1 TÁMOP 5.5.1/A-10/1-2010-0024 Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért Munkaerőpiaci helyzetkép az Észak-alföldi régióban Marmol, 2011 Disszeminációs cikk A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Tartalom 1. A munkaerőpiaci környezet... 3 2. A munkaerőpiac jellemzői... 4 3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint... 9 4. Az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint... 12
1. A munkaerőpiaci környezet A második legnagyobb régió, de folyamatosan csökkenő népesség A régióban él az ország lakosságának 15%-a. Az Észak-alföldi régió a Középmagyarországi régió után a második legnépesebb régió. Népesség Megyék Népesség, 2010 Népesség, 2011 2010=100 Hajdú-Bihar 541298 539000 99,6 Jász-Nagykun-Szolnok 390775 387000 99,0 Szabolcs-Szatmár- 556000 Bereg 560 429 99,2 Észak-alföldi régió 1492502 1482000 99,3 Forrás: KSH Stadat 6.1.1. A legnagyobb Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, a régió lakosságának 38 %-át teszi ki, Hajdú-Bihar megye a régió lakosságának 36%-át, s a legkisebb megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye 26%-át. A régió népességszáma az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent, 2011-ben (1482000 fő) 2001-hez képest ( 1563714) a lakosságszám csaknem 6 százalékkal lett kevesebb (KSH Stadat). 2011-ben 2010-hez képest 0,7%-kal (Jász-Nagykun-Szolnok megyében 1-%-al) csökkent. Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a születések és elhalálozások negatív egyenlege magas, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből különösen az elvándorlók száma az. (2008 - ban csaknem -10 ezrelék, ez több mint háromszorosa a régióbeli átlagnak. 2009-2010-ben a megyére jellemző belföldi vándorlási különbözet bár csökkent, de továbbra is magas maradt ( - 8 ezrelék körül). A természetes szaporodást és fogyást és a belföldi elvándorlást is figyelembe véve a régióban az egyenleg az évtized során jóval nagyobb mínuszt mutatott, mint az országos átlag (2010 -ben -7,6 ezrelék, szemben az országos -2,8 ezrelékkel). Az évtized során a legkevésbé Hajdú-Bihar megye népessége fogyott ilyen vagy olyan okból kifolyólag, s leginkább Jász-Nagykun- Szolnok megyéé, 2008-tól Szabolcs-Szatmár Bereg megyével karöltve. Alacsony jövedelem, eltérő fejlettségű területek Az Észak-alföldi régió az egy főre eső bruttó hazai terméket illetően a hét régió közül 2008-tól a hatodik helyet foglalja el, maga mögé utalva az Északmagyarországi régiót. Ez bár nem valami fényes helyezés, de azt jelenti, hogy egy hellyel előrébb ugrott, miután 2004-ben lecsúszott az utolsó helyre, igaz 2000 és 2005 között is a hatodik helyen állt. Ez tehát azt jelenti, hogy az elmúlt évtizedben két régió, az Észak-magyarországi és az Észak-alföldi régió osztozkodott az utolsó két helyen az egy főre eső GDP-t illetően.
Megállapíthatjuk, hogy a régióban az egy főre jutó bruttó hazai termék az országos érték százalékában nemcsak alacsony (62% 2008-ban), de a 2000-es - országos értékhez (64%) viszonyítva romlik is. A régió eltérő fejlettségű területekből áll. Magában a régióban található megyék eltérő gazdasági potenciálját is jelzi, hogy a 19 megye között Hajdú-Bihar megye a 12. helyet, Jász-Nagykun-Szolnok a 14. helyet tudhatta magáénak (2009). Szabolcs-Szatmár-Bereg megye viszont az elmúlt évtizedben stabilan az utolsó, 19. helyet foglalta el (2009, KSH Stadat). A régióbeli 389 településből 157 elmaradott település, 264 pedig magas munkanélküliségi rátájú település. Megállapíthatjuk, hogy a régió gazdasági helyzete kedvezőtlen, nemcsak országos, hanem még kelet-magyarországi viszonylatban is. Az Észak-Alföldi régió népességének 16%-a tartozik a népesség legszegényebb tíz százalékába, és közel 30%-a a legszegényebb alsó ötödébe! Ugyanakkor a népesség felső jövedelmi ötödébe a régió lakosságának mindössze 13%-a tartozik! Miközben országosan a háztartások 6,4%-a volt az alsó jövedelmi tizedben 2008-ban, addig a vizsgált régióban ez az arány 10,3%. 1 Magas belföldi elvándorlás Míg Jász-Nagykun-Szolnok megyében a természetes szaporodás és fogyás negatív egyenlege, addig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elvándorlásból fakadó veszteség következtében jelentős a népességcsökkenés. Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében a belföldi vándorlási különbözet 2008-ban csaknem elérte a - 10 ezreléket, ami a régióbeli hasonló adat kétszerese és a Hajdú-Bihar megyeinek több mint háromszorosa. 2009-2010-ben bár csökkent Szabolcs- Szatmár-Bereg megyéből az elvándorlás, azonban továbbra is magas maradt, a - 8 ezrelékhez közelítve. K+F A legritkábban igénybe vett szolgáltatások közé tartozik Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében a kutatás-fejlesztés, a műszaki tanácsadás, valamint a pénzügyi és befektetési tanácsadás, s ez jól mutatja a megye gazdaságának strukturális gyengeségeit. 2 1 Havasi Éva: Az Észak-alföldi régiónak és ezen belül megyéinek főbb jellegzetességei a statisztikai adatok és mutatószámok tükrében, 2010, Debreceni Egyetem, p. 22 2 Kitörési lehetőségek Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Tudományos Intézete, 2001.
2. A munkaerőpiac jellemzői A régió foglalkoztatottsági helyzete romlik A régió foglalkoztatottsági helyzete a válság alatt kedvezőtlenebbül alakult, mint az országos átlagé: 2007 és 2009 között a Dél-Alföldi régióban a foglalkoztatás 4 százalékkal esett vissza; míg országosan ez a mutató 3,7% volt. Különösen jelentős volt a visszaesés Békés megyében, ahol 2009-ben a foglalkoztatottak száma 7%-kal volt alacsonyabb, mint 2007-ben. A legjobb pozícióban, ebben a tekintetben, Csongrád megye volt, itt mindössze 1,6%-kal esett a foglalkoztatottak száma. A régióban 2000 és 2010 között a 15-74 éves korosztály foglalkoztatási rátája 2009-ben volt a legalacsonyabb (46,9%), 2010-ben a ráta már valamelyest nőtt (48%, KSH Stadat). Megállapíthatjuk, hogy a válság tovább mélyítette a megyék között amúgyis meglévő szakadékot, Békés megye pozíciója tovább romlott, Csongrád megyéé pedig relatíve kevésbé. 2010-ben az előző évet tekintve viszont valamennyi megyében nőtt a foglalkoztatottak száma. Foglalkoztatási ráta (15-74 évesek) % Dél-Alföld 48,7 49,0 47,8 47,0 47,3 47,4 47,7 48,4 47,9 46,9 48 Mo 49,6 49,8 49,9 50,6 50,5 50,5 50,9 50,9 50,3 49,2 49,2 Országos rátától való eltérés, százalékpont -0,9-0,8-2,1-3,6-3,2-3,1-3,2-2,5-2,4-2,3-1,2 Forrás: KSH Stadat táblák Foglalkoztatási ráta % 52 51 50 49 48 47 46 45 44 Dél-Alföld Ország
A dél-alföldi foglalkoztatási ráta az elmúlt évtizedben az egyébként szintén alacsony országos foglalkoztatási ráta alatt maradt. Munkanélküliségi ráta % Dél-Alföld 5,2 5,4 6,2 6,5 6,3 8,2 7,8 7,9 8,7 10,6 10,6 Ország 6,4 5,7 5,8 5,9 6,1 7,2 7,5 7,4 7,8 10 11,2 Országostól való eltérés, százalékpont -1,2-0,3 0,4 0,6 0,2 1 0,3 0,5 0,9 0,6-0,6 Forrás: KSH Stadat táblák Munkanélküliségi ráta 12 10 % 8 6 4 2 Dél-Alföld Ország 0 A munkanélküliségi ráta 2002-től folyamatosan nőtt a régióban, 2009-ben meghaladva a 10%-ot, ami csaknem kétszerese volt a 2000 évinek. 2010-ben a régióbeli munkanélküliségi ráta megegyezett az előző évivel, ugyanakkor valamivel kedvezőbben alakult, mint az országos átlag. Foglalkoztatási ráta: csökkenő megyék közötti különbség A foglalkoztatási ráták alakulása, % Foglalkoztatási arány Bács-Kiskun 50,0 49,7 49,5 49,3 49,6 48,5 47,8 48,2 48,7 46,9 47,7 Békés 44,7 44,9 44,3 44,0 43,8 44,1 44,6 46,4 45,2 44,1 46 Csongrád 50,9 52,1 49,0 46,8 47,6 49,0 50,5 50,5 49,4 49,3 50 Forrás: KSH Stadat táblák
Foglalkoztatási ráta % 54 52 50 48 46 44 42 40 38 Bács-Kiskun Békés Csongrád 2000-2010 között a régióbeli megyék között Békés megye foglalkoztatási rátája volt végig a legalacsonyabb, 2000-ben 6 százalékponttal, mint a másik két megyéé, 2010-ben ez a különbség a legmagasabb foglalkoztatási rátával rendelkező Csongrád megyéhez viszonyítva 4 százalékpontra, Bács-Kiskun megyéhez viszonyítva pedig 1,7 százalékpontra esett. Munkanélküliségi ráta: növekvő megyék közötti különbség Munkanélküliségi ráta Bács-Kiskun 5,7 6,4 6,2 7,3 7,1 8,5 9,4 9,3 8,6 10,9 10,8 Békés 5,8 6,0 6,9 7,1 6,5 8,4 7,8 8,1 10,2 13,4 12,5 Csongrád 4,0 3,7 5,5 5,0 4,9 7,5 5,9 6,0 7,7 7,8 8,9 Forrás: KSH Stadat táblák Munkanélküliségi ráta % 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Bács-Kiskun Békés Csongrád A munkanélküliségi ráta mindhárom megyében nőtt az évtized során, a leggyorsabban Békés megyében. A nyilvántartásban lévő üres álláshelyek a régióban, havi átlag, 2000-2011
Dél- Alföld Bács- Kiskun 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 I-V. 6091 6705 5123 4302 2638 2597 6 134 1979 2404 1893 1792 954 914 2 497 Békés 1669 1625 1452 1415 949 942 2 031 Csongrád 2443 2676 1777 1094 735 741 1 606 Ország 41615 41677 29933 25386 20740 22241 42 087 Forrás: ÁFSZ Nyilvántartott álláshelyek száma, éves átlag 3000 2500 2000 1500 1000 Bács-Kiskun Békés Csongrád 500 0 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 I-V. Pályakezdők: a nyilvántartott pályakezdő munkanélküliek/ámának változása a dél-alföldi régióban, fő Dél-alföldi régió 3936 3985 4269 4873 5394 6803 6256 6351 6476 7624 8535 Regisztrált pályakezdő munkanélküliek a Dél-alföldi régióban 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0
Különösen nehéz helyzetbe kerültek a Dél-alföldi régióban (is) a pályakezdők. 2010-re több mint kétszeresére nőtt számúk az évtized elején tapasztaltakhoz képest. 3. Kereset a régióban a Jó Pályán! és a BérBarométer felmérés szerint 2010 őszén az Dél-alföldi régióban a Jó Pályán! projekt keretében választ adó közel 614 fő havi bruttó jövedelme 121 462 forint. Ez 14%-kal marad el a régióban (1241 fő) a Bérbarométer (2007/2008) felmérés által kimutatottól. Az eltéréshez hozzájárul az, hogy a BérBarométer mintához képest a Jó Pályán! mintában több a fizikai dolgozó. Az ő keresetük általában alacsonyabb és ez csökkenti a minta átlagát. Bérbarométer bruttó kereset/jó Pályán! minta szerinti bruttó kereset BérBarométer átlag Jó Pályán! szerinti átlag Jó Pályán! BérBarométer =100 Bérbarométer, országos=100 Jó Pályán, országos =100 Országos 154 003 123675 80 100 100 Bács-Kiskun 166 992 114 107 68 108 92 Békés 120 064 112 752 93 78 91 Csongrád 152 940 135 098 88 99 109 Dél-Alföld 140050 121462 86 91 98 Míg a BérBarométer mintában az országos átlagot még a Bács-Kiskun megyeiek keresete haladta meg, addig a Jó Pályán! mintában a Csongrád megyei bérek. Ugyanakkor a Békés megyei bérek közeledtek az országos átlaghoz: a Bérbarométer felmérés során ezek 22%-kal, a Jó Pályán! felmérésnél pedig már csak 9%-kal maradtak el az országos értéktől. Bérrés A munkaerő-piaci esélyegyenlőséget illető helyzet feltárásához és a problémák beazonosításához sor került a már rendelkezésre álló H005-ös EQUAL projekt keretében létrehozott BérBarométer adatbázis 2007/2008-as adatainak aktualizálására. A Dél-Alföldi régióban 2010 szeptemberében míg a havi bruttó átlagkereset 223 férfi és 391 nő válasza alapján 121462 Ft, a nettó átlagkereset pedig 623 fő (230 férfi és 393 nő) válasza alapján, 88684 Ft volt. Dél-alföldi régió, Jó Pályán! 2010. szeptember Bruttó havi átlagkereset, Ft Nettó havi átlagkereset, Ft férfi 133532 96864
nő 114578 83897 Összes 121462 88684 Nők és férfiak keresete közötti rés Forrás: Jó Pályán! 14,2% 13,4% Megjegyzés: a nők és férfiak keresete közötti rést úgy számoljuk, hogy megnézzük a nők és férfiak keresete közötti különbség hány százaléka a férfiak keresetének. Bács-Kiskun megye: kereseti rés A Jó pályán! felmérés során Bács-Kiskun megyében a bruttó keresetet illetően 154 (52 férfi és 102 nő) illetve a nettó keresetet illetően 152 (52 férfi és 100 nő) válasza állt rendelkezésre. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 162282 99985 Férfi 179747 141807 Mindkét nem 168959 114107 Bérrés,% 10% 29,5% Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 112098 74139 Férfi 119270 98188 Mindkét nem 114815 82366 Bérrés,% 6% 24,5% Békés megye Békés megyében a Bérbarométer felméréssel összegyűjtött minta 502 fős (322 nő és 180férfi). A Jó pályán! felmérés során Békés megyében 230 fő 103 férfi és 127 nő válaszolt a bruttó, és 232 fő 103 férfi és 129 nő - a nettó bérét illetően. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 116851 109858 Férfi 131596 116317
Mindkét nem 122106 112750 Bérrés,% 11% 5,5% Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 84949 80549 Férfi 94423 85678 Mindkét nem 88271 82826 Bérrés,% 10% 5,9% Csongrád megye: kereseti rés Csongrád megyében a Bérbarométer minta nagysága 294 főből áll, amelyből 182 nő és 112 férfi. Csongrád megyében a Jó pályán! felmérés során a bruttó keresetet illetően 230 válasz (68 férfi és 162 nő), illetve a nettó keresetet illetően 239 válasz (75 férfi, 164 nő) állt rendelkezésre. Bruttó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/2007 Jó pályán! 2007 2010. szeptember Nő 116851 127466 Férfi 131596 153279 Mindkét nem 122106 135098 Bérrés,% 11% 16,8% Nettó kereset nemenként, Ft/hó Bérbarométer, 2006/ Jó pályán! 2007 2007 2010. szeptember Nő 84949 92481 Férfi 94423 111306 Mindkét nem 88271 98388 Bérrés,% 10% 16,9 Kereseti rés, % Bérbarométer Jó Pályán! Megyék Brutttó Nettó Brutttó Nettó Bács-Kiskun 10 6 29,5 24,5 Békés 11 10 5,5 5,9 Csongrád 11 10 16,8 16,9 Forrás: Bérbarométer, Jó Pályán!
Kereseti rés, % 30 25 20 15 10 5 0 Brutttó Nettó Brutttó Nettó Bács-Kiskun Békés Csongrád Bérbarométer Jó Pályán! Forrás: Jó Pályán! 4. Az Észak-magyarországi régió foglalkoztatási profilját alakító néhány tényező és változása a Jó Pályán! és a Bérbarométer felmérés szerint A minta Mindkét adatfelvételben Dél-alföldi régióban 731 fővel képviseltette magát, ebből Bács-Kiskun megye 177 fővel, Békés megy 268 fővel és Csongrád megye 286 fővel. Megállapíthatjuk, hogy a Jó pályán! adatfelvétel mintájában Csongrád és Békés megye felülreprezentált Bács-Kiskun megye rovására a KSH adatokhoz képest. A társadalmi nemek szempontjából történő elemzés a nők és férfiak mintában szereplő arányából következően megalapozottnak tekinthető. Ha az adatbázis megyei szintű kormegoszlását nézzük, akkor megállapíthatjuk, hogy a Békés megyei Jó Pályán! minta jelentősen különbözik akár a régióstól, akár az országos mintától, itt a fiatal felnőttek (18-29 évesek) jelentősen alulreprezentáltak (7,5%), miközben az 50 éven felüliek csaknem 40% -ban képviseltetik magukat. A válaszadók jelentős része mindkét mintában középfokú végezettséggel rendelkezik. A Jó Pályán! mintában különösen Békés megyében nagy a foglalkoztatáspolitikai szempontból hátrányosabb helyzetű, csupán érettségivel rendelkezők aránya. Bács-Kiskun megyében viszont a Jó Pályán! mintában kiemelkedően magas, 45%, a szakmunkásképzőt végzettek aránya. Figyelemreméltó, hogy a Jó Pályán! projektben magasabb a vállalkozók aránya, mint a BérBarométerben. Különösen Csongrád megyében nőtt jelentősen a vállalkozók aránya, több mint kétszeresére (5,3% -ról 11,9%-ra)és Békés megyében, ahol megháromszorozódott az arányuk (3%-ról 9%-ra nőtt), jelezve mintegy a kényszervállalkozók újabb hullámát.
Gyakorlatilag nullára csökkent azonban a felmért, nyugdíjasként is foglalkoztatottak aránya a mintában, jelezve azt is, hogy a válság alatt elsősként a nyugdíj mellett dolgozók elbocsátására kerülhetett sor. A Jó Pályán! mintájának ágazati eloszlása a kereskedelem és a szolgáltatások egyértelmű túlsúlyát eredményezte, különösen Csongrád megyében, szemben a Bérbarométer ipari dominanciájával, ahol ebben a két ágazatban dolgozott az összes megkérdezett 65 %-a. A Jó Pályán! minta egyharmad 0-10 fős mikrovállalatnál dolgozik, ez jelentős különbség a Bérbarométer mintához képest, ahol a mikrovállaaltnál dolgozók mindössze 5 %-ot képviseltek, viszont csaknem elérte a 30%-ot a 250 fősnél nagyobb cégeknél dolgozók aránya. Azaz a régió foglalkoztatói között a Jó pályán! szerint a kisvállalatok kerültek túlsúlyba. A válság idején bár a legfőbb foglalkoztató továbbra is a versenyszféra maradt, ugyanakkor míg más régiókban egyre erőteljesebb lett a non-profit szféra, mint foglalkoztató előretörése, addig a Jó Pályán! mint a Dél-alföldi régióban ezt nem türözi. A fizikai dolgozók túlsúlya a régióban erőteljesen nőtt a Jó Pályán! mintában, a szakképzettséget nem igénylő foglalkozással rendelkezők aránya (10 %) a Jó Pályán! mintában megkétszereződött a BérBarométer mintához képest. Különösen nagy arányban képviseltetik magukat a Békés megyei mintában. Leépítések, átszervezések Ebben régióban is ugyanúgy, mint a többi konvergencia régióban - jóval kisebb mértékű leépítésekről tudósítottak a megkérdezettek a Jó Pályán! mintában, mint a korábbi felmérésnél, a mintának mindössze 30%-a vallott így, miközben a BérBarométer felmérés során ez az arány csaknem 60% volt. A legalacsonyabb volt az elbocsájtásokról jelentők aránya Bács-Kiskun megyében (12%). Ez arról tanúskodik, hogy ebben a régióban is a nagy létszámleépítések 2010 ősze előtt már lezajlottak, valamint a mintában szereplő KKV-kre kevésbé voltak jellemzők, mint a nagyvállalatokra. Hasonló a helyzet a vállalaton belüli átszervezés gyakoriságával is. A Jó Pályán! mintában jóval kisebb hányad valamivel több mint egynegyed - tesz említést átszervezésekről a régióban. A korábbi felmérés során ez az arány a régiót illetően 70% volt, igaz, mint említettük már, a BérBarométer mintában nagyobb mértékben szerepeltek a 250 fősnél nagyobb és a kimondottan nagyvállalatoknál dolgozók, ahol egyáltalán az átszervezés, mint olyan, értelmezhető. Képzés A vállalati képzésekről tudósítók 2007-ben régiós szinten 63%-os arányt tettek ki. Ez az arány drasztikusan visszaesett: a Jó Pályán! Dél-alföldi régiót képviselő mintájának csak 27%-a tesz említést erről, ami viszont magasabb, mint az országos szint (23,5%).
Munkahelykeresés A mai foglalkoztatottak legtöbbje a család és az ismeretségi kör megkérdezése és közbenjárása útján találta meg munkahelyét. A Dél-Alföldi régióban a Jó Pályán! mintában választ adóknak is csaknem a fele talált ismeretség, vagy család útján munkát. A korábbi BérBarométer felmérésben is ez dominált, de nem ilyen magas arányban (43%). Különösen fontos az ismerősök és a család szerepe Békés megyében, itt a Jó Pályán! minta 55%-a jelölte meg ezt a választ. A Jó Pályán! minta szerint Csongrád megyében volt a legjelentősebb a hirdetések útján történő elhelyezkedés (25,5%). Munkaidő A magyar foglalkoztatási gyakorlatot továbbra is a teljes munkaidős foglalkoztatás jellemzi, bár megjelent a korábbinál erőteljesebben jelent meg a nem teljes munkaidős munka is. A Dél-alföldi régióban a Jó Pályán! minta 11%- a dolgozik már nem teljes munkaidőben, szemben a bérbarométer felmérés során tapasztal 8%-kal. A túlmunka szerkezet átrendeződött. A hétvégi (vasárnapi) munka gyakorisága ugrásszerűen megnőtt 2007-hoz képest a Dél-alföldi régióban (is). Csongrád megyében a Jó Pályán! minta több mint a fele jelentette, hogy vasárnap is végez munkát. Ez a magas arány összefüggésben áll a minta szerkezetével, a kereskedelemben és szolgáltatásban dolgozók magas arányával. Munkába utazás A Jó Pályán! minta arról tanúskodik, hogy a Dél-alföldi régióban a foglalkoztatottak 70%-a félóránál rövidebb idő alatt beér a munkahelyére, ez csaknem azonos az országos átlaggal, illetve a BérBarométerben felmért aránnyal. A megkérdezettek további egynegyede fél-egyóra alatt benn van a munkahelyén. A legtöbbet a Bács-Kiskun megyeiek utaznak, a Jó Pályán! felmérésben választ adó Bács-Kiskun megyeiek több mint 5 %-a több mint egy órát utazik a munkahelyére. Ez az eredmény hasonlít a Bérbarométeréhez. A Dél-alföldi régióban mindkét mintában a legtöbben autóval és biciklivel járnak munkába. A Jó Pályán! mintában a BérBarométeréhez képest felére csökkent a busszal utazók aránya (26% -ról 13%-ra). Mindkét felmérés megegyezik abban, hogy elenyésző (1 % körüli) a vonattal és a céges busszal közlekedők aránya Munkanélküliség munkaerő kínálat A Dél-alföldi régióban átlagosan egy ember háromszor váltott munkahelyet, és közel egyszer volt munkanélküli legalább három hónapra a Jó Pályán! minta szerint. Munkahellyel szembeni elvárások
Mindkét felmérésnél első helyen áll a munkahellyel kapcsolatos elvárások között a megfelelő fizetés. A második helyen az, hogy a munkaszerződés határozatlan időre szóljon, illetve a Jó Pályán! mintában hasonlóan fontosnak tartották a családi élet és a munka összeegyeztetésének lehetőségét. Következő helyen a jó munkatársak kívánatossága áll. A legkevésbé fontosnak mindkét felmérésnél a vállalati gyermekintézmények létét és a továbbképzés lehetőségét tartották. Munkahellyel kapcsolatos elvárások, értékelés 1-5-ig családi élet határozatlan jó lakóhelytől Tovább vállalati megfelelő rugalmas és munka idejű munka való képzési gyermek fizetés munkaidő össze szerződés társak távolság lehetőség intézmények egyeztetése Jó Pályán! 4,6 4,5 4,4 4,0 3,8 3,5 4,5 2,7 Bérbarométer 4,8 4,5 4,2 3,4 3,2 3 3,8 3 6 megfelelő fizetés 5 határozatlan idejű szerződés 4 jó munka társak 3 lakóhelytől való távolság rugalmas munkaidő 2 Tovább képzési lehetőség 1 családi élet és munka össze egyeztetése 0 Jó Pályán! Bérbarométer vállalati gyermek intézmények