ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

Hasonló dokumentumok
Osztatlan angol nyelv és kultúra tanára képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

OSZTATLAN ANGOL NYELV ÉS KULTÚRA TANÁRA KÉPZÉS TANTERVE (5+1) ÉS (4+1)

ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

Osztatlan angoltanár képzés tanterve (5+1) és (4+1) A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

név a kutatási téma címe jelentkezési tudományág helyszín program neveléstudományok BTK Nyelvpedagógia Brózik-Piniel Idegennyelvi-szorongás

2016-tól felvett hallgatók számára. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.

A DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK:

1. A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv és a szakirányok bemutatása, kredit-tartalommal is.

Nem tanári mesterképzést követően ugyanazon szakmából a középiskolai tanári szakképzettség megszerzése 2 félév, 60 kredit

Életkor, motiváció és attitűdök fiatal dán nyelvtanulók angolnyelv-elsajátításában. Fenyvesi Katalin

TANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:

Teljesítendő kreditek a tárgycsoportban. Tárgyfelvétel típusa. Tárgy kredit

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MAGYAR PEDAGÓGIA A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA PEDAGÓGIAI BIZOTTSÁGÁNAK FOLYÓIRATA SZÁZTIZEKETTEDIK ÉVFOLYAM 1. SZÁM

TANEGYSÉGLISTA SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (SZLÁV ÉS BALTI NYELVEK) SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK 1.ASZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:

Kommunikatív nyelvi tesztek kritériumai 1

TANEGYSÉGLISTA (MA) ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:

A tanulmányaikat 2015-ben megkezdett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

SZAKMAI ZÁRÓJELENTÉS OTKA Nyilvántartási szám: F

RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) Az előfeltételek jeleinek magyarázata:

RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) 2017-TŐL FELVETT HALLGATÓK SZÁMÁRA

RUSZISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Olvasástanulás egy életen át

Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar THE UPS AND DOWNS OF MOTIVATION:

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Pedagógus szakvizsga Angoltanári szakirány képzési programja

TANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

NYELVI MÓDOK EGY LEHETSÉGES OSZTÁLYOZÁSA A közvetítői (fordítói és tolmács) és az egyszerűsített regiszterű nyelvi módok

2018-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

TANEGYSÉGLISTA (MA) FILMTUDOMÁNY MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

2016-tól felvett hallgatóknak

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Angol Amerikai Intézet

TANEGYSÉGLISTA (MA) KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG TANULMÁNYOK MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: TÖRTÉNETI INTÉZET ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL:

FOLYÓIRATOK, ADATBÁZISOK

TANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK. Bölcsészettudományi Kar

TANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:

2.4 A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma:

ÖNÉLETRAJZ Kővári Edit

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK től felvett hallgatóknak

TANEGYSÉGL ISTA (MA) SPANYOL NYELV, IRODALOM ÉS KULTÚRA. A tanulmányaikat 2015-ben megkezdő hallgatóknak A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET:

TÁJÉKOZTATÓ SPECIALIZÁCIÓKRÓL: 1) BUSINESS ENGLISH 2) FORDÍTÁS ÉS TOLMÁCSOLÁS ALAPJAI március 10.

TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele.. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

A tanulmányaikat 2017-ben megkezdett hallgatóknak

Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, IV. évfolyam, I. szám, (2009) pp

2016-tól felvett hallgatóknak MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

KÖVETELMÉNYRENDSZER ANGOL KÖZÉP-, FELSŐFOKÚ PROFEX II. KURZUS

TANEGYSÉGLISTA (MA) k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható tanegység. Az előfeltételek jeleinek magyarázata:

2016-tól felvett hallgatóknak

A tanulmányaikat 2017-ben megkezdő hallgatóknak

2016-tól felvett hallgatóknak LENGYEL NYELV ÉS IRODALOM MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

SZAKFORDÍTÓ ÉS AUDIOVIZUÁLIS FORDÍTÓ szakirányú továbbképzési szak 2017-től felvett hallgatóknak

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)

II. RÖVIDCIKLUSÚ TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

Dr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet

a 2011-ben felvett hallgatóknak A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

TANEGYSÉGLISTA (MA) TURKOLÓGIA MESTERKÉPZSÉI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

Dr. Sankó Gyula egyetemi adjunktus Angol Nyelvészeti Tanszék, Angol-Amerikai Intézet

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvételét javasoljuk. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

TANEGYSÉGLISTA (MA) ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) 2015-t l felvett őallőatóknak

Értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok az indítani tervezett pedagógia alapképzési szakon

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhet végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szerepl megjelölése:

IGEN, DE A látszólagos egyetértés jelenségének vizsgálata

IDŐTERV. ANKO01 English Language Development

2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Szükséges kredit: 120 Félévek száma: 4 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %.

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

2016-ban fölvett hallgatóknak

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

2014-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Szabályzat a diplomamunka készítés és a záróvizsgák rendjéről

Kódszám egyenlőségjellel: a megadott kurzus párhuzamos felvétele. * : Az alapozó képzés tárgyainak elvégzése után vehető fel a tárgy.

A tanulmányaikat ben megkezdett hallgatóknak

SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK. Gazdasági és jogi szakfordító és terminológus (A/anyanyelv/ és B/idegen nyelv/ megnevezése)

A Debreceni Egyetem képzési programja 2019/2020. ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

Kurzuskód: PEDM-F16 Kreditértéke: 2. Szak és szint: Neveléstudomány MA Képzési forma: nappali

tolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott

Azt csinálni, amit a Szelf akar

2018-tól felvetteknek

Záróvizsga Szabályzat

ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK

Diszlexiások/diszgráfiások anyanyelvi és idegen nyelvi szókincsszerkezete

Angol olvasásértést mérő nyelvvizsgaszövegek komparatív vizsgálata. Lajtai Ádám ELTE PPK Neveléstudományi Doktori Iskola február 3.

Anglisztika alapképzés órarendje, 2018/19. I. félév

TANEGYSÉGLISTA (MA) RÉGÉSZET MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A SZAKOT GONDOZÓ INTÉZET: ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A SZAKRÓL: A mesterképzési szak megnevezése:

Adiszlexia és a nyelvtanulás kapcsolatáról sok fellelhető szakirodalom áll rendelkezésre

Dombi Judit. PTE BTK Nyelvtudományi Doktori Iskola, tudományos segédmunkatárs

ELTE A tanári szak zárása OTAK, RTAK június Budapest

ELTE Bölcsészettudományi Kar Kutatási adatbázis

Cohesion and Writing Quality: Exploring the Construct of Cohesion in Euro Examinations. Kohézió és Írásminőség:

MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA) A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Átírás:

ANGLISZTIKA MESTERKÉPZÉSI SZAK A szakot gondozó intézet: Angol-Amerikai Intézet A DIPLOMAMUNKÁVAL ÉS A SZAKZÁRÓVIZSGÁVAL KAPCSOLATOS KÖVETELMÉNYEK Diplomamunka angol alkalmazott nyelvészetből Formai követelmények: a diplomamunka a hallgató önálló kutatáson alapuló, a jegyzeteket, tartalomjegyzéket, illusztrációkat stb. nem számítva 80 000 n, azaz kb. 40 oldal terjedelmű tudományos munkája.. Az Angol Alkalmazott Nyelvészeti Tanszéken a diplomamunka ennél lehet hosszabb, a bevezető oldalakat, a bibliográfiát és a függeléket leszámítva legfeljebb 60 oldal, de rövidebb nem a diplomamunkának a bevezető, tárgyalási és összefoglaló részen kívül rendelkeznie kell belső címlappal, amelyen a hallgató nevén és a dolgozat angol és magyar nyelvű címén kívül fel kell tüntetni a témavezető nevét, tanszékét, az intézmény nevét (ELTE), és a benyújtás évét (pl. 2011) valamint ezt: MA Diplomamunka és MA Thesis. Ezen kívül a diplomamunkának rendelkeznie kell tartalomjegyzékkel, és hivatkozásokkal, a felhasznált művek legkevesebb 15 tételes bibliográfiájával, kb. 100-150 szó terjedelmű tartalmi kivonattal (absztrakttal), és nyilatkozattal arról, hogy a munka mentes mindenfajta plágiumtól; az utóbbi kettőnek szintén bekötve mindenképpen a dolgozat elején kell szerepelnie a diplomamunkát be kell köttetni, a kemény (külső) címlapra rá kell nyomtatni: MA diplomamunka, ill. MA Thesis, valamint a hallgató nevét, az intézmény nevét (ELTE) és a benyújtás évét. A diplomamunkából még egy példányt kell nyomtatni, ezt elegendő fűzve beadni a diplomamunkát kétoldalasan nyomtatott formában is be lehet adni (a fűzött és a kötött példányt egyaránt) a könnyebb tárolás és keresés érdekében a következő szöveget kérjük ráírni a dolgozat gerincére (amennyiben ezt a dolgozat terjedelme megengedi): DIPL.M. a szerző vezetékneve (és keresztneve, ha elfér) ANGD a benyújtás éve (pl. DIPL.M. PENOVÁC JOLÁN ANGD 2011) a hallgatónak a második félév végén (határidők az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint) témát és témavezetőt kell találnia, a témát diplomamunka-bejelentő lap kitöltésével jóvá kell hagyatni a témavezetővel, illetve a téma szerinti szaktanszék vezetőjével, akik a jóváhagyásról aláírásukkal nyilatkoznak. Ekkor kell jóváhagyatni azt a témakört is, amelyből a hallgató a szakzáróvizsgán tételt húz; a témakörök összeállítása és jóváhagyása az illetékes szaktanszék feladata a hallgató egy alkalommal (határidők az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint) témát/és vagy témavezetőt változtathat, ezt jóvá kell hagyatni a téma szerinti szaktanszék vezetőjével a diplomamunkát a hallgatónak az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint kell benyújtania abban a félévben, amelyikben szakzáróvizsgázni szándékozik Tartalmi követelmények: diplomamunka minden olyan témában írható, amiből az anglisztika MA program kurzust hirdet meg

a diplomamunka témavezetővel készül, a hallgató természetesen a tanári kapacitás arányában témáját és témavezetőjét szabadon választja témavezető lehet minden olyan, az Angol-Amerikai Intézetben dolgozó fő- vagy részmunkaidejű oktató, aki PhD fokozattal rendelkezik a diplomamunka az anglisztika MA szakon angol nyelven készül a hallgató az ETR-ben is felvett tutoriális szemináriumok (ANGD-C2 és C3) keretében köteles témavezetőjével rendszeresen konzultálni; a hallgató a tutoriális szemináriumra 1- től 5-ig gyakorlati jegyet kap a témavezető köteles a hallgatóval a fent említett tutoriális foglalkozások keretében rendszeresen konzultálni, szakirodalmat ajánlani, segíteni annak feldolgozását, a megírás menetét, figyelmeztetni a hallgatót a formai és határidős követelményekre. Minderről részletesen itt olvashat: http://seaswiki.elte.hu/studies/ma/english/graduation Értékelés: A diplomamunka értékelésére a téma szerinti szaktanszék vezetője szakértő bírálót jelöl ki. A témavezető a dolgozatot csak kivételes esetben, külön tanszékvezetői engedéllyel bírálhatja. A bíráló köteles a dolgozatot 1-től 5-ig terjedő osztályzattal és legalább egy oldalas angol vagy magyar nyelvű szöveges bírálattal értékelni és ebben jelezni, milyen témákat kíván megbeszélni a hallgatóval a védés alkalmával. Amennyiben a témavezető a bírálattal, illetve az érdemjeggyel nem ért egyet, és ezt megfelelőképpen indokolja, kezdeményezheti, hogy a dolgozat másik bírálóhoz kerüljön. Az új bíráló kijelöléséről illetve személyéről a tanszékvezető dönt. Amennyiben a diplomamunka elégtelen osztályzatot kapott, új, illetve átírt diplomamunka beadására csak a következő szakzáróvizsga időszak előtt van mód, az erre vonatkozó kari rendelkezések és határidők szerint. Jobb érdemjegyért új diplomamunkát beadni nem lehet. MA szakzárás követelményei A szakzáróvizsgára bocsátás feltétele az elfogadott diplomamunka, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése. A szakzáróvizsga menete: A szakzáróvizsga legalább háromtagú bizottság előtt zajlik, melynek szükséges tagjai: a szakzáróvizsga bizottság elnöke a diplomamunka bírálója egy bizottsági tag Az elnök és/vagy a bizottsági tag (a bírálóhoz hasonlóan) annak a területnek a szakértője kell legyen, amelyről a dolgozat készült. A szakzáróvizsga bizottság természetesen az intézeti vezetés döntése értelmében bővíthető. A hallgató diplomamunkájának témavezetője a vizsgán részt vehet, de az érdemjegyek odaítélését nem befolyásolhatja. A szakzáróvizsga két részből áll: a hallgató a bírálatra való tekintettel megvédi diplomamunkáját a hallgató egy húzott tétel alapján, készülés nélkül, szabad előadásban kifejt egy témát: a téma abból a témakörből való, amelyet az illetékes szaktanszék jóváhagyott, és amelynek szerepelnie kell a tanszékvezető jóváhagyásával a diplomamunka-bejelentő lapon. Tételhúzás előtt a bizottság saját belátása szerint eltávolíthatja azt a tételt, amely átfedésben van a diplomamunka témájával (a hallgatónak azonban minden esetben minden tételből fel kell 2

készülnie, amely az adott témakörhöz tartozik). A szakzáróvizsga értékelése: A hallgató a két részre külön-külön osztályzatot kap. Amennyiben valamelyik, vagy mindkét rész végeredménye elégtelen, a hallgató legkorábban a következő vizsgaidőszakban kísérelheti meg a záróvizsgát. A záróvizsga végeredménye a diplomamunka védésére és a tételre szerzett érdemjegyek matematikai átlaga egész számra kerekítve. További információk a szakzáráshoz: tételsorok, szakirodalom a felkészüléshez A) Angol alkalmazott nyelvészet (a tételsorok előtti számok a szakterületen belüli specializációt jelölik) 61 - Linguistic Analyses (Discourse Analysis, Translation Studies) 1. The study of discourse van Dijk, T. A. (2007). The study of discourse: An introduction. In T. A. van Dijk (Ed.), Discourse Studies (pp. xix-xlii). London: Sage. Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp. 1-25) 2. Genre Hoey, M. (2001). Textual interaction: An introduction to written discourse analysis. London: Routledge. (pp. 72-92) Corbett, J. B.(2006). Genre and genre analysis. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language and linguistics (pp. 26-32). Boston: Elsevier. Bhatia, V. K. (1993). Analysing genre: Language use in professional settings. Harlow: Pearson. (pp. 1-10, 13-39) 3. Reference in discourse Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp. 190-221) Martin, J. R. (2001). Cohesion and texture. In D. Schuffrin, D. Tannen & H. E. Hamilton (Eds.), The handbook of discourse analysis (pp. 35-53). Oxford: Blackwell. 4. Coherence in discourse Brown, G., & Yule, G. (1983). Discourse analysis. Cambridge: Cambridge University Press.(pp. 223-271) Sanford, A. (2006). Coherence: Psycholinguistic approach. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp. 585-591). Boston: Elsevier. 3

5. Macrostructure Louwerse, M. M., & Graesser, A. C. (2006). Macrostructure. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp. 426-429). Boston: Elsevier. van Dijk, T. A. (1980). Macrostructures: An interdisciplinary study of global structures in discourse, interaction, and cognition. Hillsdale, N.J.: Erlbaum. (pp.1-25) 6. Superstructure Sanders, T., & Sanders, J. (2006). Text and text analysis. In E. K. Brown & A. Anderson (Eds.), Encyclopedia of language andlinguistics (pp. 597-607). Boston: Elsevier. van Dijk, T. A. (1980). Macrostructures: An interdisciplinary study of global structures in discourse, interaction, and cognition. Hillsdale, N.J.: Erlbaum. (pp.107-127) 7. The study of translation Holmes, J. S. (2000). The name and nature of translation studies. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp. 172-185). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Translated! Papers on literary translation and translation studies, 2nd ed., pp. 67-80, 1994, Amsterdam, The Netherlands: Editions Rodopi) Jakobson, R. (2000). On linguistic aspects of translation. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp. 113-118). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from On translation, pp. 232-239, by R. Brower, Ed., 1959, Cambridge, MA: Harvard University Press) 8. Translation universals Mauranen, A. (2006). Translation universals. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp. 93-100). Boston, MA: Elsevier. Pápai, V. (2004). A universal of translated text? In A. Mauranen & P. Kujamäki (Eds.), Translation universals: Do they exist? (pp. 143-164). Amsterdam, The Netherlands: John Benjamins. 9. Translation shifts Catford, J. C. (2000). Translation shifts. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp. 141-147). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from A linguistic theory of translation: An essay in applied linguistics, pp. 73-82, 1965, Oxford, United Kingdom: Oxford University Press) Halverson, S. L. (2006). Translational equivalence. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp. 100-104). Boston, MA: Elsevier. Nida, E. (2000). Principles of correspondence. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp. 126-140). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Toward a science of translating, pp. 156-171, 1964, Leiden, The Netherlands: E. J. Brill) 10. Text, genre, and discourse in translation Bruce, D. (1994). Translating the Commune: Cultural politics and the historical specificity of the anarchist text. Traduction, Terminologie, Rédaction, 7, 47-76. James, C. (2004). Genre analysis and the translator. In B. Hatim & J. Munday (Eds.), Translation: An 4

advanced resource book (pp. 194-195). Abingdon, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Target, 1(1), 21-41, 1989) 11. Cohesion and coherence in translation Blum-Kulka, S. (2000). Shifts of cohesion and coherence in translation. In L. Venuti (Ed.), The translation studies reader (pp. 297-313). London, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Interlingual and intercultural communication: Discourse and cognition in translation and second language acquisition studies, pp. 17-35, by J. House & S. Blum-Kulka, Eds., 1986, Tübingen, Germany: Narr) Klaudy, K., & Károly, K. (2000). The text-organizing function of lexical repetition in translation. In M. Olohan (Ed.), Intercultural faultlines: Research models in translation studies (pp. 143-159). Manchester, United Kingdom: St. Jerome. 12. Translation in the information technology era Arnold, D. J., Balkan, L., Meijer, S., Humphreys, R. L., & Sadler, L. (2004). Why MT matters. In B. Hatim & J. Munday (Eds.), Translation: An advanced resource book (pp. 213-218). Abingdon, United Kingdom: Routledge. (Reprinted from Machine translation: An introductory guide, pp. 4-12, 1994, London, United Kingdom: Blackwells-NCC) Bowker, L., & Barlow, M. (2008). A comparative evaluation of bilingual concordancers and translation memory systems. In E. Y. Rodrigo (Ed.), Topics in language resources for translation and localisation (pp. 1-22). Amsterdam, The Netherlands: John Benjamins. Macklovitch, E. (2006). Machine-aided translation: Methods. In E. K. Brown (Ed.), Encyclopedia of language andlinguistics (2nd ed., Vol. 13, pp. 100-104). Boston, MA: Elsevier. 62 - The Language Learner (Psycholinguistics, ID, Motivation) 1. Foreign language aptitude Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 3) Skehan, P. (2002). Theorising and updating aptitude. In P. Robinson (Ed.), Individual differences and instructed language learning (pp. 69-93). Amsterdam: John Benjamins Publishing Company. 2. Foreign language anxiety Horwitz, E. K. (1995). Student affective reactions and the teaching and learning of foreign languages. International Journal of Educational Research, 23, 573-579. MacIntyre, P. D. (1999). Language anxiety: A review of the research for language teachers. In D. J. Young (Ed.), Affect in foreign language and second language learning: A practical guide to creating a low anxiety classroom atmosphere (pp. 24-45). Boston, MA: McGraw-Hill College. 3. Learning styles Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. 5

Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 5) Reid, J. (1987). The learning style preferences of ESL students. TESOL Quarterly 21(1), 87-111. 4. Learning strategies Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. (Chapter 6) Tseng, W., Dörnyei, Z., & Schmitt, N. (2006). A new approach to assessing strategic learning: The case of self-regulation in vocabulary acquisition. Applied Linguistics, 27, 78-102. 5. The brief history of L2 motivation research Dörnyei, Z. (2005). The psychology of the language learner: Individual differences in second language acquisition. Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Chapter 4. Dörnyei, Z. (2009). The psychology of second language acquisition. Oxford: Oxford University Press. Chapter 5. 6. L2 motivation research in multicultural contexts Masgoret, A-M., & Gardner, R. C. (2003). Attitudes, motivation and second language learning: A meta-analysis of studies conducted by Gardner and associates. Language Learning, 53, 123-163. Gardner, R. C. (2006). The socio-educational model of second language acquisition: A research paradigm. EUROSLA Yearbook, 6, pp. 237-260. 7. The Hungarian scene of L2 motivation research Csizér, K. & Kormos, J. (2009). Modelling the role of inter-cultural contact in the motivation of learning English as a foreign language. Applied Linguistics, 30, 166-185. Kormos, J. & Csizér, K. (2008). Age-related differences in the motivation of learning English as a foreign language: attitudes, selves and motivated learning behaviour. Language Learning, 58, pp. 327-355. Nikolov, M. (2001). A study of unsuccessful language learners. In Z. Dörnyei & R. Schmidt (Eds.), Motivation and second language acquisition (Technical Report #23, pp. 149-169). Honolulu, HI: The University of Hawai i, Second Language & Curriculum Center. 8. Language learners with special needs Sparks, R. & Ganschow, L. (1991). The impact of native language learning problems on foreign language learning: Case study illustrations of the Linguistic Coding Deficit Hypothesis. Modern Language Journal 77(1), 58-74. 9. Lexical storage and lexical access in the bilingual lexicon Dóczi, B. (2006). Mapping the mental lexicon of pre-intermediate learners: Word associations in a depth of word knowledge elicitation task. In M. Nikolov & J. Horváth (Eds.), UPRT 2006: Empirical studies in English applied linguistics (pp. 117-137). Pécs: Lingua Franca Csoport. 6

Forster, K. I. (2003). Lexical processing. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp. 161-167). New York: Routledge. (Reprinted from An invitation to cognitive science, Vol. 1, pp. 95-131, by D. N. Oscherson & H. Lasnik, Eds., 1990, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology) Pavlenko, A. (2009). Conceptual representation in the bilingual lexicon and second language vocabulary learning. In A. Pavlenko (Ed.), The bilingual mental lexicon (pp. 125-160). Bristol, United Kingdom: Multilingual Matters. 10. Memory and language Kormos, J., & Sáfár, A. (2008). Phonological short-term memory, working memory and foreign language performance in intensive language learning. Bilingualism: Language and Cognition, 11, 261-271. Logie, R. H. (2003). Working memory. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp. 167-172). New York: Routledge. (Reprinted from The Psychologist, 12(4), 174-179, 1999) 11. Listening comprehension Aitchison, J. (2008). The case of the missing fingerprint. In The articulate mammal (5th ed., pp. 205-233). New York: Routledge. Cutler, A., & Butterfield, S. (2003). Rhythmic cues to speech segmentation: Evidence from juncture misperceptions. In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp. 185-189). New York: Routledge. (Reprinted from Journal of Memory and Language, 31, 218-238, 1992) 12. Speech production in bilingual speakers Kormos, J. (2006). An overview of theories of first language production. In Speech production and second language acquisition (pp. 3-11). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Kormos, J. (2006). Introduction: Issues in L2 speech production research. In Speech production and second language acquisition (pp. xvii-xxvii). Mahwah, NJ: Lawrence Erlbaum. Levelt, W. (2003). What do speakers monitor for? In J. Field (Ed.), Psycholinguistics: A resource book for students (pp. 190-195). New York: Routledge. (Reprinted from Speaking, pp. 460-471, 1997, Cambridge, MA: Massachusetts Institute of Technology) 63 - Language and Society (Sociolinguistics, Pragmatics) 1. Standard and vernacular English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 2: pp. 23-51. 2. Regional varieties of English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 6: pp. 137-144. 7

3. Social varieties of English Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 6: pp. 144-155; Chapter 7: pp. 166-184. 4. Multilingualism Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 4: pp. 84-112. 5. English-based pidgins and creoles Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 3: pp. 53-83. 6. Language and power Van Dijk, T. A. (2003). Critical discourse analysis. In D.Schiffrin, D. Tannen, & H. E. Hamilton (Eds.), The handbook of discourse analysis. Oxford: Blackwell Publishing. Blackwell Reference Online. 26 May 2008 <http://www.blackwellreference.com.ep...78063120596819> 7. Language change Wardhaugh, R. (2010). An introduction to sociolinguistics. Oxford: Wiley-Blackwell. Chapter 8: pp. 195-225. 8. Concern with meaning: Semantics and pragmatics Leech, G. (1983). The principles of pragmatics London: Longman. pp. 1-7. Yule, G. (1996). Pragmatics. Oxford: Oxford University Press. Chapter 1: pp. 3-8. 9. Speech Act Theory Huang, Y. (2007). Pragmatics. Oxford: Oxford University Press. Chapter 4: pp. 93-131. 10. Grice s Cooperative Principle Grice, H. P. (1975). Logic and conversation. In P. Cole & J. L. Morgan (Eds.), Syntax and semantics 3: speech acts (pp. 41-58). New York: Academic Press. 11. Politeness Paltridge, B. (2006). Discourse analysis. London: Continuum. pp. 72-79. Widdowson, H. G. (1983). Learning purpose and language use. Oxford: Oxford University Press. 8

pp. 78-9. 12. Pragmatics of English as an international language Seidlhofer, B. (2009). Accommodation and the idiom principle in English as a Lingua Franca. Intercultural Pragmatics 6(2), 195-215. 64 - Learner language: analysis and assessment (Interlanguage & Error analysis; Testing) 1. Interlanguage studies: origins and background. Selinker, L. (1972). Interlanguage. IRAL, 10, 209-231. Gass, S. M., & Selinker, L. (1994). The role of the native language: An historical overview. In S. M. Gass & L. Selinker (Eds.), Second language acquisition. An introductory course (pp. 53-78). Hillsdale, NJ: Lawrence Erlbaum. 2. Behaviourism and cognitivism in the field of interlanguage. Odlin, T. (1989). Some fundamental problems in the study of transfer. In T. Odlin,Language transfer (pp. 25-47). Cross-linguistic influence in language learning. Cambridge: Cambridge University Press. Selinker, L. (1972). Interlanguage. IRAL, 10, 209-231. 3. Interlanaguage in the English lesson. Doughty, S., & Thompson, G. (1983). Problem English. A practical guide for Hungarian learners of English. Budapest: Tankönyvkiadó. Lightbown, P., & Spada, N. (1993). How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 4. Contrastive analysis and error analysis: concept and background. Odlin, T. (1989). Some fundamental problems in the study of transfer. In T. Odlin,Language transfer. Cross-linguistic influence in language learning (pp. 25-47). Cambridge: Cambridge University Press. Lightbown, P., & Spada, N. (1993). How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 5. The Hungarian variant of interlanguage: Hunglish. Doughty, S., & Thompson, G. (1983). Problem English. A practical guide for Hungarian learners of English. Budapest: Tankönyvkiadó. Ellis, R. (1992). Variability and second language acquisition. In R. Ellis, Language acquisition and language pedagogy(pp. 121-139). Clevedon: Multilingual Matters. 6. Common processes in interlanguage development and Second Language Acquisition. Gass, S. M., & Selinker, L. (1994). The role of the native language: An historical overview. In S. M. Gass & L. Selinker, Second language acquisition. An introductory course (pp. 53-78). Hillsdale, NJ: 9

Lawrence Erlbaum. Lightbown, P., & Spada, N. (1993.) How languages are learned. Oxford: Oxford University Press. 7. Test validation and its relationship to reliability Bachman, L. F.(1990). Fundamental considerations in language testing. Oxford: Oxford University Press. Messick, S. (1995). Validity of psychological assessment. American Psychologist, 50(9), 741-749. 8. Kinds of tests and communicative language testing Hughes, A. (2003). Testing for language teachers. (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press. McNamara, T. (2000). Language testing. Oxford: Oxford University Press. 9. Reliability and statistical analyses. Bachman, L. F.(1990). Fundamental considerations in language testing. Oxford: Oxford University Press. Alderson, J. C., Clapham, C., & Wall, D. (1995). Language test construction and evaluation. Cambridge: Cambridge University Press. 10. The testing of language skills Hughes, A. (2003). Testing for language teachers (2nd ed.). Cambridge: Cambridge University Press. Kaftandijeva, F. (2004). Standard setting. In Council of Europe, Reference supplement to the preliminary pilot version of the manual for relating language examinations to the Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment (pp. 1-43). Strasbourg: Language Policy Division. 11. The testing of underlying competence or overall ability McNamara, T. (2000). Language testing. Oxford: Oxford University Press. Messick, S. (1995). Validity of psychological assessment. American Psychologist, 50(9), 741-749. 12. The stages of test development and standard setting Alderson, J. C, Clapham, C., & Wall, D. (1995). Language test construction and evaluation. Cambridge: Cambridge University Press. Kaftandijeva, F. (2004). Standard setting. In Council of Europe, Reference supplement to the preliminary pilot version of the manual for relating language examinations to the Common European Framework of Reference for Languages: Learning, teaching, assessment (pp. 1-43). Strasbourg: Language Policy Division. Az oklevél minősítése: Az oklevél minősítését a záróvizsgára szerzett (A) és a szakdolgozatra (B) kapott érdemjegyek súlyozott átlaga adja a következők szerint: (A*0,45) + (B*0,55). 10