SZENTESI LAP. VEGYES TARTALMÚ HETIKÖZLÖNY.

Szentes, 1883. julius 21. 29. szám. Tizenharmadik évfolyam. ELOFIZETE8I AB : Égés* évre. 4 frt. Félévre.. 2 frt-1 Negyed évre. 1 frt MEOJKLEN minden azomhaton E lap szellemi réstét il-! letfl krt*lemények a nterkesztftségher.. a pénzküldemények pedipa kiadóé hivatalhoz kflldeiidok. SZENTESI LAP. VEGYES TARTALMÚ HETIKÖZLÖNY. HIRDETÉSI ARAK 3 hasábos petitsorért egyszeri hirdetésnél j8 kr., 2 hasábosért 1*2 kr., 1 hasábosért 6 kr. számíttatik. 5YILTTÉB minden egyes sora 15 kr béittegdij egy beiktatásnál 30 kr Bérmentetlen levelek nem fogadtatnak el. Kit illet a vád? A szentes-félegyházi vasut sorsa fölött csak a jövő hónap közepe táján fog dönteni a minisztertanács, amidon Tisza Kálmáu miniszterelnök geszti birtokáról hol egy hónapig fog időzni visszatér Budapestre. Közel egy hónapig f'»gja tehát a bizonytalanság kétsége aggasztani azokat, kik csak akkor hisznek ügyünk szerencsés eldőlésében, ha majd minisztertanácsi decretum fogja hir detni az eredményt. Mi kétségtelennek tartjuk az engedély megadását, dacára annak, hogy ugy jobbról, mint balról folytonosan halljuk a kárörvendés hangján hirdetni jó szomszédaink véleményét, hogy igv nem lesz, ugy nem lesz abból a félegyházi vasutból semmi; mert azt igy nem engedheti s ugy nem fogja a kormány engedélyezni." Halljuk hódmezővásárhelyi szomszédaink részéről a legméltatlanabb vád hangját, a miért Szentes szerződésre l'pett az osztrák-magyar államvaspálya társasággal a szentes félegyházi vasut kiépítése iránt. Valóban amily meglepő, éppen olyan tanulságos az az álláspont, melyet a hódmezővásárhelyi lapok mindenesetre a vásárhelyi közönség közvéleményét tolmácsolva elfoglalnak városunkkal szemben, amiért mi a bizouytalan szajol-vásárhelyi vasutért el nem utasítottuk magunktól a sokszorosan olcsóbb s reánk nézve, mint végpontra, határozottan előnyösebb szentes-fél egy házi vasut kiépítése iránt tett ajánlatát az osztrák magyar állani vaspálya társulatnak. Tanulságos a vásárhelyi lapok előre nyilvánított a feletti örvendezése, hogy már az ő véleményök szerint Szentes semmi esetre sem kapja meg az osztrák-magyar államvaspálya társulat által építeni szándékolt szentesfélegyhází vasútra az építési engedélyt. A kár örvendezés, azt hisszük, hogy még egészen ko rai, s mi a helyt, hogy komolyan reflektálnánk rá, legfölebb emlékezet okáért feljegyezzük magunknak. Azt azonban, hogy a vásárhelyi lapok megvádolnak benünket, a miért uii elhagytuk a szajol-vásárhelyi vasut ügyét; ko molyabb szó nélkül nem hagyhatjuk. Mert ha a szajol-vásárhelyi vasut ügynek reménytelenné vált állapota miatt valakit meg lehet és meg szabad vádolni, az semmi esetre sem Szentes városa, mely ezen ügyért áldozatkészségében erejét messze tul haladó határokig képes volt elmenni, ugy, hogy ha a szomszéd vásárhelyi lapoknak épen kedvök vau vádaskodni a miatt, hogy a szajol-vásárhelyi vasutból eddig nem lett semmi, akkor forduljanak Jász-Nagykun-Szolnok megye ellen, a melynek közönyös magatartása lehetetlenné tett minden sikert és nem habozunk kijelenteni, hogy a földet hány r hatják saját fejükre is, mert ha az igazat meg kell vallani, Hódmezővásárhely város közönsége is eléggé krajcároskodott ezen ránézve oly kiszámithatlan értékkel biró dologban. Mert igaz ugyan, liogy Szentesnek nincs vasútja s igy neki egész ereje mértékéig meg kell hozni az áldozatot, hogy felvirágozhatásának ezen egyedüli feltételét megteremthesse ; de az is igaz ám, hogy Hódmezővásárhelynek habár van is egy szerencsétlen irányban épült vasútja, de az ő ipara, kereskedelme és egyáltalában közgazdasági érdeke, csak a szajolváaárhelyi vasúttal volna kielégítve, s mert ez igy van, ha vesszük Hódmezővásárhely város lélekszámát s óriási áruforgalmát, minden túlzás nélkül lehet elmondani,hogy a szajol vásárhelyi vasut egy fillérrel sem ér kevesebbet Hódmezővásárhelynek, mint Szentesnek, s ennek dacára akkor, mikor Szentes 600 ezer frtot szavazott meg ezen vasutért, Hódmezővásárhely város közönsége nem ment tovább 165 ezer forintnál, tehát egy negyed részét ajánlotta fel a Szent es által megszavazott összegnek. Akkor tehát, midőn a vásárhelyi lapok megvádolják Szentest, amiért ez egy biztos kilátás fejében felhagy az azokkal való alkudozással, akiket egy részről közöny, másrészről pedig szűkkeblűség vezérel, akkor jól teszik, ha nem felejtik ki a kalkulusból, hogy ha annak idejében Jász-Nagykun-Szolnok megye az ügy iránti lelkesedésben és Hódmezővásárhely az áldozat készségben Szentessel ma tart lépést, ugy szentfi 1 hisszük hogy már vagy ki volna építve, vagy épités alatt állana a szajol-vásárhelyi vasut. Azouban sopánkodással és a felelősséget másra háritgató vádaskodással még sehol nem épült, vasut, s azt hisszük, hogy ebből az anyagból ezuital sem fog kitelni a szajol-vásárhelyi vasut szövete. A Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek, illetve az ottani sajtó, mely szintén buzgólkodott a szajol-vásárhelyi vasut ügyében, a helyt, hogv Szentest vádolnák, a szentes félegyházi vasut mellett foglalt állásáért,*önmagokra hárítják vissza a felelősséget. A Tiszavidék" t. hó 1'2-iki számának vezércikke ugyanis a szajol vásárhelyi vasú* ügyében a többek között a következőket irja: Ha mégis lenne e vasutból valami, azt nem Jász-Nagy kun-szoluokmegye érdemes közönsége élén álló fezérférfiak eddigi magatar tása és szorgalma fogja előidézni, hanem ma- 1 mint a fővárosi sajtóbau rendes tárgy lévén, Tekintettel ama károkra, melyeket a luezerna lóhere és egyéb here félékben az azokban lévő aranka (kosz) nevű élősdi növény okoz, tekintettel arra, megdöbbenéssel kellett tapasztalni, hogy minden alkalommal ezen, megyénkre nézve oly hogy az ezen élősdi növény által megtámadott here előnyös vonal elleu harczoltak. pártolva a felék magvai közé az aranka mag is keveredik és ez utou a baj mind nagyobb mértékben terjesztetik, félegyház-csongrádi vonalnak Szentesig való ' tekintettel arra, hogy a nevezett élősdi növény magvai folytatását. Alig 2 3 hónapja a Szentesi Lap* a megtámadott here földekről szél által és egyéb uton más még egészséges here vetésekre is átvitetnek és e meleg érdeklődéssel üdvözölte megyénk főispánja miuden lépését, gyengéd figyelmeztetéssel séges here mag alkamazása, akár az aranka folytonos szerint azokra nézve is kártékonyak, kik akár egész- buzdította áldozatkészségre a megye közönségét. S ma? El-lml a félegyházi összekötteté- irtása által azt vetéseikről távol tartani igyekeznek, szükségesnek ismerem, hogy a gazda közönség az arankáuak ki irtása iránt lehetőleg hatályosan figyelmeztessék és pedig a fent érintett indokok mellett a sért. S nem indokolatlanul. Kötelességszerüleg törvényhatéság által a következőkre hivassék fel: Minden gazda és község hasson oda illetőleg saját föld- Szentes vezér férfiai igyekeznek városukat mihamarább belekapcsolni a világforgalomba. jén intézkedjék az iránt, hogy az aranka a szántóföldeken, legelőkön, réteken, útszéleken, árokpartokon, És ez idő szerint az osztrák magyar államvasút vasúti és egyéb töltéseken a tulajdonosok illetőleg a elég kedvező ajánlatát elutasítani részükről bérlők vagy haszonélvezők által kiirtassék, kiváltképen valóban bűn is volna. A mi embereink azonban még nem mozognak. Szentesen már le- erkölcsi kötelességévé teendő ez azon gazdáknak kik luc/.ernát vagy lóherét tnaguak és eladásra termelnek miután ezek iia a magot arankás területen termelik, számolnak a szajoli vasúttal. Kilépnek az érdekeltségből. Vissza vonják az igért 600,000 nyernek s e zel tudva károsítják a vevőket. Az aranka aranka maggal vegyes lóhere vagy luezerna magot irtás módjai több félék 8 ezekre nézve a szakértők írtnyi járulékot Megkötötték a félegyházi vonalra a szerződést A szentesiek számoltak ma- következőkben közlöm: Az arankától meglepett nö-í által ajánlott hatályosbb eljárásokat tájékozás végett vényeket ínég mielőtt az aranka virágzásnak indult gukkal, e megye nélkül, melynek vezérférfiai volna ki kell kapálni vagy ásni és a gyökérnek felső közönyösek, mit azok megunva, a cselekvés részével együtt kiásott vagy kikapált növényeket a terére lépnek, ezek nélkül Rosz néven tőlük rajta lévő élősdivel egyetemben el kell égetni, ezen czélra szalmát kell oda hordani a mit, hogy tartósabban égjen, czélszerű petróleummal megnedvesíteni. azt nem vehetjük, mert ők csak saját érdekükben cselekszenek. Csak az fáj, hogy e megye A kiégett terület egy idő múlva ha meggyőződtünk már hogy az aranka teljesen elpusztult újból bevethető férfiai bármennyire bámulják is egymás képességét, nem tudtak minden módot felhasználni, s még csupán egy vagy néhány aranka szál herével. A talált arauka foltok ha éppen kezdődnek tanáltatik mert a kedvező pillanatban terveiket létesiteni képtelenek bizonyultak. 1 * Igy ir a szolnokmegyeiek egyik legelfogulatlanabb irányban vezetett lapja. Ez mutatja, hogy mily messze van még a szajolvásárhelyi vasut megvalósulásának ideje, ha annak sorsa egészen a helyi érdekeltség tényezőinek lelkesültségére és áldozatkészségére lesz utalva. Már pedig mi nem hiszünk abban, hogy a kormány habár a pénzügyminiszter elismerte is, hogy ezen vasut létesítését állam érdek is követeli nagyobb anyagi áldozattal járuljon a létesítés költségéhez s igy lehetővé tegye, hogy Jasz-Nagy-Kuu-Szolnokmegye közönye és Hód-Mező-Vásárhely szilkmarkuskodása mellett is kiépülhessen azon vasut. Legalább ezt még nem igérte meg a pénzügyminiszter ur, pedig csak ekkor lehet jogosult a szentes-félegyházi vasúttal szemben elfoglalt álláspontja. Ezek azok, miket a szajol-vásárhelyi vasut ügyével kapcsolatban Szentes állás foglalásának jobbról balról történt nagyon ís méltatlan birálgatásával szemben elmondani szükségesnek tartottunk. S midőn sorainkat azon reményben zárjuk be, hogy a szentes-félegyházi vasut építési engedély meg Jog adatni, ismételjük véleményünket, hogy, ha e miatt a szajol-vásárhelyi vasutból nem lesz semmi, azért bizony nem Szentest, hanem azokat illeti a vád, kiknek közönyössége és szükkeblősége az ügy fejlődését lehetetlenné tette és Szentest oda kéuyszerité, hogy egy egészen más irányban keresse meg a világgal az összeköttetés útját, melyről a szajoli érdekeltség egyik lapja - mint fönnebb idéztük maga azt irja, hogy Szentesnek ezt bün lett volna elutasitani. A heretermelés korüli eljár&sról (Hivatalos közlés.) gasabb államérdekek, melynek vonalába sze- 1 Földmivel és ipar és kereskedelmi m. kir ministenum rencsésen e vasut esik s melynek hatalmas szószólója a kormánynál Szapáry Gyula gróf pénz által a heretermelés köriili eljárás ismertetése végett kiadott és közlés iránt városunk jfolgánnestere által lapunkhoz beküldött miniszte i leiratot ajánljuk gazda közönségünk ügyniiniszter maga E vasut már ugy a vidéki, j figyelmébe. Szerk. azonnal lesarlózandók s a foltocska talaja is falkapálandó s az ily módon kitakarított folt közepére arankával együtt levágott zöld növényzet kis halmocskák- Lapunk mai számához féliv melléklet van csatolva.

ha Összerakandó és jól megtaposandó s itt hagyható a teljes elrothadá'ig vagy a levágat után a növény zet azonn.il zsákba rakatva eltávolittatik. A támadt és kitakarított foltokat utébb folyton szemmel a folt sz elén aranka indák tartjuk s ha inutatkoznánaka z irtást és eltakarítást folytatjuk. Jelentékenyebb foltokon az irtási eljárás a következő lehet. Az aranka lepett foltokon a növényzet lehetőleg alant lekaszál) a tik, bizottság kedvéért egy kasza vágással tovább vághatunk mint a meddig az aranka indáját találtuk, ekkor a levágott arankás zöld takarmányt szalmával vagy egy arasztos rétedben behintjük az egész aranka lepett folton s a szalmát meggyújtván a folt felszínén levő növényzetet elégetjük. Egés után a földet felásatjuk vagy jól fel kapáitatjuk s a felásott vagy felkapált foltot újra behintjük szalmával és fölégetjük. Az égetés után néhány napra a fltot átgereblyéztetvén jó maggal bevetjük hol az aranka esak szórványosan csekély kiterjedésű foltokban fordul elő,ott kiirtása legczélszerübben következő módon történik. Az arankásfolt minél elébb de okvetlenül a virágzás beállta előtt éles kaszával, még jobban sarlóval a mennyire csak lehet alacsonyan azaz köz veti niil a föld szine felett levágatík és pedig oly kiterjedésben, hogv egyetlen egy arankával ellepett takarmányszí 1 sem maradjon kaszálatlanul vissza, a lekaszált arankás takarmány gondosan összegereblyézendő és kosárban vagy lepedőben ovatosan az útra, illetőleg a kocsihoz viendő vigyázva, hogy belőle egy szálacska sem hullajtassék el, erre a kikaszált foltot egy legalább 30 cm. vastag szalma réteggel borítjuk, melyet elégetünk. Értékes lucernásoknál a kiégetett foltokat felkapáitatjuk és aranka mentes lucerna maggal bevetjük és meggereblyézzük. Hogy intézkedésünknek biztos sikere legyen, nagyon tanácsos az aranka irtásával egy bizonyos egyént, kerülőt megbízni s neki szigorúan meghagyni, hogy minden aranka foltot azonnal égessen ki. Hol az aranka annyira elharapódzott, hogy fenti eljárás költség szempontjából alkalmazható nem volna, ott az arankák terjedése némileg az aranka foltok gyakori és alacsony megkaszálíatása és gondos ineggereblyézése által gátolható meg. Felhívom a törvény hatáságot, hogy a gazdaközönséget ezek iránt a lehető tág mértékben figyelmeztetvén, e részben tett intézkedéséről ide mielőbb jelentést tegyen. Budapesten. ltfh3. junius 15 (ir. Széchényi l'ál s k. Hivatalos másolat hiteléül; Kókay Imre hkiadó. (pb). Másolat mása hiteléül Farkas Ödön kiadó. Mit csináijunk a szegvári megyeházból? T Á 11C A. Tiüűoni^ét lsá.n.37- o^y lipmzély, IrM: S. F. l^áznául. Akárki akár miként vegye is a dolgot, az már bizouyos, hogy nem közönséges szerencse volt, ami ('sapő Sándor ur házát érte; mert ha akár milyen szép és akár milyen gazdag is az a lyány, bizony ezer közül egy sem dicsekedhetik azzal, hogy egyszerre flégy kérő közül választhat. Es milyen kérők? Egyik előkelőbb, gazdagabb és derekabb a másiknál. No Klárika, mondá Károly gróf, ezért érdemes volt elesni, azon emlékezetes bálon. Jól mondja a biblia tréfálódzott a grófi sógor hogy aki elesik, az felemeltetik. Mimi a négy kérőd derék ember, én azt hiszem, hogy ha sors húzás utján döntöd is el e választást: de legszerencsésebb leszesz édes gyermekem, ha nz én barátomat választod, sőt még én is sz< rencsés leszek; mert ha kosarat viszek neki tőled, az az ember elkeseredésében kész lesz engem párbajra ln'vui.azt pedig csak nem akarhatjátok,hogy egy reményébeu csalódott szerelmes elkeseredésébeu lelőjiön. Vajon, hogy jut eszedbe iiyeu komoly dologban a tréfa? mondá Klárika. No de egy sxó annyi mint száz, hogy katonához nem adom a lányom, ismétlő Csapó Sándor ur. ki egészen meg volt elégedve a íáuyát ért szerencse felett. Még azt is gondolta, hogv a kérők feleslegét jó volna a még hátra levő nyolc lyány ízámára eltenni. Egyébként Csapó Sándor ur gondolkozási időt kért a kérőktől. Még komolyau nem is beszélt Klárikával, ő maga egyébiránt legjobban szerette volna vejének Kiros Nagy Sándort; de igen megtetszett neki Boór Kálmán országos képviselő is, ki személyesen ment el megkérni a lyány kezét, Boor Kálmán alig volt még 32 éves, szép birtoka volt éa ősi famíliának tagja. E Az uj megyeház építésének tlgye kezd jobbra fordulni, ngy hogy a megye és vállalkozó között létre jött egyezség most már előre láthatólag biztosítékot nyújt arra, liogy a megyeház építése ez évben még oly időben fog befejeztetni, hogy a megye még a tisztújítás előtt elhelyezheti hivatalait a diszes megyei palotában. Midőn ez iránt már kétségünk alig lehet, s az idő már oly közel van, akkor bárki is igen természetesnek találhatja azt a kérdést, hogy hát a régi megyeházzal mi fog történni? Ezen kérdés fölvetése most már annyival is inkább jogosultabb és idején való, inert mint értesültünk Szegvár község közvéleménye napról napra élénkebben foglalkozik azon eszmével, hogy a megyei központi hivatalok áthelyezésével Üresen maradandó s a község véleménye szerint bizonyosan dobra kerülő megyeháza vétessék meg Szegvár község számára, hol a község a községi hivatalokat, iskolákat és. a tanítói lakokat akarja el helyezni. Ezuttal cikkünk bírálatának tárgyát legkevésbé sem képezheti Szegvár községének vásárlási szándéka s ezzel kapc>olatban azon célja, hogy ő egy helyre akarja csoportosítani a kölcsönös és igen nagy hátrányok nélkül egy udvartérre össze nem szorítható közigazgatást és iskolákat, különösen ez utóbbiakat, melyeket eddig, ha egy épületben lettek volna is, népnevelési érdekből, a község területéhez képest, szélylyel kellene osztani. Szegvár községének ezen szándéka azonban ez úttal, mint már kijelentettük, bírálatunk tárgyát nem képezheti, amennyiben szorosan azon kérdés mellett kívánunk maradni, hogy hát mi fog történni és mi történjék a szegvári megyeházzal? Részünkről ezen kérdést illetve a szegvári megyeház jövő sorsát olyannak tartjuk, mely jelentőség teljesebb megyei érdekekkel áll kapcsolatban s éppen azért ma már időszerűnek és szükségesnek tartjuk ezen kérdéssel való beható foglalkozást. Részünkről legalább a megyére nézve nem tartanánk helyesnek, ha a megyei székhely változtatása folytán a szegvári megyeház is a megye birtokában volt többi épületeknek sorsára jutna,ugyanis,liogy az oly potom áron, amint majd rá vevő kerül,egyesnek, vagy esetleg Szegvár községének eladatnék. Mert ezen ősi hatalmas alkotású épületnek és a hozzá tartozó óriási portának Szegváron semmi kö rülmények között sem akad olyan vevője, ki ennek méltó árát adná és igy az épület csak potom áron elfecséreltetnék. Ez pedig annyival kevésbé lehet célja megyénknek, mert ez az épület úgyis, amint van, esetleg némi átalakítással oly célokra volna felhasználható, melyek nagy mértékben vannak hivatva megyénknek egy és más irányban jobblétét előmozdítani Sokan vannak, a kik azt hiszik ugyanis, hogy ha a megye lépéseket tenne,nem volna-e lehetséges a kormányt megnyerni rá, hogy ezen épületet mezőgazdasági érdekeinkkel oly szoros összefüggésben álló szivargyártási célra átvétetnék. Sőt ezen épületnek olcsó áron való elfecsérelésénél azt is határozottan előnyösebnek tekintik, ha a megye dohánybeváltási célra nyerné meg a kormányt, hogy ezen épületeket átvegye. Részünkről ezen mindenesetre számba jöhető érdekek mellett egy sokkal biztosabban keresztül vihető s megyénkre nézve mindenesetre áldásos eszme valósítását szeretnénk fűzni a szegvári megyeházhoz Ez pedig nem egyébb, mint ezen épületnek megyei kórházzá leendő átalakítása. Egy megyei kórház felállításáról ugyanis Csongrád megyének most már gondoskodnia kell mellett lekötelező modora, nyilt őszinte ember és szép í uéznék és a báró kérői fellépte ugy sem egyébb egy férfi, ki megmondta Csapó Sándor urnák, hogy Klárikát csak egy futó pillantásra látta a jogász bál után Bpesten Pécely grófnéval sétálni, s mert elhatározott szán deka volt, vagyonra való tekintet nélkül, az ország legszebb hölgyét venni el, s ezt Klárika személyében gondolja feltalálni, annál fogva eljött, hogy őt megkérje. De hátha csalódik leányom szépségében, mondá az eredeti házassági ötlet feletti mosolylyal Csapó Sándor ur. az En még oly szépet nem láttam. Es ez nekem Hogyan? kérdé Boór ur. Hát ugy, hogy nem Klárika a legszebb nő országban. elég. Boór ur ugyan ezen bevezetéssel lépett fel, mint kérő, Klárika előtt is. Klárika egy cseppet sem volt liiu lánv, mégis jól eseft Boór ur leány kéj ői indokolását hallani Kü lönben tetszett is neki a szép fiatal ember; de Kloppot mégis rokonszenvesebbnek találta. A báróra komo Iyan nem is igen gondolt; mert egy véleményen volt apjával, liogy ő bizony uem lesz katona tiszt felesége. Majd bizony ő kaszárnyába megy lakni. Akkor inkább hozzá megy Káros Nagy Sándorhoz, ki pedig határozottan hátrányban volt a szép lyány előtt Klopp és Boór urakkal szemben. A kérők sorsa feletti határozó családi tanácsban IVcely gróf is részt vett, illetve ipja házát nem hagyta el addig, inig el nem lett döntve, hogy Csapó Sándor országos szépségű leánya a négy kérő közül kihez menjen Csapó férjhez. Sándor ur, mikor leányától megtudta, hogy Káros Nagy Sándorról, mint leendő férjéről, szó sem lehet: határozottan Boór Kálmán mellett foglalt állást és kijelenté, hogy előtte pedig, mint leendő vejéről a többi kérőről nem lehet szó; mert katonának nem adja a leányát és különben is az ő egyszerű leánya uem való olyan nagy uri famíliába, ott csak le- A mint tudjuk, a megyének van is erre jelentékenyebb pénzalapja, s igy, ha e célra egy az igénynek teljesen megfelelő épület áll a megyének rendelkezésére, mint a milyen a szegvári megyeház, akkor ezen megye nyomorultjai és elhagyatottjaira nézve igazi megváltásul szolgáló eszme valósulásához mi sem kell egyébb, mint a megyének egy szava, liogy akarom Igaz ugyan, hogy egy megyei kórház legjobban a megyeközpontján, tehát Szentesen volna helyén. De ahoz, hogy Szentesen a megyei kórház számára egy megyénk igényeinek megfelelő kórház épület állittassék fel, a megyének ez idő szerint erejét túlhaladó nagyobb menyiségü pézösszegre volna szüksége s ha azt várjuk, mig ez összegyűl s akkor gondoskodunk megyei kórház felállításáról a jó Isten tudja csak, hogy megyénknek mikor lesz kórháza, mig ha a szegvári megyeházat e célra szenteljük, ugy a lehető legrövidebb idő alatt életre juttathatjuk az embei jótékonyság egyik 1 egáldásosabb eszméjét. Tehát gondol kőzzünk felette, hogy midőn a megy T e kivonul a szegvári megyeházból, a zajos közélet ezen szinterén a szegények és gyámoltalanok lelhessék föl a gondviselés enyhelyet és nyugalmat adó tanyáját. Vidéki levelezés. Oltár alapkő letétel és keresztszentelós Mágocson Nagy öröm és ünnepélyes napja volt Mágocs községnek f. éri julius hó 11-én, mert ezen a napon tétetett le azon szép és díszes uj templom oltáralapköve, melyet nagyméltóságú gr. Károlyi Alajos ur ö exeja Mágocson most készíttet. Ugyanis a már régen várva várt napon, kora reggel az egéaz környékből nagy számmal összesereglett nép örömmel ohajtotta szemlélni azon jelenetet, melyet igen sokan még életökben nem i«láthattak. Reggeli 9 óra körül lehetett az idő, midőn egy pár mozsár lövés jelenté a* ünnepélyes jelenet kezdetét. Ekkor mindenki az épülendő uj temphoz közeledett, látni és hallani a történondőket, mit csakugyan meg is kezdett a templom épitésnél foglalkozó derék ácslegények egyike, ki is a templomtorony körül felállított állványról mondotta el mintegy 10 versszak ászból álló felköszöntőjét, legelőször a felséges királyra, a hazára, azután % nagyméltóságú gróö családra, ki e templomot építteti, azután a grófi uradalmi tisztségre, község elöljárói, a templom tervezője és mestereire, az épités vez- tője és pajtásain, kiknek egészségéért, jólétök és boldogulásukért miuden versszakaaz végéu boros poharat ürített*) és hajitott le a nép közé. Mindezek megtörténte után kezdődött a tulajdonképeni oltár alapkő letétel, a templom szentélyében ; a menetet 12 fehérbe öltözött iskolás leányka uyitá meg, ezt követé dr. Ében derekegyházi Mihály lelkésznek alkalmi és tanulságos beszéde, melynek végeztével felolvasá az oltóira lapkőbe leteendő s díszesen kiállított okmánylevelet, mely szólt: a jelenleg dicsőségesen uraiko lóról, a niulgu gróf ur és élő családjáról, a grófi tiszt"iselők s közsé/ elöljáróiról, a mági>csi uradalomhoz tartozó pusztákról időjárásiól Ezen és a mostani okmáuylevél kettős bádogszelencébe tét«tett és Illés L. mágocsi uradalmi inspector ur által bezáratott. A zárkö befalazása dr. Ében Mihály által megkezdve, az ott jelenlevő uradalmi tisztek által folytatva, egyházi ima és mozsárlövések között fejeztetett be. Ezután következett a templom tornya s keresztjének megáldása. künn szabadban a templom előtt, ugyancsak dr Eben M. űr által a */ Váljék egészségére. Szerk. Folytatás a melléklete - i i»rr*nwi^vycaibm.uicct«i n imui i n ifju embernek könnyelmű elhatározánál, melyet nagyon is hamar követhet a kelleténél is szomorúbb megbánás. S akkor azután az én leányom csak túrt lény legyen egy kedvét,örömét vesztett férj házánál. Ha örökre a nyakamon veszue, sem adnám leáuyoinat hozzá. Es azután az a Klopp meg talán nem is magyar ember, legalább a famíliája nem az. No már pedig én semmiféle némethez nem adom a lányom. Es azután meg azt mondják, hogy ennek az embernek az apja minden vagyonát borzén szerezte és fia is apju utján akarja vagyonát fenntartani és gyarapítani; az ilyen emberekről azt hallottam, hogy amilyen könnyen gazdagodnak, éppen olyan könnyen mennek tönkre. No, hát ha módja van a leányomnak választani, akkor válasszon olyan férjet, kinek egészen biztos élet módja vau. Mit szólsz hozzá Klárika, ugy-e igazam van? Klárika nem szólt semmit, hallgatott; mert, ha ő szive vonzalma szerint akar választani, ugy legközelebb érezé magát Klopp Bélához, kinek szemeiből legmélyebb, legőszintébb szerelmet olvasott ki. Tetszeni, tetszett neki Boór Kálmán is; de ugy érezte, hogy ehhez Káros Nagy Sándort kivéve legkevésbé óhajtana férjhez menni, mert Boór, mikor megkérte azt mondta neki, hogy ő egy csúnya nőt nem birna szeretni. Ha beteg lennék és megcsun) ülnék gondolkozott Klárika, vajon milyen sors várna rám egv ilyen ember mellett? Ha többé nem szeretne? Pécely gróf, midőn látta, hogy Kláriska hallgat, felvette a szót és azt mondá, hogy ő ugy tartja, hogy Klárika mind a négy kérőre büszke leheti mert azok kivétel nélkül előkelő uri emberek, kik közül bár melyik oldalán boldogság várhat egy nőre; de ha a négy közül választani kell, báró Váry Eleknek főlénye van a többi kérők felett; mert van olyan gazdag mint akármelyik, ura a maga helyzetének; mert árva fiu és derekabb, szebb is, mint akármelyik és emellett egyik első rangú magyar főúri családnak a tagja, ki-

évi szeptember 2S-án, ugyan annak 3 ik századától pedig szeptember 20 én 15-15, összesen 30 db honvédló tartásra ki fog adatni; a kivenni szándékozók egy 1 forintos bélyeggel ellátott vagyoni bizonyítványuk benyújtása mellett a lovakat addig is kiszemelhetik és el&jegyeztethetik Egy okleveles gépész, ki egyszersmind kovács legyen, azonnal állandó alkalmazást nyer, hogy hol? felvilágosítást a lap szerkesztősége nyújt. Egy hullát fogtak ki f. hó 15 én a Tiszából A hullában Bakos Mária csongrádi 7 és fél éves leánykára ismertek, ki mindenesetre véletlenül esett a Tiszába. K0VáC3 Pál a -Szentes és Vidéke" volt szerkesztője s utóbbi időkben a Nyitrai közlönynek volt munkatársa Nyitra és Vidéke 1 * ciin alatt Nyitrán lapot indított. A lap élénken van szerkesztve és minden tekintetben tartalmasan van kiállítva, s ugy látszik, hogy a Nyitramegyében lévő egyik megyei pártnak a lapja. Dal és sóia hangversonynyel egybekötött zene estélyt rendez f. hó 29 én a Széchényi kertben a helybeli dalárda. Ez estély tiszta jövedelme a városi tanács által megállapítandó városi jótékony célra lesz fordítva. Kéretem. A nyári mulatságra, melyet a szentesi egyetemi hallgatók ret d znek aug. 4 én, a meghívók most küldetnek nzéf. Tisztelettel kérjük mindazokat, kik meghívóra igényt tartanak, de véletlenségből netalán nem kapnának, szíveskedjenek ez iránt a rendezőséghez fordulni. Iroda Nvirv Sándor kereskedő ur házában, d. e. 10 12. A rendezőség. Színészeink Csongrádon befejezték vendég szereplésüket s f. hó 20-án visszatértek városunkba, hol ma este Tündérl.ik magyarhonban" czimu jeles népszínművel fogják megkezdeni az előadást. A bér leti előadásokat f. hó 24 én kezdik meg a Párisi regény" cimu kitűnő francia színművel. Hisszük, hogy e jeles színtársulat továbbra is méltó támogatásában ré szesul városunk művészetet pírtoló közönségének. féle uéven összeirt e^yéu elnevezését a sorozó lisztábau meg szokták különböztetni, közbe ékelve a nrekte u Az idei buza terrnős iránt m ír némi tájékozást nyújtanak az eddigi próba cséplések, mire nézve latin szót. A barna vitéz ki most is derék falusi zenész, a katonasági szolgálat alatt a katalógus felolvasá- több oldalról nyert értesítés folytán írhatjuk, hogy vá romunk határában általában jó köz»'p buza termés lesz, sakor mindig e megszólításban részesült: Kánisz rekte shelyenkint egyesek termése a multéviv -1 vetekszik. Két Buta"; mikor pedig végelbocsátással haza került, séget sem szenved, liogy a f. hó 18-ki tartós és csendes eső a kukorica termésre nézve is általánosan előnisz vagy?" A cigány teljes önérzettel igy felel: Nem. kérdi tőle földesura: Hát Buta te még most is Kányösebbé tette kilátásainkat. E két nevemet meghagyták ugyan uram, de még a Uetket" is h.izzász'ivztem s most igy hivnak ott ma A gőzhajózasi illetőleg jelezhetjük, hogy a is: Kánisz Retek Buta." Duna gőzhajózási társaság a S>.eg. d és Szolnok között! közlekedést í. hó 15 tői fo«*va 2 gőzhajóval közvetíti. Drága h.izassagl igéről Az angol szépek szi Kein élj ük, hogy ez a második gőzös már nem vontató, vesen meghallgatják udvarióik bókjait, a nélkül, hogy li.tnem személyszállító hajó leeud, mert a vontató hajók coigalassuságú járása folytán eddig a személyfor- szont Angliában arra is uagyou ügyelnek, mikor hágja nagyobb jelentőséget tuiajdouitauának nekik; de vi galom fölötte gyér volt a gőzhajón. át a közönséges csevegés halá át az udvarló. Még a Hagy szerenisétíeusáj történt a Glasgow melletti kikötőben a rd;»phne u nevü uj hajó vizrebocsá- röpke házassági ígéretek is veszélyes következmény űek lehetnek Mult hó 30-áu Dublin ban Biron biró tásakor. Nagy ünnepély ment végbe a vizbebocsátása egy meg nem tartott házassági ígéret ügye (breech of kor, s a hajón tobb száz ember volt. Alig ért a vízbe, egyszerre baloldalra kezdrtt hajlani, azután gyor- pro mise) fölött döntött, melyben miss May Coghlan panaszomé 3000 st (30,0J) frt.) kárpótlást követelt san merült. Borzasztó volt nézni, hogy mint futkosnak hűtlen vőlegényétől. Spring Eduárd, egy gazdag entieldi földbirtokos lia, 187i)-ben eljegyezte Coghlan kis föl alá a födélzeten lévő emberek s mielőtt csuk egynek is eszébe jutott volna az. hogv lemenjen a hajó asszonyt. As eljegyzés a felek kívánsága szerint titok alsó helyiségeibe s az ottlevőket a fedélzetre hívja, a ban maradt s az eljegyzette^ négy évig hívek marad szerencsétlenség megtörtént. A hajó felfordult és eltűnt. tak egymáshoz; pár hete azonban a vőlegény a jegygyűrűvel együtt visszakövetelte igéretét inenyasszo Miuden, ami csak a födélzetén volt, vízbe esett s a tenger felülete pillanat alatt életükért küzdő föl fölmerüld, majd ismét elbukó alakokkal lett tele. Azon nyátó], mert egv gazdag leányt szándékozik elvenni, kinek vagvoua szorult anyagi helyzetén javítana. A nal kis gőzösök és csónakok siettek elő, s kihalásztak vádló nő által bemutatott néliáuy levél, melyben a vádlott őt per kedves angyalom," bájos feles<*gecskéui" a vízből x&ízíiegyuen embert. Azok, kik a hajó belsejében voliak, mérnökök, gépészek, ácsok, nem kerültek fel szólítja meg, elegendő volt, hogy a biró minden további szinre. Szivszagató jelenetek következtek. A parton kihallgatás nélkül kimondja a breech of prosnise* t; félőrülten futkostak föl alá azok, kiknek atyjok, rokonuk vagy jó barátjaik merültek el a hajóval együtt. a jury vádlottat 1200 font sterling kárpótlásra ítélte Az ítéletet a nagy számú hallgató közönség zajosan Megostromoltak minden, a parthoz érkező csónakot, megtapsolta. hogy talán benne ül az, a kinek életéért remegnek. Majlath György országbíró gyilkosai ellen a A szerencsétlenül jártak száma száznál több. A szeliogy a a vád alá helyezés iránti indítványát. Ez indítvány sze- királyi ügyészség már beterjesztette a törvényszékhez rencsétlenség okát némelyek abbau látják, hajó teste nagyon ese lenül volt épitvt uag)on! riut Spanga, Pitély, Bercc, mint a rablógyilkosság köz nehézkes volt az egész alkotmány. j vetlen tettesei, Jávor János mint bűntárs ellen emel I tetik vád; egyszersmind Spanga a Schvarcer féle be RéfiliÖrtér.et. Lacunás, vasmegyei községben ' törés miatt is vád alá helyeztetik s vele együtt Káli ty egy áldott állapotban levő nő meghalt. Midőn a temetőbe vitték, zörejt hallottak a koporsóban. Rögtön József, volt szentesi lak«ra, mint az utóbb nevezett bűntett elkövetésnél szerepelt bűnsegéd is. A nagy felbontották a koporsót s borzadva látta a halottas menet, hogy a holt asszony mellett ott van ujonszülött érdeklődéssel várt tárgyalás mielőbb meg fog tartatni. gyermeke, ki a koporsóban jött a világra. Együtt temették el a gyermeket anyjával, mert halva született. Uiíalvy utazása Paristól Samarkíndig a CZI<U< czi.no hz uj műnek, mely i mint. a. Kévai»>-...: testvér,. k I. ki:idasaban I u-.. megjelenő.. Világhírű utazások Konyvtárá-nak immár harmadik nagy munkája legközelebb indult meg és melynik «1 ls hár«m fl/.mét mi is vettük A leggazdagabb földbirtokosok. Európában «z Sr.echonyi ke!«>ti utaxá«a és ManJey c-ak n*»m réjr«*n l>»*fejezi-tt angol South riand hercegnek van a legnagyobb földbirtoka, területe 120 négyszögmfid; ezt követi Schwar- epnchalis ntfive, njely njry»nck az utazási krtnyviárnak di<z példányait képtni M.'lr ". bevnrtti voltak MM i...l «i:ni águk, zenberg herceg, a kinek Ausztriában 110 négyszógnifl.lnyi birt ka van, túána jön Liechtenstein herceg 104 ;i I«eset»l» útleírásokat a le^hir»-si't>h nta. ók kiv '.ló infiv. it melyért eddipdé kényt.-kne!; voltunk kftlfoldre tordúlci. M» már magyar egv e célból alakított tengeri őrség, a tengeri ochrana őrzi, mely erősen felfegyverzett két ágyúnaszádból, két torpedószállitóból, egy hadi gyorshajóból, gőzösbárkíból és egv az őrség tisztjei számára berendezett gőzösből áll." Mindezek a hajók folyvást a part hoszszáb»n alá s fel czirkálnak a kastély előtt, hogy minden idegen hajónak vagy csónaknak kikötését megakadályozzák A révben a Lot" nevü gőzös ezirkal. A tengeri őrség hajóparaucsnokának az az utasítása van hvy minden idegen gőzösre, különösen pedig olvan hajóra, mely kísérletet tesz a kikötésre, az ágyukból rálőjenek, vagy azt torpedóval /Robbantsak. o} Felvétel a kunfélegyházi aliami tan;tokepezdéb9. A képezdébe felvétetik minden oly ép testű novendek, a ki 15-ik életé""* az vet már meghaladta s ananvanyelv-, számvetés- és törtenetemoe,. történelemben legalább ^jártassággal bir, a mennyit a közép vagy polgári Alsóbb osztályában tanítanak és e,t vagy kol«i l»í*nnvi f vánvnval. és a... válnak részesülui, azok récéről legénység, InzouyU- vánvnynl is. A kérvény augusztus hó 15-ig benyújtandó. A tanitóképezdében a tanfolyam négy éves s a tanítás teljesen tandíjmentes. A szegénysorsu s igyekvő növendékek ösztöndíj címen havonkénti pénzsegélyben részesittetnek. A tanév sep. 3 án veszi Kezdetet; a javító s felvételi vizsgák sept. 1 én tartat nak meg. 18H2. junius Zajzon Dénes, igazgató Pösiagaiambok Bécsben. A bécsi kiállítási ro tunda egyik kis udvara csinos kerté van alakítva. E kertben van egy kalitka, melyet Llolub ritka afrikai madara a kai népesített meg. Szombaton este a déli vasut esti gyorsvonatának kalauza egy galambot magával vitt Triesztbe s azt hétfőn reggel lü órakor elbocsátotta Ugyauaz nap délután visszaérkezett a rotunda kis kert jébe. A galamb tehát 8 óra alatt tette meg azt az utat, melyre a gyorsvonatnak 13 órára van szüksége. TÜZVÓ3Z ideján az istállóból lovak és szarvas marhák egyszerre kibocsájtására egy német gazda egy készüléket talált fel, mely minden ló és marha-istálóban felállítható s melyuek segélyével az állatokat tűzve szély esetén egyszerre el lehet ereszteni. Ezen készü lék áll a jászol hosszában futó köteleken nyugvó és saját tengélyük körül forgó, megfelelő vast agságú vascsővekből és pedig azért vascsövekből, inert a csővek sokkal erősebbek, mint ugyanoly vastagságú vasrudak. Ezen esőveken megfelelő távolságra sajátságos szerkezetű kapcsok vannak, a kötőlánc beakasztására va lamennyi csövet egy összekötő cső foglalja ö^sze. 11a ezen öiszekötő cső egy az istállón kivüi álló fogas kei ék segélyével ide s tova mozgattatik, valamennyi állat kötőiánca kiakad a kapocsból és az állatok azon nal hajthatók kifelé* Lényeges az, liogy az állatok egy szempillantás alatt oldoztatnak el és egyszerre kibocsáthatók, mi tűzvész idején felettébb nagy fontosságú. M. F. u Kánisz Rőtek Buta. Egy szentháromsági cigány Maros Tordamegyéből a sorezredbe besoroztatván. két nevet kapót: Kánisz-t és Butát. Tudvalevőleg a több gészítéséül írott kö/.l. menyét lapunk jövő számábyu hozzuk. négyszögmflddel, a ki Morvaország 12-ed részét bírja nyelven olfl imtjnk és ;» ex a legfőbb ok, bogy niou CJWvy Az ivóvízről írott cikkre vona'kozólag ugyan ezt üzenjük. mfiv't is ft»tnte ArtVüimel UdvStÖliftk. A nint oddif m-_ r és nagy terjedelmű birtokait folyton szaporítja paraszt jelent tnzetcktíöl m. ^cy<"»züdti«'ftünk, itt ms * kevésbé van az olvas.) Felelős szerkesztő és kiadó tulajdouos : telkek^összevásárlásával. A magyar földbirtokosok közt annak kitéve, hogy az úlb irá* száras, vagy talán tud»ná ivos ínég most is legnagyobb birtoka van. Eszterházy hercegnek, 80 négyszögmértföld, valamikor pedig még egy- modora untatni fogja öt HU'v e gyanú rlo.zolj.'k, elégnek tnrioin S I M A ^E^Eisro. annak felomlitését, ho;y Ujt'dvi ur exak u azott, d; ho/y mit tanúit ét tapas/talc az ufón. a/.l Ujfilvyu^ a%*v.ony irta n-g s íjit szer annyi volt. észl.'loti.-«feljegyzései nyomán méif pe lig a legérdekesebb, a Hogyan őrzik az orosz czárt? Az orosz cári legvonzóbb, egy szóval azon kell-nnes, kedves, elragadó inodorbau család tudvalevőleg most Pétervár mellett Péterhofban a nrnl mmt e?ak c-cik irauc/.i-i fránczia tu mi 1 u:u. irni. A j- iou fii^ ««.< *«. k -w. az clindu!ás% «a/. utazó párnak l\iri*b>l való távozását, a/, előkés/.ümeket a hideg az Alexandria-kastélyban időzik Mint a pétervári Xo ellen tánryazzák élénk festékei. m.gkapó ré*».loiekk.d tarkítva voj'e Vremja e hó 5-éről irja, a kastélyt a tenger felől szinte átadja az ug.fanottani tiszai révnél a knmnátjárási A mit kiilttnftsen in-g akarunk jegy /ni, azon kftrölnn'n, hogv töbl. és pompásabb képet m'j illustratió tekintetében t.»íán páratlanul álló néni t d ; s/.infívükben sciu láttunk, ^Az utazás.iák l. j/szebb részei»'s ilye i számtalan volt muvés/.i kivitelit rajzokban vannak megrtrok tve. úgy hogy csak szemléletébe Iinc lyedve, az olvasó sr.ellemi!t»g e*akugyan maga i* in igteszi az ut it az Írónővel együtt. A mfí előhzetésl ára ugyanaz, mi az»*lob bieké volt Egész évre (Í6 füzet) H tví, fél, vro (13 fi/et) 4 frt. Kj?y füzet áia csak 30 kr. - Ha az első füzetekről bárkinek is alkalma lesz véleményt mondani, véleménye csak a legőszintébb ajánlat1< - Magyar színészek és színésznők életrajzai, AdM-E-nlek és Bzinmd'ár czimii hézakpotló, érdekes vállalatból, megjelent a második füzet'f, melyet a Kassán megjelenő Szinéazeti KrtzlönV 4 szerkesztője, Báthory Kománcdk Mihály, az rlső füzethez hasonló nagy gonddal és gazd.ig változatos tartalommal szerkesztett Az életrajzi adattár magában foglalja PAlmav lika jel. s mflvé.^nőnk életrajzát; továtdú életrajzok: Philippovich István az egykori híres oper%» nekösről ; Litahár Endre eliiunyt színigazgatóról; >z*bó Krisztina, elismert ré^i stinésmiőről; Hnbay Gusz'áv vetvián színész és szinigazgitóról, B illa Károiy a régi gárda egyik t«h«ts ges tagjáró!; Mezey Vilmos volt operaénekesről és Qaray Fenmczről. Feltalálhatók a 2 ik füzetben in^e: Miklósy Gyula színigazgató uaplójabél emlékek és élmények; egykorú följegyzések a magyar színész-életből; apr.'.sájfok és adomák azok életéből, kiknek életraj zai a második füzetben megjelentek: régi szinlap és végül sziumfttár. Minden egyes füzet, öná ló egészet képez. Egrv krttet tíz füzetet tartalmaz, melyhez díszesen kiáilitott bekötési táblával szolgálnak. Előiizetési ái: Tiz füzetre (az első kötetre) 3 frt. Öl füzetre 1 frt 50 kr. Egy füzetre 30 kr. mely összegek a Szinés/.eti Közlöuy" kiadóhivatalába (Kassa, kovács-ute.za 15. nz a.) küldendők. E^ry füzetnek bolti ára 40 kr Kapható Bu.lapesteu Aigner Lajosnál s minden vidéki könyvárusnál. - Megjelent a magyar általános Ievez5 házi titkár 3 ik füzete. Szerkeszti KXOKK AL.\JO>. kiadja itj. Nagel Ottó Budapesten. A nemzeti színház bérházaban. Magyar néinet francia és latin címek ismertetnek, azután értekezik a szerkő a levth-k oszt ilyozssár/il, az osztályozási alapoknál azok egybevetésével a tárgyalandó leveleket a következő osztályzat szerint ígéri ismertetni u: ni: az általános vimon/okra voualkozó leveleket, a kereskedelmi és üzleti leveleket, a levélkéket és levelezőlapokat, a táviratokat, az értesítéseket, jelentéseket, hirdetéseket és reklámokat, azután ismerteti a levelekre ad ndó válaszokra nézve me^iartandó szabálvo':**, ezu'áu m.-írkezdi az általános visz.niyo'cra vonatkozó levélminták közlését* Ezek között legelébb is a nieghivó leveleket uunerteti é9 buszonként különböző ilyen levél ininíát hoz; azután ismerteti a születési, házasági, halálozást jelentéseket tartalmazó leveleket és hasontarialmu tizennyolc levél miutát közöl. E/.eu ér. dekes és hasznos füzet ára 30 kr. Ugyanezen hi.tdónál megjelent Ön ügy véd* 4 című közhasznú mű ugy füzetekben, miut fél és eg.'sz kötetben megrenedelhető. KiVÖ.MAT. Özentesváros hiresztelési könyvéből. Kiss Sándor örökösöknek 1. t. 254. számú háiuk nagy nyomási földjük, felső réti földiiik és nagy hegyi szőlőjük szabad kézből eladó. Az Oblatt házban egy lakás azonnal kiadó. Halász Dánielnek a felsó réten 3'j hold földje két tagban eladó. Értekezni lehet I. t. 56 száuialatt. K«>nig tíimonéuak kis tokéi 2 tanyája haszonbérbe, vagy pedig feles munkára kiadó, ugv szinte Jámbor Nagy István mellett 15 hold. Kürti Sándornak bökényi 13 hold kaszálója kiadó. Fábián T Ferencnek Donáton 1 ' j fertály földje eladó lí. Ml. Kúrti Jáuosné 11. Í397 SZ. háza eladó. Bartha János járásbiró kurca parti házánál két padolt szoba, takarok tűzhellyel ellátott zárt konyha, padlás, tűzre valóssal egylitt azonnal bérbe kiadó. Dezső Bálint IV 52. sz. háza eladó. özv. Zsoldos Ferencué 111. 316. sz. háza eladó. Varga Bénjámin lapistói földjéről f. év junius 30 áu éjjel egy vontató szénát és egy nagy gerebjét elloptak. A nyombanutasitó neve, titokban tartása mellett, 20 frt. jutalmat kap. Szóké Mihály bökényi 5 hold kaszáló földje eladó. Böszörményi István 111. 767. sz. háza eladó. özv. Török Jánosné 11. 691. sz. háza eladó. Fazekas Sándornak a Dinnyés laposon 3 hold földje haszonbérbe ki adó, vagy eladó II. 254. Csányi Antalnak az alsó réten 7 hold földje eladó 111.89. Katona József ref. tanítónak az alsó réten 6 hold részlet szántó földje elli. 55. Budai Bálint IV. 127. sz. ai. lakosnak egy 7 öles épület nádteteje és ti öles léc kerítése eladó. Török Józefuek az alsó csorda járáson 2 db. tehén já rása van eladó, Dunaháti M. Ferenc alkapitány házánál egv bútorozott szoba van kiadó. Németh Lajos 111. 22ó\ sz. háza elad ). Fazekas Mária IV. 52. sz ai. háza eladó Pásztor Boldizsárnak kender vetése van eladó. özv. Kiss Istvánné IV. 720. sz. háza eiadó. Széli Bálint I. 760 sz ai. lakosnak 42 hold inucsiháti és 2 fertály kajáni földje haszonbérbe kiadó. özv. Bakonyi Józsefné I. 452. számú házánál tűzi f ja van eladó. özv. Kis Dobos Mihálynénak kis tokén 16 hold földje eladó értekezni lehet II. t. 459 ház sz. a. a nagy vőgy aljon. Szoboszlai Szabó Bálint II. 5>?6. sz. ai lakosnak Dónátou 23 hold másik helyen 15 hold földje 3 évre feles munkálatra kiadó. Rác István III. 109. sz. ai. lakosnak a Derekegyházi oldalon 14 hold szántó földje és Donáton 4 vontató gyepszénája van eladó. Birtha János kir. jbirónak kurcaparti házánál két padolt szoba, takaréktűzlielyel ellátott zárt konyha, padlás és tüzrevalóssal együtt azonnal bérbe kiadó. Kiss János molnár tudatja a közönséggel, hogy a Debreceni József féle korsósok melletti szélmalmában az őrlést a legkielégitöbben teljesítheti oly formán, ha ö szállíttatja az örleni valót 12 percent, ha pedig a tulajdonos szállíttatja, 14 percent levonással. Szakái Mária II. 405. sz. háza eladó* Szépe Antalnak ponköcháton 20 hold földje buza alá feles munkálatra kiadd 1II- 115. Szabics Demeter IV. 3*1. az. háza eladó. Dötne József I. 135. sz. háza eladó; özv. Darázsi Istvánné III. 161 sz. háza eladó. B iufi Ferencnek teési 60 hold földje feles munkálatra kiadó, Csák József I. 3*4. sz. ai. lakosnak buséri 10 hold földje eladó. Kutas Bálintnak a kiilso tehenesben 23 részlet ártere és bökényi 2 hold kaszálója nyári használatra kiadó. Ifj. Deák U'dviisnak kis Tökéu Piti István féle 136 hold szántóföije szabad kézből eladó. Értekezni lehet Négvesi Mátyással Sebesi Józsefué házánál. Fábiáu Tóth István kis tókei 15 hold földje 3 vagy több évre haszonbérbe vagy feles munkára kiadó. Értekezhetni lehet a bökéuvi csárdában. Szerkesztői üzenetek. Egy városi képviselőnek. A városi rendőrség újra szervezésére vonatkozólag lapunk mult számában hozott vezércikk kie- Haas2 Jaűa elad')n Mindszent k izs '.gben 5 p ír köre milködö és a leg' job't karba >i lévő gőzmalomnak öt illeti» fele részét, ugy dij zedlsének S részlet bérletét. A venni, iuatöíeg bérleni \zdndékozók h ír mikor Mindszenten vele értekezh»t.)wk. I ANONCUL vegyeskereskedésembeu azonnal felvétetik e^y jó házból való fiit. I 3 $obray Sándor. V;ui szerencsém a t. közönséggel tudatni* liogy mármiítrosí SÓ egyedül nálam és * következő árakon kapható: Mármarosi kősó mm. 11 frt 80 kr. darált só 12 B 50, Erdélyi kősó mm. 11 n 70 w Egyúttal h. figyelmébe ajánlom bőven felszerelt "teörl2:eré3ls:eciésem.et, hol mindenféle bőranyag, különösen talp és barkás barök, zerne és vikszbörök, nem különben az u. n. külföldi talp is gyári a**oa kipható. A t. közönség becses pártfogását kéri i ohn Gábor*

H I R D E T É S E K. ROSTON, PROCTOR ÉS TARSA Budapest, Nádor-utcza 39. és 41. szám, a j á n l j á k a 1 e g a 1 h 6 rl i j j k k k a 1 k i t ü n t e t e t t gőzmozdonyaikat " Ifa,- ós SZABAD, szérrtvitésre SZALMArÜTŐ gozmozdonyaikat ri^feí Hoffherr-ftle egyszeríí és tisztító cséplőkészleteket járganyhajtásra* Árjegyzékek bermentve küldetne. íiobmeniö és üszegtisztitó elökészülékkel.l Csépléshez kitűnő fütö- "VI sé a és száraz kemény tűzifa alulírottak gőzmalmában mérsékelt áron folytonos készletben van. Kapható továbbá kovács szén is. Szentes 1883. julius hó. 1 3 Lázár <5s Soimenfeld, gözmalouitulajdonosok és fakereskedök. Felette olcsó bevásárlási forrás! 0 Ezennel van szerencsém a t cz. kü- K zönség tudomására hozni, hogy esak is 0 egyedül nálam kapható a & világhírű X Tket-M:::bz, és egyéb fali hajlított fából készült bútorok ^ melyeknek árait a mai naptól kezdve ^ * 20 percenttel Vf lejebb szállitottam. A t. közönség szíves pártfogását kéri tisztelettel Q X 2 3 g WMSS bernátnl X Főutea, saját ház. ^ x e x m x * x * x m x m x e x 9 x * x s X 6 í Tégla eladás! A városi tégláulepen a kongós tégla ut építéséből fönnmaradt mintegy legjobb minőségű tégla eladó. egy Utalványok rrambovszky szállodában" a kongó tégla útépítése mii vezetőségénél válthatók. Gissfeld Imre, 0 0 művezető. B O B É I d C O M P, Budapesten, IX-ik kerület, Üllői ut 35 ik szám alatt. MjAnliák <>i>y.úg*serte legjobbnak i«m«'rt tüzanyagot megtakarító szén-, fa- és szalmafütésre berendezett gszmozdonyaikat felulmulliatian és bármely időjárás viszun'a^srfgftinak legjobban ellentálló vasgerendas cséplőgépeiket szabadalmazott magán eutö Rxc-rkezettel va^y a nélkül Árjegyzékek, ugy Magyarország elsőrendő uradalmai és gazdáitól származó s gőzcsépi ő készleteink rendkívüli nagy munka képességéről és utolérhetetlen tartósságáról szóló bizonyítványokat tartalmazó legújabb kiadványunkat, kívánatra bérmentve küldjük. A tisztelt közönség figyelmébe! g Alulírottnak tiszaparti raktárában kü- x lönféle minőségű kemény tűzifa és g cséplőgépek fűtésére legalkalmatoaabb igen jutányos ár mellett kapható o Helybeli faraktáramban pedig vontató kocairudak és létráknak X való gömbölyű fák, kész létrák és nyá- g ri jászlokat, valamint igeu jó téglát g. cserepet és négyszegletes flastet téglát tartok készletben. X Szentes, 1883. julius 14 én. X 5 1 Weill Salamon. ^ X W X 9 X m X \ X X X X J&QGOOCX^XI^DOOOOGíC Üilet áthelyezés! Tisztelettel értesítem a n. é. közönséget, hogy f. hó 18-án "bor"bél3r -Cizleteinet a Jurenák-léle takarékpénztári épületbe helyeztem át. W Mely körülményről midőn tisztelettel J w értesítem a t. közöuséget, kérem becses 8 pártfogását Szentes, julius hó. Ijfiukócl fjerz#on, fodrász és borbély. NB. Egy jó házból való fiu TANOMUL föntirt borbély üzletben fölvétetik. 2-2 V.SOGOGOCOC1XDOOOOGOOCS Szentes, 1883. Nyomatja és kiadja Sima Ferencz. VIESE és TARSA cs. kir. szabadalm pénzszekrény gyárosok Bécs. BUDAPEST, Prága. Fióküzlet: Budapest, sucrárut 2. (Fonciére palota ) sz. ajánlják elismert kitíiuő gyártmányú tűzmentes PÉHZSZEKRÉHTSIKET házi pénztáraikat, másoló és müiakataikat gépeiket legnagyobb választékban és jutányos áron. Kívánatra képes árjegyzékek ingyen és bérmentve küldetnek. NB. Minden kijátszatás kikerülése végett kérjük a tisztelt közönséget, miszerint czimünkre pontosan ügyelni és már több mint 20 év óta fennálló gyárunkat a hasonló hangzású, sokkal fiatalabb (Theodor Wiese & Co ) czéggel össze nem téveszteni. 3-20 Alulirt könyvkötészetében egy fiu fftczmö Sándor. Könyv-, papírkereskedés és könyvkötészet üzlet hely is,'g : Pál Sámuel házban. 3 3 Ik/Tária-celli lor-cseppek* jeles hatású gyógyszer ^J gyomor minden bántalmai ellen, ^ és föitllmulhatlao az ét- ^ vagyhiány, gyomor-gyen-a geség, roszszagu lehelet, A szelek, savanyu feibüfo- 7 gés, kolika, gyomorhurut T gyomoiéíjés, hugycsökénzödés. tulsagos nyalkaképződés, sargaság, undor és hanyas, föfajas (ha az a gyomorból ereaj gyo- ^ morgörcs, szék szorulat, a 4 1 gyomornak túlterheltsége 4" étal és ital által,giliszta, lép 4 és majbetegség, aranyeres X bantalmak ellen. r Egy üveg ára használati utasítással 36 kr. ^m Kapható Szentesen VÁRADY LAJOS ur jí u' gyógyszertárában, valamint az osztrák-magyar» birodalom minden nagyobb gyógyszertárában V "" és kereskedésében. Központi szétküldésig >raktár nagyban és kicsinyben. ^ 8éS 8 - é 4 őrangyalhoz" címzett gyógyszertárában 18 ^ Kremzierben, Morvaországban ^

Ennek bevégeztével Illés Lajosné urnő, mint ezen kereszt keresztanyja által egy ízlésen készült koszorúval Ion a három méter magas szép kereszt megkoszorúzva, és azután 20 ölnyi magasságú toronytetejére felállíttatott. Knnek bevégeztével a torony csúcsáról a kereszt mellől, az előbbi felköszöntőket mon<l<s derék és bátor ács legény a már említettekre ismétlé köszöntőjét, Melléklet a Szentesi Lap" 29-ik számához. A terménybankok és azok befolyása a mezőgazdaságra.*) A hitel gyakorlati alkamazásában számos oly intézkedéseket von maga után, melyek mind oda iránvuluak, hogy a készpénz a forgalomban minél nagyobb mérben helyettesittessék. Ilyen a pénzt helyettesítő közegekül tekintendők a bankok, melyek pénztári műveleteik mellett hitelnyújtással is foglalkoznak. A hitelállapotok terén feltűnő azon jelenség, hogy a pénzt képesek vagyunk egyébb közegekkel pótolni; mire rendkívül nagy szükség is van, mert a forgalomban előjövő értékek készpénzzel mind ki nem egyenlíthetők. Annyi készpénz, mennyi erre kívántatnék, a forgalomban soha siucs. A pénzt helyettesíteni lehet papírpénz alakjában bankjegyek, államjegyek, utalványok, leszámitomsok s több effélével. Eme hitelmüveleti alakoknak megvan a maga alapja; a bankjegyek éri-fedezettel birnak, az államjegyeket biztosítja a kibocsáto állam, az utalványok letett értékben vagy személyes hitelen, a leszámítolások kiszolgáltatott értékben alapulnak. A mezőgazdasági termel vényeknek, de klllönöseu a gabnanemeknek is megvan ama képessége, hogy pénzt helyettesítő közegekként szerepelhetnek, s eb bői kifolyólag bankalapul szolgálhatnak. Eme hitelműveletek azon sarkalnak, hogy a gabnaneinek hosszabb időn át eltarthatok, nélkülözhetlen emberi szügségletet Amint a pénzműveletek gvupontját képezik a bankok, hol az egész forgalom központosul s honnét szétágazik ismét, működésében a nemzetgazdaság ele mei éltetve, ép ugy lehet a gabnaneinek re ily lődöznek, semmikép elő nem állítható természeti tudományok. gyupontokát létesíteni, hol egyrészt a gabna, mint a pénz a bankokban kezeltetik s másrészt innét intézendő hitelműveletek tárgyát képezi. Eme gabna- vagy terménybankok alatt, melyek egyrészt lényeges megtakarítások tárgyát képezik, másrészt arra vannak hivatva, hogy mezőgazdáságunk számtalan égő sebét orvosolják s gahnakereskedelmünket megváltoztasssák, átalakítsák: értjük az elevátor rendszerű magtárakat. A gabnaneinekben általában megvan ama képes ség, hogy terménybankok alakjában bankalapul szol- *) Hziies Mihály által Irt és külön ffl»etbeu is megjelent ezen éitekezését ajánljuk gazdaközönségiink figyelmébe. Szerk. nek csak egy szavába kerü'ne, hogy az ország egyik legelőkelőbb, leggazdagabb nőjét megnyerje. Ezért nem való hozzá az én egyszerű lányom. _ \ De én azt is hiszem, mondá az Öreg liogy nincs is tiszta elméje annak a bárónak, hogy ilyen helyen keresi párját. Menjen ő a főurak közé. En nem vágyom olyan nagyra, leányom is megéri magához illővel. Hát a báróról ne is beszéljen gróf ur. Az öreg Csapó grófi vejét mindig gróf ur" nak titulálta, hiába kérte a gróf, hogy legyen már hozzá bizalmasabb. Igen, Károly, szólt most Klárika; ne erőltesd a dolgot, én nem vagyok olyan nagy úrhoz való, s azután meg katona. Furcsa, hát ha nektek az a bajotok, hogy ő katona, hát kilép a hadseregből, s azután nem lesz katona. Nem báii<<in én, ha ezerszer kilép is. Lányom nem hozzá való, mondá határozottan apja: ha esze volna, nem is kereskedne ilyen háznál. Bizonyosan a gróf ur lovalta föl. Nem tudom, hogy ha a báró ur leszáll erről a lóról, mi yen szemmel nézne nagyon is egyszerű sorsból származott feleségére. Hát én lenézem a feleségem? kérdé indulatosan a gróf. Én nem tudom, hogy le nézi e vagy nem, hanem azt tudom, hogy nem volt esze, mikor elvette. És persze nem akarja az ilyen esztelen vőkkel szaporítani családját. No hát én csak azt mondom, högy okos ember magához valót választ, mondá Csapó Sándor ur, ki, ha csatordai irnoksága és múltjának egyébb nyomorúságai eszébe jutottak, mindig érzékenyen restelte, hogy neki egy fényes nevü, gazdag gróf veie van. No én meg azt mondom, folytatá a gróf, gálhatnak. Sajnos, hogy eme képességűk az európai államokban nem méltányoltatott eddig eléggé. Amerikában az elevátorok széltében működnek s jelentékeny hatással vannak a mezőgazdasági élet fejlesztése és a forgalom élénkítésére. Igy Duluth-, Milwaukee s ezzel az ünepély 10 11 óra között d. e. véget ért. Chicago-,St. Louis Detroit-, Tőled o-, Cincinannti-, Cleweland, BufTalóban, az atlanti kikötőkben és az Unió A«lja a jó ég, hogy ezen, az Isten tiszteletére s imáóására épített szent helyet, a hivők serege nemzetikéről nemzedékre, szá- legelső buzaemporiumában New Yorkban mindenütt zadokon át használhassa s látogathassa, amit sxivből kiváu hatalmas elevátorok vannak működésben. Egy jelen volt. Az elevátorok oly kűtenleges célú magtárak, melyek a gabna kezelését az emberi erő nagv részben való mellőzésével gépek segélyével végzik. Akár gőzhajón, akár vasúti kocsiban jő a szállítmány, a gabnát gépekkel emelik föl, gépekkel mérik meg és osztják szét a tartányokban. Az egyes tartányok űrmérete, melyekben a gabna elhelyeztik, 2000 10000 hektolitert tesz. Egy elevátor 10-20 különböző űrméretű tartánynyal bir. Chicagóban magában 19 elevátor van, melyekben több mint 5.5 millió hektoliter gabna helyezhető el s évi forgalmuk G7 millió hektoliterre megy. Milvaukeeben 7 elevátor képes naponta ÍM),000 hekt. búzát átvenni s ugyanannyit vagy többet kiszolgáltatni. A legújabb és legeélszerűbb elevátorok egyike a Centrál New-York u vasuttársulat által New-Yorkban épített, melyben 400,000 hektoliter cerealiat lehet elhelyezni. Két épületben ÍK) méter hossz és 30 méter szélesség mellett 40 méter magas. Egy egy épületben több mint 100 tartány van. A tartányok 1.25 méter négyszögben 15 17 méter magassággal a egyenkint 1^)0-2400 hektoliter fér beléjök Husz emelő (eleva tor dolgozhatik egyszerre, melyeket mint az összes gépezetet egy 700 lóerejű gőzgép mozgat. Hazánk az elevátorok felállításával megelőzte a többi európai államokat, amennyiben befejezéséhez közeledik a magyar leszámítoló- és pénzváltóbank budapesti közraktári vállalatának u elevatora, mely 200,000 mázsa buza elhelyezésére leend alkalmas. A tartányok ennél különböző Űrméretűek lesznek, ugy hogy egyes nagyobb birtokosok egész külön tartányokat használhatnak. Az elevátorokban a vidék, melynek terményét összegyűjti, összes gabnája osztályoztatván, összeöntetik. Eme muukát felesküdt becsüsök végzik, kik osztályozzák a megérkező terményt s igy öutik össze az egyenlő értékű terményt külön tartányokba. A termény szelelve, rostálva és mérve letz, mely munkáért csekély dij szedetik, nemkülönben fekbér számíttatik. Ez a terménybankok működésének első része, a pénzelheyezésnek felel meg, midőn a bank tárgya a gabna épen ugy, mint a pénznek különböző nemei, oztályozva, tovább való használatra eltétetnek. A közéletben o két forgalom, elevátor és közraktár, egy értelemben szokott használtatni; pedig két nagyon különböző fogalmat fejez ki: csak utolsórészük a hitelmüveleteknek az üzletbe bevonásában egyeznek hogy akinek 12 lánya van, abból jut grófhoz is, báró- válassz. hoz is. És én azt mondom, hogy Klárika nem h-sz n.űsé, mint báró Váry Eleké. És azt is mondom, hogy meg A közraktárakban (entrepots) nemcsak gabnaneinek, hanem ipari félkészitmények, gyarmatáruk 8 egy leánya jövője és boldogsága iránt komolyan érdeklődő npa, saját leányára bizza férje megválasztását és nem erőszakolja senkihez. Hiszen én nem erőszakolom, mondá szelídülve Csapó ur; hát válasszon maga. Es azután, ha eltévesztette dolgát, hát vádolja önmagát. jobban V Hát szólj lányom: szived melyikhez vonz En nem ismerem egyiket se, s igy nehéz választanom; de leginkább rokonszenvezem Klopp úrral. Azzal a kiborotvált állil némettel? Hát hiszen legyen, de én nem adom hozzá áldásom, s azután hozzám be ne tedd a lábod férjeddel. Mert én nekem soha sem kell. No itt van és ön azt mondja, hogy nem erőszakolja leányát senkihez! Hát nem erőszak-e ez? san az apa. Talán esak van hozzá jussom, mondá harago Van, de ezt a just tul feszíteni annyi, mint boldogtalanná tenni saját gyermeket. No hát jól van, menjen ahhoz, akihez akar! Többé nincs szavam ehhez a dologhoz, mondá Csapó Sándor ur, s azután haragosan felkapta a kalapját és be vágta maga után az ajtót, hogy a szoba csak rengett bele. Klárika. Most apát megharagítottad, mondá ijedten Majd kibékül leánya kézfogóján, mondá a gróf. Hiszen tudod, liogy nekem is megtagadta Mariska kezét és erőszakhoz kel'ett folyamodnunk, hogy egymásék lehessünk. Hiszen tudod, okos apa nem áll útjába leánya sógora is boldodságáuak. Klárika hallgatott; mert látta, hogy most már haragudott. En, mondá a gróf, nem csapom rád az ajtót és nem is erőszakollak senkinek, hanem, miután kérőidet nem ismered, hát tarts fenn végelhatározásodig magadnak annyi időt, hogy megismerhesd őket és akkor (Folyt, köv.) másfele anyagok is raktározhatok s a külöuböző tulajdonosok árucikke külön-külön helyeztetik el s az esetleges megromlásért szavatosság nem vállalaltik el* esak az esetben, ha világosan ki lehet mutatni, hogy ennek a vállalat az okozója. Az elevátorokban csupán azon gabnaneinek helyezhetők el, melyekre készült, tehát buza, rozs sat. s miután itt a termény zsák nélkül, pa la rifusa" kezeltetik, összeöntetvén az egész, a vállalat kezeskedik érette. A közraktárakban e gabna zsákban kezeltetik. Az Európában üzletszerűen vezetett ilynemű vállalatok, közraktárak közül jelesebbek a londoni, liverpooli, havrei, amsterdami, a Stalkirchen melletti, hol a némpt gabnakereskedelem e góczpontba fut; továbbá vannak ily raktárak még Hamburgban, Brémában, Mannheimban, mely 450,000 mázsa árura van berendezve. Bécsben vaunak a városi közraktárak, az uniobank s a dunagőzhajózási társulat rakhelyei, melyekben több mint 30 35 40 millió forintot tesz az évi hitelforgalom. Lényeges szerepet játszanak e téren még a svájci és trieszti raktárak. Hazánkban a közraktári vállalatok létesítésére megindult mozgalom ujabb keletű, mindazonáltal ott van már a budapesti, szegedi, temesvári, barcsi ilynemű kitűnő vállalat. Budapesten a fővámház és az összekötő vasúti hid közt, közvetlen a Dunaparton nyúlnak végig e lakhelyek. A vámpalota mellett négy épület már át van adva rendeltetétének s bennök mintegy 200,000 mázsa áru raktározható. Ez épületeken alól emelkedik az elevátor, egy egész épület-kolossus. A terménybankok, valamint e közraktárakkal hitelműveletek vannak kapcsolatban s ebben tartom e két dolgot egyezőnek. Jelesül a forgalom gyorsaságának szükségessége szülte az áruk úgynevezett warrantirozását, melyet a terménybankok kiegészítő részeként kell tekintenünk. A warrantirozás abból áll, hogy az áru tulajdonosa letett áruáért elismervényt nyert, mely egyik kézből a másikba vándorolhat, pénzt helyettesit, tízetési ohjectuinul szolgál; az áru pedig mint biztosíték a bankban letéve marad, mig a warrant utolsó tulajdonosa az áru eladása iránt nem intézkedik. Az áru nem adatott át téuyleg senkinek s mégis azon érték, melyet képvisel, a forgalomban már lényeges szerepet játszik. Hogy a gabonaueinek ilyetén kezelése mily tőkéket elevenít fel csak itt hazánkban, arról egynémely statistikai adat könnyen meggyőzhet beniinket. Hazai búzatermelésünk értéke 120 243 millió forint között ingadozik, már pedig egyébb cereáliáink értéke ugyanennyire tehető, hogy a bankszerüen raktározható értékösszeg a kenyértermények és a kalászosok szintén 370 millió forint körül ingadozik. Ezekben megismerkedvén a terménybankok fogalmával, azok hatása és mezőgazdaságra való fontosságáról kell szélanunk. Hogy ezt tehessük, egy kis kerülő úttal mezőgazdasági állapotaink egynémely hiányát kell közelebbről figyelem tárgyává tenni. Tekintenünk kell a termelést, a gabnakereskedést, a szállítási nehézségeket és a hitelügyet, végül a bennünket oly közelről érdeklő amerikai versenyt. A mezőgazdának mai napság oda kell törekedni, hogy olcsóbban alítván elő terményeit, könnyebben megállhassa helyét az öt minden léptennyomon fenyegető versenynyel szemben. Tapasztalati tény, hogy csak a minkét övező államok termelési eredményei sokkal kedvezőbbek, mint a mieink, mert például mig mi alig termesztünk holdankint többet 5 G hektoliter búzánál, addig Németország ugyanily területen 8 1) hkt termeszt. Francziaoi szág pedig 10 12 hit, sőt vannak departementek, hol az átlagos termelés 20 hit. Eme körülmények egyik oka mindenesetre az, hogy nem rendelkezünk az okszerűbb gazdasági üzletvitelhez szükséges tőkékkel, olcsó kölcsönünk meg nincs. I)e hogy a tőke hiányán kivül egyéb számtalan bajaink is vannak, elvitatni nein lehet. Hazánk nemzetközi kereskedelmének egyik legjelentékenyebb tárgya mezőgazdasági termeivények s ezek közt ceroaliákból áll, ugy hogy ez utóbbiból az összes európai szükségleteknek ez a mi kis országunk 7%-át fedezi; ehhez vévén már most a belforgalmat önkényt következik, hogy gabnakereskedelmünkel igen nagy összeget forgatunk. Tekintve ugy a nemzetközi mint belkereskedelmünket, egyik sem olyan, hogy akár a gazdát, akár a gőzmalmokat vagy külföldi vevőinket kielégíthetné. Koppant összegek vesznek el egyfelől a szállítási neliezségek, a mustrák vételével tett viszaélések következtében, másfelől pedig a több oldalú közvetítési dijak szedése miatt. Nálunk ha a gazda terményt ad mig ez a gőzmalmok vagy k>i[földi vevőink kezelte jut, három négy kézen megy keresztül s e közvetítők mind kiveszik a maguk oszt hjrésztt a gazda rovására. Es még ez a jobb eset. Azt nézze meg valaki, mikor a piacon ''gy-egy szekér terményt hat hét ku peckedő szenzál megrohan, megveszik a terményt tf fővárosban jegyzett árakon, sőt drágabban. E/,t látva öukéuyt kérdezhetjük, honnét kerül ki a vételár KHdj-

lete, a szenzál dij, kezelési költség, a fuvardíj? Bizonyára n«mi» tisztességei és megengedett módokon. Ki kel! jelentenem, hogy a tisztességes kereskodelem szükségességét és nagy hasznát elismerem, mert az idő p-nz;de az ennek rovására űzött visszélés határozottan elítélendő. A külföldi vevők bizalma meg van ingatva, ezek maguk kénytelenek, ügynököket itt tartani, kik beutazván a vidékeket, közvetlen szemle alapján vásárolnak a termelőtől. Hogy ezen eljárás a bizalmatlanságban gyökerezik, kétségtelen tény. Kiegyenlített terményünk nincs, minden termelő más és más minőségekkel rendelkezik; egyenlő határozottcéloknak megfelelő nagyobb menynyiségü anyag összeállítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A szállítás maga roppant drága s hogy erre példát hozzunk fel, Amerika jó részben azért képes versenyezni, mert igen mérsékelt árakon szállít. Hogy mit jelentenek az olcsó fuvardijak, esak akkor érthetjük meg, hogy ha párhuzamba állítjuk a közvetlenül érdek körünk be eső helyek tarifa tételeit az amerikaikkal" Az 1876. évi cartell után csekély változtatással fizetünk 100 kilogramm búzáért: Budapestről Hamburgba 2 frt 40 krt. n Berlinbe 2 frt 05 krt. Drezdába 1 frt 8G krt. n Boroszlóba 1 frt 51 krt. n Szolnokra 52 krt. Bécsbe 80 krt. Ezek ellenében a 7000 kilométert meghaladó Chicago-Liverpool vonalon a szállítás 100 kilonkint l frt.'jo kr 1 frt 72 krba kerül, tehát kevesebbe, mint Budapestről Drezdába." De ínég vasutaink állomás helyein a raktározás is igen primitív s ha csak a közepesnél valamivel jobb termésű évünk van, már fönakad a raktározás; jó években pedig vagy nem lehet szállítani, vagy a szabadban raktározni; hogy ily körülmények között mennyi kár háramlik a gazdára, könnyen elképzelhető. A mezőgazdasági hitelügy figyelmes vizsgalat mellett szintén nem mutat kedvező eredményeket. A gazda hitelképessége igen rossz lábon áll s még akkor is, ha rövidebb időre kölcsönöz, legtöbbször jelzálogi hitelt kell igénybe vennie. Az ő terményeit, készleteit, beruházásait nem tekintik biztosítéknak. A takarékpénztárakhoz sem fér könnyen, de jobb esetben az innét nyert kölcsön nem elég olcsó pénz, ha fölveszszük, hogy fekvőségei 5 (), üzleti tőkéi pedig 7 8 %-nál többet nem jövedelmeznek Üzleti nyereségről pedig ritka esztendőben lehet szó. Arra van tehát utalva, hogy vagy előre eladja termeivényeit, a mikor jóakarói ke servesen megadóztatják, vagy uzsorások kezébe jut, ami egyenértelmü dolog amazzal. Sajnosak mindezek a tények s fájdalom, hogy nagyon sok esetben végződtek már sok gazdának teljes tönkremenésével. Es még mind ezekhez járul terményüzletünknek egy hatalmas ellensége, mely folyton fenyeget, kisért, réme a magyar búzának: s ez a néhány éve keletkezett amerikai verseny. Ne kicsinyeljük ezt, higyjünk azon tényeknek, melyek elől elzárkóznunk nem lehet. Németország s a többi európai államok alaposan tanulmányoztatták ezt, mert a beállliatö válsággal szemben nem akartak készületlenül maradni. Csak mi néztük azt eddig közönyösebben, semmint a dolog lényege valóban megérdemelte volna. Annyi már eddig is bizonyos, hogy a világpiaezon való helyzetünk megingatott, nem foglaljuk el többé azt a helyet, melyet elfoglalva tartottunk. A Lajtán tul való tartományok, egész Németország, Holland, Belgium Anglia. Franczíaország. Olaszország és Hel vetia fogyasztóink valának s ma e piaczok nagy részét amerikai és orosz buza uralja. Hogy teljesen ki nem szoríttattunk, egyrészt malmainknak köszönhetjük, e/ek kitűnő lisztet szállitván a mondott helyekre; más részt pedig annak tulajdonítandó, hogy két hóval előbb lehetünk piaczon, mint amazok. De ki k ezeskedik arról, hogy az élelmes amerikaiak maholnap nem versenyeznek-e velünk sikerrel lisztgyártás terén Az Egyesült Államok 1-S7 7 s évi búzatermelését 129 millió hektoliterre becsülték, a bel fogyasztást pedig í)4 millió hektoliterre; igy a kivitelre még mindig föutmaradt 35 millió hektoliter. Eme 35 millió hektoliternek a forgalomból való kimaradása a mi kereskedelmünkre igen jó hatással lenne; megtörténtére azonban vagy 37% al rosszabb termés, vagy pedig a népességnek oly mérvű gyarapodása kívántatnék, hogy ama fölösleget elfogvaszsza. Ugy az egyik, mint a másik föltevés nélkülözi a lehetőséget. Nem marad más hátra, mint a szabadverseny elvéből kiindulva oda törekedni, hogy jobb, szebb, alkalmasabb anyag előállítása, forgalmi kedvező viszonyok behatása alatt olcsóbb árak mellett nyerni el a tért versenytársunk Ezekben megismerkedtünk mezőgazdaságunk azon hajaiavl, melyektől ha azt akarjuk, hogy minél na gyobb lendületet vegyen, meg kell hova-hamarább szabadítanunk. Ezek azon betegségek, melyekre a terménybankok tervszerit és egyöntetű felállítása adják meg a keresett gyógyszert. A termény bankok módot nyújtanak a gazdának arra, hogy terményét minél előbb elhelyezhetvén, a bank hitelműveletei alapján pénzhez juthasson; a nyert összeget üzletében gyümölcsözően befektetheti. E mellett akkor adhatván el terményét, mikor azt legkedvezőbbnek véli, a kereskedelmi viszonyokból eredő kedvezőbb esélyeket kihasználhatja. A gabonakereskedés terén fennálló visszásságok megszűnnénk, mert terményét akkor, a mikor arra legkedvezőbb alkalom van, elhelyezhetné a gazda az elevátorokban; a küllőiddel szemben létező bizalmatlans; g elenyésznék, mert nagy mennyiségű és kiegyenlített áru állana folyton rendelkezésre: a mustrák vételéből eredő kellemetlenségek egészen megszűnnének; a szállítási nehézségek sokkal kisebb mértékre apadnának le. a vasúti rak helyeken nem szaporodnék ugy föl a gabona egyszerre. Megmeutetnének gazdáink attól, hogy előre kénytelenittessenek eladni terményeiket, vagv hogy uzsorásokhoz folyamodjanak, meri a termény bankok hitelművelete alapján pénzhez jutván ideje korán, azt további céljaikra felhasználhatják. Az elevátorokban való gabona kezelés olcsóbb is a mai szokásokhoz képest, mert az átrakodások, zsákolás, vasútra való szállítás sat. megkíméltetnek. A vasúti kocsik ugy vanuak berendezve, hogy ezekbe már zsák nélkül öntik be a gabonát, az elevaratok ebből fölmerik, eladásnál megint tele eresztik azokat s ugy szállítják tovább. Mint azt Miklós Ödön ur, a budapesti elevaratok műszaki építésének vezetője kiszámította, a magyar gabona kivitelén, eltekintve a többi kereskedelmi előnyöktől, csak zsák, zsákkötő, átrakodás s ily felesleges munkán éven kint és átlag 7 8 százezer forint lenne megtakaritható. Ily előnyöket biztosítanak a gazdára nézve a terménybankok, s kell is, hogy végre valahára megszűnjék kereskedelmünkben aiua rendszertelenség, mely mind nyomasztóbbá válik; hogy a termelővel szemben a valóságos fogyasztó legyen a vevő. Oly intézkedé sekre van szükségünk, melyek a szállitási és kezelési költségeket lehető legkisebb összegre szállítják le. Ily sikerrel lehet versenyeznünk; mi ha nem történik, a mi rovásunkra megy. A terménybankok egyik sarkalatos munkássága a gabona osztályozásából áll, melynek alapján az egyenlő minőségek ugyanegy tartányba öntetnek. Emberi természetünkben fekszik az öuzés és bizalmatlankodás, mit kezdetben nagyon nehéz lesz leküzdeni. Másrészt azonban felesküdt becsüsök, ahhoz értő egyének végezvén ó munkát, kellő biztosíték van adva a felek megnyugtatására. Az osztályozás irányelveit illetőleg hazánkban, föltéve, hogy a terinénvbankok rendszeressé tétetnének s nzok szaporodni fognak, könnyen meg lehet találni Hiszen ez idő szerint is élesen megkülönböztetik a tiizavidéki fehérmegyei és bánsági búzákat, mely megkülönböztetés a tőzsdén az árakban is kifelyezést nyer. Eme vidékek lennének legkiterjedtebb forgalmú helyeiken főgyűjtők felállítására kijelöiendők, hogy igy a búzának főjellege már a vidékben is kifejezést nyerne. Eme vidékek terményére négy négy alosztály kielégítené az igényeket teljesen. Még ama kérdés állhat előttünk, kik vannak ele vátorok felállítására hivatva,? Tekintve pénzintézeteinket, azok első sorban a kereskedő és iparos érdekeit szolgálják. A terménybankok volnának arra hivatva, hogy tisztán a gazda rendelkezésére álljanak. Atalában ama hit van elterjedve, hogy ily vállalatokat csupán nagy tőkékkel rendelkező pénzintéze tek állithatnak fel. Ennek ellenében már azon oknál fogva is, mert az ő érdekét szolgálja a gazda közön ségn. k kellene sorompóba lépni és társulás alapján fölállításukra minden elkövetni. Ne hidjük, hogy e vállalkozás más uton szélesebb alapokat nverhet. Azt hiszem nincs ez idő szerint hazákban vállalkozás, hova pénzt elhelyezni nagyobb kilátálssal a biztos haszonra lehetne, mint a terménybankok felálitása érdekében. Felhívás Szentes város hölgyeihez! A szentesi jótékony nőegylet - f. hó 14-én szép számmal egy begy ült tagok részvétele mellett tartott értekezleten a helyi), polg. iparos és gazd -kör u által városunkban f. évi ang. 12 én s következő napjain rendezendő házii parkiái litás sikerét egész erővel előmozdítani és biztosítani kedves kötelességéül mondotta ki. Igen tisztelt hölgyeink! Az előrajz fprogramm)-ban kiállitandóknl jelzett tárgyak, majdnem kizárólag a női munka és gazdasszonyi hatáskör keretéhez tartozván a kiállítás sikere leginkább az önök buzgóságától, ügy és munkaszeretetétől függ. Bizalomteljeseu kérjük föl tehát önöket: hassanak oda, liogy a kiállítás létesítése tekintetében, városunk hölgyei irányában támasztott bizalom igazolva és a várakozásnak megfelelő legyen Alkossanak a rendelkezésökie álló anyagokból háztartási cikkeket Mutassák be a gazdasszony kodáshan való gyakorlatukat és ügyességüket. Tüntessék ki a női kézi munkákbaili izlésöket, fölfogásukat és tapintatukat. Győzzék meg közönségünket, mikép kézi munkák és háztartási cikkek előállítása s készítése tekintetében, ki bírják elégíteni a neveltebb és finomultabb ízlést és nem szükséges ilynemű tárgyakat idegen helyről drága pénzen beszereznünk. Gyarapítsák, óvják s tartsák fönn a közvagyont. Ekként bebizonyítsuk, hogy Szentes hölgyei megértik és átérzik ez intelmet : Hasalkoss, rjyarapits. A Haza fényre <ieriíl. u Szentes, IK83. julius hó IK. A szentesi jótékony nőegylet" nevében: Áradt Kálmán Baloqli Jánosnt titkár. alűluökiiü. V1LAÖF0LYÁSA. Az egyiptomi cholera képezi ma a világ egyik legkomolyabb és legaggasztóbb eseményét. A 'cholera meggátlására tett eddigi nagyon is fogyatékos intézkedések teljesen eredményteleneknek bizonyultak. Egyiptom hátramaradt viszonyai teljes mérvben segítik elő e borzas/tó betegséget pusztításaiba", amennyiben a legnagyobb városokban is, mint Alexandria és K fii ró, alig van egy - két orvos és egy egy gyógyszertár, iirv nem csuda, ha a cholerába esettek száma folyton szaporodik s minden gyógykezelés nélkül seregestül vesznek el emberek. A vagyonosabb nép ezreivel vándorol ki Alexandria és Karióból, ugy hogy eddig több, mint 14 ezeren hagyták el a halál féktelen pusztításainak ezen ijesztő helyét. Az európai államok részéről minden kellő intézkedés meg van téve arra, hogy a choleráuak Európába leendő behozatala megakadályoztassék. A franciákat azonban az egyipomi cholera egyátalában nem alterálja a tonkigi hadmüveletek folytatásában. Seregeik ugy vannak felszerelve és beosztva, hogy bármely percben döntő harcot kezdhetnek. Legközelebb a külügyminiszter kijelentette a parlamentben, hogy ha a Tónkig ellen vitt katonai erő kevésnek bizonyulna, az esetre a francia kormány uj segítséget fog kérni a parlamenttől. A külügyminiszter ezen kijelentése nagy zivatart keltett a francia parlamentben. A császárpárti Cassaguak" durván támadta meg a köztársasági kormányt, a miért tőle az első izben az elnök elvonta a szót, s miután durva támadásait még ezután is folytatni akarta, ideiglenesen kizárta a parlamentből A császárpártiak ez alkalommal bizalmatlansági inditványnyal léptek íel a kormány ellen, de a parlament 371 szóval H2 szó ellenében bizalmat szavazott a kormánynak. A világ egyik foglalatosságának tárgyát képezi még mindig Chambord gróf X. Károly vult francia király unokája, igy a Bourbon francia királyi ház törvényes utóda, francia trónkövetelő,ki folyton beteg s állapota reménytelen s kinek bármely pillanatban bekövetkezhető halálával a francia királypártiak a köztársasági kormánnyal szemben egyik erős támfalukat fogják elveszíteni, habár a gróf trónöröklési jogát végrendeletileg Aumale hercegre, az úgynevezett párisi grófra ruházta át, de hogy a különben népszerű herceg vagy ennek melyik utódja fogja a francia koronát fejére tenni, annak már csak a jó Isten volna a megmondhatója. Ránk magyarokra nézve jelentékeny eseményt képez a magyar irók és művészeknek a legközelebbi napokban tett párisi utja, mely ut alkalmából a 140 tagból álló társaság meglátogatta hazánk nagy fiát, Kossuth Lajost is. ki hazájának fiait szívesen fogadá. Hosszasabban társalgott velők, majd tliea estére hívta meg őket; a nagy hazafi jó egésségnek örvend. Az előkelő magyar társaság Kossuthttól Franciaországba i utazott, hol Párizsba nagy ünnepélyességgel fo- ' gadták Őket; fényes estélyt rendeztek tiszteletükre, kétséget sem szenved, hogy Magyarország és Franciaország irói és művészeinek ezen találkozása és barátságos kézszorítása csak fokozni fogja a francia és magyar nemzet közötti régi rokonszenvet. Helyi <5s vegyes hirek. Jubileum. Lapunk mult számában jeleztük, hogy a szentesi ref. egyháztanács elhatározta, melyszerint nagy tiszteletű Filó János lelkész ur 25 évi hivataloskodásának f. év augusztus hó 5-én leendő évfordulóját jubileummal fogja megünnepelni. A buzgó hivataloskodás elismerésének ezen kegyeletes ünnepe a következő programmal lesz megtartva; auguszus hó 5-én mely nap vasárnapra esik a presbyterium élén az ünnepeltnek lelkész társa G. röc Lajos ur az egyház által ez alkalomra készítendő aranykapcsos bibliát, Kristó N. István főgondnok pedig a presbyterium tagjainak névsorát magában foglaló diszes albumot fog az ünnepeltnek saját lakásán a szentesi ref. egyház közönsége hálás elismerése és ragaszkodásának tolmácsolása mellet átnyújtani. Ezután az egész presbyterium az ünnepelttel a templomba megy, hol nagytiszteletu 'Szálú.János esperes ur fog ez ünnepélyesség alkalmából imát mondani, utána a szentesi ref. egyháznak utóbbi 25 évi eseményeit, haladását és fejlődését magában foglaló em lékiratot, melyben legfőként az ünnepelt lelkészi munkássága lesz méltatva, Pólya Ferenc tanár ur fogja felolvasni. Pólya Ferenc tanár ur által készítendő ezen mű ki fog nyomattatni és az egyház község tagjai között ki fog osztatni. Az isteni tisztelet végeztével az ünnepelt a presbyterium mai együtt az egyháztanács terembe megy, hol az egyházi tisztviselők testületileg fogják előtte érzelmeiket tolmácsolni. Végül a kaszinóban az ünnepelt tiszteletére zártkörű társas ebéd lesz rendezve. Gróf Károlyi Alajos mágocsi uradalma tételháti gazdaságának vezetésére mint értesültünk, a gróf ispánná Illés Jenőt, Illés Lajos uradalmi inspector Hát nevezte ki. Hymen. F. hó 17 én tartotta eljegyzési ünnepélyét NetistüdtJer Sámuel Lévi Lipót ur kedves és szép leányával Laurával. Áldás kisérje frigyüket. Mindszent község képviselő testülete mint ottani levelezőnk írja egy öt tagból álló kid döttséget küldött föl Bécsbe, esetleg Jamniezba (Csehország) Pallavicini Sándor őrgrófot felkérni, hogy a Mindszentre átteendő szolgabiróság elhelyezhetése végett az őrgróf engedje át az uradalomnak volt igazgatói lakását. Ez a deputáció még a regálé megváltása iránt is, értekezni fog az őrgróffal. A deputneiő tagjai: Papp Ákos főjegyző, Veres Károly biró, Vimmer Károly, Szobotka Gusztáv ügyvéd és Pintér (ívula községi képviselők. Azon vadaszat kedvelők, kik a szeutesi vadásztársaság tagjai óhajtanának lenni, felvételük iránt jelentkezzenek Dósa Béla gyógyszerész úrnál. Értesíttetik a közönség, hogv a Kecskeméten székelő 4 ik honvéd huszárezred 4 ik századától a f.

lete, a sz.nzál dij, kezelési költség, a fuvardíj? Bizonyára nem tisztességes és megengedett módokon. Ki kell jelentenem, hogy a tisztességes kereskedelem szükségességét és nagy hasznát elismerem, mert az idő pénz; de az ennek rovására űzött visszélés határozottan elitéleudő. A külföldi vevők bizalma meg van ingatva, ezek maguk kénytelenek, ügynököket itt tartani, kik beutazván a vidékeket, közvetlen szeiule alapján vásárolnak a termelőtől. Hogy ezen eljárás a bizalmatlanságban gyökerezik, kétségtelen tény. Kiegyenlített terményünk nincs, minden termelő más és más minőségekkel rendelkezik; egyenlő határozott céloknak megfelelő nagyobb menynyiségü anyag összeállítása a legnagyobb nehézségekbe ütközik. A szállítás maga roppant drága s hogy erre példát hozzunk fel, Amerika jó részben azért képes versenyezni, mert igen mérsékelt árakon szállít. Hogy mit jelentenek az olcsó fuvardijak, csak akkor érthetjük meg, hogy ha párhuzamba állítjuk a közvetlenül érdekkörünkbe eső helyek tarifa tételeit az amerikaikkal-" Az 1870. évi cartell után csekély változtatással fizetünk 100 kilogramm búzáért: Budapestről Hamburgba 2 frt 40 krt. Berlinbe 2 frt 05 krt. Drezdába 1 frt 86 krt. Boroszlóba 1 frt 51 krt. n Szolnokra 52 krt. Becsbe #0 krt. Ezek ellenében a 7000 kilométert meghaladó Chicago-Liverpool vonalon a szállítás 100 kilonkint 1 frt 30 kr 1 frt 72 krba kerül, tehát kevesebbe, mint Budapestről is igen Drezdába. u De még vasutaink állomás helyein a raktározás primitív s ha csak a közepesnél valamivel jobb termésű évünk van, már fönakad a raktározás; jó években pedig vagy nem lehet szállítani, vagy a szabadban raktározni; hogy ily körülmények között mennyi kár háramlik a gazdára, könnyen elképzelhető. A mezőgazdasági hitelügy figyelmes vizsgálat mellett szintén nem mutat kedvező eredményeket. A gazda hitelképessége igen rossz lábon áll s még akkor is, ha rövidebb időre kölcsönöz, legtöbbször jelzálogi hitelt kell igénybe vennie. Az ő terményeit, készleteit, beruházásait nem tekintik biztosítéknak. A takarékpénztárakhoz sem fér könnyen, de jobb esetben az innét nyert kölcsön nem elég olcsó pénz, ha fölveszszük, hogy fekvőségei 5 6, üzleti tőkéi pedig 7 8 %-nál többet nem jövedelmeznek Üzleti nyereségről pedig ritka esztendőben lehet szó. Arra van tehát utalva, hogy vagy előre eladja termel vényeit, a mikor jóakarói ke servesen megadóztatják, vagy uzsorások kezébe jut, ami egyenértelmü dolog amazzal. Sajnosak mindezek a tények s fájdalom, hogy nagyon sok esetben végződtek már sok gazdának teljes tönkremenésével. Es még mind ezekhez járul terményüzletünknek egy hatalmas ellensége, mely folyton fenyeget, kisért, réme a magyar búzának: s ez a néhány éve keletkezett amerikai verseny. Ne kicsinyeljük ezt, higyjünk azon tényeknek, melyek elől elzárkóznunk nem lehet. Németország s a többi európai államok alaposan tanulmányoztatták ezt, mert a beáll ható válsággal szemben nem akartak készületlenül maradni. Csak mi néztük azt eddig közönyösebben, semmint a dolog lényege valóban megérdemelte volna. Aunyi már eddig is bizonyos, hogy a világpiaezon való helyzetünk megingatott, nem foglaljuk el többé azt a helyet, melyet elfoglalva tartottunk. A Lajtán tul való tartományok, egész Németország, Holland, Belgium Anglia, Franciaország. Olaszország és Hel vetia fogyasztóink valának s ma e piaezok nagy részét amerikai és orosz buza uralja. Hogy teljesen ki nem szoríttattunk, egyrészt malmainknak köszönhetjük, ezek kitűnő lisztet szállitván a mondott helyekre; más részt pedig annak tulajdonítandó, hogy két hóval előbb lehetünk piaezon, mint amazok. De ki kezeskedik arról, hogy az élelmes amerikaiak maholnap nem versenyeznek-e velünk sikerrel lisztgyártás terén Az Egyesült Államok 1.S7 7 * évi búzatermelését 120 millió hektoliterre becsülték, a belfogyasztást pedig 04 millió hektoliterre; igy a kivitelre még mindig föutmaradt 35 iniilió hektoliter. Eme 35 millió hektoliternek a forgalomból való kimaradása a mi kereskedelmünkre igen jó hatással lenne; megtörténtére azonban vagy 37% al rosszabb termés, vagy pedig a népességnek olv mérvű gyarapodása kívántatnék, liogy ama fölösleget elfogyaszsza. Ugy az egyik, mint a másik föltevés nélkülözi a lehetőséget. Nem marad más hátra, mint a szabadverseny elvéből kiindulva oda törekedni, hogy jobb, szebb, alkalmasabb anyag előállítása, forgalmi kedvező viszonyok behatása alatt olcsóbb árak mellett nyerni el a tért versenytársunk Ezekben megismerkedtünk mezőgazdaságunk azon bajaiavl, melyektől ha azt akarjuk, hogy minél na gyohb lendületet vegyen, meg kell hova-hamarább szabadítanunk. Ezek azon betegségek, melyekre a terménybankok tervszerű és egyöntetű felállítása adják meg a keresett gyógyszert A terménybankok módot nyújtanak a gazdának arra, hogy terményét minél előbb elhelyezhetvén, a bank hitelműveletei alapján pénzhez juthasson; a nyert összeget üzletében gyümölcsözőéi! befektetheti. E mellett akkor adhatván el terményét, mikor azt legkedvezőbbnek véli, a kereskedelmi viszonyokból eredő k «i I vezőbb esély eket ki használ hat j a. A gabonakereskedés terén fennálló visszásságok megszűnnénk, mert terményét akkor, a mikor arra legkedvezőbb alkalom van, elhelyezhetné a gazda az elevátorokban; a küllőiddel szemben létező bizalmatlanság elenyésznék, mert nagy mennyiségű és kiegyenlített áru állana folyton rendelkezésre: a mustrák vételéből eredő kellemetlenségek egészen megszűnnének; a szállítási nehézségek sokkal kisebb mértékre apadnának le. a vasúti rak helyeken nem szaporodnék ugy föl a gabona egyszerre. Megmeiitetnének gazdáink attól, hogy előre kénytelenittessenek eladni terményeiket, vagv hogy uzsorásokhoz folyamodjanak, mert a termény ban kuk hitelművelete alapján pénzhez jutván ideje korán, azt további céljaikra felhasználhatják. Az elevátorokban való gabona kezelés olcsóbb is a mai szokásokhoz képest, mert az átrakodások, zsákolás, vasútra való szállítás sat. megkíméltetnek. A eddig több, mint 14 ezeren hagyták el a halál vasúti kocsik ugy vannak berendezve, hogy ezekbe féktelen pusztításainak ezen ijesztő helyét. már zsák nélkül öntik be a gabonát, az elevaratok Az európai államok részéről minden kellő intézkedés meg van téve arra, hogy a choleráuak ebből fölmerik, eladásnál megint tele eresztik azokat s ugy szállítják tovább. Mint azt Miklós Ödön ur, a budapesti elevaratok műszaki építésének vezetője kiszámította, Európába leendő behozatala megakadályoz- a magyar gabona kivitelén, eltekintve a többi tassék. kereskedelmi előnyöktől, csak zsák, zsákkötő, átrakodás A franciákat azonban az egyipomi cholera s ily felesleges munkán évenkint és átlag 7 8 százezer forint lenne megtakarítható. egyátalában nem alterálja a tonkigi had- Ily előnyöket biztosítanak a gazdára nézve a terménybankok, müveletek folytatásában. Seregeik ugy vanjék s kell is, hogy végre valahára megszűnnak felszerelve és beosztva, hogy bármelymüveletek kereskedelmünkben ama rendszertelenség, mely percben döntő harcot kezdhetnek. Legközelebb mind nyomasztóbbá válik; hogy a termelővel szemben a külügyminiszter kijelentette a parlamentben, a valóságos fogyasztó legyen a vevő. Oly intézkedé hogy ha a Tónkig ellen vitt katonai erő kevésnek bizonyulna, az esetre a francia kormány sekre van szükségünk, melyek a szállítási és kezelési költségeket lehető legkisebb összegre szállítják le. Ily sikerrel lehet versenyeznünk; mi ha nein történik, a mi uj segítséget fog kérni a parlamenttől. A külügyminiszter rovásunkra megy. ezen kijelentése nagy zivatart kel- A terménybankok egyik sarkalatos munkássága tett a francia parlamentben. A császárpárti a gabona osztályozásából áll, melynek alapján az egyenlő Cassagnak" durván támadta meg a köztársasági kormányt, a miért tőle az első izben az minőségek ugyanegy tartányha öntetnek. Emberi természetünkben ft kszik az önzés és bizalmatlankodás, mit kezdetben nagyon nehéz Jesz leküzdeni. Másrészt elnök elvonta a szót, s miután durva támadásait azonban felesküdt becsüsök, ahhoz értő egyének végezvén még ezután is folytatni akarta, ideiglene- e munkát, kellő biztosíték van adva a felek sen kizárta a parlamentből A császárpártiak megnyugtatására. ez alkalommal bizalmatlansági indítvány nyal Az osztályozás irányelveit illetőleg hazánkban, föltéve, hogy a terménybankok rendszeressé tétetnének léptek fel a kormány ellen, de a parlament s azok szaporodni fognak, könnyen meg lehet ta- 371 szóval 82 szó ellenében bizalmat szavazott lálni Hiszen ez idő szerint is élesen megkülönböztetik a kormánynak. a tiizavidéki fehérmegyei és bánsági búzákat, mely A világ egyik foglalatosságának tárgyát megkülönböztetés a tőzsdén az árakban is kifelyezést nyer. Eme vidékek lennének legkiterjedtebb forgalmú képezi még mindig Chambord gróf X. Károly helyeiken főgyűjtők felállítására kijelölendők, hogy volt francia király unokája, igy a Bourbon igy a búzának fő jellege már a vidékben is kifejezést francia királyi ház törvényes utóda, francia nyerne. Eme vidékek terményére négy négy alosztály trónkövetelő, ki folyton beteg s állapota reménytelen kielégítené az igényeket teljesen. s kinek bármely pillanatban bekövetkez- Még ama kérdés állhat előttünk, kik vannak ele vátorok felállítására hivatva,? Tekintve pénzintézeteinket, hető halálával a francia királypártiak a köz- azok első sorban a kereskedő és iparos érdekeit társasági kormánnyal szemben egyik erős támhető szolgálják. A termény ban kok volnának arra hivatva, falukat fogjak elveszíteni, habár a gróf trónöröklési hogy tisztán a gazda rendelkezésére álljanak. jogát végrendeletileg Aumale hercegre, Atalában ama hit van elterjedve, hogy ily vállalatokat az úgynevezett párisi grófra ruházta át, de hogy csupán nagy tőkékkel rendelkező pénzintéze a különben népszerű herceg vagy ennek melyik utódja fogja a francia koronát fejére tenni, tek állíthatnak fel. Ennek elleuében már azon oknál fogva is, mert az ő érdekét szolgálja a gazda közön ségnek kellene sorompóba lépni és társulás alapján annak már csak a jó Isten volna a megmondhatója. fölállításukra minden elkövetni. Ne hidjük, hogy e vállalkozás más uton szélesebb alapokat nverhet. Azt Ránk magyarokra nézve jelentékeny eseményt hiszem nincs ez idő szerint hazákban vállalkozás, hova pénzt elhelyezni nagyobb kilátálssal a biztos haszonra képez a magyar irók és művészeknek lehetne, mint a terménybankok felálitása érdekében. a legközelebbi napokban tett párisi utja, mely ut alkalmából a 140 tagból álló társaság meglátogatta hazánk nngy fiát, Kossuth Lajost is. ki Felhívás hazájának fiait szívesen fogadá. Hosszasabban Szentes város hölgyeihez! társalgott velük, majd thea estére hivta meg őket; a nagy hazafi jó egésségnek örvend. Az előkelő A szentesi jótékony nőegylet" f. hó 14-én magyar társaság Kossut.httól Franciaországba szép számmal egybegyűlt tagok részvétele mellett I utazott, hol Párizsba nagy ünnepélyességgel foros tartott értekezleten a helyb. polg. ipa- ' gadták őket; fényes estélyt rendeztek tisztele- és gazd -kör* által városunkban f. évi aug. tükre, kétséget sem szenved, hogy Magyarország 12 én s következő napjain rendezendő háziiparkiállitás és Franciaország írói és művészeinek ezen talál- sikerét egész erővel előmozdítani kozása és barátságos kézszorítása csak fokozni és biztosítani kedves kötelességéül mondotta fogja a francia és magyar nemzet közötti régi ki. rokonszenvet. Igen tisztelt hölgyeink! Az előrajz fprograinm)-ban kiállitandókul jelzett tárgyak, majdnem kizárólag a női mnnka és gazdasszonyi Helyi és vegyes hirek. hatáskör keretéhez tartozván a kiállitás sikere Jubileum. Lapunk mult számában jeleztük, leginkább az önök buzgóságától, ügy és hogy a szentesi ref. egyháztanács elhatározta, mely- munkaszeretetétől függ. Bizalomteljesen kérjük szerint nagytiszteletü Filó János lelkész ur 25 évi hifordulóját fül tehát önöket: hassanak oda, hogy a vataloskodásának f. év augusztus hó 5-én leendő évszerint jubileummal fogja megünnepelni. A buzgó kiállitás létesítése tekintetében, városunk hölgyei irányában támasztott bizalom igazolva és a következő programmal lesz megtartva: auguszus hó hivataloskodás elismerésének ezen kegyeletes ünnepe a várakozásnak megfelelő legyen Alkossanak 5-én mely nap vasárnapra esik a presbyterium a rendelkezésökie álló anyagokból háztar- élén az ünnepeltnek lelkész társa Gerőc Lajos ur az tási eikkeket Mutassák be a gazdasszonykodáshan egyház által ez alkalomra készítendő aranykapcsos bibliát, való gyakorlatukat és ügyességüket. Kristó N. István főgondnok pedig a presbyterium tagjainak névsorát magában foglaló diszes albumot fog az Tüntessék ki a női kézi mttnkákbani izlésöket, ünnepeltnek saját lakásán a szentesi ref. egyház közönsége fülfogásukat és tapintatukat. Győzzék meg közönségünket, hálás elismerése és ragaszkodásának tolmácsolása mel- mikép kézi munkák és háztartási let átnyújtani. Ezután az egész presbyterium az ünne- cikkek előállítása s készítése tekintetében, ki pelttel a templomba megy, hol nagytiszteletü Szálú dános bírják elégíteni a neveltebb és finomultabb Ízlést és nem szükséges ilynemű tárgyakat idegen esperes ur fog ez ünnepélyesség alkalmából imát mondani, utána a szentesi ref. egyháznak utóbbi 2;> évi eseményeit, haladását és fejlődését magában foglaló em helyről drága pénzen beszereznünk. lékiratot, melyben legfőként az ünnepelt lelkészi mun- Gyarapítsák, óvják s tartsák fönn a közvagyont. kássága lesz méltatva, Pólya berenc tanár ur fogja felolvasni. Pólya Ferenc tanár ur által készítendő ezen Ekként bebizonyítsuk, liogy Szentes hölgyei mű ki fog nyomattatni és az egyház község tagjai megértik és átérzik ez intelmet : között ki fog osztatni. Az isteni tisztelet végeztével viiass, alkoss, gyarapits. az ünnepelt a presbyterium mai együtt az egyháztanács A Iíaza fenyíti deriil. u terembe megv, hol az egyházi tisztviselők testületileg Szentes, 1883. julius hó 18. fogják előtte érzelmeiket tolmácsolni. Végül a kaszinóban az ünnepelt tiszteletére zártkörű társas ebéd lesz A szentesi jótékony nőegylet 4 * nevében: rendezve. Aradi Kdimán Balogh Jánosné titkár. aleluökno. V1LAGFÖLYASA. I Az egyiptomi cholera képezi ma a világ egyik legkomolyabb és legaggasztóbb eseményét. A 'cholera meggátlására tett eddigi nagyon is fogyatékos intézkedések teljesen eredmény teleiteknek bizonyultak. Egyiptom hátramaradt viszonyai teljes mérvben segítik elő e borzas/tó betegséget pusztításaiba", amennyiben a legnagyobb városokban is, mint Alexandria i és Kairó, alig vau egy - két orvos és egy egy gyógyszertár, iirv nem csuda, ha a cholerába esettek száma lolyton szaporodik s minden gyógykezelés nélkül seregestül vesznek el emberek. A vagyonosabb nép ezreivel vándorol ki Alexandria és Karióból, ugy hogy Gróf Károlyi Alajos mágocsi uradalma tételháti gazdaságának vezetésére mint értesültünk, a gróf ispánná Illés Jenőt, Illés Lajos uradalmi inspector tiát nevezte ki. Hymen. F. hó 17 én tartotta eljegyzési ünnepélyét Neustüdtler Sámuel Lévi Lipót ur kedves és szép leányával Laurával. Áldás kisérje frigyüket. Mindszent község képviselő testülete mint ottani levelezőuk irja egy öt tagból álló kül döttséget küldött föl Bécsbe, esetleg Jamniczha (Csehország) Pallavicini Sándor őrgrófot felkérni, hogy a Mindszentre átteendő szolgabiróság elhelyezhetése végett az őrgróf engedje át az uradalomnak volt igazgatói lakását. Ez a deputáció még a regálé megváltása iránt isfértekezni fog az őrgróffal. A deputacio tagjai: Papp Akos főjegyző, Veres Károly biró, Vimmer Károly, Szobotka Gusztáv ügyvéd és Pintér Gyula községi képviselők. Azon vadaszat kedvelők, kik a szeutesi vadásztársaság tagjai óhajtanának lenui, felvételük iráut jelentkezzenek Dósa Béla gyógyszerész úrnál. Értesíttetik a közönség, hogv a Kecskeméten székelő 4 ik honvéd huszárezred 4 ik századától a t.