2. szám, 2016-17-es tanév II. félév Tesz-Vesz Tavasz Körzeti ifjúsági találkozó Húsvét Elsőáldozás Karolina Hittanverseny
A vándorló madár elindul valahonnan, és elindul valahová. Az ősi ösztönök pókhálója abban a pillanatban összeköti az életnek, a földnek, a szívnek és gyomornak ezt a két helyét, s erről letérni éppen úgy nem lehet, mint a vonatnak a sínekről. Elpusztulhat az egész csapat, elpusztulhat minden gólya az utolsóig, de az utolsó, a legutolsó ugyanezt az utat keresi meg, mint ahogy egyik szobából a másikba átmenni csak az ajtón lehet. A csapatvezetők keringeni kezdenek. A föld mind közelebb, közelebb emelkedik. Alattuk tópart, sásos nagy rét, a másik oldalon kopár homokdomb, öreg fák. A kör arrafelé szűkül, és minden gólya tudja, hogy máshova szállni nem is lehet. Kinyújtják hosszú lábukat, ugranak egyet-kettőt a föld érintésétől, a szárnyak még csapkodnak, de aztán összezárulnak szépen, mint amikor a fáradt munkás ölébe ejti kezét. Körülnéznek. Itt pihentünk meg máskor is mondja az öregek szeme, kapkodjuk össze, amit még lehet. A nádashoz közel nem megyünk, az erdőhöz közel nem megyünk, és itt a fákon megalhatunk. Vigyázzatok! A csapat szétszóródik, és az alkonyodó délutánban huszonkilenc gólya vadászik szöcskére, békára a tó melletti réten. A harmincadik elmaradt valahol. Elmaradt, ami annyit jelent, hogy nincs. Hogy miért maradt el, az a csapatot nem érdekli, bár tudja. Csattant valami, sziszegett valami, és a szép öreg gólyának fájdalmasan megütötte valami a szárnyát. Fene egye meg, elhibáztam ezt a dögnagy állatot mondta valaki. Húzz még egyet oda! Újra az a csattanás, újra a sörétek sziszegése. Kár a patronért.
Ennyi volt az egész. Két ember két fiatal ember ment haza vadászatból, és csak úgy próba(éppen rálődöztek a gólyákra, melyek a fiaiknak vitték az ennivalót... A csapat együtt van mondta az asszony. Az öreg gólya csak bólintott. A csapat együtt van, és ő nem érzi a vándorlás hívogatását. Nem érzi úgy, mint máskor. Az a kis ólomdarab a szárnyában elszakított valamit; elszakította a messzeség fonalát, eltörte a vágy végtelen ívét, és óvatosságot ültetett helyébe. Ez az óvatosság ma még csak tapogatódzás, de holnap vagy holnapután igen lesz, vagy nem. Élet. vagy elmúlás. A kettő között alig van kis különbség, de ez a hajszál: most minden. Neki minden. Az asszonynak nem sok, s a csapatnak alig valami. így van. Amikor párja felszállt mellőle, kibontotta szárnyát ő is, és úgy repült a rétre, mintha semmi baja nem lenne. Amíg repült, csak szárnyára figyelt. A levegő egyformán simogatta mindkettőt, és az egyik egészséges volt, a másik beteg. Ezt a szárnyat figyelte az öreg gólya mintha a másik nem is lett volna, s ez a szárny most azt mondta: Nem! A réten együtt járt a többivel. Evett, vadászott, mint a többi, de most minden mozdulat más volt, mint máskor. Minden mozdulat beleütközött abba a kis ólomdarabba, és azt mondta: Nem! S ezt tudta ő, és tudták a többiek is. Nem néztek rá, nem figyelték, de önkéntelenül ellépett mellőlük, mert idegenek lettek, és idegen lett ő is azoknak. Magányos. De azért jól evett és sokat, és később ismét közéjük ment. Az idegenség megmaradt, de elhagyni magát nem szabad. Délután ő szállt először fel a levegőbe, s a család azonnal követte az alvófához. Repülésén nem látszott semmi, s amíg így repül, addig parancsol is. Köszönjük szépen Bicsánszky József igazgató úrnak, hogy megosztotta velünk ezt az érdekes gondolatébresztőt Fekete István tollából!
öbben, gyütt, abadon, alami, gészen, okatlant, enni, dni, állalni, lakítani, eretetből. 2017. 04. 23-án csütörtök a lelkes tettvágy és dolgos kezek napja volt. Egyházmegyénk ebben a tanévben is plakátokkal hirdette a TeszVesz Tavaszt, így iskolánk is csatlakozott a kezdeményezéshez. A sok tenni-venni vágyó fiatal csoportokba rendeződött, hogy az időt hasznosan kihasználva szebbé, jobbá tegye a környezetét. Elsőáldozásra készülő csoportommal (Fánczi Réka, Németh Gergő, Joó Andrea, Barcza Alexandra) mi is útnak indultunk Katolikus óvodánkba, hogy rendhagyó hittanóra keretében, a kicsi óvodásokkal közösen adjunk hálát teremtett világunkért, környezetünkért, amelyre a Tesz-Vesz Tavasz programja különösen is felhívja a figyelmünket. Ez a nap kiváló lehetőséget jelentett arra, hogy megálljunk, és megcsodáljuk az Istenünk teremtette világot, és elgondolkodjunk, minként tehetnénk szebbé, jobbá. Mi ezen a napon az imádságot, az éneklést, és az óvodásokkal való belsőséges, interaktív beszélgetést választottuk. Elsőáldozóimmal már hetekkel a program előtt szorgalmasan készültünk, beszélgettünk és ötleteltünk. A teremtés kincsei Urunk kegyelméből napról napra megújulnak, de nem szabad sosem megszűnnünk hálát adni Istenünknek, mint ahogyan a teremtett világ is létével, megújulásával hirdeti Isten dicsőségét és kegyelmét. Minden, mi él, csak Téged hirdet. Minden dicsér, mert mind a műved. Azzal, hogy él, ezt zengi Néked: Dicsérlek én, dicsérlek téged. A nagyvilág létével énekel, Szavunkra vár, hogy hangja dal legyen. Zengjük tehát ég és föld énekét! Zengjük velük: nagy Isten, áldott légy!
Fotó: Barcza Alexandra; Nagyné Arany Brigitta
Körzeti Ifjúsági Találkozó Orosházán 2017. március 25-én reggel Körzeti Ifjúsági Találkozóra gyűlhettünk össze az orosházi Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda aulájában. Orosháza mellett Pusztaföldvárról, Csanádapácáról, Gádorosról, Nagyszénásról, Nagymágocsról és Battonyáról érkeztek résztvevőink. Rendezvényünk témája Szent László királyhoz kapcsolódott. A regisztráció idejét énekpróba kísérte; László atya köszöntése és Gömbkötő Valéria igazgatóhelyettes asszony ünnepi gondolatai után közösen indultunk templomunkba, hogy hálát adjunk, és Istenünk áldását kérjük találkozónkra. A szentmise alatti énekek Bánki- Horváth György és Szőke Szabolcs zenei közreműködésével váltak igazán méltóvá közös ünneplésünkhöz. A szentmise után iskolánk aulájában folytatódott a programunk. A Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium történelem szakos tanára, Hajdú Attila gazdagon szemléltetett előadással hozta közelebb hozzánk Szent László korát és életét. Az előadást követő kiscsoportos beszélgetések segítettek az új ismeretek elmélyítésében, és lehetőséget adtak kreatív feladatok elvégzésére is. A Sportcsarnokban elhelyezett asztaloknál mindenki készíthetett magának egy saját címert az emléklapjára, majd közösen tervezhettek egy-egy nagy csapatcímert is. A szellemi munka után üdítő kikapcsolódást, jóleső mozgást jelentett a lovagi torna, ahol a csoportok állomásról állomásra haladva próbálhatták ki ügyességüket és fürgeségüket a különböző feladatokban. A lovagi torna kötélhúzásból, pufi kardos vívásból, babválogatásból, fekete-fehér fogóból, célba dobásból és versírásból állt. A szünetet az íjászat és a szabadban töltött játék tette színessé, végül pedig a nap méltó zárásaként ismét az aulában gyűltünk össze. Fazekasné Jankov Ildikó tanárnő és a Székács József Evangélikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium tanulói keresztény-dalok angol és magyar nyelvű éneklésével kedveskedtek nekünk. A program végén László atya búcsúgondolatai és áldása méltó módon zárta napunkat, amelyre hálatelt szívvel, és abban a reményben gondolunk, hogy hamarosan ismét találkozhatunk
Uram Jézusom, jaj, én nem tudom: Júdásod vagyok-e vagy Pétered /Jaj, csak a gyávaságban Pétered / Vagy egy a farizeusok közül, Ki üres életének nem örül S kiontja mégis újból véredet S hazudják újból minden új napon. Vagy jobbik esetben Pilátusod Vagyok, ki mossa hűvösen kezét És véli: kívül áll a dolgokon. Vagy vagyok még jobb: éjféli beszéd: Nikodémus éjféli surranása- Félig szégyelli és félig imádja Titokban fölkeresett Mesterét Vagy ennél is jobb vagyok, úgy lehet: Én József az arimathiai, Ki kertjében ad temető-helyet. /Adhatott volna vajjon egyebet / S tovább: Tamás, talán Tamás vagyok, Aki csak akkor hisz, ha lát, s tapint, S hálásan csak a dicsőült sebekből Vonja vissza feket ujjait. Legeslegjobb mégis akkor vagyok, Ha felbúgok: hiszek hitetlenül - - Uram Jézus légy segítségemül! /RReeméénnyy / ikk i SSáánnddoor r: : Neem aa teel t ljeess ppoohháár r (r( réésszzl leet t) )//
Maradj velünk, Urunk! Add Urunk, hogy mi, akik ma együtt magunkhoz vesszük az örök élet kenyerét, a mindennapi életben is megmaradjunk a kölcsönös szeretetben. Katolikus iskolánk elsőáldozásra készülő hittanosai 2017. április 29- én (szombaton) délelőtt 10 órakor első szentgyónásukra gyűltek össze templomunkban. Izgatottan várták a pillanatot, amikor bűneiktől megtisztulva, szívüket ünneplőbe öltöztetve, új emberekké, elsőáldozókká válhatnak. A vasárnapi ünnepi szentmisén László atya nagy szeretettel várta őket. A köszöntő gondolatok után a szentmise keretében megújították keresztségi fogadalmukat, majd miután közösen elimádkozták áldozás előtti imádságukat, az Úr oltárához léptek, hogy első alkalommal vegyék magukhoz az Oltáriszentséget. Az ünnepi perceket az orgona mellett gitárral kísért énekek tették még szebbé: köszönjük szépen a gitáros kíséretet Tóth Sándor tanár úrnak. László atya beszédében arra bíztatta az elsőáldozókat, hogy maradjanak hűek Jézushoz, rendszeresen járjanak szentmisére, és legyen állandó fohászuk a szentmisében többször visszatérő rövid kis kívánság: Maradj velünk, Urunk! Áldd meg plébános Atyánkat, hiszen az Ő odaadó közreműködése által szabadultunk meg bűneinktől, és ma is neki köszönhetjük, hogy Te leszállsz az oltárra, és a mi szívünkben elkészített szentségházba térsz.
Katolikus Iskolánk nagy örömmel csatlakozott a Karolina Általános Iskola és Gimnázium versenyfelhívásához, amelyet ebben az évben Egyházmegyei Hittanverseny a teremtett világ védelméért címmel hirdettek meg egyházmegyei hittancsoportok számára. A rangos megmérettetés három fordulóból állt. Az első kettőn feladatlapok kitöltésével és határidőre való visszaküldésükkel vehettek részt a hittanosok. A kérdéssor nagyon változatosnak bizonyult, kiegészítős feladatok, keresztrejtvények, összekötős feladatok, festmények felismerése mellett imádság és zsoltár írása is előfordult. A kitöltős feladatok által a hittanosok lehetőséget kaptak hittannal és környezetvédelemmel kapcsolatos ismereteik felelevenítésére és bővítésére egyaránt. A csapattagok lelkesedése, szorgalma és tudásvágya végtelennek bizonyult. Nem szegték kedvüket a nehéz, sok-sok utána olvasást, kutatást, vagy kreativitást igénylő feladatok. Fotó: Nagyné Arany Brigitta
A harmadik forduló teljesítéséhez a szervezők személyes részvételre hívták meg a versenyzőket, amelyen 2017. május 13-án szombaton vehettünk részt Szegeden, a Karolina iskolában. Iskolánk 3.-4. évfolyamon (Harsányi Viktória 3.a, Hurzsán Mihály 3.a, Fehér Attila 3.a); 5-6. évfolyamon ( Horváth Dzsenifer 5.a, Rapajkó Klára 5.a, Friedl Kitti 5a); és 7-8. évfolyamon (Sólyom Alexandra 8.a, Rakonczai Gergely 8.a, Szabó Mihály Gábor 8.a) egyaránt képviseltette magát. A verseny ideje alatt a kísérő pedagógusoknak szakmai programot, a várakozó versenyzőknek filmnézést szerveztek, majd eredményhirdetésre gyűlhettünk össze a Terézia teremben. A három forduló alatt gyűjtött pontszámok összesítése alapján iskolánk 8. a osztályos csapata (Sólyom Alexandra 8.a; Rakonczai Gergely 8.a; Szabó Mihály Gábor 8.a) II. helyezést ért el. A verseny után tartalmas, szép kikapcsolódást biztosítottak a szervezők számunkra, hiszen csatlakozhattunk a Bálint Sándor és az Iskolanővérek Szegeden címmel megrendezésre került Majális programjába. A nap méltó zárásaként közös szentmisén vehettünk részt, hálát adva ennek a szép napnak valamennyi élményéért és értékéért. Fotó: Petrusné Katona Beáta IMPRESSZUM MUSTÁRMAGazin. Az orosházi Eötvös József Katolikus Általános Iskola és Óvoda hittanos magazinja. Szerkesztette: Nagyné Arany Brigitta hitoktató. Kontakt: nagyneab@gmail.com Felelős kiadó: Bicsánszky József igazgató bicsanszkyj@otvosoh.hu