Segítsen, hogy folytathassuk! Szépirodalmunk jöv jének szüksége van Önre: olvasóként és támogatóként! Fér szemmel asszonyszemmel: Wasss Albert és Kosáryné Réz Lola lélekformáló regényei a Kráter M hely Egyesület választékában! 40 képes mesekönyv kortárs gra kusok illusztrálásával! Adószámunk: 19667348-2-43 Kérjük, hogy segítse adója 1 %-ának fölajánlásával a magyar regény- és meseirodalom páratlan értékeinek megjelentetését! Böngésszen a Kráter honlapján: www.krater.hu Könyvújdonságaink Újra ajánlo nemzeti irodalmunk: Aranyrög regénytár Kulturális folyóiratunk: a PoLíSz Wass Albert Életm ve Németh László Regénysorozata Kosáryné Réz Lola Regénytára Gyurkovics Tibor 7fátyol életm sorozat Képes mesekönyv-sorozataink Kráter Könyvesház 1072 Budapest, Rákóczi út 8/A bels udvar Nyitva tartás: munkanapokon 10 17 óráig www.krater.hu A lap ára: 500 Ft PoLíSz 142. 2012 MÁRCIUS PoLíSz Politika-Líra-Széppróza szellemi-lelki városálma A megújuló magyar, nemzetiségi és keresztény hagyomány fóruma A Kráter Mûhely Egyesület irodalmi és kulturális lapja Nem ér az élet semmit, ha nem lehet magyar, nem ér a magyarságom semmit, ha nem vagyok keresztyén, s üres jelszó a keresztyénség, amely nem ad etikai értékeket, s nem biztosítja, hogy a magyar asszony olyan tiszta lehessen, mint amilyen az édesanyja volt. Ravasz László: Tormay Cécile RAVASZ LÁSZLÓ megemlékezése a 75 éve elhunyt TORMAY CÉCILE-r l HANKISS JÁNOS 60 éve megjelentete írása JÓ- ZSEF ATTILA költészetér l TURCSÁNY PÉTER Kánon-váltás és pedagógia cím írásával szól hozzá a készül új nemzeti alaptantervhez NOVÁK IMRE interjúja DÖRÖMBÖZI JÁNOS tankönyvíróval LUKÁTS JÁNOS KODOLÁNYI JÁNOS Julianus barát cím regényét l az EGYÜTT JOBB rovatunk vendége a magyarországi ruszin nemzetiség irodalma MADARÁSZ IMRE a jogtalanul megtámado SZELECZKY ZITA jó hírének védelmében ANTÓNIA OPITZ a Nobel-díjas HERTA MÜLLERr l írt monográ áról Bolyki Lajos fest m vész munkái 2012 március 142. megjelenés
A PoLíSz a Szellem városa A MEGÚJULÓ MAGYAR ÉS KERESZTÉNY HAGYOMÁNY LAPJA Juhász Kristóf anyatej apafej senki helye senki semmit se csinálhat mindenki annyi amennyi magának ahogyan gyermek n vízben anyában úgy n feln magában világban meleg es esik legbelül anyában hideg szél fúj apa gerincoszlopában nagy kígyó harap felvisít a gyermek könnyei könnyeink mindent visszanyernek talán gy löl hogy nem lehete állat talán fél hogy hiába lesz ember anya nedves lesz és apa száraz könnyel se vérrel se csak anyatejjel apa nedves lesz és anya száraz a gyermek lesz az ami magának anya és apa nem lesz már maga egymás lesz meg apa és anya A PoLíSz cím lap megjelentetését a Nemzeti Kulturális Alap Folyóirat-kiadási Kollégiuma és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetiségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért Felel s Helyettes Államtitkársága támogatja. Figyelmébe ajánljuk a PoLíSz jelenlétét a világhálón: a www.krater.hu/polisz elérhet ség alatt. Korábbi számaink is megvásárolhatók: Kráter Könyvesház (1072 Budapest, Rákóczi út 8/A) konyveshaz@krater.hu Felelôs kiadó és alapító fôszerkesztô: Turcsány Péter turcsany@krater.hu F szerkeszt -helyettes: Barcsa Dániel (történelem) roocal@citromail.hu Szervez titkár Máté Zsuzsa-Enik Telefon/fax/e-mail: (26) 325-321 titkar@krater.hu Szerkesztôk Lukáts János és Zsávolya Zoltán (próza) lukatsjanos@freemail. hu, Bágyoni Szabó István (vers) bagyonisz@gmail.com, Madarász Imre (irodalomtörténet), Soltész Márton (kritika) solteszmarton@gmail.com, Szappanos Gábor (mûfordítás) szappanosg@gmail.com, Konrad Sutarski (Együtt jobb rovat) konrad.s@t-online.hu Fômunkatársak Ferenczi László, Kaiser László, Tóth Éva, V. Tóth László és Bay Ágota Kiadja a Kráter Mûhely Egyesület közhasznú szervezet www.krater.hu Lapunk megrendelhet : telefon/fax/e-mail: 06/26/325-321, titkar@krater.hu 10 szám ára egy évre 4500 Ft, külföldön 50 euró. Az el fizetés történhet csekken, illetve átutalással a 10200885-32611094-00000000 számlaszámra. Nyomdai kivitelezés AduPrint Kft. Felelôs vezetô Tóth Béláné ISSN 0865-4182
A TÖRTÉNELEM FAGGATÁSA Szász István Tas: Komfortos hazára vágyva (glossza)... 2 Grandpierre Károly versei... 4 HATVAN ÉVE JELENT MEG Hankiss János: Mégegyszer az édesanya (glossza)... 6 Novák Imre: Nem csak középiskolás fokon (beszélgetés Dörömbözi Jánossal)... 8 Király Farkas: szét, nem össze (vers)... 17 Turcsány Péter: Kánon-váltás és pedagógia (el adás)... 19 Matyikó Sebestyén József versei... 24 Bencze A ila: Rózsa és kereszt (vers)... 25 EGYÜTT JOBB! MAGYARORSZÁGI NEMZETISÉGEK ETNOKULTURÁLIS ROVATA IX. RÉSZ (a magyarországi ruszin nemzetiségiek irodalmából) Konrad Sutarski: A kis felesleges fontos nemzet nyomában (Sutarski Szabolcs fordítása)... 27 Az uhro rusz (magyar ruszin) irodalom története (HKG feldolgozása)... 29 Ha inger-klebasko Gábor versei és prózája... 32 Kiss Judit versei (Ha inger-klebasko Gábor fordításai)... 37 A magyarországi ruszin szerz k életrajzai... 38 XX. SZÁZADI MAGYAR PRÓZAM VÉSZET ÚJRAFELFEDEZÉSE IV. Lukáts János: Testvérünk, Julianus (Kodolányi János: Julianus barát), (tanulmány)... 39 WASS ALBERT EMLÉKEZETE LXXVI. RÉSZ Turcsány Péter: Az élet(m )rajzíró töprengései (részlet a Wass Albert a boldog szomorú ember II. cím készül kötetb l)... 45 VILÁGBESZÉD Michel Onfray (Franciaország): Az önéletrajzi test exegézise (esszé) (Romhányi Török Gábor fordítása)... 50 Tibeti mese: A királyi f b l születe uralkodó (részlet a Bölcs és balga cím példázatgy jteményb l) (Boldogh Dezs fordítása)... 57 MERÍTETT SZAVAK Hegyi Valéria versei... 63 Netz Dániel: Útközben (novella)... 64 Nyiri Péter: Jelen(lét) (novella)... 66 Tóth Tamás: Szállnak a darvak, Ha lehet, II. Rákóczy Ferencz (versek)... 68 Gángoly A ila: Lázadó jegyzetek (regényrészlet, III. rész)... 71 Bene Zoltán: Családfa (novella)... 81 Barcsa Dániel: Brüniszkáld (beszély, 7. folytatás)... 82 TÁJOLÓ Ravasz László: Tormay Cécile (megemlékezés 1940-b l)... 86 Madarász Imre: Uszítás Pet -verssel, avagy Szeleczky Zita, a háborús b nös (kritika Pusztaszeri László: Szép magyar élet c. kötetér l)... 89 Antónia Opitz: A folytatás ígérete (kritika Balogh F. András: Herta Müller útja a Nobel-díjig c. kötetér l)... 90 Bágyoni Szabó István: Toronygombi feljegyzések (emlékirat 3. rész)... 93 KÉPZ M VÉSZEK A POLÍSZBAN Bemutatjuk Bolyki Lajos fest m vészt... 96 E lapszámunkat Bolyki Lajos alkotásaival illusztráltuk. A borítókon Juhász Károly: anyatej apafej cím verse és Bolyki Lajos képei láthatók.
PoLíSz Szász István Tas Komfortos hazára vágyva Naplójegyzet 2012. február 17. Ugyan, ki tudná jobban átérezni egy komfortos hazára vágyás édesbús érzését, mint a kisebbségb l érkez, ki annak idején hazaérkezni vágyo, s rövid id n belül azt észlelte, hogy a Haza még nem érkeze haza. Sebaj, gondolha a az örök optimizmuson teng d kisebbségi, nem tarthat ez örökké, s j majd a szebb jöv. És valóban, úgy t nt, hogy az meg is érkeze. A várakozáson nevelkede generáció pedig, hazai és hazát i keres, s t a kívül rekedt vagy marado is hamarosan tapasztalha a, hogy még ama kényszerede magyar és kényszer-internacionalista burok is lemállo, s o állanak, a haza és a vele szomszédos hazák, a maguk p reségében, felkészületlenül az ket elnyelni készül globalizációra. Eleinte még kaptunk hamis szellemi tápot európai címkékkel, de hamarosan rájöhe ünk, hogy akár a testi, ez is át van dátumozva, s nekünk csak a lejárt, az ál-valódi jut. Ahogyan azt o hon mondoga ák valaha: jó lesz falura, megeszik a gyerekek. Mára aztán eljö az ideje annak is, hogy csalódásaink kelte e összeesküvés-elméleteink sorra igaznak bizonyuljanak. Széls ségesnek kikiálto jósaink jövendölései egyre-másra beigazolódnak, de mi már lemondtunk annak lehet ségér l is, hogy ezeket nevükön nevezzük. Akkor ugyanis kiiratkozunk Európából, s az maga a pusztulás. Azt nem vállalhatja fel semmiféle politikai er. És ez sajnos igaz. Az adósságcsapdával kezd d és már szellemünket és lelkünket is csapdában tartó elköteleze ségeink feloldhatatlannak látszanak. Így aztán hazai komfortérzetünk a mínusz rekordokat döntögeti. Pedig voltunk mi még mínuszban, s t hangulatilag hosszasan is tartózkodtunk e tartományban. 36 éves írást tartok kezemben véletlenül. Szerz je Illyés Gyula. * maga imígyen töpreng: A világ nyugtalan és boldogtalan! A rengeteg gond mia szinte szüntelen szorongásban él. Eleve morcosságra hajlik s nem der re. Ápolja a rossz közérzetet! Menj ki az utcára! Mintha állandóan hideg es fenyegetne. A»körülmény«önmagában semleges szó. De tartalma i mintha csak kedvez tlen lehetne, sose kedvez. Áporodo a munkakedvünk?! Úgy látszik, még a szerelmesek is kelletlenül kullognak a légyo ra. Tételem, hogy állandó közérzetünk összehasonlíthatatlanabbul rosszabb, mint körülményeink indokolnák! Azt mondja: Európai jelenség ez a fásultság. A pszichológusok hovatovább másról sem cikkeznek. Persze hogy nem a divatot vesszük át. De valamit mintha mégis túlmajmolnánk. Türelmetlenség tölt el az e ajta nyomasztó türelmetlenség ellen, mert egyben renyhe s így csak tartósítja a t rhetetlent. Akkor nem megszoko módon idéz két jeles nyugati szerz t l. Mint írja: mindke a fehér civilizációt mentené, mert azt páratlanul nagy veszélyben látja. Mindke más-más oldalról közelíti a kérdést. * Idézetek innen: Illyés Gyula, Komfortos haza = I. Gy, Szellem és er szak, Bp., Magvet Kiadó, 1978. 2
A történelem faggatása 1977-et írunk. A két nyugati elme valamit lát, a szemét oly szívesen Párizsra vet magyar is fel gyel erre. Azonban jól tudjuk, hogy más mia nyomo a hazai hangulat, s másért ama nyugati. Ma így fogalmaznék: míg i a nyugatra vártunk, amo már megérkeze az új vadnyugat. A tengerentúlra települt egykor európai gondolat o eltorzulván s a vadnyugatot megjárva hazaérkezik, s bennünk is csak indiánokat lát már? A dolog nem ennyire egyszer, de van benne valami. Hogy ez a valami mi is, azt 35 év után most hétköznapjainkban tapasztalhatjuk. Pedig 1956 is elég lehete volna tanulságnak. De nem volt elég. Saját kárunk sem volt elég. Vártuk a csodát. Hát most i van. I van, és európai bárányb rbe bújva már félig befurakodo omladozó öreg ólunkba. A két említe írói elme két oldalról közelít. Egyik szerint a baj a féktelen jólét, a másik szerint a féktelen nyomor. Mi azonban már azt is tudjuk azóta, hogy e ke t együ nevezzük globalizációnak. A féktelen jólét haszonélvez i hajókáznak a féktelen nyomor vizein. És hogy nekünk mit szántak, azt jól tudhatjuk, s t már érezhetjük is. Ahhoz, hogy ezt kénytelenek legyünk el is viselni, fel kell számolniuk a múltunkban gyökerez szellemi, lelki örökségünket. A hagyományt. Ehhez pedig a küls gazdasági nyomás mellé a bels komprádor segítség is szükségeltetik. És jól tudják, hogy ezt hol kell keresniük. Mit keresni, hiszen úton-útfélen kelleti magát. A két elme egyike szerint Európát fehér civilizációjával együ a szakadékba fogja vinni a demokráciába vete vakhit. A másik eleve abból indul ki, hogy a dekadencia már a szakadék szélére ju a a az öreg kontinenst, és az önbírálat egyre er sebb igénylése, valamint a hatalom ebb l következ gyengülése a dekadencia két legfontosabb tünete. Mintha mai, Uniós parlamenti üléseken jártak volna egy id gép segítségével. A társadalomtudósok már akkor is az európai szellemi világ nyomo ságáról beszéltek, lelki nyomo ságról, elsivárosodásról. Mint Illyés összefoglalja: krízis szaglik a leveg ben. A nyugati vizsgálódók már ekkor egy crise morale universelle fenyegetésér l beszélnek. Erre vártunk hát annyi éven át? És ez érkeze meg hozzánk? A 40 éves súly ala is folyamatosan sivárodtunk, de a fogyasztói világ addig elérhetetlen látszatszabadsága felgyorsíto a ezt. És újabb két évtized múltán most i állunk kényére-kedvére a globalizáció óhajainak, mint a legkit n bb humán nyersanyag, mint a védekezéshez szükséges hagyomány riz bölcs b l kiese, túlhordo csecsem. S ha ismét visszatérek Illyés gondolatsorához, Raymond Aront idézi: Az 1929- es gazdasági válság ke s forrást eredeztete. A nácizmusét és a háborúét. Vajon a mai krízisb l nem eredhetnek éppilyen visszafordíthatatlan folyamatok? Nos, mint tudjuk, eredtek, csak nem fegyverekkel oldo ák meg, hanem a fegyverkezési hajszába hajszolással. Azt már csak zárójelben említeném, hogy a hajszolók és a hajszoltak tüzét egyazon barlangból fúvó szél szíto a. És folytathatnánk azzal, hogy jelen válságunk vajon hova vezet, s miért és kik okozták, esetleg tervezték (?) azt. Mert a háborút már az el retolt nagyok is emlege- 3
PoLíSz tik, lásd Merkel elejte szavait, avagy az Irán körül kóborló kivénhedt csatahajókat. Sok minden lehetséges. Mert amint azt már akkor is lá ák, nem csupán a gazdasági, de az azzal kétségtelenül karöltve járó morális gondok is sokszín re festik az elképzelhet jöv el képeit. Nagy id k elkövetkezte érz dik már négy évtizeddel ezel is, csakhogy mi még a csodavárás stádiumában leledzünk. Mint látjuk azonban, lángelméink egyikemásika, esetünkben Illyés Gyula már ekkor sejti az elkövetkez t. Kiderül, hogy a csodavárástól elkáprázo akon kívüli elmékben már akkor felmerül mint gondolat a különböz kultúrájú tömegek manipulálásából bekövetkezni vélt z rzavar lehet sége is. Vajon a multikulti mára visszafordíthatatlannak látszó demográ ai hengere mint egy hatalmas korszakváltás egyik el idéz je akkor még megállítható le volna? De új és silányabb világ sejlik fel a kizárólagosan testi komfortra törekv fogyasztói társadalom, a komfort-világ következtében is. A szó már csak testi kényelmet jelent, elveszte e egy másik tartalmát, mely közösségi magatartást is jelente valaha, és a jóléti társadalom varázsszavává vált. A testi komfor al járó elhájasodás sokrét veszélyeir l sem esik már szó. És ha már felmerül egy nagy korszakváltást és komfortváltást is jelent jöv lehet sége, bizony nem véletlen, hogy említe írásában Illyés Gyula már az elérhet komfort társadalmunkra gyakorolt hatásairól is értekezik. Felveti a m veltség és a kényelem lehetséges összefüggéseinek kérdését. S bizony a kényelem kerül ki vesztesen. Példát is említ. Csokonai remekm veit anyjával együ lakva alko a, s állítólag gyertyájával éjjel a szekrénybe költözve világíto és f tö, hogy a gyúródeszkán megírja azokat a máig ható sorokat. Természetesen az is világos, hogy a kényelem adta lehet ségeket a szellem er sítésére kellene fordítani. Történetünkben a nagy el retöréseket nem csak az anyagi célok ösztönözték. Ilylyés a következ képpen is felteszi a kérdést: s te végül is hol akarod jól érezni magad: a fürd szobádban vagy az országodban? Mit mondhatnék erre? Csempeárusok kíméljenek! Grandpierre Károly Moccanatlanul Moccanatlan Cselekvés-vágy vagy Ez tart mozgásban Vágyakkal kitömö cselekvés vagy Meddig izegsz-zizegsz? A növények bölcsebbek Nem rohangálnak Növekedésükre koncentrálnak Napraforgók Arany es ben Naphoz meditáló bölcsek 4
A történelem faggatása Mozgásvágy cselekvésvágy Elhagyni a tájat vagy újjáteremteni Kuckót építeni rá Hegyet elhordani Völgyet betemetni... Egyre jobban gyorsulsz Már ki sem látsz az ablakon Olyan gyors a táj Állj meg mozgás! Állj meg vándor! Állj meg id! Hagyd, hogy a szerelem Kössön minket össze újra A mozdulatlanságban Örökké újra És újra Ars poétika Versírás közben jö em rá A világegyetem megváltoztatható Megtelt szerete el a Tejút Vénusz mosolyogva közelebb jö mintha Rajtam keresztül akarna A sorok közé kukucskálni Gyökereim a Föld felé küldtem Az ég szivárvánnyal válaszolt Együ érzés vízét locsolom utamra Változzon meg a múlt is S miel elkezdtem már megváltozo Ó Ég! Ó Föld! És Nap és csillagok! Minden Beethoven egy-egy tücsök! Kirándulás (Arthur Rimbaud-nak) Mindig valaki Az Én Mindig valaki más Az Én mindig Mindig valami más Az Én Égi átok Az Én Istenkirándulás Mozgatom magam a változással Szeretetet záporzok mint a Nap És fényt teremtek Fest múltam e fény árnyalatait Felfedezni-teremteni kutatja E csendben egy elkése heged szó Csúszik a havas csúcsra Versírás közben A világegyetem megváltoztatható A Tejút megtelt szerete el Mosolyogva közelede a Vénusz És a sorok közül kikukucskált És rám kacsinto A legnehezebb A legnehezebb az ami visszahúz Mint az eldobo k Vagy az ollóval Égr l lemetsze üstökös A fájdalom könnygörg in Lábujjhegyezni Kedvesed emlékét vedleni Odatartani a másik orcádat Mikor nem Isten büntet 5
PoLíSz HATVAN ÉVE JELENT MEG Hankiss János Mégegyszer az édesanya* Ennek a kötetnek utolsó verse is az édesanyáé, mint a legels volt. Jelképet keressen benne, aki szereti a föld ala, mélyen lappangó, vagy a leveg ben szivárványszálként húzódó összefüggéseket. Mi inkább keressünk benne szellemi gyakorlatot. József A ila, az emelt fej nyomor költ je írta az édesanyjáról: Mama Már egy hete csak a mamára gondolok mindíg, meg-megállva. Nyikorgó kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még szinte ember voltam, ordíto am, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. Csak ment és teregete némán, nem szido, nem is néze énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magosba. Nem nyafognék, de most már kés, most látom, milyen óriás - szürke haja lebben az égen, kékít t old az ég vizében. Sok olyan verset ismerünk, amely ilyenféle ötlet kedvéért íródo : a halo mosón kékít je a kék ég, szürke haja a szürke felh. S ez szép, de önmagában mégsem volna elég, hogy nagy verset adjon. Szerencsére mindjárt ebben a csa anóban van egy-két vonás, ami föl gyeltet bennünket: nem szellemes hasonlatról van i szó, hanem sokkal többr l. Az óriás és a szürke haj ilyen jelek. Az anya édessége helye gigászi nagysága és sz haja, - ami a régi hallgatag és tökéletes munkásra mutat. Nem szellemült át a képe, csak megfelel bb távlatot kapo s most látszik, milyen nagy. Nem atalodo meg, nem könnyebbült meg a költ emlékezetében. Dolgozik most is, mint Móra Ferenc vidéki kenyérsüt édesanyja az égben. De a mosón -anyát boldogtalan a nem becézheti körül a mese simogató cifráival. És nem beszéltetheti olyan jóíz en, mert az édesanyja mindig dolgozo és hallgato. Még a kis ának sem felelt. És nem * Írásunk közlésével a József A ila tiszteletére megrendeze Költészet napi ünnephez kapcsolódunk. 6
A történelem faggatása vi e játékból a padlásra. Az idejét s az erejét jól beoszto a a nehéz munkára. Másra nem juto. Ennek megfelel en a költ - ú sem tárhatja ki el ünk a szívét. Neki sem szabad tovább mennie annál, hogy most már kés ; most már nem nyafogna, ha édesanyja mégegyszer visszajöhetne. S csak gondol rá már egy hete. Hogy ennek az egyszer pár szónak olyan mély hatása van ránk, mint az adomázva haladó, megható elbeszélésnek is alig, az a dolgok természetéb l folyik. A költ is hallgatag és bizalmatlan irántuk, mint az édesanyja, s ez megdöbbent és megindít. Csakugyan egyszer -e mindez? Aligha. A költ emlékei találó és ritka jelz kkel mutatják, mennyire eleven benne az élet. A kosár nyikorgó, a ruha dagadt ; de mikor a mosón túl van a cipelés nehezén s elérte célját, akkor valami tündökl szép történik: a célban megszépül a munka, teherb l diadallá válik. A dagadt ruha most már fényesen, keringve száll a magasba. Talán azt is jelenti ez, hogy a mosón munkájában volt elégtétel is; némasága nem a robotnak a következménye, hanem az eredmény nem egészen boldogtalan várásáé? József A ila egész költészetének rúgója: kifejezni a nyomort, úgy, ahogy az ember följelenti a tudomására juto b nt vagy a fenyeget veszélyt. De zokszó nélkül, a költ emberfölö i magányából. Édesanyja lebeghet el e mint példakép, mert dolgozo s odafönt is bizonyosan dolgozik. A gyáváké és a gyöngéké a sirámok. Önállóságának föltétele az is, hogy ne lágyuljon el, ne szoruljon arra, hogy sajnálják. Az is, hogy úgy érezze: sokat tapasztalt, sok illúziótól szabadult: Én még szinte ember voltam... (De hiszen mindvégig az maradt!) S az is, hogy ne csilingeltesse rímeit, mint a körhinta. A XX. század költ i, akik pedig, mint, tökéletesen tudnak verselni, nem egyszer szándékosan szegényítik el rímeiket, hogy versük nyersebben s er teljesebben hasson. Jules Romains nevet is ado az ilyen akara al csökkente rímeknek. I f képp ez a - dönt fontosságú - két sor kap külön hangsúlyt érdekes rímével: * Nem nyafognék, de most már kés, most látom, milyen óriás... Henye betétnek látszik a ment serényen félsor is, pedig ugyanebb l az elgondolásból fakad: a parnasszista jambusok és rímek orgiái nem illenének a szürkehajú, munkába temetkeze, hallgatag szegényasszonyhoz... A louvaini Mária-siralomban az örök édesanya sira a édes kis urát. A XX. század i an elhunyt költ je édesanyját siratja hangtalan vágyakozással. A két vers közö olyan távolság van, mint az isteni s az emberi dolgok közö, s ezt a szakadékot tiszteletben kell tartani. De mind a ke ben anya és ú áll egymás melle : az egyik hallgat, a másik beszél, legalábbis magában. Isten Fia az emberi megnemértés áldozta; a mai költ úgy érzi, hogy a szegényasszony is az. Hasztalan n a földi * Az angol pararímre emlékeztet, ahol a mássalhangzó azonosság els dleges a magánhangzó ismétlés hiánya esetén is, ráadásul a magas és mély árnyaltságú magánhangzó-ellentét disszonanciája a jelentésbeli ellentétet er síti, a szerk. 7
PoLíSz anya képe a szemében mítoszi óriássá, akinek az égben is megtisztel herkulesi munkát szánt Isten, mi, akik nem érünk föl a Golgota keresztjéig, de még talán a munkás szegényasszony tereget padlásáig sem, mi mégis úgy érezzük, hogy az ilyen versb l kötelesség fakad. Az Üdvözít világosan megmondta, hogy milyen kötelesség s ezt a szegény asszonyra, az dolgos szolgálóleányára is alkalmaznunk kell. S ha ezt a kötelességünket jószívvel teljesítjük, akkor minden édesanyánk elé nyugodtabban járulhatunk; akkor mindegyik tele szívvel mosolyoghat ránk: a zászlainkon ékesked Istenanya, vérszerinti anyánk, a melegkebl Múzsa és pikkelyes vért édesanyánk: Hungária. (1942) Novák Imre Nem csak középiskolás fokon Beszélgetés Dörömbözi Jánossal Vannak tanárok, akik a katedrán állva, el adótermekben tanítanak, mondják el válogato témaköreiket, tudományuk apró részleteit, vagy világítják meg az összefüggéseket. És vannak, akik katedra nélkül tanítanak. Ilyen Dörömbözi János, aki az utóbbi id ben tankönyvszerz ként, középiskolai és fels oktatási tankönyvek írójaként, lektoraként, szerkeszt jeként, megteremt jeként ismertebb. Dörömbözi János tanár urat kérdeztük annak kapcsán, hogy átdolgozott, új kiadásban megjelent az Erkölcsi alapismeretek cím (el ször 1999-ben napvilágot látott) tankönyve. Kezdjük a közelképpel! Milyen tananyagokat készített a közoktatás számára? A Nemzeti Tankönyvkiadó gondozásában a következ tananyagaim jelentek meg. Tankönyvek: Filozó ai szöveggy jtemény I II. 1993. (Több kiadás, 2014-ig tankönyvlistán.) A lozó a története és elmélete I II. 1994. (További kiadások: 1997, 2000.) A lozó a alapjai. 1995. (14 kiadás, 2009 szén láto napvilágot az átdolgozo, fogalomtárakkal, kislexikonnal, kérdésekkel, képekkel megújult változata. (Tankönyvlistán 2015-ig.) Erkölcsi alapismeretek. 1999. (Több kiadás, új kiadása 2010-ben jelent meg. (Tankönyvlistán 2015-ig.) Digitális tananyag: Filozó a etika. (2004. 85 témakörben, több ezer oldal terjedelemben.) E kiadványok mind a középfokú, mind a fels fokú oktatásban használatossá, s t sikeressé váltak. Ez azért lényeges, mivel a lozó a és annak egyik diszciplínája, az etika m velése, tanítása, oktatása hazánkban viszontagságos múltra tekint vissza. E tankönyvek keletkezésének idején, s t napjainkban sem a harmónia terepe a bölcsesség szeretete. Hivatalos állásfoglalások lá ak napvilágot, hogy Magyarországon az 1990-es évhez köt d változásokat követ en nem lehet lozó át írni a politikai viszonyok ezt nem teszik lehet vé. Ezt a véleményt a lehet legegyszer bben cáfoltam. Olyan lozó akönyveket készíte em nem csak a tankönyvkiadónál és 8
A történelem faggatása nem csak tankönyveket, amelyek politikai kurzusoktól függetlenül, az úgyneveze örök értékekre irányíto ák a gyelmet. Tartalmuk támadhatatlan. A fogyasztók részér l a visszaigazolás egyértelm : pártdominanciák er södtek és csökkentek, kormányok jö ek és mentek, de a könyv maradt. A leírtakat soha nem változta am meg semmilyen érdek érdekében. A modern technika vívmányai az Ön munkásságát is befolyásolták. Kérem, röviden mutassa be az Ön által készíte SDT-tananyagot! 2003 szén lehet ség nyílt arra, hogy kiadók, cégek, munkaközösségek pályázzanak interneten hozzáférhet tantárgyi modulok kidolgozására. A pályázó Nemzeti Tankönyvkiadó a náluk forgalmazo könyveim mia felkért a lozó a és etika témakör tartalmi (a technikai há eret egy küls s cég biztosíto a volna) megalkotására. A SULINET Expressz pályázati felhívására elkészíte digitális tananyag a gimnáziumok 11 12. évfolyamai (diákjai és tanárai) számára a lozó a és etika m veltségterületet dolgozza fel. Lehet séget biztosít a szakközépiskolák 11. évfolyamán 37 órában, valamint a szakiskoláknak az els képzési évfolyamon 37 órában kötelez Társadalomismeret és etika tananyagának k elölésére is. Nem titkolt célom volt, hogy az úgyneveze társadalomtudományok (történelem, irodalom, m vésze örténet stb.) körébe sorolható tananyagok oktatásánál is hasznos segédeszközt kínáljunk a szaktanároknak és diákjaiknak egyaránt. A szabadon tervezhet óraszám keretében (a 11. évfolyamon évi 18, a 12. évfolyamon évi 16 óra), ahol társadalomismeret vagy más megnevezéssel alakítják ki és tanítják az e m veltségterület körébe sorolható tantárgyakat, tananyagunk szintén alkalmazható. A gazdag tény- és tárgyismeret szisztematikus feldolgozása lehet vé teszi, hogy e m minden diák és pedagógus nélkülözhetetlen vezet je, segít je legyen, s értékveszte világunkban hazánk minden már az oktatási rendszer keretein kívülre került polgára számára is útmutatást nyújtson. Az anyag elkészítésekor nem valamiféle szakbarbár motívumtól vezérelt unalomnövel szakzsargon megalkotása volt a célunk. Nem a sz ken értelmeze lozó- a és etika tananyag szellemében, nem a minden más tudománytól való elhatárolódás jegyében, er szakolt határvonalak megvonásában, nem a lozó a mint szigorú tudomány (Husserl) szellemében értelmeztük feladatunkat. Azt kerestük, ami összeköt, nem azt, ami elválaszt. Összekötni múltat és jelent, civilizációkat, kultúrákat, népeket, az emberi tevékenység, alkotóer különféle megnyilvánulási módjai által megteremte értékeket. Ember, humanitás, kultúra, civilizáció, történelem, Európa, az Európán kívüli világ, m vel dés, a szellemi és erkölcsi tökéletesedés mint örök emberi törekvés foglalják keretbe e m vet és az emberiséget. Középpontban az európai kulturális hagyomány és annak két alappillére, az antik görög és római, valamint a keresztény értékrendszer áll. A két tantárgyat nem külön anyagként kezeltük (az érvényes szabályozás szerint a gimnáziumokban a 11. évfolyamon 37 órában oktatandó etika, valamint a 12. évfolyamon 32 órában oktatandó lozó a), hanem mivel az etika a lozó a egyik diszciplínája egységes rendszerbe szerkeszte ük. Ezzel lehet vé te ük a 17 18 éves diákoknak, hogy az ado témakörön belül szabadon kalandozhassanak, s a fölösleges ismétl dések (azonos életrajzok, ugyanazon fogalmak stb.) veszélyét is elháríto uk. A digitális tananyag az utalási rendszerek által lehet vé teszi a szisztemati- 9
PoLíSz zált ismeretelsajátítást. A lozó a, az etika, a történelem, a pedagógia, a m vészet- és m vel déstörténet, az irodalomtörténet, a jogtörténet, a spor örténet, a lmtörténet, az antropológia, a vallási és teológiai irányzatok eredményei összegz dnek e m ben. Bemutatásra kerülnek értékrendek, örök és változó értékek, a különböz korok embereszményei, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, erkölcs és politika kapcsolata, az ember társas lény mivoltának szépségei és nehézségei, s nem utolsósorban európaiságunk alappillérei. E monumentális munka érzékeltetésére néhány adat. A tankönyv 65, a szöveggy jtemény 75 szerz i ív terjedelem, a hanganyag 16,5 óra, a zenei betétek 290 perc, a lmrészletek 341 perc hosszúak, a képek száma 900 db, a térképeké 29 db, ehhez járul az animációk megtervezése, a szövegek megírása 80, az interaktív elemek megtervezése, szövegek megírása 85, a feladatok összeállítása 100 esetben. A teljes tananyag szerkesztése: a fent felsorolt betétek összeillesztése, azaz az ado tankönyvi szövegrészlethez megjeleníthet k az el adóm vészek által felolvaso szövegek, képek, zenei betétek, lmrészletek stb. Életem egyik legszebb feladatát igen rövid id n (egy éven) belül elvégeztem, de valójában egész addigi, több évtizedes szellemi munkálkodásom eredményeként értékelem. Nagyon kívánatos lenne, hogy a közoktatás és fels oktatás valamennyi szerepl je részére díjmentesen, könnyen hozzáférhet vé váljék! Ez a munka az Ókori Kelet kezdeteit l napjainkig enged bepillantást az emberiség kulturális örökségébe. Aki a megfelel helyre ka intva meghallja Szabó András el adóm vész barátom hangján például Jób panaszát, fohászát, Kierkegaard Félelem és reszketés cím m vének el hangjait, Babits: sz és tavasz közö cím költeményét vagy a lozó ai, teológiai szakszövegeket, az igazi felejthetetlen élményben részesül. Térjünk rá az etika tankönyvre! Szinte valamennyi, e témakörrel foglalkozó kiadvány megemlíti, hogy az etika nemcsak a lozó a egyik diszciplínája, hanem gyakorlati tudomány. Miként vélekedik err l? Az etika, értelmezésemben, az ember ember (erkölcsi-tudatos lény) létére vonatkozó sokoldalú megközelítések összegzése is. Az etikum elválaszthatatlan a hétköznapi tevékenységekt l, a m vészetek különböz ágaiban megjeleníte erkölcsi tartalomtól, a jogrendszert l, a vallástól, egyszóval az ember közösségi lény mivoltától. Az etika tanításának nem egyszer ismeretátadás a célja. A m veltséganyag (évezredes egyetemes értékek) elsajátításán túl a nevelési cél sem elhanyagolható. A nevelés célja Comenius nyomán az embert emberré formálni. A gyakorlati jelz vel kapcsolatban három jeles alkotóra hívom fel a gyelmet. Az Augustus császár által relegatióval sújto, a Fekete-tenger menti Tomiban (a mai román kiköt városban, Konstanzában, Constan ában) keserveit (Tristia) írogató Ovidius szellemesen fogalmazta meg: látom a jót, és követem a rosszat. E lakonikus megállapítás a Szókratésszel kezd d etikai racionalizmus bírálata is egyben. A jó felismeréséb l nem következik a jó választása. Az oly szép és magasztos elvek nem mindig tévednek a valóság talajára. Szemléletesen értekezik err l Shakespeare: Ha cselekedni ugyanolyan könny lenne, mint tudni, hogy mit volna jó cselekedni, a kápolnákból templomok le ek volna és a szegény emberek kunyhóiból hercegek 10
palotái. Az a jó pap, aki követi saját tanításait: könnyebb nekem húsz embert megtanítani arra, hogy mit volna jó cselekedni, mint egynek lenni a húsz ember közül, aki követi saját tanításomat. (A velencei kalmár I. felvonás 2. szín) A történelem faggatása E nézetet oszto a az orosz gróf, Lev Nyikolajevics Tolsztoj is: Könnyebb tízkötetnyi lozó át írni, mint egyvalamilyen elvet gyakorlatban alkalmazni (Napló). Kérem, mutassa be röviden a megújult etika tankönyvet! Az Erkölcsi alapismeretek el ször 1999-ben megjelent tankönyvem átdolgozását, csakúgy, mint A lozó a alapjai cím kötetem átformálását, a változó el írások te ék szükségessé. Az Emberismeret és etika témakör már a korai NAT-változatokban (Társadalomismeret) is megfogalmazást nyert, az elmúlt húsz év során elfogado á vált. Napjainkra már az Együ éléstan tárgykört is kidolgozták. Természetesen együ éléstan és emberismeret diszciplína nincs, nem létezik. Illetve minden err l szól az emberiség történelmének kezdete óta. Ezt vizsgálja valamennyi tudomány, vallás, ennek keretében történik valamennyi cselekvés. Az ember önmaga az együ élés: együ él a természe el, az Istennel vagy istenekkel, s nem utolsósorban embertársaival. A természe el való együ élésbe beletartozik a növényekkel, az állatokkal (lásd biológia), a földdel, a tengerekkel (lásd geológia, földrajz) való együ élés. Egy kis terjedelm tankönyvnek nem célja és feladata, hogy mindezt kimerít en tárgyalja. Nem csak terjedelmi korlátok irányíto ák e könyv szerz jét. Ésszer keretek közé kell szorítani az e témakörben tárgyalható, továbbítható ismeretanyagot. Összegezve: az el írásoknak megfelel en az eredeti kiadást kell körültekintéssel átdolgoztam. Ahol szükségesnek véltem, e kis kötetet új szövegrészekkel is kiegészíte em: például Globalizáció és Bioetika. Továbbá egyéni és csoportos feldolgozásra egyaránt alkalmas kérdésekkel, feladatokkal, ábrákkal és képekkel is b vült e könyv. A benne foglaltak sokoldalú ismeretekkel ajándékozzák meg mindenkori olvasójukat. Az ismeretanyag tanári irányítással vagy akár a tanulói érdekl désnek megfelel en, tetszés szerint b víthet vagy sz kíthet. Mintegy vezet ül szolgál pedagógusnak és diáknak. A lektorok kiváló értékelése, továbbá az elmúlt 12 év pozitív tapasztalata, pedagógusi és tanulói visszajelzések alapján is e könyv tartalmi változtatása nem vált szükségessé! Ez a tankönyv etika tankönyv. E kötet tárgya ennek megfelel en kerül kifejtésre. Röviden az emberi cselekedetek erkölcsi megítélését taglalja, a társas együ lét el nyeit, hátrányait, illetve a közösségi együ élés normáit, szabályait, ideális és valóságos állapotait vizsgálja. Tárgya valójában kimeríthetetlen: minden, ami az emberrel kapcsolatos. A könyv tökéletesen ábrázolja az együ élés módozatait. Bárhol lapozzuk fel, minden sorában ezzel találkozunk. A teljesség igénye nélkül: orvosi etika, pedagógusi etika, iskola, média, barlangfestmény, Schengen, Sz zanya a gyermekével, tízparancsolat stb. Valójában az egész könyv az együ élésr l és az e l elválaszthatatlan különélésr l (lopás, gyilkosság, hübrisz, társiatlan társiasság, Robinson, Kirillov stb.) szól. Mind szövegében, mind ábráiban, mind képeiben. 11
PoLíSz A társadalmi együ élés kialakulása, az err l szóló eltér tanok, az erkölcs és jog ideális kapcsolata történelmi korszakba ágyazva is b ségesen szerepel. Maga az állam fogalma, s t funkcióinak ábrája (16 17. o.) is helyet kapo e kötetben. Tanulmányozható a platóni, az arisztotelészi államformák táblázata. Ismertetésre kerülnek a szerz déses jogelméletek, Hobbes, Locke ezzel kapcsolatos nézetei, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata. Kell hozzáértéssel több tanórát is lehet tartani az államról, akár történelmi kontextusba helyezve (Athén, Róma, Szovjetunió, Magyarország stb.). Külön kiemelend a 28. oldal kérdéseinek, feladatainak az államra és a társadalomra vonatkozó része. E kötet integráló jelleg, tehát épít arra is, amit a diákok korábban más tárgyak keretében már megtanultak. Így nem szükséges leírni a görög vagy az amerikai demokráciát, a szocialista vagy mai államok, magyar államunk jellegzetességeit. Az ezekhez kapcsolódó fogalmak egyt l egyig bemutatásra kerülnek. Hatalom (vö. pl. 123. o. képanyaga, Lubjanka, Terror Háza stb.), legitimáció (vö. pl. erkölcs és jog táblázata, 26. o.), gazdasági haladás és bioszféra (vö. Korunk kérdései : Globalizáció és Bioetika, 133 145. o.). A társadalom élete lépten-nyomon el kerül, külön kiemelend a tankönyv VII. fejezete: Erkölcs és hétköznapok. Ebben kimerít en ismertetésre kerülnek a mai magyar valóság f bb problémái is. Az Ember- és társadalomismeret, etika tárgyból e kötet reprezentatív. A követelményrendszer értelmes el írásai: az ember közvetlen környezete, a család, a párkapcsolat, a barátság, a közösségi kapcsolatok alaposan elemezhet k e könyv segítségével. (Irodalmi példák is vannak b séggel!) Még külön feladat is vonatkozik a közösségi kapcsolatok fokozatoson b vül jellegére! (Pl. 48. o. 11. feladat: elemezze a család és az iskola szerepét a szocializáció folyamatában! 145. o. 7. feladat: a közösségek szervez dési szintjei.) A Gazdaság, a munka világa cím témát tárgyaljuk hazai és nemzetközi vonatkozásban egyaránt. Az erkölcs és politika, erkölcs és gazdaság, erkölcs és jog, gazdaság és politika, munkanélküliség, szegénység, éhínség, demográ ai válság, szociális enciklikák stb. mind elemzésre kerülnek e kötetben, s t feladatokkal további elemzésekre késztetik a tanulókat. A társadalmi problémák szintén tárgyalásra kerültek. Az életmód, életmin ség nem csupán latens módon bukkan fel mindenü, de egyenesen orientálja is az olvasót, a tanulót. Értékracionális vagy célracionális cselekvés, életformák az antikvitásban, keresztény erkölcs, szolidaritás, sport, m vészet, kultúra mind e témakörhöz tartozik. Értéktáblázatok (l. 35. és 36. o.). A tankönyvi el szóban a civilizáció, kultúra, humanitás, európaiság fogalmai már kezdetben segítenek a tájékozódásban. Az igazságosság, a tolerancia fogalmai, a hazaszeretetre nevelés is megjelennek a szövegben, az ábrázolásokon és a feladatokban egyaránt. Van például táblázat a magyar jogrendszerr l (20. o.), az állam szerepér l, a szuverenitás meglétér l vagy hiányáról stb. (17. o.). Nem szerepelnek viszont a társadalomismereti követelményrendszerben megfogalmazo olyan részek, amelyek e logikusan felépíte kötetbe szervesen nem illeszthet ek. (Menetrend olvasása, csekkek, utalványok kitöltése, banki átutalások okítása stb. Ez nem középiskolai feladat.) 12
A történelem faggatása Az Erkölcsi alapismeretek cím kötet az ún. örök értékek bemutatását és közvetítését t zte ki célul. Az emberi civilizáció, kultúra, bölcselet, m vészet maradandó alkotásai által történ értékekre nevelés hatékonyságát jelent sen megtörné a napi politika szintjén változó államigazgatási intézmények vagy az önkormányzati tevékenységek taglalása. A naponta módosuló jogszabályokról nem is beszélve. Az általános részekre mint államformák, alkotmány, jog, nemzetközi kapcsolatok e kötet is utal, s t feladatokat is ajánl e témakörben. A szerz mindvégig gyelembe veszi, hogy az információszerzésnek nem az tankönyve az egyedüli lehetséges forrása. Így olyan fejleszt feladatok is helyet kaptak a kötetben, amelyekhez máshol kell információt beszerezni. Például irodalom: regények, elbeszélések (Kleist: Kohlhaas Mihály és Csehov: Fájdalom cím írásának összevetése, 102. o.), lmek, görög mitológia, m vészet, sport, híradások stb. Természetesen nem közölheti e kis kötet a hivatkozo bibliai helyeket, drámákat, verseket sem. A 136. oldal két fotója az Európai Unió központját és az ENSZ székházát ábrázolja. Kapcsolódó feladatok: történetiségükben mutassák be e két intézmény m ködését! Minden utalás részletes leírása többszörösére növelné a kötet terjedelmét. A tanulók nemcsak új ismeretekkel találkoznak, hanem a korábban, tíz év során elsajátíto tudáselemek szisztematizált formában történ megjelenítésével is. Alapvet célunk, hogy integrációs tudományi szinten segítsük a társadalomismeret, emberismeret megnevezést is visel témakör iránti érdekl dés felkeltését. Természetesen tárgyi tudásra e helyen is szükség van. A hivatalos tanügyi irányítók által is sokszor emlegete nézet, hogy tényismeret helye gondolkodni tanítsunk, problémamegoldásra neveljünk, az önálló értékítélet kialakításának képességét fejlesszük a tanulókban szép elvek. Ugyanakkor a sokak számára leginkább olyannak látszó szakterület, amely csak az összefüggéseket keresi, a lozó a sem létezik a tények beható ismerete nélkül. Összefüggéseket csak akkor kereshetünk, ha ismerjük azokat a tájékozódási pontokat, eseményeket, korábbi gondolati teljesítményeket, amelyek közö nemcsak kapcsolatot vélünk felfedezni, hanem a ténylegesen is meglév öszszetartozást fedezzük fel. Gondolkodásról, gondolatról gondolati tartalom nélkül nem beszélhetünk. A bölcsesség szeretete magában foglalja, hogy az emberi szellem alkotásaival megismerkedjünk. Let nt korok eszméi, elvei segítséget, eligazítást adhatnak-e korunk problémáinak megítélésében, erkölcsi döntéseink megítélésében? Igen. Közéletünk szerepl i nap mint nap aktualizálják évezredek bölcseletét. Szemléletes ábrán muta am be, miként vélekede Platón a lozófusokról (l. 56. o.). Ez alapján mindenki eldöntheti, hogy a mai Magyarországon önmagukat lozófus címkével ellátók mennyiben felelnek meg a platóni kritériumoknak, s mennyiben nem. Más. Mandeville: A méhek meséje. A rossz erkölcsi tulajdonságok hozzájárulnak a gazdaság fejl déséhez, tehát fogalmazza meg meghökkent következtetését a b nök gazdasági vonatkozásban értékek. Államukban virult az élet, / naggyá te e a b n s a vétek! Etikájának központi gondolata, hogy a magánb nök eredményezik a közjót. Íme, b n minden oldalon, / de az egész paradicsom. A b nök hasznosabbnak bizonyulnak gazdasági tekintetben az erényeknél. A gazdasági hasznosság el bbre való az erkölcsi jóra való törekvésnél. A holland származású 13
PoLíSz angliai orvos-bölcsel fejtegetéséhez kapcsolódó kérdések: Mi a véleménye a korrupcióról? Történhet-e hasznos cél érdekében? (79. o.) A Korunk kérdései fejezet globalizációról szóló részében a pénz szerepér l szóló idézetek aktualitása (l. 134.o): Ördögbe is! Lábad, kezed Tiéd, a fejed s alfeled! De amit frissen élvezek, Nem éppúgy az enyém lehet? Hat cs dört ha vehetnék én, Nem enyém minden erejük? Huszonnégy láb mind az enyém. És büszkén vágtatok velük. (Goethe: Faust) Arany? r tlángú kincs? Ó, istenek, Imám komoly: gyökeret, tiszta Ég! Ennyi aranytól hó a szén, szép a rút, B n jog, jó rossz, vén i u, gyáva h s lesz. Minek, minek ez, istenek?! Hisz ez Papot s hív t elcsal oltárotoktól, S még ép fej alól kirántja a párnát! E sárga bitang Hitet köt és old, megáldja az átkost, Leprást imádtat, tolvajoknak állást S derékgörnyeszt rangot szerez a Szenátorok padján; a kiaszo, Ny özvegyet ez újra férjhez adja, S kit l a gennyes kórház is okádna, Balzsamával április hajnalává F szerezi a n t. Jöjj, átkozo érc, Emberiség közös rimája, ki A nemzeteket egymásra uszítod, Tedd tisztedet. (Shakespeare: Athéni Timon. IV. felvonás 3. szín) No és József A ila: Két hexameter. (l. 38. o.) Mindenki dilemmája, döntésszituációja. Milyen pedagógusra van szükség e tárgy oktatásához? Hiteles személyiségre, a szó és a te egységét megvalósító nevel re. A tananyag átadásának módját illet en a pedagógiai szakirodalom b velkedik tanácsokban. A középszer tanító elmondja. A jó tanító elmagyarázza. A kiváló tanító bemutatja. A kiemelked tanító gondolkodásra ösztönöz. (William Arthur Ward) A lozó a és etika tanítójának, pedagógusának akármilyen fokon is okítja tárgyát mindegyik min sítést fel kell vállalnia, hogy munkája eredményes legyen. 14
A történelem faggatása Az elmondo ak alapján, Ön sikeres, elismert ember. Magyarországi mértékkel mindenképpen. Mindazt megkaptam, amit általában egy értékválasztás, nem érdekválasztás szerint él, hazájáért, Magyarországért, népéért, a magyarságért tevékenyked alkotó általában megkapo. Például Hamvas Bélát, jeles XX. századi bölcsel nket Lukács elvtárs (ez volt a komisszár kötelez megszólítása) útmutatása alapján 1948-ban mell zték, 1968-ban bekövetkeze haláláig az elhallga atás, bels szám zetés volt osztályrésze. Ki olvas ma Lukácsot, ki beszél ma Lukácsról? Hamvassal más a helyzet! Engem közel 20 évvel ezel foszto ak meg hivatásom, a tanítás gyakorlásától. Kik? Ugyanazok. Mindig, mindenhol, mindenkor ugyanazok. Lukács iskolásai és óvodásai. Akiknek köszönhet en a lozó a ma is szitokszó le. Munkálkodásomat folyta am. A mindenkori diákokkal, érdekl d kkel való személyes kapcsola ól eltiltottak, a teljes kör szilenciumra ítélésem mégsem sikerede. Ma már bizonyíto an több százezer olvasóhoz juto ak el az általam közvetíte gondolatok, szellemi értékek. 2009-ben a fent bemutato tananyagaim min ségéért megkaptam életem els, s mindmáig egyetlen hivatalos elismerését, az Érdemes Tankönyvszerz díjat. Engedje meg, hogy idézzek a díjátadón elhangzo laudatióból: Tudomásunk szerint ez Dörömbözi János els hivatalos díja. Azt nem állítjuk, hogy els és egyetlen elismerése: t le tudjuk, hogy a legnagyobb örömmel az töltö e el, ha tanítványai igazolták törekvése helyességét. Mi e törekvés lényege? Babits fordításában: tudni és haladni el re! Dante eredet ében: törekedni az erényre és a megismerésre. Savaria f iskoláján és az egyetemeken hallgatók tömegei jelentkeztek el adásaira, szemináriumaira, speciális kollégiumaira. Ameddig jelentkezhe ek. A szóbeli ismeretátadást az id k folyamán egyre inkább kiegészíte e s t helye esíte e az írásos m vek megszületésének segítése. Szakdolgozatok, PhD-munkák, doktori és habilitációs értekezések, magasan kvali kált és rangsorolt személyiségek írásm vei viselik magukon szerz nk keze nyomát, stílusát, igényes gondolatf zését, tárgyismeretét. Soha nem keresve a mindenkori hatalmasok kegyeit, Szókratészhez hasonlatosan, egyfajta bels meggy z dést követve végezte alkotó, értékteremt s értékközvetít tevékenységét. Talán éppen ebben keresend, hogy elkerülték az évfordulók, mind egyéni, mind társadalmi (történelmi) tekintetben. A méltatást megköszön soraimból: E laudatio consolatio gyanánt is szolgált. Az érdemes volt? kérdését számtalan alkotó feszege e pályafutása végéhez közeledve. Én bár életem akméján túljuto am e kérdéssel nem foglalkoztam. Annál inkább inspirál ma is Schopenhauer egyik kedvenc, az antik világból eredeztethet örökbecs bölcsessége: nehéz a tétlenségben nyugalmat találni. E helyt els sorban Seneca gondolatai jutnak eszembe: az ember, noha embernek születe, túlemelkedhet az emberi dolgokon; hogy a fájdalmakat, a veszteségeket, a sérelmeket, a sebeket, a körülö e tomboló vad szenvedélyeket nyugodtan szemlélheti (A bölcs állhatatosságáról). A szabadság az, ha lelkünket fölébe emeljük a bántalmaknak. Az antik bölcsel vel vallom: Az összes ember közül egyedül azok nyugodtak, akik a bölcsességgel foglalkoznak, egyedül ezek élnek: nemcsak a saját 15
PoLíSz életidejüket óvják nagyszer en, hanem a magukét meg is toldják minden korokéval, mintegy birtokába kerülve mindannak is, ami hosszú évekkel ezel történt. Ha nem vagyunk teljesen hálátlanok irántuk, a szent tanoknak ama megalkotói a mi érdekünkben szüle ek, számunkra készíte ék el az életet. Más fáradalma révén hozzájutunk a sötétségb l napvilágra hozo, csodálatosan szép dolgokhoz; egyetlen század sem tilos a számunkra, mindegyikbe bebocsátást nyerünk; ha lelki nagyságunkkal kedvünk támad túllépni az emberi gyengeség sz kös határain, hatalmas id beli távolságot járhatunk be. (Az élet rövidségér l. XIV. 1. Ford.: Bollók János.) A bölcsnek évszázadok, évezredek szolgálnak, megismerheti az emberiség addig felhalmozo szellemi értékeit és azok létrehozóit. Megadato, hogy szinte egész életemben noha nem irigylésre méltó körülmények közö a bölcsele el foglalkozha am, civilizációval, kultúrával. Tanulmányozha am, írásban és szóban továbbhagyományozha am. Ami viszont saját hazámban mind a mai napig nem adato meg, az a költ vel szólva a következ : Egy kis független nyugalmat, / Melyben a dal megfoganhat, / Kértem kérve: / S halasztá évrül-évre. Kérem, idézzék fel Arany János Epilogus cím versének egészét, s vegyék még mellé Babits Mihály sz és tavasz közö cím költeményét! Írásait a megfogalmazás természetes eleganciája, nyito ság és elfogulatlanság, a megértés és a megértetés természetes igénye jellemzi. Minden sora igazolja, hogy a legbonyolultabb témáról is lehet érthet en írni, s azt is bizonyítja, hogy a lozó a nem néhány kiválaszto kiváltsága, hanem sokak közös szellemi kincse. Beszélgetésünk befejezésekor mit emelne ki a ma olvasójának? Az új kiadásban lehet ségem nyílt egy rövid El szó beillesztésére, amelyben a humanizmus, humanitas jelent ségére irányíto am a gyelmet. Ennek zárásából idézek egy rövid részletet. A 2. századi római alkotó, Gellius a következ képpen fogalmazta meg a humanitás fogalmát. Mindazok, akik latinul éspedig helyesen beszéltek, a humanitast nem úgy akarták érteni, amint közönségesen gondolják, tudniillik a görög philanthrópia (emberszeretet) értelmében, vagyis, hogy valami el zékenységgel vegyült jóakaratot jelent minden ember iránt, hanem körülbelül azt jelölték vele, amit a görögök paideiának (nevelés), mi pedig a tudományokban és m vészetekben való nevelésnek és tanításnak mondunk. Akik ezekre teljes mértékben vágyódnak és törekszenek, azok humanissimusok leginkább. A tudományra való törekvés és igyekezet ugyanis az összes él lények közül egyedül az embernek van megadva, s ezért mondják humanitasnak. (Noctes A icae A ikai éjszakák 13, 17.) A magyar költ, Babits Mihály Humanizmus és korunk (1937) c. írásában arról értekeze, hogy a humanisták megismerik egymást szellemük bels latinságáról. Nem a görög vagy latin nyelv grammatikai ismerete, hanem az annak talaján kibontakozo szellemiség birtoklása teszi az embert humanistává. A görög latin közös kultúra adja az európai kultúra egységét, a humanista konzervatív: ragaszkodik az átöröklö szellemi kincsekhez. Nagyon téved az, aki a múlt eltüntetésével hiszi leginkább szolgálhatni a jöv t. Múlt nélkül nincs jöv, s mennél gazdagabb a múltad, 16
A történelem faggatása annál több fonálon kapaszkodhatsz a jöv be. A föld, a tornyok, a házak véd re találnak. De ki védi meg az Ember kincsét, az Ember lelkét, a kultúrát, amit pár évezred nagyszer munkájával fölhalmozo, kiépíte magának? kiált Babits a világháború árnyékában, s kérdezhetjük ma is a kultúrák (civilizációk) önkényes lerombolásának korában. Ember, civilizáció, kultúra, történelem, Európa, humanitás, m vel dés, m vészet, bölcselet fogalmai alkotják e tankönyvhöz is a vezérfonalat. E bevezet ben sem feledkezhetünk meg a hazaszeretet köteleze ségér l. A hazaszeretet eszméje, a jelenért és jöv ért való aggódás, a dics múltra való hivatkozás fogalmazódik meg ragyogóan a görög (Hérodotosz, Thuküdidész történetei, Plutarkhosz életrajzai), a római (Cicero, Livius, Tacitus stb.) szerz k m veiben és a történelmi személyiségek te eiben. Dante méltán híres Itália-himnusza (valójában vádbeszéde, kirohanása: az olasz eredetiben inve iva; Isteni Színjáték. Purgatórium, Óda Itáliához, VI.) éppúgy, mint a Petrarca alko a Italia mia kezdet canzone (CXXVIII. vers), a haza as pátosz megnyilatkozása, a hazáért való aggódás lírai kiáltása. E tekintetben felsorolhatatlan bármely néphez, nemzethez tartozó szerz k és cselekv k száma, szerencsére igaz ez hazai, magyar vonatkozásban is. Szekszárd szülö e, Esztergom költ je fent idéze írását egy 1937-ben Budapesten rendeze a humanisztikus szellem feladatairól a mai lélek formálásában témájú nemzetközi ankét kapcsán készíte e. Gondolatait ekként zárta: Ezt mondtam volna el, mentül hangosabban, ha a humanista ankét szónokai közö hivatva le em volna szavamat fölemelni. Babitshoz csatlakozva: én e kis kötetben foglaltakat és még sok minden mást mondanék el tanítványaimnak. Király Farkas szét, nem össze mire összpontosít, mindegy: szíriusz, orion, egyéb a tárgya. kedves(?) emlékeit(?) óceán fogatlan kutyái hordják szanaszét. fejét lecsavarja, plázsra dobja magát. a szélcsendben felpörögnek a szélturbinák. part szakad sziklaágyától, felemelkedik. szemei magasból néznek körbe vagy gömbbe, fejetlen teste elernyed, tisztul bentr l kifelé, b z és b zl ereszkedik alá. a hullámokon odébb ring a trágya. * kövek a földb l n nek ki, törnek el meg fel. kifordíto fókák vonaglanak. vasf szárai futják körbe, forraszt f ragaszt bel lük rácsokat. napkeleten pompás pávák kopaszodnak, tolluk vulkán torkába hull: t zhányás, a föld gyomra rándul, megremeg. a hullámok hasadó atomra lelnek, felmutatják. ó! * 17
PoLíSz beértek a bohócfejek. füleikb l lábak lógnak ki földre po yanás után azokon forgolódnak, nyargalnak. fekete gömböcorruk füstölög, futófény mutat utat nekik majd: tadammm! s csak a csótányok élik túl, azok közül is csupán a legalább nyolccsápúak. * egyenes az alagút. de fordul a szerelvény, a sziklába begördül. patakzik a sín, fekete a fényhiány. nehéz a víz, sejtek nem osztódnak többé. csónak billeg a felszín taván, nevetés gy r zik gyönyör n körö e. ám a k ben a hang hulláma nem halad. nehéz a víz. három nap egy esztend, egy élet. * végleges aszályosítás. kigazdálkodni nehéz: hiányzó adagok, teleportált porciók. visszanyerhetetlen víz, kiszárad a veszély is. nem párolog a homok, szemcséit sziva yúzzák a klepszidra fels szívébe: farkukba harapjanak a perg percek. * átöleli az r. ahogy mindig is. ringatná, csillaggal játszatja, bolygókat rejt el. rejtjel visz üzenetet, háborítatlan. katlan fenekén kód fejlik, fejt dik. felh s éjszakák. nem látni, mint szilárdul gömbbé, köröskörré a sötét anyag, a m. felh s éjszakák. nem látni többé. * elvonult a t zes. máshol oltja a perzsel jeget. van így. agancsot nevelnek a frissen vedle fák. földre hajtják, szegezik el re. gyelik a láthatárt, ha felbukkanna. hátha. üres vértek zörögnek, vonulnak, csatát keres páncélok. hiába. szárnyat bontanak az árnyak, az utolsó prédák: lesznek jelek az égen, olvas(hat)atlanok. * hangok vesznek el a hamuszférában, koppanások, hosszabb hörgések. csak az er sebb fotonállatok rágják ráér sen keresztül magukat a krémen. ülepedés nincs, a gravitáció szünetel. s pihen, pihenget az id. * homok terjeng rég méretes kristályok helyén. pornál porabbá lesznek, 18