Hagyomány és modernizáció a Sárvíz mentén. A Sárvíz Helyi Közösség Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiája 2011.
Tartalom 1. Vezetői összefoglaló...3 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe...3 1.2 Főbb célkitűzések...3 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja...3 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők...4 1.4 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások...4 2 Helyzetelemzés...5 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése...5 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség...15 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése...17 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága...18 2.5 SWOT elemzés...19 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia... 20 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe...20 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez...21 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései...22 3.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia intézkedései...26 3.5 Forrásallokáció...34 4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégiával kapcsolatos intézkedések... 35 4.1 Nyilvánossági intézkedések, projektötlet-gyűjtés...35 4.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia végrehajtása...35 5 Mellékletek... 37 5.1 A HVS felülvizsgálat során végzett tevékenységek...37 5.2 Pénzügyi táblázatok, forrásallokáció...38 5.3 A nyilvánossági intézkedésekre vonatkozó igazoló dokumentumok...38 www.sarviz.hu/leader...38 5.4 Térképek (a térség természeti, egyéb adottságait bemutató térképek)...39 5.5 Táblázatok (statisztikai adatok összefoglaló táblázatai)...41 5.6 A térségre vonatkozó egyéb stratégiák listája...43 5.7 Fenntarthatósági alapelvek...43 2
1. Vezetői összefoglaló 1.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Sárvíz LEADER akciócsoport létrejöttének alapvető indokoltságát a Sárrét-Sárvíz tájegység egységes fejlesztési területként való kezelésében rejlő térségi közös érdekeltség felismerése adta. A szövetkező 30 település fenntartható fejlődési pályára állítása ennek a közös értéknek az érvényre juttatása révén érhető el. Az ennek a felismerésnek alapján elfogadott térségi jövőkép: A Sárvíz településegyüttes 10-15 éves távlatban - környezeti értékeit a hagyomány és innováció jegyében érvényre juttató fejlesztések révén - magas életminőséget biztosító, vonzó és élhető vidékké válik, Fejér Megye Zöld Szigete -ként 1.2 Főbb célkitűzések A jövőképben meghatározott állapot megvalósulása négy területen igényel beavatkozást: a vidéki térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése terén, a társadalmi tőke megújításának a terén, a tágabb és közvetlenebb lakókörnyezet minőségi paramétereinek a fejlesztésében, valamint a természet- és környezetvédelem, megújuló környezetgazdálkodás terén. A beavatkozások az alábbi célkitűzések köré szerveződnek: A A vidéki gazdasági potenciál kibontakoztatása B A térség természeti értékeire alapozott szabadidő-sport és turisztikai potenciál kibontakoztatása C A társadalmi tőke erősítése D Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése 1.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának célja A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia (HVS) felülvizsgálata egyértelműen indokolt úgy külső (UMVP változások, központi szintű szabályozási előírások és előirányzatok, makro- és mikrogazdasági helyzet változásai), mint belső, a térség aktuális társadalmi-gazdasági helyzetéből adódó szempontból. A nemzeti szintű szabályozási változásokhoz történő hozzáillesztés (módosuló jogcímek, akciócsoportok működési feltételei módosulnak, HVS szerkezeti és tartalmi korrekciói, stb.) mellett az eddigi pályázati fordulók tapasztalatai alapján, túl a formai módosításokon, tartalmi módosításokra, korrekciókra is szükség van a következő pályázati fordulók sikerességének a biztosítása érdekében. Szükség van a dokumentum szerkezetének egyszerűsítésére, a szélesebb nyilvánosság által is érthetőbbé, átláthatóbbá tételére, célterületek és intézkedési csomagok összevonására, pontosítására. Elengedhetetlen a célterületek és intézkedések 3
számának a csökkentése, annak fenntartása mellett, hogy az indító HVS-ben foglalt és ebben az ütemben kimaradó tennivalók irányadó üzenetekként továbbra is megtartják érvényességüket. 1.4 A HVS felülvizsgálat során alkalmazott nyilvánossági intézkedések, résztvevők A felülviszgálatra a megadott ütemterv és tartalmi követelmények figyelembe vételével került sor. A rendelkezésre álló időben az elérhető legszélesebb nyílvánosságra törekedtünk, élve minden olyan lehetőséggel, amely ebben a fázisban mozgosítható volt. Az alkalmazott intézkedések: - meghirdetés: honlapunkon hirdetményt helyeztünk el. Az akciócsoport tagjait emailben tájékoztattuk. A térség 30 önkormányzatának polgármesteri hivatalában hirdetményt helyeztünk el. A Sárvíz Tv és a Szabadbattyáni TV képújságján felhívást tettünk közzé. - egyéb nyilvánossági intézkedések: A felülvizsgálat aktuális munkaanyagait honlapunkon folyamatosan közzétettük, ezekhez véleményezési lehetőséget biztosítottunk. A HACS munkaszervezetének irodájában folyamatos konzultációs lehetőséget biztosítottunk. - fórumok: a 3 mikrotérség mindegyikében 1-1 fórumot tartottunk. A három fórumon összesen 46 fő volt jelen. - tervezői csoport összejövetelek: a stratégia összeállításának a folyamatában a tervezői csoport három összejövetelére került sor. - projektötletek bekérése: a mozgósítás eredményeképpen eddig az időpontig 142 projekt ötlet érkezett a munkaszervezethez, 90 önkormányzati, 42 civil szervezet részéről és 10 vállalkozótól. A folyamatot a stratégia első fázisú összeállítása után sem állítottuk le, további konkrét intézkedéseket teszünk a munkaanyag megismertetésére, vélemények bekérésére. 1.5 A HVS felülvizsgálat során elfogadott módosítások A módosítások egyaránt érintették az érvényes HVS formai, valamint a szerkezeti elemeit és részben a tartalmi öszetevőket is. A 8 célkitűzés helyett 4 célkitűzés került meghatározásra, egyes célkitűzések meghagyásával, mások elhagyásával, illetve egyesek tartalmi kiigazításával. A célkitűzések így átláthatóbbá, tartalmilag is összefogottabbá és könnyebben értelmezhetővé váltak. A struktúra változásai a következő-képpen szemléltethetők: Formázott: Felsorolás és számozás 4
2009. évi fő prioritások (célkitűzések) és intézkedések Helyi gazdaság versenyképességének növelése 2011. évi célkitűzések és intézkedések A: A vidéki gazdasági potenciál kibontakoztatása Helyi turizmus ágazat fejlesztése B: A térség értékeire alapozott szabadidő-sport és turisztikai potenciál kibontakoztatása Társadalmi tőke erősítése C. Társadalmi tőke erősítése Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése Helyi életminőség fejlesztése Helyi bio- és megújuló-energia ágazat fejlesztése Gazdasági környezet fejlesztése Humán erőforrás fejlesztése so- Kikerültek az önálló célkitűzések rából D: Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése 2 Helyzetelemzés 2.1 A LEADER Helyi Akciócsoport által lefedett terület ismertetése 1 A térség általános jellemzői: Terület Az Sárvíz akciócsoport, Fejér megye legnagyobb LEADER egyesülése, 30 települést foglal magába, amelyből 1 város (Sárbogárd) és 6 nagyközség (Aba, Cece, Sárosd, Seregélyes, Soponya, Szabadbattyán). Területe összesen 1242,8 km2, Fejér megye területének 28,5-%-a. 1 Az elérhető legfrissebb statisztikai adatok felhasználásával (2008-2009) 5
A Sárvíz HACS településeinek területe Lakosságszám A térség állandó lakosságszáma 69 511 fő, a megye lakosságának 16,2 %-a. A négy legnépesebb település; Sárbogárd 13160 fő, Szabadbattyán 4684 fő, Aba 4667 fő és Seregélyes 4569 lakossal. Főbb környezeti, gazdasági, társadalmi problémák, kihívások, tendenciák; A térség alapvetően jó adottságokkal rendelkezik ahhoz, hogy gazdasági-társadalmi fejlődése fenntartható módon biztosítható legyen, de a jelenlegi helyzetben ezek az adottságok még koránt sincsenek hatékonyan érvényre juttatva. Az általánosan kedvező összkép mögött számos rész- és egyedi probléma ismerhető fel. A kitörési lehetőségek mellett számos veszélyhelyzettel is szembe kell nézni, amelyek akut társadalmi problémákat generálhatnak. A természetes és épített környezet minősége jó, jelentősen terhelő tevékenységek a térségben nincsenek. Az országos és megyei területfejlesztési- és rendezési tervek sem tartalmaznak olyan előirányzatokat, amelyek ellenére hatnának a további javulásnak. Ezekben a dokumentumokban lefektetett legfontosabb makró-előirányzat a Sárvíz-mente bevonása az országos ökológiai hálózat rendszerébe, európai szinten jegyzett értékteret hozva létre. Ez az előirányzat határozta meg tulajdonképpen azt az érdekközösséget, amelynek a felismerése vezetet a Sárvíz Helyi Akciócsoport létrehozásához és képezheti a kohézió alapját távolabbi kitekintésben is. A gazdasági helyzet jellemzője a dualitás. A székesfehérvári gazdasági tér által meghatározott magas ipari-szolgáltatási teljesítmény mellett a vidéki gazdaság alulfejlett a szükséges és lehetséges szinthez képest. A kiváló mezőgazdasági adottságú területeken folytatott intenzív termelés mögött nem épült ki a megfelelő hasznosítási vertikum, az alacsonyabb agro- 6
ökológiai potenciállal rendelkező területeken nem folyik az adottságokat hatékonyan kihasználó gazdálkodás, a termékfeldolgozás alacsony szintű, eltűnőben van az önellátás, a hagyományos helyi termékek előállításának és fogyasztásának a kultúrája. A társadalmi problémákban is felismerhető a kettősség. A népességmegtartó képességgel bíró települések mellett számos település az elsorvadás veszélyével kell, hogy szembe nézzen. A legnagyobb problémának a településeken egyre jobban érvényesülni látszó funkcionális kiürülés látszik, ami még a konszolidált népességű településeken is felismerhető. Nagy kihívás az elöregedés, a negatív természetes szaporulat, helyenként a hátrányos helyzet rögzülése, az ebből való kitörés perspektívátlansága. A helyi társadalom atomizált, közösségi tudata, önszerveződése, belső problémamegoldó képessége alacsony szintű. A térség környezeti állapota, földrajzi jellemzői, földhasználati módok: Elhelyezkedés Az akciócsoport területe a megye nyugati oldalán mintegy 60 km hosszan és 10-15 km szélességben húzódó térség. Az övezet magja a Séd-Gaja-Nádor vízrendszer részeként ismert Sárrét kistáj és a Sárvíz völgy, amely Nádasdladánytól Sáregresig elterülve Sárvíz ökohálózat néven ismert (magterületek, ökológiai folyosók, pufferterületek együttese). A területhez tartozó rétszilasi tavak szerepelnek a ramsaari egyezményben mint kiemelt madárvonulási területek. Seregélyes közigazgatási területének északi oldala részben a szomszédos Dinnyési- Fertő védett természeti területhez tartozik. Térség jellege, településszerkezete Földrajzi értelemben az Alföldet a Dunántúli középhegységgel összekötő Mezőföld területére esik a térség nagyobb része. Az alföldi jellegű területek enyhe löszdombokkal szegélyezettek észak-déli irányban a széles, sekély Sárvíz-völgy mentén. A térség északi része a Sárrét kistáj már a Bakony lábaihoz csatlakozik. A fűzérszerűen feltalálható vizes élőhelyeket jelentős kiterjedésű erdőterületek tarkítják. A Sárvíz LEADER térség négy kistérséghez tartozó települések összefogásával jött létre. Az Abai statisztikai kistérség teljes egészében, a Sárbogárdi kistérség egésze egy település kivételével, a Székesfehérvári kistérség 12 települése, valamint a Móri kistérség egy települése csatlakozott az Akciócsoporthoz. A négy kistérségből kettő, az Abai és a Sárbogárdi hátrányos helyzetűnek minősül. Ezekben az övezetekben több település népességmegtartó ereje negatívba fordult és a folyamat felgyorsulása prognosztizálható. Az ebből adódó településszerkezeti változásokkal a területés településfejlesztési tervek nem számolnak, a kérdés tudatos kezelése nem került még napirendre. A térség jellegét három osztatúság jellemzi. A székesfehérvári kistérség fejlettebb, azonban a centrum-periféria helyzet miatt sajátos problémákkal terhelt, mint példáúl a funkcionális kiürülés. Ettől délre 20-40 km közötti terület az Abai kistérség, amelyben már nem annyira 7
erős a székesfehérvári hatás, de saját belső gazdasági ereje alacsony szintű, nem elegendő fejlődésének a biztosíításához. A Sárbogárdi kistérség települései 40-50 km távolságban helyezkednek el Székesfehérvártól, ennek ellenére a foglalkoztatást zömmel még mindig ebből a gazdasági tér biztosítja. A rendszerváltás előtt Sárbogárd fejlesztendő település rangját kapta, ennek megfelelően ipari kapacitás is telepítésre került (Videoton részleg). A rendszerváltáskor, ez a folyamat megtorpant, a település sokat veszített jelentőségéből, nem tudja ellátni a térségben egyébkénthiányzó- klasszikus városi szolgáltatás funkciókat. Védett területek A térség Fejér megye védett területeinek mintegy 39%-át, fokozottan védett területeinek 32%-át foglalja magába. Három tájvédelmi körzet és két országos jelentőségű természetvédelmi terület mellett több helyi védelem alatt álló, vagy annak bevezetésére érdemes mozaikszerűen fellelhető értékes terület indokol megkülönböztetett figyelmet. Ezeknek a védett területeknek számos hasznosítható és bemutatható eleme alapját képezheti egy európai szinten is érvényesíthető öko- és élményturizmus kínálat kialakítását. A sajátosan védett területek mellett kiterjedt a NATURA2000 védettség, első sorban a Sárvíz mentét kísérő mélyebb fekvésű területeken. Ezek jelentik az agrár-környezet-gazdálkodási program elsődleges célterületeit. Jelenleg az ebben rejlő lehetőségek csupán töredékesen vannak érvényre juttatva. Főbb környezeti problémák A térség környezeti szempontból kedvező állapotú, a gazdasági szerkezet változásai és a technológiai korszerűsítések az utóbbi 20 évbensokat sokat javítottak az állapotokon. A még fennálló problémák többnyire a települések infrastrukturális ellátottsági hiányaiból, a közúti forgalomból valamint az agro-ökológiai potenciált nem kellően figyelembe vevő területhasználatból adódnak. A nyílt területek eróziója, a belvizek hatása, folyamatosan rontja a talaj minőségét, érdemi kezdeményezések a birtokrendezés elmaradása miatt nem indultak be. Kívánatos lenne a TSZ-es időkben indokolatlanul művelésbe vont területek természetes állapotának (rét, legelő, láp) helyreállítása, az ökológiai hálózat védett területei mentén ökológiai alapú gazdálkodást folytató puffer térség kialakítása. A fehérvári kistérség északi településeinek határában, a Sárrét területén a valamikori Inotai hőerőmű táplálásához használt tőzeg bányaterületein elhagyott, víz alá került területeket találunk. Az erőmű meddőhányója ma is szabadon áll, róla az északi szél a sárréti települések felé hordja a kohósalak finom porát, növelve ezzel a légzőszervi megbetegedések gyakoriságát.. A térségben több mészkőbánya is működik, szintén a sárréti településeket érintve. Kőszárhegy község számára a bánya jelentős környezeti terhelést, zaj-, rezgés- és közlekedési eredetű ártalmakat jelent, a művelés terjeszkedése együtt jár a természeti területek csökkenésével, valamint a bányaterület alatt található nyolc települést ellátó karsztvíz bázis biztonságának csökkenésével. Ugyanezekkel a problémákkal küzd még Bakonykuti és Iszkaszentgyörgy is. 8
A települések határaiban felhagyott homokbányák találhatók, sok közülük illegális szemétlerakóvá vált. Ezek felszámolása fontos környezetvédelmi feladat. Főbb területhasználati módok (pl. szántó, erdőgazdálkodás, védett terület, ipari hasznosítású területek, egyéb.) A terület nagyobb része országos szinten kiemelkedő agro-ökológiai potenciállal rendelekező művelt terület. Ezeken a részeken a mezőgazdasági művelés döntően intenzív, jellemző a gabonatermesztés. Jelentős az aránya még a ma kevéssé kihasznált rét és legelő területeknek. Az 1945-90 közötti időszakban erőltetetten szántó művelés alá vont területek viszonylag alacsony agro-ökonómiai potenciálúak, rajtuk a gazdaságos termelés egyre nehezebb. Az ökológiai hálózat elemei szigetszerűn helyezkednek el, az értékvédelem az utókor számára sokkal nehezebbé válik amennyiben nem alakul megfelelően a térhasználat. A zömmel magterületekként jegyzett Nádor és Malom csatornákkal összekötött észak-déli irányú tórendszer erdőkkel tűzdelve több ezer hektár területű. A tavak nagy része mesterségesen létrehozott halastó, az erdőkben jelentős mértékű vadgazdálkodás folyik. Demográfiai helyzet 2 : Lakosságszám, A térség jellemzően kis- és közepes nagyságú településekből áll, melyek átlagos lélekszáma mintegy 2300 fő. A legkisebb település Bakonykúti, lélekszáma 126 fő, a legnagyobb Sárbogárd, amely már városi ranggal rendelkezik 12977 lélekszámú. Sárbogárdon kívül az összes település lélekszáma 5000 fő alatt marad, a 4 ezret is csupán 4 haladja meg, ezek számos mutató tekintetében fejlettebbnek is számítanak. A Székesfehérvár közvetlen, 15-20 km-es körzetében található falvak népessége 9,6%-al növekedett, mégpedig az odavándorlás miatt. Néhány esetben (pl. Úrhida, Kőszárhegy) ez olyan mértékű, hogy az 1990-ben számlált népesség mára megkétszereződött. Az Abai kistérségben a népességnövekedés 1,4%-os volt, ami a lakosságszám konszolidációját jelzi. Az Abától és Seregélyestől délre eső Sárbogárdi kistérségben 0,4%-os kismértékű fogyás állt be. Ebben a térségben érzékelhető trend, hogy a népességszám alakulásában kezdenek meghatározóak lenni a belső indíttatású demográfiai folyamatok (el- és odavándorlás súlyának folyamatos csökkenése). Korszerkezet, Az állandó lakosság 69511 fő, ebből 0-14 év közötti 11291 fő (16,2%), 15-17 év közötti 3038 fő (4,4%), a 18-59 év közötti aktív felnőttek száma 42262 fő (60,8%) és 12920 fő tartozik a 60 és fölötti évjáratokhoz (18,6%). 2 2002 2009 évek összehasonlításában 9
A Sárvíz HACS településeinek lakossága korcsoportonként A korszerkezet is differenciált az egyes mikrotérségek szerint. Az északi településeken a legnagyobb az aktív korosztály aránya (62,3) és kedvezőnek mondható a 0-14 éves korosztályhoz tartozók aránya. A középső övezetben a magasabb az átlagnál a 0-14 éves korcsoport, míg a déli részen a legjellemzőbb az előregedés. Aktív népesség, Az aktív korosztály (18-60 év közöttiek) számának és arányának alakulása szintén mikrotérségenként változó. Az Abai kistérséghez tartozó településeken 5,2%-al nőtt a korosztáyhoz tartozók száma, a Székesfehérvári kötődésű településeken a növekedés 11,6%- os, míg a Sárbogárdi kistérség településein a növekedés 0,4%, alapvetően stagnáló. Lakosság összetételének, számának változása, Összességében a térség népességmegtartó ereje nincs veszélyeztetve, de mikrotérségenként a kép jelentősen eltérő. Az északi mikrotérség népessége 2002 és 2008 között 9,6%-al nőtt, a középső mikrotérség 1,4%-al, a déli mikrotérség -0,4%-os népességvesztést regisztrált. Jelentős eltérések vannak a belső összetételben is, az aktív korosztály létszáma az északi mikrotérségben 11,6%-al nőtt, a középsőben 5,2%-al, a déli mikrotérségben a 0,4%-al gyakorlatilag stagnál. A természetes szaporulat várható alakulását hosszabb távon meghatározó 0-14 éves korosztály az északi részen 23,3%-os részarányú, a középsőben 16,7%-os, míg a déli részen 14,4%. A népességmozgalmi adatokból levonható legfontosabb következtetések; az északi mikrotérségben a demográfiai folyamatok pozitív alakulásával lehet számolni hosszabb távon is az odavándorlás intenzitásának a csökkenése mellett is, a középső mikrotérségben a Sárvíztől nyugatra eső részeken kell számolni népességvesztéssel, amely folyamat akár fel is 10
gyorsulhat egyes településeken, a dél mikrotérségben a népességmegtartó erő csökkenésével állunk szemben, amit még tetéz az idősebb korosztály egyre növekvő aránya. Lakosság a városokban, községekben, hátrányos besorolású településeken, A térség városhiányos, az egyetlen városi rangú település Sárbogárd 12 977 lakossal. Gazdasági ereje, szolgáltatási infrastruktúrája nem elegendő ahhoz, hogy ellátó, szervező szerepét betölthesse, kapcsolatai a környező településekkel esetlegesek. A térségben 6 nagyközség található, összesen 21973 lakossal, a teljes népesség 31,6%-a. A nagyközségek közül Sárosd, Soponya és Cece lakossága csökkent 2002-2008 között, a többinél 1,1 és 10,6 % közötti népességszám növekedés volt ebben az időszakban. Ez utóbbiak azok, amelyek Székesfehérvár agglomerációjához tartoznak, vagy valamelyik országos főút mellett. A jó közlekedési kapcsolatok ebben a vonatkozásban döntőnek bizonyulnak. A térség 6 hátrányos helyzetű települése (Alap, Alsószentiván, Cece, Igar, Sáregres, Vajta) a déli mikrorégióban helyezkedik el, össz lakossága 8156 fő. A településeken élő aktív korosztály 14 %-a munkanélküli, településenként 8,4 és 24,5 %-os arány mellett. általánosan jellemző a népességvesztés, 1,3 és 7,7 % közötti mértékben. A települések a SÁRVÍZ völgye természeti tájegységben helyezkednek el, ami remek kitörési lehetőséger jelenthet az ökoturisztika területén, azonban a forráshiányos települések külső segítség nélkül ezt a lehetőséget nem tudják kihasználni. Gazdasági környezet: Fő gazdasági ágak, tevékenységek, A fő gazdasági ágazatok részaránya a következő: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 8% Építőipar 18% Kereskedelem, javítás 24% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% Pénzügyi közvetítés 4% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 16% Egyéb szolgáltatás 7% 11
Jelenlévő gazdasági ágak és tevékenységek aránya Foglalkoztatók, Az egyes szektorok részesedése a foglalkoztatásban: Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 10% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 36% Építőipar 8% Kereskedelem, javítás 10% Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 8% Pénzügyi közvetítés 1% Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% Egyéb szolgáltatás 2% Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 18% Jelenlévő gazdasági ágak és tevékenységek aránya 12
A térségben a 90-es évek elején a székesfehérvári nagyvállalatok felszámolása, illetve a helyi mezőgazdasági szövetkezetek átalakulása következtében súlyos, több évre elhúzódó strukturális munkanélküliség jött létre. A 90-es évek második felében a fehérvári gazdasági konjunktúra hatása képpen a jelenlegi LEADER térség sárréti és abai részén a strukturális munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt, a jelenlegi válság hatására újra kisebb emelkedés észlelhető. A tartós munkanélküliek elsősorban az 50 év felettiek köréből kerülnek ki. Különösen magas a nők, és néhány településen a roma munkanélküliek aránya. A települések legnagyobb foglalkoztatói leggyakrabban az önkormányzatok és azok intézményei. Infrastruktúra A térségben az infrastruktúrális rendszerek fő elemeikben kiépítettek, elmaradások a települési infrastruktúra terén vannak. Jellemző az ivóvíz minőségi problémája, a csatornázottság hiánya, a települési belső utak kiépítettlensége. Az energia- és távközlési infratruktúra az igényeket kiszolgálni képes mértékű, minőségi fejlesztése helyenként indokolt. Hagyományos gazdasági ágak és a változás irányai 1990 előtt a térség Magyarország egyik kiemelkedő mezőgazdasági termelő régiója volt, erős állami és szövetkezeti nagygazdaságokkal és az ezekhez társított feldolgozó- és melléküzemágakkal. Az ipari termelés szinte kizárólag Székesfehérvárra koncentrálódott, Sárbogárdon alakult ki egy kisebb ipari zóna. A bekövetkezett gazdasági szerkezetváltás következtében érdemi helyi gazdasági ágazat a mezőgazdaság maradt, egyre szűkülő profilban és vertikumban, amely mögül ráadásul fokozatosan eltűnt a feldolgozói háttér is. Napjainkban a térség gazdasági élete szinte kizárólag a székesfehérvári gazdasági térhez kötődik, ami elegendő a foglalkoztatás viszonylag magas szintjének a biztosításához, de a helyi gazdaság már csak réteg-szolgáltatási tevékenységekre szorítkozik, erős helyi termelési struktúrák létrejötte még nem is körvonalazódik. A várható változások nehezen prognosztizálhatók. Ami nagy valószínűséggel megállapítható, hogy újabb extenzív befektetési boom-ra, amely kiterjedne a térségre is, számítani nem lehet, fenntartható gazdaság csak a belső erőkre támasz-kodóan jöhet létre. Ennek alapját a mezőgazdasági termelés differenciálódása, az ehhez kapcsolható logisztikai, feldolgozási, piacra juttatási kiegészítő tevékenységek meghonosítása képezheti. Új szolgáltatási kínálatot kell kialakítani, részben kűlső igények kiszolgálására (turizmus), részben rész- és egyedi piaci szegmensekre támaszkodva. Ez utóbbi a helyi termelés/szolgáltatás - helyi piac struktúra létreho-zásával indulhat meg és válhat erőssé. Munkanélküliség (aránya és okai a térségen belül); A térség déli, Sárbogárdot körülvevő településein megyei összehasonlításban ma is súlyos, 10 % körüli és azt meghaladó strukturális munkanélküliségről beszélhetünk. A térség tartósan leszakadó tendenciát mutat. Kiugróan magas a munkanélküliség növekedési rátája, 13
ami Alsószentiván, Cece, Igar, Mezőszilas, Nagylók és Sárbogárd településeken 2002-höz viszonyítva 18 és 54 % közötti. Társadalmi környezet: Civil szervezetek, közösségi élet A civil szféra szereplőinek működése általában saját településükre korlátozódik, ez alól csupán néhány kivétel van. Általánosan jellemző, hogy tevékenységükben forráshiányosak, többnyire eseti akciók szervezésére jut erejük. Kultúrával kapcsolatos tevékenység 12 Vallással kapcsolatos tevékenység 7 Sporttal kapcsolatos tevékenység 30 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 53 Oktatással kapcsolatos tevékenység 28 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 26 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 3 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 15 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Társadalmi aktivitás A bejegyzett 189 szerveződés valós tevékenységéről nincsenek adatok, de becslések szerint 10-15%-ot nem haladja meg az aktívnak nevezhetőek aránya. Az alacsony aktivitási szint elsőszámú okaként a vidéken élők közötti karakteres generációs, egzisztenciális és képzésikulturális különbség ismerhető fel. Maga a tény, hogy a non profit szerveződések száma viszonylag nagy, arra enged következtetni, hogy az összefogásra van igény, de az érdekeltség kritikus tömege csak pár esetben állt össze ahhoz, hogy a kezdeményezések megerősödjenek és átválthassanak fenntartott működésbe. A kistérség civil szervezetei kevés pályázatot, projektet indítanak és hajtanak végre. Ennek fő oka a pályázási, projekt lebonyolítási potenciál gyengesége. A gazdasági alapok és a tőke hiánya nem teszi lehetővé komolyabb projektek előfinanszírozását, lebonyolítását. Jól példázza ezt az előző LEADER időszakban benyújtott civil projektek visszafogott száma, azok jellege és kis mérete. 14
Szolgáltatások Az ügyviteli és szociális szolgáltatások rendszere fő vonalaiban biztosított, de számos réteg probléma megoldásra vár. Az oktatási rendszer minőségi jellegű problémákkal küzd, az egészségügy vertikális integrációja zavarokkal működik, a közbiztonság romló tendenciájú. Hátrányos helyzetű csoportok Hátrányos helyzetben vannak azok a népességcsoportok, amelyek valamilyen okból nem tudnak bekapcsolódni a székesfehérvári gazdasági tér által meghatározott munkaerő keresletbe, mivel a helyi gazdaság gyengesége nem tudja biztosítani a foglalkoztatásukat és így az ezzel járó létbiztonságot. Tipikus hátrányos helyzetek; zárt, nehezebben elérhető kistelepülésen élők, ezen belül főleg az időskorúak, alacsony iskolázottság, a munkaerőpiacról kiszorult és új képzettséget megszerezni nem tudó népességcsoportok. A hátrányos helyzet tehát nem első sorban térségi, illetve települési, hanem egyedi, specifikus problémaként jelentkezik. Egyébként jó helyzetben lévő településeken is találunk hátrányos helyzetben lévő csoportokat olyan nagyságrendben, ami odafigyelést és kezelést igényel. Hagyományok A települések népességmozgalmi jellemzői miatt a hagyományos közösségek felbomlottak és ezzel a helyi hagyományok is kevés kivétellel elsorvadtak. Felélesztésükre indultak kezdeményezések, ezek azonban esetlegesek és többnyire azokra az elemekre korlátozódnak, amelyeknek idegenforgalmi vonzereje érzékelhető mértékű. Főleg azokon a településken, amelyekben nagy volt a bevándorlási ráta, kezdenek megjelenni a helyi életminőség szociális összetevőinek a fejlesztésére irányuló új közösségi kezdeményezések. Ezeknek a támogatása elsőrendű érdeke a településeknek, a népességmegtartó képesség hosszú távú biztosítása érdekében. 2.2 A LEADER Helyi Akciócsoport és a helyi partnerség A Sárvíz Helyi Akciócsoport megalakulása óta tevékenyen részt vesz a térség közösségi életében, részben saját alaptevékenysége révén, részben a térségben működő önkormányzatok és non-profit szervezetek munkájába történő bekapcsolódással. A HVS megvalósítási folyamatában a saját tevékenység keretén belül 25 nyílt fórum került megtartásra, amelyen résztvettek az önkormámyzatok képviselői, 32 non-profit szervezet képviselői és 38 vállalkozó. A fórumokat a HVS végrehajtása köré szerveztük: III-as és IV-es (Leader) tengelyes támogatási és kifizetési kérelmek benyújtási feltételeiről, valamint egyéb hasznos szakmai információ átadásáról (pályázatok összeállításának folyamata, monitoring adatszolgáltatással kapcsolatos információk, közbeszerzési tudnivalók) tartottunk fórumokat. A HVS megvalósítása során a HACS elnöksége 10 elnökségi ülésen vitatta meg a feladatokat, illetve hozott döntést; 4 közgyűlés keretében fogadta el a legfontosabb változásokat. 15
Kiemelt figyelmet szenteltünk a működésünk nyílvánosságának biztosítására, felhasználva a nyomtatott és elektronikus helyi médiákat. A Fejér Megyei Hírlapban, a Bogárd és Vidéke, valamint a Sárrét Híd újságokban hírt adtunk a HVS kidolgozásának és végrehajtásának legfontosabb mérföldköveiről. A munkaszervezet koordinálásában a saját és a települési honlapokon folyamatosan frissülnek a HVS megvalósulási folyamatával kapcsolatos információk, így tudosítottunk a jelen tervezési munka megindulásáról, folyamatairól is. Az önkormányzatok és non-profit szerzezetek munkájába való bekapcsolódás egyik fontos szintere a közösségi rendezvényeken való részvétel. Tekintettel arra, hogy ezek a megmozdulások jelentik a legteljesebb nagy- illetve célközösségi együttléteket, az itt történő megjelenés hatékonysága nagyon magas, ezért igyekeztünk minden ilyen eseményen jelen lenni. A partnerségi kapcsolatok építésének és fenntartásának sajátságos technikájaként működtetjük a mikrotérségi megbízottak rendszert. A térséget alkotó három mikrotérség mindegyikében egy-egy szakértő (két megbízásos és egy a munkaszervezetnek ezzel a feladattal megbízott belső szakembere) áll rendelkezésére az önkormányzatoknak, nonprofit szervezeteknek, vállalkozóknak és a magánszemélyeknek fejlesztési tevékenységük segítésében. A megbízottak munkájukban a LEADER feladatokon túlmutató szakmai támogatással is rendelkezésére állnak a térségi aktoroknak, kezdve a projekt generálástól egészen a pályázatok összeállításában történő segítségnyújtásig, tanácsadásig. Ennek a partnerségi technikának nagy elönye, hogy a munkaszervezet és a helyi szereplők között kialakul egy olyan bizalmi légkör, amely kiemeli a kapcsolatokat a bürokratikus, ügyintézésű jellegből. Szervezeti kapcsolatainkban nagy mértékben támaszkodunk a térségben működő két szakmai jellegű szervezettel; a Sárvíz Nonprofit Kft.-vel és a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesülettel. A 10 önkormányzat által létrehozott Sárvíz Kft. a térség terület- és vidékfejlesztésében, projektmenedzsmentben, valamint az oktatás és képzés területén segíti a helyi szereplőket; a Sárvíz Térségfejlesztő Egyesülettel együtt kezdeményezője, kidolgozója és koordinátora több, a térség átfogó fejlesztése szempontjából fontos fejlesztési alapprogramnak. Természetes kapcsolatokat tartunk fenn a szomszédos LEADER térségekkel, és a Középdunántúli Régió egyéb HACS szervezetekkel. Nemzetközi szintű kapcsolatunk van a holland Kelet-Grooningeni LEADER szervezettel, akik főleg az első tervezési szakaszokban nyújtottak értékes támogatásokat. Ez a kapcsolat az utóbbi időben fellazult két lapvető ok miatt; a két szervezet anyagi ereje messze nem áll paritásban ahhoz, hogy a kapcsolat során felmerülő költségek ránk eső részét fedezni tudjuk, de fontos ok az is, hogy a két LEADER rendszer szervezeti, feladat- és jogosultsági szempontból olyan eltérő módon üzemel, ami már csak az informális kapcsolatok szintjén túlmutató együttműködést nem igazol. A jövő legfontosabb ez irányú feladatát abban látjuk, hogy a kapcsolattartásban a jelenlegi - meghatározóan informális - kapcsolatok mellett erősítsük a közvetlen, témaorientált kapcso- 16
latok kiépítését. Ezzel állandósuló együttműködések alakíthatók ki, a jelenlegi hullámzó intenzitású együttműködés folyamatos, operatív együttműködéssé alakítható. 2.3 A LEADER megvalósítás során elért eredmények áttekintése Az eddigi két pályázati fordulóban összesen III. tengelyes és LEADER forrásokból 627 020 171 Ft támogatást kapott 68 akció. A támogatási körben önkormányzatok, non-profit szervezetek és vállalkozások egyaránt jelentkeztek a közösségi érdekeket figyelembe vevő és azokat szolgáló projektekkel. A III tengelyből meghirdetett pályázati lehetőségekből 36 kedvezményezett kapott összesen 518 903 263 Ft. támogatást, falumegújításra 189 291 954 Ft., a vidéki örökség megőrzésére 28 249 029 Ft. és a mikrovállalkozások támogatására 301 362 280 Ft. turizmusfejlesztésre 76 907 460 Ft került allokálásra. Pályázott 16 önkormányzat 5 egyházi intézmény, 1 közalapítvány és 14 vállalkozás. A mikrovállalkozások támogatására kiosztott támogatások a felhasznált keret 58%-át teszik ki. A III. tengely I. körben allokált források A falumegújítás jogcím keretében megvalósult 10 játszótér/szabadidő park, 3 zöldterület fejlesztés, 7 középület a támogatott projektek 8 középület felújítás. A vidéki örökség megőrzése jogcím keretében 3 templomfelújítás kapott támogatást, 14 mikrovállalkozás támogatása vált lehetővé 800 000 és 50 000 000 Ft között. A IV. Leader tengelyből 29 projekt kapott támogatást összesen 108 116 908 Ft értékben. Közösségi célú fejlesztés keretében a civil szervezetek fejlesztése célterület 10 projekthez 41 030 346 Ft. támogatást kapott, rendezvények jogcím alatt a helyi kulturális örökség 17
bemutatása 9 977 707 Ft. 7 projekt keretében, valamint a rendezvények, szabadidős programok infrastrukturális feltételeinek a fejlesztése jogcím alatt 54 208 655 Ft. került kiosztásra 12 projekt számára. A képzés jogcím keretében a környezeti nevelés célterület 2 900 200 FT. támogatásban részesült 3 projekt megvalósulásával. A Sárvíz Helyi Közösség számára a teljes tervezési ciklusra (2007-2013) megítélt összesített támogatási keret 6 974 926 Euro, megközelítőleg 1,866 milliárd FT., ebből a III tengely kerete 1,433 milliárd FT, a IV LEADER keret 433 mft. A III tengelyből 518 903 263 mft került lekötésre. A HACS 2009 döntése szerint a második pályáztatási fordulóra került tartalékolásra a nagyobb támogatási összeg, hogy a potenciális kedvezményezetteknek, azon belül is a vállalkozásoknak, több idejük álljon rendelkezésre a jobb felkészülés érdekében. Tekintettel arra, hogy a III tengely forrásai feletti rendelkezés a HACS számára még nincs meghatározva, számolni csak a IV tengely összegeivel lehet. E szerint az összes 433 mft-ból még felhasználható 325 mft. (kerekítve), amiből vállalkozási célú támogatást kell elkülöníteni minimum 210 mft értékben. Az újonnan meghatározott ú.n. kis értékű támogatások 32,6 mft. összeghatáron belül nevesíthetők. A HVS felülvizsgálatának második szakaszában a beérkezett projekt ötletek figyelembe vételével is kell a fenti megosztásokat pontosítani. 2.4 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia felülvizsgálatának indokoltsága A HVS felülvizsgálata egyértelműen indokolt úgy külső (UMVP változások, központi szintű szabályozási előírások és előirányzatok, makro- és mikrogazdasági helyzet változásai), mint belső, a térség társadalmi-gazdasági helyzetéből adódó szempontból. A nemzeti szintű szabályozási változásokhoz történő hozzáillesztés mellett (módosuló jogcímek, 3 jogcím horizontálissá válik, akciócsoportok működési feltételei módosulnak, HVS szerkezeti és tartalmi korrekciói, stb.) az eddigi pályázati fordulók tapasztalatai alapján, túl a formai módosításokon, tartalmi módosításokra, korrekciókra is szükség van a következő pályázati fordulók sikerességének a biztosítása érdekében. Szükség van a dokumentum szerkezetének egyszerűsítésére, a szélesebb nyilvánosság által is érthetőbbé, átláthatóbbá tételére, célterületek és intézkedési csomagok összevonására, pontosítására. Elengedhetetlen a célterületek és intézkedések számának a csökkentése, annak fenntartása mellett, hogy az indító HVS-ben foglalt és ebben az ütemben kimaradó tennivalók irányadó üzenetekként továbbra is megtartják érvényességüket. 18
2.5 SWOT elemzés Erősségek - Magas táji, ökológiai értékű mikrorégió (a Sárvíz mente országos ökológiai hálózat része), európai szinten jegyzett természeti értékek, egyedi természet- és madárvédelmi területek - Kiváló földrajzi fekvés az országon belül, európai vonatkozásban is könnyen elérhető térség - Kulturális örökség magterületek (Tác-Gorsium, szabadbattyáni ásatások, kastélyok) megléte - Székesfehérvár közelsége - Pozitív vándorlási egyenleg - Országos viszonylatban az átlagosnál magasabb képzettségű munkaerő - Kiépült oktatási infrastruktúra - Kedvező termőhelyi adottságok - Ökoorientált térhasználatra történő áttérés célterülete - Potenciális felvevő piacok közelsége (Budapest, Székesfehérvár, Veszprém, Balaton) - Egészségügyi hálózat kiépítettsége - Megvalósult mintaértékű fejlesztések (Rétimajor, Bodzatermelők Értékesítő Szövetkezete sárszentágotai termelő és feldolgozó részlege, Seregélyesi Erdei Iskola) - Földtani értékek - Szellemi tőke megléte Gyengeségek - Környezetvédelmi problémák (Vízbázisok szennyezettsége, értékes táj- és természeti területek védettségen kívülisége, az ökológiai hálózathoz tartozó területek gazdái közötti együttműködés alacsony szintje, hiánya) - A térség természeti adottságainak kiaknázására nem elegendő turisztikai infrastruktúra, - A helyi termékekkel kapcsolatos kezdeményezések elszigeteltek, az összefogás nem jellemző - A fenntartható, környezetbarát gazdálkodással kapcsolatos tapasztalatok hiánya - Korszerű vízgazdálkodási rendszer hiányából adódó területfelhasználási és használati konfliktusok - Jelentős népességcsere a rendszerváltás óta (város-falu), a tradicionális faluközösségek elsorvadása, új közösségi tudat hiánya, - A helyi civil társadalom gyengesége (kevés civil szervezet, alacsony forrásszerző és forrásabszorpciós képesség), - Sok megoldatlan/megoldandó probléma az oktatási rendszerben, - Elöregedés, - Természetes szaporulat folyamatos csökkenő trendje, - Rétegproblémák a foglalkoztatásban, - Hátrányos szociális helyzetben lévő társadalmi csoportok mobilitáshiánya. - A helyi szolgáltató szektor gyengesége, - Forrásabszorpciós képesség hiánya úgy a közösségi, mint a vállalkozói szférában, - Jövedelem kiáramlás a helyi gazdaság alacsony teljesítőképessége miatt, - Mezőgazdasági termékek feldolgozó kapacitása alulfejlett, - Infrastrukturális hiányosságok (összekötő utak, települési belső utak, kommunális ellátá- 19
si hiányosságok). - Elszegényedés - Székesfehérvár elszívó hatása Lehetőségek - Az agrár-környezetgazdálkodási programban rejlő táj- és térhasználati innováció kiterjesztése - Háztáji növénytermesztési és állattartási kultúra újjáélesztése - A térség ökológiai értékeinek tudatosítása, ökoturisztikai célterületek kijelölése, elérhetőségük biztosítása - Turisztikai, szabadidő-sport infrastruktúra fejlesztések - Települési környezet minőségének javítása - Szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése - Helyi termék-helyi piac összekapcsolása - A térségben elindult hagyományerősítő kezdeményezések, rendezvények konszolidációja - Civil összefogások felkarolása Fenyegetések (Veszélyek) - A társadalmi-gazdasági megújulásra való motiváltság hiánya - Általános tőkeszegénység, saját erő hiánya már az előkészítő szakaszokban is. - Az együttműködési készség hiánya a potenciális aktorok között - A tradicionális önfenntartó gazdálkodási kultúra és tudás elsorvadása - Réteg szociális problémák megjelenése, megoldatlansága - A biodiverzitás csökkenése, helyi természeti értékek eltűnése - Települések funkcionális kiürülése - Hátrányos helyzetből történő kitörés elmaradása, hátrányok újratermelődése 3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia 3.1 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia jövőképe A Sárvíz település-együttes térségi elhelyezkedéséből, valamint táji-környezeti adottságaiból következően kedvező kilátásokkal rendelkezik a jelenlegi külső meghatározottságú extenzív fejlődési modellről egy fenntartható vidékfejlesztési modellre való áttérésre. Ennek alapja a helyi adottságoknak a jelenleginél nagyságrendileg nagyobb mértékű érvényre juttatása egy megújuló, diverzifikált, a belső erőforrásokra erőteljesen támaszkodó gazdasági-társadalmi környezet létrehozásával. A jelenlegi helyzetben a székesfehérvári gazdasági tér ereje az, ami a foglalkoztatás biztosításával alapvetően meghatározza a vidék társadalmi egyensúlyát, de alkalmatlan arra, hogy a 20
fennálló, újratermelődő, illetve megjelenő rész- és réteg-problémákat megoldja, megoldásukhoz hozzájáruljon. A térség fenntartható fejlődése érdekében négy nagy kérdéskörben van szükség beavatkozásra: 1. A vidéki térség gazdasági teljesítőképességének, a gazdaság jövedelem-termelő képességének erősítése 2. A társadalmi tőke megújítása a helyi és térségi összefogás erősítésével 3. A lakókörnyezet minőségi paramétereinek a fejlesztése 4. Természet- és környezetvédelem, megújuló környezetgazdálkodás Ezeket a beavatkozásokat a településszerkezet jellemzői alapján differenciált hangsúllyal és prioritásokkal kell érvényre juttatni: - Az északi Sárrét mikrotérségben a városkörnyéki jelleg miatt a természeti- és lakókörnyezet minőségi fejlesztése, valamint a társadalmi tőke megújítása a fő feladat - Az abai mikrotérség köztes jellegéből adódóan a gazdaság- és humán erőforrás fejlesztésben kaphat nagyobb szerepet - A déli Sárbogárdi mikrotérség mindenek előtt a helyi gazdaság teljesítőképességének a növelésében találhatja meg fejlődésének az alapjait, kiemelt figyelmet koncentrálva a helyi réteg- társadalmi feszültségek oldására. Össztérségi érdek a Sárvíz ökológiai hálózathoz tartozó területek térhasználatának megújítása az agrár-ökológiai adottságok maximális figyelembe vételével. A fentiekből adódó feladatok végrehajtásával elérhető hosszú távú cél-állapot, egyben jövőkép; A Sárvíz település-együttes 10-15 éves távlatban - környezeti értékeit a hagyomány és innováció jegyében érvényre juttató fejlesztések révén - magas életminőséget biztosító, vonzó és élhető vidékké válik, Fejér Megye Zöld Szigete -ként 3.2 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia kapcsolódása a térség szükségleteihez A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia alapvető célja, hogy keretbe foglalja a vidéki életben felismerhető problémák megoldására hivatott azon szükséges és lehetséges intézkedéseket, amelyek a LEADER és LEADER-szerű forrásokból támogathatók. Ebből adódóan a vidék fejlesztési kérdéseinek csak egy részét tudja felvállalni, a térség átfogó fejlesztése ezen a stratégián jelentősen túlmutató számos társadalmi, gazdasági és egyéni cél-stratégiák összességéből állhat össze. A HVS alapfeladata, hogy mozgosítsa a helyi egyéni és mikroközösségi kezdemé-nyezéseket és irányítsa ezeket annak a jövőképnek az elérése felé, amely a jelen stratégia keretein túlmutató érvényességű. 21
A HVS bázisa a térség természeti adottságait, értékeit érvényre juttató helyi gazdaságigazdálkodási rendszerek megújításával kialakuló szinergiák, a közösségi összefogás mint helyi fejlesztő erő érvényre juttatása. 3.3 A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia fő célkitűzései A fő célkitűzések és intézkedések rendszere A stratégiai jövőkép megvalósítása négy célkitűzés köré csoportosuló intézkedés-csomagon keresztül történik: A fő célkitűzések és intézkedések rendszere A stratégiai jövőkép megvalósítása négy célkitűzés köré csoportosuló intézkedés-csomagon keresztül történik: A A vidéki gazdasági potenciál kibontakoztatása A.1 Helyi vállalkozásfejlesztés A.2 Helyi terméket feldolgozó kapacitás, hálózatosodás erősítése A.3 A 4EUME üzemméret alatti, mezőgazdasági terméket előállító kapacitás erősítése A.4 Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése (136/2008 FVM rendelet) 3 B C A térség kulturális és természeti értékeire alapozott szabadidő-sport és turisztikai potenciál kibontakoztatása B.1 Helyi szabadidős infrastruktúra fejlesztése B.2 Turisztikai tevékenységek ösztönzése (160/2009 FVM rendelet) Társadalmi tőke erősítése C.1 Rendezvények, szabadidős programok szervezési feltételeinek javítása C.2 Civil szervezetek fejlesztése C.3 Környezeti nevelést elősegítő programok D Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése D.1 Vidéki örökség megőrzése (138/2008 FVM rendelet) D.2 Falumegújítás és fejlesztés (135/2008 FVM rendelet) Stratégiai tervünk célkitűzései és intézkedései egymással szoros összefüggésben, szinergikus hatásuk révén segítenek a várt eredmények elérésében. A vidéki gazdasági potenciál kibontakoztatása célkitűzés a legfontosabb eleme a stratégiának. Ennek a feladatnak a megvalósításával lehet elérni, hogy a helyi gazdasági teljesítmény új dimenziókba lépjen és fenntartható helyi foglalkoztatási struktúrák jöjjenek létre. Eredménye ennek a célkitűzésnek a helyi életminőség növekedése, a biztonságosabb, olcsóbb, minőségi termékellátás települési, illetve településcsoport szintű integrációján keresztül. 3 A piros színnel jelzett intézkedéscsomagok részei a stratégiának, részletező kifejtésük a forrásallokációs keretekre vonatkozó döntés után történik meg. 22
A térség természeti értékeire alapozott szabadidő-sport és turisztikai potenciál kibontakoztatása célkitűzés a térség legátfogóbb értékének, a természeti sokszínűségnek, a jó környezeti minőségnek és a számos közösségi szintű sport- és szabadidő tevékenység befogadására alkalmas lehetőségeknek a jelenleginél jobb kihasználását hivatott generálni. A célkitűzés elsődlegesen a helyi élet minőségének a javítását szolgálja azzal, hogy megteremti - mindenek előtt a helyi lakosság számára - a szabadidő eltöltésének egyéni és közösségi tereit. A sport közösségképző erejét kihasználva generációs és generációkat át- és összefogó együttműködések létrejöttét lehet elérni, növelve ezáltal a népességmegtartó és vonzó erőt, a települések társadalmának belső kohézióját. A létrejövő fizikai és szervezeti infrastruktúra jól hasznosítható a térség idegenforgalom-vonzó képességének az erősítésére is. Magasabb fejlettségi szinten a lehetőségek kínálattá, turisztikai termékké konvertálhatók. Ennek a célkitűzésnek része a helyi kulturális programok támogatása is, amelyekkel növelni lehet a településszintű kohéziót, a helyi tudat kialakulását. A társadalmi tőke erősítése célkitűzés alapvető meghatározója kíván lenni a helyi tudat, a szereplők közötti általános bizalom kialakításának, a települési és térségi egymásra utaltság felismerésének és ennek társadalmi-gazdasági felhajtó erővé válásának. A humán erőforrások fejlesztése egy szegmenseként funkcionáló megvalósításra kerülő programok lehetővé teszik a helyi akciók eredményeinek a megismerését, a jó gyakorlat elterjesztését. A helyi örökségek megőrzése (természeti, épített és kulturális örökségi értékek) célkitűzéssel a tág értelemben vett környezet minőségi fejlesztéséhez kívánjuk hozzáadott érték létrehozását kívánjuk támogatni. A környezet minősége az egyik legfontosabb befolyásoló tényezője a népességmegtartó- és vonzó képességnek, a helyi tudat és kötődések formálásának. A stratégia megvalósításának peremfeltételei A megvalósítás peremfeltételei az utóbbi egy-két évben az eredetileg feltételezetthez képest jelentősen megváltoztak. Ha a hangsúlyokban, prioritásokban és célokban gyökeresen új elemek nem is jelentek meg és az eleve meghatározottak érvényessége töretlen, úgy egyéni, mint közösségi, valamint a gazdasági környezet szintjén jellemzővé vált egy erőteljes elbizonytalanodás, forráshiány és perspektíva szűkülés. Úgy a társadalom, mint a gazdaság túlélésre rendezkedett be, a 2007-es induló állapothoz képest a HVS által megnyíló lehetőség iránti érdeklődés erőteljesen csökkent. A fejlesztési források felhasználásában észlelt eddigi nehézségek, zavarok, a sok esetben vállalhatatlanul túl szigorú teljesítmény-követelmények és nem utolsó sorban a végtelenségig lelassult ügyintézés elkedvetlenítette a potenciális célcsoportokat, csökkent a pályázási készség. Ezt a folyamatot azzal lehetne megtörni, ha a források felhasználásának rendje radikálisan ésszerűsödne és egyszerűsödne. A piaci mechanizmusokhoz körődő, és azokhoz szokott vállalkozások számára a részvétel ezekben a programokban gyakran vállalhatatlan kockázatokat hordoz, őket csak akkor lehet igazán érdekeltté tenni, ha a jelenlegi gyakorlat piackonformitása nagyságrendekkel javul. 23
A HVS cél- és intézkedési rendszerének javasolt változásai, kapcsolatai A jelen felülvizsgálati fázis megalapozása érdekében áttekintésre kerültek a 2009. évi felülvizsgált HVS prioritásai és intézkedési területei az útmutatóban meghatározott HVS struktúra szerint. A könnyebb áttekinthetőség érdekében a két szerkezet egy-egy külön oszlopban került bemutatásra és közöttük nyilakkal jelöltük a kapcsolódásokat. Azok a címek, amelyek nem rendelkeznek kapcsolódásokkal, ebben a fázisban nem képezik a HVS tárgyát, illetve nem fognak rendelkezni forrásallokációval. A gazdasági hatással járó intézkedések intenzívebb érvényesítése érdekében néhány olyan intézkedés amely az alap HVS-ben nem kapott allokációt, most bekerül a támogatottak sorába. 2009. évi fő prioritások (célkitűzések) és intézkedések Helyi turizmus ágazat fejlesztése Turisztikai információs rendszer fejlesztése A turizmust kiszolgáló infrastruktúra fejlesztése 2011. évi célkitűzések és intézkedések B: A térség értékeire alapozott szabadidő-sport és turisztikai potenciál kibontakoztatása B1: Helyi szabadidős infrastruktúra fejlesztése Bor és gasztronómia turizmus fejlesztése Integrált turisztikai termékek és vonzerő fejlesztése Kulturális turizmus fejlesztése Természeti látványosságra épülő turizmus fejlesztése B2: Turisztikai tevékenységek ösztönzése Rekreációs, szabadidős szolgáltatásokra épülő turizmus fejlesztése Szakmai turizmus fejlesztése Helyi gazdaság versenyképességének növelése A termékek feldolgozásának fejlesztése Mikrovállalkozások fejlesztése, piacra jutásának támogatása Helyi termékek minőségének javítása és standardizálása A: A vidéki gazdasági potenciál kibontakoztatása A1: Helyi vállalkozásfejlesztés A2: Helyi terméket feldolgozó kapacitás, hálózatosodás erősítése Különböző ágazati elemeket ötvöző együttműködések támogatása Helyi termékek értékesítésének elősegítése, növelése A3: A 4EUME üzemméret alatti, mezőgazdasági terméket előállító kapacitás erősítése A4. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztése 24