Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai tagolódás Magyarországon, 2005. Budapest: Demokrácia Kutatások Magyar Központja Alapítvány, 2005. 555-578. p. Forrás: http://www.valasztaskutatas.hu
III. melléklet Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága Statisztikai melléklet TARTALOM Fõbb megállapítások...................................... 556 A preferencia-csoportokra vonatkozó adatok.................558 Életkor................................................. 558................................................... 561 Családi állapot........................................... 562 A háztartás létszáma....................................... 564 Iskolai végzettség......................................... 566 A lakóhely településtípusa.................................. 568 Gazdasági aktivitás, munkaerõ-piaci részvétel.................. 570 Osztályazonosulás........................................ 572 Korábbi MSZMP-tagság................................... 573 Vallásosság.............................................. 575 Az alábbi táblázatok és ábrák a preferencia-csoportok tagoltságát mutatják be társadalmi, demográfiai és gazdasági jellemzõk szerint a 2003. õszi adatfelvétel egyesített mintáján (N = 3007). Az adatok tehát mindig a teljes 18 éves és idõsebb tehát a szavazó korú népességre vonatkoznak, mely számosságát tekintve kevéssel több, mint 8 millió fõt tesz ki 1. Az adatsorokban szerepelnek így a nem szavazók (11%) és a határozott preferenciával nem rendelkezõk (27%) csoportjai is. A teljesebb körû adatszolgáltatás érdekében szerepeltetjük a kis támogatottságú okat is, ugyanakkor a kis 1 A 2003. április 12-i EU-népszavazáson a BM Választási Hivatalában 8 042 272 szavazásra jogosult állampolgárt regisztráltak.
556 III. MELLÉKLET esetszám miatt az MDF-re (N = 14) és a MIÉP-re (N = 28) vonatkozó bontott adatok statisztikailag nem tekinthetõk megbízhatónak. A táblázatokban közölt százalékos adatok a kerekítés miatt eltérhetnek a 100 százaléktól. FÕBB MEGÁLLAPÍTÁSOK Életkor: Jelentõs különbségek mutatkoznak a két nagy támogatottságában életkor szerint. A 45 év alattiak körében az átlagosnál nagyobb Fidesz elõny mutatkozik. Az idõsebbek csoportjában különösen a 60 éves és idõsebbek csoportjában jelentõs a szocialisták elõnye. Az MSZP-tábor kétharmada a 45 évesnél idõsebbek körébõl tevõdik ki. : A nemek szerint nincs jelentõs különbség a preferencia-csoportok között. Családi állapot: A de iure családi állapotot tekintve a házasságban élõk között nincs különbség a két nagy támogatottságát illetõen. A legnagyobb ellenzéki a még nem házasodottak körében a legnépszerûbb, míg a nõtlen, hajadon kategóriában az MSZP támogatottsága az átlagnál alacsonyabb. Fordított a helyzet az özvegyek csoportjában. A fenti életciklussal kapcsolatos összefüggések nyilvánvalóan szoros kapcsolatban állnak a már jelzett életkori hatásokkal. A háztartás mérete: Minél népesebb háztartásban, családban él valaki, annál valószínûbb a Fidesz szimpátia. Ugyanez az összefüggés fordított elõjellel érvényes az MSZP támogatottságára. Iskolai végzettség: A két nagy támogatottságában nincsenek lényeges különbségek az országos adatokhoz viszonyítva az iskolai végzettség szerint. Csekély mértékben népszerûbb a Fidesz a szakmunkás végzettségûek körében, az MSZP pedig a maximum általános iskolai végzettségûek csoportjában. Nagy különbség mutatkozik viszont a liberális SZDSZ támogatottságában iskolai végzettség szerint. Az SZDSZ tábor több mint fele legalább középfokú végzettséggel rendelkezik, de itt a legmagasabb a diplomás szimpatizánsok aránya is. A lakóhely településtípusa: A legnagyobb ellenzéki támogatottsága a fõvárosban messze elmarad az országos átlagtól. Az SZDSZ viszont a fõvárosban a legnépszerûbb, és e támogatóinak kétötöde Budapesten él. Az MSZP támogatottságában nem mutatkoznak az említettekhez hasonló jelentõs különbségek településtípus szerint.
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 557 Gazdasági aktivitás: A felnõtt lakosság 48 százaléka foglalkoztatottként vesz részt a munkaerõpiacon. A második legnagyobb csoport a munkaerõpiacról már kivonult nyugdíjasok csoportja (35%). A fennmaradó 17 százaléknyi részt a heterogén egyéb inaktívak teszik ki (például munkanélküliek, tanulók stb). A foglalkoztatottak körében a szavazók kissé felülreprezentáltak, a nyugdíjasok csoportjában viszont lényegesen alulreprezentáltak az országos arányokhoz viszonyítva. Ez utóbbi csoportban az MSZP támogatottsága közel 10 százalékkal magasabb az országos értéknél. Jelentõs a legnagyobb ellenzéki elõnye egyes kis létszámú gazdasági aktivitási kategóriákban (tanulók, gyeden, gyesen lévõk) is. Osztályazonosulás: A Fidesz szavazóbázisában a középosztállyal azonosulók kis mértékben felül-, a munkásosztállyal azonosulók kis mértékben pedig alulreprezentáltak. Az alsó illetve a munkásosztállyal azonosulók körében az országos aránynál magasabb a preferenciával nem rendelkezõk csoportja. Korábbi MSZMP-tagság: A teljes vizsgált népességre vonatkoztatva felmérésünk adatait 513 ezer volt MSZMP-tag szavazókorú személy él az országban. (Figyelembe véve az eltelt idõt is, ez a szám valószínûleg alábecsült.) A volt állami (MSZMP-) tagság egyenlõtlenül osztja meg támogatását a jelenlegi ok között. Legnagyobb részük az egykori MSZMP-tagok közel kétharmada (65%) a szocialistákat preferálja. Több mint egytizedük (12%) a legnagyobb ellenzéki szimpatizánsa. A korábbi tagok mindössze 16 százalékának nincs preferált ja, amely érték a nem volt MSZMP-tagok csoportjához képest (40%) lényegesen alacsonyabb. A szavazótáborok összetételében is ennek megfelelõen nagy különbségek mutatkoznak a volt állam tagjainak aránya tekintetében. A Fidesz szimpatizánsainak körében 2,5, az MSZP-táborban 16 százalékot tesznek ki a korábbi MSZMP-tagok. Vallásosság: A szavazók 16 százaléka vallásos az egyházak tanítása szerint. Az individuális vallásosság a felnõttek 55 százalékára jellemzõ. A kifejezetten ateista meggyõzõdésûnek vallotta magát a vizsgált népesség negyede. A vallási azonosulás szerint jelentõs különbségek mutatkoznak a nagyobb ok potenciális szavazói között. Az egyház tanítását követõk több mint kétötöde a jobboldali Fidesszel szimpatizál, és mindössze 18 százalék körükben az MSZP támogatottsága. Az ateista meggyõzõdésûek körében viszont a szocialista támogatók felülreprezentáltak.
558 III. MELLÉKLET A PÁRTPREFERENCIA-CSOPORTOKRA VOTKOZÓ ADATOK 1. táblázat Pártpreferencia-csoportok a felnõtt lakosság körében, 2003. õsz* Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma 919 30,6 2 457 904 MSZP 771 25,7 2 062 353 SZDSZ 78 2,6 207 861 MDF 14 0,5 37 630 MIÉP 28 0,9 75 010 55 1,8 146 371 328 10,9 877 938 tudja (bizonytalan) adathiány 813 27,1 2 174 934 3007 100,0 8 040 000 * Ön melyik ra (most vasárnap)? A válaszok megoszlása a teljes mintában. Súlyozott adatok. ÉLETKOR 2. táblázat Az egyes korcsoportok aránya a mintában Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma 18 29 éves 669 22,3 1 793 362 30 44 éves 732 24,4 1 961 996 45 59 éves 844 28,1 2 261 095 60 éves és idõsebb 755 25,2 2 023 547 3000 100,0 8 040 000
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 559 3. táblázat Az egyes korcsoportok összetétele preferencia szerint (százalék) 18 29 éves 38,4 18,1 1,8 0,1 1,2 1,3 9,0 30,0 100,0 30 44 éves 36,7 19,1 4,1 0,5 0,8 1,8 13,4 23,5 100,0 45 59 éves 27,3 28,7 2,7 0,1 1,4 1,8 11,6 26,3 100,0 60 éves és idõsebb 21,2 35,3 1,7 1,1 0,1 2,4 9,4 28,8 100,0 30,6 25,7 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0 1. ábra Az MSZP- illetve preferenciájú csoportok aránya az egyes korcsoportokban (százalék) 45 40 35 30 25 20 MSZP 15 10 5 0 18 29 éves 30 44 éves 45 59 éves 60 éves és idõsebb
560 III. MELLÉKLET 4. táblázat Az átlagos életkor az egyes preferencia-csoportokban (évek száma) Átlag (év) Esetszám (N) Szórás 42,5 916 16,6 MSZP 51,6 770 17,5 SZDSZ 44,2 78 16,1 MDF 55,7 14 17,4 MIÉP 39,6 28 13,8 49,6 55 17,8 46,4 327 17,0 tudja (bizonytalan) 46,8 811 18,7 46,7 3000 17,8 5. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele korcsoportok szerint (százalék) 18 29 éves 28,1 15,7 15,4 7,1 29,6 16,4 18,3 24,8 22,3 30 44 éves 29,4 18,2 38,5 28,6 22,2 23,6 30,0 21,2 24,4 45 59 éves 25,1 31,5 29,5 7,1 44,4 27,3 30,0 27,3 28,1 60 éves és idõsebb 17,5 34,6 16,7 57,1 3,7 32,7 21,7 26,7 25,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 561 NEM 6. táblázat A felnõtt népesség nemek szerinti megoszlása Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Férfi 1398 46,5 3 739 049 Nõ 1609 53,5 4 300 951 3007 100,0 8 040 000 7. táblázat A férfiak és nõk összetétele preferencia szerint (százalékok) Férfi 31,2 25,4 3,3 0,5 1,3 2,0 11,9 24,4 100,0 Nõ 30,0 25,9 2,0 0,4 0,6 1,7 10,1 29,3 100,0 30,5 25,7 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0 8. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele nem szerint (százalék) Férfi 47,6 46,0 59,0 50,0 64,3 50,9 50,8 42,0 46,5 Nõ 52,4 54,0 41,0 50,0 35,7 49,1 49,2 58,0 53,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
562 III. MELLÉKLET CSALÁDI ÁLLAPOT 9. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása családi állapot szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Nõtlen, hajadon 650 21,8 1 754 282 Házas 1724 57,9 4 652 584 Elvált 241 8,1 650 918 Özvegy 364 12,2 982 216 2980 100,0 8 040 000 10. táblázat A családi állapot szerint képzett kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) Nõtlen, hajadon 35,1 18,5 3,1 0,3 1,1 1,4 10,8 29,8 100,0 Házas 31,4 25,7 2,8 0,3 0,8 1,9 11,6 25,4 100,0 Elvált 26,1 27,8 3,3 0,4 2,9 2,9 8,7 27,8 100,0 Özvegy 20,9 36,8 0,3 1,4 0,0 1,4 9,6 29,7 100,0 30,5 25,6 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 563 2. ábra Az MSZP- illetve preferenciájú csoportok aránya a családi állapot szerint képzett csoportokban (százalék) 40 35 30 25 20 MSZP 15 10 5 0 nõtlen, hajadon házas elvált özvegy 11. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele családi állapot szerint (százalék) Nõtlen, hajadon 25,1 15,7 25,6 14,3 25,0 16,7 21,5 24,0 21,8 Házas 59,6 58,0 62,8 42,9 50,0 61,1 61,3 54,3 57,9 Elvált 6,9 8,8 10,3 7,1 25,0 13,0 6,4 8,3 8,1 Özvegy 8,4 17,5 1,3 35,7 0,0 9,3 10,7 13,4 12,2 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
564 III. MELLÉKLET A HÁZTARTÁS LÉTSZÁMA 12. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása a háztartás létszáma szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Egyedül él 393 13,1 1 051 799 Kétfõs 833 27,7 2 229 765 Háromfõs 675 22,5 1 805 833 Négyfõs 674 22,4 1 804 563 5 + fõs 429 14,3 1 148 040 3004 100,0 8 040 000 13. táblázat A háztartás létszáma szerint képzett kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) Egyedül él 22,4 31,8 1,5 1,5 1,0 2,0 11,2 28,5 100,0 Kétfõs 26,8 29,5 2,6 0,5 0,5 1,7 11,0 27,4 100,0 Háromfõs 29,3 23,7 2,4 0,3 1,6 1,8 11,4 29,6 100,0 Négyfõs 33,5 22,4 3,4 0,3 1,2 2,1 12,3 24,8 100,0 5 + fõs 42,2 21,0 2,3 0,2 0,2 1,4 7,7 24,9 100,0 30,5 25,7 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 565 3. ábra Az MSZP- illetve preferenciájú csoportok aránya a háztartás létszáma szerint képzett csoportokban (százalék) 45 40 35 30 25 20 MSZP 15 10 5 0 egyedül él kétfõs háromfõs négyfõs 5 + fõs 14. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele a háztartás létszáma szerint (százalék) Egyedül él 9,6 16,2 7,8 40,0 14,3 14,8 13,4 13,8 13,1 Kétfõs 24,3 31,9 28,6 26,7 14,3 25,9 28,0 28,0 27,7 Háromfõs 21,6 20,7 20,8 13,3 39,3 22,2 23,4 24,6 22,5 Négyfõs 24,7 19,6 29,9 13,3 28,6 25,9 25,2 20,5 22,4 5 + fõs 19,8 11,7 13,0 6,7 3,6 11,1 10,0 13,1 14,3 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
566 III. MELLÉKLET ISKOLAI VÉGZETTSÉG 15. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása iskolai végzettség szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Max. alapfokú 1067 35,5 2 853 562 Szakmunkásképzõ 898 29,9 2 400 095 Középfokú 725 24,1 1 939 637 Felsõfokú 317 10,5 846 706 3007 100,0 8 040 000 16. táblázat Az egyes iskolai végzettségû csoportok összetétele preferencia szerint (százalékok) Max. alapfokú Szakmunkásképzõ 26,5 29,6 1,1 0,3 0,6 1,3 8,0 32,6 100,0 34,7 21,0 2,6 0,4 1,4 1,3 11,1 27,4 100,0 Középfokú 32,8 25,1 3,4 0,7 0,8 2,6 12,0 22,6 100,0 Felsõfokú 28,2 26,9 5,4 0,6 0,9 2,8 17,4 17,7 100,0 30,6 25,7 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 567 17. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele iskolai végzettség szerint (százalék) Max. alapfokú Szakmunkásképzõ 30,7 41,0 15,6 21,4 21,4 25,9 26,0 42,8 35,5 33,8 24,4 29,9 28,6 46,4 22,2 30,6 30,2 29,9 Középfokú 25,9 23,6 32,5 35,7 21,4 35,2 26,6 20,1 24,2 Felsõfokú 9,7 11,0 22,1 14,3 10,7 16,7 16,8 6,9 10,5 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 4. ábra A határozott preferenciával nem rendelkezõ csoportok aránya iskolai végzettség szerint (százalék) 35 30 25 20 15 10 5 0 max. alapfokú szakmunkásképzõ középfokú felsõfokú
568 III. MELLÉKLET A LAKÓHELY TELEPÜLÉSTÍPUSA 18. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása a lakóhely településtípusa szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Budapest 542 18,0 1 448 368 Megyeszékhely 470 15,6 1 256 859 Város 889 29,6 2 377 253 Község 1106 36,8 2 957 520 3007 100,0 8 040 000 19. táblázat Az egyes településtípusokon lakók összetétele preferencia szerint (százalékok) Budapest 21,5 28,9 5,7 0,2 1,7 2,8 12,8 26,5 100,0 Megyeszékhely 31,5 26,0 2,8 0,6 0,2 0,4 14,5 24,0 100,0 Város 31,3 26,4 1,8 0,8 1,4 1,9 8,4 28,0 100,0 Község 34,1 23,3 1,5 0,3 0,5 1,8 10,5 27,9 100,0 30,6 25,6 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,1 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 569 5. ábra A, az MSZP- és az SZDSZ-preferenciájú csoportok aránya településtípusonként (százalék) 40 MSZP SZDSZ 35 30 25 20 15 10 5 0 Budapest megyeszékhely város község 20. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele a lakóhely település típusa szerint (százalék) Budapest 12,6 20,3 40,3 7,1 32,1 27,8 21,0 17,6 18,0 Megyeszékhely 16,1 15,8 16,9 21,4 3,6 3,7 20,7 13,9 15,6 Város 30,3 30,4 20,8 50,0 42,9 31,5 22,9 30,6 29,6 Község 41,0 33,5 22,1 21,4 21,4 37,0 35,4 38,0 36,8 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
570 III. MELLÉKLET GAZDASÁGI AKTIVITÁS, MUNKAERÕ-PIACI RÉSZVÉTEL 21. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása gazdasági aktivitás szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Foglalkoztatott 1425 47,6 3 825 769 Nyugdíjas 1047 35,0 2 811 452 Munkanélküli 188 6,3 503 430 Gyeden, gyesen lévõ 139 4,7 374 373 Háztartásbeli 31 1,1 84 553 Tanuló 131 4,4 352 947 eltartott 33 1,1 87 475 2995 100,0 8 040 000 22. táblázat Az egyes gazdasági aktivitási kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) Foglalkoztatott 34,9 21,4 3,1 0,2 1,2 2,1 12,2 24,9 100 Nyugdíjas 22,4 34,5 2,0 1,0 0,3 1,9 9,2 28,7 100 Munkanélküli 30,5 23,0 1,6 0,0 2,7 0,0 11,8 30,5 100 Gyeden, gyesen lévõ 38,1 20,1 2,2 0,7 0,7 0,7 11,5 25,9 100 Háztartásbeli 35,5 12,9 0,0 0,0 0,0 0,0 9,7 41,9 100 Tanuló 40,9 16,7 5,3 0,0 0,0 2,3 6,8 28,0 100 eltartott 33,3 15,2 3,0 0,0 6,1 0,0 18,2 24,2 100 30,7 25,7 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,0 100
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 571 6. ábra A Fidesz és az MSZP támogatottsága a gazdasági aktivitás szerint (százalék) egyéb eltartott tanuló háztartásbeli gyeden, gyesen lévõ munkanélküli nyugdíjas foglalkoztatott 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 23. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele a gazdasági aktivitás szerint (százalék) Foglalkoztatott 54,1 39,7 55,7 21,4 60,7 55,6 53,4 44,0 47,6 Nyugdíjas 25,6 47,0 26,6 71,4 10,7 37,0 29,4 37,3 35,0 Munkanélküli 6,2 5,6 3,8 0,0 17,9 0,0 6,7 7,1 6,2 Gyeden, gyesen lévõ 5,8 3,6 3,8 7,1 3,6 1,9 4,9 4,5 4,6 Háztartásbeli 1,2 0,5 0,0 0,0 0,0 0,0 0,9 1,6 1,0 Tanuló 5,9 2,9 8,9 0,0 0,0 5,6 2,8 4,6 4,4 eltartott 1,2 0,7 1,3 0,0 7,1 0,0 1,8 1,0 1,1 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
572 III. MELLÉKLET OSZTÁLYAZONOSULÁS 24. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása osztályazonosulás szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Felsõ (közép-) osztály 38 1,3 104 011 Középosztály 862 29,2 2 347 134 Alsó középosztály 717 24,3 1 954 091 Munkásosztály 1032 35,0 2 810 135 Alsó osztály 303 10,3 824 629 2951 100,0 8 040 000 * Megjegyzés: A felsõ osztály és a felsõ középosztály összevontan szerepel. 25. táblázat Az osztály kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) Felsõ (közép-) osztály 26,3 18,4 5,3 2,6 0,0 0,0 21,1 26,3 100,0 Középosztály 36,8 26,5 3,4 0,5 0,6 1,3 10,9 20,1 100,0 Alsó középosztály 31,9 25,5 3,3 0,6 2,0 2,8 9,9 24,0 100,0 Munkásosztály 27,1 27,3 1,7 0,5 0,7 1,6 10,4 30,7 100,0 Alsó osztály 25,0 19,1 1,0 1,0 1,6 11,5 40,8 100,0 30,9 25,7 2,6 0,5 1,0 1,8 10,7 27,0 100,0
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 573 26. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele osztályazonosulás szerint (százalék) Felsõ (közép-) osztály 1,1 0,9 2,6 7,1 0,0 0,0 2,5 1,3 1,3 Középosztály 34,8 30,1 38,2 28,6 17,2 20,8 29,8 21,7 29,2 Alsó középosztály 25,1 24,1 31,6 28,6 48,3 37,7 22,5 21,6 24,3 Munkásosztály 30,7 37,2 23,7 35,7 24,1 32,1 34,0 39,8 35,0 Alsó osztály 8,3 7,7 3,9 10,3 9,4 11,1 15,6 10,3 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 KORÁBBI MSZMP-TAGSÁG 27. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása a korábbi MSZMP tagság szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma volt (meg nem lehetett) MSZMP-tag 2815 93,6 7 527 065 MSZMP-tag volt 192 6,4 512 935 3007 100,0 8 040 000
574 III. MELLÉKLET 28. táblázat A korábbi MSZMP-tagság szerint képzett kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) volt (meg nem lehetett) MSZMP-tag MSZMP-tag volt 31,8 23,0 2,6 0,5 1,0 1,7 11,2 28,2 100,0 12,0 64,9 2,6 0,0 0,0 4,2 6,8 9,4 100,0 30,6 25,6 2,6 0,5 0,9 1,8 10,9 27,0 100,0 7. ábra A két nagy támogatottsága a korábbi MSZMP-tagság körében (százalék) 65 MSZMP-tag volt 12 nem volt (meg nem lehetett) MSZMP-tag 23 32 0 10 20 30 40 50 60 70 MSZP
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 575 29. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele korábbi MSZMP- tagság szerint (százalék) volt (meg nem lehetett) MSZMP-tag MSZMP-tag volt 97,5 83,9 93,6 100,0 100,0 85,5 96,0 97,8 93,6 2,5 16,1 6,4 0,0 0,0 14,5 4,0 2,2 6,4 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 VALLÁSOSSÁG 30. táblázat A felnõtt lakosság megoszlása vallásosság szerint Esetszám (N) Százalék A teljes népesség becsült száma Vallásos az egyház tanítása szerint Vallásos a maga módján 463 15,5 1 246 340 1644 55,1 4 428 341 Ateista 747 25,0 2 012 720 egyéb 131 4,4 352 599 2985 100,0 8 040 000
576 III. MELLÉKLET 31. táblázat A vallásosság szerint képzett kategóriák összetétele preferencia szerint (százalékok) Vallásos az egyház 42,4 18,0 1,1 1,3 0,9 2,2 9,1 25,1 100,0 tanítása szerint Vallásos a maga módján 31,3 26,2 2,6 0,4 0,7 1,9 9,8 27,2 100,0 Ateista 25,1 30,1 3,1 0,3 1,3 1,3 12,6 26,2 100,0 15,2 22,0 6,1 0,0 2,3 2,3 15,9 36,4 100,0 egyéb 30,7 25,7 2,6 0,5 1,0 1,8 10,6 27,0 100,0 8. ábra A két nagy támogatottsága vallási azonosulás szerint (százalék) nem egyéb 15 22 ateista 25 30 vallásos a maga módján 26 31 vallásos az egyház tanítása szerint 18 42 0 5 10 15 20 25 30 35 40 45 MSZP
SZAVAZÓI TÁBOROK TÁRSADALMI, GAZDASÁGI BEÁGYAZOTTSÁGA 577 32. táblázat Az egyes preferencia-csoportok összetétele vallásosság szerint (százalék) Vallásos az egyház 21,4 10,8 6,4 42,9 13,8 18,2 13,2 14,4 15,5 tanítása szerint Vallásos a maga módján 56,0 56,1 53,8 42,9 41,4 58,2 50,6 55,4 55,1 Ateista 20,5 29,3 29,5 14,3 34,5 18,2 29,6 24,3 25,1 2,2 3,8 10,3 0,0 10,3 5,5 6,6 5,9 4,4 egyéb 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 9. ábra A Fidesz és az MSZP szimpatizánsainak összetétele vallási azonosulás szerint (százalék) MSZP 11 56 29 21 56 21 0% 20% 40% 60% 80% 100% vallásos az egyház tanítása szerint ateista vallásos a maga módján nem egyéb Összeállította: Fábián Zoltán