BÉNYE-KÁVA NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA 2216 BÉNYE KOSSUTH L. U. 2 Tel.: 29/434-112, E-mail cím: benyeovi@gmail.com OM: 200786 A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra vonatkozó helyi értékelési szabályzat 1. Jelen szabályzat Bénye Káva Napközi Otthonos Óvoda és a vele munkaviszonyban/közalkalmazotti jogviszonyban álló, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra terjed ki. 2. Jelen szabályzat alkalmazásában - gyakornok: a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján Gyakornok fokozatba besorolt nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy, - intézményvezető: a köznevelési intézmény vezetője, - közvetlen felettes: a köznevelési intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkaköri leírásában közvetlen felettesként megjelölt személy, - mentor: a gyakornok szakmai fejlődését segítő, az intézményvezető által kijelölt, pedagógus vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy. 3. A gyakornokokra vonatkozó, a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszer 3.1. A pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó követelmény a hospitálás: a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, pedagógus szakképzettségének megfelelő tanórát vagy foglalkozást köteles látogatni. 3.2. A betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz kapcsolódó követelmények: 3.2.1. A gyakornok ismerje meg: 1
- a köznevelési intézmény hagyományait, történetét, szervezeti felépítését, tevékenységét, - az intézményi dokumentumokat (pedagógiai program, szervezeti és működési szabályzat, házirend, munkaterv), - a tanügyigazgatási dokumentumokat, ezek alkalmazásának módját, - a munkavédelemre, balesetvédelemre, tűzvédelemre vonatkozó általános szabályokat, - a gyermekek, tanulók, szülők, pedagógusok törvényben meghatározott jogait és kötelezettségeit, - a fenntartói irányítással kapcsolatos általános rendelkezéseket, - az intézményre vonatkozó főbb jogszabályokat. 3.2.2. A gyakornok a munkajogi szabályoknak megfelelően lássa el munkaköri kötelezettségeit. 4. A minősítés szempontjai és a teljesítmény mérésének módja 4.1. A hospitálás A hospitáláson való részvételt a meglátogatott tanórát vagy foglalkozást tartó pedagógus, valamint - ha a hospitálás nem a gyakornokot foglalkoztató intézményben történt - az intézményvezető az aláírásával igazolja. 4.1.1. A hospitálási napló tartalmazza: - a tanóra vagy foglalkozás időpontját, helyét, az azt tartó pedagógus nevét, tárgyát illetve témáját, - a tanóra, foglalkozás menetének leírását, - a tanóra, foglalkozás pedagógus által megfogalmazott céljait, - a tanóra, foglalkozás céljának megvalósulásával kapcsolatos gyakornoki értékelést, a tapasztalatok, tanulságok megfogalmazását. 4.1.2. A hospitálási naplót a tanórát, foglalkozást követő 30 napon belül el kell készíteni és azt a mentornak be kell mutatni. 4.2. A szakmai követelmények teljesítésének mérése A gyakornok köteles számot adni a megismert dokumentumokról. Munkateljesítményét a következő szempontok szerint kell értékelni: - A munkakör ellátása szempontjából szükséges szakmai ismeretek - A munkakör ellátása során végzett szakmai, gyakorlati munka - A szakmai munkával kapcsolatos problémamegoldó képesség - A munkavégzéssel kapcsolatos felelősség és hivatástudat - A munkavégzéssel kapcsolatos pontosság, szorgalom, igyekezet Az egyes szempontokra a következő értékelés és pontszám adható: 2
Kiemelkedő (3 pont) - Megfelelő (2 pont)- Kevéssé megfelelő (1 pont) - Nem megfelelő (0 pont) A pontszámok alapján a gyakornok munkájának értékelése lehet: kiválóan alkalmas (80-100%) - alkalmas (60-79%)- kevéssé alkalmas (30-59%) - alkalmatlan (30% alatt) 4.3. A gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, ha: - az előírt számú hospitáláson részt vett, - a hospitálási naplót hiánytalanul vezette, és - a szakmai munka értékelése legalább kevéssé alkalmas eredményt ért el. 5. A minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rend 5.1. A gyakornok a hospitálás igazolását, a hospitálási naplót az intézményvezetőnek köteles bemutatni a szakmai munka értékelését megelőzően. 5.2. A mentor írásban beszámol a gyakornok fejlődéséről, szövegesen értékeli teljesítményét, szervezetbe való beilleszkedésének sikerességét, a szükséges dokumentumok megismerését. 5.3. A szakmai munka értékelését az intézményvezető a mentor beszámolója és a közvetlen vezető véleményének kikérése alapján írásban végzi el, a gyakornoki idő lejártát megelőző 60 napon belül. A minősítő lapot az intézményvezető, a mentor és a gyakornok írja alá. 5.4. Az intézményvezető írásos igazolást készít arról, hogy a gyakornok a Pedagógus I. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette-e, és ezt továbbítja az Oktatási Hivatal részére. 5.5. Az átsorolást az Oktatási Hivatal által kiállított tanúsítvány alapján kell elvégezni. 6. Jelen szabályzat 2016.október 01-én lép hatályba, a szabályzatot az alkalmazotti közösség véleményezte. A szabályzatot a 2. melléklet a 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelet5. melléklet a 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet alapján készítette: Odránné Kalina Krisztina óvodavezető Kelt.: Bénye, 2016. szeptember 19. intézmény neve, címe 3
MENTOR KIJELÖLÉSE Iktató szám:.. Tárgy: Mentor kijelölése mentor neve Kijelölöm Önt gyakornok pedagógus mentorálására a 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról jogszabályra alapozottan. Mentorálási feladata a nevezett pedagógus.év. hó..naptól.év. hó napig tartó gyakornoki idejének időtartamára szól. Mentorálási feladatait az intézmény gyakornoki szabályzatában foglaltak szerint - a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében- az alábbiak figyelembevételével látja el: Segíti a gyakornokot a szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiaimódszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. Támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti: az óvoda helyi pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában, a foglalkozások felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, neveléshez alkalmazott segédleteknek, szakkönyveknek, foglalkozási eszközöknek a célszerű megválasztásában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában, 4
a foglalkozási órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint a minősítő vizsgára való felkészülésében. Legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést - Mentorálási naplót - átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. A mentor a gyakornokot támogató tevékenységéről munkanaplót vezet. Amennyiben foglalkoztatási jogviszonya a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor soron kívül értékelést készít. A gyakornok tájékoztatása az Ön megbízásával egy időben személyesen és írásban is megtörténik. Kelt. Ph. intézményvezető aláírása Mentori kijelölésemet tudomásul vettem: Kelt:. mentor aláírása 5
A pedagóguskompetenciák fejlődése, fejlesztése Az egyes kompetenciák, s ezen belül az egyes kompetenciaelemek időben eltérő módon és ütembenfejlődnek. Ennek több magyarázata is van: A kompetenciák három komponensének eltérő ütemű változása (pl. a stabil attitűdök lassabbkialakulása, a képességek későbbi szakaszban, elsősorban a gyakorlati tevékenységek hatásáratörténő fejlődése); A különböző tanulási körülmények, amelyek a képzőintézménytől a gyakorlóhelyen, majd akülönböző továbbképzéseken keresztül más-más tanulási kihívást és fejlődési lehetőségetbiztosítanak az egyén számára; Az eltérő egyéni képességek, amelyek lassíthatják vagy gyorsíthatják az egyes kompetenciákfejlődési folyamatát.a gyakornoki munka megkezdésekor tehát a kezdő pedagógusok igen különböző szintenrendelkezhetnek az egyes kompetenciákkal. Ez indokolja az egyéni fejlesztési utak kijelölését. Vannakazonban a fejlődésnek tipikus jellemzői, amelyeket minden mentornak figyelembe kell vennie. Azalábbiakban ezeknek jellemzőknek a leírása következik kompetenciánként, kiemelve azokat akompetenciaelemeket, esősorban képességeket, amelyek alapvetően csak a gyakorlat során fejlődhetnekmegfelelő szintre. 1. kompetencia: Szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás Az első kompetencia főként a szaktárgyi és pedagógiai elméleti tudás megszerzésére vonatkozik, ezen aterületen talán a legfelkészültebbek a kezdő pedagógusok. Nehézségeik abból származnak, hogy nem rendelkeznek még a tantárgyköziség szakmai tudásával, azaz nem látják még tisztánsaját tárgyuk vagy az egyes témák kapcsolatát más műveltségi területekkel, más tantárgyaktémáival, nehezen tudják felmérni a tanuló/gyerekcsoport, illetve az egyes tanulók/gyerekek előzetestudását, képességeit. 2. kompetencia: Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése A tervezési kompetencia fejlődésénél három szakaszt is elkülöníthetünk: A képzés során elvégzett tanítási gyakorlat után, a diploma megszerzésekor a pedagógusalapvetően a tartalomra és a saját tevékenységre összpontosítja figyelmét. A foglalkozásmegtervezését a pozitív példák másolása jellemzi. A gyakornoki szakaszban sajátítja el biztonsággal a célok (ismeretek, képességek, attitűdök)kiválasztását, és azokra építve tervezi a tanítás-tanulás teljes folyamatát. Ebben a szakaszban atanulói tevékenységek végiggondolása is részét képezi a felkészülésnek. A gondolatmenet jóltükrözi a tanítás-tanulás tényezői közötti összefüggések, kölcsönhatások tudatosfelhasználását. A tervezési kompetencia magas szintjét akkor éri el a pedagógus, amikor a gyermekek köztikülönbségek alapján már a felkészülés során akár egyénre szóló differenciált tartalmakat, tevékenységeket, stb. gondol végig, illetve többféle elképzelés alapján dönt választásaiban. 6
A gyakornokok esetében a nehézségeket ennek alapján a következőkben érhetjük tetten: Nem eléggé tudatosan és konkrétan fogalmazzák meg a célokat Nem a meghatározott célok alapján tervezik meg az oktatási-nevelési feladatokat A választott stratégia elemei közt nem világos az összefüggés, nem veszik figyelembe kölcsönhatásukat (hiányzik a rendszerszemlélet) Csak kis mértékben igazodnak a gyermekek egyéni szükségleteihez A foglalkozás/óra megtartása után reflexióikban nem térnek ki a tervezésből fakadó problémákra. 3. kompetencia: A tanulás támogatása A 3. kompetencia alapvetően az oktatáshoz kapcsolódó pedagógiai tevékenységek megalapozója. Aképzés során a hallgató elsősorban ezen a területen kap segítséget a tanítási, illetve egyéni összefüggőgyakorlata során a szakvezetőjétől, illetve mentorától. A kompetencia mégis olyanelvárásokat tartalmaz, amelyek fejlődése komoly segítséget igényelhet a pálya kezdő szakaszában. A nehézségek abból adódnak, hogy a gyakornoknak szemléletváltásra van szüksége a saját tanulóitapasztalataihoz, és sok esetben még a gyakorlati időszakban tapasztalatokhoz képest is. A hagyományos tananyagra koncentráló, tudásátadó pedagógusszerep nagyon erősen él agyakorlatban. A tanulásközpontú, a tanulást segítő tanításfelfogás a nézetekben, megfogalmazásokban már sokszor szerepel, de a foglalkozások során igen ritkán valósulmeg. Problémát jelent, hogy a tanulásról vallott különböző felfogások nem adnak egyértelműfogódzót a gyermekben lejátszódó tanulási folyamatokról. A tanítás során alkalmazotteljárások, az induktív, deduktív, konstruktív folyamatok, a cselekvésre, memóriára épülőgondolkodásfejlesztés a divathullámok szerint változó intenzitással egymás mellett élnek, dehasználatuk nem tudatos. Újfajta megközelítést jelent az alapvetően individuális tanulási folyamat gazdagítása a szociálistanulással, az együttműködésben rejlő hatások tudatos felhasználásával. Ritkán történik meg az oktatási tartalmak és az elsajátítás folyamatának a tudatos összehangolása. 4. kompetencia: A gyermeki személyiség fejlesztése, az egyéni bánásmód megvalósítása A képzés folyamán a pszichológiai és pedagógiai tanulmányok komoly elméleti alapot jelentenek aszemélyiségfejlesztés megvalósításához. A kezdők pedagógiai elhivatottsága és az életkorukból adódóelőnyük a gyermekekkel való kapcsolatok kiépítésében szintén segítséget jelentenek a 4. kompetenciafejlesztéséhez. A nehézségek egyrészt a tapasztalatlanságból, másrészt a feladat nehézségéből adódnak: A gyakornokok kevés lehetőséget kapnak a képzésük során, hogy valós pedagógiai helyzetekben találkozzanak a gyermekekkel. Ha van erre módjuk, az nagyrészt a foglalkozáson történik, amikor még szaktanári feladatuk ellátása is komoly koncentrációt igényel tőlük. A gyermekek megismerése magabiztos közeledést, kezdeményezést igényel a fiatal pedagógustól egy még kialakulóban lévő, bizonytalan pedagógusszerepben. 7
Az egyéni bánásmód megvalósításakor a gyakornok számára nem megfelelő módszer akülönböző konkrét eredményes gyakorlatok másolása, mert minden helyzet és mindengyermeki személyiség egyedi. A pedagógiai tevékenység eredményességéről sok esetben nincs közvetlen visszajelzés, amelymegerősítést jelenthetne a gyakornok számára. Sok esetben előfordul, hogy a kezdő pedagógus egyáltalán nem ismeri a tanítványai társadalmi, kulturális és szociális jellemzőit. 5. kompetencia: A tanulói közösségek fejlődésének segítése A pedagógusképzés során kevés alkalom nyílik a tanulói közösségek fejlődési folyamatának megfigyelésére vagy az abban való közreműködésre, pedig a pályakezdő pedagógusoknak a közösségalakítás feladatát is meg kell valósítaniuk. A nehézségek kisebb mértékűek és nem érzékelhetőek közvetlenül A közösségek fejlődésének segítése rendkívül időigényes, főként tanórán kívüli tevékenységeksorán valósul meg. A közösségfejlesztés feltétele, hogy a pedagógus egy adott gyermekcsoporthoz szorosabban kapcsolódjék, mint csak szaktanárként. Ugyanakkor a gyakornoki évek könnyítése érdekében nem tanácsolt, hogy csoportvezetői munkával bízzák meg a gyakornokot,emiatt viszont beszűkül a tapasztalatszerzés lehetősége. A gyakornokok értékrendje, pedagógiai nézetei nem minden esetben egyeznek az óvoda és akollégák által preferált értékrenddel, nevelési gyakorlattal. Ez komoly konfliktusok forrásalehet. Az intézményi környezet nem minden esetben támogatja a demokratikus gondolkodásonalapuló viselkedési minták alkalmazását. A kezdő pedagógus tehetetlennek és eszköztelennek érzi magát szinte minden olyanhelyzetben, amikor a hátrányos helyzetű gyermekek számára az esélyteremtés lenne a feladata. 6. kompetencia: A pedagógiai értékelés Az értékelés kompetenciája a már tapasztalt pedagógusok számára is sok esetben okoz nehézséget. A hagyományos értékelés mellett ezen a területen is szemléletváltásra van szükség,különösen a fejlesztésre irányuló segítő értékelés és az egyénre szabott értékelés alkalmazása terén. Az értékelés nehézségei a pályakezdő pedagógus számára a következőkből fakadhatnak: Nehezen tudja a követelmények és a gyermekcsoport igényei és fejlettsége köztiellentmondásokat feloldani, ezért célkitűzései nem reálisak. Nem tesz különbséget a folyamat közben és a folyamat végén alkalmazott értékelés funkciója között (formáló-segítő-lezáró, minősítő értékelés). Nem teszi világossá tanítványai számára a követelményeket, amelyek az értékelés kritériumailesznek, ezért a gyermekek nem érzik objektívnak a kapott visszajelzéseket. Nem tudnak megbirkózni az egységesség és differenciáltság együttes megvalósításánakfeladatával, kevés példát látnak hospitálásaik során az egyénre szabott, részletes szövegesértékeléssel. Hamar elvesztik a bizalmukat az egyes gyermekek fejleszthetőségében. 8
7. kompetencia: Kommunikáció és együttműködés A különböző felmérések és kutatások szerint a gyakornok fejlődésének segítése ezen a téren igényli alegkevesebb feladatot a mentortól. Kisebb nehézséget jelent A szülőkkel való kommunikáció és együttműködés nehézsége, mely az életkorikülönbségekből vagy a szülők szociokulturális hátterének ismeretlenségéből ered. Gyakran mondanak elhamarkodott ítéletet a gyermekhez való viszonyukról, nevelésigyakorlatukról. Az együttműködés terén elsősorban akkor jelentkeznek nehézségek, ha maga az intézménynem biztosít megfelelő keretet az együttműködéshez, vagy a kollégák csak az egyirányútanácsadást tartják megfelelőnek, és a gyakornok pozitív gondolataihoz, ötleteihez nemviszonyulnak nyitottan. Ritkán tapasztalható a kölcsönösség a foglalkozáslátogatások terén. A gyakornoki éveka legalkalmasabbak az együttgondolkodás, együttműködés, a problémák és nehézségek közösmegbeszélése és megoldása érdekében. 8. kompetencia: Elkötelezettség a szakmai fejlődés iránt Ez a kompetencia szinte teljes mértékben a kezdő szakaszban alakul ki a pedagógusokban, személyiségüktől és a velük szemben megfogalmazott elvárásoktól függően. Ez utóbbi területen amentornak nagy felelőssége van. Napjaink pedagógiai gyakorlatában a legnagyobb nehézség, hogy a reflektív gondolkodás kialakítása még viszonylag új feladat a mentorok számára. a továbbképzési lehetőségek nem biztosítják az egyéni fejlődéshez szükséges segítséget. A kompetenciák fejlődésének segítése az elmondottak alapján igen sokrétű, a gyakornok teljespedagógiai tevékenységét átfogja. A mentor számára az az igazi feladat, hogy eldöntse, milyen területen,milyen mértékű önállóságot biztosítson mentoráltja számára, s melyek azok a problémák, amelyek közösgondolkodást igényelnek, sőt több esetben (3., 4., 6., 8. kompetencia) közös fejlődési lehetőséget amegoldások keresésében és megvalósításában. 9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30