A mezőgazdasági képzés beindításának szükségessége Intézményünk, a Kallós Zoltán Alapítvány 1992. november 20-án alakult. Első tevékenységei között nyári népművészeti táborok szervezése szerepelt. Tábori programjaink minden korosztálynak megfelelő tevékenységeket kínálnak. Népdalt, néptáncot, népi játékot, kézműves mesterségeket, hangszeres népzenét oktatunk, Erdély hagyományos népi kultúráját ismertetjük meg a résztvevőkkel. További célkitűtésünk a mezőségi szórványban élő magyar családok gyermekeinek bevonása a magyar oktatási rendszerbe, ezzel a magyar kultúra, identitás megőrzése. Az alapítvány eredményei közül egyik legjelentősebb, a magyar tannyelvű óvoda beindítása és a 25 évig szünetelő magyar osztály ok újraindítása Válaszúton 1999-ben. A program tervszerű módon, hosszútávon biztosítja a mezőségi szórványközösség anyanyelven történő oktatását. Meggyőződésünk, hogy a szórványban nemzetünk megmaradását a gyerekek magyarságtudatának alakításával, tudásuk gyarapításával, igaz emberré nevelésével lehet segíteni. Megvalósítás 25 év szünet után 4 gyermekkel beindul a magyar oktatás Válaszúton. A kollégiumot a Kallós Zoltán Alapítvány biztosítja. A kollégiumi ellátás a következőt jelenti: napi ötszöri étkezés, 1 / 7
éjszakai felügyelet, orvosi ellátás, hétvégi hazaszállítás, tanszerekkel való ellátás, délutáni nevelés, oktatás, népművészeti foglalkozások, anyanyelvi fejlesztés, szabadidős tevékenység. 1999-től intézményünk több mint 230 gyermeket vont be a magyar oktatási rendszerbe, akik e lehetőség nélkül mind román iskolába kezdték volna tanulmányaikat. 2010-ben avattuk a Kallós Zoltán Múzeum és Népművészeti központot, amely Kallós Zoltán pótolhatatlan tárgyi néprajzi gyűjteményét gondozza. A 2013-2014-es tanévtől a mezőgazdasági szakoktatást is sikerült beindítani, így 12 kilencedik osztályos be ntlakó diákról gondoskodunk. Az oktatási tevékenység indokoltsága Intézményünk nélkül Kolozs megye 26 településén élő magyar gyermek kimaradna a magyar oktatási rendszerből. Az a gyermek, aki alsó tagozaton nem tanul meg írni és olvasni magyarul, nem folytathatja tanulmányait a felső tagozaton. Aki kimarad a magyar oktatási rendszerből, el van zárva a magyar kultúrától. Aki nem végez magyar iskolát, az a tapasztalataink és a statisztika alapján elvész a magyarság számára. Az intézmény minőségi oktatást biztosít, megalapozza a továbbtanulás lehetőségét. Oktatási programunkkal hozzásegítjük a magyar gyermekeket a szülőföldön maradáshoz, erősítjük identitástudatukat, megakadályozva a magyarság számának csökkenését és az asszimilációt. Mezőgazdasági szakképzés indokoltsága 2 / 7
Intézményünk 1999-től foglalkozik mezőgazdálkodók képzésével. A képzést iskolánkban tanuló gyermekeink szülei kérték, majd a rákövetkező években kibővült és így Mezőség 30 települését vontuk be a felnőttképzési programba. Képzésünk szakmai hátterét a Kolosz megyei Magyar Gazdák Egyesületének szakemberei, és a Kolozsvári Agrártudományi Egyetem szaktanárai biztosították. Legutóbbi képzésünk témája a sajtkészítés volt, ahol a román állam által kiadott hivatalos diplomát kapták azok, akik a képzés végén levizsgáztak. Az elmúlt időszakban több olyan fejlesztési tanulmány is készült, mely a Mezőség megszűnésére hívja fel a figyelmet, amennyiben nem történik beavatkozás a folyamatokba. A Kallós Zoltán Alapítvány úgy találta, hogy a folyamatok pozitív befolyásolására egy olyan program kialakítására van szükség, amely egyrészt a fiataloknak nyújtana olyan képzéseket, amelynek segítségével vissza tudnának térni szülőfalujukba. Megállapítást nyert, hogy az iskolát elvégzett fiatalok szülőfalujukba való visszatérésének egyik akadálya, hogy nem rendelkeznek olyan tudással iskoláik elvégzése után amivel korszerű, de organikus gazdálkodást folytathatnának a családi birtokokon. A szakképzés segítené a térségen az önellátó és félig önellátó gazdaságokban előállított termékek piacra jutását, a közegészség és állategészségügy által kért feltételek biztosításával egy nyitott konyha működtetésének segítségével. Szakoktatásunk célja A falvakból oktatási céllal elhozott gyerekek visszahelyezése a térségbe, gazdasági boldogulásuk elősegítése Főbb tevékenységi körök a képzés keretén belül: 3 / 7
- Az oktatási központ tananyagainak kidolgozása és letesztelése - Az intézményünk tulajdonába került Felsőtöki kúria felújítása és berendezése, mint gyakorlati oktatási központ,,,tangazdaság - A térség gazdálkodóinak bevonása a képzésbe A tangazdaság lehetséges tantárgyai/témakörei mely gyakorlati és elméleti képzést is ad Hagyományos állattenyésztési ismeretek Disznó, szarvasmarha, háziszárnyas, ló, juh, kecske, bivaly Ősi fajták a tájban Hagyományos növénytermesztési ismeretek 4 / 7
Bionövényvédelem Kézműves tevékenységek (A háztartási kellékek előállítása) Gyógynövény ismeret és azok feldolgozásai A gazdálkodás szerszámai és azok elkészítése Agrármarketing Agrármendezsment Mezőgazdasági piacok Méhészet és méhészeti termékek feldolgozása Extenzív és intenzív technológiák A mezőség néhány falva 2010-ben A közkincs kerekasztal keretében 2010-ben a Kallós Zoltán Alapítvány felkérésére készült egy kulturális fejlesztési stratégia, melynek elkészítése kapcsán 12 mezőségi faluban azaz 5 / 7
Felsőtök, Alsótök, Esztény, Visa, Magyarszovát, Magyarpalatka, Vajdakamarás, Válaszút, Bonchida, Kide, Magyarfodorháza, Magyarköblös került sor egy fókuszcsoportos megbeszélésre. A tanulmány összegzése a következő mondatokban fogalmazódik meg E táj kulturális élete szorosan összefonódott a tájjal. A táj megműveletlensége és az emberek megműveltsége elválaszthatatlanul összefügg. Ahhoz, hogy a kulturális élet pezsgő és termelő legyen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tájban élés újbóli elindítását. Leállóban a műveltség, azaz leállóban a táj művelése és ez nem független az emberek műveltségének leállásától. Az elemzések alapján az alábbi jövőkép fogalmazódott meg: A Szamosháti kistérség az a tájegység ahol a falvak magyar lakossága közötti együttműködés meghatározóan jelen van a térség kulturális életében. Ezen jól működő kulturális életet szolgálja a helyi gazdaság. A tudatosság és szervezettség példaértékű minden más közösség számára, a térség magyar lakói értékalapon, nem nyereségalapon ítélve választják e falvakat élőhelyül." Jövőkép Mezőség egy olyan hely, ahol a felnövő gyermek folyamatosan tudja magába szívni azt a tudást, ami a hagyományos vidéki életforma szervezéséhez és fenntartásához szükséges. A hagyományos vidéki életforma alatt az értjük, hogy a tájjal együtt él. A tájat nem csak haszonvételi területnek tekinti, hanem mint életének szerves része közelít hozzá. Az élet javainak előállításakor partnerként tekint a földre és a tájra. Az embertársai, akik vele együtt élnek és dolgoznak az nem humán erőforrásként jelennek meg a fejében, hanem társként. Az itt felnövő ember tudja, hogy az életet meg kell élni, nem hosszan futni rajta, mivel részt vesz a 6 / 7
tanok gazdagságában/gazdaságában, képességet szerez arra, hogy úgy a belső mind a külső világban eligazodjon. 7 / 7