NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI KAR 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. 8002 Székesfehérvár, Pf. 52. Email: dh@geo.info.hu +36 22 945 200 Fax: +36 22 945 201 http://www.geo.info.hu ÁLTALÁNOS JOGI TANSZÉK IGAZGATÁSSZERVEZŐ KÉPZÉS A GEO-N 2013. június 4. Dr. Papp Iván címzetes egyetemi docens Az előadás célja, hogy az orosz delegáció számára bemutassam a Geo Igazgatásszervező Szakon folyó oktatást, ennek keretében szólok az előzményekről: milyen okok vezettek ezen szak bevezetésére, a tantárgyi struktúráról, az oktatás személyi és tárgyi feltételeiről. Előzmények: A rendszerváltást követően, az 1990-es évek elején a tulajdonjog alkotmányos szabályozása megváltozott, a magántulajdon visszanyerte korábbi jelentőségét. A korábbi egységes állami tulajdont lebontották, a települési önkormányzatok tulajdonhoz jutottak, majd az önkormányzatok a megkapott lakásokat a bérlőknek eladták, kedvező áron. Ezeket a lakásokat ingatlannyilvántartásba kellett venni, társasház alapítás keretében, mindezt annak érdekében, hogy a lakást megvásárló volt bérlő tulajdonjoga megjeleníthető legyen. A társasházi lakások száma így jelentősen növekedett, százezres nagyságrendben. Az állam a korábban elvett földekért és egyéb vagyontárgyakért kárpótlást állapított meg, ennek végrehajtása során a kárpótolt személyek több százezer földrészletet vásárolhattak meg a kapott kárpótlási jegyeken, ezeket az ingatlanokat önálló ingatlanként kellett az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. A termelőszövetkezetekbe bevitt földeket földkiadási eljárás keretében a tulajdonosok kérelmére kiadták önálló ingatlanként, vagy osztatlan tulajdonközösségben. A földingatlanok száma így is jelentősen növekedett. Az országban az ingatlanok forgalma ugrásszerűen emelkedett és a gazdasági szereplők finanszírozásához kapcsolódóan a hitelezés folyamatok felerősödtek, és ezzel párhuzamosan növekedtek a biztosítékul szolgáló jelzálogjogok ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzések. A tulajdonjogi reform a közigazgatásban is éreztette hatását. 1
Magyarországon az ingatlanok telekkönyv jellegű nyilvántartását 1972-ig a járásbíróságok, mint telekkönyvi hatóságok látták el. 1972. január 1- től az ingatlanok nyilvántartásának feladatát az öt évvel korábban létrehozott földügyi szakigazgatási szervek, a járási földhivatalok vették át. Ekkor az országban 110-115 földhivatal működött, és minden megyeszékhelyen (19+1) megyei földhivatalok látták el a másodfokú teendőket, irányították és felügyelték az alárendelt hivatalokat, elbírálták a benyújtott fellebbezéseket. A földhivatalok ebben az időben jellemzően három fontos feladatcsoportban tevékenykedtek: - ellátták az állami földmérési feladatokat, - végezték a földvédelem, földhasználat, földértékelés teendőit, - vezették az ingatlan-nyilvántartást. A földhivatali szervezetet nem készítették fel a várható feladatok ellátására: a hivatalok felszereltsége elavult volt, a számítógépesítés csak a 90-es évek közepére terjedt el, főleg a kárpótlási feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan, az ingatlannyilvántartás számítógépes feldolgozása 1994-ben indult meg. A hivatalok személyi állományi létszáma és szakmai felkészültsége elmaradt a kívánatostól. A feladatok rohamos jelentkezésétől azonban fokozatosan emelkedett a létszám, országosan mintegy 4000-4500-re. A földmérési és mezőgazdászi feladatokat ellátó szakemberek rendelkezésre álltak, megfelelő felsőfokú illetve középfokú végzettséggel rendelkező személyek végezték a munkát. A képzési helyek - egyetem, főiskola, szakiskola folyamatosan képezték a szakembereket. Az ingatlan-nyilvántartási ágazatban azonban túlnyomó többségében középfokú végzettséggel, érettségivel rendelkező ügyintézők voltak. A feladatot ellátó mintegy 2500 fős országos létszám töredéke (3-4%) rendelkezett felsőfokú végzettséggel, a megyei földhivatalokban ez az arány magasabb volt, elsősorban a vezetők rendelkeztek különféle felsőfokú végzettséggel, többen jogászok voltak. Sajnálatosan azonban nem volt olyan intézmény, ahol az ágazat részére felkészült szakembereket képeztek volna. A 90-es évek közepén folyamatosan napirenden volt az ingatlan-nyilvántartási feladatok bírósághoz való telepítése. Ezt az elképzelést azzal is alátámasztották, hogy az ágazatban nincs meg a személyi állomány szakképzettsége, és nincs olyan képzés sem, amely ehhez a munkához szükséges. Ingatlan-nyilvántartási titkár képzés: 1998-tól felsőfokú szakképzés keretében Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetében megindították az ingatlan-nyilvántartási titkár képzést. A földhivatalok munkatársai kezdték meg tanulmányaikat, összesen két évfolyam végzett. A szakképzésnek viszont nagy hátránya volt, hogy nem 2
nyújtott felsőfokú végzettséget, ezért át kellett gondolni a továbblépést, a megfelelő megoldást. Ingatlan-nyilvántartási szervező képzés: A tapasztalatok nyomán a Karunk vezetése 2000-ben az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Jogi Továbbképző Intézetével közösen sikeresen akkreditáltatta az ingatlan-nyilvántartási szervező, főiskolai szintű alapképzési szakot, amely a földdel, ingatlanokkal összefüggő valamennyi jogi, informatikai és a témakörhöz kapcsolódó műszaki ismereteket oktatta. A képzés céljaként tűztük ki, hogy olyan szakembereket képezzünk, akik a tanulmányaik eredményes befejezése után az ingatlanokkal kapcsolatos forgalmazást, értékelést, nyilvántartást, pénzügyi műveleteket megfelelő szakértelemmel tudják ellátni, és a szakterülettel összefüggő terjedelmes joganyagban kellő jártassággal rendelkeznek. Az ingatlan-nyilvántartás elsősorban jogi tartalmú regiszter, amely az ingatlanok tulajdonjogának közhitelű tanúsítása mellett, tartalmazza az ingatlanra vonatkozóan mindazon jogokat és jogilag jelentős tényeket, amelyek az adott ingatlan tulajdonos jogi helyzetét befolyásolja. Az ingatlan-nyilvántartás sajátossága, hogy az ingatlanra vonatkozó átruházáson alapuló tulajdonjog, a szerződésen nyugvó vagyonkezelői jog, a földhasználati jog, a haszonélvezeti jog, a használat joga, a telki szolgalmi jog és a jelzálogjog az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre. Az ingatlan-nyilvántartási feladatot ellátó szakembernek a döntéshozatalt megelőzően az okirat tartalmát hatósági jogalkalmazás keretében kell elbírálni. A vázolt jogalkalmazási tevékenység sokrétű és speciális felkészültséget igényel. A hitelélet is az ingatlan-nyilvántartásra támaszkodik, miután a hitelek biztosítékául, a kölcsönök fedezetéül általában az ingatlanok szolgálnak. Az ingatlan-nyilvántartás vezetése ma már korszerű számítástechnikai eszközökön történik, ezért a nyilvántartásban dolgozó szakembereknek az informatika terén is kellő jártassággal kell rendelkeznie. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon főként a földhivatalban dolgozó nyilvántartók képzését tűztük ki célul, de számoltunk az önkormányzati, az állami vagyonkezelői és a pénzintézeti szakterületekkel is. Az ingatlan-nyilvántartási szervezők képzésével egy olyan jellegű főiskolai szintű képzés valósult meg, ami korábban Magyarországon nem volt. A szakterület kiemelkedő tudású szakemberei segítségével kidolgozott tanterv a képzési célokat és a szakterület igényeit kielégíti. A szakképzési előzményének tekinthető, hogy a Karon folyó mérnöki oktatás keretében a hallgatók jogi ismereteket és ingatlan-nyilvántartást tanultak és tanulnak 3
jelenleg is, ez az intézmény több évtizedes gyakorlatán alapul. A tantárgyat gondozó tanszék oktatói részt vettek az ingatlan-nyilvántartást és a birtokrendezést szabályozó joganyag kimunkálásában. A felsőoktatás bolognai rendszerben történő átszervezése miatt szakokat vontak össze. Sajnos az új képzési struktúrában szakterületünk nem szerepelt, nem szerepel a súlyának megfelelő módon. A korábban jól bevált ingatlan-nyilvántartási szervező szak elnevezését fel kellett adnunk és a Kar vezetése az igazgatásszervező szakindítását határozta el. A szakindításért több éves küzdelmet folytattunk, kezdetben ideiglenes engedéllyel folyt az oktatás, végül kitartásunk 2010. őszén sikerrel járt, a Magyar Akkreditációs Bizottság engedélyezte az igazgatásszervező szak indítását ingatlan-nyilvántartási szakirányon. A földhivatalok munkatársai mellett a helyi önkormányzatok, a pénzintézetek, adóhatóságok alkalmazottai, magánvállalkozók, ingatlanforgalmazók jelentkeztek tanulmányok folytatására. Az ingatlan-nyilvántartás területén és a földügyön belül az immár 10 éve működő képzésünk több évtizedes hiányt pótolt és pótol. Ez a szakterület a korábbi telekkönyvi jog és a földadó kataszter gondozását és továbbfejlesztését jelenti. A szerteágazó jogi szabályozás, az ingatlanoknak, a termőföldeknek a gazdasági életben megváltozott szerepe, az önkormányzatok ingatlanvagyonának hasznosítása indokolttá teszi, hogy a témával foglalkozó szakemberek az ingatlanjogban kellő ismeretekkel rendelkezzenek. A megállapítás vonatkozik az állami ingatlanvagyont kezelő szervezetekre: a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zárt körűen működő Részvénytársaságra és a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetre. Az állami ingatlan- és földvagyon kezelése, annak eredményes működtetése szintén feltételezi a szakjogi felkészültséget és a terjedelmes joganyagban való eligazodást. Ma már jelentős számban dolgoznak a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetben a szakon végzett szakemberek. Az ingatlanok szerepe a hiteléletben is jelentős mértékben nőtt. Ezért a pénzintézetek részéről reális igény van arra, hogy a hitel fedezetéül szolgáló földdel és ingatlannal kapcsolatos jogi szabályozást, a hitelt kihelyező pénzintézeti alkalmazott biztonsággal ismerje és alkalmazza. Az eddigi képzéssel közel 850 fő szerzett főiskolai oklevelet. A nappali és levelező tagozaton végzettek nagy része a földhivatalokban dolgozott vagy ott helyezkedett el, volt hallgatóink nagy számban töltenek be vezető beosztást hivatalukban. 4
A Karon folyó igazgatásszervező képzés jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a földügyi szakigazgatás személyi állományában a felsőfokú végzettség jelentősen emelkedett, napjainkban meghaladja az 50%-ot. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szakon végzettek iránt a földhivatali apparátus mellett növekvő érdeklődés nyilvánult meg a helyi önkormányzatok, az állami vagyonkezelő, az ingatlanforgalmazó szervezetek, a biztosítók és a pénzintézetek részéről. Az önkormányzatokat jelentős vagyongazdálkodási és fejlesztési feladat terheli, és ehhez még kevés a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkatárs, ezen feladatok ellátására is alkalmasak a szakirányon végzett hallgatóink. A fokozódó és felgyorsuló adatforgalom, az információs tevékenység iparrá terebélyesedése, az elektronika gazdasági és közigazgatási alkalmazása, az e- közigazgatás, illetve e-menedzsment kiépülése alapos informatikai, megbízható jogi, valamint korszerű szervezéstudományi, köz- és vállalatgazdasági ismeretekkel rendelkező szakembereket igényel. Vázlatos történet 2000. Az ingatlan-nyilvántartási szervező szak akkreditálása. 2001. február megindult a képzés keresztfélévvel. 2003. szeptember - a Gyümölcs utcai épületben is folyik képzés. 2004. február 53 levelező hallgató végzett elsőnek a szakon. 2000-es évek közepe átállás a bolognai rendszerre. 2006. január dr. Magyar Bálint, oktatási miniszter engedélyezte 2006/07 és 2007/2008. tanévre az igazgatásszervező alapképzési szak indítását. 2007. június a Magyar Akkreditációs Bizottság nem támogatta az igazgatásszervező szak ingatlan-nyilvántartási szakirány indítását. 2007. október Budai úti Campusra költözött át a Szak, az oktatás ott folyt tovább. 2008. január dr. Hiller István, kulturális és oktatási miniszter engedélyezte továbbra is a szakindítást 2008/09. tanévre. 2009. január ideiglenes szakindítást engedélyeztek 2010/11. tanévre. 2010. október 6. MAB támogatja az igazgatásszervező alapképzési szak indítását, ingatlan-nyilvántartási szakirányon. 2012. január visszaköltözés a Piros Alma utcába. 5
A végzett hallgatók száma: 2004 levelező: 53 nappali: -- 2005 levelező: 120 nappali: 33 2006 levelező: 116 nappali: 35 2007 levelező: 98 nappali: 30 2008 levelező: 88 nappali: 12 2009 levelező: inyt. szervező: 56 nappali: -- igazgatásszerv: 35 nappali: 25 2010 levelező: inyt. szervező: 22 nappali: -- igazgatásszerv: 16 nappali: 37 2011- levelező: 32 nappali: 29 2012 nem volt végzős hallgató (2009-ben nem indulhatott első évfolyam) 2013 26 levelező jelentkezett záróvizsgára, nappali tagozaton nincs végzős évfolyam. 2013-ban levelező I. és II. éves hallgatók száma: 49 fő, nappali I. és II. éves hallgatók száma: 46 fő. A 2013/14-es tanévre eredetileg 5+5 fő felvételét engedélyezte a közigazgatási és igazságügyi miniszter, mint a közigazgatási jellegű oktatások kormányzati felelőse, viszont további 15+15 felvételére kaptunk ígéretet. A jelentkezők száma biztosítja a keret kitöltését. A szakon ingatlan-nyilvántartási szervezőként és igazgatásszervezőként ez idáig 201 fő nappali, 636 fő levelező tagozatos, összesen: 837 fő hallgató végzett. A hallgatók lemorzsolódása alacsony, jellemző, hogy a szakra belépők magas pontszámokkal érkeznek. A végzős hallgatók elhelyezkedése félévvel a végzés után 90%-os mértékű, a végzettek felhasználhatósága a visszajelzések szerint kielégíti a várakozásokat. A végzettek informatikai ismeretek birtokában a végzendő feladatokhoz kapcsolódó anyagok elkészítését gyorsan és igényesen képesek elkészíteni. A végzett levelezős és nappali tagozatos hallgatók elsöprő többsége megállta a helyét a tanulásban és a megállják a helyüket a munkahelyükön, számosan már vezető beosztásban dolgoznak. 6
TANTÁRGYI STRUKTÚRA Ppt! Az igazgatásszervezők közigazgatási szakemberek. Jól ismerik a közigazgatás módszertanát, céljait és gyakorlati technikáját. Felkészültek az államtudományok és a jog alapjai, a jogalkotás és a jogalkalmazás módszerei, a jogrendszer alapvető intézményei és szervezetei működése, gazdálkodása területén, tájékozottak az igazgatásszervezési és a közigazgatási szervezői tevékenységhez kapcsolódó egyéb társadalomtudományokban. Tudásuk és közigazgatási kulturáltságuk alapján alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. A szak hallgatói részben az általános értelmiségi hivatást szolgáló, a társadalomtudományi műveltséget megalapozó közismereti tárgyakat és jogtudományi alapozó ismereteket (állam- és jogtudományi alapfogalmak, általános és a szakmai törzsanyag elsajátításához szükséges sajátos jogi ismeretek) tanulnak. A hallgatók tanulmányaik jelentős részében az államigazgatási (közigazgatási), a pénzügyi, valamint a gazdasági és települési tantárgycsoportok keretében oktatott ismereteket sajátítják el. A Karunkon folyó ingatlan-nyilvántartási szakirány az általános igazgatásszervezői ismereteken túl, az ingatlanokkal kapcsolatos legszélesebb jogi, közigazgatási, nyilvántartási, műszaki, informatikai, technikai ismereteket oktatja. Az igazgatásszervező a központi és a helyi közigazgatás különböző szintjein az általános közigazgatási szakembertől elvárt vezetői, szervezői és szolgáltatói feladatok ellátására alkalmas szakértő. A közigazgatási szervek kiszélesedő tevékenységi körükből adódóan ma már komoly jogi, szervezési, igazgatási és gazdasági tudásanyagot kívánnak meg. Az alapszakon végzettek ehhez a követelményhez igazodva alkalmasak közszolgálati, humánpolitikai feladatok ellátására, költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak elvégzésére, közigazgatási felügyeleti, ellenőrzési és rendészeti feladatok ellátására, ismerik, és alkalmazni tudják a közigazgatási informatikai és elektronikus kommunikációs rendszereket, felkészültek szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására. A végzettekre akár a helyi, akár a központi közigazgatási intézményekben, tehát például önkormányzatoknál, költségvetési szerveknél vár munka, de a magánszférában is elláthatnak szervezési, gazdálkodási vagy irányítási, felügyeleti tevékenységet. 1. Az alapképzési szak megnevezése: igazgatásszervező 2. A végzettségi szint és a szakképzettség megjelölése: 7
végzettségi szint: alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA) szakképzettség: igazgatásszervező a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Public Administration Manager 3. Képzési terület: jogi és igazgatási 4. Képzési ág: igazgatási 5. A képzési idő félévekben: 6 félév 6. Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő: 180 kredit 6.1. A közös képzési szakasz minimális kredit értéke: 25 kredit 6.2. A szakirányhoz rendelhető minimális kredit érték: 27 kredit 6.3. A szabadon választható tantárgyak: minimális kredit érték: 9 kredit 6.4. A szakdolgozathoz rendelt kredit érték: 20 kredit 6.5. A gyakorlati ismeretek: minimális kredit értéke: 50 kredit 7. A képzési cél, az elsajátítandó szakmai kompetenciák: A képzés célja olyan igazgatásszervezők képzése, akik alkalmasak igazgatási feladatok megoldására, közigazgatási döntések előkészítésére, végrehajtására, az önkormányzati és más közigazgatási szervek működésének szervezésére. Az igazgatásszervezők képesek: központi és a helyi igazgatásban kodifikációs, szervezet igazgatási feladatok ellátására; szervezői, projektmenedzseri feladatok ellátására; közigazgatási informatikai és elektronikus kommunikációs rendszerek alkalmazására, az ingatlanok regisztrációs feladatainak végrehajtására. Az igazgatásszervezők alkalmasak: közszolgálati, humánpolitikai feladatok ellátására; költségvetési szervek gazdálkodási, pénzügyi feladatainak elvégzésére; közigazgatási felügyeleti, ellenőrzési feladatok ellátására; 8
8. A törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök): alapozó ismeretek: 40-60 kredit - társadalomtudományi ismeretek (filozófiatörténet, szociológia, kommunikáció, közpolitika); - jogtudományi alapismeretek (magyar alkotmányjog, civilisztika); - kiegészítő szakmai alapozó ismeretek (logika, statisztika, informatika); szakmai törzsanyag: 90-100 kredit - igazgatástörténeti modul (alkotmány és közigazgatás történet); - - általános igazgatási modul (a közigazgatás alapintézményei, közigazgatási jog, közigazgatási eljárásjog, helyi önkormányzatok, közigazgatási büntetőjog); - szakigazgatási modul (szociális, kulturális, gazdasági, rendészeti igazgatás, közigazgatási urbanisztika); - pénzügyi közgazdasági modul (államháztartástan, számviteli alapismeretek, közgazdaságtan); - közszolgálati és munkajogi modul; - közigazgatási menedzsment modul (közigazgatás szervezés és vezetés, közigazgatás technológia); - EU ismeretek modul; 9
- differenciált szakmai ismeretek (ingatlanjog, ingatlannyilvántartás, birtokrendezés, földminősítés, agrár- és vidékfejlesztési igazgatás, ingatlan-gazdaságtan, ingatlanértékelés). 9. Szakmai gyakorlat: Az oklevél megszerzésének feltétele 6 hét szakmai gyakorlat elvégzése. 10. Nyelvi követelmények: Az alapfokozat megszerzéséhez egy idegen nyelvből államilag elismert középfokú C típusú nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű érettségi bizonyítvány, illetve oklevél szükséges. ÁLTALÁNOS JOGI TANSZÉK Az oktatás személyi feltételei Az Általános Jogi Tanszék gondozza és koordinálja Igazgatásszervező Szakon folyó képzést. A Kar valamennyi tanszéke részt vesz a képzésben, oktatásban, elsősorban a társadalomtudományok, műszaki, informatikai ismeretek, földtudományok területén. Az Általános Jogi Tanszék oktatói gondozzák a jogtudományi ismeretek, igazgatástörténet, az általános igazgatási és szakigazgatási modulok, közigazgatási menedzsment, és a differenciált szakmai ismeretek tantárgyainak oktatását. A többszöri, kényszerű létszámcsökkentés után, jelenleg a Tanszékhez 9 fő kapcsolódik, 6 fő főállásban illetve további jogviszonyban és 3 fő megbízási szerződéssel. Az oktatók közül két fő minősített oktató, egyetemi docens, Phd minősítéssel. Két fő kizárólagosan oktatóként tevékenykedik. A többi oktató közül egy fő a Kúrián (a volt Legfelsőbb Bíróság) bíró, két fő ügyvéd, egy fő az Állami Számvevőszék nyugalmazott főigazgatója, három fő közigazgatási vezető volt: egy fő területi államigazgatási hivatal vezetője, kettő fő pedig megyei földhivatal vezetője. Az oktatók felkészültsége megalapozza az oktatás elméleti hátterét, és erősíti a gyakorlati képzést. Az oktatók szép számú publikációval rendelkeznek, a Tanszék oktatói készítették el a Magyar ingatlan-nyilvántartási jog című szakkönyvet, amely egyben tankönyvként is szolgál. A működés tárgyi feltételei A Tanszék a Kar részeként élvezi a Kar tárgyi, műszaki, technikai, informatikai, infrastrukturális lehetőségeit, így ennek részletezését mellőzöm. 10