járásról járásra Budapest Lakóinak száma: 1 694 942 Járások száma: 23 Települések száma: 1 1. Baranya Lakóinak száma: 397 973 Települések száma: 301 Járások száma: 10 Bólyi Komlói Mohácsi Pécsi Pécsváradi Hegyháti Siklósi Sellyei Szentlőrinci Szigetvári 2. Bács-Kiskun Lakóinak száma: 538 456 Települések száma: 119 Járások száma: 11 Bajai Bácsalmási Jánoshalmi Kalocsai Kecskeméti Kiskőrösi Kiskunfélegyházi Kiskunhalasi Kiskunmajsai Kunszentmiklósi Tiszakécskei 3. Békés Lakóinak száma: 374 448 Települések száma: 75 Járások száma: 9 Békési Békéscsabai Gyomaendrődi Gyulai Mezőkovácsházi Orosházi Sarkadi Szarvasi Szeghalmi 4. Borsod-Abaúj-Zemplén Lakóinak száma: 715 562 Települések száma: 358 Járások száma: 16 Cigándi Edelényi Encsi Gönci Kazincbarcikai Mezőcsáti Mezőkövesdi Miskolci Ózdi Putnoki Sárospataki Sátoraljaújhelyi Szerencsi Szikszói Tiszaújvárosi Tokaji Magyarország járá Szentgotthárd Kőszeg Szombathely Körmend Lenti 17 Letenye Sopron Sárvár Vasvár Zalaegerszeg 19 Kapuvár Celldömölk Zalaszentgrót Nagykanizsa Csurgó rendszere Mosonmagyaróvár Csorna Sümeg Keszthely Devecser Marcali Nagyatád Tét Pápa Tapolca Barcs Győr Ajka Pannonhalma Balatonfüred Fonyód 7 Kaposvár Veszprém 18 Szigetvár 14 Zirc Komárom Kisbér Siófok Tab Szentlőrinc Várpalota Balatonalmádi Sásd Mór Dombóvár Komló 1 Pécs Tata Oroszlány Tatabánya Polgárdi Enying 6 Székesfehérvár Tamási Bonyhád Pécsvárad Bóly Esztergom 10 Bicske Gárdony Sárbogárd Mohács Paks Szekszárd Pilisvörösvár Tolna Szob Budakeszi Martonvásár Érd Dunaújváros 16 Ráckeve Baja Szentendre Kalocsa Rétság Budapest Szigetszentmiklós Vác Dunakeszi Ve Gyál Kunszentmi János 5. Csongrád Lakóinak száma: 422 746 Települések száma: 60 Csongrádi Hódmezővásárhelyi Kisteleki Makói Mórahalmi Szegedi Szentesi 7. Győr-Moson-Sopron Lakóinak száma: 446 329 Települések száma: 183 Csornai Győri Kapuvári Mosonmagyaróvári Pannonhalmi Soproni Téti Sellye Siklós 6. Fejér Lakóinak száma: 432 667 Települések száma: 108 Járások száma: 9 Bicskei Dunaújvárosi Enyingi Gárdonyi Martonvásári Móri Polgárdi Sárbogárdi Székesfehérvári 8. Hajdú-Bihar Lakóinak száma: 552 292 Települések száma: 82 Járások száma: 10 Balmazújvárosi Berettyóújfalui Debreceni Derecskei Hajdúböszörményi Hajdúhadházi Hajdúnánási Hajdúszoboszlói Nyíradonyi Püspökladányi 9. Heves Lakóinak száma: 315 739 Települések száma: 121 Bélapátfalvi Egeri Füzesabonyi Gyöngyösi Hatvani Hevesi Pétervásári 14 ÖN KOR KÉP 2012. 4. szám www.onkorkep.hu www.onkornet.hu
járásról járásra si Szécsény Balassagyarmat csés klós Gödöllő Dabas Kiskőrös halma Bácsalmás Aszód Monor Pásztó Kiskunhalas 2 Kiskunfélegyháza Kiskunmajsa Tiszakécske Ózd Kazincbarcika Edelény 12 4 Kecskemét Salgótarján Hatvan Jászberény Nagykáta 13 Bátorterenye Gyöngyös Cegléd Nagykőrös Mórahalom Pétervására Kistelek Jászapáti Szolnok Kunszentmárton Csongrád 5 11 Szeged Bélapátfalva Eger 9 Füzesabony Heves Kunhegyes Törökszentmiklós Szentes Mezőtúr Hódmezóvásárhely Forrás: VÁTI Nonprofit Kft. Grafika: ÖN-KOR-KÉP Putnok 10. Jász-Nagykun-Szolnok Tiszafüred Szarvas Makó Miskolc Mezőkövesd Karcag Orosháza Lakóinak száma: 401 368 Települések száma: 78 Járások száma: 9 Jászapáti Jászberényi Karcagi Kunhegyesi Kunszentmártoni Mezőtúri Szolnoki Tiszafüredi Törökszentmiklósi 11. Komárom-Esztergom Lakóinak száma: 315 203 Települések száma: 76 Esztergomi Kisbéri Komáromi Oroszlányi Tatai Tatabányai Szikszó Gyomaendrőd Encs Tiszaújváros Mezőcsát Békéscsaba Gönc Szerencs Balmazújváros Békés Mezőkovácsháza Tiszavasvári Hajdúnánás Hajdúszoboszló Püspökladány Szeghalom 3 Gyula Tokaj Sátoraljaújhely Sárospatak Hajdúböszörmény Berettyóújfalu Sarkad Ibrány Kemecse Baktalórántháza Nyíregyháza 15 Hajdúhadház Debrecen 8 12. Nógrád Cigánd Derecske Nagykálló Kisvárda Nyíradony Záhony Nyírbátor Lakóinak száma: 208 894 Települések száma: 131 Balassagyarmati Bátonyterenyei Pásztói Rétsági Salgótarjáni Szécsényi 13. Pest Lakóinak száma: 1 237 141 Települések száma: 187 Járások száma: 18 Aszódi Budakeszi Ceglédi Dabasi Dunakeszi Érdi Gödöllői Gyáli Monori Nagykátai Nagykőrösi Pilisvörösvári Ráckevei Szentendrei Szigetszentmiklósi Szobi Váci Vecsési Vásárosnamény Mátészalka Fehérgyarmat Csenger 14. Somogy Lakóinak száma: 328 893 Települések száma: 245 Járások száma: 8 Barcsi Csurgói Fonyódi Kaposvári Marcali Nagyatádi Siófoki Tabi 15. Szabolcs-Szatmár- Bereg Lakóinak száma: 579 554 Települések száma: 229 Járások száma: 13 Baktalórántházi Csengeri Fehérgyarmati Ibrányi Kemecsei Kisvárdai Mátészalkai Nagykállói Nyírbátori Nyíregyházi Tiszavasvári Vásárosnaményi Záhonyi 16. Tolna Lakóinak száma: 238 817 Települések száma: 109 Bonyhádi Dombóvári Paksi Szekszárdi Tamási Tolnai 17. Vas Lakóinak száma: 261 695 Települések száma: 216 Celldömölki Körmendi Kőszegi Sárvári Szentgotthárdi Szombathelyi Vasvári 18. Veszprém Lakóinak száma: 364 669 Települések száma: 217 Járások száma: 10 Ajkai Balatonalmádi Balatonfüredi Devecseri Pápai Sümegi Tapolcai Várpalotai Veszprémi Zirci 19. Zala Lakóinak száma: 290 762 Települések száma: 258 Keszthelyi Lenti Letenyei Nagykanizsai Zalaegerszegi Zalaszentgróti www.onkorkep.hu www.onkornet.hu 2012. 4. szám ÖN KOR KÉP 15
Búcsúzik a Vidám Park? Október elején jelentette be Tarlós István, Budapest főpolgármestere, hogy a Vidám Park jelenlegi formájában megszűnik, sorsáról később döntenek. Bagdy Gábor pénzügyi főpolgármester-helyettes korábban azt javasolta a Fővárosi Közgyűlésnek, hogy az intézményt november 4-vel véglegesen zárják be, és az intézmény az év végéig adja át az általa használt területet a Fővárosi Állat- és Növénykertnek. Az előterjesztést többek között azzal indokolta, hogy az új városvezetés 2010-ben a társaságot katasztrofális gazdasági helyzetben vette át. A Vidám Park látogatottsága az utóbbi 20 évben rohamosan csökkent, 2007 óta szinte megfeleződött az érdeklődők száma. Akkor a közgyűlés hoszszas mérlegelés után úgy döntött, hogy az 1,1 milliárd forintos készpénz-kiadást eredményező azonnali bezárás helyett a működést még egy-két évig fenntartja úgy, hogy közben a határozott idejű bérleti szerződésekből származó kötelezettségeket folyamatosan csökkenti. A vidámpark helyzetét tovább nehezítette, hogy nyitva tartása csak néhány hónapban gazdaságos. Az árak tovább nem növelhetőek. A társaság menedzsmentje minden létező tartalékot kiaknázott, további megtakarításra nem lát lehetőséget. A jelenlegi feltételek mellett a cégnek évente 50-150 millió forint fővárosi működési támogatásra lenne szüksége a fennmaradáshoz. A pénzügyi érvek mellett az állatkertre hivatkozik a főváros, az állatés növénykert fejlődéséhez érvelnek további térre lenne szükség, ami csak a vidámpark rovására biztosítható. Tarlós István főpolgármester szerint a Vidám Park 2010-ben konkrétan csődben volt, míg a Fővárosi Állat- és Növénykert egy olyan értékes és patinás intézmény, amelyet fejleszteni kell. A bezárásról szóló döntés elhalasztásáról azt mondta: jelentkezett egy üzemeltető és október végéig kijelölik azt a helyszínt, ahol a Vidám Park tovább működhet. A főváros hajlandó biztosítani a működés kontinuitását, azonban az üzemeltetés nem önkormányzati feladat, főleg nem az állatkert fejlesztésére szánt területen. Hozzátette azt is, hogy a következő ülésre készülő anyagban szeretnék kiküszöbölni a végelszámolással kapcsolatos nehézségeket, valamint azt, hogy az eszközök más kézbe kerüljenek. A főpolgármester kiemelte: néhány műemléki eszköz így a hullámvasút és a körhinta a Városligetben marad. Nem pénzügyi okokból zár be a vidámpark állítja Tüttő Kata (MSZP), aki szerint a valódi ok a terület átadása az állatkertnek. Az állatkert fejlesztése önmagában még üdvözlendő cél lenne, ha lenne rá pénz, illetve kész koncepció, de a szocialista fővárosi képviselő szerint ezek közül egyik sincs meg. A számok még inkább sántítanak. A Budapesti Vidám Park Zrt. jövő évi üzleti tervében 50-100 millió forintos hiány szerepel, ennyit kellene a fővárosi önkormányzatnak beletennie a cégbe ahhoz, hogy a vidámpark jövőre is kinyithasson. A főváros ehelyett bezáratja 490 millió forintos költséggel, miközben tudható, hogy az állatkertnek nincsenek saját forrásai az új terület kialakítására, így az akár évekig üresen állhat. Ha a beruházás uniós forrásból valósul meg, akkor is tetemes önrész kell hozzá. Az állatkertnek erre aligha lesz pénze, elvégre az új területtel jelentősen növekedik a működési költség, és a jegyárak aligha emelhetőek tovább magyarázza Tüttő Kata, aki szerint egy nagyvároshoz hozzátartozik a vidámpark. Az LMP úgy véli, egy vagy két évvel el kellene halasztani a Vidám Park bezárását, hogy addig felépülhessen egy hasonló funkciójú létesítmény. Bagdy Gábor a javaslatot az október 3-i közgyűlésen indoklás nélkül visszavonta, így a bezárásról szóló döntést október végére halasztották. 16 ÖN KOR KÉP 2012. 4. szám www.onkorkep.hu www.onkornet.hu
Helyi Önkormányzatok Napja: szeptember 30. Az ÜNNEP 2000 óta országgyűlési határozat szabályozza, hogy szeptember 30-a az önkormányzatok számára egy kiemelkedő, jeles ünnepnap, amit méltó módon illik megünnepelni. Ennek megfelelően az elmúlt 12 évben ez a törekvés kormányzati közreműködéssel hol jobban, hol rosszabbul sikerült; voltak olyan ünnepek, amelyek a körülmények miatt felejthetetlenek, voltak olyanok, amelyek gigantikusra sikerültek és volt olyan év, amelyről nincs mit mondani, mert az ünnep elmaradt. Pedig a Helyi Önkormányzatok Napja fontos esemény az önkormányzatok életében, ez a nap lehetőséget adhat az önkormányzatok tisztségviselőinek arra, hogy pártoktól függetlenül, közösen ünnepeljenek, közösen gondolkodjanak dolgaikról, párbeszédet folytassanak a mindenkori kormány képviselőivel és közösen gondolják végig azt: hogyan tovább? Azt gondolnánk, hogy ünnepelni könnyű, az ilyen jeles napokon az emberek ünneplőbe öltöztetik a szívüket, és barátsággal nyújtanak kezet társaiknak. Azoknak is, akikkel az év más napjain nézetkülönbségeik vannak Például erre lett volna alkalmas az idei Helyi Önkormányzatok Napja is. 2012. szeptember 30-a egy lehetőség lett volna az önkormányzatok és a kormányzat képviselői közötti párbeszédre, aktuális kérdések egyeztetésére, önkormányzatok, polgármesterek kitüntetésére stb. Hogy ez nem így történt, az nem az önkormányzatokon múlott. Az ÖNkormányzat című folyóiratban az idei ünnepről ez olvasható: Előzetes jelzés alapján az országos önkormányzati szövetségek elnökei értesülhettek róla, hogy idén a Belügyminisztériumba várják a szövetségek elnökeit a megemlékezésre. Arról viszont nem volt tudomásunk, hogy mennyiben lesz ez az esemény ünnep és miképpen alakítható a párbeszéd fórumává. Mint várható volt és a rendezvény során nyilvánvalóvá vált, a BM most az ünnepi alkalmat nem kívánja széles körben vitára nyitottá tenni. A rövid helyi önkormányzati napi eseményen elsőként beszédet a miniszter távollétében a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondott. Tállai András beszédében alapvető nemzeti ügynek nevezte a helyi közhatalom gyakorlását. Az államtitkár az önkormányzati rendszer megújításával összefüggésben a települések életminőségének javítását, a lakosság biztonságának erősítését, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosítását, a lakosság közösségi formálását, valamint a jövő nemzedékek védelmét emelte ki, hozzátéve, hogy ezek hozzájárulnak a nemzet felemelkedéséhez Tállai András elismerését és köszönetét fejezte ki az önkormányzatok vezetőinek a végzett munkájukért. Az államtitkári beszédet követő zenei program után, az önkormányzati szövetségek közül egyedüliként Schmidt Jenőt, a TÖOSZ elnökét kérték fel ünnepi beszéd megtartására. Schmidt Jenő zárógondolatként megjegyezte: van egy álma, mely szerint Magyarország miniszterelnöke egy hasonló ünnepélyes alkalommal köszönetet mondana munkájáért a 3177 település polgármesterének, akik a vállukon viszik és vitték az országot. Az ünnepség zárásaként a végzett munkájáért, Helyi Önkormányzatokért Miniszteri díjat kapott Módos Imre, Bihartorda község 2010-ben megválasztott polgármestere, valamint a Megyei Jogú Városok Szövetsége, amelynek az elismerését Kósa Lajos, a szövetség elnöke, Debrecen polgármestere vette át Tállai Andrástól Ahogy az ÖNkormányzat tudósítója írta, a belügyminisztériumi esemény rövid volt és szűk körű. Az ünnepségen a meghívott önkormányzati szövetségek képviselői közül sem mindenki vett részt. Ha megnézzük az eseményen készült fotót, jól látható, hogy a meghívott önkormányzati tisztségviselők aránya nem nagyobb, mint az eseményen részt vevő minisztériumi dolgozók köre. Hogy a kitüntetésre javasoltakat, hogy sikerült kiválasztani? Azt nem tudom, csak sejtem, hogy javaslatot nem kértek a szövetségek képviselőitől. Talán ezért fordulhatott elő, hogy a fideszes önkormányzatokon kívül senki sem került a látóhatárba. Hogy miért írom mindezt le? Talán azért, mert 12 évvel ezelőtt, az első Orbán-kormány idején született az az országgyűlési határozat, mely arról rendelkezett, hogy szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja, amelyet méltó módon javasoltak megünnepelni. Csy-kó www.onkorkep.hu www.onkornet.hu 2012. 4. szám ÖN KOR KÉP 17
Hogy volt? Magyarország országos önkormányzati szövetségei 2000. március 6-án közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzati rendszer tízéves évfordulója tiszteletére 2000. szeptember 30-án ünnepi eseményre kerüljön sor. A magyar önkormányzatok 1990-2000 között címet javasolták a rendezvénynek. A hét országos szövetség elnökének aláírásával megjelent felhívás azt is szorgalmazta, hogy a jövő évezredtől Magyarországon szeptember 30-a legyen a Helyi Önkormányzatok Napja. A hetek kívánsága valóra vált, az Orbán-kormány előterjesztésében 2000. június 13-án az Országgyűlés 57/2000. (VI. 16.) OGY határozatával a helyi önkormányzati rendszer létrejöttének tizedik évfordulója tiszteletére szeptember 30-át, az első helyhatósági választások napját a Helyi Önkormányzatok Napjává nyilvánította. Az Országgyűlés felhívta az önkormányzatokat, az érdek-képviseleti, szakmai szervezeteket, és egyúttal felkérte a polgárokat, hogy a 10. évfordulón, illetve ettől kezdődően ezen az emléknapon közösen, méltó keretek között emlékezzenek meg a demokratikus jogállam kiépülésének e meghatározó, jeles eseményéről. A határozati javaslatot minden parlamenti párt és szinte valamennyi bizottság támogatta, még a döntés előtt az önkormányzati bizottság ülésén elhangzott: a kormány támogatását is élvező, feltehetően nem egyszeri alkalomra mind az önkormányzati érdekszövetségek, mind az egyes önkormányzatok készülnek, a megemlékezésre szeptember 30-nál, megalakulásuk tízéves évfordulójánál nem is lehetne méltóbb időpontot találni. A javaslatot támogatók kiemelték az önkormányzatok szerepét a demokrácia intézményrendszerének megszilárdulásában. Az SZDSZ nevében Kóródi Mária alelnök rendkívüli értéknek minősítette az önkormányzatiságot, hozzátéve, hogy ennek a költségvetésben és az egyéb kormányzati támogatásokban is meg kellene nyilvánulnia. Tóth Imre (FKGP) reményét fejezte ki, hogy az ünnepből hagyomány lesz. Mint mondta, a megemlékezés ünnepélyességét fokozná, ha valamely, az önkormányzatoknak szánt elismerést e napon adnának át. Pozsgai Balázs (MSZP) a finanszírozás lehetőségeinek megteremtését hangsúlyozta, míg Bernáth Ildikó (Fidesz) a helyi demokrácia kiteljesedését méltatta. mint a karikacsapás Miután az Országgyűlés gyorsan és kedvezően döntött a Helyi Önkormányzatok Napja sorsáról, úgy tűnt, hogy minden úgy megy, mint a karikacsapás; a hét önkormányzati szövetség a Parlamentben közösen ünnepel majd szeptember 30-án. Ennek megfelelően, nem sokkal a határozati javaslat elfogadása után, Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára egy nyilatkozatában arról számolt be, hogy az előkészületek megkezdődtek; az ünnepség fővédnökének a köztársasági elnököt (Mádl Ferencet), a miniszterelnököt (Orbán Viktort) és a parlament elnökét (Áder Jánost) szeretnék megnyerni. A rendezvény fő szponzora az OTP lesz, s mivel a TÖOSZ maga is tesz az elismerésre javaslatot, az ünnepség alkalmával az önkormányzati szövetségeknek is lesz egy közös kitüntetésük. A főtitkár végül reményét fejezte ki, hogy a közeljövőben az önkormányzatok házának ügye is a bizottsági ülés elé kerülhet majd Azonban a remény csak remény maradt, és a sikersztorinak itt vége szakadt. Az első Helyi Önkormányzatok Napját 2000. szeptember 30-án a Budapesti Kongresszusi Központban tartották. A tervezett parlamenti helyszínt, a köztársaság elnökét, a miniszterelnököt, valamint a parlament elnökét a fővédnöknek nem sikerült megnyerni. Hiába ült a Parlamentben harmincnyolc polgármester/országgyűlési képviselő, közülük hárman önkormányzati szövetségek vezetői voltak (Endre Sándor MÖOSZ, Layer József MÖSZT, Gémesy György MÖSZ). A kudarcról az önkormányzatok napján vezérszónokként Hosszúhetény polgármestere, a KÖSZ elnöke Nádor Rudolfné keserű mondatokban emlékezett: Az emberi lét alapigénye a boldogságkeresés. Állíthatom, hogy mi, Magyarország lakói, állampolgárai boldogok akartunk, akarunk lenni. Akkor is, ha talán szegény rokonoknak tekintenek bennünket, akikért nem illik fővédnökséget vállalni, akiket nem lehet a tisztaszobába beengedni. Akkor is, ha jólneveltségünk és kulturáltságunk foka nem üti meg a mértéket. E hiányosságokkal naponta meg kell küzdenünk a legalacsonyabb szinttől a legmagasabbakig a 60 fős településtől a parlamentig. Mégis mondom: boldog születésnapot! (Forrás: ÖN-KOR-KÉP, 2000. szept. 1. old.) Igaz, hogy az önkormányzatok napját az ünnepeltek kormányzati közreműködés nélkül tartották, azért a Fideszes polgármestereknek volt hatásuk a kormányzati munkára. Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára 2000. szeptember 14-én megalakult az Önkormányzati Tanácsadó Testület azzal a céllal, hogy tagjai vessék fel mindazokat a javaslatokat költségvetéssel, törvénykezéssel stb. kapcsolatban, amelyek segítik az önkormányzatok munkáját. Az Önkormányzati Tanácsadó Testület tagjai voltak: Bóka István, Búza Attila, Favella Sándor, Kósa Lajos, Kovács Zoltán, Mitnyan György, Szita Károly és Ódor Ferenc. (Forrás: ÖN-KOR-KÉP 2000. okt. nov. 12. old. ) 18 ÖN KOR KÉP 2012. 4. szám www.onkorkep.hu www.onkornet.hu
új szelek A kormányváltással a helyzet is változott. 2002. szeptember 30-án, a Zrínyi utcai Duna Palotában Medgyessy Péter miniszterelnök és Lamperth Mónika belügyminiszter átadta a polgármestereknek az Országos Érdekszövetségek Szolgáltató Központját. A Duna Palotában 4 irodát biztosítottak az önkormányzati szövetségek számára, és 8 millió forint értékig vehették igénybe az intézmény infrastruktúráját. A belügyminiszter az önkormányzati érdekszövetségekkel más típusú együttműködésre törekedett. Minden olyan kérdésben, amely az önkormányzatokat érinti, egyeztetést tervezett. Az ígéret arról szólt, hogy csak olyan előterjesztéseket fogad el a minisztérium szakértőitől, amelyen rajta van a szövetségek véleménye. A minisztériumban létrehoztak egy olyan csoportot, amely a polgármesterekkel és az önkormányzati képviselőkkel foglalkozott. 2003 szeptemberében Medgyessy Péter második alkalommal találkozott az önkormányzati szövetségek képviselőivel. A találkozót Wekler Ferenc, a KÖSZ elnöke, Mecseknádasd polgármestere kezdeményezte. A találkozónak a szigethalmi önkormányzat volt a házigazdája. Napirenden a közigazgatási reform és a 2004-es költségvetési törvényjavaslat szerepelt. A miniszterelnök elismerte, hogy jogos az önkormányzati szövetségek részéről a működési támogatás igénye. 2004-ben 1000 fő részvételével az OTP szakmai fórum keretében emlékezett az önkormányzatok napjára. Ekkor már Mádl Ferenc volt a fővédnök. 2005. szeptember 30-án, az önkormányzatiság 15. évfordulóján, több mint 4000 polgármester, helyi önkormányzati képviselő ünnepelt a Kossuth téren. Az ünnepségsorozat alkalmával egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a 90-es évek első négy éve volt az aranykor, legalábbis a finanszírozás tekintetében. Az ünnepség nem akadályozta meg a településpolitikusokat abban, hogy a 2006-os költségvetéssel kapcsolatban keményen fogalmazzák meg véleményüket. A helyzet rosszabb, mint gondolták A hét önkormányzati szövetség közül hatan a KÖSZ-t kivéve írták alá a közös állásfoglalást a költségvetési törvényjavaslattal kapcsolatban. 2006-ban az önkormányzati választás október 1-jén volt, ezért elmaradt az önkormányzati napi megemlékezés. a Nemzeti Csúcs(on) Bajnai Gordon Önkormányzati és Területfejlesztési miniszterként első alkalommal 2007. szeptember 11-re hívta össze a Kormány Önkormányzatok Egyeztető Fórumának ülését. A KÖEF ülése az eddigi gyakorlattól eltérően a résztvevők egyetértése alapján a sajtó számára nem volt nyilvános. A fórum elsőként az ügyrendjében rögzített hatáskörével élve döntött a Helyi Önkormányzatok Napja központi programjáról. A két oldal képviselőinek megállapodása alapján, az önkormányzatok napja alkalmából szeptember 28-án, Budapesten Az önkormányzatok és az új fejlesztéspolitika kapcsolata címmel konferenciát tartottak, ahol Bajnai Gordon miniszter mellett Draskovics Tibor tárca nélküli miniszter és Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is előadást tartott. Önkormányzatiság az önkormányzati szövetségek szemszögéből témakörben a szövetségek egyeztetésének eredményeként Kósa Lajos, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Molnár Gyula, a TÖOSZ elnöke, valamint Szabó Gellért, a Magyar Faluszövetség elnöke tartott előadást. Ugyancsak az önkormányzatok napja ünnepségsorozat része volt a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége szeptember 29-re, Ópusztaszerre szervezett megyék országos gyűlése program. 2008-ban a Helyi Önkormányzatok Napja Marcaliban volt, ahol Gyenesei István belügyminiszter köszöntötte az ünnepelteket az Európa Tanács támogatásával megrendezett konferencián. A miniszter egyik legfőbb üzenete az volt, hogy a tizennyolc esztendős önkormányzati rendszer elérte nagykorúságát, ezért így is kell viselkednie. A 2009-es központi költségvetési törvényjavaslatról szólva ismertette, hogy az önkormányzatok hitelforrások nélkül 3500 milliárd forintból gazdálkodnak majd, ehhez az állam 1422 milliárdot biztosít. (Ez a korábbi évhez képest ugyan 8,7 százalékkal magasabb volt, de még így sem érte el a költségvetésük 50 százalékát! szerk.) A 2008. október 18-ra összehívott Nemzeti Csúcs ugyan nem az önkormányzatok napjához kapcsolódó esemény, de érdemes visszaemlékezni rá. Ugyanis Gyurcsány Ferenc nemzeti paktumhoz kötötte volna az önkormányzati rendszer átalakítását. A kormányfő megállapodást szeretett volna az önkormányzati és a nyugdíjreformról, de ehhez nem talált partnereket a döntéshozók között, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott Nemzeti Csúcson, ahová a több mint hatvan politikus és közéleti személyiség között hivatalosak voltak az önkormányzati szövetségek vezetői is. Miután Gyurcsány Ferenc ismertette az általa átmeneti évnek tekintendő, 2009-re vonatkozó terveit, a meghívottak több mint öt órán keresztül adhatták elő véleményüket és ötleteiket a válságból való kikerülés módszereiről és a hosszabb távú stratégiáról. A megbeszélésen részt vett Orbán Viktor is. A Fidesz elnöke úgy látta, hogy megszorító csomag van kibontakozóban, ami az addigi felelőtlen szocialista poli- www.onkorkep.hu www.onkornet.hu 2012. 4. szám ÖN KOR KÉP 19
kor-kép tika folytatása, ezért kormánytervek elleni összefogást és nemzeti növekedési programot javasolt, amelynek középpontjában az adócsökkentés állt. Kósa Lajos, az MJVSZ elnöke, Debrecen polgármestere lemondásra szólította fel a miniszterelnököt, mondván, hogy a csúcson kell abbahagyni. A Nemzeti Csúcs hangulata előszele volt a 2009-es évnek. Bár akkor még nem sejthettük, hogy a következő év nem egyszerűen csak átmeneti a miniszterelnök számára. csendes ünnep, utcai terepharc Kósa Lajos által felolvasott 12 pont az önkormányzatok jogairól 1. Minden önkormányzat alapvető célja polgárai jólétének, boldogulásának, gyarapodásának, biztonságának megteremtése. 2. Minden önkormányzatnak joga van az élethez, sorsáról csak lakói dönthetnek. A központi állam semelyik faluról, városról nem mondhatja meg, hogy sorvadásra vagy halálra van ítélve. 3. A magyarok legfontosabb városa Budapest, itt él a legtöbb magyar ember. A főváros járul hozzá a települések közül a legnagyobb mértékben Magyarország teljesítményéhez. 4. Minden falu, város és a mi közös örökségünk, értékünk. Mindegyik fontos, pusztulásukkal, fogyásukkal mindnyájan kevesebben leszünk. 5. A legfontosabb városnak, Budapestnek kötelessége kiállni a legkisebb faluért is. Csak ilyen összefogás emelheti fel újra a magyarokat és Magyarországot. 6. Minden településnek joga van az iskolához. 7. Minden településnek joga van a kultúrához és templomához. 8. Minden településnek joga van legalább egy rendőrhöz, ha az állam nem biztosítja ezt, joga van megszervezéséhez teljes állami felhatalmazás mellett. 9. A kormány csak úgy adhat kötelező feladatot az önkormányzatoknak, ha teljesítés feltételeit is biztosítja, jogban és pénzben egyaránt. 10. Minden önkormányzatnak joga van a vagyonához. Arra a Kormány nem teheti rá a kezét, el nem vonhatja. 11. Minden önkormányzatnak joga van a jövedeleméhez. Azt a központi állam el nem veheti, fel nem használhatja. 12. Minden önkormányzatnak joga van az ellenállásra a törvényes keretek között, ha a központi állam a létét, a törvényességet vagy az alkotmányosságot fenyegeti. Ma egyetlen jelmondatunk lehet, Egy mindenkiért, mindenki egyért így fogjuk Magyarországot újjáépíteni. Elérhető: http://www.youtube.com/watch?v=ipju6kit-xa 2009-ben sajátosan alakult szeptember 30-a, a Helyi Önkormányzatok Napja. Ezen a napon a hét országos önkormányzati szövetség elnökségei által alkotott Önkormányzati Szövetségek Konzultatív Tanácsa munkaüléssel ünnepelt. A Pest i házán mind a hét szövetség képviseltette magát. A házigazda Szűcs Lajos volt, a Pest i közgyűlés elnöke. Igaz, hogy az önkormányzatok napja csendesen, ünnepi hangulat nélkül telt el, de néhány nappal később, október 10-én polgármesterek, önkormányzati képviselők tüntetésétől volt hangos a Kossuth tér. A korábbi évektől eltérően 2009-ben a kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek, településpolitikusok, országgyűlési képviselők szócsatáját kiegészítette az utcai terepharc. Kósa Lajos, Debrecen polgármestere tüntetésre szólította fel a fideszes polgármestereket, az önkormányzati képviselőket és bizottsági tagokat, valamint az alkalmazottakat, hogy közösen demonstráljanak az utóbbi húsz év legveszélyesebb költségvetése ellen, amely az önkormányzatokat véglegesen padlóra küldheti. A rendezvényt Halász Gábor, a Zala i Kiskutas független polgármestere nyitotta meg, majd bemutatta a demonstráció kezdeményezőit: Bernáth Lászlót Tetétlen, Bús Balázst Óbuda polgármesterét, Szűcs Lajost, a Pest Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökét és Kósa Lajost, a Fidesz alelnökét, Debrecen polgármesterét. 20 ÖN KOR KÉP 2012. 4. szám www.onkorkep.hu www.onkornet.hu