PÁLYÁZAT HABILITÁCIÓS ELJÁRÁSRA A pályázatot elbírálásra benyújtotta: Dr. Lanszki József tudományos főmunkatárs Kaposvári Egyetem Természetvédelmi Tanszék Kaposvár 2011.
TARTALOMJEGYZÉK Jelentkezési lap Nyilatkozat 1. sz. melléklet: Oklevelek másolatai 2. sz. melléklet: Erkölcsi bizonyítvány igazolásának másolata 3. sz. melléklet: Szakmai önéletrajz 4. sz. melléklet: Publikációs és idézettség lista Összesített tudománymetrikai adatok 5. sz. melléklet: Munkásságot reprezentáló tíz közlemény listája 6. sz. melléklet: Kutatási programok 7. sz. melléklet: Tantárgyak 8. sz. melléklet: Előadások vázlata 9. sz. melléklet: Felsőoktatási tananyagfejlesztés 10. sz. melléklet: Oktatói, kutatói és tudományos közéleti tevékenység értékelése 11. sz. melléklet: Kiegészítő adatok a Pályázó felsőoktatói tevékenységéhez 12. sz. melléklet: Szakmai ajánlások 13. sz. melléklet: Eljárási díj befizetésének igazolása 14. sz. melléklet: Munkásságot reprezentáló tíz közlemény másolata 4 5 6 9 11 13 39 40 41 45 47 48 49 51 2
3
4
5
1. sz. melléklet: OKLEVELEK MÁSOLATAI 6
7
8
2. sz. melléklet: ERKÖLCSI BIZONYÍTVÁNY (igazolás) 9
10
3. sz. melléklet: SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Lanszki József (született Mezőkövesden, 1967. január 7.-én) Felsőfokú végzettség 1988 Agrártudományi Egyetem (ATEK), Kaposvár állattenyésztő üzemmérnök 1993 Pannon Agártudományi Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely természetvédelmi szaküzemmérnök 1996 Pannon Agártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, Kaposvár, - agrármérnök 2001 PhD 2009 docentúra Előző foglalkozásai munkahely: KE ÁTK (és jogelődjei) 2005- tudományos főmunkatárs 2001-2005 egyetemi adjunktus 1999-2001 egyetemi tanársegéd 1996-1999 tanszéki mérnök (és doktorandusz) 1993-1996 tanszéki üzemmérnök 1989-1993 műszaki ügyintéző munkahely: Dél-Borsodi Állami Gazdaság 1988 gyakornok Kutatási terület Vidra és szárazföldi ragadozó emlősök ökológiája és megőrzése témakörökben Lanszki József az elmúlt húsz évben több kutatási témában is dolgozott vezetőként, vagy résztvevőként. Jelenlegi tevékenysége a vadbiológia, a természetvédelem és a zoológia tudományágakhoz egyaránt kötődik. Kutatási témáiban és közleményeiben az alábbiakra összpontosított: vidra és élőhelyeinek megőrzése, post mortem-, molekuláris genetikai- és ökotoxikológiai vizsgálat, monitorozás; ragadozó emlősök inter- és intraspecifikus kapcsolatainak vizsgálata, táplálkozásökológiai-, populációdinamikai vizsgálat. Kutatási témák Témavezető: 4 OTKA, 1 KÖM-KAC, 1 FVM programban. Résztvevő: 1 OTKA, 5 TÉT, 3 FVM, 4 KvVM/NPI, 2 OM, 1 Interreg programban. Oktatási tevékenység 1989 óta vesz részt az oktatásban gyakorlatvezetőként, előadóként, majd tantárgyak felelőseként. A kifutó, befejezett képzések közül oktatott az okleveles agrármérnök szak állattenyésztés szakirányán és az agrármérnök-tanár szakon. A jelenleg folyó képzésben főként a természetvédelmi mérnök alapszakon vesz részt tantárgyfelelősként, de a felsőfokú szakképzésben, az állattenyésztő mérnök és mezőgazdasági mérnök alapszakokon, valamint mesterszakon is oktat. A doktorképzésben részt vesz. 11
Oktatott tantárgyai (tantárgyfelelősként): Természetvédelmi alapismeretek, Terepi vizsgálati módszerek és természetvédelmi értékelés (I-II), Terepgyakorlatok (II), Ragadozók ökológiája és ragadozógazdálkodás, Természetvédelem (I-II). Társ tantárgyfelelős: Kultúrtörténeti értékek védelme. Óraadó: Laborgyakorlatok, Vadgazdálkodási alapismeretek (I-II), Állattan, Kisállattenyésztés, Nyúl- és prémesállattenyésztés. A KE Doktori Iskolájában az Állatkísérleti etika c. tantárgy tantárgyfelelőse és a Vadon élő emlősök kutatási módszerei c. tantárgy felelőse és óraadója. Konzulensi témavezetésével 17 Országos Tudományos Diákköri Konferencia dolgozat, 26 kari TDK dolgozat és 65 diplomadolgozat készült. Az OTDK dolgozatok közülük négy első, egy második, három harmadik helyezett és három különdíjas volt. Diplomadolgozatos és TDK-s diákjai közül hatan léptek tudományos pályára, hárman PhD fokozatot szereztek. Tehetséggondozási programokban 9 diákja eredményesen vett részt. Diákkörös hallgatóval közösen összesen 35 közleménye jelent meg. 2011-ben Mestertanár kitüntetésben részesült. Doktoranduszainak száma: 1 (ösztöndíjas). Ösztöndíjak 2000 MTA Darányi Ignác ösztöndíj 2002-2005 MTA Bolyai János kutatói ösztöndíj (zárás: Kiemelkedő minősítéssel) 2011/2012 MTA Bolyai János kutatói ösztöndíj Publikációk Pályázó szerző, vagy társszerző volt összesen 306 közleményben, melyből 3 önálló szakkönyv, 56 idegen nyelvű és 31 magyar nyelvű tudományos közlemény, 33 könyvfejezet, 6 tanulmány, 23 szerkesztett tanulmánykötetbeli tudományos közlemény, 32 konferencia kötetbeli teljes terjedelmű közlemény, 74 előadás és absztrakt, 42 ismeretterjesztő közlemény, továbbá 5 egyetemi jegyzet és 1 kódex. Független idéző: összesen 274, ebből idézettség SCI folyóiratban 138. Impakt faktora 27,0. Opponensi, lektori tevékenység 3 doktori (PhD) disszertáció opponálása (ELTE, NYME, DE), 2 bizottsági tagság PhD védésen (ELTE, SZIE), 2 doktori szigorlaton tag (KE, PTE), 2 OTKA és 1 TÉT pályázat bírálata, 2 OTDK bizottsági tagság (Biológia Szekciók: PTE, DE), 1 könyvlektorálás, 57 tudományos közlemény lektorálása. Nős, 2 gyermeke van (12 és 17 éves). 12
4. sz melléklet: PUBLIKÁCIÓS ÉS IDÉZETTSÉG LISTA Könyvek 3. Lanszki J. (2009): Vadon élő vidrák Magyarországon. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 234. (520 ezer karakter) 2. Lanszki J. (2002): Magyarországon élő ragadozó emlősök táplálkozás-ökológiája. Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, pp. 177. (330 ezer karakter) Független idéző 9. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 4. Schäffer D., Purger J.J. (2005): A barna ásóbéka (Pelobates fuscus) elterjedése Magyarországon. Állattani Közlemények 90(1): 25 39. 5. Juhász K. (2006): A vidra táplálék-összetételének vizsgálata hortobágyi halastavakon. Halászatfejlesztés 31: 199-210. 6. Kozák L. (2007): A borz (Meles meles) állományviszonyai, élőhely-preferenciája és ökológiai szerepe Hajdú-Bihar megyei élőhelyein. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar. Doktori (PhD) disszertáció. 7. Heltai, M., Szőcs, E. (2007): Városi vadgazdálkodás. Egyetemi jegyzet. Szent István Egyetem, Vadgazda Mérnöki Szak, Gödöllő. 8. Kovács Zs. (2009): Ők is vadásznak. Vadászévkönyv 60-68. 9. Buczkó M., Heltai M. (2010): Egy új, nem-invazív emlőshullaték-jelölési módszer kidolgozása és vizsgálata. Állattani Közlemények 95(1): 57 72. 1. Lanszki J. (1999): A korszerű prémesállat-tenyésztés gyakorlata. Mezőgazdasági Szaktudás Kiadó, Budapest, pp. 210. (375 ezer karakter) Független idéző 3. 1. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Botha M., Bud I. 2008: Kindling evolution at Chinchilla during a year in a middle size breeding farm. Lucrări stiinńifice Zootehnie si Biotehnologii, Timisoara 41(2) 534-536. 3. Botha M., Bud I., Hettig A., Pece A. (2007): Forage waste quantifying at Chinchilla lanigera kept on wire netting floor. Bulletin USAMV-CN, 63-64: 1-4. Idegen nyelvű tudományos közlemények 56. Lanszki, J., Heltai, M. (2011): Feeding habits of sympatric mustelids in an agricultural area of Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 57(3): 14 pp. in press (IF= 0,47) 55. Lanszki, J., Mórocz, A., Conroy, J.W.H. (2011): Food caching by a Eurasian otter. Folia Zoologica, 60: 43-46. (IF= 0,52) 54. Lanszki, J., Giannatos, G., Dolev, A., Bino, G., Heltai, M. (2010): Late autumn trophic flexibility of the golden jackal (Canis aureus). Acta Theriologica, 55: 361-370. (IF= 0,98) 53. Lanszki, J., Heltai, M. (2010): Food preferences of golden jackals and sympatric red foxes in European temperate climate agricultural area (Hungary). Mammalia, 74: 267-273. (IF=0,62) 52. Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, T., Lehoczky, I., Jeney, Zs., Weiss, S. (2010): Genetic structure of otter (Lutra lutra) populations from two fishpond systems in Hungary. Mammalian Biology, 75: 447-450. (IF= 1,26) Független idéző 1 ebből 1 ISI 1. Honnen AC, Petersen B, Kassler L, Elmeros M, Roos A, Sommer RS, Zachos FE 2011: Genetic structure of Eurasian otter (Lutra lutra, Carnivora: Mustelidae) populations from the western Baltic sea region and its implications for the recolonization of northwestern Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 49(2): 169-175. WoS 51. Mucci, N., Arrendal, J., Ansorge, H., Bailey, M., Bodner, M., Delibes, M., Ferrando, A., Fournier, P., Fournier, C., Godoy, J.A., Hajkova, P., Hauer, S., Heggberget, T.M., Heidecke, D., Kirjavainen, H., Krueger, H.-H., Kvaloy, K., Lafontaine, L., Lanszki, J., 13
Lemarchand, C., Liukko, U.-M., Loeschcke, V., Ludwig, G., Madsen, A.B., Mercier, L., Ozolins, J., Paunovic, M., Pertoldi, C., Piriz, A., Prigioni, C., Santos-Reis, M., Sales- Luis, T., Stjernberg, T., Schmid, H., Suchentrunk, F., Teubner, J., Tornberg, R., Zinke, O., Randi, E. (2010): Genetic diversity and landscape genetic structure of otter (Lutra lutra) populations in Europe. Conservation Genetics, 11: 583-599. (IF=1,26) http://www.springerlink.com/content/b81301l8663615j5/ Független idéző 3, ebből 2 ISI 1. Indorf JL (2010): Phylogeography of the marsh rice rat (Oryzomys palustris) in wetlands of the southeastern United States. PhD Dissertation. University of Miami Florida, pp. 208. 2. Tammeleht, E., Remm, J., Korsten, M., Davison, J., Tumanov, I., Saveljev, A., Maennil, P., Kojola, I., Saarma, U. (2010): Genetic structure in large, continuous mammal populations: the example of brown bears in northwestern Eurasia. Molecular Ecology, 19(24): 5359-5370. WoS 3. Honnen AC, Petersen B, Kassler L, Elmeros M, Roos A, Sommer RS, Zachos FE2011: Genetic structure of Eurasian otter (Lutra lutra, Carnivora: Mustelidae) populations from the western Baltic sea region and its implications for the recolonization of northwestern Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 49(2): 169-175. WoS Nem független, külföldi idéző Loy A, Boitani L, Bonesi L, Canu A, Di Croce AD, Fiorentino PL, Genovesi P, Mattei L, Panzacchi M, Prigioni C, Randi E, Reggiani G (2010): The Italian Action Plan for the endangered Eurasian otter Lutra lutra. Hystrix - Italian Journal of Mammalogy. 21(1) Wos 50. Lanszki, J., Giannatos, G., Heltai, M., Legakis, A. (2009): Diet composition of golden jackals during cub-rearing season in Mediterranean marshland, in Greece. Mammalian Biology, 74: 72-75. (IF=1,16) Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 2. Borkowski J, Zalewski A., Manor R (2011): Diet composition of golden jackals in Israel. Annales Zoologici Fennici 48: 108-118. WoS 49. Lanszki, J., Orosz, E., Sugár, L. (2009): Metal levels in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from Hungary: variation with sex, age, condition and location. Chemosphere, 74: 741-743. (IF= 3,25) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s0045653508013015 Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Lemarchand C, Rosoux R, Berny P (2010): Organochlorine pesticides, PCBs, heavy metals and anticoagulant rodenticides in tissues of Eurasian otters (Lutra lutra) from upper Loire River catchment (France). Chemosphere 80(10): 1120-1124. WoS 2. Nwokocha CR, Ufearo CS, Owu DU, Idemudo NC, Ojukwu LC (2011): In vivo distribution of lead in male and female rats after intraperitoneal and oral administration. Toxicol Ind Health (in press) WoS 48. Lanszki, J., Széles, L.G., Yoxon, G. (2009): Diet composition of otters (Lutra lutra L.) living on small watercourses in southwestern Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 55: 293-306. (IF= 0,52) 47. Szabó, L., Heltai, M., Szűcs, E., Lanszki, J., Lehoczki, R. (2009): Expansion range of the golden jackal in Hungary between 1997 and 2006. Mammalia, 73: 307-311. (IF= 0,53) http://www.reference-global.com/doi/abs/10.1515/mamm.2009.048 46. Kletecki E., Lanszki J., Trócsányi B., Muzinic J., Purger J.J. (2009): First record of Dolichophis caspius (Gmelin, 1789), (Reptilia: Colubridae) on the island of Olib, Croatia. Natura Croatica, 18(2): 437 442. Független idéző 1, ebből 1 ISI 1. Nagy ZT, Bellaagh M, Wink M, Paunović A, Korsós Z (2010): Phylogeography of the Caspian whipsnake in Europe with emphasis on the westernmost populations. Amphibia Reptilia 31: 455-461. WoS 45. Lanszki, J., Hidas, A., Szentes, K., Révay, I, Lehoczky, I., Weiss, S. (2008): Relative spraint density and genetic structure of otter (Lutra lutra) along the Drava River in Hungary. Mammalian Biology, 73: 40-47. (IF= 1,39) Független idéző 9, ebből 6 ISI 1. Remonti L, Prigioni C, Balestrieri A, Sgrosso S., Priore G. (2008): Distribution of a recolonising species may not reflect habitat suitability alone: the case of the Eurasian otter (Lutra lutra) in southern Italy. Wildlife Research 35: 798-805. WoS 2. Garcia, P. (2008): Abundance of the Eurasian otter Lutra lutra (Linneaus, 1758) in two areas from central Spain (Province of Salamanca, River Tormes). IUCN Otter Specialist Group Bulletin 25(1): 32-37. 3. García P, Arévalo V, Mateos I. (2009): Using sightings for estimating population density of Eurasian otter (Lutra lutra): a preliminary approach with rowcliffe et al's model. IUCN Otter Specialist Group Bulletin 26(1): 50-59. 4. Hájková P., Zemanova B., Roche K., Hájek B. (2010): An evaluation of field and noninvasive genetic methods for estimating Eurasian otter population size. Conservation Genetics 10(6): 1667-1681. WoS 5. Zachos F.E., Karami M., Ibenouazi Z., Hartl G.B., Eckert I., Kirschning J. (2010): First genetic analysis of a free-living population of the threatened goitered gazelle (Gazella subgutturosa). Mammalian Biology 75 (3): 277-282. WoS 14
6. Calzada J., Delibes-Mateos M., Claverod M., Delibes M. (2010): If drink coffee at the coffee-shop is the answer, what is the question? Some comments on the use of the sprainting index to monitor otters. Ecological Indicators 10: 560-561 WoS 7. Koelewijn H.P., Pérez-Haro M., Jansman H.A.H., Boerwinkel M.C., Bovenschen J., Lammertsma D.R., Niewold F.J.J., Kuiters A.T. (2010): The reintroduction of the Eurasian otter (Lutra lutra) into the Netherlands: hidden life revealed by noninvasive genetic monitoring. Conservation Genetics 11 (2): 601-614. WoS 8. Balestrieri, A., Remonti, L., Prigioni, C. (2011): Detectability of the Eurasian otter by standard surveys: an approach using marking intensity to estimate false negative rates Naturwissenschaften, 98: 23-31. WoS 9. Williams AR (2011): River otter (Lontra canadensis) use of Phragmites australis and density estimation using genetic techniques. PhD Thesis. University of Nebraska-Lincoln. 44. Lanszki, J., Sugár, L., Orosz, E., Nagy D. (2008): Biological data from post mortem analysis of otters in Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae, 54: 201-212. (IF= 0,52) 43. Bihari, Z., Horváth, M., Lanszki, J., Heltai, M. (2008): Role of the Common Hamster (Cricetus cricetus) in the diet of natural predators in Hungary. Biosystematics and Ecology Series, 25: 61-68. Független idéző 2, ebből 1 ISI 1. Horváth M. (2009): Habitat and prey selection of imperial eagles (Aquila heliaca). PhD thesis. Department of Ethology, Faculty of Science, Biological Institute, Eötvös Loránd University Budapest. 2. Horváth M., Szitta T., Firmánszky G., Solti B., Kovács A., Moskát Cs. (2010): Spatial variation in prey composition and its possible effect on reproductive success in and expanding eastern imperial eagle (Aquila heliaca) population. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 56(2): 187 200. WoS 42. Lanszki, J., Heltai, M. (2007): Diet of the weasel in Hungary. Folia Zoologica, 56: 109-112. (IF= 0,38) Független idéző 2, ebből 2 ISI 1. Šálek M, Kreisinger J, Sedláček F, Albrecht T (2010): Do prey densities determine preferences of mammalian predators for habitat edges in an agricultural landscape? Landscape and Urban Planning 98 (2): 86-91. WoS 2. Svobodová J., Kreisinger J., Šálek M. Koubová M., Albrecht T. (2011): Testing mechanistic explanations for mammalian predator responses to habitat edges. Eur J Wildl Res. 57(3): 467-474. WoS 41. Lanszki, J., Heltai M. (2007): Diet of the European polecat and steppe polecat in Hungary. Mammalian Biology, 72: 49-53. (IF= 1,12) Független idéző 4, ebből 4 ISI. 1. Rysava-Novakova M, Koubek P (2009): Feeding habits of two sympatric mustelid species, European polecat Mustela putorius and stone marten Martes foina, in the Czech Republic. Folia Zoologica 58(1): 66-75. WoS 2. Santos M.J, Matosa HM, Baltazara C, Griloa C, Santos-Reis M. (2009): Is polecat (Mustela putorius) diet affected by mediterraneity? Mammalian Biology 74(6): 448-455. WoS 3. Salo P, Ahola MP, Korpimäki E (2010): Habitat-mediated impact of alien mink predation on common frog densities in the outer archipelago of the Baltic Sea. Oecologia 163 (2): 405-413. WoS 4. Meiri S, Simberloff D, Dayan T (2011): Community-wide character displacement in the presence of clines: A test of Holarctic weasel guilds. Journal of Animal Ecology DOI: 10.1111/j.1365-2656.2011.01827.x WoS 40. Lanszki, J., Pallos, S.Zs., Nagy, D., Yoxon, D. (2007): Diet and fish choice of Eurasian otters (Lutra lutra L.) in fish wintering ponds in Hungary. Aquaculture International, 15: 393-402. (IF= 0,83) http://www.springerlink.com/content/r52p88887755p45h/ Független idéző 2, ebből 1 ISI. 1. Baltrunaite L (2009): Diet of Otters in Fish Farms in Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 19(3): 182-197. 2. Novais A, Sedlmayr A, Moreira-Santos M, et al. (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS 39. Lanszki, J., Zalewski, A., Horváth, Gy. (2007): Comparison of red fox and pine marten food habits in a deciduous forest. Wildlife Biology, 13: 258-271. (IF= 0,89) http://www.bioone.org/doi/abs/10.2981/0909-6396%282007%2913%5b258:corfvv%5d2.0.co%3b2 Független idéző 6, ebből 4 ISI 1. Vulla E, Hobson KA, Korsten M, Leht M, Martin A-J, Lind A, Maennil P, Valdmann H, Saarma U (2009): Carnivory is positively correlated with latitude among omnivorous mammals: evidence from brown bears, badgers and pine martens. Annales Zoologici Fennici 46: 395-415. WoS 2. Silva M, Johnson KM, Opps SB (2009): Habitat use and home range size of red foxes in Prince Edward Island (Canada) based on snow-tracking and radio-telemetry data. Central European Journal of Biology 4: 229-240. WoS 3. Kalisinska E, Lisowski P, Salicki W, Kucharska T, Kavetska K (2009): Mercury in wild terrestrial carnivorous mammals from north-western Poland and unusual fish diet of red fox. Acta Theriologica 54(4): 345-356. WoS 4. Šálek M, Kreisinger J, Sedláček F, Albrecht T (2010): Do prey densities determine preferences of mammalian predators for habitat edges in an agricultural landscape? Landscape and Urban Planning 98 (2): 86-91. WoS 5. Lin X, Wu K, Shi L (2010): Food habitats of the red fox (Vulpes vulpes) in the Junggar Basin Desert. Acta Theriologica Sinica 30: 346-350. 6. Svobodová J., Kreisinger J., Šálek M. Koubová M., Albrecht T. (2011): Testing mechanistic explanations for mammalian predator responses to habitat edges. Eur J Wildl Res. 57(3): 467-474. WoS 15
38. Szabó, L., Heltai, M., Lanszki, J., Szűcs, E. (2007): An indigenous predator, the golden jackal (Canis aureus L.1758) spreading like an invasive species in Hungary. Bulletin of University of Agricultural Sciences and Veterinary Medicine, Cluj-Napoca, 63-64: 230-235. 37. Lanszki, J., Heltai, M., Szabó, L. (2006): Feeding habits and trophic niche overlap between sympatric golden jackal (Canis aureus) and red fox (Vulpes vulpes) in the Pannonian ecoregion (Hungary). Canadian Journal of Zoology, 84: 1647-1656. (IF= 1,39) http://www.nrcresearchpress.com/doi/abs/10.1139/z06-147 Független idéző 7, ebből 3 ISI. 1. IUCN (2007): Canis aureus. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. (http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/index.htm) 2. Csányi S. (2007): Vadbiológia. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 3. Giannatatos G., Karypidou A., Legakis A., Polymeni R. (2010): Golden jackal (Canis aureus L.) diet in Southern Greece. Mammalian Biology 75: 227-232. WoS 4. Boškoviš, I., Florijanţiš, T., Pintur, K., Beck, R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15-19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 5. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 6. Lin X, Wu K, Shi L (2010): Food habitats of the red fox (Vulpes vulpes) in the Junggar Basin Desert. Acta Theriologica Sinica 30: 346-350. 7. Borkowski J, Zalewski A., Manor R (2011): Diet composition of golden jackals in Israel. Annales Zoologici Fennici 48: 108-118. WoS 36. Lanszki, J. Molnár, M., Molnár, T. (2006): Factors affecting the predation of otter (Lutra lutra) on European pond turtle (Emys orbicularis). Journal of Zoology (London), 270: 219-226. (IF= 1,41) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1111/j.1469-7998.2006.00132.x/full Független idéző 9, ebből 4 ISI. 1. Ligon D.B., Reasor J. (2007): Predation on alligator snapping turtles (Macrochelys temminckii) by northern river otters (Lontra canadensis). Southwestern Naturalist 52: 608-610. WoS 2. Garcia P., Ayres C. (2007): Depredación masiva de la nutria (Lutra lutra) sobre el galápago leproso (Mauremys leprosa). Munibe 25: 33-49. 3. Pupins M., Pupina A. (2007): The Plan of preservation of European pond turtle Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in Latvia. Latgale Ecological Society, Daugavpils: 104 pp. 4. Franch M., Feo C., Boix D. (2008): Projecte de Ruintroducció de la tortuga d estany (Emys orbicularis) Al Baix Ter. LIFE 04NAT/ES/000059 Acció A. 4: 1-50. 5. Ayres C, Garcia P (2007): Depredación de nutria Lutra lutra (Linnaeus, 1758) sobre sapo común Bufo bufo (Linnaeus, 1758) en el lic Gándaras de Budino (Galicia). Galemys 19(1): 45-50. 6. Zuffi M.A.L, Fornasiero S, Picchiotti R, et al. (2010): Adaptive significance of food income in European snakes: body size is related to prey energetics. Biological Journal of the Linnean Society 100(2): 307-317. WoS 7. Ayres C., Calvino-Cancela M.A., Cordero-Rivera A. (2010): Water Lilies, Nymphaea alba, in the Summer Diet of Emys orbicularis in Northwestern Spain: Use of Emergent Resources. Chelonian Conservation and Biology, 9(1): 128 131. WoS 7. Cogălniceanu, D., Márquez, R, Beltrán, J.F. (2010): Impact of otter (Lutra lutra) predation on amphibians in temporary ponds in Southern Spain. Acta Herpetologica 5(2): 217-222. WoS 8. Platti, S.G., Rainwater, T.R. (2011): Predation by neotrolical otters (Lontra longicaudis) on turtle in Belize. IUCN Otter Spec. Group Bull. 28(1): 4-10. 9. Küppers RR 2007: Ecology and Behaviour of the Southern River Otter (Lontra provocax Thomas 1908) in Chile. Dissertation. Universität Osnabrück, pp. 262. 35. Lanszki, J. Sallai, Z. (2006): Comparison of the feeding habits of Eurasian otters on a fast flowing river and its backwater habitats. Mammalian Biology, 71: 336-346. (IF= 0,96) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s1616504706000516 Független idéző 11, ebből 9 ISI. 1. Remonti L, Prigioni C, Balestrieri A, Sgrosso S, Priore G (2007): Trophic flexibility of the otter (Lutra lutra) in southern Italy. Mammalian Biology 73: 293-302. WoS 2. Garcia P, Ayres C (2007): Depredación masiva de la nutria (Lutra lutra) sobre el galápago leproso (Mauremys leprosa). Munibe 25: 33-49. 3. Hey DC (2008): The importance of birds in the diet of otter Lutra lutra on Shapwick Heath. Bioscience Horizons 1(2): 143-147. WoS 4. Díaz P.G. (2008): Abundance of the Eurasian otter Lutra Lutra (Linnaeus, 1758) in two areas from central Spain (province of Salamanca), River Tormes). IUCN Otter Spec. Group Bull. 25(1): 5. Remonti L, Balestrieri A, Prigioni C (2009): Altitudinal gradient of Eurasian otter (Lutra lutra) food niche in Mediterranean habitats. Canadian Journal of Zoology 87(4): 285-291. WoS 6. Loy A, Carranza M.L, Cianfrani C, et al. (2009): Otter Lutra lutra population expansion: assessing habitat suitability and connectivity in southern Italy. Folia Zoologica 58(3): 309-326. WoS 7. Novais A, Sedlmayr A, Moreira-Santos M, Gonçalves F, Ribeiro R (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS 16
8. Remonti C, Prigioni A, Balestrieri S, Sgrosso G, Priore L. (2010): Eurasian otter (Lutra lutra) prey selection in response to a variation of fish abundance. Italian Journal of Zoology, 77(3): 331-338. WoS 9. Skierczynski M, Wisniewska A. (2010): Trophic niche comparison of American mink and Eurasian otter under different winter conditions. Mammalia 74(4): 433-437. WoS 10. Arce JA, Alonso F (2011): Factors related to the presence of the Austropotamobius pallipes (Lereboullet, 1858) species complex in calcareous mountin rivers in central Spain. Knowl. Managt. Aquatic Ecosyst. 401, 25 (in press) WoS 11. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207 210. WoS 34. Lanszki, J., Széles, L.G. (2006): Feeding habits of otters on three moors in the Pannonian ecoregion (Hungary). Folia Zoologica, 55: 358-366. (IF= 0,53) Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Miranda R., Copp G.H., Williams J., Beyer K., Gozlan R.E. (2008): Do Eurasian otters Lutra lutra (L.) in the Somerset Levels prey preferentially on non-native fi sh species? Fundamental and Applied Limnology - Archiv für Hydrobiologie 172/4: 339 347. WoS 33. Lanszki, J. (2005): Diet composition of red fox during rearing in a moor: a case study. Folia Zoologica, 54: 213-216. (IF= 0,59) Független idéző 6, ebből 3 ISI. 1. Hoelgaard M.S. (2008): Foraging ecology of the red fox (Vulpes vulpes) in a Danish polder, Tondermarsken. Aarhus University pp. 20. 2. Toyran K., Asan N., Pamukoglu N. (2009): A Brief Study on Diet Components of Red Fox (Vulpes vulpes Linnaeus, 1758) From Central Anatolia (Mammalia: Carnivora). Kafkas Üniv Fen Bil Enst Derg. 2(1): 37-40. 3. Fuehrer HP, Bloschl I, Siehs C, Hassl A (2010) Detection of Toxoplasma gondii, Neospora caninum, and Encephalitozoon cuniculi in the brains of common voles (Microtus arvalis) and water voles (Arvicola terrestris) by gene amplification techniques in western Austria (Vorarlberg). Parasitology Research 107(2): 469-473. WoS 4. Hartová-Nentvichová, M., Šálek, M., Červený, J., Koubek, P. (2010) Variation in the diet of the red fox (Vulpes vulpes) in mountain habitats: Effects of altitude and season. Mammalian Biology 75 (4): 334-340. WoS 5. Zoran P., Nenad D., Miloš B. (2009): Ishrana divljači iz reda zveri - štete i koristi za lovnu privredu, šumarstvo i poljoprivredu. Savremena poljoprivreda. 58 (3-4): 150-156. 6. Castillo DF, Birochio DE, Lucherini M, Casanave EB 2011: Diet of adults and cubs of Lycalopex gymnocercus in Pampas grassland: a validation of the Optimal Foraging Theory? Annales Zoologici Fennici 48 in press WoS 32. Biró, Zs, Lanszki, J., Szemethy, L., Heltai, M., Randi, E. (2005): Feeding habits of feral domestic cats (Felis catus), wild cats (Felis silvestris) and their hybrids: trophic niche overlap among cat groups in Hungary. Journal of Zoology (London), 266: 187-196. (IF= 1,22) http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1017/s0952836905006771/abstract Független idéző 18, ebből 13 ISI. 1. Canters K.J., Thissen J.B.M., Diepenbeek A., Jansman H.A.H., Goutbeek K. (2005): The wildcat (Felis silvestris) finally recorded in the Netherlands. Lutra 48 (2): 67-90. 2. Phillips R.B., Winchell C.S., Schmidt R.H. (2007): Dietary overlap of an alien and native carnivore on San Clemente Island, California. Journal of Mammalogy 88: 173-180. WoS 3. IUCN (2007): Felis silvestris. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/index.htm 4. Brickner-Braun I., Geffen E., Yom-Tov Y. (2007): The domestic cat as a predator of Israeli wildlife. Israel Journal of Ecology and Evolution 53: 129-142. WoS 5. Afonso E. (2007): Study of the dynamcis of the transmission of Toxoplasma gondii in contrasted environments PhD Theses. L Université de Reims Champagne Ardenne, UFR Sciences Exactes et Naturelles. pp. 272. 6. Klar N., Fernandez N., Kramer-Schadt S., et al. (2008): Habitat selection models for European wildcat conservation. Biological Conservation 141: 308-319. WoS 7. Germain E., Benhamou S., Poulle M.L. (2008): Spatio-temporal sharing between the European wildcat, the domestic cat and their hybrids. Journal of Zoology 276(2): 195-203. WoS 8. Tennent J., Downs C.T. (2008): Abundance and home ranges of feral cats in an urban conservancy where there is supplemental feeding: a case study from South Africa. African Zoology 43(2): 218-229. WoS 9. Germain, E, Ruette S., Poulle M-L. (2009): Likeness between the food habits of European wildcats, domestic cats and their hybrids in France. Mammalian Biology 74: 412-417. WoS 10. Hertwig S.T., Schweizer M., Stepanow S., Jungnickel A., Böhle U.-R., Fischer M. S. (2009): Regionally high rates of hybridization and introgression in German wildcat populations (Felis silvestris, Carnivora, Felidae). Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research. 47(3): 283-297. WoS 11. Krüger, M., Hertwig, S.T., Jetschke, G., Fischer, M.S. (2009): Evaluation of anatomical characters and the question of hybridization with domestic cats in the wildcat population of Thuringia, Germany. Journal of Zoological Systematics and Evolutionary Research 47(3): 268-282. WoS 12. Germain E. (2009): Eco-ethological approach of hybridisation between the European wildcat (Felis silvestris silvestris Schreber 1777) and the domestic cat (Felis catus L.). PhD Theses. Université de Reims Champagne-Ardenne, UFR Sciences Exactes et Naturelles, École doctorale Sciences Technologies Santé (n 358). pp. 198. 13. Lozano J. (2009): Gato montés Felis silvestris Schreber, 1775. Enciclopedia Virtual de los Vertebrados Espanoles. Carrascal. 14. Herbst M, Mills MGL (2010): The feeding habits of the Southern African wildcat, a facultative trophic specialist, in the southern Kalahari (Kgalagadi Transfrontier Park, South Africa/Botswana). Journal of Zoology, 280(4): 403-413. WoS 15. Fuehrer HP, Bloschl I, Siehs C, Hassl A (2010) Detection of Toxoplasma gondii, Neospora caninum, and Encephalitozoon cuniculi in the brains of common voles (Microtus arvalis) and water voles (Arvicola terrestris) by gene amplification techniques in western Austria (Vorarlberg). Parasitology Research 107(2): 469-473. WoS 17
16. Eisert R. 2011: Hypercarnivory and the brain: protein requirements of cats reconsidered Review. Journal of Comparative Physiology B: Biochemical, Systemic, and Environmental Physiology Volume 181(1), 1-17, DOI: 10.1007/s00360-010-0528-0 WoS 17. Sicuro FL, Oliveira LFB 2011: Skull morphology and functionality of extant Felidae (Mammalia: Carnivora): a phylogenetic and evolutionary perspective. Source: Zoological Journal of the Linnean Society 161(2): 414-462. WoS 18. Kutt AS ( 2010): The diet of the feral cat (Felis catus) in north-eastern Australia. Acta Theriologica 56(2): 157-169. WoS +Olsen P., Jensz K. (2007): Risk assessment of the import of hybrid cats under the EPBC. Act PDF 31. Lanszki, J. (2004): Diet of badgers living in a deciduous forest in Hungary. Mammalian Biology, 69: 354-358. (IF= 0,40) Független idéző 8, ebből 6 ISI. 1. Szabó A., Febel H., Sugár L., Romvári R. (2007): Fatty acid regiodistribution analysis of divergent animal triacylglycerol samples - A possible approach for species differentiation. Journal of Food Lipids 14 (1): 62-77. WoS 2. Zalewski K., Martysiak-Kurowska D., Lwaniuk M., et al. (2007): Characterization of fatty acid composition in Eurasian badger (Meles meles). Polish Journal of Environmental Studies 16: 645-650. WoS 3. Takeuchi M. (2007): Avoidance of badger (Meles meles) damage to a small strawberry field. Japanese Journal of Applied Entomology and Zoology 51: 187-196. WoS 4. Kozák L. (2007): A borz (Meles meles) állományviszonyai, élőhely-preferenciája és ökológiai szerepe Hajdú-Bihar megyei élőhelyein. Debreceni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar. Doktori (PhD) disszertáció. 5. Mallye J.B., Cochard D., Laroulandie V. (2008): Bone accumulation around small carnivores burrows: Carnivores modifications. Annales de Paleontologie 94(3): 187-208. WoS 6. Goillot C., Blondel C., Peigne S. (2009): Relationships between dental microwear and diet in Carnivora (Mammalia) - Implications for the reconstruction of the diet of extinct taxa. Paleogeography, Paleoclimatology, Paleoecology 271(1-2): 13-23. WoS 7. Santos J., Luís A., Fonseca C. (2009): Mamíferos do Sal. Galemys 21: 81-99. 8. Sidorovich VE, Rotenko II, Krasko DA 2011: Badger Meles meles spatial structure and diet in an area of low earthworm biomass and high predation risk. Annales Zoologici Fennici 48(1): 1-16. WoS 30. Lanszki, J., Molnár, T. (2003): Diet of otters in three different habitats in Hungary. Folia Zoologica, 52: 378-388. (IF= 0,49) http://www.ivb.cz/folia/52/4/378-388.pdf Független idéző: 17, ebből 12 ISI. 1. Puky M., Reynolds J.D., Schad P. (2005): Native and alien Decapoda species in Hungary: Distribution, status, conservation importance. Bulletin Francais de la Peche et la Pisciculture 376-77: 553-568. WoS 2. Richard-Mazet A. (2005): Ecotoxicological and environmental study of the Drôme river: application to the survival of the otter. Universite Joseph Fourier, Grenoble I, France. PhD Disszertáció, pp. 238. 3. Brzezinski M., Romanowski J., Kopczynski L., Kurowicka E. (2006): Habitat and seasonal variations in diet of otters, Lutra lutra in eastern Poland. Folia Zoologica 55: 337-348. WoS 4. Prigioni C., Balestrieri A., Remonti L., et al. (2006): Diet of the Eurasian otter (Lutra lutra) in relation to freshwater habitats and alien fish species in southern Italy. Ethology, Ecology and Evolution 18(4): 307-320. WoS 5. Britton J.R., Pegg J., Shepherd J.S., et al. (2006): Revealing the prey items of the otter Lutra lutra in South West England using stomach contents analysis. Folia Zoologica 55: 167-174. WoS 6. Baltrunaite L. (2006): Seasonal diet of the otter (Lutra lutra) in natural river ecosystems of south-eastern Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 16: 107-114. 7. Georgiev D., Stoycheva S. (2006): Freshwater crabs preyed on by the Eurasian Otter Lutra lutra in a river habitat of southern Bulgaria. Hystrix Italian Journal of Mammalogy 17(2): 129-135. 8. Kruuk H. (2007): Otters. Ecology, Behaviour and Conservation. Oxford University Press, 336. pp. 9. Pupins M., Pupina A. (2007): The Plan of preservation of European pond turtle Emys orbicularis (Linnaeus, 1758) in Latvia. - Latgale Ecological Society, Daugavpils: pp. 104. 10. Freitas D., Gomes J., Luis T.S., et al. (2007): Otters and fish farms in the Sado estuary: ecological and socio-economic basis of a conflict. Hydrobiologia 587: 51-62. WoS 11. Remonti L., Prigioni C., Balestrieri A., Sgrosso S., Priore G. (2008): Trophic flexibility of the otter (Lutra lutra) in southern Italy. Mammalian Biology 73: 293-302. WoS 12. Blanco-Garrido F., Prenda J., Narvaez M. (2008): Eurasian otter (Lutra lutra) diet and prey selection in Mediterranean streams invaded by centrarchid fishes. Biological Invasions 10: 641-648. WoS 13. Sales-Luis T., Freitas D., Santos-Reis M. (2009): Key landscape factors for Eurasian otter Lutra lutra visiting rates and fish loss in estuarine fish farms. European Journal of Wildlife Research 55(4): 345-355. WoS 14. Novais A., Sedlmayr A., Moreira-Santos M., Gonçalves F., Ribeiro R. (2010): Diet of the otter Lutra lutra in an almost pristine Portuguese river: seasonality and analysis of fish prey through scale and vertebrae keys and length relationships. Mammalia 74(1): 71-81. WoS 15. Sidorovich VE, Rotenko II, Krasko DA 2011: Badger Meles meles spatial structure and diet in an area of low earthworm biomass and high predation risk. Annales Zoologici Fennici 48(1): 1-16. WoS 16. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207 210. WoS 17. Copp GH, Stakėnas S, Cucherousset J (2010): Aliens versus the Natives: Interactions between Introduced Pumpkinseed and Indigenous Brown Trout in Small Streams of Southern England. American Fisheries Society Symposium 73:347 370. WoS 29. Lanszki, J. (2003): Feeding habits of stone martens in a Hungarian village and its surroundings. Folia Zoologica, 52: 367-377. (IF= 0,49) http://www.ivb.cz/folia/52/4/367-377.pdf Független idéző 15, ebből 11 ISI. 1. Bao X.K., Ma J.Z., Zhang Y.M. (2005): Comparative Analysis of Food Habits in Carnivores from Three Areas of Beijing. Zoological Research 26(2)118-122. 2. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 18
3. Fernández J., Azua N.R. (2005): Dieta y solapamiento trófico primaveral del zorro rojo Vulpes vulpes y de Martes sp. en simpatriá en Álava (Northern de Espana). Ecología 19: 167-182. 4. Rödel H.G., Stubbe M. (2006): Shifts in food availability and associated shifts in space use and diet in stone marten. Lutra 49: 67-72. 5. Meiri S., Dayan T., Simberloff D. (2007): Guild composition and mustelid morphology - character displacement but no character release. Journal of Biogeography 34: 2148-2158. WoS 6. Posluszny M., Pilot M., Goszczynski J., Gralak B. (2007): Diet of sympatric pine marten (Martes martes) and stone marten (Martes foina) identified by genotyping of DNA from faeces. Annales Zoologici Fennici 44: 269-284. WoS 7. Prigioni C, Balestrieri A., Remonti L., Cavada L. (2008): Differential use of food and habitat by sympatric carnivores in the eastern Italian Alps. Italian Journal of Zoology 75: 173-184. WoS 8. Rosellini S., Osorio E., Ruiz-Gonzalez A., Isabel A.P., Barja I. (2008): Monitoring the small-scale distribution of sympatric European pine martens (Martes martes) and stone martens (Martes foina): a multievidence approach using faecal DNA analysis and camera-traps. Wildlife Research 35(5): 434-440. WoS 9. Skalski T., Wierzbowska I. (2008): Variation of insect assemblages in fox and marten faeces collected in southern Poland. Annales Zoologici Fennici 45(4): 308-316. WoS 10. Rysava-novakova M., Koubek P.(2009): Feeding habits of two sympatric mustelid species, European polecat Mustela putorius and stone marten Martes foina, in the Czech Republic. Folia Zoologica 58(1): 66-75. WoS 11. Vandalen K.K, Shriner S.A., Suééivan H.J., Root J.J., Franklin A.B. (2009): Monitoring exposure to avian influenza viruses in wild mammals. Mammal Review 39(3): 167-177. WoS 12. Herr J., Schley L., Roper T.J. (2009): Stone martens (Martes foina) and cars: investigation of a common human wildlife conflict. European Journal of Wildlife Research 55: 471-477. WoS 13. Tóth M., Bárány A., Kis R. (2009): An evoluation of stone marten (Martes foina) records in the city of Budapest, Hungary. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 55(2): 199-209. WoS 14. Balestrieri A., Remonti L., Ruiz-González A., Gómez-Moliner B.J., Vergara M., Prigioni C. (2010): Range expansion of the pine marten (Martes martes) in an agricultural landscape matrix (NW Italy). Mammalian Biology 75: 412-419 WoS 15. Gehrt SD, Riley SPD, Cypher BL (2010): Urban Carnivores: Ecology, Conflict, and Conservation. JHU Press, pp. 285. 28. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R.G., Szendrő, Zs. (2002): The effect of melatonin treatment on fur maturation period and hair follicle cycle in growing chinchillas. Animal Science, 75: 49-55. (IF= 0,88) Független idéző 1, ebből 1 ISI. 1. Abecia, J.A., Palacin, I., Forcada, F. (2007): The effects of exogenous melatonin on wool quality and thyroid function in Rasa Aragonesa ewes. Spanish Journal of Agricultural Research 5(2): 164-171. WoS 27. Lanszki, J., Heltai, M. (2002): Feeding habits of golden jackal and red fox in southwestern Hungary during winter and spring. Zeitschrift für Säugetierkunde - Mammalian Biology, 67: 128-136. (IF= 0,37) http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/s1616504704700166 Független idéző 12, ebből 4 ISI. 1. Faragó S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2. Tóth A.M. (2003): Az emlősök szőrmintáinak információtartalma, a szőrhatározás módszertana és a módszer gyakorlati alkalmazása. Eötvös Loránd Tudományegyetem, Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Budapest, Doktori (PhD) disszertáció. 3. Bao X.K., Ma J.Z., Zhang Y.M. (2005): Comparative Analysis of Food Habits in Carnivores from Three Areas of Beijing. Zoological Research 26(2): 118-122. 4. Scheinin S., Yom-Tov Y., Motro U., Geffen E. (2006): Behavioural responses of red foxes to an increase in the presence of golden jackals: a field experiment. Animal Behaviour 71: 577-584. WoS 5. IUCN (2007): Canis aureus. In: IUCN 2007. European Mammal Assessment. http://ec.europa.eu/environment/ nature/conservation/species/ema/index.htm 6. Majlathova V., Hurnikova Z., Majlath I., Petko B. (2007): Hepatozoon canis infection in Slovakia: Imported or autochthonous? Vector-Borne and Zoonotic Diseases 7: 199-202 WoS 7. Jaeger M.M., Haque E., Sultana P., Bruggers R.L. (2007): Daytime cover, diet and space-use of golden jackals (Canis aureus) in agro-ecosystems of Bangladesh. Mammalia 71(1-2): 1-10 WoS 8. Krofel M. (2007): Golden jackals (Canis aureus L.) on the Peljesac Peninsula (Southern Dalmatia, Croatia). Natura Croatica 16: 201-204. 9. Boškoviš I., Florijanţiš T., Pintur K., Beck R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15-19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 10. Goldenberg M, Goldenberg F, Funk SM, et al. (2010): Diet composition of black-backed jackals, Canis mesomelas in the Namib Desert. Folia Zoologica, 59(2): 93-101. WoS 11. Radović A, Kovačić D (2010): Diet composition of the golden jackal (Canis aureus L.) on the Pelješac Peninsula, Dalmatia, Croatia. Periodicum Biologorum 112 (2): 219-224. 12. Leskovic B (2011): S cim se hranita sakal in lisica na JZ Madzarske. Lovec XCIV (2): 84-85. 26. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs. (2002): Effects of habitat changes on the otters habitat using, trophic niche breadth and relative abundance at a fish pond. IUCN Otter Specialist Group Bulletin, 19/A.: 205-210. 25. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs. (2002): Investigation of otters diet from economic aspect in a fish pond. IUCN Otter Specialist Group Bulletin, 19/A: 198-204. 24. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, C., Martin, T.G. (2001): Examination of some factors affecting selection of fish prey by otters (Lutra lutra) living by eutrophic fish ponds. Journal of Zoology (London), 255: 97-103. (IF= 1,09) 19
http://onlinelibrary.wiley.com/doi/10.1017/s0952836901001145/abstract Független idéző 18, ebből 8 ISI. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Kloskowski J. (2005): Otter Lutra lutra damage at farmed fisheries in southeastern Poland, I: an interview survey. Wildlife Biology 11: 201-206. WoS 4. Kloskowski J. (2005): Otter Lutra lutra damage at farmed fisheries in southeastern Poland, II: exploitation of common carp Cyprinus carpio. Wildlife Biology 11: 257-261. WoS 5. Purger J.J. (2005): Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 29: 203-215. 6. Miranda R, Garcia-Fresca C, Barrachina P. (2006): Summer prey size selection by European otter Lutra lutra in Mediterranean habitats. Mammalia 70: 315-318. WoS 7. Georgiev D.G. (2006): Diet of the otter Lutra Lutra in different habitats of Southern Bulgaria. IUCN Otter Specialist Group Bulletin 23(1) 1-10. 8. Janssens X. (2006): Monitoring and predicting elusive species colonisation. Application to the otter in the Cévennes National Park (France). PhD. Université catholique de Louvain, Ecole doctorale en Biodiversité. 9. Georgiev D.G., Stoycheva S. (2006): Freshwater crabs preyed on by the Eurasian otter Lutra lutra in a river habitat of southern Bulgaria. Hystrix Italian Journal of Mammalogy 17 (2): 129-135. 10. Georgiev D.G. (2006): The fish species participation in otters (Lutra lutra) diet in Maritza River, west of Plovdiv town (southern Bulgaria). Animalia 42: 153 159. 11. Polednik L., Poledniková, K., Kranz A., Toman, A. (2007): Variabilita složení potravy vydry říční (Lutra lutra) na rybnících Česko-moravské vrchoviny, Lynx (Praha) 38: 31 46. 12. Kruuk H. (2007): Otters. Ecology, Behaviour and Conservation. Oxford University Press, 336. pp. 13. Preston S.J., Portig A.A., Montgomery W., McDonald R.A., Dick J.T.A., Fairley J.S. (2007): Temporal and spatial variation in otter Lutra lutra diet in Northern Ireland. Biology and Environment - Proceedings of the Royal Irish Academy 107(2): 61-66. WoS 14. Cote D., Stewart H.M.J., Gregory R.S., Gosse J., Reynolds J.J., Stenson G.B., Miller E. (2008): Prey selection by marine-coastal river otters (Lontra canadensis) in Newfoundland, Canada. Journal of Mammalogy 89(4): 1001-1011. WoS 15. Baltrunaite L. (2009): Diet of Otters in Fish Farms in Lithuania. Acta Zoologica Lituanica 19(3): 182-197. 16. Remonti, C., Prigioni; A., Balestrieri; S., Sgrosso; G., Priore, L. (2010): Eurasian otter (Lutra lutra) prey selection in response to a variation of fish abundance. Italian Journal of Zoology, 77(3): 331-338. WoS 17. Mirzaei R, Krami M, Danehkar AAbdoli, A., Conroy, J (2010): Prey size selection of the Eurasian Otter, Lutra lutra (Linnaeus, 1758), at the Jajrood River, Iran. Zoology in the Middle East 50: 19-25. WoS 18. Krawczyk AJ, Skierczyński M, Tryjanowski P. (2011): Diet of the Eurasian otter Lutra lutra on small watercourses in Western Poland. Mammalia. 75(2): 207 210. WoS 23. Lanszki, J., Thébault, R.G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2001): The effects of melatonin treatment on wool production and hair follicle cycle in angora rabbits. Animal Research - Annales de Zootechnie, 50: 79-89. (IF= 0,66) http://animres.edpsciences.org/index.php?option=com_article&access=standard&itemid =129&url=/articles/animres/abs/2001/01/Z1101/Z1101.html Független idéző 2, ebből 2 ISI. 1. Abecia, J.A., Palacin, I., Forcada, F. (2007): The effects of exogenous melatonin on wool quality and thyroid function in Rasa Aragonesa ewes. Spanish Journal of Agricultural Research 5(2): 164-171. WoS 2. Oznurlu Y, Celik I, Sur E, et al. (2009): Comparative Skin Histology of the White New Zealand and Angora Rabbits: Histometrical and Immunohistochemical Evaluations. Journal of Animal and Veterinary Advances 8(9): 1694-1701. WoS 22. Eiben, Cs., Allain, D., Szendrő, Zs., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Fibre characteristics in normal-haired and angora rabbits as dependent on their genetic background. World Rabbit Science, 8(1): 583-590. 21. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R. G., Szendrő, Zs. (2000): The effects of melatonin treatment on feed intake, body weight, fur maturation period and fur length in growing chinchillas. Scientifur, 24(4): 168-173. 20. Lanszki, J., Körmendi, S. (2000): Diet of a Carnivora community living at Boronka Nature Conservation Area, in Somogy county. Somogyi Múzeumok Közleményei, 14: 175-182. Független idéző 3, ebből 1 ISI. 1. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Doktori (PhD) disszertáció. 2. Purger J.J. (2004): Varászló, Somogysárd, Iharos és Csököly környékének, valamint az általuk határolt térség (Somogy megye) kisemlős faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján. Somogyi Múzeumok Közleményei 16: 409-419. 3. Skalski T., Wierzbowska I. (2008): Variation of insect assemblages in fox and marten faeces collected in southern Poland. Annales Zoologici Fennici 45: 308-316. WoS 19. Heltai, M., Szemethy, L., Lanszki, J., Csányi S. (2000): Returning and new mammal predators in Hungary: the status and distribution of the golden jackal (Canis aureus), 20
raccoon dog (Nyctereutes procyonoides) and raccoon (Procyon lotor) in 1997-2000. Beiträge zur Jagd- und Wildforschung, 26: 95-102. Független idéző 3, ebből 1 ISI. 1. Pongrácz P., Molnár Cs., Miklósi Á. 2010. Barking in family dogs: An ethological approach. The Veterinary Journal 183(2): 141-147. WoS 2. Boškoviš I., Florijanţiš T., Pintur K., Beck R., Jelkiš D. (2010): Hranidba ĉaglja (Canis aureus L.) u istoĉnoj Hrvatskoj. 45th Croatian & 5th International Symposium on Agriculture. Fisheries, Game Management and Beekeeping. February 15-19, 2010 Opatija, Croatia 968-972. 3. IUCN. 2007 European Mammal Assessment - Canis aureus http://ec.europa.eu/environment/nature/conservation/species/ema/. Downloaded on 04 Sept. 2007. 18. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R.G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Study on growth and carcass characteristics in normal-haired and angora rabbits of different genetic background. World Rabbit Science, 8(l): 607-614. 17. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000): Survey on wool yield in angora rabbits of different genetic background. World Rabbit Science, 8(1): 599-606. 16. Eiben, Cs., Szendrő, Zs., Allain, D., Thébault, R. G., Radnai, I., Biróné, N.E., Lanszki, J. (2000):Effect of dam and sire genotype on reproduction traits in normal-haired, angora and their single-cross rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 591-598. 15. Lanszki, J., Thébault, R. G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2000): The effect of melatonin treatment on hair follicle cycle in angora rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 623-629. 14. Lanszki, J., Thébault, R. G., Allain, D., Szendrő, Zs., Eiben, Cs. (2000): The effects of melatonin treatment in angora rabbits. World Rabbit Science, 8(1): 615-621. 13. Lanszki, J., Allain, D., Thébault, R. G., Szendrő, Zs. (2000): The effect of melatonin treatment on hair follicle activity in growing chinchillas. Scientifur, 24(4): 174-178. 12. Eiben, Cs. Szendrő, Zs. Allain, D. Thebault, R. G. Radnai, I. Biróné, N.E. Lanszki, J. (1999): The performance of angora rabbit does and their progeny depending on the semen used for AI. Cahiers Options Mediterranéennes, 41: 163-168. 11. Lanszki, J. (1999): Correlation between body weight at pelting and pelt length in chinchillas (Chinchilla laniger). Scientifur, 23(4): 267-270. Független idéző 2, ebből 1 ISI. 1. Poyraz, O., Akinci, Z., Onbasilar, E.E. (2005): Phenotypic Correlations among Some Traits in Chinchilla lanigera Produced in Turkey. Turkish Journal of Veterinary and Animal Sciences 29 (2): 381-384. WoS 2. Barabash B. (2007): The domestication of chinchilla (Chinchilla laniger). Вестник ВОГиС, 11(1): 115-121. 10. Eiben, Cs. Szendrő, Zs. Allain, D. Thebault, R. G. Radnai, I. Biróné, N.E. Lanszki, J. (1999): The performance of angora rabbit does and their progeny depending on the semen used for artificial insemination. World Rabbit Science, 1: 3-8. 9. Lanszki, J., Körmendi, S., Hancz, Cs., Zalewski, A. (1999): Feeding habits and trophic niche overlap in a Carnivora community of Hungary. Acta Theriologica, 44: 429-442. (IF= 0,54) Független idéző: 29, ebből 18 ISI. 1. Goodchild A.V., Clifton-Hadley R.S. (2001): Cattle-to-cattle transmission of Mycobacterium bovis. Tuberculosis 81: 23-41. WoS 2. Carvalho J.C., Gomes P. (2001): Food habits and trophic niche overlap of the red fox, European wild cat and common genet in the Peneda-Gerés National Park. Galemys 13: 39-48. 3. Carvalho J.C., Gomes P. (2001): Food habits and trophic niche overlap of the red fox, European wild cat and common genet in the Peneda-Gerés National Park. Journal of Zoology 263: 275-283. WoS 4. Baltrunaite L. (2001): Feeding habits, food niche overlap of red fox (Vulpes vulpes L.) and pine marten (Martes martes L.) in hilly moraine highland, Lithuania. Ekologija (Vilnius). 2: 1-6. 5. Faragó S. (2002): Vadászati állattan. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 6. Heltai M. (2002): Emlős ragadozók magyarországi helyzete és elterjedése. Szent István Egyetem, Vadbiológiai és Vadgazdálkodási Tanszék, Gödöllő. Doktori (PhD) disszertáció 7. Toth A.M. (2002): Identification of Hungarian Mustelidae and other small carnivores using guard hair analysis. Acta Zoologica Academiae Scientiarum Hungaricae 48: 237-250. WoS 8. Baghli A, Engel E, Verhagen R. (2002): Feeding habits and trophic niche overlap of two sympatric Mustelidae, the polecat Mustela putorius and the beech marten Martes foina. Zeitschrift für Jagdwissenschaft 48: 217-225. WoS 9. Baghli, A., Engel, E., Verhagen, R. (2002): Feeding habits and trophic niche overlap of two sympatric Mustelidae, the polecat Mustela putorius and the beech marten Martes foina. European Journal of Wildlife Research 48 (4), pp. 217-225. Wos 10. Phillips C.J.C., Foster C.R.W., Morris P.A., Teverson R. (2003): The transmission of Mycobacterium bovis infection to cattle. Research in Veterinary Science 74: 1-15. WoS 21