Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2006. (II. 14.) Kgy. rendelete a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a helyi önkormányzatokról szóló többször módosított 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében, valamint a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló többször módosított 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Sztv.) 1. (2) bekezdésében, 10. (1) bekezdésében, 25. (3) bekezdésében, 26. -ban, 38. (1) bekezdés c) pontjában és (9) bekezdésében, 43/B. (1) és (3) bekezdésében, 45. (1) bekezdésében, 46. (1) bekezdésében, 50. (3) bekezdésében, 55. (3) bekezdésében, 55/C. (1) bekezdés a) pontjában és (3) bekezdésében, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló többször módosított 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) 18. (1) bekezdés b) pontja és (2) bekezdésében, 21. (1) bekezdésében, a 148. (7) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a szociális ellátásokról és gyermekvédelmi támogatásról szóló alábbi rendeletet alkotja. I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) A rendelet hatálya kiterjed Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén bejelentett lakóhellyel rendelkező a) magyar állampolgárokra, b) bevándorlási engedéllyel rendelkező személyekre, c) letelepedési engedéllyel rendelkező személyekre, d) a magyar hatóságok által menekültként elismert személyekre. (2) A rendelet hatálya kiterjed továbbá a szociális ellátások tekintetében a Sztv. 3. (2) bekezdése és a gyermekvédelmi támogatások tekintetében a Gyvt. 4. (1) bekezdés b) pontja szerinti személyekre, akik Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén jogszerűen tartózkodnak. (3) A rendelet hatálya kiterjed a 19-21. -okban, valamint a 23-26. -okban szabályozott ellátások esetében az (1) bekezdés a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az Európai Szociális Kartát megerősítő országoknak a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. tv. rendelkezései szerint jogszerűen Szegeden tartózkodó állampolgáraira is. 2. E rendelet alkalmazásában a) szociális helyzetről való tájékozódás: környezettanulmány, szociális munkás által készített interjú, közigazgatási szervtől információ kérése; b) környezettanulmány (helyzetértékelés): a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 56-57. -a szerinti helyszíni szemle, amelynek célja kérelmező szociális, családi és vagyoni viszonyainak, kötelezettségei teljesítésének vizsgálata. Készítésében az önkormányzat szociális intézményeinek szociális munkás családgondozó szakemberei is részt vehetnek; c) közmunka: az 1093/2005. (IX. 17.) Korm. határozata alapján közmunkaprogram címen meghirdetett olyan munka, amelynek célja a tartós munkanélküliek, és a munkanélküli ellátásból már kiszorult aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek átmeneti foglalkoztatása, amely közösségi célokat valósít meg; d) közcélú munka: olyan közmunkának, vagy közhasznú munkának nem minősülő állami vagy helyi önkormányzati feladat ellátását kell érteni, melynek teljesítéséről jogszabály alapján a települési önkormányzat gondoskodik, és a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú, nem foglalkoztatott személy számára legfeljebb napi 6 óra munkaidőben kínálja fel.
da) megfelelő közcélú munka és közmunka: az a munka, amely a rendszeres szociális segélyben részesülő aktív korú nem foglalkoztatott személy szakképzettségének, illetőleg iskolai végzettségének vagy annál eggyel alacsonyabb szintű végzettségének, valamint az Flt. 25. (2) bekezdésének b) és d) pontjának megfelel és a várható havi kereset eléri a minimálbér összegét. A foglalkoztatás esetén a munkahely és a lakóhely közötti naponta történő oda- és visszautazás ideje az Flt. 25. -a (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott időtartam felét nem haladja meg és a várható havi kereset legalább az iskolai végzettségének és az általa betöltött munkakörnek megfelelő garantált bérminimum összegének időarányos részét eléri; e) lakás alapterülete: a lakás okirattal hitelt érdemlő módon igazolt alapterülete; f) albérleti díj: albérleti szerződésben meghatározott havi lakáshasználati díj az albérlő részére, ide nem értve a lakásfenntartási költségeket. 3. (1) Jövedelemszámításnál irányadó időszak: a) a havonta rendszeresen mérhető jövedelmeknél (pl. munkaviszonyból származó jövedelem, gyermektartásdíj) a kérelem benyújtását megelőző teljes 3 hónap; b) nyugdíj, nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátás, rendszeres társadalombiztosítási, családtámogatási és szociális ellátás esetén a kérelem benyújtását megelőző hónap; c) egyéb jövedelmek esetén a kérelem benyújtását megelőző 12 hónap. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető. Ebben az esetben a kérelmet megelőző hónap jövedelmét lehet figyelembe venni. (3) Amennyiben kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásában élők jövedelme kizárólag alkalmi munkából származik, annak összegét saját nyilatkozattal vagy alkalmi munkavállalói könyvvel kell igazolni a kérelem benyújtását megelőző 3 hónapra vonatkozólag. (4) Amennyiben a kérelmező vagy családtagjai, illetve háztartásában élők jövedelme önálló tevékenységből kivéve a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet - vagy társas vállalkozásból származik, annak összegét adóbevallással vagy az APEH igazolásával kell bizonyítani. (5) A jövedelmet csökkenti a támogatást kérő és házastársa, élettársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összege. II. Fejezet Pénzbeli ellátások Időskorúak járadéka 4. (1) Az időskorúak járadékát bejelentett lakóhellyel rendelkező esetében lakóhelyére, az általa megjelölt címre vagy folyószámlára kell utalni. (2) Az időskorúak járadékának megszüntetéséről a jogosultság megszűnésének napjával kell rendelkezni. (3) Az időskorúak járadékára való jogosultság feltételeit bejelentés vagy hivatalból történt tudomásszerzés esetén soron kívül felül kell vizsgálni, ha a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor az időskorúak járadékát meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Sztv. 25. szerint kell eljárni.
Rendszeres szociális segély 5. (1) A rendszeres szociális segély jogosultsági feltételeit és összegeit a Sztv. 37/A-37/G. -ai szabályozzák. Amennyiben a rendszeres szociális segély összege az 1.000,- Ft-ot nem éri el, a jogosult részére legalább 1.000,- Ft összegű segélyt kell megállapítani. (2) Ha a rendszeres szociális segélyre vonatkozó igényt jogerősen elbírálták, akkor az ellátást bejelentett lakóhellyel rendelkező esetében lakóhelyére, az általa megjelölt címre vagy folyószámlára kell utalni. (3) A rendszeres szociális segély szüneteltetéséről vagy megszüntetéséről az arra okot adó körülmény bekövetkezésének napjával kell rendelkezni. (4) A rendszeres szociális segélyre való jogosultság feltételeit bejelentés vagy hivatalból történt tudomásszerzés esetén soron kívül felül kell vizsgálni, ha a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor a rendszeres szociális segélyt meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Sztv. 25. szerint kell eljárni. 6. (1) Rendszeres szociális segélyre jogosult nem foglalkoztatott személy a Sztv. 37/H. rendelkezéseinek figyelembevételével munkavállalási kötelezettségét 90 nap, napi 4 vagy 6 órás időtartamú közcélú munkában való részvétellel teljesíti, amely a jogosult kérelmére a munkáltató egyetértésével legfeljebb 275 nappal meghosszabbítható. (2) Aki a felkínált közcélú munkát vagy közmunkát elvállalja, de egészségi állapot, tanfolyamon való részvétel, vagy egyéb, önhibáján kívüli okból a munkát felvenni nem tudja, a munkavégzésre halasztást kap. Az akadályozó körülmény megszűnésétől számított 8 napon belül köteles jelentkezni a támogatást folyósító szervnél az újbóli kiközvetítés érdekében. (3) A támogatásban részesülő személy a közcélú munka vagy közmunka felvételét akadályozó egészségügyi problémát, tanfolyamon való részvételt, vagy egyéb önhibáján kívüli okot köteles hitelt érdemlő módon igazolni. Egészségügyi probléma esetén a munkaköri alkalmassági vizsgálaton történő részvétel kötelező. 7. (1) A rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Humán Szolgáltató Központ családsegítő szolgálatával (továbbiakban: családsegítő szolgálat) köteles együttműködni. (2) A családsegítő szolgálat munkáját a civil szervezetekből és szakértőkből álló szervezet (szakmai csoport) javaslatainak figyelembevételével végzi. (3) Az (1) bekezdésben foglalt együttműködés keretein belül a nem foglalkoztatott személy a Sztv. 37/D. -ban és a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993.(II.17.) Korm. rendelet 8/A. -ban foglaltakat figyelembe véve a) a határozatban közölt családsegítő szolgálatnál nyilvántartásba veteti magát, b) a beilleszkedési programról írásban megállapodik a családsegítő szolgálattal, c) teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat. (4) A beilleszkedést segítő program tartalmazza, hogy a nem foglalkoztatott személy köteles a családsegítő szolgálattal való kapcsolattartásra.
(5) A beilleszkedést segítő program a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy szociális helyzetéhez, mentális és egészségi állapotához igazodva tartalmazhatja: a) egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló, illetve munkavégzésre irányuló felkészítő aa) tanácsadáson és/vagy ab) csoportos foglalkozáson való részvételt b) a Sztv. 37/H. (6) bekezdése szerint a felajánlott megfelelő munkalehetőség elfogadásának kötelezettségét c) a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltségénél (továbbiakban: Munkaügyi Központ) álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét és elhelyezkedése, esetleges átképzése, továbbképzése érdekében a Munkaügyi Központtal való együttműködést. (6) A családsegítő szolgálat beilleszkedést segítő programban foglaltak végrehajtása érdekében más intézménnyel, szervezettel is megállapodást köthet. 8. Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személy a 7. (1) bekezdés alapján előírt beilleszkedési programban foglaltaknak nem tesz eleget, akkor a családsegítő szolgálat értesíti Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodáját (továbbiakban: Iroda). 9. 1 (1) Ha rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét megszegi - ide nem értve a (2) bekezdésben foglaltakat -, akkor a segélyre való jogosultságát az együttműködési kötelezettség megszegését követő negyedik hónap 1. napjával kell megszüntetni, a segély összegét 3 hónapig 75 %-os mértékben kell folyósítani. (2) Ha a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a segély folyósításának időtartama alatt az együttműködési kötelezettségét súlyosan megszegi, akkor a segélyre való jogosultságát a segély összegének folyósításával egyidejűleg az együttműködési kötelezettség megszegését követő hónap 1. napjától kell megszüntetni. Az együttműködési kötelezettség súlyos megszegésének kell tekinteni a Sztv. 37/B.. (2) bekezdés b) pontjában foglaltakon túl, ha: a) a segélyben részesülő a 7. (3) bekezdésében megfogalmazott kötelezettségeknek a jogerős határozat kézhezvétele ellenére egyáltalán nem tesz eleget, b) a rendszeres szociális segélyben részesülő neki felróható okból a közcélú munkára vagy közmunkára vonatkozó idézésre nem jelenik meg, c) a Sztv. 25. (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot a segélyben részesülőnek felróható ok miatt nem lehet elvégezni. Lakásfenntartási támogatás 10. (1) Helyi lakásfenntartási támogatás állapítható meg a tulajdonosnak, bérlőnek, albérlőnek és haszonélvezőnek, ha: a) Szeged közigazgatási területén levő lakásban, családi házban él és ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, továbbá nem lakás céljára szolgáló helyiségben él, és b) 12. -ban foglalt feltételeknek megfelel. (2) Lakásfenntartási támogatás ugyanazon lakásra csak egy jogosultnak állapítható meg, 1 Hatályos 2006.07.01-től
függetlenül a lakásban élő személyek és háztartások számától. (3) A lakásfenntartási támogatás elbírálása során külön lakásnak minősül az albérlet, társbérlet és a jogerős bírói határozattal megosztott lakás lakrésze. 11. A helyi lakásfenntartási támogatás összegének kiszámítása szempontjából az elismert lakásnagyság a Sztv. 38. (4) bekezdésében foglaltakkal egyezik meg. 12. A helyi lakásfenntartási támogatás megállapításánál rászorultnak tekinthető az, a) akinek a közös háztartásában élők egy főre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, b) egyszemélyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét, c) és a lakásfenntartás elismert havi költsége a háztartásban élők havi összjövedelmének - egy-két személyes háztartás esetén a 20 %-át - három és több személyes háztartás esetén a 15 %-át meghaladja. 13. A helyi lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költségének számítása és az egy négyzetméterre jutó elismert havi költség összege megegyezik a Sztv. 38. (3) bekezdésében foglaltakkal. Albérleti díj költségeihez megállapított támogatás esetén a fenti törvényben meghatározott egy négyzetméterre jutó elismert havi költségnek a 125 %-a. 14. (1) A helyi lakásfenntartási támogatás összege megegyezik az egy m 2 -re jutó elismert havi költség és a 12. c) pontjában meghatározott összeg különbözetével, amely nem lehet kevesebb havi 2.500,- Ft-nál, de nem haladhatja meg a havi 10.000,- Ft-ot. A támogatás összegét 100,- Ft-ra kerekítve kell meghatározni. (2) A helyi lakásfenntartási támogatás összege ha e rendelet eltérően nem rendelkezik a kérelem benyújtásának hónapjától legfeljebb 12 hónapra állapítható meg. A megállapított összeg a kérelmező által a kérelemben megjelölt közüzemi szolgáltató szervnek havonta, a tárgyhó 15. napjáig kerül folyósításra, kivétel az albérleti díj költségeihez és a tüzelőanyag megvásárlásához megállapított támogatás. Ezekben az esetekben a támogatás kérelmező részére kerül kifizetésre, illetve annak a lakásnak a fenntartására kerül kifizetésre, amelyre kérelmező a támogatást megigényelte. 15. Lakbérfizetési kötelezettség esetén a megállapított lakásfenntartási támogatást elsőként a lakásbérleti díj teljesítésére kell fordítani. 16. (1) A Sztv. 38. alapján megállapított normatív lakásfenntartási támogatás mellett kiegészítésként helyi lakásfenntartási támogatás is megállapítható, amelynek összege a 14. (1) bekezdés alapján számított helyi lakásfenntartási támogatás összegének és a normatív lakásfenntartási támogatás összegének különbözete. A kiegészítésként megállapított helyi lakásfenntartási támogatás összegét 100 Ft-ra kerekítve kell meghatározni. (2) A lakásfenntartási támogatás folyósítását meg kell szüntetni, ha a jogosultság alapjául szolgáló feltételek megszűnnek.
(3) Ha kérelmező azon lakcíme megváltozik, amelyre a lakásfenntartási támogatás folyósításra került, akkor a változás időpontját követő hónap 1. napjától kell a támogatásra való jogosultságot megszüntetni. (4) A lakásfenntartási támogatásra való jogosultság feltételeit bejelentés esetén soron kívül felül kell vizsgálni. Ápolási díj 17. (1) Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. tv. (továbbiakban: Ptk.) 685. b) pontja szerinti hozzátartozó, aki 18. életévét betöltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi és az ápolttal közös lakásban él. A közös lakás feltételétől kivételes esetben el lehet térni, ha az ápoló az ápolt betegségének jellegét figyelembe véve a gondozási, ápolási tevékenységet maradéktalanul el tudja látni. (2) Az ápolási díjat határozatlan időre kell megállapítani, kérelemre határozott időre is megállapítható. (3) Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit bejelentés vagy hivatalból történt tudomásszerzés esetén soron kívül felül kell vizsgálni, ha a jogosultsági feltételeknek nem felel meg, akkor az ápolási díjat meg kell szüntetni, egyéb esetekben a Sztv. 25. szerint kell eljárni. 18. Az ápolási díj havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 100%-a. Átmeneti segély 19. (1) Átmeneti segély annak a személynek, illetőleg családnak nyújtható alkalmanként, amely létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe kerül, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondokkal küszködik. (2) Életet, testi épséget veszélyeztető állapot elhárítása céljából, illetékességre és hatáskörre tekintet nélkül biztosított átmeneti segélyt a rászoruló lakóhelye szerint illetékes önkormányzattól vissza kell igényelni. 20. (1) Átmeneti segély kérelemre állapítható meg alkalmanként nyújtott pénzbeli vagy természetbeni ellátás formájában. (2) A kérelemhez mellékelnie kell jövedelmi, vagyoni helyzetéről és minden olyan állapotról, körülményről szóló igazolást, amely alapján a szociális rászorultsága megállapítható. (3) Ha a rendelet másként nem rendelkezik, az átmeneti segélyt a kérelmező által megjelölt tartózkodási helyre kell utalni a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül. Krízishelyzet esetén, továbbá hajléktalan személyeknél postai utalási cím hiányában lehet pénztári kifizetést alkalmazni. (4) A 21. (2) bekezdés d) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt a közüzemi szolgáltatóhoz, a 21. (2) bekezdés h) pontja szerint megállapított átmeneti segélyt a társasház közös képviselője által megadott számlaszámra kell utalni a nyertes pályázatot követően a kivitelezővel történt szerződés megkötése után.
21. (1) Alkalmankénti átmeneti segély adható: a) az egyedül élő személynek, amennyiben jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, illetve a (2) bekezdés a) pontjában és g) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét, b) a családban élő személynek, ha az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, illetve a (2) bekezdés a) pontjában és g) pontjában szabályozott esetben az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem haladja meg, ha az egyedül élő személy, illetőleg a családban élő személyek a Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában foglalt vagyonnal nem rendelkeznek. (2) Alkalmankénti átmeneti segély nyújtható különösen: a) a kérelmezőnél vagy családtagjainál felmerült gyógyszerköltségek támogatásaként, ahol gyógyszerköltség igazolás 1 évnél nem lehet régebbi; b) gyermeknevelési költségekre, különös tekintettel a beiskolázásra, tankönyv és tanszervásárlás kiadásaira, a gyermek megnövekedett élelmezési költségére, tavaszi, téli ruhanemű pótlásához, illetve egyéb - a gyermeket érintő - nagyobb összegű, nem várt és indokolt kiadásokra; c) szabadságvesztés büntetéséből egy hónapnál nem régebben szabadult személynek, ha börtön keresményéből a szükséges kiadásai nem fedezhetők; d) közüzemi szolgáltatóknál jelentkező, ki nem fizetett számlák, hátralékok rendezéséhez; e) akkor, ha a jövedelem a létfenntartásához nem elégséges, illetve alkalmankénti jelentős kiadások következtében (pl. tüzelővásárlás, fűtési számla, stb.) a kérelmező pénzbeli segítségre szorul; f) súlyos krízishelyzet megoldásához; g) akkor, ha elemi csapás (árvíz, belvíz, tűzvész, stb.) következtében lakhatását biztosító ingatlana, valamint ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti; h) Az iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos korszerűsítésének, felújításának, és a lakóépületek környezete felújításának támogatása című pályázatot nyert társasházban élő lakástulajdonos lakásának felújítási költségére. (3) Alkalmankénti átmeneti segély összege legalább 2.000,- Ft legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege. A (2) bekezdés g) pontjában szabályozott esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege tizenötszöröse, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint helyreállítási költség 90%-a. Az így megállapítandó összegből a biztosító által fizetett kártérítés összegét le kell vonni. A kár mértékének felmérésére elfogadható a szakhatóság véleménye, a helyreállítást vállaló szakember igazolása, a biztosító szakembere által kiadott igazolás, a károsult által tett nyilatkozat. (4) Az elemi csapás kárenyhítése címén megállapított összeg felhasználásának 50%-át a lakhatást biztosító ingatlanra, ingóságra fordított helyrehozatali vagy egyéb költségeket számlákkal kell igazolni. Az elszámolás határidejét az ügyféllel kötött egyezség alapján határozatban kell szerepeltetni. Az elszámolás nem teljesítése vagy részbeni teljesítése esetén az el nem számolt összeget vissza kell fizetni. (5) Egy naptári éven belül ugyanazon egyedül élő személy, illetőleg család legfeljebb három alkalommal, illetve a (2) bekezdés h) pontjában szabályozott esetben további egy alkalommal részesülhet átmeneti segélyben, mely jogosultság egy határozatban foglalt intézkedéssel egy összegű kifizetéssel is megállapítható. (6) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott átmeneti segély összege megegyezik a kérelmező által vállalt önerő összegével csökkentett fizetési kötelezettséggel, de legfeljebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege négyszerese lehet.
(7) A (2) bekezdés h) pontjában meghatározott átmeneti segély ugyanazon lakásra csak egy lakástulajdonosnak állapítható meg, függetlenül a lakás tulajdonosainak számától és a tulajdonos személyének változásától. (8) A (2) bekezdés h) pontja szerinti átmeneti segélyhez a rendelet mellékletének 7. e) pontjában meghatározott igazolásokat kell csatolni. Temetési segély 22. (1) Temetési segély állapítható meg annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. Temetési segély állapítható meg annak az eltemettetőnek, aki a kérelmet az elhalálozást követő 6 hónapon belül terjesztette elő. Kivételes méltánylást érdemlő esetben temetési segély akkor is megállapítható az eltemettetőnek, ha a fenti határidőn túl, de a temetést követő 3 hónapon belül nyújtotta be kérelmét. A temetési segély iránti kérelemhez csatolni kell a temetés költségét igazoló eredeti számlaösszesítőt, ennek hiányában a szolgáltatást végző és a megrendelő között létrejött megállapodást, ebben az esetben a temetési segély összege közvetlenül a szolgáltatást végzőnek utalandó. Ekkor a szolgáltatást végzőnek a számlamásolat egy példányát az Irodának meg kell küldenie. (2) Temetési segélyre jogosult az eltemettető, akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát nem haladja meg és a Sztv. 4. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott vagyonnal az eltemettető vagy családja nem rendelkezik. (3) A temetési segély mértéke az alábbi jövedelemkategóriák szerint alakul: az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege testtemetés hamvasztás háromszorosának 50 %-ig 45.000,- Ft 27.000,- Ft háromszorosának 60 %-ig 35.000,- Ft 23.000,- Ft háromszorosának 70 %-ig 31.000,- Ft 20.000,- Ft háromszorosának 80 %-ig 27.000,- Ft 16.000,- Ft háromszorosának 100 %-ig 20.000,- Ft 12.000,- Ft (4) Nem állapítható meg temetési segély a) ha az elhunyt életbiztosítással rendelkezett és ennek összege meghaladja a fizethető temetési segély összegét, b) annak, aki a hadigondozásról szóló 1994. évi XLV. tv. 16. -a alapján temetési hozzájárulásban részesült, c) ha az elhunyt köztemetett volt. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás 23. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás fajtái: a) gyermekek átmeneti segélye, a 19-21. szabályainak megfelelő alkalmazásával, b) önkormányzat által november hónapban biztosított egyszeri támogatás - amelynek összege megegyezik a Gyvt. 20/A. -ban szereplő összeggel - azok részére, akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága tárgyév november 1-én fennáll, c) gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás.
24. (1) A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez nyújtott támogatás szempontjából gyermekintézménynek minősül a Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén működő bölcsőde, óvoda, általános iskola, szakiskola, szakmunkásképző és középiskola (továbbiakban: gyermekintézmény). (2) A gyermekintézményben - napközbeni ellátás keretében biztosított étkeztetés térítési díjának megfizetésére a szülő, gyám (továbbiakban: törvényes képviselő) köteles. (3) A gyermekintézményi étkeztetési térítési díj megfizetéséhez támogatás (továbbiakban: térítési díj támogatás) adható, ha a) a törvényes képviselő saját háztartásában gyermekintézményi ellátást igénybe vevő kiskorú gyermeket nevel, aki nem áll átmeneti vagy tartós nevelésben, vagy olyan fiatal felnőttet nevel, aki középfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanul; b) a család nem rendelkezik a Gyvt. 19. (7) bekezdésében meghatározott vagyonnal; c) a családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét; d) a család önhibáján kívül eső okból olyan rendkívüli szociális nehézséggel terhelt életkörülmények között él, mely miatt a gyermek(ek) megfelelő élelmezésének biztosítása veszélyben van. 25. (1) A térítési díj támogatásra jogosító időszak (továbbiakban: jogosultsági időszak) a) bölcsőde esetén legfeljebb egy év, b) óvoda esetén legfeljebb tíz hónap (szeptember 1-től június 30-ig), c) oktatási intézmény esetén legfeljebb egy tanév. (2) A térítési díj támogatást a kérelemben foglalt jogosultsági időszakra, de legfeljebb a kérelem benyújtásának hónapjától lehet megállapítani. (3) A térítési díj támogatás a törvényes képviselő kérelme alapján, az étkeztetést biztosító gyermekintézmény igazolása és javaslatának figyelembevételével nyújtható. (4) A térítési díj támogatás összege a) gyermekenként a b)-d) pontokban foglalt kivétellel 3.000,- Ft, b) a három és többgyermekes családoknál gyermekenként 1.500,- Ft, c) tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek esetében gyermekenként 1.500,- Ft, d) a Gyvt. 148. (5) bekezdés b) pontja szerint rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek és tanuló esetén 1.500,- Ft. (5) A térítési díj támogatás összegének szempontjából a jogosultsági időszak alatt minden megkezdett hónap egész hónapnak számít. (6) A térítési díj támogatás a jogosultsági időszak alatt havonta az adott hónap első munkanapján kerül átutalásra, a) az önkormányzat által fenntartott bölcsődék esetében a Bölcsőde Igazgatóság; b) az önkormányzat által fenntartott óvodák, általános iskolák, a szakiskolák, szakmunkásképző- és középiskolák esetében a Nevelési-oktatási Intézmények Gazdasági Szolgálata; c) nem önkormányzati fenntartású gyermekintézmények esetében az intézmény számlaszámára. 26. (1) Ha a térítési díj támogatásra jogosult gyermek a jogosultsági időszak alatt Szeged közigazgatási területén intézményt vált, az
a) önkormányzat által fenntartott gyermekintézmény köteles a térítési díj támogatást átutalni az új étkeztető gyermekintézménynek, ha az ugyancsak önkormányzati fenntartású. Ha az új étkeztető gyermekintézmény nem önkormányzati fenntartású, úgy a még fel nem használt térítési díj támogatást vissza kell utalni az önkormányzat számlájára, és az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni; b) nem önkormányzat által fenntartott gyermekintézmény esetén, a még fel nem használt térítési díj támogatást minden esetben vissza kell utalni az önkormányzat számlájára. Az új gyermekintézményre vonatkozó térítési díj támogatásról új kérelem alapján kell dönteni. (2) A jogosultsági időszak alatt folyósított térítési díj támogatásból fel nem használt összeget az átutalásban kedvezményezett az időszak lejártát követően 30 napon belül visszautalja Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése költségvetési elszámolási számlájára a gyermek nevének, szülője nevének és lakcímének feltüntetésével. (3) Amennyiben a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, a gyermekintézmény köteles azt haladéktalanul bejelenteni az Irodához. (4) A térítési díj támogatás megszüntetéséről kell rendelkezni, ha a) a kedvezményezett gyermek törvényes képviselője az étkeztetést nem igényli meg, b) a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe kerül, c) a gyermek Szeged közigazgatási területén kívül eső gyermekintézménybe kerül, d) a törvényes képviselő szegedi bejelentett lakóhelye megszűnik, e) a törvényes képviselő bejelentése vagy hivatalból észlelt változás esetén elrendelt felülvizsgálata alapján a jogosultság feltételei már nem állnak fenn vagy a felülvizsgálatot elvégezni nem lehetett.
III. Fejezet Természetben nyújtott szociális ellátások Köztemetés 27. (1) Az elhunyt személynek közköltségen történő eltemettetéséről (továbbiakban: köztemetés) kell gondoskodni a halálesetről való tudomásszerzést követő 30 napon belül, ha Szeged közigazgatási területén hunyt el és nincs vagy nem lelhető fel eltemettetésre köteles személy, illetve a temetésre köteles személy az eltemettetésről nem gondoskodik. (2) A köztemetésről lakossági bejelentés vagy hivatalból történő jelzés alapján kell intézkedni. A köztemetést az elhalt személy hozzátartozója vagy a temetésre köteles személy is kezdeményezheti. (3) A temetésről sorrendben a következők kötelesek gondoskodni: a) aki a temetést szerződésben vállalta, b) akit arra az elhunyt végrendelete kötelez, c) végintézkedés hiányában az elhunyt - elhalálozása előtt vele együtt élő házastársa, d) az elhunyt közeli hozzátartozója. (4) Ha a temetésre kötelezett személy ez irányú kötelezettségét nem teljesíti, Szeged Megyei Jogú Város Jegyzője felszólítja 15 napon belüli teljesítésre. Ha a temetésre kötelezett ennek nem tesz eleget, az elhunytat közköltségen kell eltemetni. A temetésre kötelezett személyt a temetés helyéről és idejéről értesíteni kell. (5) Az elhunytat a temetésre kötelezett kérelmére az általa megjelölt temetési helyre kell temetni, ha Szeged Megyei Jogú Város köztemetőjében a megjelölt temetési hely felett a kérelmezőnek rendelkezési joga van. Ezzel kapcsolatos többletköltségeket a köztemetés szolgáltatásába be kell számítani. A hamvakat tartalmazó urnát az eltemettetésre köteles személynek - kérésére - ki kell adni. 28. (1) A köztemetés költségeit hagyatéki teherként a területileg illetékes közjegyzőnél kell bejelenteni, vagy hagyaték, illetve hagyatéki eljárás hiányában a temetésre kötelezett személyt (személyeket) a köztemetés költségeinek megtérítésére kell kötelezni. (2) Nem kell megtéríteni a köztemetés költségét, ha a temetésre köteles személy családjában az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét. (3) Sztv. 48. (2) bekezdés szerint, amennyiben a köztemetett személy szegedi lakóhellyel nem rendelkezett, az utolsó lakóhelye szerinti települési önkormányzattól a köztemetés költségeit vissza kell igényelni. Méltányosságból biztosított közgyógyellátás 29. 2 (1) A jövedelmi viszonyai alapján közgyógyellátásra való jogosultság állapítható meg méltányosságból annak a személynek, aki a térítésmentesen felírható társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, protetikai és fogszabályozó 2 Hatályos 2006.07.01-től
eszközök, ideértve ez utóbbiak javításának és kölcsönzésének költségét is, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátások (továbbiakban együtt: gyógyszer) költségét létfenntartása veszélyeztetése nélkül nem képes viselni. (2) Méltányosságból biztosított közgyógyellátásra jogosult: a) az egyedül élő személy, ha havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét, feltéve, hogy a kérelmező térítésmentesen felírható havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a jövedelme 10 %-át, b) a családban élő személy, ha az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét, feltéve, hogy a kérelmező térítésmentesen felírható havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja a családban az egy főre jutó havi jövedelem 10 %-át, c) az, akinek a térítésmentesen felírható havi rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja: ca) egyedülélő esetén havi jövedelmének 15 %-át, cb) családban élő személy esetén az egy főre jutó havi jövedelem 20 %-át. 30. 3 Méltányosságból biztosított közgyógyellátás nem állapítható meg, ha az egy főre jutó havi jövedelem meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege háromszorosát. Adósságkezelési szolgáltatás 31. Az adósságkezelési szolgáltatás adósságcsökkentési támogatásból és adósságkezelési tanácsadásból áll. 32. Az adósságcsökkentési támogatás jogosultsági feltételeit, annak folyósítási módjait, a Sztv. 55. - 55/C -ai szabályozzák. Az adósságcsökkentési támogatás a lakhatás megőrzésének elősegítésére szolgáló ellátás, amely a felhalmozódott adósságok kezelésével valósul meg. 33. (1) Adósságcsökkentési támogatásban részesülhet az a kérelmező és annak háztartása, akinek/akiknek adóssága a Sztv. 55.. (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott alsó határt (50.000,- Ft) meghaladja, de adóssága legfeljebb 500.000,- Ft. (2) Az (1) bekezdésben foglalt adósságok közül azokat lehet figyelembe venni, amelyek azoknál az adósságot kezelő szolgáltató szerveknél állnak fenn, melyekkel az Önkormányzat keretmegállapodást írt alá. (3) A keret-megállapodásnak tartalmaznia kell: - a szolgáltató szerv hozzájárulását a fizetés halasztásához, - a szolgáltató szerv által vállalt kedvezményeket (pld: ingyenes óravisszakötés, járulékok, kamat elengedése, a végrehajtás felfüggesztése), - a szolgáltató szerv kötelezettségét arról, hogy haladéktalanul értesíti az Önkormányzatot és Családsegítő Szolgálatát, amennyiben az adós a részletfizetési megállapodásnak nem tesz eleget. 34. (1) Adósságcsökkentési támogatásnál figyelembe vehető bármilyen minőségű lakhatás céljára szolgáló helyiség vagy helyiségcsoport. 3 Hatályos 2006.07.01-től
(2) Az adósságcsökkentési támogatás szempontjából figyelembe vehető lakás alapterülete: Egy háztartásban lakó személyek száma A lakás alapterülete Egyszemélyes háztartás esetén 60 m 2 -ig 2 személyes háztartás esetén 70 m 2 -ig 3 személyes háztartás esetén 80 m 2 -ig 4 személyes háztartás esetén 90 m 2 -ig 5 személyes háztartás esetén 115 m 2 -ig 6 személyes háztartás esetén 125 m 2 -ig Minden további személy után +10 m 2 (3) Egy lakásból álló családi ház esetén az alapterület 20 m 2 -rel meghaladhatja az egy háztartásban lakó személyek létszáma szerinti (2) bekezdésben meghatározott mértéket. (4) Ha a lakás alapterülete a háztartás létszáma szerinti lakásnagyságot egy kategóriával meghaladja, méltányosságra van lehetőség Az egyes pénzbeli szociális ellátások folyósításának és elszámolásának szabályairól szóló 30/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 1/A. (2) bekezdés a) - f) pontban megfogalmazott kedvezményezettek részére. (5) Adósságcsökkentési támogatás a kérelmező és háztartása által lakott lakás lakhatásának megőrzését segíti elő, amelyre az a kérelmező jogosult, akinek háztartásában az egy főre jutó jövedelem a) egyedül élő esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét, b) kettő és több személyes háztartás esetében az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem haladja meg, továbbá aki legalább 25%-os önrész megfizetését vállalja. (6) Az önrész megfizetése történhet a) a Sztv. 55. (2) bekezdés a-c) pontjaiban meghatározott adósságok esetén aa) egy összegben, vagy ab) legfeljebb 18 havi részletben, az adós vállalásától függően, mely az adósságkezelési tanácsadó javaslata alapján egy alkalommal hat hónappal meghosszabbítható. b) a Sztv. 55. (2) bekezdés d) pontja szerinti adósság esetén legalább 24 havi, de legfeljebb hatvan havi részletben. (7) A támogatás folyósításának időtartama megegyezik a (6) bekezdés alapján vállalt önrész megfizetésének időtartamával. (8) Az adósságkezelési szolgáltatásban részesülő személynek lakásfenntartási támogatást is biztosítani kell. Az e jogcímhez kötődő lakásfenntartási támogatás esetén a támogatás havi összegének számítása megegyezik a Sztv. 38. (3)-(4) és (6)-(7) bekezdésekben foglalt normatív lakásfenntartási támogatás összegének kiszámítási módjával. A fentiek alapján megállapított adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás összegét ki kell egészíteni a helyi lakásfenntartási támogatás összegére, melynek kiszámítására a 16. (1) bekezdése az irányadó. (9) Az adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás az adósságcsökkentési támogatás kezdő hónapjától az adósságkezelési szolgáltatás időtartamára állapítható meg. A megállapított összeg az adósságcsökkentési támogatásban résztvevő adósságot kezelő szolgáltató szerveknek havonta, tárgyhó 15. napjáig kerül folyósításra. (10) A már folyósított lakásfenntartási támogatás mellett megállapított adósságcsökkentési támogatás esetén a lakásfenntartási támogatás jogosultságát soron kívül felül kell vizsgálni, és a lakásfenntartási támogatás jogosultságát a (8)-(9) bekezdés szerint újra meg kell állapítani. Amennyiben a korábban folyósított lakásfenntartási támogatás összege az
adósságkezelési szolgáltatáshoz kötődő lakásfenntartási támogatás megállapításakor az adott hónapra már jogosan átutalásra került, akkor ennek visszafizetésétől el kell tekinteni. 35. (1) Az adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmet a) egy háztartáson belül bármelyik nagykorú személy benyújthatja. Az adósságcsökkentési támogatás csak az egyik kérelemre állapítható meg, függetlenül a lakásban egy háztartásban élő személyek számától; b) a háztartásban élő személyek egyikének az adott lakás tulajdonosának, bérlőjének, vagy haszonélvezőjének kell lennie. (2) A kérelem az arra rendszeresített formanyomtatványon a Szociális, Családvédelmi és Egészségügyi Irodán (továbbiakban: Iroda) vagy a Családsegítő Szolgálatnál nyújtható be. Amennyiben a kérelem a Családsegítő Szolgálatnál kerül benyújtásra, az adósságkezelési tanácsadó a kérelmet véleménnyel láthatja el. (3) A kérelemhez csatolandó iratok jegyzékét a rendelet mellékletének 3. pontja tartalmazza. (4) A kérelmet év közben folyamatosan lehet benyújtani. A jogosultság a kérelem elbírálásának hónapjától áll fenn. (5) Adósságcsökkentési támogatás folyósításának ideje alatt ezen a címen újabb jogosultságot megállapítani nem lehet. (6) A Polgármester határozattal dönt az adósságcsökkentési támogatásról, annak összegéről, a részletfizetés idejéről. Rendelkezik a hitelezővel történő részletfizetési megállapodás megkötésének határidejéről, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvétel kötelezettségéről. (7) Az adós a részletfizetési megállapodást a határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles megkötni az adósságot kezelő szolgáltató szervvel. (8) A részletfizetési megállapodás birtokában a Jegyző az adósságcsökkentési támogatás folyósítását elrendeli. (9) A részletfizetési megállapodás hiányában az adósságcsökkentési támogatás nem folyósítható. Ha az adós a részletfizetési megállapodás megkötésére vonatkozó felszólítás közlésétől számított 15 napon belül a részletfizetési megállapodás megkötésének nem tesz eleget, akkor az adósságcsökkentési támogatás megállapításáról szóló határozat visszavonásra kerül. 36. (1) Az adós az adósságcsökkentési támogatás időtartama alatt adósságkezelési tanácsadás formájában a Korm. rendelet 1/B. (1)-(5) bekezdései alapján köteles együttműködni. (2) Az adósságkezelési tanácsadást a Családsegítő Szolgálat biztosítja. Az adósságkezelési tanácsadás keretében az adós családnak vagy a személynek - tájékoztatást, javaslatot, tanácsadást biztosít, - az adóssal megkötött együttműködési megállapodásban foglaltaknak megfelelően vállalt kötelezettségek teljesítését figyelemmel kíséri,
- a fizetési nehézség megszüntetésére, áthidalására felfüggesztés mellett szakmailag indokolt módszerek kialakítását és bevezetését javasolja, - az adósságkezelési támogatás megszüntetésének okát, a jogosultságot érintő változást írásban jelzi, - szakmai fórummal a szolgáltatás hatékonyságát elősegíti. A szolgáltatás vezetője az éves adósságkezelési munkáról, a tapasztalt tendenciákról tájékoztatást ad az Iroda vezetőjének. (3) Az adósságcsökkentési támogatást megállapító határozat kézhezvételét követő 15 napon belül az adós köteles felkeresni a Családsegítő Szolgálatot az adósságkezelési tanácsadás megkezdése érdekében. 37. (1) Adósságcsökkentési támogatás folyósítását meg kell szüntetni a Sztv. 55/B -ban foglaltak alapján. (2) Az adós által jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett, a már kifizetett adósságcsökkentési támogatást a Ptk. 232. (2) bekezdésében meghatározott késedelmi kamattal együtt az adósnak legfeljebb olyan összegű törlesztő részletekben kell visszafizetnie az Önkormányzat részére, mint amilyen részletekben a támogatás kifizetésre került. IV. Fejezet Eljárási rendelkezések 38. (1) Az ellátás iránti kérelem ha jogszabály másként nem rendelkezik - az e célra rendszeresített nyomtatványon a Polgármesternek vagy az Irodának címezve postai úton vagy ügyfélszolgálati időben szóban vagy írásban nyújtható be a) az Iroda Szociális Osztály Ügyfélszolgálati Csoportjánál, valamint Szociális Irodáiban, b) az Általános Igazgatási Iroda Kirendeltségein. (2) Árvíz vagy belvíz okozta károkra igényelt átmeneti segélyt akkor lehet elemi csapás okozta kárként elbírálni, ha a kérelmet a kihirdetett árvíz- vagy belvíz-védekezési készültség ideje alatt és azt követő 30 napon belül nyújtották be. (3) A Wesselényi Miklós Ár és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. tv. 5. (3) bekezdésében megjelölt szociális rászorultság igazolására a 21. (1) bekezdés szabályait kell alkalmazni. (4) A kérelemhez csatolni kell az e rendelet mellékletében meghatározott igazolásokat. (5) A közigazgatási eljárásban elektronikus úton is gyakorolható eljárási cselekményekről szóló 50/2005. (XI.15.) Kgy. rendelet 2. -ban megfogalmazott ügytípusokban az ügyintézés elektronikus úton is lefolytatható. 39. (1) Ha az Iroda a kérelmező vagyoni, szociális, egészségügyi, lakás- vagy egyéb körülményeinek tisztázására helyszíni szemlét tart, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat jegyzőkönyvben (a továbbiakban: környezettanulmány) rögzíti. A környezettanulmány elvégzéséről kérelmezőt legalább 5 nappal korábban értesíteni kell, ha az előzetes értesítés az ellenőrzés eredményességét nem veszélyezteti. A környezettanulmány mellőzhető, ha 2 éven belül már készült környezettanulmány, kivéve ha kérelmező
körülményeiben időközben változás következett be. (2) Ha az Iroda a kérelemhez mellékelt jövedelemnyilatkozatban foglaltakat vitatja, akkor a Sztv. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Sztv. 10. (2) bekezdésében foglaltak, a Gyvt. rendelkezésein alapuló ellátásoknál a Gyvt. 131. (4) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni. (3) Ha a kérelmező szociális helyzete hivatalból már ismert, új kérelme kapcsán az (1) bekezdésben foglalt eljárási cselekményt megismételni nem szükséges. (4) Környezettanulmány lefolytatása átmeneti segély esetén szükséges. Minden más ellátási formánál nem kell végezni környezettanulmányt, kivéve, ha az érdemi döntés meghozatalához a tényállás tisztázása céljából a kérelemben benyújtott nyilatkozatban és igazolásban szereplő adatok valódiságának vagy a jogosultság feltételeinek meglétét környezettanulmány útján kell ellenőrizni. Kivételt képez továbbá ha átmeneti segély esetén hitelt érdemlően bizonyításra kerül, hogy kérelmezőnél és családtagjainál fennálló betegségekből adódó gyógyszerköltségekhez; közüzemi szolgáltatóknál jelentkező, ki nem fizetett számlák, hátralékok rendezéséhez igényelték a támogatást, valamint kérelmező és családja lakóhelyét hivatalból ismerten szociálisan hátrányos körülmények jellemzik. 40. (1) Kérelemre indult eljárás esetén egyszerűsített határozat hozható, ha a hatóság a kérelemnek teljes egészében helyt ad, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. (2) A határozatban megállapított kifizetésekről, átutalásokról (pl.: nyugdíjbiztosítási járulék) a Szeged Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Iroda intézkedik. 41. (1) A szociális és gyermekvédelmi ellátásban részesülő a jogosultsága feltételeit érintő lényeges tények, körülmények (jövedelmi, vagyoni viszonyai, családi állapota, lakhelye stb.) megváltozását, annak bekövetkeztét követő 15 napon belül köteles az Irodához bejelenteni. E kötelezettségről a megállapító határozatban tájékoztatni kell a jogosultat. A bejelentés elmulasztása esetén vizsgálni kell a támogatás jogosulatlan és rosszhiszemű igénybevételét. (2) E rendeletben szabályozott ellátási formáknál a jogosulatlanul igénybe vett ellátás megtérítését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül kérelemre, méltányosságból a Polgármester engedélyezhet: a) részletfizetést, ha a kötelezett aa) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege két és félszeresét nem éri el, vagy ab) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el b) csökkentést, ha a kötelezett ba) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege kétszeresét nem éri el, vagy bb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el; c) elengedést, ha a kötelezett ca) egyedülélő esetén havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege másfélszeresét nem éri el, vagy cb) családjában egy főre jutó havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét nem éri el.
(3) A csökkentés mértéke nem haladhatja meg a fizetési kötelezettség 60 %-át. A fennmaradó részösszegre részletfizetés engedélyezhető, melynek időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. (4) Adósságcsökkentési és lakásfenntartási támogatás ellátások esetén a (2) bekezdésben szereplő család szó helyett háztartást kell érteni. 42. (1) A szociális ellátások és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás felhasználását a Polgármester ellenőrizheti. Rendszeresen folyósított ellátás esetén a folyósítás ideje alatt, eseti ellátás esetén az igénybevételt követő 3 hónapon belül végezhet ellenőrzést. (2) A szociális ellátásban részesülőnek az ellenőrzést végzővel együtt kell működnie. (3) Az együttműködés hiánya vagy az ellátásban részesülő rosszhiszemű magatartása, melynek eredménye a jogosulatlan igénybevétel, az ellátás megszüntetését vagy az igénybe vett ellátás visszakövetelését vonhatja maga után. V. Fejezet Záró rendelkezések 43. (1) A rendelet 9., 29-30. és a melléklet 10. pontja kivételével - kihirdetés napján lép hatályba. A rendelet rendelkezéseit a jogerősen még el nem bírált ügyekben kell alkalmazni. (2) A rendelet 9. -a és 29-30. -ai és a melléklet 10. pontja 2006. július 1. napjával lépnek hatályba. (3) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a szociális, gyermekvédelmi ellátásokról és támogatásokról szóló többször módosított 12/2003. (IV. 10.) Kgy. rendelet - a 6. (2)-(3) bekezdés, a 44-47., az 55. (6) bekezdés n)-o) pontjai és a melléklet 11. pontja kivételével - hatályát veszti. A 6. (2)-(3) bekezdés, 44-47., az 55. (6) bekezdés n)-o) pontjai és a melléklet 11. pontja 2006. július 1. napjától veszti hatályát. (4) A Közgyűlés a) a Sztv. 7. (2) bekezdése alapján a rászoruló személynek kifizetett átmeneti segély visszafizetésével, b) a Sztv. 17. alapján a jogosulatlanul és rosszhiszeműen igénybe vett szociális ellátás visszafizetésével, a megtérítendő összeg elengedésével és csökkentésével, végrehajtás elrendelésével, c) a Sztv. 25. (4) bekezdése és 32/B-32/E. alapján az időskorúak járadéka megállapításával, megszüntetésével, felülvizsgálatával, a hajléktalan személynek megállapított időskorúak járadéka fenntartásával, megszüntetésével, d) a Sztv. 25. (4) bekezdése és 37/A-37/C. -ai alapján a rendszeres szociális segély megállapításával, szüneteltetésével, megszüntetésével, felülvizsgálatával, e) a Sztv. 37/H. (1) bekezdése alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő nem foglalkoztatott személyek részére közcélú foglalkoztatás megszervezésével és a foglalkoztatással összefüggő megállapodások megkötésével, f) a Sztv. 37/D. (1) bekezdése alapján az önkormányzat és a nem foglalkoztatott rendszeres szociális segélyben részesülő személlyel foglalkozó együttműködésre kijelölt szerv, Szeged MJVÖ Humán Szolgáltató Központ közötti megállapodások létrehozásával, g) a Sztv. 37/G. -a alapján a hajléktalan személynek megállapított rendszeres szociális
segély fenntartásával, megszüntetésével, h) a Sztv. 38. (1) bekezdése alapján a lakásfenntartási támogatás megállapításával, i) a Sztv. 25. (4) bekezdése, 41-42. és 43/A-43/B. alapján az ápolási díj megállapításával, megszüntetésével, felülvizsgálatával, j) a Sztv. 43. -a alapján a szakvélemény felülvizsgálatának kezdeményezésével, k) a Sztv. 45. (1) bekezdése alapján az átmeneti segély megállapításával, l) a Sztv. 46. (1) bekezdése alapján a temetési segély megállapításával, m) a Sztv. 48. alapján a közköltségen történő eltemettetéssel és a köztemetés költségeinek hagyatéki teherként való bejelentésével, a köztemetés költségeinek visszaigénylésével, n) a Sztv. 55-55/C. alapján az adósságkezelési szolgáltatásra való jogosultságával, o) a Gyvt. 21. -a alapján a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapításával kapcsolatos hatáskörét a Polgármesterre ruházza. Dr. Botka László sk. polgármester Dr. Mózes Ervin sk. jegyző Megalkotta: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése 2006. február 10-én tartott ülésén. Kihirdetve: Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének Közlönyében. MELLÉKLET Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 2/2006. (II. 14.) Kgy. a szociális, és gyermekvédelmi ellátásokról szóló rendelethez 38. (4) bekezdéséhez ellátási formánként a kérelemhez csatolandó igazolások jegyzéke 1. Időskorúak járadéka a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás 2. Rendszeres szociális segély a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás c) vagyonnyilatkozat d) egészségkárosodott személy esetén: da) az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézetének I. fokú orvosi bizottsága szakvéleményét a munkaképesség csökkenésének százalékos mértékéről (amennyiben kérelmező már részt vett ilyen vizsgálaton) vagy db) vakok személyi járadékra, illetve fogyatékossági támogatásra való jogosultság fennállásáról szóló, a folyósító szerv által kiállított igazolás e) nem foglalkoztatott személy esetén: ea) a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ által rendszeres szociális segély ügyhöz kiállított igazolás eb) iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló okirat másolata ec) az Sztv. 37/A. -a (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott ellátások megszüntetéséről határozat 3. Adósságcsökkentési támogatás a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás
c) lakás alapterületét, lakáshasználat jogcímét igazoló okirat vagy annak másolata d) kérelmező nyilatkozata az adósságkezelési tanácsadáson való részvételéről és a vállalt, legalább 25 %-os önrész megfizetéséről, annak idejéről e) a közüzemi szolgáltató igazolását az adósság összegéről és keletkezésének időszakáról f) a hitelező(k) és az adós adósságkezelési szolgáltatásban való részvételére kötött megállapodást g) a kérelmező nyilatkozata az adatvédelem feloldásáról 4. Lakásfenntartási támogatás a) jövedelemnyilatkozat, jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás b) lakás alapterületét, lakáshasználat jogcímét igazoló okirat vagy annak másolata c) annak a közüzemi költségnek az utolsó havi számláját kell csatolni, amely költséghez a lakásfenntartási támogatást kéri 5. Ápolási díj a) háziorvos igazolása és szakvéleménye az ápolási díj megállapításához b) a Sztv. 42. (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában meghatározott tény fennállása esetén az intézmény vezetője által kiállított igazolás c) rendszeres pénzellátás esetén az utolsó havi összegről szóló igazolás/szelvény d) 4 órás foglalkoztatásról szóló munkáltatói igazolás e) fizetés nélküli szabadság igénybevételét engedélyező munkáltatói igazolás 6. Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás közül gyermekintézményi étkeztetési térítési díj támogatás a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás c) vagyonnyilatkozat d) az étkeztetést biztosító gyermekintézmény igazolása arról, hogy a gyermekintézmény tanulója, illetve a gyermekintézmény javaslata a támogatás odaítéléséhez 7. Átmeneti segély a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás c) vagyonnyilatkozat d) rendkívüli élethelyzetet igazoló irat, pl.: gyógyszerköltség, tankönyv- és tanszervásárlás költsége, elemi kár tényét igazoló szakhatóság véleménye, szolgáltatási díjhátralékról értesítés stb. e) a 21. (2) bekezdés h) pontjában szabályozott esetben: ea) a lakóközösség nyertes pályázatáról szóló értesítés eb) a lakóközösség kivitelezővel megkötött megállapodásának másolata ec) a lakástulajdonosra háruló felújítási költségről szóló társasházi közgyűlési határozat másolata, vagy közös képviselő által kiadott igazolás ed) közös képviselő által kiadott igazolás a lakástulajdonos által a felújításhoz önerőként befizetett összegről, ennek hiányában a közös képviselővel kötött megállapodás az önerő részletfizetésére vonatkozólag ee) a lakóközösség közös képviselője által megadott számlaszám, amelyre a megállapított átmeneti segélyt kell utalni 8. Temetési segély a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás c) vagyonnyilatkozat d) eredeti temetési számla, vagy a szolgáltatást végző és a megrendelő közötti megállapodás e) az eltemetett személy halotti anyakönyvi kivonatának másolata f) a biztosításról és annak összegéről szóló igazolás 9. Köztemetés a) elhunyt személy halotti anyakönyvi kivonatának másolata
b) eredeti halottvizsgálati bizonyítvány c) amennyiben az elhalálozással kapcsolatban rendőrségi vizsgálat történt, vagy a háziorvos rendelte el a boncolást rendőrségi engedély szükséges a temetéshez, vagy hamvasztáshoz d) hamvasztás esetén nyilatkozat a hamvaszthatóságról, melyet a bejelentő vagy a hozzátartozó tesz Amennyiben van temetésre kötelezett személy az előbb felsoroltak, továbbá e) a jövedelemnyilatkozat f) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás g) nyilatkozat arról, hogy tartási szerződéses jogviszonyban állt-e az elhunyttal, illetve arról, hogy bíróság által tartásra kötelezett-e 10. 4 Méltányosságból biztosított közgyógyellátás a) jövedelemnyilatkozat b) jövedelemről és rendszeres ellátásokról szóló igazolás c) a havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletről szóló orvosi igazolás 4 Hatályos 2006.07.01-től