Népesség, lakosság Bevezetés az ókori régészetbe
Pannonia első leírása
Pannonia neve -Pannonii, Pannonioi jelentése
PANN ÓNIA
Pannonok elhelyezkedése: Florus II.24.; Solinus (collectanea rerum memorabilium) XXI.2-3.: Strabo VII.5.3.:
Pannonia = a pannonok földje 1. Összefoglaló földrajzi név 2. Nem provincia név 3. Elnevezés fokozatos kiterjesztése az egész térségre Etimológia: 1. Pan földje Kerényi K. 2. Pannus Cassius Dio
Cassius Dio Pannoniáról, római szemmel
Diocletianus árrendelete: sabaia pannon sör Amm. Marc. 26.8.2.: Valens irrisive compellabatur ut Sabaiarius. Est autem sabaia ex hordeo vel frumento in liquorem conversis paupertinus in Illyrico potus.
A tartománynév első hivatalos felbukkanása: Lucius Tampius Flavianus felirata
Pannonia őslakossága
Ókori említések jellege: 1.: Régebbi hagyomány (Hérodotos, Hekataios) Makedónia szövetségi rendszerével összefüggésben Róma szövetségi rendszerével összefüggésben
Nagy nyelvcsoportok: Kelták Pannonok Dákok
Illír eredetű vagy nyelvű népek Venétek Liburnusok Pannonok Dalmátok
Kelta népcsoportok:
I.e. 1. század vége: Taurisci
Pannon népcsoportok, i.e. 2. század vége: Taurisci
A Kárpát-medence keleti felében élő törzsek: Thrák népcsoport: dákok Kelta népcsoport: Osi Teurisci
Pannonia földrajza
Pannonia földrajzi viszonyainak leírása Pliniusnál:
54-63. o.: Plinius noricumi és pannoniai adatai
Latinizált törzsnevek:
A civitates peregrinae rendszere
= ILS 2737 (Firmum Picenum) Lucius Volcacius Primus felirata: - praefectus cohortis I Noricorum in Pannonia - praefectus ripae Danuvii - et (praefectus) civitatium duarum Boiorum et Azaliorum
Polgárjogadományozás és pannoniai letelepítés ravennai flottakatonáknak:
Dolabella-felirat (i.sz. 8.): Illyricum inferius Illyricum superius P. Cornelius Dolabella -consul -legatus pro praetore Divi Augusti
civitates superioris provinciae Hillyrici
Theodor Mommsen elképzelése Pannonia Augustus-kori meghódításáról:
Az ún. Drusus-kő Aquincumból (1938)
Tóth E. Vékony G. kiegészítési javaslata: Caius Calpetanus Rantius Quirinalis Valerius Festus legatus Augusti pro praetore
A felirat kiegészítése a később előkerült töredékekkel:
Pannonia etnikai összetétele a markomann háborúk után Irodalom: Barkóczi L., Acta Antiqua Hung. 1959 Polgárjogadományozások Septimius Severus alatt : orientálisoknak, KeletPannoniában (Septimii) A Constitutio Antoniniana hatása Marci Aurelii, Aureliae nevek elterjedése
A lakosság képe: Bennszülöttek: Betelepítettek: Italicusok: Keletiek: Észak-afrikaiak: Szomszédos provinciabeliek:
A Severus-kori konjunktúra vége Három frontos háború 235-től Sirmium szerepének megnövekedése 235-től
Foederati-réteg Brigetióban (5. század.) Bronz lemezfibula Bronz fülbevaló Arany övcsat
Foederati-réteg Brigetióban (5. század.) Nomádtükör
Foederati-réteg Brigetióban (5. század.) Kétsoros fésűk
Az ún. középső réteg Brigetióban (6. század 1. harmada) Madárfibula Ívfibula
A langobárd kori réteg Brigetióban (525-568) Korongfibula Ívfibula Bronz díszkulcs
Pannonia négy részre osztása
Eseménytörténet Források: Cl. Claudianus Codex Theodosianus Codex Iustinianus Hieronymus, ep.
Eseménytörténet 395: 399-400: 401: 401: 402:
Eseménytörténet 402 k.: 405: 408: Generidus dux szerepe Civil lakosság elvándorlásának kezdete
Eseménytörténet 427: 433: 437: 441 (?): 455:
Csákvár Szabadbattyán
Csákvár: 4 lelőhelyen feltárt 71 sír -Sírtípusok: -Elterjedésük -Jellegzetességek: -Éremmellékletek kérdése: -Férfisírok jellegzetességei és lelettípusai: -Női sírok jellegzetességei és lelettípusai:
Hiányzó lelettípusok: Csontfaragó műhelyek működésének kérdése:
CSÁKVÁR Férfi sírok mellékletei
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR Női sírok mellékletei
CSÁKVÁR Női sírok mellékletei
CSÁKVÁR Jellemző ékszer: -Oktaédervégződésű fülbevaló - Meghatározása: - Előfordulása a limes mentén: - Díszítése Csákváron: - Műhelykérdés:
CSÁKVÁR Agyag- és üvegedények mint sírmellékletek : - típusok - limes mentén való egyéb előfordulásuk
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR Üvegedénymellékletek: - formák, edénytípusok kérdése: - színük: - díszítésük: - párhozamok: - műhelykérdés:
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR
CSÁKVÁR Összefoglalva: 4. Századi klasszikus leletanyag mellett új típusú leletek - viseletben - kerámiában - üvegekben Korábbi temetkezési forma megváltozva, de tovább él Új lakosság megjelenése, megtelepedése, keveredése a helyi lakossággal Nincs jele a folyamatos élet megszűnésének, elnéptelenedésnek Keletről jövő divat keveredik a helyi szokásokkal: történeti magyarázat: - Gratianus-féle gót-alán-hun népcsoport valamelyikének betelepítése Csákvár térségében? (379/380) Belenyúlik az 5. század első felébe: foederati szerződés 427-ig fennállt A hunokkal kötött foedus feltétele a korábbi szerződés felbontása 427-tel Csákváron is új korszak kezdődik
SZABADBATTYÁN Temető feltárása: -Elhelyezkedése -Feltárt sírok mennyisége:
SZABADBATTYÁN Jellegzetességek: -Sírtípusok -Éremmelékletek -Mellékletek Csákvárral összehasonlításban - Csákváron is meglevő típusok - Csákváron meglevő, itt hiányzó típusok - Csákváron hiányzó, itt meglevő új elemek
SZABADBATTYÁN
SZABADBATTYÁN Nomád tükör kérdése: -Korábbi szakirodalomban: hunkori -Limes mentén ismert leletek -Újabban: -Temetőből előkerült leletek: -Szekszárd-Palánk (téglasír): Szekszárd-Palánk -Kővágószőllős (téglasír -Környe (kőlapos sír -Csorna -Intercisa -Pilismarót: Kővágószőllős Intercisa
Üvegedények és egyéb mellékletek: Gyermeksírban pettyes üvegpohár és cikáda fibula - cikáda fibula: - Aquincum - Intercisa - Gorsium
TÁC/GORSIUM - Aranyozott fibula, félköríves fejlappal, három gombbal díszítve - Fejlapján poncolt, antik levélmotívum - Szoros kapcsolat a szabadbattyáni runafeliratos díszcsattal FONTOS: az antik fémművességre jellemző összes technika megtalálható rajtuk
Az antik hagyományokat őrző műhelyek virágzására utalnak
SZABADBATTYÁN Összefoglalva: A leleteket használó népesség megtalálható Pannonia késő római temetőiben Nem elszórt jelenség Temetkezések követik a késő római hagyományokat - téglasírok - kősírok Az új leleteket mint viseletet a helyi lakosság is hordta - együtt éltek és együtt temetkeztek a római lakossággal A nomád tükrös temetkezések a Csákvár utáni korszakot képviselik - időben közeláll Attila korához (427/430) Csákvár, Intercisa (XXIII. temető) és Szabadbattyán igazolja a klasszikus 4. századi temetők folyamatos használatát, lassú változását, az új elemek stabilizálódását
SZABADBATTYÁN Összefoglalva: Hunkorról csak az 5. század második negyedétől beszélhetünk Fejedelmi temetkezések nem szakíthatók el az antik műveltségtől - sem Pannonia területén - sem a Római Birodalom területén kívül élő antik hagyományoktól A Kárpát-medencében 380 470 között megtelepedő népek évszázadok óta szoros kapcsolatban álltak az antik kultúrával Pannonia története nem zárható le az 5. század első évtizedével A langobárdok Iustinianustól kaptak engedélyt Pannonia és Noricum birtokba vételére (547/548)