PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 8500 Pápa, Fı utca 12. Tel.: 89/515-000 Fax.: 89/313-989 35. E L İ T E R J E S Z T É S a Képviselıtestület 2009. április 1-jei ülésére Tárgy: Beszámoló az önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatai ellátásáról Elıadó: Dr. Kovács Zoltán polgármester Oláh Márta Gondozási Központ vezetıje Benecz Rita szociális és egészségügyi osztályvezetı
BESZÁMOLÓ AZ ÖNKORMÁNYZAT GYERMEKJÓLÉTI ÉS GYERMEKVÉDELMI FELADATAINAK ELLÁTÁSÁRÓL (2008. JANUÁR 01. 2008. DECEMBER 31. ) I. RÉSZ I. Bevezetés A gyermekek védelmérıl és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 96. (6) bekezdése alapján a helyi önkormányzatnak a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról minden év május 31. napjáig átfogó értékelést kell készíteni. Az értékelés tartalmi követelményét a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Gyer.) 10. számú melléklete határozza meg az alábbiak szerint: A települési önkormányzat által készítendı átfogó értékelés tartalmi követelményei: 1. A település demográfiai mutatói, különös tekintettel a 0-18 éves korosztály adataira. 2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülık száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezıkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, fıbb okai, önkormányzatot terhelı kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülıkre vonatkozó statisztikai adatok. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, mőködésének tapasztalata (alapellátásban részesülık száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levı várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzırendszer tagjaival való együttmőködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggı tapasztalatok. 4. Jegyzıi hatáskörben tett gyámhatósági intézkedések: - védelembe vettek száma, a védelembe vétel okai, felülvizsgálatok eredménye, - ideiglenes hatályú elhelyezések száma, okai, gyámhivatali felülvizsgálat eredménye. 5. A gyámhivatal székhelye szerinti önkormányzat által készített átfogó értékelés tartalmazza a jegyzıi gyámhatósági intézkedésekre vonatkozó adatokon kívül a városi gyámhivatal hatósági intézkedéseire, feladataira vonatkozó adatokat is. 6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenırzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzık mőködését engedélyezı hatóság ellenırzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. 7. Jövıre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. elıírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 8. A bőnmegelızési program fıbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bőnelkövetık számának az általuk elkövetett bőncselekmények számának, a bőnelkövetés okainak bemutatása.
9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttmőködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidıs programok, drog-prevenció stb.). A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatal adatai alapján Pápa városban 2008. december 31. napján 32.345 fı rendelkezett lakóhellyel, melybıl a 0-18 éves korosztály: 6.308 fı. A Gyvt. III. fejezete határozza meg a gyermekek védelmének rendszerét, melynek mőködtetése állami és önkormányzati feladat. A gyermekek védelmét pénzbeli, természetbeni, és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások, illetve gyermekvédelmi szakellátások, valamint hatósági intézkedések biztosítják. II. Pénzbeli és természetbeni ellátások: 1. rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény 2. rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 3. kiegészítı gyermekvédelmi támogatás 4. gyermektartásdíj megelılegezése 5. otthonteremtési támogatás II.1. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény A rendszeres gyermekvédelmi támogatás helyett 2006. január 01. napjától a Gyvt. módosítását követıen rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény állapítható meg, melynek alapján a gyermek - szociális helyzete figyelembevételével - gyermekétkeztetés normatív kedvezményének, az egyszeri támogatás elnevezéső pénzbeli támogatásnak, valamint a külön jogszabályban meghatározott egyéb kedvezményeknek (pl. útravaló ösztöndíj program, szociálisan hátrányos helyzető fiatalok felsıfokú tanulmányait elısegítı program) igénybevételére jogosult. A települési önkormányzat jegyzıje fenti támogatásban részesíti a gyermeket, amennyiben a gyermeket gondozó családban az 1 fıre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át (2008. évben 38.475,-Ft) amennyiben - a gyermeket egyedülálló szülı, illetve más törvényes képviselı gondozza, vagy - a gyermek tartósan beteg illetve fogyatékos, vagy - a nappali oktatás munkarendje szerint tanulmányokat folytató gyermek 23. életévét, illetve a felsıfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanuló fiatal felnıtt 25. életévét nem töltötte be, Fenti felsorolás alá nem tartozó esetekben a család egy fıre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj legkisebb összegének a 125 %-át (2008. évben 35.625,-Ft) nem haladhatja meg. A jogosultság megállapításának további feltétele, hogy a vagyoni helyzet vizsgálata során az egy fıre jutó vagyon értéke nem haladhatja meg - külön külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegnek 20-szorosát (2008. évben 570.000,- Ft) - együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 70-szeresét (2008. évben 1.995.000,- Ft). Pápa Város Önkormányzatának Jegyzıje 2008. évben 1460 gyermek részére állapított meg rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt. 2008. évben jogszabályi értékhatárt meghaladó családi jövedelem miatt 9 kérelmet kellett elutasítani. 2008. december 31-én a támogatásban részesítettek száma 1.439 fı volt, amely 665 családot érintett.
A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesített gyermekek 36,2 %-a 0-6, 46,2 %-a 7-14, 14,4 %-a 15-18, 3,2 %-a 19-25 éves korosztályhoz tartozik. A települési önkormányzat jegyzıje annak a gyermeknek, fiatal felnıttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a tárgyév július 1-jén és november 1-jén fennáll pénzbeli támogatást folyósít, melynek összege gyermekenként 5.500,-Ft volt. Egyszeri támogatásban 2008. július hónapban 1.365 fı, míg 2008. novemberében 1.433 fı részesült, melynek összege összesen 15.389.000,-Ft volt, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosította. A támogatás esetenkénti összege 5.500,-Ft/fı volt. II.2. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás A Pápa Város Önkormányzata Képviselıtestületének a Pápa városban biztosítható pénzbeli és természetben nyújtott szociális és gyermekvédelmi ellátásokról és az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokról szóló 9/2008. (VI.05.) rendelete (továbbiakban: Kt. rendelet) alapján az önkormányzat Gyvt. rendelkezését is figyelembe véve rendkívüli támogatást biztosít azon gyermekek, illetve családok részére, akik létfenntartásukat veszélyeztetı élethelyzetbe kerültek, vagy idıszakosan létfenntartási gondokkal küzdenek. E rendelet meghatározza a támogatás feltételeit, a jövedelemszámítás módját, a támogatás mértékét és az esetenként adható támogatás összegét is. Az 1 fıre esı átlagjövedelmet a rendelet a gyermeket egyedül nevelı szülı, vagy törvényes képviselı esetén 44.200,- Ft-ban, míg család esetében 39.900,-Ft-ban határozta meg. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban 2008. évben 1053 kiskorú részesült. Pénzbeli támogatásként kifizetett összeg 7.583.000,-Ft, a természetbeni ellátásként nyújtott támogatás pedig 654.000,- Ft volt. Kérelmek elutasítására jogszabályi értékhatárt meghaladó jövedelem miatt 1 esetben, valamint a tárgyévben megállapítható segélyezési esetek kimerítése miatt 2 esetben került sor. A Kt. rendelet alapján a gyermek rászorultságára tekintettel az önkormányzat - 100%-os mértékő gyermekétkeztetési kedvezményt állapít meg azon családok részére, ahol az egy fıre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 125 %-át (2008. évben 35.625.-Ft), - 50%-os mértékő gyermekétkeztetési kedvezményt állapít meg azon családok részére, ahol az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 135 %-át (2008. évben 38.475,- Ft). Az az általános vagy középiskolai nappali rendszerő oktatásban résztvevı gyermek - aki más jogcímen normatív kedvezményben nem részesül 5.500,-Ft tankönyvtámogatásban részesíthetı, amennyiben családjában az egy fıre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 140 %-át (2008. évben 39.900,-Ft), gyermekét egyedül nevelı esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 155 %-át (2008. évben 44.175,-Ft) nem haladja meg.
A települési önkormányzat részére szociális és nyári gyermekétkeztetés céljából nyújtott támogatás igénylésének, folyósításának és elszámolásának részletes szabályairól szóló 5/2008. (IV.22.) SZMM. rendelet alapján Pápa Város Önkormányzata 2008. június 16-tól 2008. augusztus 31-ig megszervezte a gyermekek szociális célú étkeztetését. A nyári étkeztetés keretében naponta átlagosan 150 fı részesült folyamatosan egyszeri meleg étkeztetésben, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosította. II.3. Kiegészítı gyermekvédelmi támogatás Kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülı gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, vagy baleseti nyugellátásban, vagy nyugdíjszerő rendszeres szociális pénzellátásban, vagy idıskorúak járadékában részesül. A kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultságot a gyám lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzıje határozatlan idıre állapítja meg, melynek havi összege gyermekenként az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22%-a (2008. évben 6.270,-Ft). A gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek kiegészítı gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága a tárgyév július 1-jén és november 1-jén fennáll a kiegészítı gyermekvédelmi támogatás mellett a jegyzı pótlékot folyósít, melynek összege 2008. évben gyermekenként 8.000,-Ft volt. Pápa Város Önkormányzatának Jegyzıje kiegészítı gyermekvédelmi támogatást nem állapított meg, mivel a gyermek gyámjául rendelt hozzátartozó egy esetben sem volt a gyermek tartására köteles. II.4. Gyermektartásdíj megelılegezése A gyámhivatal a gyermektartásdíjat megelılegezi, ha a bíróság a tartásdíjat jogerısen megállapította, azonban a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, feltéve hogy a gyermeket gondozó családban az egy fıre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét (2008. évben 57.000.-Ft). A gyermektartásdíj megelılegezése a kérelem benyújtásától esedékes. A folyósítás idıtartama az alapul szolgáló ok elırelátható fennállásáig, legfeljebb azonban 3 évig tart, de indokolt esetben egy alkalommal - ismét elrendelhetı. A megelılegezett gyermektartásdíjat a kötelezett a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvényben meghatározott kamattal együtt köteles az államnak megtéríteni. A megelılegezett gyermektartásdíjnak meg nem térült összegét adók módjára kell behajtani az adózás rendjérıl szóló törvény rendelkezései szerint. A gyámhivatal székhelye szerinti jegyzı a megelılegezett gyermektartásdíjról, annak kamatairól és a folyósítással felmerült költségekrıl negyedévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye - lakóhely hiányában a tartózkodási helye - szerinti jegyzıt a hátralékos összeg adók módjára történı behajtása végett. A hátralék behajtására tett intézkedések csak részben vezetnek eredményre. 2008. december 31. napján a hátralék teljes összege 31.229.337,-Ft volt. 2008. évben gyermektartásdíj megelılegezése tárgyában 32 gyermeket érintıen indult eljárás; ebbıl a gyámhivatal 13 gyermek vonatkozásában a gyermektartásdíj megelılegezésérıl, 7 gyermeket érintıen - a szülı a kérelmére - az eljárás megszüntetésérıl döntött, kérelem elutasítására 3 esetben került sor, 9 fı vonatkozásában pedig az eljárás folyamatban van. 2008. évben a gyámhivatal 11 fı esetében függesztette fel a gyermektartásdíj folyósítását, 15 fı esetében pedig ezen ellátás megszőnt.
2008. évben gyermektartásdíj megelılegezésére kifizetett összeg 4.519.481.-Ft volt, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosítja. II.5. Otthonteremtési támogatás Az otthonteremtési támogatás célja, hogy támogassa a családi háttérrel nem rendelkezı, az állami gondoskodásból kikerülı fiatal felnıttet lakásproblémájának megoldásában. A Gyvt. 26. (1) bekezdése alapján az otthonteremtési támogatás mértékét a folyamatos nevelésben eltöltött évek és a jogosult készpénz és ingatlan vagyonának együttes értéke alapján úgy kell megállapítani, hogy a vagyonnal nem rendelkezı jogosult esetén érje el, a vagyonnal rendelkezı jogosult esetén pedig a vagyonnal együtt érje el a) a négy évnél rövidebb idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének negyvenszeresét, b) a négy évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötvenszeresét, c) az öt évet meghaladó idıtartamú nevelésbe vételnél az otthonteremtési támogatás megállapítása idején érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének hatvanszorosát. A gyámhivatal 2008. évben 3 fı részére állapított meg otthonteremtési támogatást a központi költségvetés terhére, melyet családi ház vásárlására és államilag támogatott lakásprogramban való részvételre fordítottak a jogosultak. III. Személyes gondoskodást nyújtó ellátások, intézkedések 1. Gyermekjóléti alapellátások - gyermekjóléti szolgáltatás - gyermekek napközbeni ellátása - gyermekek átmeneti gondozása 2. Gyermekvédelmi szakellátások - otthont nyújtó ellátás - utógondozói ellátás - területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás 3. Gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések - védelembe vétel - családbafogadás - ideiglenes hatályú elhelyezés - átmeneti nevelésbe vétel - tartós nevelésbe vétel - nevelési felügyelet elrendelése - utógondozás elrendelése - utógondozói ellátás elrendelése 1. Gyermekjóléti alapellátások 1.1. Gyermekjóléti szolgáltatás 2008. augusztus 1. napjától a gyermekjóléti szolgáltatást Pápa Város Önkormányzata Egyesített Szociális Intézményének Gondozási Központja látja el Pápa város közigazgatási területén, valamint Bakonyjákó és Farkasgyepő községekben. Pápa Város Önkormányzatának Jegyzıje szakmai ellenırzést tartott az intézménynél, 2008. december 18. napján melyben megállapította, hogy a családgondozók létszáma nem érte el a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mőködésük feltételeirıl szóló 15/1998. (IV.30.) NM. rendelet 1. számú melléklet Alapellátások 1. pontjában szereplı létszám irányszámát.
1.2. Gyermekek napközbeni ellátása A gyermekek napközbeni ellátásaként a családban élı gyermekek életkorának megfelelı nappali felügyeletét, gondozását, nevelését, foglalkoztatását és étkeztetését kell megszervezni azon gyermekek számára, akiknek szülei, nevelıi, gondozói munkavégzésük, munkaerı-piaci részvételt elısegítı programban, képzésben való részvételük, betegségük vagy egyéb ok miatt napközbeni ellátásukról nem tudnak gondoskodni. A gyermekek napközbeni ellátása Pápa Város Önkormányzata Képviselıtestületének a Pápa városban biztosítható személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételének rendjérıl szóló 12/2008. (IX.25.) rendelete alapján biztosított. A bölcsıde három éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerő gondozását és nevelését biztosítja, ezen túlmenıen a fogyatékos gyermekek korai habilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is végezheti. A Szakértıi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján a fogyatékos gyermek legfeljebb 6 éves koráig korai fejlesztésben és gondozásban, vagy fejlesztı felkészítésben vehet részt. A Fenyveserdı Bölcsıde 60, a Napsugár Bölcsıde 60, a Bóbita Bölcsıde 30 férıhellyel mőködik. A bölcsıdei felvétel során elınyben kell részesíteni azt a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket, akinek szülıje, vagy más törvényes képviselıje igazolja, hogy munkaviszonyban áll. Pápa Város Önkormányzatának Jegyzıje 2008 decemberében a városban mőködı bölcsıdékben ellenırzést tartott. Az ellenırzés tapasztalatai szerint az intézmények megfelelnek a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezésérıl, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyrıl szóló 259/2002. (XII.18.) Korm. rendeletben meghatározott szakmai elıírásoknak. A 3-6 éves korosztály napközbeni ellátását az óvodai foglalkozások, míg a 6-16 éves korosztály számára az ellátást az iskolák a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és végrehajtási rendeleteiben foglaltak alapján biztosítják. Az óvoda egész napos ellátást és felügyeletet nyújt. Az általános iskola alsó tagozatában biztosított a napközi ellátás, míg az idısebb korosztály a tanulószobai szolgáltatást veheti igénybe Pápa városában. 1.3. Gyermekek átmeneti gondozása A gyermekek átmeneti gondozása keretében a gyermek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlıdését elısegítı, az életkorának, egészségi állapotának és egyéb szükségleteinek megfelelı étkeztetésérıl, ruházattal való ellátásáról, mentálhigiénés és egészségügyi ellátásáról, gondozásáról, nevelésérıl, lakhatásáról kell gondoskodni. A gyermekek átmeneti gondozása az alapjául szolgáló ok fennállásáig, de legfeljebb 12 hónapig tart. Az Önkormányzat a gyermekek és családok átmeneti gondozását a Családok Átmeneti Otthonában biztosítja, ahol 4 szoba (12 férıhely) áll a rászorulók rendelkezésére. 2008. évben 30 fı részesült átmeneti gondozásban, 16 fı ellátása pedig megszőnt. Az ellátásból kikerült személyek sorsa rendezıdött, 6 fı saját lakásba, 3 fı önkormányzati lakásba, 2 fı a szüleihez költözött. 3 gyermek édesanyjuk halála után édesapjukhoz költözött, 1 csonka család (1 gyermek 1 szülı) pedig újra összeköltözött. A Családok Átmeneti Otthona által biztosított szolgáltatás iránti igény folyamatos, így a kigondozást követıen felszabaduló férıhely szinte azonnal elfoglalásra kerül. 2. Gyermekvédelmi szakellátás A szakellátás keretében kell biztosítani az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek otthont nyújtó, a fiatal felnıtt további utógondozását, valamint a szakellátást más okból igénylı gyermek teljes körő ellátását, melyeket a megyei és fıvárosi önkormányzatok által fenntartott intézmények biztosítják.
3. A gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések 3.1. Védelembe vétel Ha a szülı vagy más törvényes képviselı a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhetı, hogy segítséggel a gyermek fejlıdése a családi környezetben mégis biztosítható, a települési önkormányzat jegyzıje a gyermeket védelembe veszi. A települési önkormányzat jegyzıje, mint I. fokú gyámhatóság a gyermeket veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében - a gyermekjóléti szolgálat vagy más szerv, személy javaslatára - védelembe veszi és a gyermek ellátásának segítésére, a szülı gondozói tevékenységének támogatására családgondozót rendel. Az intézkedés indokoltságát a jegyzı, hivatalból évente, kérelemre pedig soron kívül felülvizsgálja. A felülvizsgálat eredményeként vagy megszünteti, vagy újabb 1 évre a védelembe vételt fenntartja. A védelembe vételt elrendelı határozat jogerıre emelkedésétıl számított 15 napon belül a családgondozó gondozási-nevelési tervet készít. 2008. évben a gyámhatóság 41 gyermek védelembe vételérıl döntött, a védelembe vett gyermekek száma 2008. december 31-én 75 fı volt, mely 33 családot érintett. A védelembe vétel okaként kell említeni a szülıknek, gyermekeiknek felróható magatartását, a gyermekek által elkövetett bőncselekményeket, valamint a gyermekbántalmazást. A gyámhatóság 2008. évben 43 fı esetében vizsgálta felül a védelembe vétel indokoltságát, melynek eredményeként 11 fı esetében annak megszüntetésérıl döntött. A védelembe vétel további 1 évre történı fenntartására a gondozási, nevelési tervben foglaltak, valamint a magatartási szabályok be nem tartása, továbbá az igazolatlan hiányzások megléte miatt került sor. Az eredményes családgondozás illetve más gyermekvédelemi intézkedés (átmeneti nevelésbe vétel, családba fogadás,), valamint a nagykorúság elérése miatt 20 fı esetében megszőnt a védelembe vétel. Amennyiben a gyermek veszélyeztetettsége alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétel elrendelésével nem szüntethetı meg, a gyámhivatal - a gyermek érdekében a Gyvt.-ben meghatározott feladat és hatáskörében biztosított intézkedéseket tesz, melynek során mindig a gyermek érdekét tartja szem elıtt, igazodva azon jogához, hogy szüleitıl, hozzátartozóitól csak saját érdekében választható el. 3.2. Családba fogadás A gyámhivatal a szülıi felügyeletet gyakorló mindkét szülı, vagy a szülıi felügyeletet egyedül gyakorló szülı kérelmére - a különélı másik szülı meghallgatásával - hozzájárulhat ahhoz, hogy a szülı egészségi állapota, indokolt távolléte, vagy más családi ok miatt a gyermeket a szükséges ideig más, általa megnevezett személy átmenetileg befogadja, gondozza és nevelje, feltéve hogy a családba fogadás a gyermek érdekében áll. A családba fogadás ideje alatt a szülı felügyeleti joga szünetel. A gyámhivatal 2008. évben 5 gyermek esetében járult hozzá a családba fogadáshoz, melynek okai elsısorban a szülık szabadságvesztés büntetése és a rossz szociális körülmények voltak.
3.3. Ideiglenes hatályú elhelyezés Ha a gyermek felügyelet nélkül marad, vagy testi-, értelmi-, érzelmi-, és erkölcsi fejlıdését a családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti és emiatt azonnali elhelyezése szükséges, a települési önkormányzat jegyzıje, a gyámhivatal, valamint a rendırség, az ügyészség, a bíróság, a büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága a gyermeket ideiglenesen a nevelésére alkalmas, azt vállaló különélı szülınél, más hozzátartozónál, illetve személynél helyezi el. Amennyiben erre nincs lehetıség, úgy a gyermek nevelıszülınél, gyermekotthonban, vagy pedig más bentlakásos intézményben kerül elhelyezésére. Az ideiglenes hatályú elhelyezést megalapozó súlyos veszélyeztetettségnek minısül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi-, értelmi-, érzelmi-, vagy erkölcsi fejlıdésében jelentıs és helyrehozhatatlan károsodást okozhat. 2008. évben 41 gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésére került sor, elsısorban a gyermek felügyelet nélkül hagyása, elhanyagolása és súlyos magatartásbeli problémák miatt. A gyámhivatal az ideiglenes hatályú elhelyezést követıen - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor - annak elrendelésétıl számított harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem állnak fenn, vagy elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, illetve hatvan napon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülıi felügyelet megszüntetése iránt. 3.4. Átmeneti nevelésbe vétel A gyámhivatal a gyermeket átmeneti nevelésbe veszi, ha a gyermek fejlıdését a családi környezete veszélyezteti és veszélyeztetettségét az alapellátás keretében biztosított szolgáltatásokkal, valamint védelembe vétellel nem lehetett megszüntetni, illetve attól eredmény nem várható és a gyermek megfelelı gondozása a családján belül nem biztosítható. Az átmeneti nevelésbe vétellel egyidejőleg a gyámhivatal a gyermeket nevelıszülınél vagy - ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezi el és gyámot (hivatásos gyámot) rendel. Az átmeneti nevelésbe vétel idıtartama alatt a szülı felügyeleti joga szünetel. 2008. évben 25 fıt vett átmeneti nevelésbe a gyámhivatal, melyre a gyermekek magatartási zavara (5 fı), kiskorú bőnelkövetése (1 fı), valamint a szülı általi elhanyagolás (19 fı) miatt került sor. 2008. december 31-én a nyilvántartott átmeneti neveltek száma 60 fı volt. Az átmeneti nevelésbe vétel addig biztosítja a gyermek otthont nyújtó ellátását, amíg a gyermek családja képessé válik a gyermek visszafogadására. 3.5. Tartós nevelésbe vétel A Gyvt. 80. (1) bekezdése alapján a gyámhivatal a gyermeket tartós nevelésbe veszi, ha a) a szülı vagy mindkét szülı felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, b) a szülı vagy mindkét szülı elhalálozott, és a gyermeknek nincs felügyeletet gyakorló szülıje, c) a gyermek ismeretlen szülıktıl származik, feltéve, hogy az a)-c) pontokban meghatározott esetekben a gyermek nevelésérıl a Csjt. 95-97. -ai alapján kirendelt gyám útján nem lehet gondoskodni, d) a szülı gyermeke örökbefogadásához az örökbefogadó személyének és személyi adatainak ismerete nélkül tett hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhetı el leendı örökbefogadó szülınél. 2008. évben a gyámhivatal 3 fıt vett tartós nevelésbe.
3.6. Utógondozás Az átmeneti vagy tartós nevelés megszőnése után - kivéve, ha a gyermeket örökbe fogadták - a gyámhivatal legalább egy év idıtartamra elrendeli a gyermek és a fiatal felnıtt utógondozását feltéve, hogy az utógondozást a fiatal felnıtt maga is kéri. Az utógondozás célja, hogy elısegítse a gyermek, illetve a fiatal felnıtt családi környezetébe való visszailleszkedését, önálló életének megkezdését. A gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elıterjesztésekor ismételten elrendeli. A gyámhivatal 2008. évben 6 esetben rendelte el utógondozást, 4 fı esetében az utógondozás megszőnt. 3.7. Utógondozói ellátás A gyámhivatal a fiatal felnıtt kérelmére, - illetve a gyermek nagykorúságának elérése elıtt a gyám (hivatásos gyám) javaslatának figyelembevételével elrendeli az utógondozói ellátást, ha a gyermek, illetve a fiatal felnıtt átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szőnt meg és létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, vagy a nappali oktatás munkarendje szerint, vagy felsıfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja. Az utógondozói ellátását a fiatal felnıtt huszonnegyedik évének betöltéséig kérheti. 2008. évben a gyámhivatal 3 fı utógondozását rendelte el, 5 fı utógondozói ellátása pedig megszőnt. 3.8. A gyámhivatal hatósági intézkedései A gyámhivatal a fentiekben ismertetett feladatain túl a Gyvt.-ben foglaltaknak megfelelıen a gyermek és a cselekvıképességet érintett személyek érdekében egyéb intézkedései: A gyermek családi jogállásának rendezése érdekében a gyámhivatal 2008. évben 11 esetben vett fel teljes hatályú apai elismerı nyilatkozatot, 5 esetben rendezte a gyermek családi jogállását képzelt személy adatainak megállapításával és 4 esetben járult hozzá az apaság vélelmének megdöntése iránti per indításához. A gyermek és szülıje, illetve a gyermek és nagyszülıje vagy más hozzátartozó közötti kapcsolattartást a gyámhivatal 30 esetben szabályozta, valamint a bíróság vagy gyámhivatal által szabályozott kapcsolattartás végrehajtása érdekében 9 esetben alkalmazott végrehajtási cselekményt. A gyámhivatal 2008. december 31. napján 114 fı gyámság alatt álló személyt tartott nyilván. A gyámság alatt álló kiskorúaknál 26 fı esetében családba fogadó személy, 34 fı esetében harmadik személy, 4 fı esetében hivatásos gyám, 29 fı esetében nevelıszülı és 21 fı esetében gyermekotthon vezetı látja el a gyámságot. 2008. december 31. napján 252 fı kizáró és 121 fı korlátozó gondnokság alatt állót tartott nyilván a gyámhivatal. 144 fı esetében hivatásos gondnok, 229 fı esetében egyéb gondnok látja el a gondnokságot. A kiskorúak és a cselekvıképességet érintı gondnokság alatt álló személyek vagyonkezelésével kapcsolatban 35 esetben tette meg a szükséges intézkedéseket a gyámhivatal. Nyilvántartott ingó- és ingatlantulajdonos kiskorú 672 fı, gondnokolt 226 fı. A gyámhivatal 3 esetben engedélyezte a gyermek örökbe fogadását, és 10 házaspárt nyilvánított alkalmasnak örökbefogadásra.
2008. évben 17 esetben kezdeményezett büntetı eljárást a gyámhivatal a Rendırkapitányságon, kiskorú bántalmazása (22 gyermek), szülık közti erıszak kiskorú gyermek elıtt (9 gyermek), gyermek elhanyagolása miatt (3 gyermek). A Rendırkapitányság a nyomozást 5 esetben megszüntette, 1 esetben pedig a feljelentést elutasította. A Veszprém Megyei Fıügyészség az eljárást 2 esetben szüntette meg, 1 esetben pedig vádat emelt. Jelenleg 8 eljárás még folyamatban van. 4. A gyámhivatal ellenırzése A Közép-dunántúli Regionális Államigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala (korábban Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal Szociális és Gyámhivatala) 2008. május 6. napján ellenırzést folytatott a Pápai Városi Gyámhivatalnál a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetérıl és illetékességérıl szóló 331/2006 (XII.23.) Korm. rendelet alapján. A vizsgálat tárgyát képezte az otthonteremtési támogatási ügyekben folytatott eljárások és a támogatás felhasználásának jogszerősége, a 3. életév alatti átmeneti nevelésbe vett gyermekek kapcsolattartásának szabályozása, valamint az örökbe fogadhatónak nyilvánítási eljárás. A vizsgálat megállapította, hogy a gyámhivatal az eljárásait a jogszabályok figyelembe vételével folytatta le, kisebb eljárási hibákat tárt fel. Az ellenırzés javasolta, hogy az otthonteremtési támogatásra való jogosultság megállapítása ügyében a gyámhivatal az eljárásait úgy folytassa le, hogy a tényállás tisztázása érdekében megtehetı eljárási cselekményekre már a kérelem elıterjesztését követıen kerüljön sor, mivel az eljárás hosszú idıt vesz igénybe, de az ügyfeleket megilleti a jogszabályokban meghatározott határidıben hozott döntéshez való jog. A jövıben a gyámhivatal az ellenırzés megállapításait is figyelembe veszi. A három év alatti átmeneti nevelt gyermekek kapcsolattartása ügyében vizsgált ügyiratok mind eljárásjogilag mind a döntéseket tekintve jogszerőek voltak. 5. Egyéb ellátások A gyermekek egészségének megóvása, megelızése, valamint betegségük gyógyítására az önkormányzat 6 házi gyermekorvosi körzetet mőködtet. A város területén függetlenített iskolaorvos és 10 területi védınıi szolgálat is tevékenykedik a gyermekek védelme érdekében. Az iskolai fogászati ellátás is biztosított városunkban. Pápa Város Önkormányzata 2005. februárjában helyi bőnmegelızési stratégiát dolgozott ki, melyben rögzítésre kerültek a helyi önkormányzat, a rendırség, a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatást ellátó személyek és intézmények, oktatási intézmények, az ügyészség és a civilszervezetek feladatai, a bőnelkövetıvé válás, a bőnismétlés megelızése, a bőnalkalmak számának csökkentése és az áldozattá válás elkerülése érdekében. 2008. évben Pápa Város Önkormányzatának Jegyzıje a szabálysértési hatóság és a rendırség által küldött jelzés alapján gyermekkorú (0-14 év) bőnelkövetıként 33 fıt, míg a fiatalkorúak közül (14 18 év) 57 fıt tartott nyilván. A bőnelkövetık számát, az elkövetett bőncselekmények típusait és okait az 1. számú melléklet tartalmazza. A bőnmegelızés mellett az önkormányzat kiemelten kezeli a kábítószer fogyasztás terjesztésének visszaszorítását is, ennek érdekében Kábítószerügyi Egyeztetı Fórumot is létrehozott.
6. A települési önkormányzat intézményei és a civil szervezetek együttmőködése a gyermekvédelem területén A gyermekek szabadidıs programjának szervezését az oktatási intézményeken (sportolási lehetıségek, szakkörök, felzárkóztató foglalkozások, napközi otthon) kívül a közmővelıdési intézmények (Mővelıdési Központ, Városi Könyvtár) és a Sportegyesületek látják el, továbbá jelentıs szerepet töltenek be a feladat ellátásában a Kópévár, a Máltai Ifjúsági Centrum, Nemzetközi Gyermekmentı Szolgálat Magyar Egyesületének Pápai Irodája. Összességében megállapítható, hogy az önkormányzat a szociálisan hátrányos helyzetben lévı családokban nevelkedı gyermekek részére széleskörő ellátási formákat biztosítani. A gyermek- és ifjúságvédelem területén tevékenykedık elkötelezetten látják el munkájukat Kérem a Tisztelt Képviselıtestületet, hogy a beszámolót megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Összeállította: Bertha Szilvia gyámhivatal vezetı Horváth Árpádné szociális csoportvezetı Pápa, 2009. március 24. Benecz Rita s.k. osztályvezetı
1. számú melléklet Pápa városban a gyermekkorú és fiatalkorú elkövetık száma az elkövetett cselekmény típusai és okai szerint, valamint a családon belüli erıszak által érintettek száma Gyermekkorú (14.életévét be nem töltött) elkövetık száma Fiatalkorú (14-18 év közötti) cselekményt elkövetık száma Az elkövetett cselekmény típusai A cselekmény elkövetésének okai 4 lopás szabálysértés rossz baráti társaság 11 lopás szabálysértés szülıi odafigyelés hiánya 4 lopás szabálysértés környezeti ok 8 lopás vétsége környezeti ok 3 lopás bőntett környezeti ok 2 rablás környezeti ok 1 csalás szülıi odafigyelés hiánya 5 magánokirat hamisítás szülıi odafigyelés hiánya 1 könnyő testi sértés rossz baráti társaság 6 lopás szabálysértés rossz baráti társaság 2 lopás vétség rossz baráti társaság 2 lopás bőntett rossz baráti társaság 2 lopás bőntett környezeti ok 3 rongálás rossz baráti társaság 11 közúti közlekedési szabálysértés kisebb fokú környezeti ok 1 okirattal való környezeti ok visszaélés 6 engedély nélküli vezetés 3 garázdaság rossz baráti társaság és környezeti ok 2 rablás környezeti ok 5 2 szeszesital fogyasztás tilalmának megszegése szabálysértés érvényes felelısségbiztosítás nélküli vezetés szülıi odafigyelés hiánya szülıi odafigyelés hiánya 1 szemérem elleni erıszak 5 egyéb egyéb
II. RÉSZ A CSALÁDSEGÍTŐ ÉS GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLAT 2008. ÉVI TEVÉKENYSÉGE BEVEZETÉS Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 95/2008.(VII.10.) számú határozata alapján 2008. augusztus 1. napjától kezdődően a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást Pápa Város Önkormányzatának Egyesített Szociális Intézménye biztosítja. A szolgáltatásokat Pápa város közigazgatási területén, továbbá Bakonyjákó és Farkasgyepű községekben látjuk el. A települések lakosság száma és a gyermeklétszám szerinti megoszlása: Pápa: 32.345 fő, ebből 18 év alatti 6.308 fő Bakonyjákó: 709 fő, ebből 18 év alatti 155 fő Farkasgyepű: 387 fő, ebből 18 év alatti 70 fő. A szolgáltatások szakmai munkakörben foglalkoztatott dolgozóinak képesítése megfelel a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 1/2000. (I. 7.) SzCsM rendeletben, valamint a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendeletben foglaltaknak. A családsegítő szolgáltatást, valamint a gyermekjóléti szolgáltatást 5-5 fő családgondozó és 1-1 fő szociális asszisztens végzi. A tárgyi feltételek újabb irodahelyiségek kialakításával 3 új számítógép üzembe helyezésével, telefon és internet hozzáférés biztosításával korszerűsödtek. CSALÁDSEGÍTÉS A családsegítés keretében a szociális vagy mentálhigiénés problémák, illetve egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára a megelőzés, a krízishelyzet megszűntetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtjuk a szolgáltatást. A családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működik. A jegyző, továbbá a szociális, egészségügyi szolgáltató, intézmény, valamint a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogói felügyelői és a jogi segítségnyújtói szolgálat jelzi, a társadalmi szervezetek, egyházak és magányszemélyek jelezhetik a családsegítést nyújtó szolgáltatónak, intézménynek, ha segítségre szoruló családról, személyről szereznek tudomást. A kapott jelzés alapján a családsegítést nyújtó szolgáltató, intézmény feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés megjelölt céljáról, tartalmáról.
2 A családsegítés keretében biztosítjuk: - a szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadást, - az anyagi nehézségekkel küzdők számára a pénzbeli, természetbeni ellátásokhoz, továbbá a szociális szolgáltatásokhoz való hozzájárulást, - a családgondozást, a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésével, - közösségfejlesztő, egyéni és csoportos terápiás programok szervezését, - tanácsadás nyújtását munkanélkülieknek, hajléktalanoknak, fogyatékos- és szenvedélybeteg személyeknek. A Családsegítő Szolgálat ügyfeleinek száma 2008-ban 1377 fő volt, mely jelentős emelkedést mutat a korábbi évekhez képest. Ennek okai az elszegényedés, a növekvő családi konfliktusok, a munkahely elvesztése, továbbá az adományokhoz való szervezett hozzáférés biztosítása. Családlátogatásra 471 alkalommal került sor. A Családsegítő Szolgáltatásban zajlott esetkezelések száma és megoszlása 2008-ban (fő) /KSH/ 331 205 Életviteli 331 fő 47 106 1226 Családi.kapcsolati 205 fő Családon belüli bántalmazás 0 Lelki-mentális 47 fő 266 Gyermeknevelési 106 fő Anyagi 266 fő Foglalkoztatással kapcsolatos 256 fő 256 Egészségkárosodás következménye 38 fő Ügyintézés 271 fő 38 271 471 Információ 471 fő Egyéb 1226 fő A családgondozás, segítő beszélgetés, tanácsadás, információnyújtás teszi ki tevékenységünk nagy részét. Tapasztalataink szerint elsősorban az aktív életkorban lévő nők fordulnak hozzánk segítségért, de az utóbbi időben a férfiak is egyre többen keresik fel intézményünket.
3 A szolgáltatást igénybe vevők száma 2008. december 31-én gazdasági aktivitás szerint (fő) 186 121 398 Aktív kereső 186 fő Álláskereső 398 fő Inaktív kereső 672 fő Eltartott 121 fő 672 Rendkívül népszerű mindkét szolgáltatás területén a térítésmentes jogi tanácsadás, melyet 2008-ban 107 család vette igénybe válás, gyermektartás, kapcsolattartás, ingatlan adás-vétel és munkaügyi viták miatt. A pszichológus szakember 169 fő részére nyújtott segítséget. Pszichológushoz főleg magatartási, indulatkezelési nehézségek, pszichoszomatikus, szorongásos tünetek kezelése céljából jelentkeznek, de tanácsaival segítséget tud nyújtani a szülőknek a gyermekek neveléséhez. Felnőttek körében a párkapcsolati krízisek, a munkanélküliség és az anyagi problémák okozta kilátástalanság, biztonságérzet megrendülése, depresszív tünetek enyhítésében fontos a segítségnyújtás. Egyre inkább növekszik az egyedül élők, a gyermeküket egyedül nevelők száma, akiknek nehézséget jelent, hogy sem anyagi, sem lelki eredetű problémákkal nem számíthatnak családi támogatásra, így magasabb a depressziós tünetek, a szorongásos betegségek száma. Ennek következményei az alkoholizmus és más önpusztítás, egyéb pszichés megbetegedések. A pszichológusi munka elsősorban a problémákkal való szembesítés, az adott problémára adott terápia, illetve a megfelelő ellátási hálózatba való eljutás a cél. Fontos, hogy ez az ügyfelek számára ingyenes, hiszen egyre korlátozottabb azon intézmények száma, ahol térítésmentesen juthatnak a szolgáltatáshoz a rászorulók.
4 A Családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma családi összetétel szerint 2008. december 31-i állapot alapján (fő) Házastársi kapcsolatban élők gyermekkel 562 Házastársi kapcsolatban élők gyermek nélkül 171 Egy szülő gyermekkel 341 Egyedül élő 296 Egyéb 7 0 100 200 300 400 500 600 Kiegészítő szolgáltatásként lehetőség van a fejlesztő- és gyógypedagógusi lehetőség igénybevétele. A tanulásban való örömtelenség a leggyakoribb és legsúlyosabb iskolai ártalom. Ezt a sikertelen érzést tudja korrigálni a fejlesztőpedagógiai foglalkozás, melyben a rendszeres képességfejlesztő gyakorlatok eredményeként a résztvevők kevesebb energia befektetéssel, magasabb szintű teljesítmény elérésére képesek. A foglalkozások során fejlődik az emlékezet, a hatékony olvasás, a figyelem, a kreativitás és a kommunikációs képességek, ezáltal javul a tananyag hosszú távú, tartósabb rögzítése, melynek eredménye, hogy sikerélményhez juttathatja az egyént. A fokozatos fejlesztés elvezet a gyermekek önbizalmának erősödéséhez. Cél a tanuláshoz való pozitív hozzáállás elősegítése, továbbá az, hogy kíváncsiságuk és érdeklődésük felkeltésével örömüket leljék az új ismeretek megszerzésében. 2008. augusztustól változott a fejlesztőpedagógus személye. A megbízásos szerződés alapján dolgozó munkatársak helyét felváltotta egy főállású gyógypedagógus, aki munkaideje egy részében családgondozó, más részében fejlesztőpedagógiai tevékenységet végez. Ez a gyermeklétszám emelkedését jelentette. Az első félévben 16 gyermek számára 2 fő fejlesztőpedagógus biztosította a foglalkozásokat. Szeptembertől 37 fő gyermek vesz részt tanulásfejlesztésben. 36 fő gyermek a város hat általános iskolájából vesz részt a foglalkozásokon, 1 gyermek Bakonyjákóról jár. Többségük egy vagy több tantárgyból bukott, vagy osztályismétlő, de nagy létszámban fordulnak elő magántanulók is.
5 Jellemző tanulási akadályként jelentkezik a részképességek zavara az olvasás területén. Számukra a legnehezebben tanulható tantárgyak azok, ahol a néma értő olvasást már eszközként kellene használniuk. A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a foglalkozásokon rendszeresen részt vevő gyermekek nagy része sikeresen zárta a félévet. A fejlesztőpedagógus munkájának jelentős eleme, hogy a szülők praktikus tanácsokat kapnak arról, hogyan segíthetik leghatékonyabban gyermekeik fejlődését. 2008. szeptember 15-től december 31-ig 118 alkalommal biztosította a szolgálat a fejlesztés lehetőségét. A fejlesztőpedagógia létjogosultságához nem férhet kétség, az alacsony iskolai végzettségű szülő kevésbé tud segíteni gyermeke tanulásában. A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma legmagasabb iskolai végzettség szerint 2008. december 31-i adatok alapján (fő) 8 osztálynál kevesebb 73 8 osztály 641 Tíz osztály 2 Szakmunkásképző, szakiskola 482 Szakközépiskola, gimnázium 168 felsőfokú iskola 8 0 100 200 300 400 500 600 700 A munkanélküliek segítése Az elmúlt időszak kedvezőtlen gazdasági változásai, a munkaerőpiaci átalakulások kedvezőtlenül érintették a városban élőket is. A regisztrált munkanélkülieken kívül sokan vannak a látens munkanélküliek is, akik segítség reményében felkeresik intézményünket. A Családsegítő Szolgálatnál megforduló munkanélküliek többsége aktív korúak ellátásában részesül. Olyan munkahelyváltási problémával küzdő helyi lakosok is megkeresnek bennünket, akik álláskeresési támogatásokra nem jogosultak, de bizalommal vannak családgondozóink iránt. Segítségükre hoztuk létre az állásajánlatok információs bázisát. Folyamatos kapcsolatot tartunk a Munkaügyi Központtal, ahonnan hetente kapjuk az aktuális állásajánlatokat, ezt kiegészítjük további állásajánlatokkal, erről informáljuk ügyfeleinket. A heti aktuális hirdetéseket jól látható helyen kifüggesztjük a könnyebb tájékozódás érdekében. A munkaadókkal való kapcsolatfelvételben is segítjük a hozzánk fordulókat. Az iskolai végzettség tekintetében kitűnik az alacsony végzettségűek jelentős száma.
6 Pápa Város Önkormányzata Képviselőtestületének 3/2009. (II.26.) rendeletének 2. -a alapján az az aktív korú rendszeres szociális segélyben részesülő személy, aki - 55. életévét betöltötte, vagy - 14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve hogy a családban élő gyermekek valamelyikére tekintettel más személy nem részesül gyermekgondozási támogatásban, gyermekgondozási díjban, terhességi gyermekágyi segélyben - és a gyermek napközbeni ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben nem tudják biztosítani köteles a Gondozási Központ Családsegítő Szolgálatával együttműködni. A beilleszkedési program tartalmi elemeinek végrehajtásában 2 fő családgondozó, 3 fő pszichológus, az Egyesített Szociális Intézmény igazgatója, a Gondozási Központ vezetője és az intézetvezető főnővér működik közre. Rövid távú célok: egzisztenciális krízis kezelése (átmeneti, gyors pénzbeli támogatások igénylése) anyagi problémák enyhítése a szolgáltatások, támogatási formák igénybevételéhez a motiváció erősítése rokkantsági nyugdíj igénylése háziorvos felkeresése pszichológus, jogi tanácsadás bizalomébresztés a családgondozó személy és az intézmény iránt Hosszú távú célként: életvezetési problémák megoldása (háztartási napló vezetése) szocializációs hiányosságok csökkentése lakhatási probléma megoldása passzivitásból való kimozdítás az aktivitás irányába önértékelés, önbizalom erősítése problémamegoldó készség javítása kommunikációs hiányosságok fejlesztése egészségi állapot rendezése, gyógykezelés izoláció csökkentése érdekében csoportfoglalkozásokon való részvétel A közösen kialakított cselekvési tervben a támogatások igénylése, orvosi bizottsághoz történő eljutás, kapcsolattartás és más intézményi ellátás igénybevétele szerepelhetnek. A lakhatási problémák megoldására tett intézkedések Lakhatási problémák esetén családgondozóink kapcsolatban állnak hajléktalan szállókkal, anyaotthonokkal, átmeneti szállókkal. Albérletek közvetítésében is szerepet vállaltunk, a kiadó lakásokról adatbázist készítettünk. Ezt szintén jól látható helyre elhelyeztük ügyfeleink tájékoztatása érdekében. Több rászorulónak sikerült így a lakhatását megoldani.
7 A szabadidős programok a Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Szolgálat közös szervezésében Emelkedett az egyszülős családok száma, ők elsősorban a gyermeknevelés területén várnak segítséget, tanácsot. A szolgálatnál nyilvántartott csonka családok számára az év során több programot is szerveztünk. Tavasszal húsvétváró klubfoglalkozás, májusban Nemzetközi Családi Nap várta a családokat. A nyári időszakban napközis tábor zajlott a szociálisan rászoruló gyermekek részére. Itt két korcsoportban vártuk a gyermekeket, akiknek felügyeletét családgondozóink látták el. A hátrányos helyzetű családok gyermekei részére szervezett tábor célja a hasznos időtöltés, a megfelelő viselkedési minta nyújtása, a közösségi szellem fejlesztése. A megvalósításhoz hozzájárult a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, illetve a Veszprém Megyei Önkormányzat által kiírt pályázaton nyert pénzösszeg. Októberben megrendezésre került a Szolidaritás órája elnevezésű rendezvény, mely a tél közeledtével a hajléktalanság problémájára igyekezett ráirányítani a figyelmet. A program szervezésében és lebonyolításában aktívan közreműködött a Családsegítő Szolgálat. A Hajléktalanok Átmeneti Szállásán élők rajzaiból, munkáiból kiállítási anyagot állítottunk össze, valamint a hajléktalanság jelképezésére figyelemkeltés céljából egy bábut és egy dobozházat készítettünk, melyeket nagy érdeklődéssel tekintettek meg vendégeink. Decemberben Mikulás-napi rendezvényünkre a gondozásban lévő családok és gyermekeik kaptak meghívást, akiket megajándékoztunk. Közreműködtünk az Idősek Karácsonya rendezvény szervezésében és műsorának összeállításában. 2008-ban 400 fő nyugdíjasnak küldtünk meghívót, akik ajándékként 2.000,-Ft értékű vásárlási utalványt vehettek át. Szolgálatunk családgondozói személyesen juttatták el az utalványokat azoknak az időseknek, akik mozgásukban akadályozottak, vagy akik jelezték, hogy betegség miatt nem tudtak részt venni az ünnepségen. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közreműködésével a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet fejajánlásából EU-s élelmiszer adomány liszt, tészta és háztartási keksz - érkezett városunkba. A rászorulóknak történő szétosztását, szervezését és lebonyolítását 2008. november 19-én és november 20-án a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat végezte. 2008. 11. 19. 2008. 11.20. összesen Átvett csomagok darabszáma 1298 566 1864 Részesült családok száma 585 323 908
8 Érintett családtagok száma 2481 990 3471 Rászorultsági kategóriák szerinti megoszlás: 2008. 11. 19. 2008. 11. 20. összesen átvevők érintettek átvevők érintettek átvevők érintettek 1. létminimum közelében élők 109 439 64 255 173 694 2. munkanélküliek 83 350 18 68 101 418 3. hajléktalanok 3 3 5 5 8 8 4. kisnyugdíjasok 164 461 201 489 365 950 5. hátrányos szociális helyzetű gyermekek / családjai / 226 1228 35 173 261 1401 Összesen: 585 2481 323 990 908 3471 A Baptista Szeretetszolgálat karácsonyi cipősdoboz akcióján a családgondozóink látókörében lévő rászoruló családok is részesültek az adományokban. Az elszegényedés, egzisztenciális problémák, szenvedélybetegségek miatt egyre több egyén kerül krízishelyzetbe. Egyre gyakrabban válik szükségessé az iratok pótlása, gyógyszer kiváltása, utaztatása. Pápa Város Önkormányzata a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, elsősorban 10 év alatti gyermekek részére 2008. július 16-tól 2008. augusztus 31. napjáig ingyenes nyári étkeztetést szervezett, melynek fedezetét a központi költségvetés biztosította. A gyermekek felügyeletében aktívan részt vettek a szolgálat munkatársai. Pápa Város Önkormányzatának Képviselőtestülete 111/2001. (VI. 8.) határozatával úgy döntött, hogy helyi Kábítószerügyi Egyeztető Fórumot hoz létre; a működtetésével kapcsolatos adminisztratív, szervezési feladatok ellátásával a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatot bízta meg. A KEF olyan helyi szintű szakmai konzultációs munkacsoport, amelynek az a feladata, hogy összehangolja drogfogyasztás visszaszorításában szerepet játszó négy alappillér a közösség és együttműködés, a megelőzés, a gyógyítás és rehabilitáció, valamint a kínálatcsökkentés - intézményeinek munkáját. A nyolc alkalommal került sor Kortárssegítő képzésre, ahol a diákok - alkalmanként 3 órában ismerkedhettek meg a szenvedélybetegségek formáival, a kábítószerek fajtáival, hatásaival.