cukorka, banán, gyümölcslé, stb.) nem etikus, valamint az óvoda tisztán tartását (öltöző, folyosó) is zavarja, ezért kérjük ennek mellőzését. 5.6. A gyermekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, illetve még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Gyógyszert a szülő a csoportos óvónőnek nem adhat át gyermeke gyógykezelésére. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a gyermek állandó gyógyszerszedést igényel pl.: allergia, de erről tájékoztatni kell az óvodavezetőt és az óvoda pedagógusait. Az óvónő teendője baleset vagy napközben megbetegedő gyermek esetén: A gyermeket haladéktalanul el kell látni. A baleset súlyosságától függően, illetve eszméletvesztés, lázgörcs esetén orvosról gondoskodni kell (mentő, orvos kihívása, elszállítása orvoshoz). 14

Amennyiben a gyermek napközben belázasodik, hány, hasmenése, hasgörcse, illetve kötőhártya-gyulladása van, az óvónő köteles a szülőt telefonon értesíteni. Ilyen esetben a gyermeket a lehető legrövidebb időn belül el kell vinni az óvodából. Az orvos felkereséséről a szülő gondoskodik. Ezután a gyermek csak orvosi igazolással jöhet újból óvodába. Fertőző betegség (rubeóla, bárányhimlő, skarlát, májgyulladás, fejtetű stb.) esetén a szülőnek bejelentési kötelezettsége van. A szülő köteles tájékoztatni a csoportos óvodapedagógust a gyermek esetleges érzékenységéről, allergiás és más betegségeiről. 5.7. A gyermekek érkezésének és távozásának rendje A gyermekek az óvodába csak szülő (törvényes képviselő) kíséretében érkezhetnek, ill. távozhatnak. Felelősséget csak az óvoda valamely dolgozójának személyesen átadott gyermekért tudunk vállalni. Ha a gyermek az óvodából egyedül mehet haza, a szülőnek erről írásos nyilatkozatot kell tennie. Abban az esetben, ha a gyermeket más személy viszi el az óvodából, erről előre tájékoztatni kell a pedagógusokat. 10 éves kor alatt nem adhatjuk ki testvérnek a gyermeket, 10 éves kor felett pedig a szülő írásos nyilatkozata szükséges. Válófélben lévő szülők esetén a pedagógusok mindkét szülőnek átadhatják a gyermeket, ettől eltérni csak bírósági határozat megléte után lehetséges. Ha valamilyen okból 17.00-ig nem viszi el a szülő gyermekét az óvodából, a pedagógus telefonon értesíti a szülőket, illetve nagyszülőket (a leadott telefonszámok alapján). Ha nem érjük el a szülőket, a pedagógus magával viszi a gyermeket és az óvoda kapujára kifüggeszti a gyermek hollétét. 5.8. Óvodába járási kötelezettség, távolmaradás, mulasztás igazolása A Közoktatási törvény értelmében a gyermek annak az évnek szeptemberétől óvodaköteles, amelyik évben az ötödik életévét betölti. A Nemzeti köznevelési törvény (8. ) 2015. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő. (a gyermeknek legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie) 15

A foglalkozások rendje (hetirend, napirend) Pedagógiai programunkban meghatározott időben zajlik. A területileg illetékes jegyző a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a gyermekorvos a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, az ötödik életév betöltéséig felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete indokolja. Távolmaradás A gyermekek érdekében kérjük, hogy indokolatlanul ne hiányozzanak az óvodából! Amennyiben a szülő három napnál hosszabb ideig (üdülés, külföldön való tartózkodás stb. miatt) nem kívánja az óvodát igénybe venni, úgy a távolmaradást az intézmény vezetőjének be kell jelenteni. Ha a gyermek távolmaradását nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, ha a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi óvodába, a gyermek beteg volt, és azt a házirendben meghatározottak szerint igazolja, a gyermek egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni. Ha a gyermek 10 napot igazolatlanul hiányzik az óvodából, az óvodavezető értesíti a gyermekvédelmi hatóságot és az illetékes jegyzőt. Az értesítést követően a gyermekjóléti szolgálat és az óvoda haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével a gyermek érdekeit szolgáló feladatokat. 16

5.9. A beiskolázás feladatai A beiskolázással kapcsolatos feladatokat mindenkor a jogszabályi és fenntartói elvárásoknak megfelelően végezzük. A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megléte, annak igazolása. A gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló kormányrendelet határozza meg. Az óvoda a tanköteles életkorba lépéskor óvodai szakvélemény kiadásával a) igazolja, hogy a gyermek elérte az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget, első osztályba léphet, b) vagy a szülővel egyetértésben dönt a hatodik életévét augusztus 31-ig betöltő gyermek óvodai nevelésben való további részvételéről, c) vagy szakértői bizottsági vizsgálatot kezdeményez a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettségének megállapítása céljából, ha egyértelműen nem dönthető el a gyermek iskolába lépéshez szükséges fejlettsége a gyermek nem járt óvodába, a beiskolázás kérdésében a szülő és az óvoda nem ért egyet. A gyermek iskolába lépéséhez szükséges fejlettségének megállapítása céljából a szülő is kezdeményezhet szakértői bizottsági vizsgálatot. Az óvodavezető által kiállított írásos óvodai szakvéleményt, - mely az iskolai beiratkozás alapjául szolgál- minden évben február 15-ig a szülőknek átadjuk. Minden tanköteles korú gyermeket be kell íratni az iskolába, függetlenül attól, hogy marad-e még egy évig óvodában vagy sem. Ha a gyermek óvoda- illetve tanköteles és nem jár egy közoktatási intézménybe sem, a város jegyzője szólítja fel a szülőt kötelezettségének teljesítésére. 17

VI. Szülők az óvodában 6.1. A szülők jogai A szülő joga a szabad óvodaválasztás (állami, egyházi, magán). Intézményünk a városban és környékén az egyetlen egyházi fenntartású keresztény nevelést biztosító óvoda. A felvétel a szülők kérésére jelentkezés alapján történik. A felvételről az óvodavezetés dönt. Óvodaköteles gyermek felvételét az óvoda csak helyhiány miatt utasíthatja vissza. A szülő joga, hogy megismerje a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programját, szervezeti és működési szabályzatát, házirendjét, és tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. Az óvodába felvételt nyert gyermekek szülei az első szülői értekezleten az óvoda házirendjéből egy példányt megkapnak nyomtatott formában, melynek átadás-átvételét dokumentálni kell. A szülőnek joga, hogy saját gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, a gyerek neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon, - olyan időpontban, amikor az óvónőnek nem feladata, hogy a gyermekekkel foglalkozzon. A szülő kérésére lehetőség van arra, hogy - az intézmény vezetője és a pedagógusok hozzájárulásával - maga is részt vegyen a foglalkozásokon. A halmozottan hátrányos helyzetű gyermek szülőjét megilleti az a jog, hogy gyermeke óvodáztatásához a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint anyagi támogatást kapjon. A szülő kezdeményezheti szülői szervezet, illetve óvodaszék létrehozását és abban maga is tevékenyen közreműködhet. Az óvodai szülői szervezet /közösség/ figyelemmel kíséri a gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét. Megállapításairól tájékoztathatja az intézmény nevelőtestületét, illetve a fenntartót. A szülői szervezet képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein. 18

A szülőnek az óvodai élet szervezésével kapcsolatos észrevételét, írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, szülői szervezet megvizsgálja, és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül választ kap. A szülőt megilleti az a jog, hogy személyesen vagy képviselői útján jogszabályban meghatározottak szerint részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában. Az óvodáztatási támogatás Ha a gyermek szülője óvodáztatási támogatásra jogosult, a gyermeknek egy óvodai nyitvatartási napon legalább hat órát az óvodában kell tartózkodnia. Az óvoda vezetője köteles: az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatni a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően a jegyző által meghatározott időpontban tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott, feltéve, hogy a január júniusi, vagy a július decemberi időszakban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, továbbá arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket, értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. 6.2. A szülők kötelességei A szülő kötelessége, hogy gondoskodjon gyermeke testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről. Biztosítsa gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. A gyermek a közoktatási törvény 24. (3) pontja értelmében, abban az évben, amikor betölti az ötödik életévét, a nevelési év első napjától (09.01.) óvodakötelessé válik, mely szerint napi négy órán keresztül óvodai nevelésben kell részesülnie. 19

2015. szeptember 01-jétől 3 éves kortól kötelező óvodába járást ír elő a Nemzeti köznevelési törvény (8. ), mely szerint legalább napi 4 órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie a gyermeknek. Amennyiben ez nem teljesül, úgy az óvoda köteles értesíteni a területileg illetékes jegyzőt. Amennyiben a szülő gyermekét másik óvodába kívánja elvinni, akkor az új óvoda igazolását meg kell kérni az óvodai beíratásról. A szülő kísérje figyelemmel gyermeke fejlődését, és a tőle elvárható módon segítse a fejlődés folyamatát, valamint a gyermek közösségbe való beilleszkedését, a közösségi élet szabályainak elsajátításával. A szülő kötelessége, hogy szükség esetén gyermekével megjelenjen a nevelési tanácsadáson, továbbá biztosítsa gyermekének az iskolapszichológusi, óvodapszichológusi vizsgálaton és a fejlesztő foglalkozásokon való részvételét, ha a gyermekkel foglalkozó pedagógusok kezdeményezésére a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Rendszeresen tartson kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és részükre az együttnevelés érdekében a szükséges tájékoztatást adja meg. Lehetőség szerint vegyen részt az óvoda által felkínált szülői értekezleteken, fogadó órákon. A szülő köteles leadni lakásának illetve munkahelyének címét és telefonszámát, valamint a változásokat azonnal közölni az óvónővel. Tartsa tiszteletben az óvoda szellemiségét, dolgozóinak emberi méltóságát és jogait. 6.3. A család és az óvoda közös nevelési elveinek kialakítása Mivel minden szülő önként kérte gyermeke számára a keresztény óvodai nevelést, ezért kérjük, lehetőségeik szerint vegyenek részt a szülői értekezleteken és a lelki feltöltődést segítő előadásokon, beszélgetéseken. Eredményes együttnevelésünk érdekében kérjük a szülőket, hogy törekedjenek a nevelési célok, feladatok és módszerek összehangolására. 20

Az óvodánkba járó gyermekeket óvodai pedagógiai programunkban meghatározott keresztény értékrend szerint neveljük. Pl.: tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el pajtásaik egyéniségét, másságát, tudják kifejezni magukat, de legyenek képesek alkalmazkodni is. Mindennapi életükben, viselkedésükben legyen fellelhető a szeretet, a jóság, a szelídség, a megbocsátás stb.-amit Szent Pál apostol a Szeretet himnuszában felsorol. Az esetleges konfliktusokat ne durvasággal, erőszakossággal, árulkodással oldják meg. Ezen törekvésünk sikerességének érdekében kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Alapító okiratunk biztosítja az integrált nevelés lehetőségét. A szülők is törekedjenek arra, hogy fogadják el a hozzánk járó különböző személyiségű és problémával küzdő gyermekeket. Kérjük, hogy otthon is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. 6.4. Kapcsolattartás, együttműködés lehetősége a nevelőkkel A szülőknek lehetőségük van figyelemmel kísérni az óvodában folyó pedagógiai munkát, ötleteikkel segíteni a közös gondolkodást. Hatékony együttműködésünk érdekében szükségünk van a nyitottságra és az őszinteségre. Az együttműködésre alkalmas fórumok: szülői értekezletek, közös rendezvények, ünnepélyek, nyílt napok, munka délutánok (advent, farsang, virágültetés, stb.) fogadóórák, az óvónővel való rövid, esetenkénti megbeszélések A gyermekek fejlődéséről tájékoztatást csak a gyermek saját óvónőitől vagy az óvodavezetőtől kérjenek. 21

6.5. Térítési díj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A gyermekek szülei az intézményben, a gyermekük által igénybe vett étkezésért, egy hónapra előre térítési díjat fizetnek. A hatályos törvények szerinti esetleges kedvezményeket hivatalos bejelentés alapján - a gazdaságvezető az óvodavezető jóváhagyása után érvényesíti. Az étkezési térítési díjat a gazdaságvezető -előre kiírt befizetési időpontban- (általában tárgyhó 15. napjáig) készpénzben szedi be. Pótbefizetésre a kijelölt napon van lehetőség. Hiányzás esetén, az étkezés lemondható, minden nap 9 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az igénybe nem vett, étkezésre befizetett összegeket, a bejelentést követő második naptól kezdődően be kell számítani a következő befizetés összegébe. Étkeztetésnél ingyenességet élvez az a gyermek, akinek szülője rendszeres gyermekvédelmi támogatást kap. A 3 vagy 3-nál több gyermekes családok, ill. gyermek tartós betegsége esetén (amennyiben a szülő emelt családi pótlékot is kap), az érvényes határozat bemutatása mellett 50%-os térítési kedvezményben részesülnek. A kedvezményre csak az jogosult aki az erről szóló igazolásokat befizetés előtt időben bemutatja. 22