MUNKABIZTONSÁG 2.6 A munka során használt veszélyes anyagok problémája az Európai Unióban Tárgyszavak: veszélyes anyag; veszélyfelmérés; kockázatkezelés; kockázatcsökkentés; Európai Unió; jogi szabályozás; információáramlás; dokumentáció. A veszélyes anyagok számos munkahelyen megtalálhatók. Egy néhány éve készült felmérés szerint az Európában dolgozó munkavállalók 16%-a rendszeresen érintkezésbe kerül veszélyes anyagokkal, mérgező gőzöknek 22%-uk van kitéve. Veszélyesanyag-terhelés bármely munkahelyen kialakulhat, így egyebek mellett a háztáji gazdaságban, a fodrászatban, a gépjárműjavító szervizben és a vegyi anyagokkal foglalkozó vállalkozásoknál. A veszélyes anyagoknak sokféle károsító hatása lehet. Némelyik rákos megbetegedést okoz, mások az utódok fejlődését károsítják, vagy a reprodukciós képességet befolyásolják. Egyes anyagok az agy károsodásához, mások az idegrendszer megbetegedéséhez, ismét mások asztmához, illetve bőrbetegségekhez vezetnek. A veszélyes anyagok károsító hatása sokszor hosszabb idejű felhalmozódás révén következhet be. Jogi előírások Az EU jogszabályai a veszélyes anyagok által keltett kockázatok minimalizálását tűzik ki célul. A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelmét biztosító megoldások között az első helyen a veszély kiküszöbölése és a helyettesítés áll. Az e területen érvényes európai jogszabályok legfontosabb elemei azok az előírások, amelyek a vegyi anyagok által keltett kockázatokkal, a rákkeltő anyagokkal (beleértve az azbesztet és a faporokat), valamint a biológiai ágensekkel szemben biztosítják a munkavállalók védelmét. Ugyanilyen jelentősek azok az előírások, amelyek a besorolásokat és jelöléseket határozzák meg, és rögzítik, hogy melyek azok a fontos
információk (veszélyességi jelölések, szimbólumok és biztonsági adatlapok), amelyeket a veszélyes anyagok felismerése érdekében a felhasználó számára minden esetben biztosítani kell. A legfontosabb vonatkozó jogszabályok az alábbiak: A Tanács 89/391/EGK irányelve tartalmazza a munkahelyi egészség és biztonság alapkövetelményeit, amelyek akkor érvényesek, ha nincsenek speciális előírások. A Tanács 98/24 EK számú irányelve a munkavállalók biztonságáról és egészségének védelméről a munka során használt vegyi anyagokkal szemben. A Tanács 90/394 EGK számú irányelve a munkavállalókat a munkavégzés során érő rákkeltő anyagokkal szembeni védelemről, és ennek módosításai. Az Európai Parlament és a Tanács 2000/54/EK számú irányelve a munkavállalókat a munkavégzés során érő biológiai ágensek elleni védelemről. A Tanács 67/548/EEC számú irányelve a veszélyes anyagokra vonatkozó követelményekről, a vizsgálatokról, a besorolásokról, a csomagolásokról, a címkézésekről. Az Európai Parlament és Tanács 1999/45/EC számú irányelve a veszélyes készítményekről és ezek besorolásáról, csomagolásáról és címkézéséről, valamint illesztésükről a műszaki fejlődéshez. A Tanács 76/769/EGK számú, 1976. július 27-i irányelve a veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásáról, ennek változásai és technikai illesztései. A Bizottság 1991. március 5-i, 91/155/EGK számú irányelve és módosításai, melyek meghatározzák a veszélyes készítményekkel kapcsolatos különleges információs rendszerekre vonatkozó részletezett intézkedéseket (biztonsági adatlapok). Ezeket az előírásokat a nemzeti jogrend részévé kell tenni. A tagállamok meghatározhatnak kiegészítéseket, illetve szigorúbb előírásokat a munkavállalók védelme érdekében. Ilyenek lehetnek például bizonyos munkafolyamatok korlátozása, alacsonyabb határértékek megállapítása a mindenkori irányelvekben és a minimális követelményekben meghatározottakhoz képest. Ezért kifejezetten ajánlott ellenőrizni azokat a nemzeti jogszabályokat, amelyek a veszélyes anyagok munkahelyi felhasználására vonatkozóan alkalmazandók.
A kockázatkezelés lépései A munkavállalók veszélyes anyagokkal szembeni védelme érdekében a munkáltató köteles: elvégezni a kockázatelemzést, megtenni a kockázatok megszüntetése, illetve csökkentése érdekében szükséges intézkedéseket, ellenőrizni a megelőző intézkedések hatékonyságát, és felülvizsgálni a kockázatelemzés megállapításait. Kockázatelemzés A kockázatelemzés olyan európai jogszabályi követelmény, amely minden tagállamra érvényes. A lehetséges károsító tényezők meghatározását jelenti, aminek eredményeként a szükséges megelőző intézkedések megtehetők. Az eredményesen elvégzett kockázatelemzés képezi a sikeres kockázatkezelés alapját. A munkavállalóknak a kockázatelemzés megállapításaira épülő, a biztonságos munkavégzési gyakorlatra felkészítő oktatása és képzése a kockázatkezelés fontos feladata. A képzett munkavállaló nemcsak abban a helyzetben van, hogy képes az előírásokat betartani, hanem hatékonyabb munkát végez, és az egészséges és biztonságos munkakörnyezet megteremtésében is közreműködik. Az is fontos, hogy az előre látható eseményeket és a karbantartási munkákat figyelembe vegyék a terv készítésénél, és végezetül meghatározzák a veszélyhelyzet esetén végrehajtandó intézkedéseket. A munkavégzés során használt anyag okozta kockázatot az anyag releváns tulajdonságai és az expozíció mértéke határozzák meg. Egy lehetséges kockázatelemzési séma négy lépésben Jegyzék összeállítása azokról a munkavégzés során használt anyagokról, amelyeket a munkafolyamatok során alkalmaznak, valamint azokról, amelyek a munkavégzés során keletkeznek, mint pl. a fapor és a hegesztési füst. Az információk összegyűjtése az anyagokról. Ez azt jelenti, hogy össze kell gyűjteni az anyag károsító tulajdonságaira vonatkozó ismereteket, és azt, hogy e hatást milyen módon fejti ki. A biztonsági adatlap, amelyet a szállító a vegyi anyagok kötelező tartozékaként rendelkezésre bocsát, rendkívül fontos információs forrás.
A terhelés értékelése, figyelemmel a meghatározott veszélyes anyag fajtájára, intenzitására, az expozíció idejére, gyakoriságára, a körülményekre, beleértve az együtt alkalmazott veszélyes anyagok kombinált hatásait és az egyidejűleg jelentkező kockázatokat is. A megállapított kockázatok egyenkénti besorolása súlyosságuk szerint. E listát a munkavállalók védelmének kialakításához szükséges akcióterv alapjául lehet használni. Néhány jellemző veszélyforrás Eljárásfüggő kockázatok Nyitott eljárások, pl.: nagy felületek festése, keverés vagy elegyítés nyitott nagy edényben vagy tartályban. Eljárások, amelyek során por, füst, gőz keletkezik, vagy folyadékot porlasztanak, pl.: hegesztés, festés szórópisztollyal. Anyagfüggő kockázatok Ha a munkafolyamat nem megváltoztatható, kíséreljük meg az érintkezés kiküszöbölését olyan anyagokkal, amelyek használatánál a tűz- és robbanásveszély növekszik, használatánál a munkavállaló erős terhelésnek van kitéve, számos munkavállalót érintenek, illékonyak, mint például a szerves oldószerek, levegőben szétterjedő anyagok (aeroszol, por), akut egészségkárosodást okoznak, pl. mérgek, maró-, ingerlő hatású anyagok, krónikus egészségkárosodást okoznak, pl.: allergének, utódkárosító anyagok, olyan nemzeti szabályozás alá esnek, amelyek korlátozzák munkahelyi használatukat, az alkalmazó vállalatnál már problémát okoztak (egészségkárosodást, balesetet vagy más eseményt), foglalkozási megbetegedést okoznak, miatt szükséges a rendszeres egészségügyi ellenőrzések bevezetése (a munkavállalók megelőző orvosi vizsgálatának biztosítása), a bőrön keresztül szívódnak fel,
esetében védőintézkedések biztosítása szükséges a munkavállalók részére (pl.: légzésvédelem). A rákkeltő és a reprodukciót károsító tulajdonságokkal rendelkező anyagokat más anyagokkal kell helyettesíteni, amennyire ezt a műszaki lehetőségek megengedik. Néhány tagországban ez a követelmény az utódkárosító anyagokra is vonatkozik. Különösen figyelembe kell venni a karbantartási előírásokat, és a balesetek potenciális kockázatait. Tartályokban tárolt anyagok óriási veszélyt jelenthetnek, ha egy baleset alkalmával a szabadba jutnak. A kockázatok csökkentése Az EU jogszabályaiban egy hierarchikus intézkedéssort állapítottak meg a feltárt kockázatok kezelésére A veszélyes anyagok használatának kockázatkezelése az európai intézkedési hierarchiában az alábbiak szerint történik: A használat kiküszöbölése A veszélyeztetés elkerülése az alkalmazott eljárás vagy termék megváltoztatásával. A veszélyes anyagok kockázatának elhárítására a legjobb módszer, ha egyáltalán nem kell használni a szóban forgó anyagot; ez az eljárás, illetve a termék átalakításával érhető el. Helyettesítés Ha a veszélyes anyag használatának kiküszöbölésére nincs lehetőség, annak helyettesítése kevésbé veszélyes anyaggal jelentheti a következő intézkedési szintet. A helyettesítésnek három lépése van: Alternatíva keresése: meg kell határozni, hogy a helyettesítésre milyen lehetőségek állnak rendelkezésre. Keresni lehet alternatív eljárásokat (annak érdekében, hogy a veszélyes anyag használatát teljesen feleslegessé tehessük) vagy potenciális helyettesítő anyagot (ha nincs lehetőség a teljes kiküszöbölésre). Ha a helyettesítendő anyagot széles körben alkalmazott eljárásban használják mint pl. festékszórás vagy zsírtalanítás, várhatóan több lehetőség is szóba jöhet. A megoldások összevetése: el kell végezni a kockázatértékelést valamennyi alternatíva esetében és a kapott eredményeket össze
kell hasonlítani. Át kell tekinteni a munkahelyi egészségre és biztonságra, továbbá a környezetvédelemre és a termékbiztonságra vonatkozó nemzeti előírásokat annak ellenőrzésére, hogy a kiválasztott lehetőségek megfelelnek-e az érvényes jogszabályi követelményeknek, egymással kompatibilisek-e, és a vonatkozó minimális követelményeknek megfelelnek-e. Döntés: A döntést az érvényes jogszabályi követelmények, a műszaki lehetőségek, a termék minőségét befolyásoló potenciális hatások, a költségek figyelembevételével hozzuk meg, beleértve a szükséges ráfordítást és az új termékek használatához szükséges képzéseket is. Védőintézkedések Ha a munkavállalót veszélyeztető kockázat nem küszöbölhető ki teljesen, akkor egészségének védelme és a kockázatok csökkentése érdekében védőintézkedéseket kell tenni. A szükséges intézkedések meghatározásánál az alábbi sorrendet kell figyelembe venni: A munkafolyamat és a vezérlési mechanizmus kialakítása, valamint a megfelelő berendezések és anyagok megválasztása azzal a céllal, hogy a veszélyes anyagok kibocsátása csökkenjen. A kockázat keletkezési helyén kollektív műszaki védelem, például szellőztetés alkalmazása, vagy megfelelő szervezési intézkedések. Személyi védőintézkedések alkalmazása, beleértve az egyéni védőeszközöket, ha az expozíció más intézkedéssel nem előzhető meg. Csökkenteni kell azoknak a munkavállalóknak a számát, akik a veszélyes anyagok hatásainak vannak vagy lehetnek kitéve, egyidejűleg csökkentve a behatás időtartamát és intenzitását, valamint a használt veszélyes anyag mennyiségét. Ezen túlmenően a szükséges higiéniai intézkedéseket is meg kell tenni. Monitoring és felülvizsgálat A munkafolyamat megváltozásakor, új vegyi anyag használatba vételekor, munkabalesetet követően, továbbá egészségi problémák megállapításakor minden esetben, egyébként rendszeres időközönként felülvizsgálatot kell végezni annak megállapítására, hogy a korábbi elemzések továbbra is érvényesek-e.
A szükséges biztonsági intézkedések megtétele után azok hatékonyságát ellenőrizni kell. Ehhez a kialakult helyzet rendszeres ellenőrzése szükséges annak érdekében, hogy a romló körülményeket (pl. a szellőzőrendszer csökkent teljesítményét) és a munkafolyamatban bekövetkezett változásokat meg lehessen állapítani. A helyettesítés előnyei a veszélyes anyagok hatásának kitett dolgozók közvetlen és hosszú távú egészségjavulása, csökkent környezetterhelés, a vállalkozás csökkenő költségei az alábbiak miatt: kevesebb betegállomány, kevesebb kiadás az ellenőrzések működtetésére, kevesebb környezetvédelmi díj fizetése, a tűz- és robbanásvédelem területén költségmegtakarítások, egyes termékek esetében csökkenő fogyasztás, olcsóbb anyagok alkalmazása, hatékonyabb munkafolyamatok. Általánosan elismert tény, hogy a jól működő veszélyesanyagkezelés védi a munkavállalókat és a környezetet. Egyidejűleg a termék minőségét is garantálja, és pozitív hatása a munkáltatóra és az üzletmenetre is érzékelhető. Az Egyesült Királyság egyik nyomdájában a régi, intenzív oldószerekkel működő gépeket befedték. Ehhez néhány dolgot végig kellett gondolni, de anyagiakra alig volt szükség. A szabadba kerülő oldószergőzök mennyiségét felére csökkentették, ezáltal az egészségvédelmi hatások mellett heti 5000 liter oldószert, illetve évi 50 000 GBP (74 000 EUR) költséget takarítottak meg. A mélynyomó gépek hasonló átalakítása további 20% megtakarítást eredményezett. Ívhegesztő berendezéseket gyártó nagyvállalat a készülékeit festés helyett porbevonattal látta el. E célra egy porkamrát és egy klímahelyiséget alakítottak ki. A munkavállalókat érő szerves oldószer expozíciót lényeges mértékben lehetett csökkenteni, ugyanakkor a por sem kerül a szabadba. A változott technológia a termék korrózióállóságát jelentősen javította, ezzel együtt a kezelt felületek is ellenállóbbá váltak. A szabadba kerülő oldószer és a festékhulladék mennyisége jelentősen csökkent. A szükséges tőkebefektetés 500 000 EUR volt. Ennek ellenére a termelési költségek 25%-kal csökkentek az új technológiából adódó nagyobb teljesítmény miatt, így a megtérülési idő 6,3 év lett.
Veszélyes anyagok európai prioritás Az a növekvő gond, amit a vegyi anyagokra vonatkozó, a környezetet és az egészséget érintő jelenlegi szabályozási rendszer elégtelensége okoz, új európai politika kialakításához vezetett, amelyet az ún. Fehér Könyv -ben tettek közzé A vegyianyag-politika jövőbeni stratégiája címmel. E stratégia a mai és a jövőbeni generációk magas szintű védelmét célozza. Ennek keretében szerepel a vegyi anyagok minősítése és engedélyezése egységes rendszerben (REACH). A REACH-rendszer kulcseleme az a követelmény, hogy a szükséges információk hozzáférhetőek legyenek a termelési lánc valamennyi pontján elhelyezkedő összes érintett számára. Ezzel a gyártó és a felhasználó a veszélyelemzés alapján, az előre látható alkalmazási cél ismeretében, a kockázatkezelés számára megfelelő intézkedéseket tud javasolni, és ennek segítségével a kockázatok ellenőrzés alatt tarthatók. 2002-ben az Európai Bizottság nyilatkozatot tett közzé Illeszkedés a munka világában és a társadalomban bekövetkezett változásokhoz: új Közösségi stratégia a munkahelyi egészség és biztonság területén 2002 2006 között címmel. Ebben a dokumentumban szerepel, hogy az Európában újabban megjelent kockázatokat elemezni kell, különösen azokat, amelyek vegyi, fizikai és biológiai anyagokkal függenek össze. Információáramlás a veszélyes anyagok témakörében Az információk hatékony összegyűjtése a munkavállalókat érintő veszélyekről, valamint e veszélyeknek a munkahelyi kezelése a munkaadónak, a munkavállalóknak és ezek szervezeteinek együttes kötelezettsége. Jogi keretek Az EU veszélyes anyagok besorolására és jelölésére kiadott irányelvei határozzák meg a veszélyes anyagokat gyártókra vonatkozó követelményeket. Ezek írják elő, hogy milyen fontos információkat kell a felhasználó rendelkezésére bocsátani a biztonsági adatlapon, pl. szabványosított veszélyszimbólumok, veszélyjelek formájában. A kémiai anyagokról szóló irányelv úgy intézkedik, hogy a munkáltató a kockázatbecsléshez szükséges információkat a gyártótól, vagy más könnyen hozzáférhető forrásból megszerezhesse. A munkáltatónak ezen kívül biztosítania kell, hogy a munkavállalók, vagy a munkavállalók kép-
viselői az alábbi pontokban foglaltakról tájékoztatást és képzést kapjanak: az alkalmazott vegyi anyag veszélyes tulajdonságai, az expozíció mértéke, fajtája, és az expozíció időtartama, továbbá a veszélyes anyag használati körülményei, a személyek védelmére alkalmas biztonsági intézkedések és a munkahelyen tartózkodó más munkavállalók védelme, a megtett vagy megteendő kockázatkezelési eljárások eredményei, a vonatkozó munkahelyi határértékek vagy biológiai határértékek, amennyiben rendelkezésre áll, az esetleg már elvégzett egész- ségügyi és monitoring vizsgálatok, továbbá expozíció hatás öszszefüggés elemzésének eredményei, illetve az ezek alapján tett következtetések. Ezen túlmenően, a munkáltatónak biztosítani kell, hogy a munkavállalók a munkakörülményeket érintő minden változásról tájékoztatást kapjanak. Arról a munkavállalóról, akit nagy valószínűséggel rákkeltő vagy mutagén, ill. meghatározott biológiai anyag hatása ér, a munkáltatónak nyilvántartást kell vezetnie, amely tartalmazza a munkavállalót ért hatásokat és az egészségügyi ellenőrzéseket. A munkavállaló részére biztosítani kell, hogy bármikor megismerhesse a róla készült adatokat. Ezt az irányelvet a nemzeti jogszabályok rendszerében honosítani kell. A tagállamok jogosultak arra, hogy kiegészítő, illetve szigorúbb intézkedéseket tegyenek a munkavállalók védelme érdekében, így a minimális követelmények maradéktalanul teljesülnek. A munkahelyen megengedett határértékek A veszélyes anyagokra vonatkozó munkahelyi határértékek (MHÉ) rendkívül fontos információkat tartalmaznak a kockázatelemzés és a kockázatkezelés számára. Jelenleg a munkahelyeken használt veszélyes anyagokra vonatkozóan csak korlátozott számban állnak rendelkezésre határértékek. A kötelező és az ajánlott határértékeket az európai irányelvek határozzák meg. Az Európai Unió valamennyi tagállama rögzíti saját nemzeti szintű munkahelyi határértékeit, a gyakorlatban így több anyagot határoznak meg, mint amennyit az EU-irányelvek tartalmaznak. A munkáltatónak biztosítania kell, hogy a veszélyes anyagok kibocsátásakor a nemzeti határértékeket ne lépje túl.
A vegyi anyagok feliratozása, címkézése Ha egy vegyi anyagot vagy egy terméket veszélyesnek minősítenek, a gyártónak vagy az importálónak a csomagoláson feliratot, illetve címkét kell elhelyeznie, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia: az anyag, illetve termék neve, kereskedelmi megnevezése, valamint a forgalomba hozó felelős vállalkozás, illetve személy neve és címe, annak a veszélyes alkotórésznek a megnevezése, amelynek alapján meghatározták a veszélyességi besorolást, az anyag EU nyilvántartási száma, például az EINECS vagy az ELINCS szám, szabványosított veszélyjelzés, veszélyszimbólum, a különös veszélyeket jelölő, szabványosított R és a biztonságra vonatkozó S mondat. Ezen túlmenően külön előírás vonatkozik a több veszélyes anyagot tartalmazó készítményekre, amelyek esetében több veszélyszimbólumot és kockázatjelölést kell alkalmazni. A veszélyszimbólumok, a különleges veszélyek és kockázatok jelölése (R-mondatok) és a biztonsági intézkedések (S-mondatok) jellemzik az anyag által kiváltott veszélyt, és az anyaggal szemben alkalmazandó védelmi intézkedést. Az R- és S-mondatok az Európai Unió 2001/59/EK irányelvében rögzítettek. A csomagoláson és a biztonsági adatlapon alkalmazzák, annak érdekében, hogy óvják a veszélyes anyagok hatásától az érintetteket, és a biztonságra vonatkozó ismeretet is közöljék. Az egészségre és biztonságra vonatkozó, különleges veszélyekre utaló jelölések a felhasználásra szánt anyagról egységesített információk megismerését teszik lehetővé, így pl. R21: Bőrrel érintkezve ártalmas. A biztonsági mondatok és azok kombinációi a megvalósítandó megelőző intézkedéseket ismertetik, pl. S15: Hőhatástól távol tartandó. A munkahelyi felhasználás céljára a biztonsági adatlapoknak átfogó, egységesített információkat kell tartalmazniuk a termék egészségre gyakorolt hatásáról, a termék alapanyagáról, a szükséges védőintézkedésekről és az alkalmazandó egyéni védőeszközökről. European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltára European List of Notified Chemical Substances = nyilvántartott vegyi anyagok európai listája
A biztonsági adatlap A vegyi anyagokat gyártó és szállító köteles az ipari felhasználók számára biztonsági adatlapot rendelkezésre bocsátani, hogy az anyag tulajdonságairól a szükséges információk rendelkezésre álljanak. Az információk tartalmazzák a különböző veszélyekre tekintettel az anyag fizikai, vegyi tulajdonságait, a raktározás, a kezelés, a szállítás és ártalmatlanítás szabályait, a munkavállalók védelmére az irányelvben meghatározottakat, a tűz leküzdéséhez szükséges ismereteket, az anyag véletlenszerű szabadba jutásakor teendő intézkedéseket és az elsősegélynyújtási szabályokat. A biztonsági adatlap a munkáltató részére mindenek előtt lehetővé teszi, hogy felismerhesse a munkahelyen a veszélyes anyag jelenlétét, és értékelhesse, hogy a felhasználás során a munkavállaló egészsége és biztonsága, illetve a környezet veszélyeztetése fennállhat-e? A munkavállalók és képviselőik részére biztosítani kell, hogy a biztonsági adatlapba betekinthessenek. A biztonsági adatlapok információi alapul szolgálhatnak a munkavállalókat fenyegető kockázatok meghatározásához, és ez segít a szükséges intézkedések megválasztásában. A gyártótól nem várható el, hogy valamennyi felhasználási körülményt meghatározza. A biztonsági adatlapban ajánlott védőintézkedéseket a mindenkori munkakörülményekhez kell illeszteni. További információs források Néhány termék esetében, mint gyógyszerek (pl.: citosztatikumok) vagy kozmetikumok (pl. hajápoló anyagok), a szállítónak nincs biztonsági adatlap készítési kötelezettsége. Ha a biztonsági adatlap rendelkezésre áll, néhány esetben akkor is további információk lehetnek szükségesek. Ezek a kockázatbecsléshez vagy a megelőző intézkedések megtételéhez szükséges információk az alábbi módokon szerezhetők meg: más források felkutatása (műszaki dokumentáció, felhasználói tájékoztató, műszaki és tudományos referencia anyagok és szakfolyóiratok), információszerzés a gyártótól vagy a forgalmazótól, kapcsolatfelvétel megelőző szolgálatokkal, tanács kérése szakmai egyesülésektől (szakmai szövetség, kereskedelmi kamara, szakszervezet, társadalombiztosító és mások), kapcsolat a hatóságokkal.
A biológiai anyagokat egészségkárosító kockázataik alapján osztályokba sorolják. Ajánlott a biológiai ágensek kezeléséről szóló nemzeti jogszabályok alapján a munkahelyi alkalmazás feltételeit figyelembe venni. Ezek általában táblázatokat tartalmaznak a veszélyes biológiai anyagok besorolásáról (mikroorganizmusok és paraziták) a kockázat szintje szerint. Ezek az információk szolgálnak alapul a kockázatbecsléshez és a megelőző intézkedésekhez az említett anyagok használata esetén. Kérdőív a munkavállaló számára rendelkezésre bocsátandó információkról Tudja Ön, hogy Milyen eredményei voltak az Ön munkáltatója által elvégzett kockázatbecslésnek? Milyen veszélyeknek van Ön kitéve? E veszélyek milyen hatással lehetnek Önre? Mi az, amit Önnek a saját biztonsága és mások biztonsága érdekében meg kell tennie (vagyis a veszélyek ellenőrzés alatt állnak)? Hogyan lehet ellenőrizni és észrevenni, ha valami elromlik, és kinek kell jelenteni a felmerült problémát? Mi az eredménye az expozíció- és egészségügyi ellenőrzésnek? A karbantartásnál milyen megelőző intézkedések megtétele szükséges? Melyek az elsősegély-nyújtási intézkedések és magatartási szabályok rendkívüli esemény bekövetkezésekor? Kérdőív a munkáltató és munkavállaló közötti eredményes kommunikáció megvalósításához Valamennyi munkahelyen rendelkezésre áll a használt vagy gyártott veszélyes anyagokat tartalmazó lista? Valamennyi osztályba sorolt veszélyes anyagról és készítményről könnyen elérhetően rendelkezésre áll biztonsági adatlap? Beépítették a biztonsági adatlapokból a szükséges információkat az üzemi utasításokba és rendelkezésre állnak praktikus információk arról, hogy a meghatározott anyagot a napi munka során hogyan kell kezelni? Valamennyi veszélyes anyag tárolására használt edényzet (pl.: kádak, üvegek, tárolótartályok stb.) el van látva a termékre vonat-
kozó jelöléssel, a megfelelő veszélyszimbólummal, a fizikai veszélyek (pl.: robbanásveszély) és az egészségi ártalom felismerése érdekében? A kockázatbecslést elvégezték? Az eredményeit közzétették? A munkavállalókat rendszeresen megkérdezik az egészségi és biztonsági problémáikról? A munkahelyen használt veszélyes anyagokra vonatkozó információkat, utasításokat, tájékoztatásokat az érintettek rendelkezésére bocsátják, beleértve a védőintézkedéseket, annak érdekében hogy saját maguk és más munkavállalók védelmét biztosítani lehessen? Valamennyi munkavállaló tudja: a megállapított védelmi intézkedéseket teljes mértékben alkalmazni? ki az, akinek a problémákat vagy az ellenőrző intézkedésekben észlelt hibákat jelenteni kell? mit kell tenni munkabaleset, rendkívüli esemény, illetve vészhelyzet esetén? További információk További információk a munkahelyi egészségről és biztonságról, valamint a veszélyes anyagokról a http://europe.osha.eu.int/ oldalon találhatók, az alábbi bontásban: Munkahelyi határértékek: http://europe.osha.eu.int/good_practice/risks/ds/oel/ Praktikus megoldások: http://europe.osha.eu.int/good_practice/risks/ds/ Magyar nyelvű információk a Magyar Munkavédelmi Fókuszpont weblapján: www.munkavedelem.hu. találhatók. Összeállította: Pál András An introduction to dangerous substances in the workplace. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 33. sz. Elimination and substitution of dangerous substances. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 34. sz. Communicating information about dangerous substances. = Factsheets, European Agency for Safety and Health at Work, 2003. 35. sz.