TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁS ÉS VAGYONKEZELÉS Budapest, 2017. május 9. 1
a Az előadás tematikája: I. A nemzeti vagyon 1. A nemzeti vagyon köre 2. Az állami vagyon köre 3. Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó vagyon 4. Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok 2
a Az előadások tematikája: II. Vagyonkezelői jog 1. Vagyonkezelői jog létrejötte 2. Vagyonkezelői jog tartalma 3
a II. A Nemzeti Vagyon 4
1. A nemzeti vagyon köre Magyarország Alaptörvénye rögzíti, hogy az állam és a helyi önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (Nvtv.) nemzeti vagyon: az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló dolgok az előző csoportba nem tartozó, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő dolog, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában lévő pénzügyi eszközök, továbbá az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető társasági részesedések az államot vagy a helyi önkormányzatot megillető bármely vagyoni értékkel rendelkező jogosultság, amelyet jogszabály vagyoni értékű jogként nevesít Magyarország határa által körbezárt terület feletti légtér az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló törvény szerinti kibocsátási egység és légiközlekedési kibocsátási egység, valamint az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló törvény szerinti kiotói egység 5
1. A nemzeti vagyon köre állami vagy helyi önkormányzati fenntartású közgyűjtemény (muzeális intézmény, levéltár, közgyűjteményként működő kép- és hangarchívum, valamint könyvtár) saját gyűjteményében nyilvántartott kulturális javak körébe tartozó dolog, kivéve, ha az állami vagy önkormányzati tulajdon jogszerű létrejötte kétséget kizáró módon nem bizonyítható és a dologra nézve más a tulajdonjogát bizonyítja vagy a kulturális javakra vonatkozó jogszabályokban meghatározott eljárás keretében valószínűsíti a régészeti lelet a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvény szerinti nemzeti adatvagyon. 6
2. Az állami vagyon köre Állami vagyon Forgalomképtelen Korlátozottan forgalomképes Forgalomképes nem idegeníthető el biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető továbbá az alábbi jogok kivételével nem terhelhető meg: vagyonkezelői jog helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okból alapított szolgalom 7
2. Az állami vagyon köre Az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolgok : Az Nvtv. 4. (1) bekezdése alapján az állam kizárólagos tulajdonába tartozik a) a Szent Korona és a hozzá tartozó jelvények, b) az Országház, c) a föld méhének kincsei természetes előfordulási helyükön, d) a felszín alatti vizek, a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményei, a folyóvíz és természetes tavak elhagyott medre és a folyóvízben, természetes tavakban újonnan keletkezett sziget, valamint az 1. mellékletben meghatározott folyóvizek, holtágak, mellékágak, természetes tavak és ezek medre, e) az 1. mellékletben meghatározott csatornák, tározók, árvízvédelmi fővédvonalak és egyéb vízi létesítmények, valamint az állami tulajdonban álló vízi közművek, f) az országos közutak és azok műtárgyai, ide nem értve a közút tartozékát képező, az ingatlannyilvántartásban várakozóhelyként, pihenőhelyként feltüntetett önálló ingatlant, valamint a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti útcsatlakozást, g) állami tulajdonban álló terek, parkok, h) az 1. mellékletben meghatározott országos törzshálózati vasúti pályák és azok tartozékai, 8
2. Az állami vagyon köre i) az állami tulajdonban lévő nemzetközi kereskedelmi repülőtér, a hozzá tartozó légiforgalmi távközlő, rádiónavigációs és fénytechnikai berendezésekkel és eszközökkel, továbbá a légiforgalmi irányító szolgálat elhelyezését szolgáló létesítményekkel együtt, j) a barlang, k) a rádióspektrum, valamint az elektronikus hírközlő hálózat működéséhez, az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásához vagy az elektronikus hírközlőhálózatok és szolgáltatások együttműködéséhez szükséges, az információ vagy a jelzés célba juttatására szolgáló, annak címzettjét meghatározó betűkből, számokból vagy jelekből álló karaktersorozat, l) a földgáz biztonsági készletezéséről szóló 2006. évi XXVI. törvény szerinti biztonsági földgáztároló. Mit is értünk pl.: az országos közutak alatt? Az Nvtv. 3. (1) bekezdés 13. pontja szerint országos közút: az elsődlegesen gépjármű-közlekedésre szolgáló, szilárd burkolattal ellátott, hierarchikusan (gyorsforgalmi út, főút, mellékút) felépülő rendszert alkotó, 9
2. Az állami vagyon köre egységes közútkezelési elvek alapján kezelt, a települések helyi közúti hálózatai között, továbbá a helyi közúti hálózaton át el nem érhető vasúti, vízi- és légiközlekedési logisztikai csatlakozási pontokhoz közlekedési kapcsolatot teremtő közút; A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. -ába foglalat értelmező rendelkezések szerint: út: a járművek és a gyalogosok közlekedésére, vagy csak a járművek, illetve csak a gyalogosok közlekedésére szolgáló, e célra létesített vagy kijelölt közterület, vagy magánterület (közút, magánút); magánútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt utat is; az út határa: az útnak - a kiemelt szegélyt, az útpadkát, a rézsűt, az út víztelenítését szolgáló árkot, csatornát, más vízelvezető létesítményt is magában foglaló - külső széle; az út területe: az út határai közötti terület és a hozzá tartozó földrészlet; 10
3. Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó vagyon 11
3. Az MNV Zrt. portfóliójába tartozó vagyon 12
4. Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 3:405. [Az állam jogalanyisága] (1) Az állam a polgári jogi jogviszonyokban jogi személyként vesz részt. (2) Az államot a polgári jogi jogviszonyokban az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviseli. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI törvény (Nvtv.) szabályozza az állam és a helyi önkormányzatok tulajdonában álló vagyon (nemzeti vagyon) megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való felelős gazdálkodásnak a követelményeit, az állam és a helyi önkormányzatok kizárólagos tulajdonának körét, a nemzeti vagyon feletti rendelkezési jog alapvető korlátait és feltételeit, valamint az állam és a helyi önkormányzat kizárólagos gazdasági tevékenységeit 13
5. Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (Vtv.) A Vtv. szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is). a rábízott állami vagyon felett az államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét törvény vagy miniszteri rendelet eltérő rendelkezése hiányában tulajdonosi joggyakorlóként az MNV Zrt. gyakorolja. 14
5. Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok Az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 256/2007. (X.4.) Kor. Rendelet (Vhr.) A Vhr. szabályozza az állami vagyon hasznosításnak, vagyonkezelésnek, nyilvántartásának és értékesítésnek részletszabályait. Továbbá az állami vagyonnal való elszámolás, azzal való gazdálkodás tulajdonosi ellenőrzésének szabályait. Egyéb jogszabályok: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) Ágazati szabályok: A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. Törvény (Vasútitv.) A vízgazdálkodásról szóló 1995. LVII. Törvény A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIx. Törvény) Stb. 15
III. VAGYONKEZLŐI JOG 1. A vagyonkezelői jog létrejötte A vagyonkezelői jog főszabály szerint vagyonkezelési szerződéssel jön létre. Az Ingatlanra vonatkozó, szerződésen alapuló vagyonkezelői jog az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 3. (2) bekezdése értelmében az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, a vagyonkezelőt azonban a szerződés megkötésének időpontjától kezdve megilletik a vagyonkezelő jogai és terhelik kötelezettségei. A vagyonkezelői jog kivételesen törvényben történő kijelöléssel, a törvényben megjelölt az Nvtv. 3. (1) bekezdés 19. pontjában felsoroltak körébe tartozó - személyekkel, vagy a törvényben egyedileg meghatározott jogi személlyel jön létre. /Nvtv. 11. (5) bek./ Törvény alapján kijelöléssel létrejött vagyonkezelői jog - ha a törvény másként nem rendelkezik - az adott törvényben meghatározott feltételek teljesülésének, ennek hiányában a törvény hatálybalépésének napján keletkezik. A kijelölés során rendelkezni kell arról, hogy a vagyonkezelői 16
III. VAGYONKEZLŐI JOG jog létesítése ingyenesen vagy visszterhesen történik. A vagyonkezelésre vonatkozó részletes szabályokat a tulajdonosi joggyakorlóval megkötött vagyonkezelési szerződés tartalmazza. A Ptk. jogszabály által megállapított szerződéskötési kötelezettségre irányadó szabályozásának rendelkezése a szerződés létrehozása tekintetében nem alkalmazható. A vagyonkezelési szerződés megkötésének időpontjáig a vagyonkezelői jog az ingatlannyilvántartásban nem jegyezhető be, és a vagyonkezelői jogot a kijelölt személy nem gyakorolhatja. /Nvtv. 11. (7) bek./ Ha a vagyonkezelő törvényi kijelölése nem egyedileg, hanem az érintett vagyoni kör megjelölésével határozza meg a kijelölt személy vagyonkezelésébe kerülő nemzeti vagyont, az a vagyonkezelő, aki az érintett vagyoni körre vonatkozóan már rendelkezik vagyonkezelési szerződéssel, köteles írásbeli nyilatkozattal bejelenteni a tulajdonosi joggyakorló felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került, a nemzeti vagyon körébe tartozó új vagyonelemet. /Nvtv. 11. (7a)/ 17
III. VAGYONKEZLŐI JOG Központi költségvetési szerv a működéséhez szükséges, a számviteli törvény szerinti immateriális jószág, tárgyi eszköz (műszaki berendezés, gép, felszerelés stb.), készlet megvásárlására - ingatlan kivételével - adásvételi szerződést köthet. Ezen vagyonelem - ha értéke a külön törvényben meghatározott értékhatárt nem haladja meg - e törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül a központi költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül. A vagyonkezelői jog átruházása. /Nvtv. 11. (9) bek. / JOGUTÓDLÁS KÉRDÉSE Ptk. alapján történő átalakulás, egyesülés és szétválás. Általános jogutódlás, amely kiterjed vagyonkezelői jogra is. (Ptk. 3:39. - 3:47. ) gazdasági társaságokra vonatkozik Áht. 11. alapján központi költségevetés szerv megszüntetése jogutódlással vagy jogutód nélkül. Jogutódlás a vagyonkezelési szerződésben a központi költségvetésis szerv és a gazdasági társaság között. Van erre lehetőség? 18
III. VAGYONKEZLŐI JOG Központi költségvetési szerv megszűnése Jogutódlással (Átalakítás) Egyesülés (összeolvadás, beolvadás) Szétválás (különválás, kiválás) Megszüntetés és új kvsz. alapítása Jogutód nélkül A költségvetési szerv jogutód nélküli megszüntetése esetén a Vtv. vagy a megszüntetésről rendelkező jogszabály, megszüntető okirat eltérő rendelkezése hiányában a költségvetési szerv megszüntetés időpontjában fennálló magánjogi jogait és kötelezettségeit - ideértve a vagyonkezelői jogot is - az alapító szerv, az Országgyűlés vagy a Kormány által alapított költségvetési szerv esetén az alapító szerv által kijelölt szerv gyakorolja és teljesíti. 19
2. A vagyonkezelői jog tartalma A vagyonkezelő alapvető jogai és kötelezettségei A vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződés alapján jogosult a meghatározott állami tulajdonba tartozó dolog birtoklására, használatára és hasznai szedésére. A vagyonkezelőt - amennyiben jogszabály vagy a felek eltérően nem rendelkeznek - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei, a nemzeti vagyonról szóló törvényben meghatározott kivételekkel (pl. elidegenítés, megterhelés egyes esetei). A vagyonkezelőt automatikusan nem illetik meg az adott ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok (így például a vadászati jog gyakorlása). A vagyonkezelő köteles a vagyontárgy értékét megőrizni, gondoskodni állagának megóvásáról, működtetéséről és a vagyonkezelési szerződésben foglaltak szerint a jogszabályban meghatározott szervek és esetek kivételével vagyonkezelési díjat fizetni, továbbá visszapótlási kötelezettséget teljesíteni. A vagyonkezelőt a tulajdonosi joggyakorló által vezetett vagyonnyilvántartás hitelessége érdekében adatszolgáltatási kötelezettség terheli. 20
2. A vagyonkezelői jog tartalma A vagyonkezelő jog terjedelme /Nvtv. 11. (8) bekezdés/ A vagyonkezelőt - ha jogszabály vagy a vagyonkezelési szerződés másként nem rendelkezik - megilletik a tulajdonos jogai, és terhelik a tulajdonos kötelezettségei - ideértve a számvitelről szóló törvény szerinti könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettséget is - azzal, hogy a) a vagyont nem idegenítheti el, valamint - jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével - nem terhelheti meg, b) a vagyont biztosítékul nem adhatja, c) a vagyonon osztott tulajdont nem létesíthet, d) a vagyonkezelői jogot harmadik személyre a (9) bekezdésben foglalt kivétellel nem ruházhatja át és nem terhelheti meg, valamint e) polgári jogi igényt megalapító, polgári jogi igényt eldöntő tulajdonosi hozzájárulást a vagyonkezelésében lévő nemzeti vagyonra vonatkozóan hatósági és bírósági eljárásban sem adhat, kivéve a jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati joghoz, vezetékjoghoz vagy ugyanezen okokból alapított szolgalomhoz, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjoghoz történő hozzájárulást. 21
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 22