Miért fontos a gyermekvédelmi jelzőrendszer? Dr. Muzsay Géza 2014.11.14.
A gyermeknek joga van ahhoz, hogy segítséget kapjon a saját családjában történő nevelkedéséhez, személyiségének kibontakoztatásához, a fejlődését veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéséhez, valamint önálló életvitelének megteremtéséhez. 1997. évi XXXI. törvény 6. (2)
MÓDSZERTANI ÚTMUTATÓ A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működtetése kapcsán a gyermek bántalmazásának felismerésére és megszüntetésére irányuló szektor semleges egységes elvek és módszertan
A módszertani útmutató célja A gyermeki jogok elválaszthatatlanok az emberi jogoktól. A gyermeket megilletik az alapvető emberi jogok, és további jogként fogalmazódik meg a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemre és gondoskodásra való gyermeki jog. A gyermeknek joga van ahhoz, hogy a védelme érdekében eljáró szakemberek - különösen a gyermek bántalmazásának felismerése és megszüntetése érdekében - miniszter által jóváhagyott egységes elvek és módszertan alkalmazásával járjanak el. /Gyvt. 6. (5a)/
Gyvt. 11. (1) bekezdése szerint a gyermeki jogok védelme minden természetes és jogi személy kötelessége, - aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, törvényes képviseletének biztosításával, ügyeinek intézésével foglalkozik, - a szülői alapjogok a gyermek jogaira tekintettel korlátozhatóak. Gyvt. 17. (2) bekezdése is utal arra, hogy jelzéssel és kezdeményezéssel bármely személy és a gyermekek érdekeit képviselő, e jogszabályban nem nevesített társadalmi szervezet is élhet
Természetesen, a gyermek eltartásában mutatkozó időszakos vagy elhúzódó hiányosságok, a család anyagi helyzetének bizonytalansága, a szegénység önmagában nem lehet ok a gyermek családból való kiemelésére.
A jelzőrendszer I. az egészségügyi szolgáltatást nyújtók, védőnői szolgálat, a házi gyermekorvos/háziorvos, a személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók (a családsegítő szolgálat, a családsegítő központ), a köznevelési intézmény, egyesület,egyház a rendőrség,az ügyészség, a bíróság, a pártfogó felügyelői szolgálat
A jelzőrendszer II. A Gyvt. 17. (2) bekezdése alapján, a meghatározott intézmények és személyek kötelesek egyrészt jelzéssel élni a gyermek veszélyeztetettsége esetén a gyermekjóléti szolgálatnál, másrészt hatósági eljárást kezdeményezni a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más, súlyos veszélyeztető ok fennállása, vagy a gyermek önmaga által előidézett súlyos veszélyeztető magatartása esetén
Adatok zárt kezelése A jelzőrendszer hatékonyabb működése és a jelzést adó védelme érdekén lényeges szabályozást vezet be 2014. március 15-étől a Gyvt. Gyvt. 17. (2a) bekezdése és 130/A. (2) bekezdése. A gyermekjóléti szolgálatnak és a gyámhatóságnak a gyermek bántalmazása, elhanyagolása miatt jelzést tevő intézmény, személy adatait külön kérelem nélkül is zártan kell kezelnie. Emellett a gyermek bántalmazása, súlyos elhanyagolása vagy egyéb más súlyos veszélyeztető ok felmerülése esetén a gyámhatóság erre irányuló külön kérelem hiányában is zártan kezeli a gyermek, a tanú és az eljárást kezdeményező szerv vagy személy adatait.
Ugyanakkor. Az adatok zárt kezelése nem érinti a szakemberek együttműködési kötelezettségét, a tényállás megfelelő tisztázását. Az érintettekkel szemben nem az egyes jelzőrendszeri tagoknak kell különkülön fellépniük, hanem a gyermekjóléti szolgálat és szükség esetén a gyámhivatal tesz lépéseket a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
A gyermekvédelmi észlelő- és jelzőrendszer működése, működtetése A gyermekjóléti szolgálat feladata az észlelő- és jelzőrendszer működtetése A jelzőrendszer tagjai kötelesek jelzéssel élni jelzési kötelezettségüknek írásban tesznek eleget A jelzések folyamata, tartalma, módja A gyermekjóléti szolgáltató intézkedései A gyermekjóléti szolgáltató visszajelzése
A jelzés tartalma Az érintett gyermek(ek) legfontosabb adatait (név, születési idő-hely, anyja neve, családtagok felsorolása, állandó lakóhely, tényleges tartózkodási hely), A jelzést tevő intézmény megnevezését, címét, a jelzést tevő személy nevét és elérhetőségét, A probléma rövid leírását, a jelzést tevő által a gyermek és családja életében, életkörülményeiben észlelt veszélyeztető okok részletezését, a veszélyeztetettség mértékét A jelzést tevő személy vagy intézmény az általa feltárt veszélyeztető okok megszűntetése érdekében eddig megtett intézkedéseit, a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében esetleges javaslatait.
Esetmegbeszélések Az esetmegbeszélések összehívása alapesetben a gyermekjóléti szolgáltatás feladata A Gyvt. 17. (5) szerint a gyámhatóság is kezdeményezheti A módszertani útmutató bizonyos esetekben kvázi kötelezővé teszi - (javasolt összehívni, szakmai szempontok alapján elvárt összehívni) Az esetmegbeszélések különböző fajtái, típusai különböző eszközökként használandóak a jelzőrendszeri munka során. Fontos, hogy a gyermekjóléti szolgálat gazdája legyen ezeknek a folyamatoknak.
Kockázatelemzés, kockázatértékelés Elhanyagolás (érzelmi,fizikai, oktatási-, nevelési elhanyagolás) Gyermekbántalmazás (fajtái: érzelmi bántalmazás, fizikai bántalmazás, szexuális abúzus)
Kockázatelemzés, kockázatértékelés Rizikófaktorok Nem feltétlenül vezetnek bántalmazáshoz,( még több rizikófaktor együttes jelenléte esetén sem!) de az ellátás, kiemelten a megelőzés szempontjából fokozott figyelmet érdemelnek! Családi körülmények rizikótényezői pl. erőszak a családtörténetben, zavarok a családi kapcsolatrendszerben, szüléskor az anya 18 évnél fiatalabb, a szülő és a gyermek temperamentuma között diszharmónia, stb A szülő személyiségével összefüggő rizikótényezők pl. a szülő közömbös, túlaggódó, intoleráns a gyermekkel, a szülő gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedett stb A gyermekkel kapcsolatos rizikótényezők pl. nem kívánt vagy titkolt terhességből született gyermek, koraszülött, kis születési súlyú gyermek, nyugtalan, nehezen megnyugtatható, sírós csecsemő stb
Kockázatelemzés, kockázatértékelés A gyermekekkel szembeni rossz bánásmód, gyermekbántalmazás felismerését segítő jelek Elhanyagolás, bántalmazás gyanúját felvető szülői magatartás A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén Az elhanyagolás testi gyanújelei a gyermeknél Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek a gyermeknél Fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelei a gyermeknél A szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei
A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén I. - kifejezéstelen arc, üres tekintet, szemkontaktus hiánya, - autóagresszivitás pl. hajtépés, - megretten váratlan érintéskor, simogatáskor elrántja a fejét, - fél a fizikai érintéstől, - feltűnően készséges, túlságosan alázatos, engedékeny viselkedés, - túlságosan éber, vibráló, válogatás nélkül figyelmet követelő, - szokatlanul félénk, riadt, túlérzékeny, - bizalmatlan, különösen a közel állókkal szemben, fél a szülőtől, - félelem bizonyos személyektől, vagy bizonyos típusú emberektől (pl.: férfiak, katonák),
A gyermeknél észlelhető általános viselkedési gyanújelek bántalmazás/elhanyagolás esetén II. - alvászavarok, - evészavarok, - regresszív viselkedés, - regulációs zavarok, - enuresis, encopresis, - pszichoszomatikus tünetek, - gyermekközösségben kapcsolatteremtési problémák, passzivitás, izolálódás vagy agresszivitás, - megváltozott gyermeki magatartás, beállítódás (pl.: extrovertáltból introvertálttá válik).
Az elhanyagolás testi gyanújelei a gyermeknél - alultápláltság, leromlott fizikai-lelki állapot, - piszkos, az időjárási viszonyoknak nem megfelelő ruházat, - ápolatlan, feltűnően piszkos bőr, elhanyagolt bőrfertőzések, rovarcsípések nyomai, korábbi sérülések hegei, - túl gyakran történik a gyermekkel baleset, sérülés, - ismeretlen eredetű eszméletvesztés, - túl gyakran kerül kórházba.
Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek/jelek a gyermeknél I. a bántalmazás látható jelei, fojtogatás, verés nyomai, szájüregi sérülések keresése, mely felveti szexuális abúzus gyanúját is radiológiai eltérések keresése orvosi vizsgálat során (többszörös bordatörés, szegycsont haránt irányú törése, csont-porc határ szétválása, kulcscsont-, lapocka-, gerinctörés, különböző idejű törések, izolált spiráltörés a combcsonton, kiterjedt csontkörüli reakció) nem baleseti jellegű sérülések, égés, forrázás nyomai (pl.: szimmetrikus forrázás nyomok mindkét farpofán, alsó végtagon), az előzményben korábbi sérülések, többszörös, a gyógyulás különböző stádiumait mutató zúzódások, vérömleny, karmolás, 1 év alatti gyermek csonttörése
Fizikai bántalmazásra utaló testi gyanújelek/jelek a gyermeknél II. spirális végtagtörés, többszörös törések egyidejű jelenléte, ide tartozik a megragadás következtében létrejövő sorozatos bordatörés, gyógyulás különböző fázisában lévő csonttörések, nem a megszokott helyeken látható a zúzódás (térd, tenyér, könyök, homlok), hanem pl. tarkó, törzs, fül, hajas fejbőr ellentmondásos történet a sérülésről (más története van a sérülésről a gyermeknek,mint a szülőnek, vagy a gyerek másként meséli a sérülés körülményeit a különböző találkozásokkor) a gyermek szinte szó szerint ismétli a szülő történetét a sérülésről, nem baleseti jellegű mérgezés.
A fizikai/érzelmi bántalmazás viselkedésbeli/pszichés gyanújelei a gyermeknél iskolai teljesítmény romlása, izoláció, befelé fordulás, agresszivitás depressziós tünetek, deviáns magatartás, csavargás, elszökés, drogozás, alkoholizálás önagresszió, öngyilkossági kísérlet
A szexuális bántalmazás jelei/gyanújelei a gyermek korához nem illő szexualizált viselkedés, szóhasználat, nemi aktus eljátszása, fokozott, az életkornak nem megfelelő érdeklődés a szexualitás iránt, alhasi fájdalom, a végbél és a nemi szervek fájdalma, váladékozása, viszketése, fájdalmas vizelés, makacs húgyúti fertőzések. Specifikus jelek: a végbél sérülése, váladékozása, széklettartási zavarok, a genitália makacs gyulladása, sérülése, a hymen sérülése, a kiskorú terhessége, a kiskorú nemi betegsége szájüregben észlelt sérülések esetén is gondolni kell szexuális abúzusra.
A jelzőrendszeri tagok feladatai, teendői elhanyagolás, bántalmazás észlelése esetén Észlelt problémák Fennállnak rizikótényezők enyhébb, időnként előforduló problémák tapasztalhatók, melyeknek nincs, vagy csekély hatásuk van a gyermek fejlődésére, magatartására (pl.: a gyermek személyes higiéniája napi szinten nem kifogástalan, de ellátása korának megfelelő, fejlődésének mértéke elfogadható, állapota inkább a szülő igénytelenségéből, nem megfelelő ismereteiből, vagy a gyermek még nem diagnosztizált képességzavarából adódik)
Teendők Védőnő családlátogatás során segíti a szülőket a gondozási tevékenységek ellátásában, tanácsadást végez, rendszeresen látogatja a családot. Gyermekorvos a gyermek nem megfelelő ütemű fejlődésének észlelésekor a szakellátás felé tereli a szülőt. Óvoda, iskola személyes beszélgetések, találkozások során segíti a szülőt gyermeknevelési tanácsokkal, képességfejlesztő foglalkozásokat szervez, biztosít, a megfelelő szolgáltatások, ellátásokhoz való hozzájutás megismerésében, pénzbeli és természetbeni juttatások formáinak megismerésében segít.
Várható következmény Amennyiben az együttműködés kölcsönös, pozitív irányú változás állhat be, vagy az állapot nem romlik. Amennyiben az együttműködés nem valósul meg, és feltételezhető, hogy külső segítséggel a gyermek helyzete pozitív irányba befolyásolható, jelzéssel kell élni a gyermekjóléti szolgálat felé.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!