Opera Az Opera a világ egyik legnépszerűbb, legnagyobb tudású és leggyorsabban fejlődő böngészője. Kist történelem: 1992 körül Jon Stephenson von Tetzchner és Geir Ivarsřy a Televerket (jelenleg Telenor) nevű norvég telefonos cégnél dolgoztak egy az óta elhalt, ODA nevű program fejlesztésén. Ez a csoport indította el az első norvég Internet szervert és honlapot 1993-ban, de az akkor elérhető Mosaic böngészőt túl egyszerűnek és laposnak találták ahhoz, hogy hatékonyan használni lehessen. Ennek fényében a csoport megkezdte egy minden tekintetben teljesen új böngésző tervezését az alapoktól, melynek fejlesztésébe a Televerket is beleegyezett, így az első prototípus már 1993 végére elkészült. 1994-ben a Televerket állami tulajdonba került, de az Opera fejlesztése tovább folytatódott. 1995 végén megalakult az Opera Software cég, bár továbbra is az azóta Telenor névre váltott anyacég irodáiban dolgoztak. Az eredetileg Multitorg Operaként ismert böngésző az MDI, vagyis a több ablakos felület és az oldalsávok miatt hamar elterjedt. 2003 januárjában jelent meg az Opera 7-es verziója, mely már egy teljesen újraírt, Presto nevű renderelő motort tartalmazott, emiatt a CSS és DOM szabványok támogatása jelentősen javult. Az addigi egyszerű böngésző egy sokfunkciós Internetes csomaggá alakult, melynek a felülete így túlságosan zavaros lett az újabb felhasználók számára.
2004 augusztusában jelent meg először az Opera 8 első beta változata, akkor még 7.6-os verzióként. Ez továbbfejlesztett XML támogatást, valamint hangverzérlést is tartalmazott. Közben az Opera több más platformon is megjelent, sőt a kisképernyős készülékek piacán vezető pozíciót szerzett, mivel az általa kifejlesztett illeszkedés a weblapokat sokkal olvashatóbbá tette. 2005 áprilisában jelent meg az Opera 8 végleges változata, mely már tartalmazta az SVG Tiny szabványt és a felhasználói JavaScript-et, valamint egy átrendezett és egyszerűsített felületet kapott, mely arra utal, hogy a böngésző célcsoportja az eddigi számítógépes szakértők helyett inkább az átlagfelhasználók irányába változott. 2005 szeptemberében az Opera újra üzleti modellt váltott, és a 8.5-ös verzió megjelenésével, hasonlóan a többi nagy böngészőhöz, megszűntette a böngésző reklámokkal támogatott verzióját, így a teljes értékű változatot már regisztráció nélkül, ingyen lehet használni. Böngésző: A fejlesztés során mindvégig szem előtt tartották a kis méret és a gyorsaság megőrzését, valamint a könnyű használhatóságot. Az Opera böngésző vezette be elsőként az egérmozdulatokat, de a böngésző minden funkciója elérhető a billentyűzetről is. Ezek a funkciók ráadásul testre szabhatók a felhasználó ízlése szerint. Valamint beépített hangvezérléssel is rendelkezik, így a korlátozott képességű felhasználók (vakok, gyengénlátók vagy mozgáskorlátozottak) akár a hangjukkal is irányíthatják a böngészőt, vagy felolvastathatják vele a weblapokat. Az Opera 8 újdonsága az illeszkedés, amely úgy formázza át a weblapokat, hogy azok semmiképpen ne lógjanak ki a képernyőről. Az Opera egyedülálló nagyításával kombinálva ez a funkció igen hasznos segédeszköz (nagyítás során a weblap minden elemét, beleértve a képeket, egyenlő mértékben nagyítja). Mindemellett a böngésző valamennyi jelenleg használt
internetes szabványt támogat, mint például a CSS2, HTML 4, XHTML 1, HTTP 1.1, DOM2, JavaScript, PNG, SVG, Unicode, és Unicode Bidi. Az Opera számomra leginkább vonzó tulajdonsága a fülek használata Az Opera 9 újdonsági a Bit Torrent, a Widget, Tartalom zárolása, Fülek előnézete és az Oldalspecifikus beállitás. Az Opera jóval a jelenlegi füles böngészők megjelenése előtt támogatta ezt a funkciót, amelyet az MDI több ablakos technológiával keresztezett, így az a szokásosnál is több lehetőséget biztosít. A füles böngészés lehetővé teszi, hogy egyetlen ablakon belül több lap jelenjen meg. A kliens képes a fülek ablakait is átméretezni, átrendezni, vagy több ablak között átmozgatni. A böngészés alatt megnyitott oldalakat (és füleket) egy ún. ablakhelyzetben tárolja, ezért a számítógép lefagyása /reset/esetén képes a böngészést ott folytatni, ahol az abbamaradt. A felhasználó kézzel is lementheti az aktuális böngészését ilyen ablakhelyzetbe, és ezt később bármikor betöltheti. Az felhasználóknak a böngészés sebességére sem lehet panaszuk, hisz nem csupán az egyik leggyorsabb böngésző, hanem több olyan szolgáltatást is nyújt, amelyek tovább gyorsíthatják a böngészést. A kliens folyamatosan tárolja a megnyitott weblapokat, így visszalépéskor az új lap azonnal megjelenik, ráadásul az űrlapokba írt információk sem vesznek el. A véletlenül bezárt lapokat az operában egy kattintással újra meg lehet nyitni a képernyő jobb felső sarkában található Kukával. Az Opera volt az első böngésző, amely képes volt a zavaró felugró ablakokat letiltani. Jelenleg az alapbeállítás szerint az Opera minden olyan felugró ablakot blokkol, amelyet nem a felhasználó nyitott meg.
Testreszabhatóság: Az Opera megjelenése a bőrök /skin/ használatával, egyetlen kattintással, azonnal (újraindítás nélkül) lecserélhető. Az F12 billentyűvel azonnal elérhetőek a legfontosabb beállítások a böngészés során, míg a beállítások alatt az Opera minden funkciója részletesen testre szabható. Az eszköztárak gombjait és elemeit egyszerűen lehet mozgatni a különböző eszköztárak között. A tapasztaltabb felhasználók átírhatják a billentyűparancsokat, a menüket, és szinte az Opera összes funkcióját! Ha nincs elég hely a képernyőn az oldal megjelenítésére az F11 billentyűvel megnyomva válthatunk teljes képernyős nézetre. Egyedi funkció a javitott Illeszkedés, ami az oldal megfelelő átrendezésével lehetővé teszi, hogy az adott honlap szélessége ne legyen nagyobb a rendelkezésre álló helynél, azaz szükségtelenné teszi a vízszintes görgetősávot Phishing szűrő az ártalmas weblapok ellen (9.1-es verzió óta) Az Internet Explorer és a Firefox már tartalmaz ilyen, ún. anti-phising módszert, az Opera megoldása azonban mindkét böngészőtől eltér, és hatékonyabb védelmet biztosít. Az Opera ugyanis a weblap megnyitásakor felveszi a kapcsolatot egy központi szerverrel, és valós időben kérdezi le a weblap jelenlegi státuszát. A Firefox ezzel szemben egy feketelistát használ, amit egy központi szerverről tölt le bizonyos időközönként, és a lokális másolat alapján ellenőrzi a megnyitott weblapokat (lehetőség van azonnali ellenőrzésre is, ha külön bekapcsoljuk). Az Internet Explorer 7-es verziója fehér listát használ az oldalak ellenőrzésére. A weblapokkal való visszaélések manapság már sokkal rövidebb idő alatt zajlanak le, mint régebben, így a lokális, frissített lista nem nyújt megfelelő védelmet. A támadások nagy része néhány óra alatt zajlik le, ezért mindenképpen valós idejű ellenőrzésre van szükség.
Az Opera a GeroTrust: http://www.geotrust.com/ szolgáltatását használja a weblapok ellenőrzésére, amely jelenleg a megtévesztő weblapok 99%-át képes beazonosítani. A weblapok megnyitásakor az oldal betöltésével párhuzamosan Opera egy kis csomagot küld egy központi szervernek az oldal címével, amely egy biztonságos, aláírt XML választ küld vissza a webcím megbízhatóságáról. Az Opera által küldött csomag semmilyen személyes adatot nem tartalmaz (ezt le is lehet majd ellenőrizni, mivel egyszerű szöveges formában küldik el), nem tárolják le az IP címeket és a kéréseket, így utólag már nem tudják beazonosítani, hogy melyik kérés kihez tartozott. Mivel az ellenőrzés az oldalak betöltése közben történik, ezért nem lassítja a böngészést. Ma az egyik legelterjedtebb böngésző az Opera, az alábbi linkekről letölthető a legújabb végleges: http://www.opera.com/, valamint az aktuális újításokkal felvértezett béta: http://my.opera.com/desktopteam/blog/. A böngésző tudásának maximális kihasználásához minden információ megtalálható a Magyar Opera: http://magyaropera.blog.hu/ oldalán. Forrás: Opera Opera DesktopTeam Magyar Opera Molnár Lajos MOLNACT.SZE Prog.terv.inf