Székesfehérvári kistérség. Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési stratégiai program

Székesfehérvári kistérség agrárstruktúra és vidékfejlesztési stratégiai program (helyzetelemzés) Szabadbattyán, 2004. május

Az anyag készítésében közreműködő szakértők: 1999 Borsó Pál Csabina Zoltán Dr. Szekerczés Anna István András Kaleta Jánosné Kossa Lajos Pintér Sándor Sebestyén Csaba Suhajda László Tropa István Turcsányi Sándor polgármester, Szabadbattyáni Önkormányzat Programfelelős 1999 igazgató-helyettes, Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány helyettes vezető, Megyei Közigazgatási Hivatal ügyvezető igazgató, Fejér Megyei Agrárkamara környezetvédelmi szakértő polgármester, Abai Önkormányzat turisztikai, idegenforgalmi szakértő ügyvezető igazgató, Siker Kft. Sárkeszi Teleház vezetője polgármester, Sárkeresztesi Önkormányzat osztályvezető, Fejér Megyei Agrárkamara 2004 Szász Péter Fejes István igazgató, Sárvíz Területfejlesztési Kht Programfelelős 2004 társelnök, Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület

Bevezetés 1999-ben a Székesfehérvár és térsége önkormányzatai a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal (FVM) kötött támogatási szerződésnek megfelelően elkészíti a térség agrárstruktúra és vidékfejlesztés stratégiai programját. A munka elkészült, majd 2003. év folyamán az FVM Vidékfejlesztési Főosztálya elrendelte az anyag aktualizálását, felülvizsgálatát. Így az 1999-ben elkészült alapokon módosított és aktualizált anyag olvasható az alábbiakban. A munka első lépéseként a helyzetértékelést végezte el a kistérség. A kistérségben 17 település található, amely az önkormányzatok nyilatkozatai után került véglegesítésre. A térség magját a korábbi székesfehérvári statisztikai kistérség alkotja, de a peremterületeken 2 új település csatlakozott (Zámoly, Lovasberény), valamint 7 település átment másik kistérségbe. (Tác, Csősz, Soponya, Aba, Seregélyes, Sárosd, Szabadegyháza) A vizsgált terület a megyeszékhely körül helyezkedik el és 2 mikrotérségre osztható. A települések csoportosítása a térségi megbeszélések alapján a következő: Szabadbattyán Polgárdi Füle Kőszárhegy Sárszentmihály Sárkeszi Nádasdladány Jenő Úrhida Sárkeresztes Moha Iszkaszentgyörgy Csór Pátka Vereb Zámoly Lovasberény

A 2 csoport a térségen belül tájegységi, infrastrukturális, kulturális kapcsolatok (már működő) alapján szerveződött. A csoportosítás alapvető indoka, hogy a megyeszékhely nem célterülete a vidékfejlesztési programoknak, így a térség nem homogén. A helyzetértékelés elkészítésénél figyelembe vettük az elfogadott régiós és megyei vidékfejlesztési és területfejlesztési stratégiákat, amelyeket a helyi megbeszélésekkel és statisztikai, illetve önkormányzati adatokkal egészítettünk ki. A kistérség vidékfejlesztési stratégiai programját, a FVM által megadott tematika alapján és a kötelező adattartalommal, állítottuk össze. Az anyag elkészítése során a munkába bevontuk a térségben található civil szervezeteket, a gazdaság szereplőit és az önkormányzatokat. Interjúkat készítettünk a közösségi élet szervezőivel, önkormányzati kérdőív segítségével mértük fel az elmúlt évek beruházásait, valamint műhelymunka megbeszéléseket tartottunk a helyzetértékelési anyag összeállításhoz öt alkalommal (jegyzőkönyvek mellékelve). A felmérés elkészítése során mindvégig szem előtt tartottuk az AVOP program társadalmasítását és népszerűsítését. A stratégia meghatározása jelenti a munka második fázisát, a helyzetértékelés FVM általi elfogadása után.

Tartalomjegyzék 1. A Székesfehérvári kistérség általános jellemzése... 1 1.1. Térképek... 1 1.2. Kötelezően alkalmazandó mutatók listája... 2 1.1.1. Társadalmi-szociális helyzet...2 1.1.2. Gazdasági helyzet...2 1.1.1. Környezeti tényezők...3 1.3. Javasolt mutatók listája... 4 1.3.1. Társadalmi-szociális helyzet...4 1.1.2. Gazdasági helyzet...4 1.1.3. Környezeti tényezők...4 1.4. Terület, népesség, népsűrűség... 5 1.5. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás... 9 1.6. Településszerkezet, közigazgatási rendszer... 14 1.1.1. A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik...14 1.1.2. Önkormányzati igazgatási szervek...19 1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok... 22 1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet... 25 1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere...25 1.1.2. Használt mezőgazdasági terület gazdaságszerkezeti alakulása...28 1.1.3. Üzemi szerkezet...29 1.9. Termékszerkezet... 34 1.9.1. Növénytermelés...34 1.1.2. Állattenyésztés, állatállomány...36 1.1. Kedvezőtlen adottságú területek... 40 1.11. Mezőgazdasági termelés és értékesítés... 41 1.11.1. Hozamok, termelési érték...41 1.1.2. Mezőgazdasági termelés szerepe, jelentősége...42 1.12. Erdősültség és jellemzőinek területi elhelyezkedése, erdőgazdálkodás, erdőgazdasági termékek feldolgozása... 43 1.13. Az élelmiszeripar, élelmiszeripari kapacitások térbeni elhelyezkedése... 46 1.14. Agrárgazdasági összefoglaló elemzés... 50 1.15. A térség foglalkoztatottsági és munkanélküliségi viszonyai... 53 1.16. Hiányok és többletek a térség gazdaságában... 60 1.17. Jóléti, jövedelmi viszonyok... 61 1.18. Idegenforgalom, turizmus... 70 1.1.1. Összefoglalás, megállapítások...72 1.19. Építészeti és kulturális örökség... 74 2. Környezet állapota... 77 1.1. Levegő... 77 1.1.1. A levegő terhelése...77 1.1.2. A levegő állapota...78

1.2. Vizek... 79 1.2.1. Felszíni vizek...79 1.1.2. Felszín alatti vizek...82 1.3. Talaj... 83 1.3.1. A talajok minőségét veszélyeztető tényezők...83 1.4. Élővilág... 83 1.4.1. Flóra...83 1.1.2. Fauna...84 1.1.3. Védett természeti értékek, természetvédelmi területek...85 1.5. Települési környezet... 89 1.5.1. Hulladékkezelés...89 1.5.2. Kommunális és termelési hulladékok...89 1.1.3. Veszélyes hulladék...91 1.1.4. Zaj- és rezgés...92 1.1.5. Összefoglalás, megállapítások...92 3. Összehasonlítás és viszonyítás... 94 4. A térség erősségei és gyengeségei (SWOT analízis)... 98 4.1. Stratégiai helyzetkép... 101 5. Korábbi intézkedések, megvalósított programok a vidékfejlesztés területén a kistérségben... 103

1. A Székesfehérvári kistérség általános jellemzése 1.1. Térképek A mellékletben az alábbi térképek találhatók: 1. térkép: Fejér megye KSH körzetei, települései 2. térkép: Földrajzi kistájak elhelyezkedése 3. térkép: Termőföld minősége az agráralkalmassági értékszám alapján 4. térkép: Javaslat a három kategóriás földhasználati zónarendszer kialakítására 5. térkép: Gyümölcstelepítésre alkalmas területek aránya 6. térkép: Zonális agrárkörnyezeti programok célterületei 7. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzői 8. térkép: A kistérség felszínborítási jellemzőinek megoszlása 9. térkép: Erdőtelepítésre figyelembe vehető területek 10. térkép: Gyeptelepítésre figyelembe vehető területek 11. térkép: Természetvédelmi oltalom alatt álló területek 1

1.2. Kötelezően alkalmazandó mutatók listája 1.2.1. Társadalmi-szociális helyzet Állandó népességen belül a férfiak és nők aránya % 2002 8 oldal 1.4.2. Táblázat Népsűrűség (fő/km 2 ) 2002 6 oldal 1.4.1. Táblázat Népességváltozás 1990-ről 2002-re (%) 6 oldal 1.4.1. Táblázat 15 év alattiak aránya a népességből 2000, 2002 60 év felettiek aránya a népességből 2000, 2002 Természetes szaporodás és vándorlás 1990-2001 22 oldal 1.7.1. Táblázat Lakásonkénti átlagos lakószám (fő/lakás) 1994, 1997 61 oldal 1.17.1. Táblázat Az adott évben épített lakások a lakásállomány százalékában 1997 62 oldal 1.17.2. Táblázat Telefonnal ellátott lakások aránya (%) 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat Személygépkocsi ellátottság: 1000 lakosra személygépkocsik száma 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat Egy főre jutó SZJA 1997 66 oldal 1.17.6. Táblázat Egy szakrendelési órára jutó gyógykezelési esetek száma 1997 67 oldal 1.17.7. Táblázat 1.2.2. Gazdasági helyzet Munkanélküliségi arány (munkanélküliek aránya a 18-59 éves lakosságon belül) és alakulása 1994 és 1997 56 oldal 1.15.3. Táblázat Tartós munkanélküli arány (180 napon túli az összes munkanélküli arányában) 1994, 1998 57 oldal 1.15.4. Táblázat Jövedelempótló támogatásban részesülők aránya 1000 lakosra 1997 58 oldal 1.15.5. Táblázat Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 1994, 1997 55 oldal 1.15.2. Táblázat 2

Mezőgazdasági egyéni vállalkozók száma 1000 lakosra 1994, 1997 55 oldal 1.15.2. Táblázat Regisztrált gazdaságok száma 1000 lakosra 1994, 1997 32 oldal 1.8.7. Táblázat 1000 főre jutó őstermelők száma 31oldal 1.8.6. Táblázat Vezetékes gázhálózatba bekapcsolt lakások aránya 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat Közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások %-a 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat Közüzemi szennyvíz csatorna hálózatba bekapcsolt lakások %-a 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat 1.2.3. Környezeti tényezők A tisztított szennyvíz aránya 1997 64 oldal 1.17.4. Táblázat Használt mezőgazdasági terület aránya az összterületből 25 oldal 1.8.1. Táblázat Erdőterület aránya az összterületből 43 oldal 1.12.1. Táblázat Természetvédelmi (helyi és országos) terület aránya az összterületből 86 oldal 2.4.1. Táblázat Szántóterület átlagos aranykorona értéke 27 oldal 1.8.3. Táblázat 3

1.3. Javasolt mutatók listája 1.3.1. Társadalmi-szociális helyzet Természetes szaporodás 1990-2001-ig terjedő időszakban 2001-es népszámlálási adatokból Vándorlási egyenleg: a vándorlási különbözet 1990-2001-ig terjedő időszakban 2001-es népszámlálási adatokból Az adott évben épített lakásokból a 4 vagy több szobás lakások aránya 1994, 1997 62 oldal 1.17.2. Táblázat Vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1000 lakosra 1997 71 oldal 1.18.1. Táblázat Férőhelyek száma a kereskedelmi szálláshelyeken 1000 lakosra 1997 71 oldal 1.18.1. Táblázat 1.3.2. Gazdasági helyzet Közműolló (1 mínusz a csatornahálózat km osztva vezetékes vízhálózat hossza, km) 1997 64 oldal 1.17.3. Táblázat 1.3.3. Környezeti tényezők Termőterület művelési ágak szerint 25 oldal 1.8.1. Táblázat 4

1.4. Terület, népesség, népsűrűség Fejér megye középső és déli részén az alföldi jellegű vidék, a Mezőföld terül el. Földrajzi és éghajlati adottságok, múlt és népesség tekintetében egyaránt változékony tájat medencék, dimbes-dombos halomvidékek, folyóvölgyek kapcsolják egymáshoz. A térség festői környezetben fekvő, csendes falvai falusi üdülésre, a vadban gazdag erdőségek, a halban gazdag tavak vadászatra illetve horgászatra csábítanak. A térség szinte minden pontján több száz esztendős műemlékek templomok, kolostorok maradványai, hatalmas parkok közepén emelkedő barokk és klasszicista kastélyok, a legkisebb falvak központját is méltóságteljesen uraló templomok, az utak mentén gyakran feltűnő, vallásos ihletésű szobrok bizonyítják kézzel foghatóan a táj népének nemzedékről nemzedékre öröklődő igényét és törekvését a maradandó értékek teremtésére. A közlekedési lehetőségek zömében mind vasúton, mind közúton kiválóak. A térséget már két évezreddel ezelőtt utak hálózták be. Több mai út ugyanott fut, ahol a római kori Pannónia tartomány útjai haladtak. Földrajzi, történelmi és néprajzi szempontból éppúgy jellegzetes egységeket képeznek a térség kisebb tájai, mint a látnivalók és a táj kínálta időtöltési lehetőségek terén. A Mezőföld jellegzetes, természeti értékekben és szépségekben bővelkedő tája a hosszan egymás mellett futó, a Nádor- és a Malom-csatorna által alkotott vízgyűjtő, a Sárvíz völgye. A folyóvölgy a Séd és a Gaja patak szabályozása folytán alakult ki. Ez a kettős folyóvölgy a mezőföldi táj egyik meghatározó természeti értéke. Székesfehérvártól nyugatra, a Bakony hegység lábától húzódik dél felé a Sárrétnek nevezett mocsaras talajú, csaknem 120 km2 nagyságú, ma is süllyedő terület. A ma már részben lecsapolt vidék a Séd- illetve a Gaja-patak medencéje. Kisebb láprészeket még ma is találunk Iszkaszentgyörgy és Bodajk mellett. A Sárrét oxigéntermelésével és széndioxid elnyelésével csökkenti a szomszédos Veszprém megyében kialakult, hatalmas iparvidék okozta légszennyeződést, de zöldövezetként is szolgál a környező falvaknak. Ez a terület tulajdonképpen Székesfehérvár tüdeje is. A páratlan szépségű vadvízország védett állatfajta a kipusztuló félben levő túzok. Ezen a gyönyörű természeti kincseket rejtegető tájon élt és nevelkedett egykoron (a méltatlanul elfelejtett, ma újra felfedezett) Széchenyi Zsigmond. A Székesfehérvári kistérségben található a népi építészet szép emléke Fülén, a XIX. század első felében épült, kosáríves árkádsorú, tornácos lakóház, a Sárréti Tájház. Itt látható a Fejér megyei szőttes- és hímző művészet leggazdagabb bemutatóhelye. Mohán termékenységi népszokás, a tikverőzés eredeti formájában maradt fenn: élő néprajz. 5

A Székesfehérvári kistérséghez tartozó települések területi és népességi adatai 2002 Település Terület km 2 Népesség Népsűrűség (fő/km 2 ) Népesség változás 1990 %-ában Csór 41 1702 42 106,29% Füle 30 882 29 95,25% Iszkaszentgyörgy 26 1833 71 113,78% Jenő 6 1274 212 102,87% Kőszárhegy 6 1339 223 125,35% Lovasberény 60 2717 45 108,00% Moha 10 432 43 119,64% Nádasdladány 26 1841 71 104,10% Pátka 40 1676 42 100,95% Polgárdi 72 6476 90 103,20% Sárkeresztes 23 1508 66 123,73% Sárkeszi 15 580 39 108,93% Sárszentmihály 37 2822 76 105,69% Szabadbattyán 34 4619 136 110,44% Úrhida 7 1662 237 124,59% Vereb 22 802 36 103,51% Zámoly 49 2290 47 116,00% Kistérség összesen 504 34455 68 104,31% Székesfehérvár 171 103361 604 97,42% Székesfehérvárral együtt 675 137816 204 99,58% 1.4.1. Táblázat Forrás: KSH, 2002 A táblázat bemutatja a kistérséghez tartozó települések területét, lakónépességét, népsűrűségét és a népességi adatok változását az 1990. év százalékában. Ezen a rendkívül változatos történelmi és természeti értékű tájon helyezkedik el a Székesfehérvári kistérség, mely a város vonzáskörzetébe tartozó 17 településből áll, területe 504 km 2 (1. térkép: Fejér megye KSH körzetei, települései). Az adatok alapján látható, hogy a kistérség települései a megye teljes területének 11,5 %-át adják, lélekszáma (Székesfehérvár nélkül) 2002-ben a megye népességének 8 %-át teszi ki. A kistérség 12 településében a lakosságszám nem éri el a 2000 főt. A települések közül Úrhida, Kőszárhegy és Jenő területe 10 km 2 alatti, ez a tény területi gátja a fejlesztésnek. 6

A kékkel megjelölt települések népsűrűsége a kis terület miatt magas (100 illetve 200 fő/km2 feletti), a vidékfejlesztési programok pályázatainál ez hátrányt jelenthet. 1.4.2. táblázat Forrás: KSH, 1997 A népesség korcsoportos megoszlása 2000 és 2002 Település 2000 2002 0-14 év 60 0-14 év 60 közöttiek felettiek közöttiek felettiek %-os aránya %-os aránya %-os aránya %-os aránya Csór 18,02 18,44 17,04 18,74 Füle 15,73 21,69 14,74 22,56 Iszkaszentgyörgy 19,08 16,00 18,71 15,11 Jenő 20,68 18,94 20,33 19,23 Kőszárhegy 18,63 14,32 17,92 14,26 Lovasberény 16,86 22,34 15,75 21,90 Moha 19,04 21,20 18,52 19,91 Nádasdladány 17,63 18,94 17,27 18,85 Pátka 18,66 21,41 17,48 21,06 Polgárdi 18,42 16,79 18,21 16,58 Sárkeresztes 19,96 13,71 17,04 14,26 Sárkeszi 18,89 21,93 19,48 20,52 Sárszentmihály 18,07 15,96 16,12 16,19 Szabadbattyán 18,57 14,64 17,45 15,31 Urhida 19,78 15,77 20,22 14,62 Vereb 18,85 21,53 17,71 21,20 Zámoly 19,37 19,14 18,25 18,60 Kistérség: 18,51 17,62 17,67 17,48 Székesfehérvár 15,37 17,41 14,57 18,55 Fehérvárral együtt: 16,13 17,46 15,35 18,28 A térségben a 14 év alatti népesség településenként 20% körüli értéket mutat. A két szélső érték 15,75%, Lovasberény és 20,33%, Jenő településeken figyelhető meg. A 60 év felettiek aránya a népességből 14,26% és 22,56% között szóródik, amely az idős korú lakosság arányának jelentős különbségeire utal. A települések közül a fiatal és az idős korúak arányát vizsgálva Moha áll a legrosszabb helyen, hiszen a 14 év alattiak száma nem éri el a 16%-ot, az idős korúak aránya pedig csaknem 22%, ami a település elöregedésére utal. A kistérség népességének korösszetételében végbement változásokat mutatja ahiba! A hivatkozási forrás nem található.. Mind Székesfehérvár nélkül, mind a vele számított kistérségben csökkent a fiatal (0-14 éves) korcsoport aránya. 7

Kismértékben csökkent az időskorúak (60 év felettiek) aránya a kistérségben az össznépességen belül Állandó népességen belül a férfiak és a nők aránya 2002 Település Férfiak aránya a népesség egészéhez viszonyítva % Nők aránya a népesség egészéhez viszonyítva % Csór 50,00 50,00 Füle 48,64 51,36 Iszkaszentgyörgy 49,43 50,57 Jenő 46,62 53,38 Kőszárhegy 50,49 49,51 Lovasberény 48,44 51,56 Moha 49,54 50,46 Nádasdladány 51,22 48,78 Pátka 48,93 51,07 Polgárdi 49,83 50,17 Sárkeresztes 49,14 50,86 Sárkeszi 48,79 51,21 Sárszentmihály 49,54 50,46 Szabadbattyán 49,45 50,55 Urhida 50,78 49,22 Vereb 48,38 51,62 Zámoly 49,91 50,09 Kistérség: 49,51 50,49 Székesfehérvár 47,54 52,46 Fehérvárral együtt: 48,03 51,97 1.4.2. Táblázat Forrás: KSH, 1997 Az állandó népességen belül a férfiak és nők aránya nem mutat különös eltérést a megyei átlagtól. (1.4.2. Táblázat) 8

1.5. Természeti adottságok és viszonyok, gazdaságföldrajzi leírás Magyarország természeti tájainak legújabb módszertani felosztása szerint az országot 6 nagytáj, 33 középtáj és 230 kistáj fedi le. Ha a kistérséghez tartozó településeket Magyarország kistájainak rendszerét figyelembe véve vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy két nagytáj (makrorégió) öt kistáján (mikrorégió) helyezkedik el. (1.5.1. Táblázat, 2. térkép: Földrajzi kistájak elhelyezkedése). Tájbesorolás 1. Nagytáj (makrorégió): Alföld 1.4.23. Kistáj: Sárrét A székesfehérvári kistérség településeinek besorolása Magyarország kistájainak karaktere szerint 1.4.24. Kistáj: Sárvíz-völgy 5. Nagytáj (makrorégió): Dunántúli-középhegység 5.1.43. Kistáj: Keleti-Bakony 5.2.13. Kistáj: Móri-árok 5.2.33. Kistáj: Lovasberényi-hát 1.5.1. Táblázat A kistájakhoz tartozó települések Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida Szabadbattyán Csór, Iszkaszentgyörgy Moha, Sárkeresztes Pátka, Vereb Forrás: Magyarország kistájainak katasztere MTA Földrajztudományi Kutató Intézet, 1990. A kistájak részletesebb agro-ökológiai jellemzése egyértelműen azt mutatja, hogy a kistérség természetföldrajza igen összetett. Érinti az Alföld nagytájon belül a Mezőföld középtáj (mezorégió) számos kistáját (4) és a Dunántúli-Középhegység Bakonyvidék középtájának kistáját (1), illetve a Vértes-Velencei-hegyvidék középtájának kistájait (2). Az említett két nagytáj közötti választóvonal nagyjából a Velencei-tó vonalában helyezkedik el. A Mezőföld középtáj e kistérséghez tartozó kistájai: Sárrét: (Füle, Jenő, Kőszárhegy, Nádasdladány, Polgárdi, Sárkeszi, Sárszentmihály, Úrhida) Sárvíz-völgy: (Szabadbattyán) 9

A Bakonyvidék középtájhoz tartozó kistáj: Keleti-Bakony (Csór, Iszkaszentgyörgy) A Vértes-Velencei hegyvidékhez tartozó kistájak: Móri árok (Moha, Sárkeresztes, Zámoly) Lovasberényi hát: (Pátka, Vereb, Lovasberény). A kistájak főbb jellemzői: Székesfehérvári kistérség kistájainak agro-ökológiai jellemzőit összefoglaló 1.5.2. Táblázat is jól érzékelteti, hogy a térség adottságai a mezőgazdasági hasznosítás szempontjából igen eltérőek és ezek a különbségek a földhasználat során is megjelennek. A Sárrét két megye területén helyezkedik el. A száraz és mérsékelten meleg éghajlat meghatározó a szántóföldi és kertészeti termelésben. A közeli iparvidék valamennyi vízfolyását erősen szennyezi. A szántó művelési ág mellett jelentős a rét-legelő terület magas aránya: 14,7 %. A Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program alkalmazása szempontjából figyelmet érdemel, hogy a sárréti síkláptalajok a talajtípusok 22 %-át teszik ki. A Sárrét területének 5,6 %-a védett. Településeinek számottevő része csak alacsonyabb rendű közútról érhető el. Legjelentősebb hasznosítható nyersanyaga a mezőgazdasági tőzeg és a lápföld (Nádasdladány, Sárszentmihály), valamint a Polgárdi mészköve. A Sárvíz-völgy Fejér és Tolna megye területén helyezkedik el, a Sárréthez hasonló nagyságú. Körülbelül 90x4-5 km-es csíkban elhelyezkedő kistáj északi negyedében helyezkednek el a kistáj jelen felmérésben érintett települései. Az északi vidékének az éghajlata mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg éghajlati öv határán helyezkedik el. A csapadék évi összege északon az átlagosnál kb. 10 %-kal kevesebb. Területén folyik a Sárrét és a Sárvíz-Malom csatorna. A kistáj területének 5,7 %-át vízfelszín borítja. A kistáj északi részének talajai jobb minőségűek. A területnek jelentős az üdülési idegenforgalmi vonzereje. A Sárvíz, a Malom-csatorna mentén regionális üdülési igények kielégítésére kínálkozik lehetőség, ez azonban az infrastruktúra fejlesztését feltételezik. A Keleti Bakony kistáj 10 településéből csak a keleti részén elhelyezkedő 2 település tartozik a kistérséghez. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A kistáj területének legnagyobb hányadát a kistérség leggyengébb talajai fedik: extenzív gazdálkodás célterületei. Ebben a kistérségben a legkevesebb a szántó (26,2 %) kiemelkedő nagyságú az erdő (49,4 %) és a gyep (17,6 %) területe. A védett terület nagysága elenyésző. A keleti területeken 10-15 %-kal kevesebb a csapadék a nyugati vidékhez képest. Az erdőgazdálkodás mellett itt található a legtöbb kert a kistérségben. A települések egy része országos jelentőségű főút mentén érhető el. A székesfehérvári kistérségben itt e legkevesebb a vízfelszín, (0,1 %) de az Iszkaszentgyörgy melletti három halastó több, mint 90 ha. felszínű. Főbb hasznosítható nyersanyaga a bauxit. (Iszkaszentgyörgy). Az iszkaszentgyörgyi Duzzogó melletti erdő regionális jelentőségű természetvédelmi terület. A meglévő adottságokra alapozva az infrastruktúra egyidejű fejlesztésével a regionális jelentőségű turizmus színvonala emelhető. 10

A Móri árok a kistérség legkisebb kistája. Déli részének éghajlata mérsékelten hűvös, száraz. A szántó művelési ág mellett jelentős a rét-legelő aránya: 9,2 %. Talajainak fele erdő, illetve réti talaj. A táj vízbázis jellege folytán kiemelt vízminőség-védelmet igényel. A kedvező kitettségű lejtők szőlőtermesztésre alkalmasak. A székesfehérvári kistérségben itt a legnagyobb a szőlőterület aránya az összterülethez viszonyítva. (4,3 %) A területen általában a nem túl hő- és vízigényes növények számára kedvező az éghajlat. A kistáj települései jól megközelíthetőek, kultúrtörténeti és természetvédelmi értékekkel rendelkezik. A területen található az 1976-ban létesített Vértesi Tájvédelmi Körzet (e két települést azonban nem érinti). Moha térségében gyógyvíz található. Ezekre az adottságokra a kistáj többi településével egyetemben (az infrastruktúra fejlesztésével) szintén regionális jelentőségű üdülőkörzet települhet. (az országosan ismert borvidék turisztikai értéke kiemelkedő) A Lovasberényi-hát tipikusan mezőgazdasági és szántóföldi hasznosítású kistáj, déli része száraz éghajlatú. A kistájhoz tartozó két település déli elhelyezkedésű. Közigazgatási területe 6275 hektár, ebből erdőterület 1261 hektár (20,1 %). Tavai közül a pátkai halastó jelentős vízfelületű (17 ha). A Talajtípusok jelentős része csernozjom. Pátka környékén jelentősebb területet réti talaj borít. Székesfehérvár-Budapest viszonylagos közelsége jó alapot szolgál üdülési, turisztikai igények kielégítésére. Ehhez előnyösen hozzájárul a Pátka közelében létesített víztározók sora. A kistáj a Velencei-tó háttérterülete. 11

Ssz. A székesfehérvári kistérség kistájainak jellemzése A kistáj elnevezése A kistáj Területhasznosítás Domborzati adatok Magasság (tszf.m.) jele terület szántó kert szőlő gyep erdő vízfelszín ártér, bányater. stb 1. Közép-Mezőföld 1.4.21. 1430 84,2 0,8 1,9 1,4 5,6 0,6 0,1 Lösszel fedett hordalékkúp-síkság 97-204 (29/6 település) 2. Sárrét 1.4.23. 400 66,5 1,3 2,1 14,7 6,4 2,1 0,2 Központi része medencesíkság, 104-222 déli része enyhén hullámos, völgyekkel szabdalt domblábi hátak sorozata (15/8 település) 3. Sárvíz-völgy 1.4.24. 400 74,1 0,2 0,5 7,3 5,2 5,7 2,6 Teraszos folyóvölgy (12/3 89-161 település) 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 1.4.32. 620 90,0 0,3 1,0 0,2 3,7 0,6 0,4 Egyetlen síkság. Vízfolyások 105-172 völgyei ill. szárazvölgyek taglalják (15/2 település) 5. Keleti-Bakony 5.1.43. 370 26,2 2,1 1,6 17,6 49,4 0,1 0,3 500 m. tszf.-i magasság fölé 108-574 emelkedő fennsíkját szerkezeti árkok, hegységperemi süllyedékek alkotják, szeizmikusan érzékeny terület. (10/2 település) 6. Móri-árok 5.2.13. 100 71,5 1,5 4,3 9,2 4,0 2,2 0,6 Sas-bérces szerkezetű árkos 110-240 süllyedék (6/2 település), 7. Lovasberényi-hát 5.2.33. 190 85,6 1,5 1,7 1,4 5,9 0,8 0,2 Eróziós völgyekkel, 111-249 peremsüllyedésekkel tagolt löszös hát. (10/2 település) 12

ssz. Kistáj elnevezése Középhőmérséklet (Co) Csapadék, mm Fagymentes napok Főbb talajtípusok arányai Évi vegetációs max. min. évi vegetációs napok száma időszak 1. Közép-Mezőföld Dél 10,2-10,3 16,1-17,0 34,2-16,0 550-600 320-340 203 ápr.5.-okt.25. 91% csernozjomok Észak 9,8-9,9 33,8 186-190 ápr.10.-13 okt. 15-20. 6% réti talajok 2. Sárrét 9,5-9,7 16,3-16,5 33,7-165 550-580 320-340 183-202 ápr. 10.-okt.20. 61% csernozjomok 22% síkláp 12% réti talajok 3. Sárvíz-völgy 9,9-10,0 16,4-16,9 34,3-165 580-610 330-350 199 ápr.8-10-okt.25. 64% réti talajok 6% síkláp, csernozjom 26% 4. Kálóz-Ipari löszhátralék 10,0-10,1 17,0 33,7-16,0 600-630 340-360 194(200) ápr.8.-10.-okt.20. 99 csernozjomok 5. Keleti-Bakony 9,0 15,5-16,0 32,0-14,0 600-650 (Ny.700 felett) 6. Móri-árok 9,5 16,0 33,0-15,0 550-600 (É.600-650 350-400 183-188 ápr.20-okt.25. 64% rendzina 34% erdőtalajok 380-400 183-188 ápr.18.-20-okt.20-25. 51% erdőtalajok 47% réti talajok 7. Lovasberényi-hát 9,5-9,8 16,0 33,5-16,0 550-600 300-320 184-188 ápr.15-19.-okt.20. 88% mészlepedékes csernozjomok 4% rendzina 4% erdőtalajok 1.5.2. Táblázat 13

1.6. Településszerkezet, közigazgatási rendszer A közigazgatási tevékenységet a kistérségbe tartozó települések tekintetében valamennyi közigazgatási ügyben államigazgatási szervek és önkormányzati igazgatási szervek látják el. Az államigazgatási szervek vonatkozásában jellemző, hogy a Kormány irányítása alatt működő minisztériumok és országos hatáskörű szervek területi, illetőleg helyi szerveiként működnek. A területi szervek a megyénél nagyobb, illetőleg megyei illetékességű igazgatási szervezetek, míg a helyi szervek a kistérséghez közelebb álló, annak területével közel azonos működési területen látják el feladataikat. Az államigazgatási ügyekben első fokon mindig a legalsóbb szintű államigazgatási szerv jár el. Azon esetekben, ahol a kistérségi települések működési körével közel megegyező illetékességű szerv működik, úgy ezen szerv dönt, amennyiben nincs ilyen területi illetékességgel működő szerv, úgy a megyei államigazgatási szerv hozza meg a döntést. A székesfehérvári kistérségbe tartozó 17 település nem teljességgel azonos az 1996.-ban létrehozott Székesfehérvár és Vonzáskörzete Önkormányzatai Területfejlesztési Társulásával. Több település kívánt másik kistérséghez tartozni illetve ugyancsak több települést csatoltak a székesfehérvári kistérséghez más térségekből. Fejér megyén belül a kistérség lakosságszáma a Fejér Megyei összlakossághoz viszonyítva 8 % -ot képvisel. Amennyiben a megyeszékhelyet Székesfehérvárt is figyelembe vesszük, úgy elmondható, hogy a megye lakosságának mintegy harmada a megye ezen területén él és dolgozik. A megyei illetékességű államigazgatási szervek székhelye egy kivétellel Székesfehérváron van, mely így egyben a megyei közigazgatás centrumának is tekinthető. A kistérségbe tartozó egyes települések népességszámát, s közigazgatási területét az 1. számú melléklet mutatja be. 1.6.1. A megyében működő államigazgatási szervek, főbb feladat-, és hatásköreik Fejér Megyei Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség A Munkaügyi Központ látja el a munkanélküliek ellátásával, s a munkanélküliség megelőzésével kapcsolatos teendőket, továbbá végzi a foglalkoztatás elősegítését szolgáló támogatások megállapítását, folyósítását, ellenőrzését, a munkaerő közvetítést és tanácsadást. A Munkaügyi Központok Kirendeltségei melyek a lakossághoz közelebb vannak hatáskörébe tartoznak az alábbi foglalkoztatást elősegítő támogatások: a munkaerőpiaci képzésben részt vevő munkanélküli személyek támogatása, a munkanélküliek vállalkozóvá válásának elősegítése, a foglalkoztatás bővítése, a közhasznú munkavégzés, a tartós munkanélküliek foglalkoztatása esetén a munkába járási, utazási költségtérítés, a foglalkoztatási támogatás, 14

a foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása, s az egészségügyi hozzájárulás megfizetéséhez nyújtandó támogatás. A Kirendeltség feladatainak ellátása során elősegíti a megváltozott munkaképességű munkanélküliek foglalkozási rehabilitációját. A Munkaügyi Központ Kirendeltsége, melynek illetékessége a kistérségbe tartozó települések túlnyomó többségére kiterjed a Székesfehérvári székhelyű Kirendeltség, Vereb település a Gárdonyi Kirendeltség illetékességi területéhez tartozik. A Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség a központ részeként működik, fő feladatköre az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírások, a foglalkoztatásra vonatkozó s a munkaügyi szabályok végrehajtásának hatósági ellenőrzése. A Felügyelőség kirendeltséggel nem rendelkezik. Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat egészségügyi-igazgatási, közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségvédelmi feladatokat lát el. Megyei szerveként az ÁNTSZ Megyei Intézete, városi szerveiként a körzetre kiterjedő illetékességgel ÁNTSZ Városi Intézetei működnek, melynek élén a városi tisztifőorvosok állnak. A Tisztiorvosi Szolgálat: szakhatóságként jár el az építésügyi, műszaki előírások és irányelvek, a regionális és az általános városrendezési tervek, típustervek jóváhagyásában, dönt jogszabály által meghatározott új anyagok és a lakosság körében közvetlen felhasználásra kerülő cikkek előállításával, anyagok forgalomba hozatalával kapcsolatos engedélyek megadásáról, közreműködik az országos fejlesztési tervek, valamint az általános érvényű hatósági előírások szabályzatok, műszaki leírások, stb. kiadásának előkészítésében. Az I. fokú eljárás a Szolgálat Városi Intézetének hatáskörébe tartozik. A székesfehérvári kistérség települései a Szolgálat Városi Intézetei tekintetében meglehetősen tagolt képet mutatnak. A települések többsége az ÁNTSZ Székesfehérvári Városi Intézetéhez tartozik, a Gárdonyi Városi Intézet látja el Pátka és Vereb, míg a Sárbogárdi Városi Intézet gyakorolja az első fokú hatósági jogkört Sárosd, Szabadegyháza, Káloz, Sárkeresztúr és Sárszentágota vonatkozásában. Megyei Földhivatal Körzeti Földhivatalai A Földhivatalok a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium irányítása alatt a földügyi igazgatási tevékenység hatósági feladatainak ellátását végzik, feladatkörük a földtulajdon, földhasználat, földvédelem, földértékelés, földmérés és térképészet, továbbá az ingatlan nyilvántartási tevékenység ellátása. 15

Ezen felsorolt feladatokat néhány kivételtől eltekintve, melyek a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartoznak I. fokon a Körzeti Földhivatalok látják el, a II. fokú hatósági tevékenység a Megyei Földhivatal hatáskörébe tartozik. A Megyei és a Körzeti Földhivatalok a rendelkezésükre álló adat és eszközállomány igénybevételével alaptevékenységükön kívül megrendelők részére szolgáltató tevékenységet is végezhetnek. A kistérség települései földügyi igazgatási ügyeiben a Székesfehérvári Körzeti Földhivatal az illetékes. A következőkben felsorolt államigazgatási szervek megyei, avagy nagyobb területi illetékességgel bírnak a megye összes települése, így a kistérség települései vonatkozásában ezen szervek rendelkeznek döntési jogkörrel. Fejér Megyei Közigazgatási Hivatal A Kormány területi államigazgatási szerve, melynek a többi államigazgatási szervtől megkülönböztető ismérve, hogy általános hatáskörű. Tevékenységi köre széles, egyaránt kapcsolódik az önkormányzatokhoz és a megyében székhellyel rendelkező államigazgatási szervekhez. A Közigazgatási Hivatal látja el a helyi és a helyi kisebbségi önkormányzatok törvényességiellenőrzését, I. fokú hatásköröket gyakorol pl. kisajátítás, bányaszolgalom alapítása, külföldiek ingatlanszerzésének, bevándorlásának engedélyezése s eljár II. fokon mindazon államigazgatási hatósági ügyekben, melyekben az I. fokú döntést a jegyző, avagy polgármester hozta és annak elbírálása nem tartozik valamely ágazati igazgatási szervhez. A Hivatal részeként működik a Megyei Gyámhivatal és a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség. A Közigazgatási Hivatal vezetője a területi államigazgatási szervek tekintetében koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint köztisztviselői képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat kapott. A területi államigazgatási szervek feladataik ellátása során együttműködésre kötelezettek, e célból Megyei Államigazgatási Kollégium működik. A Kollégium megteremti azon kereteket, melyek lehetőséget és alkalmat adnak nem csak az államigazgatási szervek vezetői közötti együttműködésnek, hanem az önkormányzatokkal, területfejlesztési társulásokkal való intézményes kapcsolatfelvételekre is. Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: Az adóalanyok tekintetében ellátja az adóztatási feladatokat: az adók általános forgalmi-, társasági-, személyi-, jövedelemadó, fogyasztási adó megállapítását, beszedését, nyilvántartását, végrehajtását, visszatérítésüket, kiszabását, s ellenőrzését. 1999. január 1.-jei hatállyal az Igazgatóság tevékenységi köre bővült: a társadalombiztosítási járulékok beszedése, nyilvántartása és ellenőrzése feladatkörrel, melyet a Járulékigazgatóság lát el. 16

Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás: Az Állomás látja el az állategészségügyi-irányítási, szervezési és engedélyezési feladatokat. Ügyeleti készenléti szolgálatot szervez, meghatározza a hatósági állatorvosok működési területét. Engedélyezi állatkórház, rendelő, laboratórium létesítését, az export állatrakodók létesítését és szállítóeszközök használatát, továbbá járványügyi és állathigiéniai feladatokat teljesít. Végül, de nem utolsósorban élelmiszer higiéniai és élelmiszer minőségellenőrzési tevékenységet teljesít, mely kiterjed az élelmiszer üzemek létesítési engedélyezésétől, az új élelmiszer termékek gyártmánylapjainak jóváhagyásán túlmenően a közfogyasztásra kerülő élelmiszerek minőségének hatósági ellenőrzésére. Fejér Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomás: Növényvédelmi felügyelet körében ellenőrzik, hogy a termelők védekezési kötelezettségüket teljesítik-e, illetőleg szakszerű-e a növényvédőszer felhasználás, s annak forgalmazása. A talajvédelmi felügyeleti jogkör jelenti az Állomás másik fő nagy szakterületét, e körben a termőföld minőségi védelmével foglalkoznak. Engedélyezési hatáskörben eljárva engedélyezik a talajvédelmi célú kivitelező tevékenységet, a tereprendezést, mélyforgatást, szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya s egyéb nem veszélyes hulladék termőföldön történő elhelyezését. Fejér Megyei Földművelésügyi Hivatal: A Hivatal növénytermesztést érintő feladatkörében, a vetőmagtörvény előírásainak betartását ellenőrzi, s az FVM minisztérium részére 16 növényre vonatkozóan termésbecslési jelentést készít. Felméri az elemi károkat, s azok nagyságát, elbírálja a növénytermesztéshez kapcsolódó támogatásokat, kérelmeket, hiteligényeket. Működteti az agrárigazgatás körébe tartozó állami támogatási rendszereket, s ellenőrzi az állami támogatással megvalósult beruházásokat. Fejér Megyei Közlekedési Felügyelet: Fő tevékenysége a közlekedés három alapelemére, a pályára, a közúti járműre, a közlekedő ember gépjármű vezetéssel kapcsolatos képzésére, s a vizsgáztatással kapcsolatos engedélyező és ellenőrző feladatok ellátására terjed ki. Engedélyezi a megye teljes úthálózata, bizonyos vasutak, függő-és kötélpályák építését, járművek átalakítását, járművezetői képzést végzők tevékenységét, a belföldi áru és személyfuvarozást. Végzi a közúti járművek forgalomba helyezése előtti és időszakos műszaki vizsgáztatását, a közúti járművezetők és egyéb közlekedési szakemberek vizsgáztatását. A Felügyelet a megyei gépjárműállományról és a vezetői okmányokról naprakész számítógépes nyilvántartással rendelkezik. Fejér Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság: Fejér Megyei Egészségbiztosítási Igazgatóság: Az Igazgatóságok látják el a társadalombiztosítási, nyugdíjbiztosítási, családok támogatásáról szóló jogszabályokban szabályozott ellátások megállapításával, folyósításával az egészségügyi intézmények, szolgálatok, vállalkozások finanszírozásával kapcsolatos feladatokat. 17

Központi Statisztikai Hivatal Fejér Megyei Igazgatósága: A Központi Statisztikai Hivatal megyei illetékességű területi szerve a Fejér Megyei Igazgatóság. A KSH éves központi munkatervben jelöli meg az országos adatgyűjtések, összeírások lebonyolítását, melyeken túlmenően az Igazgatóság folyamatos feladata a gazdálkodó szervezetek egységes statisztikai számjelének kiadása, az adatszolgáltatói regiszterek kialakítása, közlése, a társadalmi-gazdasági jelenségek folyamatos elemzése, s a felhasználók folyamatos tájékoztatása. Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség: A Felügyelőség működési területe: Fejér, Tolna és Veszprém megye, Siófok város és körzete, valamint a teljes Balaton víztest. A Felügyelőségnek kell közreműködnie a Balaton és a Velencei-tó vízminőségének megóvása, ökológiai védelme érdekében. A környezetvédelemről szóló törvény, s a végrehajtási jogszabályok alapján feladata különösen, hogy: engedélyezi a környezet használatát, minősíti az anyagokat, termékeket és technológiákat környezetvédelmi szempontból, engedélyezi forgalomba hozatalukat és alkalmazásukat, szervezi a környezeti károk elhárítására irányuló tevékenységet. Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság: Működési területe országunk öt megyéjét érintve kiterjed Fejér megye teljes területére. Az Igazgatóság működési területén vízgazdálkodási és vízügyi szaktevékenységet lát el, s I. fokú vízügyi hatósági jogkört gyakorol. E körben ellenőrzi a vízfelhasználókat, vízügyi létesítményeket üzemeltetőket, vezeti a vizikönyvet, nyilvántartja a vízhasználókkal összefüggő jogokat és kötelezettségeket. Gazdálkodik a vízkészletekkel, dönt elosztásáról, gondoskodik az ivóvízbázisok megóvásáról. Az állami tulajdonban lévő vizek és vizi létesítmények tekintetében kezeli fenntartja, üzemelteti, fejleszti a kizárólagos állami tulajdont, működteti az árvízvédelmi létesítményeket. Végzi a vízminőségi kárelhárítást. Az Igazgatóság területén 3 megye tekintetében egy-egy szakaszmérnökség végzi az operatív tevékenységet, melyek a megyeszékhelyeken találhatók. Közép-Dunántúli Regionális Idegenforgalmi Bizottság Titkársága: Feladata, hogy a Regionális Idegenforgalmi Bizottság tevékenységéhez kapcsolódva ellássa a regionális idegenforgalmi állami feladatokat a nemzeti turizmuspolitika célkitűzéseihez igazodva. Főként közreműködői, együttműködési feladatokat lát el a régió turizmuspolitikájának, turizmusfejlesztési koncepciójának tervei kialakításának érdekében. Területi Műszaki Biztonsági Felügyelet: Az Országos Műszaki Biztonsági Felügyelet 10 területi államigazgatási szerve egyikeként Fejér és Veszprém megyére kiterjedően látja el feladatait. Hatáskörébe tartozik a nyomástartó edények, gőzkazánok, gáz-és olajtüzelő berendezések, veszélyes folyadék tároló tartályok benzinkutaktól a stratégiai kőolaj készlet tárolóig valamint a villamos berendezések hatósági felügyelete. A műszaki felügyelet kiterjed az engedélyezéstől az ellenőrzésig, valamint folyamatos időszakos vizsgálatokból áll. 18

Fejér Megyei Területi Államháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálat (TÁKISZ): A Belügyminisztérium irányítása alatt működik, fő feladata a Fejér megyében működő önkormányzatok és általuk fenntartott intézmények közel 600 költségvetési egység költségvetési terveinek, beszámolóinak összesítése s azok alapján a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium részére a pénzügyi tájékoztatók továbbítása. A Szolgálat az informatikai rendszerére építve a személyi adat és lakcímnyilvántartás országos rendszerében gyűjti és feldolgozza a megyében történt változásokat, információs kapcsolatot tart fen az önkormányzatok és a BM.Központi Nyilvántartó és Választási Hivatalban kezelt országos adatbázis között. Végül, de nem utolsó sorban a Szolgálat ellátja a személyi nyilvántartásra építve a választások és népszavazások előkészítésének szakmai feladatait. 1.6.2. Önkormányzati igazgatási szervek Az előbbiekben bemutatott államigazgatási szervek az ágazatukon belül egymással aláfölérendeltségi, szigorú hierarchikus kapcsolatban működnek, végső soron valamennyi államigazgatási szerv a Kormány alárendeltségében látja el feladatkörét. A közigazgatási szervek másik csoportját az önkormányzati igazgatási szervek alkotják, melyek általános megfogalmazással polgármesteri hivatalok, s melyek egyúttal mellérendeltségi kapcsolatban állnak. A kistérségbe tartozó települések önálló polgármesteri hivatalt tartanak fenn, kivéve Füle és Jenő Önkormányzatait melyek körjegyzőséget működtetnek. A polgármesteri hivatalok illetőleg a körjegyzőség feladata az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos ügyek ellátása. Az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatkör sokrétűségéből adódik azon követelmény, hogy a település lakosságát érintő ügyekben azon igazgatási szerv döntsön, rendelkezzen hatáskörrel, mely a lakossághoz legközelebb áll. Önkormányzati feladat többek között a helyi közszolgáltatások szervezése, a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemetők, a helyi közutak és közterületek fenntartása, a köztisztaság és településtisztaság biztosítása. Feladatként látják el a helyi energiaszolgáltatásban való közreműködést és a foglalkoztatás megoldásának segítését. Kötelező minden önkormányzat számára az óvodai nevelésről, az általános iskolai oktatásról, az egészségügyi és szociális alapellátásról, valamint a gyermek és ifjúságvédelmi feladatokról való gondoskodás. Minden önkormányzat számára kötelező a helyi közösségi színtér és a könyvtári szolgáltatás igénybevételének biztosítása. A kistérségi települések önkormányzatai kötelesek gondoskodni a fenti feladatkörről. A tekintetben, hogy milyen módon valósítják meg a rájuk rótt feladatkört már döntési lehetőségekkel rendelkeznek. Önállóan, saját intézmény fenntartásával is gondoskodhatnak erről, de más települési önkormányzatokkal is társulhatnak, továbbá szolgáltatókkal, vállalkozókkal polgári jogi szerződés keretében megállapodhatnak a feladat megvalósításáról. 19

A felsorolt feladatok mindegyikéhez kapcsolódik hatáskör, melyek egy részét a képviselőtestület gyakorolja, ez esetben a polgármesteri hivatalt előkészítő szerepkör illeti meg. Az ügyek más része államigazgatási hatósági ügy, melyben döntésre a jegyző, körjegyző jogosult. A jegyző sajátos, kettős szerepkörű köztisztviselő, aki vezeti a polgármesteri hivatalt illetőleg a körjegyzőség élén áll, ezen vezetői szerepkörében ellátja az önkormányzati, helyi ügyek szakszerű előkészítését, ugyanakkor államigazgatási hatósági ügyekben pl.: anyakönyv, szabálysértés, birtokvédelem, építésigazgatás, gyámügy, stb. ő rendelkezik döntési jogkörrel. A települési jegyzőket azonos feladat-és hatáskör illeti meg, kivéve a kiemelt szakértelmet igénylő egyes gyámügyi és építésigazgatási ügyeket, melyek tekintetében a jogszabály a városi jegyzők részére telepített hatáskört. A települési önkormányzatok polgármesteri hivatalai és a körjegyzőség adatait a 3. számú melléklet részletezi. Gyámhivatalok A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997:XXXI. tv. a gyermekvédelmi és gyámügyi hatósági jogkörök vonatkozásában megosztotta a hatáskört a települési önkormányzatok jegyzői és a városi polgármesteri hivatalok keretében működő gyámhivatalok között. A gyermekek védelmével kapcsolatos azonnali segítségnyújtás a jegyző hatáskörében maradt, míg a bonyolultabb, szakszerű ügyintézést igénylő ügyek a városi gyámhivatalok hatáskörébe kerültek. A kistérség települései tekintetében három gyámhivatal jogosult eljárni. A települések Székesfehérvári Városi Gyámhivatal illetékessége alá tartozik. Polgárdi Városi Gyámhivatal jár el Kőszárhegy, Polgárdi, Füle, Jenő tekintetében, míg a Gárdonyi Városi Gyámhivatal illetékességi körébe tartozik Vereb település. Kiemelt építésügyi hatóságok Az 1998. január 1.-jén hatályba lépett épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997:LXXXVIII.tv. szintén hatásköri megosztást végzett a települési önkormányzatok jegyzői és a városi önkormányzati jegyzők között. Az elvi építési, az építési, a bontási, a használatbavételi és fennmaradási engedélyezési, továbbá az ezekkel összefüggő ellenőrzési és kötelezési ügyekben I. fokon a városi önkormányzat jegyzői járnak el. Minden további építésigazgatás körébe tartozó hatósági ügyben az I. fokú jogkört a települési önkormányzatok jegyzői látják el. Kiemelt építésügyi hatóságként 16 kistérségi település tekintetében Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala jár el. Polgárdi Város Polgármesteri Hivatala látja el Jenő, Kőszárhegy és természetesen Polgárdi tekintetében a feladatkört, Gárdony Város 20

Polgármesteri Hivatala illetékes mint kiemelt építésügyi hatóság Vereb településen keletkező építésügyi bonyolultabb ügykörökben. A kiemelt építésügyi hatóságok és az érintett gyámhivatalok felsorolását szintén a 3. számú melléklet rögzíti. 21

1.7. Demográfiai helyzet és folyamatok Ellentétben az országos demográfiai folyamatokkal, a Székesfehérvári kistérség 17 településének népessége 1990 és 2002 között összességében 4,31%-kal emelkedett. Ugyanakkor pl. Füle, és a térség nagyvárosának, Székesfehérvár megyei jogú városnak a népessége csökkent az említett időszakban. (1.4.1. Táblázat) A természetes demográfiai folyamatok főbb jellemzői a Székesfehérvári kistérségben az alábbiakban foglalhatók össze: Település A természetes szaporodás és a vándorlás összesített adatai 1990-2001 Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő Természetes szaporodás ill fogyás 2001 ezrelékében Vándorlás különbözete 1990-2001 Vándorlás különbözete 2001 ezrelékében Csór -57-34,42 303 182,97 Füle -35-40,09-1 -1,15 Iszkaszentgyörgy -59-33,97 399 229,71 Jenő -8-6,42 97 77,79 Kőszárhegy -7-5,63 300 241,35 Lovasberény -176-63,95 283 102,83 Moha -38-93,83 108 266,67 Nádasdladány -46-24,74 203 109,20 Pátka -46-27,28 90 53,38 Polgárdi -429-67,96 959 151,91 Sárkeresztes -5-3,26 336 219,18 Sárkeszi -13-23,94 81 149,17 Sárszentmihály -41-14,48 369 130,34 Szabadbattyán 10 2,21 639 141,40 Urhida -6-3,77 490 307,98 Vereb -16-20,83-2 -2,60 Zámoly -45-20,23 295 132,64 Kistérség: -1017-30,11 4949 146,51 Székesfehérvár -51-0,49-2561 -24,85 Fehérvárral együtt -1068-7,80 2388 17,45 1.7.1. Táblázat Forrás: KSH Csökkent a kistérségben a természetes szaporodás illetve mivel negatív, összességében 30 ezrelékes adatról van szó, így fogyásról beszélhetünk. A folyamat súlyos következményeire mutat az a tény, hogy az adat 10 éves változást mutat, tehát stabil folyamatnak tekinthető (1.7.1. Táblázat) A természetes szaporodás egyenlege negatív a kistérségben. Megállapítható tehát, hogy az 1990-2001 közötti népességnövekedés a pozitív vándorlási egyenleg eredménye, amely kiegyenlítette a negatív természetes szaporodási egyenleget és 22

népességnövekedést eredményezett, nyilvánvaló összefüggésben a térség gazdasági fejlődésével. (1.7.2. és 1.7.3. Grafikonok) Népesedési folyamatok az egyes településeken 1990 és 2001 között 1200 1000 800 600 400 200 0-200 -400-600 Moha Urhida Vereb 1.7.2. Grafikon Forrás: KSH Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő Vándorlás különbözete 1990-2001 A kistérség egészének meghatározó népesedési folyamatai 1990-2001 4949 5000 4000 3000 2000 1000 0-1000 -2000-1017 Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő Vándorlás különbözete 1990-2001 23

Az elnéptelenedéssel leginkább veszélyeztetett település a kistérségben Lovasberény és Polgárdi, (Hiba! A hivatkozási forrás nem található.fikon) Székesfehérvár szaparodási és vándorlási adatai grafikonon 1990-2001 0 1-500 -1000-1500 -2000 Vándorlás különbözete 1990-2001 Természetes szaporodás ill fogyás 1990-2001, / fő -2500-3000 1.7.4. Grafikon Forrás: KSH Megfigyelhető, hogy a kistérség népessége az elmúlt időszakban (1990-2001) nőtt, miközben Székesfehérvár lakónépessége csökkent. Ezt a folyamatot két tényező is magyarázza: A megyeszékhelyen az elmúlt időszakban nem történt jelentős lakásépítés, így a munkaerő-növekedés a vonzáskörzetben realizálódott. A magas ingatlanárak és az életmód változtatás miatt sokan a vonzáskörzetben vásároltak vagy építettek családi házakat és innen ingáznak be a munkahelyükre. 24

1.8. Agrárstruktúra és gazdasági szerkezet 1.8.1. Használt mezőgazdasági terület szerkezete, földminőség földhasználati zónarendszere A földterület és a földminőség jellemző adatait kistérségi szinten összesítve a 1.8.1. Táblázat tartalmazza a területileg illetékes KSH és Földhivatal adatainak felhasználásával. A kistérség mezőgazdasági területének megoszlása művelési ágak szerint Megnevezés Terület (ha) Mg. terület megoszlása % Szfv.nélkül Szfvár Mindössz. Szfv.nélkül Szfvár Mindössz. Szántó 54820 8672 63492 81,20 81,77 81,28 Kert 1036 158 1194 1,53 1,49 1,53 Gyümölcsös 240 449 689 0,36 4,23 0,88 Szőlő 271 4 275 0,40 0,04 0,35 Gyep (rét) 2336 182 2518 3,46 1,72 3,22 Gyep (legelő) 8806 1140 9946 13,04 10,75 12,73 Mg. terület 67509 10605 78114 100,00 100,00 100,00 1.8.1. Táblázat Forrás: KSH, 1995 A székesfehérvári kistérségben kimagaslóan magas a szántóterület aránya a mezőgazdasági területhez viszonyítva: 81,2 %, de nem éri el a megyei 84 %-ot. Nagyon alacsony a gyümölcsös és a szőlőterület aránya: 0,4-0,4 %, a kert művelési ág ugyanakkor 1,53 %-os részarányt képvisel. Előbbi két művelési ág aránya jelentősen elmarad a megyei értékektől, 0,7 % és 1,2 %, míg a kert részesedése megközelítően azonos (1,47 %) Említést érdemel, hogy Székesfehérvár külterületén jelentős nagyságú gyümölcsösök találhatók; összességében 449 ha-on. Jelentős a gyepterület (rét, legelő) részesedése (16,5 %) mely szintén magasabb a megyei értéknél. A kistérség használt mezőgazdasági területének földminőségét a főbb művelési ágak (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep) vonatkozásában minőségi osztályok szerint, településenként részletesebben is megvizsgáltuk. Az összevont táblázatban bemutatjuk, hogy az említett művelési ágak területének milyen a minőségi osztályok szerinti megoszlása, mivel a művelési ágváltozások különösen a szántó és a gyep művelési ág esetében majd elsődlegesen a VI.-VII.-VIII. minőségi osztályokat, tehát a legrosszabb adottsági területeket érintik. 25