ÉVSZÁZADOKRA ELŐKÉSZÍTVE

ÉVSZÁZADOKRA ELŐKÉSZÍTVE

Szerkesztette Dr. Bekő István Márton Készült az Erdélyi Református Egyházkerület Misztótfalusi Kis Miklós Sajtóközpontjának nyomdájában Felelős vezető: Dávid Zoltán Műszaki szerkesztő: Bálint Lajos

ÉVSZÁZADOKRA ELŐKÉSZÍTVE KIADJA AZ ERDÉLYI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET KOLOZSVÁR, 2012

Köszönetet mondunk az Erdélyi Református Egyházkerületnek az emlékkönyvünk megjelenéséhez nyújtott anyagi támogatásért és a szövegek előkészítésében és gépelésében segítő Dániel Tamásnak, Madaras Mihálynak és Nagy Hajnalnak Külön köszönet Gönczy Gábornak a Gönczi Lajoshoz kapcsolódó fényképekért A borítón Magyari Hunor légi felvételének részlete Descrierea CIP a Bibliotecii Naţionale a României ÉVSZÁZADOKRA ELŐKÉSZÍTVE Szerk. Dr. Bekő István Márton, Cluj-Napoca Erdélyi Református Egyházkerület, 2012. 112 p.; 14 20 cm ISBN 978-973-7971-65-4

Azon a napon felemelem a Dávid leomlott sátorát, és kijavítom repe de zéseit, és felemelem omladékait, és megépítem azt, mint volt hajdanán. (Ámos 9,11)

ÉVSZÁZADOKRA ELŐKÉSZÍTVE Az olvasó a Baczkamadarasi Kis Gergely nevét viselő Székelyudvarhelyi Református Kollégium ünnepi kötetét tartja kezében. Örömmel hirdetjük, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület székelyudvarhelyi iskolája visszatért jogos tulajdonosa birtokába. Aki a könyv borítójára tekint, a Magyari Hunor által készített légi felvételről gyönyörködhet a székelyudvarhelyi rózsabokorban, együtt látja a templomot és iskolát, a kollégium régi és új épületét mindezt a város központjában. A felvétel a Heidelbergi Káté vallomását összegzi: az igehirdetést és az iskolákat fenntartsák és kerüljön népünk szívében fő helyre a hit és tudomány e két hajléka. Amidőn e sorokat leírom, lelki szemeink örömkönnyeire árnyék vetül a Sepsiszentgyörgyi Református Kollégium épületének újkori kálváriája miatt. De minél inkább szorongattatunk, annál inkább ragaszkodunk a zsoltáros szavaihoz, akivel együtt mondjuk: Szemeimet a hegyekre emelem, onnan jön az én segítségem. Az én segítségem az Úrtól van, aki teremtette az eget és földet. Egymásba karolva és Istenre tekintve nézünk a jövőbe, és őrködünk együtt éberen a strázsán. A könyv címéül Gönczi Lajos szavait kölcsönöztük: évszázadokra előkészítve. 124 esztendővel ezelőtt hittel és jövőbe tekintő bizalommal fogalmazott a kollégiumról. Nem láthatta előre az új század két világégését, az államosítást, az embert és hitét próbára tevő alacsony kort, de bizonyára tudta, hogy a történelem kereke forduljon bárhogy, aki Istenben bízik, meg nem szégyenül. A székelyudvarhelyi kollégium mint Istennek évszázadokra előkészített bárkája helyet adott és ad mindazoknak, akik a hitet és tudományt nem ellentétként, hanem egymást kiegészítő értékként fogják fel. Helyet adott és ad erdélyi népünk fiainak és lányainak, így töltve be rendeltetését. A kollégium legújabb, 1912-re befejezett épülete száz esztendős. Építésének igazgatója, Gönczi Lajos, 160 esztendeje 7

született. E kettős ünnepi alkalomból e kötet I. részében nyomon követjük az iskola építkezéseinek történetét, a II. részben Gönczi Lajosra emlékezünk, a III. részbe vallomáscsokrot gyűjtöttünk egybe azoknak írásából, akik e kollégiumban kijárt diákéveik után magyar népünk nagyszerű elméi lettek. Arra kérjük Istent, hogy tartsa meg református egyházunk iskoláit, hogy növekedhessen fel bennük évszázadokra előkészítve az erdélyi jövő. A szerkesztő

KÁNYÁDI SÁNDOR ÖREG ISKOLA ÜNNEPÉRE bennünk is vásnak a lépcsők bennünk is öregednek újulnak a falak halálunkig halljuk a csengőt nyelvünk magányos márvány-tenger partján milliom rodostóban zágont dúlások üszkös falak karantén könyvtelenné árvított bibliotékák isten- s embercsapása mi minden volt s mi jöhet még ünnep előtt ünnep után addig vagyunk-leszünk amíg a lépcsők bennünk is vásnak-vénülnek s újulnak a falak amíg halljuk a csengőt s benne a tengert és minden rodostóban zágont 9

BARTHA RÉKA AZ UDVARHELYI KOLLÉGIUM ALAPÍTÁSA A XVII. század pezsgő művelődési élete a székelyföldi viszonyokon is lemérhető. A század utolsó évtizedeiben átmenetileg leszűkül a már kialakult, kiépült protestáns iskolahálózat és hangsúlyozottan kiemelkedik a fejedelemség keleti részein levő nagyobb központok iskoláinak jelentősége. A kor parancsoló szükségességét megértve Apafi Mihály erdélyi fejedelem kancellárja, Bethlen János személyes adományával is elősegítette a Székelyudvarhelyen addig működő triviális 1 iskola gimnáziummá való fejlesztését. Az alapítólevél ettől a református főúrtól származik. Íme: Én Bethlen János szemem előtt viselvén, hogy az Isten a világi mulandó jókban csak sáfárrá tett keresztyén kötelességemnek megakarván vékony tehetségem szerint felelni, testamentumomba hattam volt az udvarhelyi orthodoxa scholá nak 1000 aranyat, de mivel a jó Istennek úgy tetszett, hogy egy kevéssel hátrább haladjon életemnek vége, amely dis po zí ciót akkor tettem volt, életemben akarom véghez vinni, bizonyítván a szíveket által látó Istennel, hogy ez aránt semmi világi dicsőségnek a keresése avagy egyébb tekintetet nem visel, hanem á mennyi töllem gyarlóság alá vetett embertől lehet, Istenhez, s annak eclésiájához való keresztyén kötelességemet viseltem előttem: az mely ezer aranyat a felső bányai ecclésiának interesre elsőbben a szegény Istenben elnyugodott első leányom Bethlen Sofia számára adtam volt, kit Isten elvévén ujatban úgy contra haltam felső bányai ecclé siával, hogyha azt a summát életemben fel nem venném szályon az udvarhelyi orthodoxa scholára imme diate minden abbeli jussomat adom s ajándékozom jó szív vel s lelki örömmel a meg ne vezett scholának, nem tartván, semmi jussomat fenn benne, lelkére kötöm fiam- 1 A székelyudvarhelyi Református Kollégium Értesítője. Odorheiu 1929. 50. [a továbbiakban: URKÉ oldalszám.] 11

A kollégiumot alapító Bethlen család címere nak Bethlen Miklósnak, hogy annak a scholának több cu ra toraival együtt viseljen gondot rea, annak a sum ma nak interesse erogá lódjék rendesen arra a szükségre. Mely dolognak nagyobb erősségére az felső Bányai Ecclesia obligatióját is mostan kézbe adtam. Datum in N. Teremi die 15 Martii anno domini 1670. Bethlen János 2 Ezt az alapítólevelet Apafi Mihály is megerősíti: Nem kicsin fájdalmunkkal értjük, hogy sokan híveink közül, a mint másutt, úgy kiváltképpen Udvarhely székben magok keresztyénségekkel nem gondolván azon udvarhelyi scholánkban tanuló jó reménység alatt nevekedő ifjakat (olyan pretextus alatt, mintha csak a jobbágyságot kerülnék) az tisztességes tudománynak tanolása mellől elvonni akarják, őköt üldözik, kergetik, so nyor gatják, annyira, hogy a schola bilis az megfo gatta tás nak félelmétől viseltetvén, ki menni aligh merészelnének, melyet néme lyek kiváltképpen vallásunkon kívül valok közzül elkövettenek s tovább is igyekeznek menni ilyen szándékokban, akarván azért az olyan tanulókat fejedelmi Kgls protectionak alávennünk: parancsolljuk kegyelmesen -serio minden rendbeli híveinknek vala kinek az olyan tanolok köz zül testimoniálisok leszen, fide mediante adatva, az mesterektöl vagy Lelki pásztoroktól, hogy tudniillik a tisztességes tudományok tano lásában és nemcsak a jobbágyságkerülésében fordolod nak, meghá bori tani sem ben az scholában, 2 A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző rövid története. Sepsi szentgyörgy 1990. 60. 12

sem azon kívül ne merészelljék, másoknak is meg ne engedjék, egyébiránt, ha kiket olyanokat érthetünk, bizonyosak legyenek benne, hogy vallásuk ellen, való vakmerő cselekedetekért melto animadorsionkat el nem kerülik. Secus non factur. Praesen perlectis, exhibent res titutis. Datum is arce nostra Fo ga ras die vicesima mens. Feb ruar, anno dni Milesimo Sexcen tesimo Septuagesimo primo. Apafi 3 I. Apafi Mihály erdélyi fejedelem Székelyudvarhely, ahol már a XV. század utolsó évtizedeitől jelentős céhipar bontakozott ki és valószínű, hogy Bethlen Gábor fejedelemsége alatt keletkezett a protestáns felekezeti iskola, az új körülmények között alkalmasnak bizonyult a középiskola működéséhez. Így lesz az elemi iskolából Bethlen kollégium. Gróf Bethlen János, fejedelmi kancellár, a protestáns erdélyi arisztokrácia igen képzett képviselője, a múlt hitvitáinak társadalmi következményeiből okulva, szigorúan őrködött azon, hogy az iskolák tanterveit és tantárgyait újító törekvésekkel ne módosítsák. Az 1671 -ben megtartott nagyenyedi zsinaton hivatalosan is gymna siumi szintre emelik. Egyben megerősítik a XI. kánont tartalmazó, működési szabályzatot. Az utolsó kánon így szól: Hogy a jezsuitáktól, kik ingyen tanítanak, meg ne győzessünk, megtiltatik, hogy akár rektor, akár tanítók az oktatásért bárkitől, akárminémű vallású legyen, díjt elfogadjanak. Ez az akaratja az első és legnagyobb pártfogónak. 4 Ebben a megfogalmazásban benne van 3 A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző rövid története. Sepsiszentgyörgy 1990. 61. 4 Magyar Vilmos: A székelyudvarhelyi ref. koll. 28 képpel. Budapest 1914. 6. 13

a Bethlen János egyénisége, a nemes lelke, a szabad gondolkodó, humanista főúr. De benne van a reformáció egész gondolatvilága: lelki fenség, türelmesség és tudományszeretet. A Református Kollégium törvénykönyve 14

A KOLLÉGIUM REKTORAI, IGAZGATÓI 1670-TŐL 1. Letenyei Pál (1670 1680), 2. Rozgoni János (1680 1685), 3. Szathmári Pap János (1685 1689), 4. Tolnai István (1689 1695), 5. Tőke István (1695 1711), 6. Szigethi Gyula (1712 1720), 7. Körmöndi György (1721 1723), 8. Dézsi Zsigmond (1723 1728), 9. Szombati Sámuel (1729 1735), 10. Borosnyai Lukács János (1735 1751), 11. Kőrösi József (1751 1763), 12. Kovács József (1763 1767), 13. Kis Gergely (1768 1787), 14. Bodola Sámuel sen. (1787 1793), 15. Zilahi Sebes János (1793 1799, 1801 1803), 16. Szigethi Gyula Mihály (1799 1801, 1803 1805, 1809 1811, 1815 1817, 1821 1823), 17. Benkő Zsigmond (1805 1807, 1811 1813, 1817 1819), 18. Karácsonyi Sámuel (1807 1809, 1813 1815, 1819 1821, 1825 1827, 1829 1831) 19. Bodola Sámuel jun. (1823 1825, 1831 1833), 20. Csórja József (1827 1829), 21. Sylveszter Dénes (1833 1836), 22. Magyarosi Szőke József (1836 1838, 1840 1848), 23. Szabó György (1849 1854), 24. Kis Ferenc (1854 1858, 1875 1875), 25. Korondy Mózes (1858 1868, 1872 1875), 26. Dr. Jenei Viktor (1868 1872), 27. Bod Károly (1880 1885, 1887 1888), 28. Szakács Mózes (1885 1887), 29. Gönczi Lajos (1888 1914), 30. Szabó András (1914 1926, 1940 1943), 31. Csefó Sándor (1926 1927). 15

32. Váró (Csató) Gabriella (1927 1936, 1938 1944, 1945 1948), 33. Weress Margit (1936 1938), 34. Haáz Ferencz Rezső (1943 1944), 35. Szabó Judit (1944 1945), 36. Dr. Lévay Lajos (1946 1947). A kollégium igazgatói 1994 után 1. Geréb Attila (1994 1998) 2. Antal Sándor (1998 2000) 3. Tőkés Zsolt (2001 ) 16

I. RÉSZ A KOLLÉGIUM ÉPÍTKEZÉSÉNEK TÖRTÉNETE A SZÉKELYUDVARHELYI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM ÉPÜLETEI Székelyudvarhely városképével, mindennapjaival és történelmével 1670-től összenőtt a református kollégium épületegyüttese, amely több építési stádium eredményeként alakult a ma ismeretes formára. Az első épület A székelyudvarhelyi református iskola első épülete a reformáció századára nyúlik vissza. Kolumbán Vilmos ekképpen fogalmaz a kezdetekről: Csak feltételezzük, hogy a székelyudvarhelyi református egyház triviális rendszerű iskoláját valamikor a 16. század közepén alapították, és a század második felében református iskolaként működött. Erre mutathat vissza az 1639. évi zsinat határozata, amely kimondotta, hogy a Sepsiszentgyörgyön, Kéz di vásárhelyen, Udvarhelyen és Hátszegen működő református iskolákat egyházi alapból kell fenntartani. (Kolumbán, 29) A Bethlen János által 1670. március 15-én megfogalmazott adománylevél az iskola kollégiummá szervezése irányába tett lépés. Apafi Mihály fejedelem 1671. február 20-án gimnáziumi rangra emelte az addigi triviális iskolát (Kolumbán, 30). Letenyei Pál 1674-ben lett az iskola első rektora, és egyik fő feladatának tekintette az iskolának otthont adó épület kibővítését. Erről a munkáról így ír Kolumbán: A triviális iskola régi, alacsony faépületeit, amelyben a rektor is lakott, Bethlen János támogatásával átépítette és kibővítette. Az így kialakult kőépület három helyiségében kapott helyet a díszterem, a poé- 17

A Székelyudvarhelyi Református Kollégium régi címere 18 tikai osztály és az alakulóban lévő könyvtár. (Kolum bán, 30) A Letenyei-féle iskolát Szombati Sámuel rektorsága (1729 1735) alatt kétszintes épületté bővítették. Szombati utóda Borosnyai Lukács János továbbfolytatta az épületbővítést, amelyet a diáklétszám növekedése tett szükségessé. A bővítésre 1746 1748 között került sor, amikor a régi iskolaépületre emeletet húztak. Az új épületrészben két helyiség volt: a nagyobbik termet istentiszteleti célokra és a vizsgák lebonyolítására használták, míg a kisebbik osztályteremként szolgált. (Kolumbán, 32) E folyamatosan bővített épület helyére teljesen új épül Kiss Gergely rektorsága idején. (Kolumbán Vilmos József: Baczkamadarasi Kiss Gergely. Erdélyi Református Egyházkerületi Füzetek 15. Kolozsvár 2004.) A második épület Kolumbán Vilmos megállapítja, hogy Kiss Gergely 1768. október 20-án érkezett Székelyudvarhelyre, ahol elkezdi igazgatói tevékenységét. A Főkonzisztórium kérésének eleget téve alaposan felméri az udvarhelyi iskola helyzetét, amelyről 1769. március 15-én részletes jelentést ír (Kolumbán, 38 39). Ebben még alig esik szó az iskola épületéről, amelynek korabeli állapota a további fejlődés legfőbb akadálya lett. E kétszintes épület alsó szintje kőből, a felső pedig fából épült. Tűzvész esetén fennállt a lehetőség, hogy mind a gimnázium, mind pedig a tanári lakások, parókia és udvarhelyi levéltár leégjen (Kolumbán, 38). Az idők folyamán korszerűtlenné és életveszélyessé vált épület megérett a teljes átépítésre.

Kiss Gergelynek a korabeli épület állapotáról megfogalmazott látleletét a következőképpen mutatja be Kolumbán Vilmos: Az épület négy szárnyból és szárnyanként két szintből áll, a kőből épített legújabb (Borosnyai-féle) épületrész alsó szintjén osztálytermek vannak, az emeleten pedig az auditórium és a könyvtárterem kapott helyet. Ez a szárny nem szorul javításra. A másik három épületszárny alsó szintjének a falai kőből vannak, de a közfalak és az emelet fából készült. A fából rakott falak elkorhadtak és tűzveszélyesek. Az alsó szinten lévő diákszobák falai megroggyantak és elsülylyedtek. (Kolumbán, 38 39) Kiss Gergely javaslata: az épületszárnyakat kellene átépíteni és kibővíteni. A földszinten a falakat meg kellene erősíteni, újrarakni. (Kolumbán, 39) Az átépítés érdekében Kiss Gergely azt javasolja, hogy a kollégium telkét bővítsék ki. E javaslatát a Főkonzisztórium elfogadta, a Vármegyei Bíróság (Continua Tabla) pedig kivizsgálta a kollégiumnak építéssel kapcsolatos kérelmét. 1770. május 3-án már sikerült megszerezni az építkezéshez szükséges területet is, május 7-én pedig megszületett a Continua Tabla jelentése a kollégium épületéről, amelynek alapján a Gubernium megadta az építkezési engedélyt (bővebben ld. Kolumbán, 40). A gimnázium elöljárósága Schimd Pál marosvásárhelyi kőművest kéri fel az építésre. A tervek szerint az átépítésre kerülő épületszárny alsó szintjének tartófalait fél ölnyi vastagságúra, a felső két emelet falait pedig fél téglányival keskenyebbre kell építeni. Kolumbán hozzáfűzi: valójában a régit lebontották és teljesen újjáépítették. Az előzetes tervekkel ellentétben a kőművesmester a szinteket elválasztó padlót nem gerendára, hanem bolthajtásra akarta helyez- A Kis Gergely által épített kollégium. Haáz Rezső festménye 19

Kis Gergely mellszobra, 2012 júniusától a backamadarasi templomkertben látható ni, hogy ne kelljen minden húsz esztendőben javítani, az épületet pedig nem zsindellyel, hanem cseréppel szándékozta befedni. (Kolumbán, 40) Pénzhiány miatt a gimnázium kurátorai 1770. szeptember 16-án anyagi segítséget kértek a Főkonzisztóriumtól, ugyanis az iskolának nem volt elegendő pénzbeli alapja a munkálatok elvégzéséhez. Kolumbán rámutatott arra, hogy a Főkon zisztóriumnak nem volt pénze, hogy támogassa az építkezést, de a kérést tárgyaló tanács tagjai adományukkal segítették az ügyet (Kolum bán 41). Az építkezés során folyamatosan pénzhiánnyal küzdő kollégium több beadványban kérte a Főkonzisz tó riu mot, hogy anyagilag segítse a munkálatok előhaladását, de a várt segítség elmaradt. A legnagyobb pénzalapot Kiss Gergely körútjai ered mé nyezték, mikor beutazta Erdővidéket, Háromszéket, Udvar helyszéket és kéregetett (Kolumbán, 42 43). A munkálatokat 1772 augusztusában sikerült teljesen befejezni. Az építkezés teljes költsége 16 000 forint volt, amelynek nagy részét Kiss Gergely főúri támogatásból gyűjtötte össze, anélkül, hogy a kollégium tőkéjéhez nyúlt volna. (Kolumbán, 43) (Kolumbán Vilmos József: Baczka madarasi Kiss Gergely. Erdélyi Református Egyházkerületi Füzetek 15. Kolozsvár 2004.) 20

AZ 1888-AS ÉPÜLET A COLLEGIUM ÉPÍTÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE Az új épület nagy termében felolvasta: Gönczi Lajos igazgató Újabb évszázadokra előkészítve Évtizedek óta érzi már a colle giumi elöljáróság főtiszteletű püspök úr, mélyen tisztelt közönség! hogy a gőz s az elektromosság jelen századának szelleme az emberi tevékenységnek minden mezején, de kivált a culturalis intézmények fejlesztése, nevezetesen, az iskolák korszerű felszerelése s szaporítása érdekében, egyre növekedő követelésekkel lép fel. Hazánk, nemzetiségünk s egyházunk jövőjét is leginkább a közműveltség biztosítja. Ez a tanintézet, mely nemzeti közművelődésünk ügyét immár több mint kétszáz évtől fogva szolgálja, falainak megújítása és helyiségeinek kibővítése által újabb évszázadokra van előkészítve. A hősiesség és áldozathozatal példái A múlt idők nagy alakjainak fenséges példáiból erőt s lelkesedést meríthetünk az övéknél sokkal könnyebb s egyszerűbb kötelességeink, hivatásunk pontos, lelkiismeretes betöltésére. Forgassuk csak a történet könyvének arany betűkkel írott lapjait s legott megtudjuk, hogy voltak mártírok, kik hitükért s vallásukért szenvedtek, voltak hősök, kik hazájukért vérzettek el, és voltak férfiak, kik a tudomány és a felfedezések történetében tették nevöket halhatatlanná. Ezek érdemei, nagy erényei, nem múlnak el soha, fenn maradnak örökre és biztató, buzdító vezércsillagokként tündökölnek előttünk az élet küzdelmeiben. Említsem-e azokat a protestáns papokat, kiket hitfeleikkel együtt világszerte üldöztek, börtönbe vetettek, majd többeket közülök gályarabságra hurcoltak, a legszörnyűbb kínzások között. És bátran viselték a gyalázatot, tűrték a kínzásokat, de 21

hitöket, vallásukat meg nem tagadták. A hazafiságnak ki adta valaha szebb s dicsőbb példáját Leonidásnál? Ő Xerxes hadát a termopilei szorosban feltartóztatva, elhullt mind a háromszázad magával, de hazáját megmentette. Ily hősi bátorság a világ minden népének példát adhat a lángoló hazaszeretetre. Hát történelmünk Kemény Simonja! aki Hunyadyval, hogy öt hazájának megtartsa, ruhát s fegyvert cserél és önmagát hősiesen feláldozza. A rettenthetetlen vitézség és hősi bátorság magasan tündöklő csillagaiként említtetnek mindenkor az egri nők, a Bocskay, Bethlen és Báthory szabadság-hősök is. Ifjúságunk szívében valóban könnyű a bátorság és lelkesedés tüzét feléleszteni, mert alig van történelem, mely ezekre több példát tudna felmutatni, mint a magyar. 22 A szellem nagyjai Nem csak a vallás és hazaszeretet, hanem a tudomány is dicsekedhetik igazi hősökkel, kik meggyőződésükért sok üldöztetést szenvedtek. Ismeretes a hírneves tudós, Galilei esete, ki felfedezte a föld forgását. Eretneknek, istentagadónak kiáltották ki, üldözték, perbe fogták. Üldöztetései közepett mondta a tudós e nevezetes szavakat: És mégis mozog a föld! Kepler, a csillagászat nagy mestere, felfedezéseiért szintén üldözéseknek volt kitéve. Columbus, Amerika felfedezője, azon merész nyilatkozatáért, hogy a föld gömbölyű, nemcsak nevetség tárgyául szolgált, hanem mellőzés is volt osztályrésze. Azok a nagyok, jelesek, kik felfedezéseikkel, találmányaikkal az egész emberiség jóltevőivé lettek, rendesen mellőztetést, számba nem vevést tapasztaltak, sőt sokszor éhezve, nyomorogva küzdöttek, dolgoztak, csakhogy meggyőződésüknek, számításukba vetett hitöknek diadalt biztosítsanak. És mik volnánk a történelem e nagy alakjai nélkül?! Gondoljuk csak el, ha soha sem éltek volna hősök, felfedező tudósok, bátor férfiak, mi volna az emberiség léte?... Nem tudna senki lelkesülni, nem ismernők a bátorság, a nemes-lel-

kűség, az önfeláldozás és áldozatkészség magasztos erényét. Míg, így előttünk vannak a történelem nagy alakjai, hogy biztassanak és bátorítsanak. Ha nagy emberek tűnnek fel, az ők életük a történelemé, példájuk mindenkinek világit; halhatatlanokká lesznek, mert nevöket nagyszerű tetteik emléke örökre bevési az emberiség szívébe, lelkébe. Az egyszerű ember nemes törekvése, sikere, áldozatkészsége ugyan kisebb körben, de saját környezetében szintén fenn marad, hatása el nem múlik, mert a jó példa mások előtt is ragyogván, buzdít, lelkesít... Folyamatos növekedés A Kis Gergely sikereinek meg lett az a messzire kiterjedő hatása, hogy a székely-udvarhelyi iskola felvirágoztatásának eszméje hitsorsosaink körében egyre terjedett, évről-évre gyarapodott a kegyes alapítók száma, nőttön nőtt az intézet jó hírneve, úgy, hogy már 1832-ben, a jogi tanszék felállításával főiskolai rangot nyert, melyről véglegesen csak 1870-ben, a jogi tanszék megszüntetésével mondott le, hogy anyagi és szellemi erejét egyedül középiskolájának szentelhesse. Szükségszerű bővítés Az épületnek, minden hiányai mellett is, 114 éves múltja volt 1880-ban, mikor a 2-ik emeletet pótló padlásszobák lebontattak. Már e század elején foglalkozott az elöljáróság az épület kibővítésének gondolatával, mert a tanulók alig fértek el a helyiségekben; tervet is készítettek, de annak kivitele, a szükséges költségek hiánya miatt, haladt-maradt; be kellett érni azzal, hogy a hátulsó udvar északi oldalán fából néhány osztálynak használt szobát építettek. A meg valósíthatás reményével azonban csak 1880-on innen foghatott elöljáróságunk a tervezgetéshez, mivel akkor vált kétségtelenné, hogy pénzalapjaink évről-évre némi fölösleget adnak, mi igen czélszerűen felhasználható az elodázhatatlanná vált építkezésre. A padlás-szobák düledező falai mindegyre összeomlással fenyegettek, de különben is szerfölött sötétek valának s úgy 23

a kapu mellett, mint a hátsó szögleten a feljáró igen alacsony, keskeny és annyira alkalmatlan volt, hogy a benlakásnál elkerülhetetlen költözködés, bútorszállítás rendkívül sok bajjal és akadállyal járt. De ami egy együttlakásos intézetnek legelső feltétele, tudniillik a szükséges helyek közelsége nem volt meg teljességgel. E mellett a természettudományok tanításához szükséges tanterem és megfelelő szertárhelyiségek hiánya is napról-napra érezhetőbb lett. Hiszen a kor ismeretei gyarapodnak, a tudományok nagy léptekkel haladnak, a találmányok szaporodnak, hatalmas verseny támad minden téren. Az iskola az élet eme komoly versenye elől nem zárkózhatik el, de sőt lépést kell hogy tartson a kor különféle irányú haladásával. Az élet tehát mindig több tanulni valót, komolyabb munkát követel az iskolától. Ily körülmények közt azonban az iskolának még egy másik és nem kevésbbé fontos kérdéssel is kell foglal koznia s ez: a munka lehető megkönnyítése. Megkönnyíteni az ismeret- 24 Az 1888-ban átalakított épület. A padlástér helyére új emelet került

szerzést, megkedveltetni a munkát, sőt, ha lehet, még élvezetessé is tenni: ez a másik nagy feladat. Ezt pedig alkalmas tanszerek és eszközök nélkül, kivált a természettudományok tanításánál, a leglelkesebb tanárnak sem sikerülhet. Az építés szükségessége felől mindenki meg levén győződve, 1884-ben megkészítettük a tervet és költségvetést, melyet Kovács Gábor, kir. mérnök úr, iskolánk egykori növendéke, az elöljáróság óhajának megfelelően úgy állított össze, hogy a szomszéd tanári-lak is, mely az iskola-épületnek kiegészítő részét teszi, szintén kiépíttessék 2-ik emeletre, egyfelől a sym metria kedvé ért, másfelől pedig a hátsó udvaron összeomlott tanter mek pótlása czéljából. Megállapítottuk azt is, hogy első sorban a pénzalapok fölöslegeiből vesszük az e végre szükséges költségeket. Ebbeli felterjesztésünk már a mélt. állandó Igazgató-tanács előtt feküdt, midőn 1885 végén dr. Szász Béla, egyetemi tanár és igazgató-tanácsos úr, mint miniszteri biztos, a javító érettségi vizsgálaton iskolánknál megjelenvén, saját szemeivel győződött meg colle gium-épületünk Gönczi Lajos, székelyudvarhelyi kollégiumi tanársága kezdetén Templom és iskola szűk és a 2-ik emeletnek mármár életveszélyes volta felől s 25

így a főhatóság engedélyét nyilván az ő szíves közbenjárására kaptuk meg e látogatás után már néhány hét múlva. Az ifjúsághoz A tudomány régibb búvárai nehéz küzdelmekkel, nagy fáradtsággal búvároltak; a mit a mai kor gyermeke a tudomány pompás segédeszközeivel egy pillanat alatt tisztán megért, felfog, nekik hosszas kísérletezés és fáradságos tanulmányozás árán kellett felismerni. Ha a kor haladásával lépést akarunk tartani, nekünk sokkal többet kell végeznünk, alkotnunk és létrehoznunk, mint elődeinknek, mert szégyen volna e század gyermekeire, ha annyi segédeszköz, annyi könnyítés mellett, sem tudnók többre vinni, mint hajdanta. Ez a gondolat vezéreljen titeket, nemes ifjúság, erőitek felhasználására, önbizalmatok felköltésére s kötelességeitek pontos, lelkiismeretes teljesítésére, mert csak úgy róhatjátok le tartozásaitokat az Isten, szülőitek, hazátok, iskolátok és embertársaitok irányában. Hitvallás Én nem hiszem, hogy valaki boldog lehessen, ki Istenét és vallását tiszta szívből nem szereti; én nem hiszem, hogy az szeresse szülőit, aki az iskola törvényeit meg nem tartva, önmagát ámítva, szülőit megcsalva, munkátlanul tölti idejét; de azt igenis hiszem és jól tudom, hogy az ilyenből sem jó ember, sem tisztességes polgár, sem jó hazafi soha sem lesz, sőt terhére fog válni az emberiségnek. Tiszteljétek hát a törvényt és szeressétek, ifjú barátim, a munkát s akkor majd az életben is boldogok lesztek. Úgy legyen! (In: Imák és beszédek. A Székely-Udvarhelyi Ev. Ref. Collegium épületének felszentelése alkalmával 1888. évi október 14-én. Becsek D. könyvnyomdája, Székelyudvarhely 1888.) 26

IMA a sz.-udvarhelyi ev. ref. collegium új épületének fölszentelési ünnepén A sz.-udvarhelyi ev. ref. temp lom ban tartotta Szász Domokos, erdélyi ref. püspök (részlet) Magas hegyre menj föl. Te örömmondó Sion! Emeld föl a te szódat s mondjad a Júda városainak: ímhol a ti Istenetek, mert eljött nagy hatalommal az Úr, kinek karja erős! (Ézs 40,9 10) Prófétád e szavát vesszük ajkainkra, midőn imádásodnak e magasságos szent helyén egybe sereglettünk, s áhítattal borulunk le előtted, ki voltál s vagy nekünk megtartó, megáldó Istenünk, népeknek atyja, menny és föld mindenható Ura! Mert örömmondó ima a te Sionod s a hálaadásnak szózatos nyelvén magasztal téged, kit nem hiába hívott segítségül, midőn rávetette kezét a szent munkára, hogy romjai fölött az ónak építsen új hajlékot. Új hajlékot szent neved félelmének, mely minden bölcsesség kezdete, s feje. Új hajlékot a tudománynak, mely kijelentésed szerint lelkünk égő világossága és az életnek kútfeje; mely nélkül nincsen semmi jó s elvész a nép. Új hajlékot a tiszta erkölcsöknek, hogy elhintessenek azoknak magvai a jóra, nemesre fogékony szívekben, teremni gyümölcsöket áldásul az egész életre. Új hajlékot a haza szeretetének, hogy uralkodjék az győzedelmeskedve ellenállhatatlan erővel a gyűlölködés, s lelki sötétség minden hatalmasságai fölött. És te, seregeknek hatalmas Ura! ki tűznek és felhőnek osz- Szász Domokos püspök 27

lopában jelentél meg hajdan népednek előtte, hogy eljuthasson a szolgaság házából az Ígéret földjére, ki vezérelted a mi őseinket is, midőn egyik kezükben fegyverrel, a másikban a világosság szövétnekével vívták ama nemes harczot; ki a letűnt századok nagy rázkódásai közepette annyiszor nyilvánvalóvá tetted megsegítő jobbodnak csudálatos erejét: megmutattad most is, hogy jó véget ér, a mi szent nevedben kezdetett, mert erős a te karod, mint volt kezdetben, midőn egy véghetetlen világot teremtettél. Fenn szóval hirdetjük azért a Júda városainak: Imhol van a mi Istenünk, nagy hatalommal eljön az Úr! kinek karja erős! Segedelmeddel, oh Uram! gyönyörű díszében, s magas méltóságában fölépült az új hajlék, s ha nem magasztalnánk téged mi, élők, megszólamlanának annak kövei, a melyek habár nincsen nyelvök szent neved dicséretét hirdetik. Hirdetjük mi is, s az ég négy tájéka felöl megjelentünk itt, hogy bemutassuk előtted a hála áldozatját, örömérző szívvel, örömmondó szóval. Neked szenteljük azért mi is az új hajlékot az éltető vallásosságnak, az elméket fejlesztő tudományoknak, a szíveket boldogító tiszta erkölcsöknek, a lelkeket egyesítő honszeretetnek szent házát. Csak a te lelked mívelheti azt, hogy megelevenedjenek a holt kövek, s legyenek magas rendeltetésűk szent czéljaira fölszentelve. Hadd ragyogjanak azok a világosság fényétől, hadd visszhangozzák az igazság beszédét, s az egymás nyomába lépő fiatal nemzedékek számára szolgáljanak édes otthonul a szeretet által. Csak a te lelked mívelheti azt, hogy mindazok, kiket anyaszentegyházunk bizodalma hív és küld, hogy legyenek az intézetnek hű gondviselői, a törvényeknek őrállói, ifjú népünknek oktatói, nevelői fenséges küldetések érzetétől áthatott szívvel, mint eddig, ezután is betöltsék tisztüket, hogy neveltessenek abban az Űr házának plántái, az anyaszentegyháznak, a hazának hű fiai, Isten és emberek előtt kedvességben tündöklők. 28

(In: Imák és beszédek. A Székely-Udvarhelyi Ev. Ref. Collegium épületének felszentelése alkalmával 1888. évi október 14-én. Becsek D. könyvnyomdája, Székelyudvarhely 1888.) AZ 1912-ES ÉPÜLET Az új kollégium A kollégium 1910 1912 között elkészült új épületének tízesztendős előtörténetét és megvalósítását részletesen közli Szabó András tanár, gazdasági felügyelő a Székelyudvarhelyi Református Kollégium 1913 1914-es évi Értesítőjében. A soron következő rövid leírást Magyar Vilmos építész írásából vettük át. Amikor a kétemeletes iskolaépületet használatba vették, aligha gondoltak arra, hogy bizony alig telik bele tíz-esztendő, máris komolyan kell gondoskodni új hajlékról. Mert ez a kétemeletes épület csakhamar szűk lett. De még inkább alkalmatlan. Tantermek kicsinyek. Szertárak csak-nem használhatatlanok, csak úgy, mint a nyitott folyosók. Hát még a fölszerelések! A padok! Ezekből igazán érdemes volna egyet az iskola múzeumába örök emlékül eltenni. És a tanári vasszékekből is. Hosszas tervezgetés, sok próbálgatás és még több kudarc után a kollégium vezetősége végre az egyedüli helyes útra tért. Az új iskolaépület terveinek beszerzésére 1910. év június havában országos pályázatot hirdetett. Az 1912-ben elkészült új kollégium 29

Az 1912-ben elkészült épület alsó folyosója Az új kollégium tanári szobája 1912-ben 30

Az 1912-es épület igazgatói szobája az épület átadásakor A kollégium étkezdéje 1912-ben 31

A kitűzött határidőre 17 pályaterv érkezett be. Az első díjat e sorok írójának Pithagoras jeligés terve kapta, mely úgy alaprajzi elrendezésében, valamint architektúrájában csaknem változatlanul épült meg. A feladat elég érdekes. A kollégium, mint általában a legtöbb erdélyi középiskola, internátussal kapcsolatos. Az internátus eddig az iskolaépületben nyert igen szűkös elhelyezést. Az internátus gazdasági helyiségei, éttermei pedig az iskola melletti földszinti épületekben. Az új iskola elkészültével a régi kollégium egészben internátus lesz. Szükséges tehát, hogy az új iskola a régivel szerves kapcsolatba jusson, hogy a bennlakó deákok fedetten és gyorsan érjenek az internátusból a kollégiumba és vissza. A tervezéskor tehát ezt a kikötést kellett mindenekelőtt figyelembe venni. Megkívánták továbbá, hogy az iskola régi tornacsarnoka ugyancsak kapcsolatba jusson az új kollégiummal és hogy a tanuló ifjúság azt télen ugyancsak fedetten érhesse el. A kollégium programja egyébként egy teljesen modern középiskolát kívánt, azzal a különleges kikötéssel, hogy az épület alagsorában 300 tanuló részére szolgáló étterem és ennek mellék helyi ségei nyerjenek célszerű és megfelelő elhelyezést. A program elsőnek említett két pontja által az épület szituálá sa önmagától kialakul. Az egyszerű fordított T alakú épület, északkeleti keskeny főhomlokzatával a régi kollégium délkeleti homlokzatához, a hosszú, északnyugati homlokzatával pedig a meglevő tornacsarnokhoz illeszkedik. Ily módon az internátus, a tornacsarnok és kollégium által határolt, 33,00 m széles és 6l,00 m hosszú, egységes játszóteret és tornaudvart kaptam. Az épület főhomlokzata előtt pedig a régi kollégium teljes hosszában parkozható szabad tér maradt. A szomszéd épület, illetőleg a szomszéd telek felől pedig külön kis gazdasági udvart terveztem, kocsi behajtóval. Az épület alaprajza a lehető legegyszerűbb. Az ad mi nistratió céljaira szolgáló helyiségeket a célszerűségnek, a tantermeket pedig paeda go giai és világítási kívánságoknak megfelelően csoportosítottam és helyeztem el. 32

A főbejárás a tér felől van. Közvetlenül mellette a szolgák szobája, az igazgató irodája. A földszint többi részét a könyvtárterem, tanári tanácskozó, szertárak és egy nagy osztályterem foglalja el. Az I. emeleten öt tanterem, egy emelkedő padsoros természetrajzi tanterem, szertárral és tanári dolgozóval. A II. emeleten van a fizikai előadó terem, ugyancsak szertárral és tanári dolgozóval, négy normális tanterem, szabad-kézi, mértani rajzterem, tanári dolgozóval. A fizikai és természetrajzi előadó termek déli, a rajz-termek északi, a tantermek pedig északnyugati világítást kapnak. A konviktus helyiségei: a nagy étterem, a hozzátartozó tálaló, konyha, kézikamra, éléskamra, továbbá a központi fűtés céljaira szolgáló kazánház és szénpince, valamint egy szolgalakás az alagsorban nyertek elhelyezést. A régi tornacsarnok előtt, a kollégium folytatásában egy kis egyemeletes gazdasági épület van. Ennek földszintjén egy kétkemencés sütő és mosókonyha, emeletén pedig a konviktusi személyzet lakó- és hálószobái vannak. Az épület belső kiállítása mintaszerű. A 3,50 4,00 m széles folyosók egyben ruhatárak is. A közlekedés lebonyolítására két lépcső szolgál, a 2,20 m karszélességű főlépcső és az 1,25 m karszélességű melléklépcső. A melléklépcső fedetten vezet a régi tornacsarnokhoz. Az épületnek saját vízvezetéke van, melyet egy villamos motor önműködőleg táplál az intézet kútjából nyert vízzel. A szükséghelyek vízöblítésre vannak berendezve. A központi fűtésnek két vezetéke van. A tantermek fűtővezetéke teljesen független az alagsori és a földszinti administrativ helyiségek vezetékétől, mivel ezeket ünnep- és szünetes napokon is használják. Az épület homlokzati kiképzése a helyi viszonyokhoz mérten egyszerű, de festői. E mellett, tekintettel az iskolai jellegre, a sima falfelületeket vakolatból kivágott díszítések élénkítik. Ezek a díszítések legnagyobb részt a természetrajzból vett állati alakok vagy növények, olyan egyszerű előadás- 33

ban, hogy azt a tanuló is gyorsan felismerje, sőt könnyen le is rajzolhassa. Az iskola építését a kollégium elöljáróságából alakított építő bizottság intézte. A bizottság elnöke, Csanády Zalán gondnok, nagy érdeklődéssel és nagy szeretettel kísérte az építés menetét és az iskola javát célzó minden törekvésemet buzgón támogatta. Az építő munkálatokat és az ezzel járó administrativ teendőket Szabó András tanár, gazdasági felügyelő intézte, páratlan lelkiismeretességgel, kitartással és csoda számba menő szakértelemmel. Az építő munkálatokban ezek az iparosok segédkeztek: A föld-, kőműves, elhelyező, ács-, tetőfedő és burkoló munkát Kotsis Lajos aradi építőmester vállalta. A munkálatokat a helyszínen helyettese, Novotny Ferenc intézte. A vasszerkezeteket, hengerelt vasgerendákat: Popelka és Társa, Budapest. Kőfaragó munkákat: Kapriórai márványbányák rt. Világos. Épületasztalos munkát: Kressalek Béla, Budapest. Lakatos munkát: Geró és Győry, Budapest. Mázoló munkát: Vöröscsáky és Csaba, Budapest. Üveges munkát; Dragomán S. I. Székelyudvarhely. Bádogos munkát: Hodor Károly Székelyudvarhely. Központi fűtés, vízvezeték és csatornázás: Ehrenreich Imre, Budapest. Villamos világítás, csengőjelző és gépészeti berendezések: Frank Aladár, Budapest. Műmárvány munka: Rákos Manó, Budapest. Tűzhelyek: Molnár Lajos, Budapest. Vászonredőnyök: Magaziner Lajos, Budapest. Szobafestő munkák: Biró Mihály, Székelyudvarhely. Iskolapadok: Feiwel Lipót utóda, Budapest. Tanterembútorok: Röszler és Terlanday, Budapest. Keményfabútorok: Hufnagel Imre, Budapest. Könyvtár-berendezés; Schlick-Nicholson rt. Budapest. Hajlított bútorok: Thonet testvérek, Budapest. 34

Fizikai és chemiai tanterem és szertár berendezése: Max Kohl, Chemnitz. És most, hogy köszönetet mondok derék munkatársaimnak szakszerű munkájuk és lelkes közreműködésükért, a kollégium első krónikásának szavaival búcsúzom e nekem fölötte kedves épülettől: Isten áldja meg a Székelyföld e rózsabokrát. Védje az Népi elemekkel gazdagított iskolacímer idők viharaitól. Adjon melléje, mint eddig, ezután is buzgó, kegyes és szelíd ápolókat, hogy legyen élete örökké tartó és viruljon a haza, az egyház és a kultúra javára az idők végéig! (Magyar Vilmos: A székelyudvarhelyi református kollégium.) AZ 1912-ES ÉPÜLET ÁTADÁSA Az 1912-ben elkészült iskolaépület avatására 1913. szeptember 9 10-én került sor. Az alábbiakban részleteket közlünk a székelyudvarhelyi református kollégium 1913 1914-es évi Értesítőjéből, amelyben az avatás eseménye a következőképpen nyert megörökítést. Az új épület avatása Fényes, meleghangú ünnep keretében avatta fel Kenessey Béla református püspök a székelyudvarhelyi református kollégium új épületét. Erdély protestáns világának képviselete gyűlt össze e napra Székelyudvarhelyre, hogy a város társadalmával ünnepelje ezt a jelentős eseményt, amikor egy évszázados intézmény, a tudomány egyik elismert hírneves faktora, a székelység ezen kincsesbányája, új hajlékba költözik, hogy a régi szellemben, a haza és egyház iránti teljes hűséggel, a nemes ügy iránt való meleg szeretettel, hagyományos 35

buzgósággal, teljes egyetértésben, felfrissült erővel feleljen meg magasrendű élethivatásának. A harmadfélszázados intézet ezen ünnepe alkalmából ünnepi díszt öltött a város, és külsőleg is érvényre juttatta azt a hangulatot, mely valóban felekezeti különbség nélkül úrrá lett a szívek felett. 36 A megérkezés Az ünnepségre idegenből jövő vendégek 9-én délután érkeztek meg, amikor Kenessey Béla püspök, ez a nagy tehetségű, szelíd lelkű, puritán jellemű, mély egyházias érzelmű férfiú is megérkezett. Kíséretében voltak: Dr. Kálmán János egyházkerületi tanügyi előadó, Dr. Ravasz László theologiai Kenessey Béla püspök tanár, Karácsony Endre műszaki főtanácsos a Magyar Mérnökés Építész-egylet képviseletében; A kollégiumok képviseleté ben Kolozsvárról: Dr. Sárkány Lajos; Szászvárosról: Csűrös Pál igazgató, Dr. Dózsa József, Orbán Lajos, Mester Mihály tanárok; Sepsiszentgyörgyről: Péter Mózes igazgató, Zajzon Ferenc tanár; Nagyenyedről: Zajzon János, György Ferenc tanárok; Marosvásárhelyről Paál Gusztáv igazgató, Kóbori János tanár; A székelykeresztúri unitárius gimn. képviseletében Báró Dániel Lajos, Szentkirállyi Ferenc, Jankovich Pál gondnokok és Pap Mózes igazgató; Fülöp Áron képviselőházi főkönyvtáros; Bíró András ref. lelkész Marosvásárhelyről;

Zöld Sándor igazgató-tanár Szamosújvárról; Gálffy Ignác keresk. isk. igazgató, Miskolcról; Böjthe Géza szemerjai lelkész; Gálffy Ferenc állomásfőnök Dézsről; Musnay László theol. magántanár Gyulafehérvárról; Gróf Haller Ferenc unokája Sebesy Istvánné Segesvárról. Úgyszintén az udvarhelyi egyházmegye lelkészeinek és tanítóinak tekintélyes része, a volt tanítványok közül számosan. Gyárfás Endre főgondnok keresetlen meleg szavakkal üdvözölte a főpásztort és a vele érkező vendégeket. Az üdvözlést a püspök köszönte meg, mely után a vendégek hosszú kocsisorban bevonultak, és szállásaikra hajtattak. A püspök itt időzése alatt Ugron Ákos nyug. főispánnál volt megszállva. A templomban A felszentelés alkalmából 10-ikén délelőtt ünnepi istentisztelet volt a reform. templomban, melyen a kulturminiszter képviseletében Ugron János, a vendégek, az összes hivatalok és iskolák tanár és tanítói karai testületileg megjelentek. A gyülekezet éneke után dr. Kenessey Béla püspök imát mondott, majd Saja Gizella VI. o. tanuló szép orgona és hegedűjátéka után tartotta meg a püspök alkalmi beszédét, mely mély igazságaival és közvetlenségével felemelő hatással volt az előkelő gyülekezetre. Az ifjúsági énekkar által sikerülten előadott énekszám után a közönség átvonult az ünnepély színhelyére. A tornacsarnokban A hatalmas termet a közönség zsúfolásig megtöltötte. Az egyházak, hivatalok, a katonaság, iskolák, intézmények képviseletében megjelentek és a vendégek részére fenntartott helyek voltak. Szép őszi verőfény sugárzott be a terem ablakain, bearanyozva az előkelő hölgyközönséget, és kedves élénkséget varázsolva a külsőleg is impozáns gyülekezet sűrű soraiba. 37

Az emelvényen félkörben Kenessey Béla püspök, a kulturminiszter képviseletében Ugron János főispán, főgondnok, Gyárfás Endre főgondnok, Dr. Kálmán János egyh. tanügyi előadó, Pál István rom. kath. főesperes, apát-plebános, Dr. Ravasz László theol. tanár, Ugron Ákos ny. főispán, Gönczi Lajos igazgató foglaltak helyet. Az ifjúság által előadott Erős várunk után Bíró Sándor vallástanár lépett az asztalhoz, s magasan szárnyaló, költői szép imát mondott, mely után Gönczi Lajos igazgató tartotta meg tartalmas, végig lebilincselő évmegnyitó beszédét. 38 Gönczi Lajos igazgató beszéde (részlet) Új korszak küszöbén Gönczi Lajos fényképe az 1900-as évek elejéről Mélyen tisztelt ünneplő gyülekezet! Most midőn nekem jutott a kiváló szerencse, hogy az új tanévet megnyissam, úgy érzem, mély meghatottság, lelkünket fölemelő ünnepi hangulat vesz rajtunk erőt e pillanatban, mert nem csupán egy iskolai év, hanem remélhetőleg egy új korszak küszöbéhez jutottunk el. Ki nem mondható öröm járja át a szívünket, hogy az 1913 1914-ik tanév megnyiltakor hálás kegyelettel tekinthetünk föl a tudománynak régi hajléka mellé emelt új díszes otthonunkra. Íme, mint egy varázsütésre ott áll előttünk, birtokunkban a tudomány és a nevelés pompás palotája, mint hamvaiból feléledt, megifjodott phőnix, fényével övezve a múltat, bizalmat s reményt nyitva egy szebb, egy boldogabb jövendőre; mert csak annak a népnek, annak a nemzetnek a léte és a boldogulása van biztosít-

va, amelyiknek kultúrája fejlődik, s így fenntarthatja magát azon feltartóztathatatlan áram latban, mely az emberiséget a tökéletesedés útján előre viszi. Pár hét híján huszonöt esztendeje annak, hogy szerény intézetünk 1888. októberében felavató ünnepélyt tartott az 1772-ben készült épületének új emelettel való ellátása és helyiségeinek kibővítése alkalmából. Akkor úgy véltük, hogy kollégiumunk, mely hazai közművelődésünk ügyét majdnem egy negyed évezred óta szolgálja, hosszabb időre el van látva helyiségekkel. Egy negyed század múltán, ma ismét felavató ünnepélyt tartunk s azon itt tisztelhetjünk egyházkerületünk nagyratörő szellemű, lángbuzgalmú, tudós püspökét, kinek ihletett lelkével buzgó imát bocsájtunk az egek urához, kegyelmének eme fölemelő ajándékáért. Új épület Mély hála és elismerés mindenek előtt a felelős magyar kormánynak, különösen a közoktatási minisztériumnak, hogy tetemes államsegéllyel, mely úgyszólván intézetünknek alapját végleg megvetette, szinte új korszakot nyitott a kormány a mi nevelésügyünk korlátolt mezején. Jogos, szükséges és hazafias cselekedet volt ez egy hosszú, dicsőmúltú tanintézettel szemben, mert annak jótékony gyümölcsét élvezni fogja nemcsak egy szűkebb kőr, a mi felekezetünk, hanem közvetve maga a haza. Mai közös ünneplésünk biztos záloga annak, hogy amiként jórészben közáldozattal létesült, úgy közkincse marad mindazoknak, akik nemzetünk művelődését s ez által hazánk virágoztatását szívükön viselik. Hogy a minden oldalról napvilágította szabad környezetben, az utca porától és zajától védett helyen fekvő, tágas belvilágú, és az internátusnak használt régi iskolával közvetlen összeköttetésbe hozott új iskolaépületünk a higénia és paedagógia minden követelményének megfelel, azt mondani is fölösleges. Fizikai és természetrajzi helyiségeink, valamint a tantermek berendezése és felszerelése mintaszerű. A központi fűtés, vízvezetékek, villamos berendezés és higénikus 39

szellőztetés egy modern iskolaépületnél ma már alig mellőzhető követelmény. Most mikor a tudós pszihológusok, philológusok és histórikusok is laboratóriumra, illetőleg semináriumra támaszkodva kutatnak, dolgoznak és oktatnak: a kísérleti tárgyak tanítását a technika újjabb vívmányainak felhasználásával a növendékekre nézve könnyűvé, kellemessé és gyümölcsözővé tenni, elmúlaszthatatlan kötelesség volt. Az új épület helyének megállapítása, tervének előkészítése annál nagyobb és terhesebbb feladatot rótt az előljáróságra, mert a puszta jóakaraton és erős elhatározáson kívűl mással alig rendelkezett, s a magyar állam és egyházi főhatóság jóakaratú támogatása nélkül az eszme valósággá nem válhatott volna. Az építés ellenőrzésénél Szabó András fáradhatatlan gazdasági felügyelőtanár mellett, mint helyben lakó gondnok s így az építő bizottságnak is az elnöke, időt, fáradságot nem kímélve, lelkesen közreműködött Csanády Zalán táblabíró úr, mit a köszönet és a hála szavával jegyzünk fel. Mikor a középiskolai törvény létrejött, iskolaépületünk második emeleti, padlásszobákból álló része roskadozó állapotban volt, s a rendes tanárok létszáma az ötöt nem haladta meg. Mennyi aggódás, mennyi vívódás, míly erős kitartás kellett ahhoz, hogy az előljáróság a maga erejére utalt s a törvénykövetelte helyiségeket és tanerőket is nélkülöző intézetet, veszélyeztetett főgimnáziumi jellegének megmenthetése céljából bár lassú de céltudatos fejlesztéssel előszőr életképessé tehesse s azután részére, hogy versenyképes is legyen a kedvezőtlen helyi viszonyok (mert még két középiskola van városunkban!) ellenére is az állam anyagi támogatását megnyerhesse. A korszerű új épület falai nemzedékről-nemzedékre áldva fogják hírdetni azok neveit és emlékét, kik hosszas, küzdelmes munkánkban segítségünkre voltak! 40 A múlt nagysága és a jelen kicsinysége A refomáció korában keletkezett iskolánk 1670-ben Bethlen János kancellárius ezer darab arany alapítványa folytán gimnáziumi rangra emelkedett; száz év múlva, 1768-ban,

Kis Gergely tanár kerül az intézet élére, egy nagyelméjű, vasakaratú férfiú, kinek hatalmas szelleme s bámulatos szervező ereje oly intézményekkel gazdagítja az addigi szerény intézetet, hogy theologiai s később egy időre jogi tanfolyamot is rendezhetvén be, akadémiai színvonalra jutott s egészen a múlt század közepéig a Székelyföldnek egyetlen főiskolája volt, mely félezeret meghaladó növendékeiből évről-évre hatalmas rajokat bocsájtott ki az egyházi és a közélet minden terére. Ezek az alkotások abban a mainál sokkal nemesebb, ideálisabb korban történtek, amikor az emberek nem tüntettek, hanem éreztek, amikor a kötelességteljes független volt az önérdektől, amikor nem a hiú és önző szenvedélyek harca, hanem a közjóért való igaz lelkesedés hevítette a kebleket. Korrajz a XX. század elején Ki tagadhatná, hogy társadalmi életünkben a visszásság, az elfajulás számtalan jeleivel találkozunk. A családi tűzhely elvesztette régi varázsát: inkább az utcának, a társaságnak szeretünk élni. A tisztes önérzet helyébe beteges érzékenykedés lépett, a becsületes, kitartó munka helyét a könnyűszerű meggazdagodás vágya foglalta el. Mindenki többet akar mutatni, mint ami. A híúság és úrhatnámság megmételyezi a társadalom minden rétegét. Igaz ugyan, hogy az életnek vannak olyan követelései, melyeket a változott viszonyok és a haladó kultúra támasztanak az egyénnel szemben. A megélhetés nehezebb lett, az élet minden téren megdrágúlt; a közterhek, és a gyermekenevelés költségei súlyosan nehezednek vállainkra; a jótékonyság oltára is áldozatot követel. Sok tekintetben ennek a beteges, ennek a megterhelt társadalomnak a képét tükrözi vissza az iskola. Az uralkodó eszmék és áramlatok hullámai átcsapnak az iskola falai közé is korunk ferdeségei fellelhetők a tanintézetek kis társadalmában is. 41

Igazi érték közvetítése Mert mindaz, ami tárgyai közt szerepel, arra szolgál, hogy a növendék megismerje a környezetében lévő tárgyakat, megértse a természet jelenségeit, megismerje a múltat mint a jelen alapját, ismerje a jelent uralkodó eszméivel együtt, ismerje nemzetét és annak szerepét az emberiség történetében, helyesen fogja fel a saját feladatát, élete célját és rendeltetését. Az élet számára nevel tehát, ha nem is olyan értelemben, miként a nagyközönség kívánja. Nem szaktudományból nyújt ismereteket, hanem az összes oly tudnivalókból, melyek az ifiuságot elsősorban emberré nevelik. Méltatlanul éri tehát a gáncs a középiskolát, hogy nem pusztán gyakorlati tárgyakat tanít, hanem magasabb, ideálisabb célokat is tűz maga elé. Erre manapság égető szükség van, mert a mai kor az anyagias felfogás korszaka, melyben a szívek és az elmék felett a pénz imádata uralkodik. A pénz pedig a legborzasztóbb hatalom a világon, melynek nincs hite, nincs hazája, nincs szive, nincs belátása; letipor mindenkit, aki útjába mer állani, ledönt mindent, ami előtte nem akar meghajolni. Ám ne azt hallja a gyermek a családban, ne azt lássa a társadalomban, hogy a pénz a legfőbb, hogy a pénz minden, hogy az embereket a vagyonuk és jövedelmeik szerint mérik. Szoktassuk a gyermekeket a pénznek, mint megélhetésünk eszközének megbecsülésére, takarékosságra, de ne a pénz imádására és a tisztes szegénység lenézésére. Hadd értse meg a növendék idejekorán, hogy nem a vagyon, nem a pénz, hanem a tehetség, a jellem, a tudás és a becsületes közhasznú munkásság szabják meg az ember igazi értékét. Szülői ház és iskola Tagadhatatlan, hogy a szülei ház és az iskola között nincs meg a harmonikus együttműködés, nincs meg a kölcsönös bizalom. Tudom, hogy a szülők minden tehetségüket és tudásukat szivesen latba vetik s nem kímélnek sem fáradságot, sem költséget csakhogy gyermekükből jóravaló embert nevelje- 42

nek. S szívesen az iskola kezére játszanának, ha arra alkalmas mód kínálkoznék. Hogy a szülői ház és az iskola között az érintkezés könnyűvé és folytonossá válhassék, újabban az iskolák a megfelelő helyiséggel vannak ellátva. Új épületünkben is be van rendezve a szülei értekező szoba, hol az igazgató és az egyes tanárok eszmecsere és kölcsönös, őszinte felvilágosítások nyújtása céljából készséggel állanak a tisztelt szülők rendelkezésére. Tanévnyitó óhaj Lehet egy iskola legfényesebb, tanterve a legtökéletesebb, tanári kara a legderekabb, de teljes sikert csak akkor érhet el, ha a szülők és a közönség bizalmát és elismerését biztosítja magának. Hadd legyen előttünk a díszes közönségnek megjelenése némi előjele annak, hogy rokonszenvére, részvételére úgy a most fölavatott tanintézet, mint általában a nevelés és oktatás szent ügye jövőre is számíthat. Azon forró óhajtással nyitom meg az 1913 1914-ik esztendőnket, melyet az új épületben kezdünk meg, hogy az a szabad, igaz protestáns szellem, mely a most elhagyott régi tanintézetet évszázadokon át éltette, megnemesbülve, erősödve szent örökség gyanánt szálljon át az új palotába, hogy az utódok ebben az ősök erényeit ne csak utolérni, de felül is múlni képesek legyenek. Én ismerve a múltat és jelent, tudok bízni a jövőbe! A VOLT TANÍTVÁNYOK NEVÉBEN Dr. Ravasz László beszéde A régi tanítványok nevében köszöntöm a külsejében megújhódott százados kollégiumot. Új falak, ékes termek, szinte idegenűl pompás épület de azért, úgy érezzük, hogy a lélek a régi. Változhatik itt minden, megmásúl a tanuló sereg képe, hisz új meg új nemzedékek hullámzanak keresztül itt; ismeretlen arcok tünedeznek fel a tanárok sorában, közöttük az ismerős arcokon is annyi az idegen vonás: görnyedtebb 43