A környezetk rnyezet-egészségügy gy XXI. századi zadi új j kihívásai Páldy Anna Fodor József J emlékelőadás, 2006. március m 30.
Fodor JózsefJ alapító főszerkesztő írása az Egészség g c. folyóirat legelső számában. /Egészség g I. 1, 3-7. (1887)/ A legtöbb ember az egészségügy alatt aprólékosságot ért, a melyért valóban alig érdemes buzdúlni Nem látja hogy azoknál sokkal jelentősebbek oly dolgok, mikre ő alig ügyel: az idő viszontagsága tűrésére; az ivóvíz tisztasága, a lakás szellőzött volta
A XX. század zad utolsó évtizedeiben egyre súlyosabb probléma a globális lis klímav maváltozás s a környezet és s az emberi egészs szség g vonatkozásában. Ebbe az új j problémak makörbe tartozik a : sztratoszférikus ózonréteg csökkenése globális lis felmelegedés egészs szségkárosító hatása a biodiverzitás gyorsabb csökkenése nitrogén terhelés növekedése egyes invazív fajok elterjedése
A 3. Miniszteriális Konferencia (London, 1999) ajánlásokat fogadott el a klímaváltozás korai egészségkárosító hatásainak vizsgálatára. A 41. számú ajánlás fogalmazza meg a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó monitor rendszer kialakítását, fejlesztését, a vizsgáló módszerek standardizálását, ezek értékelését és fejlesztését.
A klímav maváltozás s okai Fosszilis energiaforrásokból 1950-ben 1612 millió tonna 2003-ban 6999 millió tonna szén jutott a levegőbe
A klímav maváltozás következményei MELEGEDÉS elolvadnak a jéghegyek EXTRÉM HELYZETEK Árvíz, tornádó, viharok, jégeső
SZÁRAZS RAZSÁG
A Föld F felszínének nek átlaghőmérséklete 1950-2003 között k 13,87 o C-ról 14,52 o C -ra nőtt
Három szcenári rió szerint előrevet revetítetttett klímav maváltozás 4 Hőmérs. 3 növekedés ( o C) 2 Jelenlegi gazdasági szinten S 750 S 550 ppm CO 2 ekvivalens 1 1900 2000 2100 2200 Évek
MAGYARORSZÁG Az éves átlaghőmérséklet változása ( C), 1975-2004. (FORRÁS: OMSZ, 2006)
MAGYARORSZÁG Az éves csapadékösszeg sszeg változv ltozása (%), 1951-2004. (FORRÁS: OMSZ, 2006)
A földfelszf ldfelszín többlet hőmérséklete a 2003.évi hőhullám idején Európában
K L Í M A V Á L T O Z Á S A KLÍMAV MAVÁLTOZÁS S LEHETSÉGES EGÉSZS SZSÉGKÁROSÍTÓ HATÁSAI Forrás: Patz Patz et al. 2000. REGIONÁLIS IDŐJÁRÁS VÁLTOZÁS hőhullámok extrém időjárás hőmérséklet csapadék Befolyásoló tényezők LÉGSZENNYEZÉSI SZINTEK SZENNYEZÉSI ÚTVONALAK TRANSZMISSZIÓS DINAMIKÁK TERMÉSZETES ÖKOSZISZTÉMÁK MEZŐGAZDASÁG EGÉSZS SZSÉGI HATÁSOK Hőmérséklet függf ggő megbetegedés, halálozás Extrém m időjárás egészségi hatások Légszennyezés egészségi hatások Víz, élelmiszerek által közvetített betegségek Vektorok és s rágcsr gcsálók által közvetített betegségek Víz-, és élelmiszerhiány következményei A lakosság kitelepítésének következményei Adaptáci ciós lehetőségek
Változás A globális klímaváltozás egészségi hatással kapcsolatos kutatásaink a következőkre terjedtek ki: Indirekt hatások: vektorok által terjesztett megbetegedések térbeli, időbeli változása allergén növények virágzási idejének, elterjedtségének változásai Direkt egészségkárosító hatások: káros UV sugárzás következményei, a hőmérséklet hatása, az extrém hőmérsékleti helyzetek VAHAVA
Vektorok által terjesztett betegségek gek gyakoribbá válása Lyme kór, bejelentett fertőző megbetegedés aránya 100 000 lakosra, Magyarprszág 2000-2004. 13 Lyme kór, bejelentett fertőző megbetegedé aránya 100 000 lakosra számítva, 2004. megbetegedési arány 100000 főre 12,5 12 11,5 11 10,5 10 2000 2001 2002 2003 2004 év A kullancsok által terjesztett vírusos és bakteriális megbetegedések mellett megjelent hazánkban is rágcsálók által terjesztett hantavírus fertőzés, a vérzéses láz veseszindrómával. A legutóbbi időben felbukkant nyugat-nílusi vírusfertőzés (WNV) további potenciális veszélyt jelent
Közvetett hatások: Allergén fák k virágz gzása korábban kezdődik dik A hazánk területén is előrejelzett hőmérséklet emelkedés befolyásolja a kora tavaszi, szélbeporzású allergén növényfajok mind korábbi pollenszórását A nyír legkorábbi és legkésőbbi virágzása között 1 hónapos eltérést észleltek, míg a kőris esetében ez a különbség majdnem 2 hónap volt
A globál sugárzás kategóriáinak és a melanoma morbiditás klaszterei halmozódásának területi összefüggése, 1997-2001.
A hőmérsh rséklet hatása a napi haláloz lozásra, sürgősségi mentőhívásokra budapesti adatok alapján
Az időjárás s változv ltozása Budapest, 1970-2000 Sum 40.00 30.00 20.00 10.00 0.00 1970 YY 1975 1980 1985 1990 1995 2000 T24 T25 T26 Az elmúlt 3 évtized során az éves átlaghőmérséklet és légnyomás emelkedett, a páratartalom csökkent. A magas átlaghőmérsékletű - 24 C feletti - napok száma lényegesen emelkedett. A következő években ez a tendencia az előrejelzések szerint megmarad, az extrém időjárási helyzetek száma tovább emelkedik.
A napi haláloz lozások kockázat zatának növekedn vekedése Budapesten a napi átlag hőmérsh rséklet 5 C emelkedésének hatására (1970-2000) 1,150 1,000 0,850 Hőmérséklet TMST CMST RMST TMST CMST RMST RR 0,997 0,984 0,992 1,106 1,118 1,088 RRMIN 0,993 0,980 0,978 1,097 1,106 1,054 RRMAX 1,000 0,989 1,007 1,114 1,129 1,123 A napi halálozásra elsősorban a hőmérsékletnek van hatása. A napi értékek (minimum, maximum, átlag) mellett a hőmérséklet változékonysága is befolyásoló tényező. Télen csak a szív- és érrendszeri halálozásnál mutat-ható ki szignifikáns összefüggés. 5 C-os hőmérséklet növekedés esetén a relatív kockázat csökken kkenés 1-2 % körüli. Nyáron ron, magasabb hőmérsékleteknél minden kóroki csoportban jelentős halálozási kockázatn zatnövekedés tapasztalható. Az 5 C-os hőmérséklet növekedés esetén ezek magas megbízhatósággal 10 % körül ingadoznak.
A sürgs rgősségi mentőhívások számának növekedn vekedése Budapesten a napi átlag hőmérsh rséklet 10 Celsius emelkedésének hatására (1998-2004) 50 40 30 20 10 0-10 Rosszul m eghatározott tünetek m iatti hívások növekedése (%) S0-4L S0-4L S0-4L S0-4L S1 5- S1 5- S1 5- S1 5- C % 30 36 11 3,5 27 22 13 3,7 35 28 15 6,9 30 26 12 5,5 Cmin % 19 25-0 -8 23 19 8,9-0 31 24 10 2,4 27 23 9,2 2,5 Cmax % 41 48 23 15 30 26 16 7,5 40 33 19 12 33 29 15 8,5 0-14 év 15-64 év 65 év felett Összes kcs Szignifikáns hatás minden csoportban a 0,1 ill. 0,1,2,3,4. napon S6 5L S6 5L S6 5L S6 5L SL 0 SL 1 SL 2 SL 3
Hatás: A napi átlaghőmérséklet 5 o C-os emelkedése 10%-kal növeli az összes halálok miatti halálozás kockázatát 12%-kal a szív- érrendszeri betegségek miatti halálozás kockázatát 15%-kal növeli a szívpanaszok és általános rosszullét miatti sürgősségi mentőhívások számát
KÁNIKULA
Hőhullámok Budapesten 1992-2000. 2000. közöttk Hőhullám Átlaghőmérséklet Maximum hőmérséklet 1994. június 28. -július 1. 4 nap 27.0 36.3 1994. július 30. - augusztus 8. 10 nap 27.5 36.3 1998. július 22. július 25. 4 nap 27.4 34.6 1998. augusztus 3. -augusztus 5. 3 nap 27.6 36.7 2000. június 13. - június 15. 3 nap 27.5 36.2 2000. augusztus 20. - augusztus 22. 3 nap 28.1 37.9 40 hw meant 30 20 10 0-10 01jan199401jan199501jan199601jan199701jan199801jan199901jan2000 date
Többlet halálesetek lesetek száma Összes halálok lok Korcsoport 1994 június 1994 augusztus 1998 július 1998 augusztus 2000 július 2000 augusztus 15-64 11 32 2 3 31-3 65-74 10 12 18-4 14 8 75 felett 49 50 48 33 57 33 Összes 69 94 66 32 101 38 Szív- érrendszeri megbetegedések Korcsoport 1994 június 1994 augusztus 1998 július 1998 augusztus 2000 július 2000 augusztus 15-64 -4 2-1 -1 8 0 65-74 14 6 14-4 8 0 75 felett 51 36 22 25 39 27 Összes 60 45 35 21 55 27
Hőhull hullámok mok és t s többlethal bblethaláloz lozás 2001 2001-2003. 2003. 3 Aug.05. Aug.05. Aug.03. Aug.03. 102 102 8 Jun.13. Jun.13. Jun.06. Jun.06. 2003 2003 5 Júl.13. l.13. Júl.09. l.09. 127 127 4 Jun.24. Jun.24. Jun.21. Jun.21. 2002 2002 73 73 3 Júl.16. l.16. Júl.14. l.14. 2001 2001 Többlet bblet hal halálesetek lesetek sz száma ma Napok Napok sz száma ma ig ig tól
Válasz Hőhullám meghatározása 3 fokozatú hőségriasztás kidolgozása Intézkedési terv kialakítása a humán adaptáció elősegítésére
Három fokozatú riasztás Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok): napi középhőmérséklet 25 C -os, illetve 15%-os növekedés a napi halálozásban. Készültség jelzés - riasztás a lakosság számára (2. fok): három egymást követő napon eléri (vagy meghaladja) a napi középhőmérséklet a 25 C -ot és kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban. Illetve legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C -ot, ami pedig kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg. Riadó jelzés - (3. fok): Három egymást követő napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C -ot. Ez a kánikula helyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10). Korm. rendelet 5. paragrafusának 2. bk. - rendkívüli időjárási helyzet!
OKK-OKI Nemzetközi prognózis OMSZ Hazai prognózis Kutatás Értékelés Elemzés OTH Utasítás Visszajelzések értékelése OMFI MÉDIA Prevenció Beavatkozás Kerületi/Városi tisztifőorvos Kórházak Fővárosi/Megyei ÁNTSZ OMSZ LAKOSSÁG Fővárosi/Megyei Védelmi Bizottság Fővárosi/Megyei MMF A hőségriaszth griasztás s modellje
A felvilágosító kommunikáció értékelése -2500 fős, f öt t városban v lefolytatott telefonos megkérdezés s eredményei Tudja-e Ön, hogy a melegnek milyen káros egészségi hatásai vannak? vérnyomás panaszok egyéb napszúrás hőguta fáradékonyság, kimerülség erős izzadás nem tudja 0 5 10 15 20 25 30 35 40 a válaszadók százalékában a válaszok százalékában
Teendők A klímaváltozás egészségre gyakorolt káros hatásának megelőzésére, kivédésére, a hatások csökkentésére a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia kidolgozása a VAHAVA program keretében
Ez felöleln lelné: A klíma-egészségügyi hálózat létesítésének feladatait, lépéseit A lehetséges megbetegedése jellemzőnek és megelőzésének feltárását A megelőzés előtérbe állítását
További teendők k I. A hőségriadók elrendelésének jogi szabályozása, a katasztrófa helyzetnek minősített hőséghelyzet intézkedési tevének kidolgozása, felhasználva a nemzetközi tapasztalatokat (pl. Párizs, Róma). az egészségügyi személyzet és a lakosság oktatása
További teendők k II. Biztosítani kell: információ áramoltatás kiszélesítését kórházi, szociális intézmények, önkormányzat, turisztikai intézmények és a lakosság számára
További teendők k III: Fejleszteni kell: 27 o C az orvos-meteorológiai előrejelzéseket allergén növények virágzásának előrejelzését telefonos és internetes tájékoztatási rendszert a közcélú média részvételét a szociális gondozói hálózatot
Ha többet t nevelünk, nk, kevesebbet gyógyítunk gyítunk Fodor József J A A Magyar Közegészségügy zegészs gy Megalapítója