Törésponti klórozást alkalmazó ammónium eltávolítási technológiák optimalizálása, üzemeltetési tapasztalatok, vízbiztonsági szempontok 2016. Május 10.
Vízbiztonsági kockázat: öthm Megelőzés: ClO 2 adagolás 1. 4. 2. 3. KEOP keretében törésponti klórozásos technológiával megvalósult/megvalósuló vízművek Összesen: 25 db Hálózatra termel: 18 db Nem termel hálózatra: 7 db Próbaüzem folyamatban: 5 db KEHOP keretében Megvalósuló / javasolt minőségjavítás Vélhetően szereplő: 18 db 27 település Javasolt (kevés esély): 16 db 19 település
Érdekelt felek és felelősségek Fogyasztók Megfelelő vízminőség és mennyiség, vízbiztonság Üzemeltető Biztonságos, jó szolgáltatás, VBT üzemeltetés hatóságok Vízmű tulajdonosa Megfelelő feltételek a biztonságos vízellátáshoz Kivitelező, tervező Jól megtervezett és kivitelezett vízmű, előfeltételek biztosítása Szakhatóságok Megfelelő szaktudás az engedélyek kiadásához, megfelelő szakmai érdekérvényesítés az előfeltételek, feltételek és VBT kiépítés üzemeltetéshez
BME előadás
Törésponti klórozás pro és kontra + - Nincs NH 4 + nincs NO 2 - - Bakteriológiailag stabilabb víz (többszöri hipó, nincs tápanyag) - Hatékonyabb beavatkozások valósíthatóak meg, mint a biológiai NH 4 + mentesítés esetén - - Alul-, és túladagolás esetén is egészségre (és a technológiára) káros anyag képződik - Jelentős szakember igény - Megnövekedett költségek (vegyszer, labor) - Vegyszeradagolás szabályozásának nehézségei
Projektek megvalósulásának problémaforrásai Határidő előtti kapkodás (pl.: rövid próbaüzem) Technológiák OTH engedélye (pl.: klóradagolási pont, megkövetelt vizsgálatok) Tervezési hibák (nyersvíz bizonyos tulajdonságainak figyelmen kívül hagyása, oxidálószerek adagolási pontjai) Bakteriológiai és mikrobiológiai problémák a szén adszorberen és a hálózaton Üzemirányítási problémák, szabályozási ellehetetlenülés (minőségi szabályozás problémái) Gondatlan kivitelezés Vízbázis védelem elmaradása
Általános üzemeltetési nehézségek I. Törésponti hipoadagolás során felmerülő problémák: A telepre beszállított hipó minősége változó (pl. 90 g/l-es hipó megérkezhet 105 g/l-es minőségi bizonyítvánnyal is) A hipó klór hatóanyag tartalma a használat, állás során lecsökken A vegyszeradagoló berendezés adagolási pontatlansága Nyersvíz NH 4 +, Fe 2+, Mn 2+ tartalmának kismértékű változása Vízbiztonsági kockázat? Aluladagolás: szagpanaszok, nitrit, gyengébb fertőtlenítőhatás Túladagolás: klórozási melléktermékek képződése
Általános üzemeltetési nehézségek II. Szabad aktív klór mérése Klóraminok jelenlétében a szabad aktív klór gyorstesztes eredménye téves lehet Tehát amennyiben a töréspont alatt adagolunk (klóraminok vannak jelen), a gyorstesztes eredmény a mérési módszerből (DPD módszer) adódóan hibás lehet: Az elmélet szerint ekkor szabad aktív klór nem jelenhet meg a vízben, a gyorsteszt eredménye pedig mégis kimutat szabad aktív klórt Ebben az esetben ezt az eredményt nem fogadhatjuk el Hogyan dönthetjük el, mikor téves az eredmény? Amikor a szabad aktív klór mellett ammónium ( > 0,1 mg/l) is kimutatható a vízben, akkor a mért szabad aktív klór eredmény önmagában nem értékelhető
VBT gyakorlati haszna (!) 1. esettanulmányi terület (~0,5 mg/l NH 4+ ) VBT riasztási határérték nélkül hónapokig állt fent a nem megfelelő üzemállapot.
2. esettanulmányi település I. öthm, Ps. aeruginosa (A vízművet a próbaüzem közben vette át a DRV Zrt.) I. fázis: széncsere előtt Magas nyersvíz (>3,5 mg/l) NH + 4 nagy klórdózis nagy THM képző potenciál II. fázis: széncsere után A széncserét követően tartósan fennálló ps. aeruginosa kifogásoltság áll fent, ezért a vízművet ki kellett zárni a termelésből és jelenleg a nyersvíz megy a hálózatra. Deklórozó szén adszorber ~30 µg/l öthm hálózatra kiadott ~ 50 µg/l öthm hálózaton
Aktív szén fertőtlenítés Vegyszeres kezelés Kontroll 9% NaCl 5% NaOH Kezelési idő: 2 nap Mosatás Büchner-tölcséren deszt. vízzel Leoltás táptalajra baktérium-vizsgálathoz Töltet aprózódása, sérülése figyelhető meg a vegyszerek hatására Termikus kezelés 170 o C, 4 óra behatási idő Baktérium-vizsgálat alapján hatékony fertőtlenítés
2. esettanulmányi település II. Nyersvíz tulajdonságait figyelmen kívül hagyó tervezés A lágy nyersvíz (~25 mg/l CaO) miatt CaCl 2 adagolás lett betervezve, azonban a rendkívül magas hidrogénkarbonáttartalom (650 mg/l) nem lett figyelembe véve. Az adagolás következtében CaCO 3 képződött, anélkül, hogy a növekedett volna a keménység. a keménység határérték fölé növeléséhez, becsléseink szerint 10-20-szoros kalcium-klorid mennyiséget kellett volna beadni. Ezen adagolás mellett minden megtermelt m 3 vízre 1 kg oldhatatlan CaCO 3 képződött volna!! Vízbiztonsági kockázat? Másodlagos szennyeződések kialakulása, organoleptikus problémák, mikroszkópos biológiai kifogásoltságok, patogén baktériumok megtelepedése