Bródy Imre Szakképző Iskola Ózd, Petőfi út 20. Ikt.szám: 123-II/90/2014 Minden tudomány kimeríthetetlen, azért tanulni kell folyvást, az egész életen át (Hunfalvy János) III. SZAKMAI PROGRAM Ózd, 2014. szeptember 1.
TARTALOMJEGYZÉK 1.AZ ÓZDI BRÓDY IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZAKMAI PROGRAMJA...3 1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakközépiskolában... 6 1.1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika elektronika szakmacsoportra... 6 1.1.1.1 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok... 6 1.1.1.2 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok... 11 1.1.2. Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra... 13 1.1.2.1 Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek... 13 1.1.2.2 Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok... 18 1.2 Szakmai ágazati képzés... 21 1.2.1 Villamosipar és elektronika ágazat... 21 1.2.2 Informatika ágazat... 21 1.3 Szakképzés... 22 1.3.1 Elektronikai technikus ( 1. Sz. Melléklet)... 22 1.3.2 Műszaki informatikus ( 2. Sz. Melléklet)... 22 1.3.3 Automatikai technikus ( 3. Sz. Melléklet)... 22 1.3.4 Erősáramú elektrotechnikus ( 4. Sz. Melléklet)... 22 1.3.5 Mechatronikai technikus ( 5. Sz. Melléklet)... 22 2. AZ ÓZDI BRÓDY IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA GÁBOR ÁRON SZAKKÉPZŐ TAGISKOLÁJÁNAK SZAKMAI PROGRAMJA... 23 2.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakközépiskolában... 23 2.1.1.1 Gépészeti szakmacsoportos alapozó ismeretek... 24 2.1.1.2 Gépészeti szakmacsoportos alapozó gyakorlatok... 29 2.1.2 Szakmacsoportos alapozó oktatás a vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportra... 33 2.1.2.2 Vendéglátás idegenforgalom szakmacsoportos alapozó gyakorlatok... 39 2.2 Szakmai ágazati képzés szakközépiskolában... 44 2.2.1 Szakközépiskolai ágazatok az oktatott szakképesítések és a szakmai érettségivel betölthető munkakörök... 44 2.2.1.1 IX. GÉPÉSZET ÁGAZAT... 45 2.2.1.2 XXVII. VENDÉGLÁTÓIPAR ÁGAZAT... 46 2.3 Szakképzés a szakiskolában... 47 2.3.1 Szakiskolai szakképesítések a 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet szerint... 48 2.3.1.1. 34 543 02 Asztalos szakképesítés... 48 2.3.1.2. 34 341 01 Eladó szakképesítés... 49 2.3.1.3. 34 582 03 Épület- és szerkezetlakatos szakképesítés... 50 2.3.1.4. 34 582 04 Festő, mázoló, tapétázó szakképesítés... 51 2.3.1.5. 34 521 03 Gépi forgácsoló szakképesítés... 52 2.3.1.6. 34 521 06 Hegesztő szakképesítés... 53 2.3.1.7. 34 521 04 Ipari gépész szakképesítés... 55 2.3.1.8. 34 525 06 Karosszérialakatos szakképesítés... 56 2.3.1.9. 34 582 08 Kőműves és hidegburkoló szakképesítés... 57 2.3.1.10. 34 811 03 Pincér szakképesítés... 58 2.3.1.11. 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés... 59 2.3.1.12. 34 522 04 Villanyszerelő szakképesítés... 60 2.3.2 Szakiskolai szakképesítések a 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet szerint... 62 2.3.2.1. 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó (elágazás)... 62 2.3.2.2. 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó (elágazás)... 62 2.3.2.3. 31 521 11 1000 00 00 Hegesztő... 63 1
2.3.2.4. 31 582 15 1000 00 00 Kőműves... 64 2.3.2.5. 33 811 02 1000 00 00 Pincér... 65 2.3.2.6. 33 811 04 1000 00 00 Vendéglátó eladó... 67 2.3.3.1. 33 582 04 1000 00 00 Festő, mázoló és tapétázó... 68 2.3.3.2. 31 582 15 1000 00 00 Kőműves (előrehozott szakiskolai szakképzés)... 69 2.3.3.3. 33 522 04 1000 00 00 Villanyszerelő (előrehozott szakiskolai szakképzés)... 70 3. AZ ÓZDI BRÓDY IMRE SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÁRPÁD VEZÉR SZAKISKOLAI TAGINTÉZMÉNYÉNEK SZAKMAI PROGRAMJA... 71 3.1 Intézményünk képzési kínálata:... 72 2
Alapvető célunk Borsod-Abaúj-Zemplén megye képzési rendszerében a megyei közoktatás-fejlesztési koncepcióval összhangban, a könnyűipar, építőipar, faipar, gépészet, elektrotechnika-elektronika, informatika, kereskedelem és vendéglátás szakmacsoportokban az alapés érettségi vizsgára épülő OKJ szerinti szakmákban a rugalmas, a változó körülményekhez alkalmazkodni képes, szakmai ismereteit megújítani akaró és tudó szakemberek képzése. Az összetett és szerteágazó képzési rendszerből fakadóan iskolánknak egyazon időpontban, illetve időintervallumban több funkciónak is meg kell felelnie, eleget kell tennie. Ezen funkciók közül az egyes képzési szinteken mindig más és más kerül előtérbe, de a képzés egészét tekintve egyik sem élvez abszolút elsőbbséget. Városunk az ország egyik iparilag legkevésbé fejlődő régiójába tartozik. Beiskolázásainkat kettősség jellemzi: a gyerekek az elhelyezkedési lehetőségtől függetlenül az általuk szeretett/választott szakmát kívánják tanulni; ill. azon szakmák keresettsége a legnagyobb, melyben vélhetően tartósan jók a kereseti lehetőségek. Tanulóink rendkívül érzékenyen reagálnak ugyanakkor a romló pozíciójú foglalkozásokra. Képzési profilunk tekintetében ezért kettős igénynek kell megfelelnünk: a közvetlen és tágabb környezetünk munkaerő-szükségletének, illetve a jelentkező tanulók továbbtanulási igényeinek. 3
1. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Szakmai programja A szakképzés jogi háttere - a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény, - a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint - az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet, - az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII.9.) Kormányrendelet, - 12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII.27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről - 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről,valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről - OKJ (150/2012. (VII.6.) Korm. rendelet) szakképesítéseinek szakmai és vizsgakövetelményei. Iskolánk a pedagógiai programjának részeként a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervek készített. A helyi tantervben megneveztük az oktatásért felelős miniszter által kiadott kerettantervek közül kiválasztottakat és rendelkeztünk a kerettantervben meghatározott, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozások időkerete legfeljebb tíz százalékának felhasználásáról. Kerettantervek - az 54 523 02 Elektronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.28.) NGM rendelet alapján készült - az 54 481 05 Műszaki informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.29) NFM rendelet alapján készült. - az 54 523 01 Automatikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.28.) NGM rendelet alapján készült - az 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.28.) NGM rendelet alapján készült - az 54 523 04 Mechatronikai technikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit tartalmazó 12/2013. (III.28.) NGM rendelet alapján készült - A szakképzés szervezésének feltételei Személyi feltételek A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt. 4
A szakképzésbe való bekapcsolódás A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (Szt.) 22. (3) bekezdése alapján: A szakközépiskola szakképzési évfolyamán megszerezhető szakképesítésekről és az adott szakképesítésbe való bekapcsolódás feltételeiről a tanulót a szakközépiskolába való jelentkezésekor tájékoztatni kell. A szakképesítésre történő felkészítéskor a tanuló előzetes szakirányú szakmai képesítése és szakirányú szakképesítése a szakközépiskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint a tanulmányokba beszámítható, amelynek mértékéről és tartalmáról az iskola igazgatója határoz. A 2012/2013. tanévben 9. évfolyamos, szakközépiskolában tanulók számára kötelező a szakmai érettségi vizsga, amely az alábbiak szerint kerül beszámításra szakmai szakirányú továbbtanulás esetén: Érettségire épülő OKJ szerinti képzés, 1 év képzési idővel Ágazati képzés OKJ szám Szakképesítés megnevezése Villamosipar és elektronika 54 581 02 Elektronikai technikus Informatika 54 541 02 Műszaki informatikus Előzetes tanulmányok beszámítása Az Szt. 27. (1) bekezdése alapján: A szakképző iskolában és a felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányokat a szakképesítésre előírt - megegyező tartalmú - követelmények teljesítésébe a szakképző iskola pedagógiai programja részét képező szakmai programban meghatározottak szerint be kell számítani. Az előzetes tanulmányok és az azokkal megegyező tartalmú követelmények teljesítésének egyidejű igazolásával a beszámítás iránti kérelmet a szakképző iskola vezetőjéhez kell benyújtani. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbezést benyújtani. A gyakorlati képzésről való mulasztás Az Szt. 39. (3)-(5) bekezdések alapján: (3) Ha a tanulónak a szorgalmi időszakban teljesítendő gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben meghaladja az adott tanévre vonatkozó összes gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Ha a gyakorlati képzést tanulószerződés keretében gyakorlati képzést folytató szervezet végzi, az évfolyam megismétléséhez a gyakorlati képzést folytató szervezet hozzájárulása is szükséges. (4) Ha a tanuló szorgalmi időszakon kívüli összefüggő szakmai gyakorlati képzésről való igazolt és igazolatlan mulasztása meghaladja az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) húsz százalékát, a tanuló az évfolyam követelményeit nem teljesítette, magasabb évfolyamra nem léphet. Az igazolatlan mulasztás nem haladhatja meg az összefüggő szakmai gyakorlati képzési idő (óraszám) öt százalékát. Az igazolatlan mulasztást a tanuló pótolni köteles. (5) Ha a tanuló mulasztása a (3) bekezdésben meghatározott mértéket eléri, de igazolatlan mulasztása nincs és szorgalma, elért teljesítménye alapján a mulasztását a következő tanév megkezdéséig pótolja és az előírt gyakorlati követelményeket teljesíteni tudja, mentesíthető az évfolyam megismétlésének kötelezettsége alól. 5
Az évfolyam megismétlése alóli mentesítés kérdésében a tanuló igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelme alapján a szakképző iskola nevelőtestülete dönt. Gyakorlati képzést folytató szervezetnél folyó gyakorlati képzés esetén a nevelőtestület kikéri és figyelembe veszi a gyakorlati képzést folytató szervezet javaslatát. 1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakközépiskolában A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. 1.1.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás az elektrotechnika elektronika szakmacsoportra 1.1.1.1 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok Tantárgy megnevezése: elektrotechnikai-elektronikai alapozó ismeretek és gyakorlatok A tantárgy megismerteti a különböző műszaki szakterületeket, a szakterületek különböző tevékenységformáit és technológiáit. A műszaki ágazatok tevékenységének sokszínű bemutatásával segíti a tanulók pályaválasztását és felkelti érdeklődésüket a szakterület iránt. Megismerteti a tanulókat az alapvető anyagokkal, technológiai fogásokkal, az anyagmegmunkálás egyszerű és összetettebb eszközeivel, gépeivel. Tartalmazza a műszaki ábrázolás területén alkalmazott rajzeszközök használatának és az ábrázolás módszereinek szabályait. Fejleszti a tanulók térlátását, térszemléletét, vizuális kultúráját. Értelmezi a villamos alapfogalmakat, az egyenáramú hálózatok alaptörvényeit, az energiaforrások jellemzőit és a villamos áram különféle hatásait. Megismerteti az alapvető elektrotechnikai törvényeket, összefüggéseket és azok alkalmazási lehetőségeit. Ismerteti a méréstechnikai alapfogalmakat az alapvető villamos méréstechnikai eszközöket és azok használatát. Információ és adatgyűjtési gyakorlatok keretén belül ismertet néhány tananyaghoz kapcsolódó számítástechnikai alkalmazási lehetőséget, ismerteti a számítógépes hálózatok használatának szabályait valamint a számítógépes dokumentáció készítés hang és képfeldolgozó programjait. A tantárgy javasolt óraterve: Az elektrotechnikai-elektronikai alapozó ismeretek és gyakorlatok komplex tantárgy. Az elméleti ismereteket szaktantermekben a gyakorlati és méréstechnikai alkalmazásokkal párhuzamosan kell oktatni. A tantárgy tanítására fordított teljes órakeret 9. évfolyam heti 5 óra 37 hét 185 óra 6
10. évfolyam heti 5 óra 37 hét 185 óra 9. évfolyam A műszaki pályák világa, anyagismeret, elektrotechnika, anyagmegmunkálási gyakorlatok, villamos alapgyakorlatok témakörében az alapismeretek megszerzése gyakorlati méréstechnikai alapfeladatok elsajátítása.. Témakörök Kb. óraszám A műszaki pályák ismerete 5 A helyes pályaválasztás feltételei 5 Nemfémes anyagok 15 Fémes anyagok 15 Villamos alapfogalmak 10 Egyenáramú hálózatok alaptörvényei 30 A villamos áram hatásai 10 Energiaforrások 10 A műhely rendje, munkavédelem 4 Eszközök, szerszámok, berendezések 15 Műszaki dokumentációk értelmezése 6 Előrajzolás, jelölés 10 Anyagmegmunkálások 20 Összeállítás 10 Villamos alkatrészek szerelése, alkatrészek vizsgálata 20 Összesen 185 A továbbhaladás feltételei Fejlessze és formálja a tanulók műszaki szemléletét, alakítsa ki a műszaki szakterületet megalapozó természettudományi szemléletet. Továbbá fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, kreativitását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi munkavégzés igényét. Orientálja a tanulókat az elektrotechnika-elektronika széles szakmai területe felé 7
10. évfolyam Műszaki rajz és vizuális kultúra, elektrotechnika, elektrotechnikai alapgyakorlatok, elektrotechnikai mérések, témaörében az alapismeretek, gyakorlati méréstechnikai fogások megismerése. Témakörök Kb. óraszám Alapfogalmak 8 Térmértan 16 Ábrázolási módok 16 Villamos erőtér 20 Mágneses erőtér 20 Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök 20 Többfázisú hálózatok, villamos gépek 16 A műhely rendje, munkavédelem 4 Vezetékek, alkatrészek, panelek előkészítése, lágyforrasztás 10 Előkészületek egyszerű áramkörök szereléséhez 5 Egyszerű egyenáramú áramkörök szerelése 5 Egyszerű egyenáramú áramkörök műszeres ellenőrzése 5 Méréstechnikai alapismeretek 10 A mérési eredmények feldolgozása, dokumentálása 5 Mérőműszerek méréstechnikai jellemzőinek vizsgálata 5 Egyenáramú műszerek és alapmérések 10 Feszültségforrások vizsgálata 10 Összesen 185 A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja elvégezni a sík és térmértani szerkesztéseket. Szerkessze meg egyszerű és öszszetett testek vetületeit, metszeteit, tudjon axonometrikus képet készíteni. Tudja használni a helyi és kiterjedt területű számítógép hálózatokat, ismerje meg a szövegszerkesztő, táblázatkezelő grafikus és előadástervező programok használatát. Tudja helyesen használni a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit, mértékegységeit számításokban és kapcsolásokban egyaránt. Számításokban és mérésekben biztosan alkalmazza az egyenáramú hálózatok alaptételeit. Ismerje meg a különböző energia forrásokat és azok jellemzőit, valamint a villamos áram különböző hatásait. Ismerje az ideális és valóságos feszültség- és áramgenerátorok fogalmát és tudja értelmezni üzemi állapotait. Legyen képes az egyszerűbb aktív kétpólusok helyettesítő képeinek kiszámítására. Ismerje és biztosan használja a villamos tér legfontosabb jellemzőit. Értelmezze a kondenzátort és azok jellemzőit, valamint a kondenzátorral kapcsolatos elektrotechnikai szabályokat tudja alkalmazni a gyakorlatban. 8
Helyesen értelmezze a mágneses kölcsönhatásokat, az indukciók fajtáit, a gerjesztési törvényt. Legyen képes egyszerű mágneses körök alapjellemzőinek kiszámítására. Megfelelő metrológiai alapismeretekkel rendelkezzen az elektromechanikus villamos mérőműszerek kezelésében használatában. 11. évfolyam Tantárgy megnevezése: elektronika alapjai Ismerteti az aktív és passzív elektronikai áramkörök felosztását, jellemzőit, a félvezetők felépítését, a bi- és unipoláris elektronikai alkatrészeket, ezek felhasználását tápegységekben, erősítőkben, oszcillátorokban és egyéb elektronikai egységekben. Továbbá feldolgozza az impulzustechnikai és logikai alapfogalmakat, áramköröket, mikroprocesszor alapokat. Taglalja az elektronikában alkalmazott analóg és digitális mérőműszerek belső felépítését, működését, a híradástechnikai alapfogalmakat és ezek készülékeit. A tantárgy javasolt óraterve: 11. évfolyamon heti 3 óra 37 hét 111 óra 12. évfolyamonheti 3 óra 32 hét 96 óra A tárgy tanításának a célja: Az elektronikai alapjai oktatásának célja, hogy elsajátítassa a tanulókkal a tantervi témák tananyagtartalmát. Mélyítse el az elektronikai alapok ismeretét, bővítse az alkatrészek és áramköri elemek működésének megértéséhez szükséges módszereket. Fejlessze a tanulók logikus gondolkodását, alakítsa ki az alapvető logikai algebrai ismereteket. Ismertesse meg kisebb fejlesztő-tervezőmunka néhány feladatát, módszerét. Az elektronika alapismereteinek, az elektronikai alapelemeknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. Passzív elektronikai áramkörök, félvezető áramköri elemek, tranzisztoros alapáramkörök felépítésének és jellemzőinek vizsgálata. Alapáramkörök alkalmazási lehetőségeinek felismerése. Műveleti erősítők megismerése, alapkapcsolások értelmezése, integrált áramkörök megismerése. 9
Témakör Kb. óraszám Aktív és passzív kétpólusok 5 Négypólusok és paraméterei 10 Tranzisztorok 5 Egyéb félvezetők 10 Egyenirányító és stabilizátorok 15 Erősítő alapkapcsolások 10 Többfokozatú erősítők 15 Visszacsatolt erősítők 10 Nagyjelű erősítők 5 Műveleti erősítők 16 Tápegységek, stabilizátorok 10 Összesen 111 A továbbhaladás feltételei Tudják a tanulók különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat csoportosítani, a kétpólusok és a négypólusok paramétereit értelmezni, csillapításokat számolni, helyettesítő képeket alkalmazni. Mutassák be a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolják fel jelképi jelölését. Magyarázzák meg a térvezérlés szerepét, mutassák be a bipoláris és az unipoláris tranzisztor működését, értelmezzék a térvezérlésű eszköz áram- és feszültségviszonyait, találjanak kapcsolatot a jelleggörbék között, rajzolják le a helyettesítő képeket. Tudják felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzenek gyakorlatot a katalógusok használatában. Értelmezzék az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolják fel a kapcsolásokat, a helyettesítő képeket, tudják definiálni az erősítővel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését. Legyenek képesek kiszámítani az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzőit. Mutassák be és hasonlítsák össze a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolt erősítők jellemzőit, azonosítsák az erősítő áramkörök visszacsatolásait, számítsák ki visszacsatolt egyszerű erősítők jellemzőit. Értelmezzék a zajok és torzítások jellemzőit, tudják megmagyarázni a zajok és torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait. Értelmezzék a hangolt erősítők működését és jellemzőit, sorolják fel jellegzetes alkalmazási lehetőségeit, ismerjék fel a korszerű teljesítményerősítő kapcsolásokat. Tudják definiálni a nagy jelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit, értelmezni munkapont-beállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait. Tudják definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást és annak jellemzőit, szakszerűen lerajzolni a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az oszcillátorok felhasználási lehetőségeit. Értelmezzék a stabilizátorok jellemzőit, oldjanak meg elemi stabilizátoros feladatokat. Mutassák be a műveleti erősítő alapkapcsolásait, jellemzőit és integrálási lehetőségeit. 10
12. évfolyam Az elektronika további alapismereteinek, az elektronikai elemeknek, rendszereknek a megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. Impulzustechnikai alapáramkörök és jelalakjainak értelmezése. Digitális alapáramkörök működéséhez logikai alapfogalmak és áramkörök értelmezése, kombinációs és szekvenciális hálózatok vizsgálata. Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése A téma megnevezése Óraszám Rezgéskeltők 10 Impulzustechnikai fogalmak és alapáramkörök 14 Logikai alapfogalmak 6 Logikai alapáramkörök 14 Logikai függvények egyszerűsítése és realizálása 20 Kombinációs hálózatok 16 Sorrendi hálózatok 16 Összesen 96 A továbbhaladás feltételei Legyenek képesek az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására. Tudják értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyenek képesek felsorolni a passzív jelformálók alkalmazási területeit. Tudják elmagyarázni az impulzus-előállító áramkörök működését. Értelmezzék a multivibrátorok jellemzőit, sorolják fel az aktív jelformálók alkalmazási területeit. Tudják megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzőit. Legyenek képesek a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására, tegyenek különbséget közöttük. Ismerjék fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassák be vezérlési lehetőségeiket. 1.1.1.2 Elektrotechnika elektronika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 11 12. évfolyam Tantárgy megnevezése: elektronikai alapgyakorlatok A tantárgy tartalmazza az elektronikus mérőműszerek és készülékek felépítésének, használatának az ismertetését, metrológiai jellemzőinek meghatározását, a mérések rendjének, a biztonságos munkavégzés feltételeinek megismertetését és alkalmazását, mérési jegyzőkönyvek, táblázatok elkészítésének lehetőségét. 11
Továbbá: R-L-C körök méréses vizsgálatát Elektronikai eszközök karakterisztikáinak felvételét Egyenirányító és tápegységek építését, beüzemelését, ellenőrzését Bipoláris és unipoláris erősítőelemekkel, valamint műveleti erősítőkkel kialakított erősítők megépítését, jellemzőinek mérését Oszcillátorok és impulzus generátorok építése és mérése Kombinációs és sorrendi hálózatok mérése Analóg-digitál és digitál-analóg átalakítók mérését Aritmetikai egységek mérését Javasolt óraterv 11. évfolyam heti 5 óra 37 hét 185óra 12. évfolyam heti 5 óra 32 hét 160 óra A tantárgy tanításának a célja: A gyakorlat adjon lehetőséget a szakmacsoport alapozó tantárgyába megismert témakörök gyakorlati alkalmazására. A tanulók ismerjék meg az elektronikus mérőműszerek kezelését, felhasználását, ismerjék meg behatóan az elektronikus egységek rendszerek működését. Segítse elő katalógusok, különböző szintű műszaki dokumentációk használatát, elektronikus dokumentáció alapján áramkörök megépítését, a megépített kapcsolás üzembe helyezését, az építés során keletkezett hibák méréssel történő megkenését, javítását. 11. évfolyam Elektronikai alapmérések, elektronikai alapgyakorlatok témakörében az elméleti ismeretek megerősíte szaktantermi, labor körülmények között. Manuális és méréstechnikai tevékenységek segítségével működő áramkörök létrehozása, beüzemelése, bemérése. Téma megnevezése Óraszám Laboratóriumi munkarend, biztonságtechnika 5 Mérések oszcilloszkóppal, R-L-C körök vizsgálata 15 Félvezető diódák jellemzőinek mérése 15 Egyenirányító kapcsolások építése, mérése 25 Stabilizátor áramkörök építése, mérése 25 Aktív áramköri elemek karakterisztikájának mérése 25 Erősítő alapkapcsolások építése, mérése 25 Rezgéskeltők építése, mérése 15 Szerviztechnikai gyakorlatok 15 Projekt munka készítése 20 Összesen: 185 Továbbhaladás feltételei A tanuló sajátítsa el a méréstechnikai eszközök kezelését, használatát, tudja felvenni elektronikus eszközök karakterisztikáit és tudja azt értelmezni. A rendelkezésére adott dokumentációk alapján tudjon különböző elektronikai részegységeket szerelőlapon, vagy próbapanelen 12
létrehozni, beüzemelni, bemérni. Tudják az elektronikai szerelés kézi szerszámait és a forrasztópákát biztonsággal kezelni. 12. évfolyam Elektronikai alapmérések, elektronikai alapgyakorlatok témakörében az elméleti ismeretek megerősíte szaktantermi, labor körülmények között. Manuális és méréstechnikai tevékenységek segítségével működő áramkörök létrehozása, beüzemelése, bemérése. Műszaki dokumentációk tanulmányozása, mérési dokumentumok készítése. Téma megnevezése Óraszám Impulzus előállító áramkörök építése, mérése 15 Logikai alapáramkörök építés, mérése 20 Kombinációs funkció áramkörös, építése mérése 30 Sorrendi funkció áramkörök vizsgálata 30 Digitális áramköri családok vizsgálata 20 Műszaki dokumentációk, katalógusok tanulmányozása 15 Átalakító és aritmetikai egységek, építése mérése 15 Elektronikus mérőműszerek javítása 15 Összesen: 160 Továbbhaladás feltételei A tanuló tudja az impulzusjellemzőket meghatározni, az előállító áramköröket megépíteni és bemérni. Képes legyen a digitális alap, és funkcióáramkörök helyes működéséről meggyőződni, egyszerűsített logikai függvényeket különböző digitális áramkörökkel realizálni. Sajátítsa el az elektronikus egységek javításának és a hibakeresésnek az alapfogásait, ismerje a gyakorlatban használatos áramköri családokat. 1.1.2. Szakmacsoportos alapozó oktatás az informatika szakmacsoportra 1.1.2.1 Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek Tantárgy megnevezése: Informatikai alapozó ismeretek és gyakorlatok Az Informatikai szakmacsoportos alapozó ismeretek tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, valamint a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. A tananyag feldolgozása lehetőséget ad a tanulók tapasztalatainak rendszerezésére, értékelésére, elemzésére. A tantárgy keltse fel az érdeklődést az elméleti alapok iránt, mutassa be a különböző munkakörökben végzett munkatevékenységeket, járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának reális megtervezéséhez. Alakítsa ki a műszaki foglalkozásokat megalapozó természettudományi szemléletet, készítsen fel a gyakorlatai munkára. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve fejlessze, formálja a tanulók műszaki szemléletét. Fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Különösen a tizedik évfolyamtól kezdve ismertesse meg a tanulókkal az informatikai szakmák egyik legfontosabb alkotó tevékenysége, a számítógép-programozás alapelveit, módszereit és egyszerű fogásait. Alakítsa ki a tanulókban a pontos és minőségi 13
munkavégzés igényét, a környezet iránti felelősségérzetet, a lényegmegragadó képességet és a berendezések, eszközök szakszerű, gondos használatának, kezelésének igényét. A tantárgy javasolt óraterve Az informatikai alapozó ismeretek és gyakorlatok komplex tantárgy. Az elméleti ismerteket szaktantermekben a gyakorlati alkalmazásokkal párhuzamosan kell oktatni. A tantárgy tanítására fordított összes órakeret: 9.évfolyam heti 5 óra 37 hét 185 óra 10. évfolyam heti 5óra 37 hét 185 óra 9. évfolyam A műszaki pályák világa, anyag- és eszközismeret keretén belül a különböző műszaki ágazatok,tevékenységek pályák megismerése. Az információs technológiában használatos anyagok megismerése, csoportosítása. A számítógép belső felépítésének, működésének megismerése. A számítógép használat és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályai. Témakörök Kb. óraszám A műszaki pályák ismerete 5 A helyes pályaválasztás feltételei 5 Tájékozódás a munkaerőpiacon 5 Az informatikai gyakorlatban felhasznált anyagok tulajdonságai 40 Az informatikában használt számítástechnikai eszközök 45 Számítógépes alapgyakorlatok 15 Szövegszerkesztés 15 Táblázatkezelés 20 Előadás-tervező használata 15 Hálózati ismeretek 20 Összesen 185 A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják felsorolni és csoportosítani az informatikai szakmacsoporthoz tartozó pályákat, megfogalmazni a hazai és nemzetközi fejlődési tendenciákat, a szakma jelentőségét és helyzetét. Tudják összeegyeztetni az önismereten alapuló pályaelképzeléseiket a pálya követelményeivel, elvárásaival. Legyenek képesek tájékozódni a munkaerőpiacon és pályaválasztásukat megtervezni. A tanulók tudják csoportosítani az információs technológiákban általában alkalmazott anyagokat. Ismerjék a vezetők, szigetelők, félvezetők legfontosabb tulajdonságait, alkalmazásuk módját, az információs technológiában betöltött szerepüket. Ismerjék és értsék a számítógép működési elvét, belső felépítését, funkcionálisan főbb alkatrészeit, perifériáit. Ismerjék az adatbeviteli, adattároló és adatkiviteli eszközök főbb típusait, alkalmazásuk lehetőségeit és a fejlődési tendenciákat. Legyenek tisztában az elektronikus kommunikáció elvével, főbb gyakorlati megvalósításával, a helyi hálózatok és a világháló alkalmazási köre közötti különbséggel és azonossággal. Is- 14
merjék az internet fontosabb szolgáltatásait és az elektronikus kommunikáció etikai és erkölcsi szabályait. 10. évfolyam A műszaki ábrázolás és képfeldolgozás alapjai, számítógép-programozás I, Kép- és hangfeldolgozás, multimédiás alkalmazások, Számítógép-programozási gyakorlatok I. A vizuális kommunikáció funkciói megfelelő megjelenítési formáinak értelmezése, alkalmazása. Tárgyak és különböző ábrázolásaik összevetése, elemzése. A multimédiás alkalmazások alapelemei: rajz, fénykép, hang, videó előállításához, illetve rögzítéséhez használt eszközök és programok ismerete. Egyszerű rajzolóprogramok és képfeldolgozók használata, képek, ábrák betöltése, módosítása, nyomtatása. * Hangrögzítés, hangformák kiválasztása, a digitális hanginformációk módosítása. Mozgókép-rögzítők, digitalizálók használata, különböző formátumok beállítása. Képek, hangok, animációk és mozgófilmek beillesztése vagy csatolása szövegszerkesztőhöz, illetve internetes kommunikációs programhoz. A tanult programnyelv szintaktikai és szemantikai szabályainak alkalmazása. Egyszerű programok készítése matematikai és fizikai feladatokhoz Témakörök Kb. óraszám A műszaki ábrázolás hagyományos és számítógépes 25 alapjai, eszközei A számítógéppel támogatott tervezés és gyártás 25 Hang- és mozgókép-feldolgozás 15 Informatikai, programozási alapfogalmak 20 A programozás eszközei 15 Grafikus szerkesztőprogramok, képfeldolgozás 20 Multimédiás eszközök használata 20 Programozástechnikai, alapismeretek, programtervezés 35 Értékadás, változók, konstansok 10 Összesen 185 A továbbhaladás feltételei A tanulók ismerjék a műszaki ábrázolás és a számítógépes képfeldolgozás legfontosabb területeit, rendelkezzenek az ábrázoláshoz szükséges térszemléleti alapokkal. Ismerjék fel a perspektivikus, axonometrikus és vetületi ábrákat. Legyenek képesek az egyszerűbb tárgyak, valamint ezek vetületi és axonometrikus ábrái között az összefüggések programozási elveket és módszereket. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására megtalálására, egyeztetésére. Ismerjék a leggyakrabban használt műszaki tervezőprogramok célját, alkalmazási elvét, kapcsolatát az anyaggyártási technikákkal. Ismerjék és értelmezzék az információs és kommunikációs technológiákban alkalmazott kép-, hang- és videó-feldolgozás eszközeit, szabványait és alkalmazásuk módját. Legyenek képesek 15
értelmezni az interaktivitás fogalmát, tudjanak gyakorlati példákat hozni az interaktív multimédiás alkalmazásokra. A tanulók ismerjék a programozás általánosan elterjedt eszközeit, az aktuálisan alkalmazott programnyelvek főbb jellemzőit, felhasználási területét. Értsék meg a fordítás és szerkesztés folyamatát, a könyvtárfájlok, meghajtók és forrásobjektumok szerepét. A szakmacsoportos alapozó oktatásban 11.-12. évfolyamon az alapozó ismeretek és gyakorlatok külön tantárgyként kerülnek oktatásra. A tantárgyak javasolt óraterve 11. évfolyam Informatikai alapismeretek heti 3 óra 37 hét Informatikai alapgyakorlatok heti 5 óra 37 hét 12. évfolyam Informatikai alapismeretek heti 2 óra 32. hét Informatikai alapgyakorlatok heti 6 óra 32. hét 111 óra 185 óra 64 óra 192 óra Informatikai alapismeretek 11. évfolyam Számítógép-programozás II. A tanult programozási nyelv(ek) alkalmazása (fejlesztési háttere, felépítése, utasításkészlete stb.). A strukturált programozás főbb jellemzőinek alkalmazása, a programstruktúra kialakításának, menetének alkalmazása, a programozási tételek alkalmazása. Az objektumorientált programozás céljának, módszereinek ismerete és alkalmazása. Témakörök Kb.óraszám Programozás-technikaialapismeretek, programtervezés 25 Adatok, adatszerkezetek felépítése, műveletek adatszerkezetekkel 20 Elágazások és ciklusok szervezése, függvény hívások 16 Programozási tételek, algoritmusok, fájlkezelés 35 Az objektumorientált programozás elve és alapjai, 15 objektumok felépítése és tulajdonságai Összesen 111 A továbbhaladás feltételei A tanulók tudják alkalmazni a legfontosabb programozási elveket és módszereket. Legyenek tisztában a folyamatábrázolás szabályaival. Tudjanak folyamatábrát olvasni, értelmezni. Tudjanak algoritmus-leírást készíteni. Legyenek képesek a feladat megfogalmazására, a megoldási stratégia kidolgozására. A tanulók ismerjék az adatszerkezetek általános tulajdonságait és típusait. Legyenek tisztában az adatdeklaráció szerepével, a változók érvényességi körével. Ismerjék az összetett adatszerkezetek alapeseteit. Értelmezzék az adatvektor és adatmátrix fogalmát, alkalmazási körét. 16
A tanulók tudják alkalmazni az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás főbb jellemzőit. Legyenek tisztában a logikai feltételvizsgálat helyének fontosságával. A tanulók ismerjék fel a fontosabb alapfüggvényeket és a paraméterátadás alapjait, a hívási szabályokat az adott nyelvben. Legyenek tisztában egy adott feladat megoldásához szükséges tételek kiválasztásával. A tanulók ismerjék az objektumorientált programozás elvét, az objektum fogalmát, szerkezetét. Tudják az adatmező, metódus és osztály fogalmát és jelentőségét. Értelmezzék az objektumhoz kapcsolódó metódusokat. Tudják megkülönböztetni a függvényt, eljárást és metódust. Ismerjék az objektumok általános felépítését, kialakításuk elvét, tartalmát. Legyenek tisztában az öröklődés fogalmával és jelentőségével. Tudjanak objektumokat azonosítani, jellemző közös tulajdonságokat kiemelni, kapcsolatokat kialakítani. 12. évfolyam Számítógép-programozás III, Adatbázis-kezelés Számítógép-programozás III. Témakörök Kb. óraszámok A vizuális programozási nyelv 15 Hálózati szolgáltatások, topológiák 20 Az adatbázis-kezelés alapfogalmai 5 Relációk képzése és matematikai hátterük 10 Adatbázis feltöltése és rendezése 5 Szűrés, listázás és keresés az adattáblában 5 Űrlapok és formok használata 4 Összesen 64 A továbbhaladás feltételei Számítógép-programozás III. A tanulók ismerjék a modern vizuális programozás alapjait, a vizuális objektumok fogalmát, főbb típusait. Legyenek tisztában a vizuális objektumok tulajdonságaival, a hozzárendelhető események jelentőségével, az egyes eseményobjektumot reprezentáló kontrollok feladatával, kiválasztásuk elvével. Ismerjék és értsék a felhasználói aktivitásra tervezett programok működési elvét, a programozás szabályait. Ismerjék a hozzáférési és hibakezelési eljárásokat és jellemzőket. Ismerjék a hálózati és szállítási rétegek jellemző algoritmusait. Ismerjék és értsék a legfontosabb biztonsági rendszereket. A tanulók ismerjék az adatbázis fogalmát, különböző modelljeit hangsúlyosan a relációs modellt. Értsék meg az adatbázis-kezelés feladatát és problémakörét. Érzékeljék az adatbázisés a táblázatkezelővel leképzett adattábla közötti különbséget. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget, az adatbázisban való adatkeresés célját és módszereit. Tudják alkalmazni a segédprogramok lekérdező utasításait. Tudjanak különbséget tenni az adattábla szűrése és a lekérdező állomány létrehozása között. A tanulók ismerjék és értsék az SQL-programnyelv szükségességét, célját, működési elvét. Ismerjék az egyszerű lekérdező SQL-mondat felépítését, az adatdefiníció és adatmanipuláció lényegét. Gyakorlottan tudjanak egyszerű záradékokat, csoportképzőket megfogalmazni. Tudjanak adatbeviteli űrlapot tervezni, az űrlapon vezérlőket elhelye 17
1.1.2.2 Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok 11 12. évfolyam Célok és feladatok A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. Az Informatikai szakmacsoportos alapozó gyakorlatok tantárgy tanításának célja a szakmacsoportban a tanulók pályaválasztásának megerősítése, a szakmacsoport tevékenységformáinak és technológiáinak megismertetése. Keltse fel a tanulók érdeklődését a műszaki problémák iránt, továbbá mutassa be, mivel foglalkoznak az informatikai, számítástechnikai szakmákban képesítést nyert szakemberek. Járuljon hozzá a tanulók egyéni életpályájának megtervezéséhez. Mutassa be az elméletben tanultak gyakorlati alkalmazását, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát. Biztosítson lehetőséget a tanulóknak képességeik szélesebb körű kibontakoztatására, a tanárnak a tanulói érdeklődés felkeltésére és a tehetség felkutatására. A Számítástechnika gyakorlat oktatásának célja az elméleti tananyag elmélyítése, begyakoroltatása, a programozási tételek és objektumorientált módszerek alkalmazása. A Hardverismeret és gyakorlat oktatásának célja a méréstechnikai jártasság elsajátítása, a számítógépeket alkotó digitális technológia legfontosabb elemeinek használata és a gépi kódú programozás lehetőségeinek alkalmazása. A Hardverismeret és gyakorlat az iskola szakmai profiljának megfelelően két alternatívát tartalmaz: Hardverorientációjú szakmai kimenet: Szoftverorientációjú szakmai kimenet: A változat B változat 11. évfolyam Számítógép-programozási gyakorlatok II. Forráskódok tervezése és készítése programozási feladatra. A forráskód bevitele. Adatdeklarációk, adatszerkezet elvi és gyakorlati megfogalmazása. Típuskonverziók, típusok alkalmazása. Értékadások, felhasználói párbeszédek tervezése és kivitelezése. Elágazások programozása, feltételvizsgálat, esetvizsgálat. Iteráció programozása. Vektorok és tömbök feltöltése, vizsgálata iterációval. Az iterációs feltétel megfogalmazása. Elöl és hátul tesztelő ciklusok programozása. Számláló típusú ciklusok alkalmazása. Programozási tételek gyakorlati alkalmazása. Adathalmaz összegzése, adatelem kiválasztása, szélsőérték-keresés. Feltételek megfogalmazása és programozása. Rendezési algoritmusok vizsgálata. Állománykezelés programból. Feltételes állománykezelés. Adatok rögzítése és visszatöltése fájlból. Függvények és eljárások használata. Saját függvény készítése. Paraméterátadás. Objektumok viselkedésének tanulmányozása egyszerű mintaprogramokon keresztül. 18
Témakörök Kb. óraszám Programozástechnikai alapismeretek, programtervezés 40 adott programnyelven Értékadás, változók, konstansok 20 Elágazások és ciklusok szervezése, függvényhívások 20 Kiválasztás, megszámlálás, rendezés programozási 30 tételek Műveletek összetett adatszerkezetekkel 20 Gyakorló programok a tételek alkalmazására 15 Az objektumok felépítése és tulajdonságai, kiválasztott 40 programnyelven programozás Összesen 185 A továbbhaladás feltételei A tanulók szintaktikailag és szemantikailag helyes forráskódot készítsenek. Tudják használni a programozói kézikönyvet. Legyenek gyakorlottak az elkészült munka archiválásában. A tanulók ismerjék az általuk használt programfejlesztő eszköz adatszerkezetét, az értékadás szemantikai szabályait. Legyenek képesek deklarációk programozására és kipróbálására. Tudják ellenőrizni munkájuk eredményét egyszerű adatmegjelenítési módszerekkel. Tanulmányozzák és ismerjék fel a különböző programnyelvek adatszerkezete közötti különbséget és hasonlóságot. A tanulók ismerjék az alapvető logikai vizsgálatok módszereit, a strukturált, függvényhívás alapú programozás főbb jellemzőit. Legyen gyakorlatuk a ciklusszervezésben, a logikai feltételek elő- és utótesztelésében. Ismerjék a megfelelő módszer kiválasztásának szempontjait. Tudjanak meghívni alapfüggvényeket, ismerjék a paraméterátadás alapjait és a hívási szabályokat az adott nyelvben. A tanulók legyenek képesek szerzett elméleti és gyakorlati ismereteik szintetizálására, összetett adatszerkezetekkel való munkára. Tudatosan válasszák ki és alkalmazzák a programozási alaptételeket feladataik megoldásához. 12. évfolyam Számítógép-programozási gyakorlatok III. A vizuális programozási nyelv alkalmazása, kódolási és tesztelési feladatok elvégzése. Formok tervezése, a form tulajdonságainak beállítása, megjelenítés és elrejtés programozása. Eseményvezérlés, kontrollok kiválasztása, tulajdonságaik beállítása. Menüvezérlés tervezése. Hálózatadminisztrációs gyakorlatok, csoportképzés, jogosultságok kiosztása. Adatbázis feltöltése és rendezése. Relációképzés. Szűrés, listázás és keresés az adattáblában, a keresőfeltételek megfogalmazása, kimeneti állományok létrehozása, nyomtatása, elemzése. Korszerű lekérdezések az SQL-mondat segítségével. Szűrőfeltételek, csoportképzők beállítása segédprogram, illetve kódolt utasításmondat beírásával. Hardverismeret és gyakorlat A logikai alapkapuk működésének, a szinkronhálózatok tervezési alapjainak és a kész hálózatok időbeli viselkedésének elemzése. Különféle áramkörök felépítésének, működésének vizsgálata, mérése, analízise. Digitális áramkörök alkatelem szintű felépítésének és az aritmetikai áramkörök vizsgálata. 19
Alkatrészek kiválasztása katalógusból leírások alapján. Nagy integráltságú eszközök általános tulajdonságainak felhasználása. Digitális analóg és analóg digitális átalakítók, valamint a kiegészítő áramkörök vizsgálata. Az assembly programozás alkalmazása, regiszterek kezelése. Témakörök Kb. óraszám A vizuális programozási nyelv alapjai és alkalmazása 10 Eseményvezérlés 10 Hálózati szolgáltatók és protokolljaik 40 Adatbázis feltöltése és rendezése 10 Méréstechnikai alapfogalmak 20 Mérőműszerek elve, felépítésük, egyszerű villamos 30 mérések Logikai alapáramkörök 40 Integrált áramkörök felépítése 22 Összesen 192 A továbbhaladás feltételei A tanulók tudjanak létrehozni vizuális programnyelvű alkalmazást. Legyenek képesek képernyőformát létrehozni, és azon eszközöket elhelyezni. A tanulók értsék és gyakorlottan programozzák az eseményfigyelést és -kezelést. Tudjanak az objektumhoz rendelt metóduskészletből választani, ismerjék a különböző metódusok és események hatását. Tudatosan tervezzék meg a várható felhasználói aktivitást és az erre adott programválaszt. A tanulók ismerjék és tudják kiválasztani a különböző kontrolltípusokat. Gyakorlottan vegyék figyelembe az esztétikai és ergonómiai szempontokat. A tanulók szerezzenek jártasságot a rendelkezésükre álló hálózat kezelésében. Értsék és ismerjék ennek topológiáját, kezelő utasításait és algoritmusát. Tudjanak kezelni és beállítani TCP/IP FTP-szolgáltatást és Telnet-szolgáltatást. Értsék és gyakorlottan alkalmazzák a levelezési listákat és terminálokat. Gyakorlottan kezeljenek könyvtárkatalógusokat. Legyen ismeretük a hálózatmenedzselés feladatkörében. Lássanak el rendszer-adminisztrátori feladatokat. Gyakorlottan szervezzenek hozzáférési jogokat, felhasználói csoportokat. A tanulóknak legyen gyakorlatuk az adatbázis feltöltésében, akár külső forrásból, akár segédprogram segítségével billentyűzetről. Tudjanak rekordokat létrehozni, feltölteni és rendezni. Ismerjék és értsék a fizikai és logikai állományrendezés közötti különbséget. A tanulóknak legyen gyakorlatuk a különböző szempontok szerinti keresés és irányított lekérdezés megvalósításában. Ismerjék és alkalmazzák az adatrekord-pozicionáló eljárásokat. Tudjanak adattáblát létrehozni, átszerkeszteni SQL-utasításmondat segítségével. Tudjanak lekérdezéseket megvalósítani SQL-mondattal, gyakorlottan alkalmazzák a záradékokat és operátorokat. A tanulóknak legyen gyakorlatuk a mérési adatok felvételében, értékelésében. Legyenek tisztában a hiba- és szórásszámítással. Ismerjék a legfontosabb mérőműszereket. A tanulóknak legyen gyakorlatuk a feszültség- és árammérő műszerek kezelésében. A tanulók a logikai függvényeket tudják egyszerűsíteni, átalakítani. Egyszerűbb logikai függvényeket tudjanak logikai alapkapuk felhasználásával megvalósítani. Legyenek képesek egy egyszerű szekvenciális hálózatot megvalósítani standard áramkörök segítségével, tudjanak áramkört választani a katalógusok felhasználásával. Alkossanak standard áramkörök felhasználásával egyszerű aritmetikai műveletek elvégzésére alkalmas áramkört. 20
1.2 Szakmai ágazati képzés A szakmai ágazati képzés alapelvei és célkitűzései - A kilencediktől a tizenkettedik évfolyamig az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik, az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. - Az érettségi vizsga központi vizsgakövetelményeit a vizsgaszabályzat és az érettségi vizsga részletes vizsgakövetelményeiről szóló jogszabály alapján határoztuk meg. Az érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít és a jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. A kötelező szakmai érettségi a szakképzésre vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére is képesít. Kötelezően választandó vizsgatárgy szakközépiskolában a szakközépiskola (XI. Villamosipar és elektronika és XIII. Informatika) ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy. - A 9-10. évfolyamon az az alapvető oktatási célunk, hogy megismertessük és megszerettessük az iskolánkba jelentkezett általános iskolai végzettséggel rendelkező tanulókkal az elektronikai és az informatikai szakmák szépségét és ezeknek a műszaki szakmáknak a különböző területeit - A 11-12. évfolyamokon megalapozzunk azokat a szakmai elméleti és gyakorlati alapismereteket, amelyek biztosítják a későbbi szakmai fejlődést, a középfokú szakmai képzés befejezése után a munkába állást, vagy a felsőfokú továbbtanulás lehetőségét. - A tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik. - Iskolánkban az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. XI. Villamosipari és elektronika: 8212/1 Elektronikai berendezés összeszerelője XIII. Informatika: 3142/9 Számítógépes rendszerkarbantartó 1.2.1 Villamosipar és elektronika ágazat Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet szerinti 5 éves, azaz 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és az 1 éves szakképzés szakképző évfolyamainak óraterveit az Elektronikai technikus szakképzés tematikája (.sz. melléklet) tartalmazza. 1.2.2 Informatika ágazat Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII.6.) kormányrendelet szerinti 5 éves, azaz 4 éves szakközépiskolai szakmai alapozó képzés és az 1 éves szakképzés szakképző évfolyamainak óraterveit a Műszaki informatikus szakképzés tematikája (.sz. melléklet) tartalmazza. 21
1.3 Szakképzés Az iskolában folyó szakképzés a 2013/2014. tanévtől az új OKJ szerinti követelmények alapján a következő új szakképesítések megszerzésére készíti, készítheti fel a tanulókat: elektrotechnika-elektronika szakmacsoportban: 54 523 02 Elektronikai technikus 54 523 01 Automatizálási technikus 54 522 01 Erősáramú elektrotechnikus Informatika szakmacsoportban: 54 481 05 Műszaki informatikus Gépészet szakmacsoportban: 54 523 04 Mechatronikai technikus Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlatok időtartama 5 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 70 óra, a 10. évfolyamot követően 105 óra, a 11. évfolyamot követően 140 óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra A szakképző évfolyamon iskolánkban képezhető technikus végzettségek részletes programjait az iskola pedagógiai program melléklete tartalmazza. 1.3.1 Elektronikai technikus ( 1. Sz. Melléklet) 1.3.2 Műszaki informatikus ( 2. Sz. Melléklet) 1.3.3 Automatikai technikus ( 3. Sz. Melléklet) 1.3.4 Erősáramú elektrotechnikus ( 4. Sz. Melléklet) 1.3.5 Mechatronikai technikus ( 5. Sz. Melléklet) 22
2. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskolájának szakmai programja A magyar közoktatási és szakképzési rendszer jelenleg is folyamatban lévő átalakítása miatt, egy időben többféle követelményrendszer (OKJ, Szakmai és Vizsgakövetelmények, Szakképzési törvény, Szakképzési kerettanterv) alapján folyik az oktatás. A 2013. szeptember 1. előtt indított képzéseink befejezésükig változatlanul felmenő rendszerben még az indításuk időpontjában érvényesen reájuk vonatkozó szabályok szerint folynak. Ezért intézményünk pedagógiai és szakmai programja tartalmazza még a régebbi és az újabb követelmények és szabályok szerinti képzéseink programját egyaránt 1993. évi LXXVI. törvény a szakképzésről 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról Az oktatási miniszter 10/2003. (IV.28.) OM rendelete a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról 2001. évi C. törvény a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény módosításáról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet Kozlemeny_2013_szeptember_elott_indult_kepzesek_befejezeserol Az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól szóló 217/2012. (VIII. 9.) Kormányrendelet 2.1 Szakmacsoportos alapozó oktatás szakközépiskolában A 2013. szeptember 1. előtt indult, még folyamatban lévő képzéseink: A szakközépiskolának érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti képzés mellett. A szakközépiskolában folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai előkészítő oktatás szerves egységet alkot. A szakmacsoportos alapozó oktatás lehetőséget nyújt a kiválasztott szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek, képességek fejlesztésére, az érettségire való felkészülésre, a pályaválasztási döntés, illetve a szakirányú felsőfokú továbbtanulás előkészítésére és az érettségi utáni szakképzés megalapozására. 23