Reklámozni lehet, de nem minden áron a fogyasztók személyes adathoz fűződő jogaival kapcsolatos tudnivalók Napjainkban növekszik azon bejelentések száma, amelyekben a fogyasztók arra panaszkodnak, hogy lakcímükre folyamatosan kéretlen reklámokat kapnak, telefonon zaklatják őket különböző termékek eladása miatt, holott senkinek nem adták meg adataikat. Ennek kapcsán elmondható, hogy a fogyasztók többsége még nincs tisztában azzal, hogy milyen jogosultságok illetik meg személyes adataival összefüggésben. Emiatt a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége részletes tájékoztatóval segíti a fogyasztókat, hogy megtudhassák, milyen jogok illetik meg őket és mire kell a legjobban figyelniük. I. A fogyasztók személy- és lakcím adatainak kiadására vonatkozó szabályok Nem árt, ha a fogyasztók tisztában vannak azzal, hogy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXCI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 19. (1) bekezdése szerint a vonatkozó, központi nyilvántartásból bárki igényelheti az adott fogyasztó név- és lakcímadatait. Erre jog vagy jogos érdek érvényesítése, tudományos- és közvélemény-kutatás, valamint közvetlen üzletszerzés célját szolgáló lista összeállítása érdekében kerülhet csak sor amellett, hogy a kérelmező igazolja az adatok felhasználásának célját és jogalapját. Ha az előbb említett feltételek teljesülnek, úgy a központi iroda köteles teljesíteni az adatszolgáltatást, és a fogyasztó név- és lakcím adatait felhasználhatja az előbb említett célok érdekében az adott vállalkozás, így például közvetlen üzletszerzésre is. Természetesen a fogyasztónak jogában áll letiltani az előbb említett adatok kiadását harmadik fél számára az Nytv. 2. (1) bekezdése szerint, azonban e lehetőségről rendkívül kevés fogyasztó tud, azzal nem élnek: így alapesetben bárki megtudhatja nevünket és lakcímünket, amennyiben vonatkozó kérelmet terjeszt be és megfelelően igazolja az adatok felhasználásának célját és jogalapját. Épp ezért, aki azt szeretné, hogy adatai ne kerüljenek kiadásra harmadik félnek és ne kapjon például kéretlen reklámküldeményeket, úgy legfontosabb teendője az, hogy adatainak kiszolgáltatását ún. korlátozó nyilatkozatban tiltsa meg, és e nyilatkozatot ajánlott levélben juttassa el a lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes helyi nyilvántartási szervhez (illetékes jegyző), vagy a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervhez (Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala). A postai út mellett erre lehetőség van személyesen és elektronikus úton is. Amennyiben a fogyasztó él ezzel a lehetőséggel és letiltja adatainak kiadását, úgy a nyilvántartás szerve köteles az érintett, közvetlen üzletszerző szervet értesíteni ennek tényéről haladéktalanul, ha a letiltást megelőzően hat hónapon belül adatot szolgáltatott számára. A fogyasztó részére biztosított fontos jogosultság az is, hogy bármikor tájékoztatást kérhet az előbb említett szervektől saját nyilvántartott adatai kapcsán és arról, hogy milyen adatok kerültek kiszolgáltatásra rá vonatkozólag korábban, valamint igényelheti adatainak módosítását, javítását is. 1
II. A közvetlen üzletszerzési tevékenység keretében kezelt személyes adatokkal kapcsolatos fogyasztói jogok 1. Közvetlen üzletszerzés Közvetlen üzletszerzésnek minősül a kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (a továbbiakban: Knyt.) értelmében azoknak a közvetlen megkeresés módszerével végzett, tájékoztató tevékenységeknek vagy kiegészítő szolgáltatásoknak az összessége, amelyeknek célja termékek vagy szolgáltatások értékesítésével, szolgáltatásával vagy eladás-ösztönzésével kapcsolatban álló reklám továbbítása a fogyasztók részére. A közvetlen üzletszerzéshez történő kapcsolatfelvétel céljára név- és lakcímadatot igénylők, illetve kezelők úgynevezett üzletszerzési, kapcsolatfelvételi és tilalmi listát kötelesek vezetni. Az üzletszerzési lista olyan lista, amely kizárólag postai címzett reklámküldemények útján, reklámok közlése céljából a kapcsolatfelvételt és a kapcsolattartást szolgálja, kizárólag az ügyfél nevét, lakcímét, nemét, születési helyét és idejét és az ügyfél érdeklődési körére vonatkozó információt, valamint családi állapotát tartalmazhatja. A kapcsolatfelvételi lista pedig kizárólag a közvetlen üzletszerzés céljából küldendő küldemények fogadásához való hozzájárulás beszerzése érdekében az ügyfelekkel való kapcsolatfelvételt szolgáló, legfeljebb az ügyfél nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét vagy elektronikus hírközlési azonosítóját, nemét, születési helyét és idejét, érdeklődési körére vonatkozó információt, valamint családi állapotát tartalmazó lista. 2. A közvetlen üzletszerzéshez felhasználható adatok forrásai Lényeges, hogy a közvetlen üzletszerző szerv a kapcsolatfelvételi és az üzletszerzési lista összeállítása céljából név- és lakcímadatot csupán négy forrásból szerezhet. Ezek az alábbiak: - annak az érintettnek az adata, akivel korábban az adatkezelő szerv már kapcsolatban állt, - a nyilvánosságra hozatal céljából készített és nyilvánosságra hozott adatállományban, névés címjegyzékben, valamint kiadványban így különösen telefonkönyv, szaknévsor, statisztikai névjegyzék szereplő adat, feltéve, ha az adatgyűjtéskor vagy az adategyeztetéskor az érintettet tájékoztatták az eredetitől eltérő célra történő adatfelhasználás lehetőségéről, illetőleg a letiltás jogáról, - más, közvetlen üzletszerző tevékenységet végző személytől vagy szervtől adat átvételétével, - adat igénylésével a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából az Nytvben meghatározott feltételekkel, feltéve, hogy a fogyasztó adatainak kiadását nem tiltotta meg. 2
3. A fogyasztók jogai a közvetlen üzletszerzéssel érintett adatok kapcsán Rendkívül fontos, hogy a Knyt. értelmében a közvetlen üzletszerzés (és a tudományos kutatás, közvélemény-kutatás és piackutatás) céljából történő adatkezelés során az adatkezelőnek biztosítani kell a fogyasztó jogát a személyes adatainak védelméhez. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztó jogában áll bármikor: - megtagadni vagy megtiltani név- és lakcímadatainak a kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési listán való szerepeltetését, közvetlen üzletszerzési célra történő felhasználását vagy harmadik személynek történő átadását - kérni személyes adatainak az adatkezelő birtokában lévő valamennyi vagy meghatározott célú kapcsolatfelvételi, illetve üzletszerzési listán történő kezelésének megszüntetését, beleértve a harmadik személy részére átadott adatokat is. - írásbeli tájékoztatást kérni az üzletszerző szerv által kezelt adatairól, illetve azok helyesbítését kérni. Az előbbiekben már említett üzletszerzési és kapcsolatfelvételi lista mellett a közvetlen üzletszerző szervnek külön nyilvántartást, úgynevezett tilalmi listát kell vezetnie azoknak az érintetteknek a név- és lakcímadatairól, akik kérték adataik kezelésének megszüntetését, vagy ahhoz nem járultak hozzá, illetve az adatok átvétele után a személyi adat- és lakcímnyilvántartás szervénél éltek az adatletiltás jogával. A fentiek értelmében, ha például valaki rendszeresen kap postai úton reklámküldeményeket vagy telefonos megkereséseket akarata ellenére, úgy bármikor kérheti adatai kezelésének megszüntetését és ezzel megtilthatja a részére történő kéretlen küldemények postázását is, valamint a nem kívánt telefonhívásokat. III. A személyes adatokra vonatkozó lényeges törvényi rendelkezések 1. A legfontosabb adatkezelési elvek A fogyasztók személyes adatainak védelmére további, rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak, amelyek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) kerültek meghatározásra. Az Infotv. értelmében személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Így például az érintett neve, azonosító jele is személyes adat. Fontos rendelkezés, hogy a jogszabályon alapuló adatkezelés (kötelező adatkezelés) esetét leszámítva, személyes adat csak akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett önként hozzájárul. Ennek során az Infotv. szerint a fogyasztót megfelelően tájékoztatni kell az adatkezelés céljáról, az adatok felvételének és kezelésének pedig tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy a fogyasztókat esetleges adatgyűjtés esetén mindenképp az adatgyűjtés valódi céljáról kell tájékoztatni, máskülönben az adatok gyűjtése és kezelése jogosulatlan tevékenységgé válik. 3
További szigorú szabályok vonatkoznak az adatkezelőre, hiszen az köteles úgy megtervezni és végrehajtani az adatkezelési műveleteket, hogy végig biztosított legyen az érintett fogyasztók magánszférájának védelme. Ennek keretében megfelelő intézkedésekkel szükséges védenie az adatokat többek közt a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés ellen. A személyes adatok védelméhez fűződő fogyasztói érdek érvényesülése érdekében az adatkezelő szervezetén belül, közvetlenül a szerv vezetőjének felügyelete alá tartozó belső adatvédelmi felelőst kell kinevezni vagy megbízni például a pénzügyi szervezeteknél, továbbá az elektronikus hírközlési és közüzemi szolgáltatóknál. A belső adatvédelmi felelős kötelezettsége biztosítani a fogyasztókat személyes adataik kapcsán megillető jogok érvényesülését, továbbá felel azért, hogy az adatkezelési tevékenység mindenben megfeleljen a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. 2. Az adatkezelőre háruló tájékoztatási kötelezettség - a fogyasztók jogai Az adatkezelőre fokozott tájékoztatási kötelezettség hárul, hiszen az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell a fogyasztóval, hogy az adatszolgáltatás hozzájáruláson alapul vagy pedig kötelező. Emellett tájékoztatást kell nyúltani számára minden, adatai kezelésével kapcsolatos tényről. Ilyennek számít például az adatkezelés célja és jogalapja, az adatkezelésre és az adatfeldolgozásra jogosult személye, az adatkezelés időtartama. Fontos, hogy a tájékoztatásnak ki kell terjednie a fogyasztó adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az Infotv. értelmében ezen felül a fogyasztók bármikor tájékoztatást kérhetnek személyes adataik kezeléséről, kérhetik személyes adataik helyesbítését, valamint adataik törlését vagy zárolását is igényelhetik. További fontos jog, hogy az érintett tiltakozhat személyes adatainak közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történő felhasználása vagy továbbítása ellen. A fenti esetekben az adatkezelő a fogyasztó kérelmét a benyújtástól számított legrövidebb időn, de legfeljebb 15 napon belül köteles megvizsgálni és döntést hozni, erről pedig a fogyasztót írásban köteles tájékoztatni. Ha a fogyasztó kérelme megalapozott, úgy az adatkezelő a kérelmet teljesíti, tiltakozás esetén pedig az adatkezelést megszünteti, és erről értesíti azokat, akik részére korábban személyes adatot továbbított korábban. 3. A fogyasztók jogérvényesítési lehetőségei személyes adataik megsértése esetén Amennyiben az adatkezelő által a fogyasztó kérelme elutasításra kerül vagy az említett határidőt az adatkezelő nem tartja be, úgy az érintett bírósághoz fordulhat a döntés közlésétől, vagy a korábban említett határidő utolsó napjától számított 30 napon belül. Az ilyen perekben a bíróság soron kívül jár el, és az adatkezelő köteles azt bizonyítani, hogy a vonatkozó jogszabályoknak az adatkezelési tevékenysége megfelelt. Ha a bíróság a fogyasztói kérelemnek helyt ad, úgy az adatkezelőt kötelezheti többek közt a tájékoztatás megadására, az adat helyesbítésére, zárolására, törlésére, és a fogyasztó tiltakozási jogának figyelembe vételére. Az adatkezelő emellett, amennyiben a fogyasztó adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével kárt okozott, azt köteles megtéríteni. 4
Kevesen tudják még, hogy a személyes adatok védelméhez fűződő jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése érdekében 2012-ben felállításra került a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság), amely bejelentések alapján vizsgálatot folytathat, valamint adatvédelmi hatósági eljárást is indíthat. Ennek kapcsán fontos, hogy a fogyasztók tudják, hogy a Hatóságnál bárki vizsgálatot kezdeményezhet, ha a személyes adatai kezelésével összefüggésben jogsérelem következett be vagy annak közvetlen veszélye áll fenn. Ha a Hatóság ezt követően a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogsérelem vagy annak közvetlen veszélye fennállását megalapozottnak tartja, úgy felszólítja az adatkezelőt a jogsérelem orvoslására, illetve annak közvetlen veszélye megszüntetésére. Ha ennek alapján az adatkezelő nem orvosolja a jogsérelmet, illetve a közvetlen veszélyt nem szünteti meg, úgy a Hatóság adatvédelmi hatósági eljárást indíthat a személyes adatok védelméhez fűződő jogok érvényesülése érdekében. Az eljárás során meghozott határozatában a Hatóság az alábbi döntéseket hozhatja: - elrendelheti a valóságnak nem megfelelő személyes adat helyesbítését, - elrendelheti a jogellenesen kezelt személyes adatok zárolását, törlését vagy megsemmisítését, - megtilthatja a személyes adatok jogellenes kezelését vagy feldolgozását, - megtilthatja a személyes adatok külföldre történő továbbítását vagy átadását, - elrendelheti az érintett tájékoztatását, ha azt az adatkezelő jogellenesen tagadta meg, valamint, - százezertől tízmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki az adatkezelőre. IV. A reklámtevékenység további korlátai A fogyasztók személyes adatainak védelme érdekében ezen felül külön jogszabályban kerültek meghatározásra a reklámtevékenységgel kapcsolatos alapvető követelmények. Ezek a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvényben (a továbbiakban: Grt.) találhatóak. A Grt. értelmében gazdasági reklámnak minősül minden olyan közlés, tájékoztatás, megjelenítési mód, amely valamely birtokba vehető forgalomképes ingó dolog, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybe vételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul. A törvény szigorú feltételeket támaszt a reklámtevékenységre vonatkozóan, hiszen reklám a fogyasztó közvetlen megkeresése módszerével (közvetlen üzletszerzés), így különösen elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű más egyéni kommunikációs eszköz útján csak akkor közölhető, ha ahhoz a reklám címzettje előzetesen egyértelműen és kifejezetten hozzájárult. Ez a gyakorlatban azt jelenti például, hogy a fogyasztók e-mail címeikre 5
hacsak ahhoz nem járultak hozzá nem is kaphatnának kéretlen reklámokat, azaz úgynevezett spam-okat. Egy kivételt azonban tesz a törvény: ha ugyanis postai, címzett reklámküldeményben történik a reklám közlése a természetes személy fogyasztó számára közvetlen üzletszerzés útján, úgy nem szükséges a címzett előzetes és kifejezett hozzájárulása a reklám küldéséhez. Ebben az esetben is köteles azonban a megkereső vállalkozás biztosítani azt, hogy a fogyasztó bármikor ingyenesen és korlátozás nélkül megtilthassa a reklámok küldését. Amennyiben a fogyasztó mégis hozzájárul valamely adatának kezeléséhez, úgy a hozzájárulási nyilatkozatnak tartalmaznia kell többek közt a fogyasztó nevét, születési helyét és idejét, azon adatok körét, amelyek kezeléséhez hozzájárul, valamint, hogy a hozzájárulását önkéntes alapon és a megfelelő tájékoztatás birtokában teszi. E nyilatkozatot a Grt. értelmében a fogyasztó bármikor korlátozás és indok nélkül, ingyenesen visszavonhatja, ebben az esetben részére reklám a továbbiakban nem közölhető. A fogyasztók által megadott hozzájárulási nyilatkozatok alapján a reklámozó vállalkozás köteles a nyilatkozatot tévő személyek személyes adatairól nyilvántartást vezetni. Az ebben rögzített adat csak a fogyasztó nyilatkozatában foglaltaknak megfelelően és annak visszavonásáig kezelhető. Fontos továbbá, hogy tisztában legyünk azzal, hogy nem csak a hozzájáruló nyilatkozatok megtételét, hanem a reklámok küldésének megtiltását is kötelessége a reklámozó vállalkozásnak ingyenesen biztosítani, mind postai, mind pedig elektronikus levél útján a fogyasztóknak így célszerű ezzel élniük, amennyiben nem szeretnének kéretlen reklámokat kapni. Azt, hogy ezt pontosan hogyan tehetjük meg, a vonatkozó reklámhoz kapcsolódó tájékoztatásnak tartalmaznia kell, azaz a reklámozó vállalkozás köteles tájékoztatást nyújtani a fogyasztónak arról, hogy hol és hogyan vonhatja vissza hozzájáruló nyilatkozatát, továbbá, hogy a reklám küldésének megtiltására irányuló igényét hol jelentheti be. Ne feledjük azt sem, hogy ha postai úton kapjuk a reklámot, úgy az első alkalommal a részünkre küldött reklámküldeménynek tartalmaznia kell a lemondást lehetővé tevő, postai úton címzett, térítésmentesen feladható, valamint könyvelt küldeményként, igazolható módon kézbesített válaszlevelet. Ha valamely vállalkozás megsérti a Grt-ben foglalt, előbb említett követelményeket, úgy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnál élhetünk bejelentéssel, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által felügyelt tevékenység reklámja esetében a PSZÁF-nál tehetünk bejelentést. Amennyiben pedig a rendelkezéseket az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás vagy elektronikus hírközlés útján megvalósuló reklám (például: e-mailben kapott spam) tekintetében sértik meg, úgy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság jár el. V. Kéretlen küldemények, a személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi szankciói 1. Mit tegyünk, ha kéretlen küldeményt kapunk? A gyakorlatban még mindig megfigyelhető az a jelenség, hogy egyes vállalkozások a kéretlen reklámmal egyidejűleg már terméket is értékesítenek, amelyhez mellékelnek egy a fogyasztó 6
nevére szóló csekket is. E gyakorlat kapcsán egyértelműen rendelkezik a távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet: ha ugyanis a vállalkozás olyan terméket értékesít a fogyasztó számára, vagy olyan szolgáltatást nyújt, amelyet az korábban nem rendelt meg, úgy nem is követelhet a címzettől ellenszolgáltatást. Ez azt jelenti tehát, hogy ha ilyen kéretlen küldeményben kapunk valamilyen terméket és azt meg sem rendeltük, ebben az esetben nem vagyunk kötelesek például a hozzá mellékelt csekket befizetni. 2. A személyes adatokkal való visszaélés büntetőjogi szankciói Végül, de nem utolsósorban fontos arra is kitérni, hogy aki a fogyasztók személyes adataival visszaél, adott esetben akár büntetőjogi szankciókra is számíthat. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény értelmében ugyanis, ha valaki a személyes adatok védelmére vagy kezelésére vonatkozó rendelkezéseket megszegi jogtalan haszonszerzés végett vagy pedig a rendelkezések megsértésével jelentős érdeksérelmet okoz, és ennek keretében jogosulatlanul vagy a céltól eltérően kezel személyes adatot, úgy egy évig terjedő szabadságvesztés-büntetéssel is számolhat. Újfent ilyen szankcióra számíthat az, aki jogtalan haszonszerzési célból vagy jelentős érdeksérelmet okozva és a törvényi rendelkezések megszegésével elmulasztja a személyes adatok biztonságát szolgáló intézkedést megtenni. Ezen felül pedig az előbb említett büntetést kaphatja az is, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével nem tesz eleget az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. A fentiek fényében, ha azt tapasztaljuk, hogy adatainkkal valaki visszaélt különösen, ha a bekövetkezett érdeksérelem jelentős, úgy célszerű feljelentéssel élni az illetékes büntető hatóságnál, mivel könnyen elképzelhető, hogy az elkövető tettével egyszerre bűncselekményt is megvalósított. 7
Felhasznált jogszabályok: 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (Nytv.) 2. A kutatás és a közvetlen üzletszerzés célját szolgáló név- és lakcímadatok kezeléséről szóló 1995. évi CXIX. törvény (Knyt.) 3. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 4. A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grt.) 5. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 6. A távollevők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 8